Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

t 1985. MÁJUS 4. SZOMBAT HjTVHA CP OUTI KA I KÉRDÉSEI _______ Á realitásuknak é kell A genfi második forduló előtt — Nyugati véleményeltérésok * Nicaragua és az Egyesült Államok emhargéintézkedése Az idei május elseje meg­mozdulásad ismét csak azt bizonyították, hogy a világ doigozóiínak elszántsága tö­retlen a béke megvédésére és arra, hogy követeléseiket ér­vényesítsék. Az ilyen de­monstrációkra nagy szükség van, hiszen minden alkalmat meg kell ragadni ahhoz, hogy a fegyverkezési verseny meg­szállottáit figyelmeztessük a realitásokra. Azaz egyrészt arra, hogy az erőviszonyokat figyelembe kell venniük, más­részt pedig arra, hogy a köz­véleménynek csupán egy ré­szét képesek immár manipu­lálni félrevezető propagandá­jukkal. Ezt az utóbbi napokban kü­lönösén erőteljes módon kel­lett érzékelnie az Egyesült Államok vezetőinek, akik lát­ványos kudarcok egész sorát könyvelhették el amiatt, hogy megkísértették semmibe venni e realitásokat. MILYEN ELŐJELEK KÖ­ZEPETTE KEZDŐDIK a MÁ­SODIK GENFI FORDULÓ? Senki sem hitte, hogy a legpusztítóbb fegyverrendsze­rek ügyében a tavasz elején megkezdődött szovjet—ameri­kai tárgyalások gyorsan vala­miféle áttöréshez vezetnek. Ezek a tanácskozások megle­hetősen nehéz körülmények közepette vették kezdetüket. Washington — amely még Reagan elnök első ciklusának (1980) kezdete óta a fegyver­kezési program új szakaszá­nak megvalósításába kezdett, es a megközelítő katonai egyensúly megbontására tö­rekedett; —, ezzel előidézte, hogy a Genfben zajló szovjet —amerikai párbeszéd hosszú '"időre megszakadjon, A máso- ‘dfk ci&Mtó kézdét^e" ' Réa|iin kénytelen volt a reá Máitok követelményei láttán . vissza­küldeni tárgyalóküldöttségeit a genfi megbeszélésekre. Ez azonban csakis úgy volt le­hetséges, hogy beleegyezett: három összefüggő és párhu­zamosan folytatott tárgyalás- sorozat kezdődjön el. Ezek a következők: a hadászati tá­madó fegyverek, a közepes hatótávolságú rakéták csök­kentéséről és a világűr-fegy­verkezés megakadályozásáról. A tárgyalások kezdetekor a washingtoni hivatalos politika sem kérdőjelezte meg e hár­mas problémakör egységét, s azt, hogy egyik leszerelési té­mát sem lehet elválasztani a másik kettőtől, ahhoz, hogy tényleges eredményt érjenek el. Ahogy azonban az idő ha­ladt, a Fehér Ház mintha fe­ledte volna azt az alapot, amelyen az új genfi tanács­kozás létrejött. Kitűnt, hogy Reagan kitart amellett, hogy 8z úgynevezett „hadászati vé­delmi kezdeményezés” kuta­tási programja, amellyel a Fehér Ház a „csillagháborús terveket”, azaz a kozmosz mi- litarizálását hangzatosán lep­lezi, tovább folytatódjon füg­getlenül a genfi eszmecseré­től. Sőt Weinberger amerikai hadügyminiszter Washington szövetségeseinek hatvannapos ultimátumot adott: nyilatkoz­zanak, milyen konkrét fel­ajánlásokkal akarnak bekap­csolódni e program végrehaj­tásába. De nem javult a helyzet a hadászait! támadó fegyverzet ügyében sem. Itt Washington — az amerikai jelentések sze­rint* —, ismét előállt azzal az állítással, hogy ebben nyolc­szoros a Szovjetunió fölénye. Washington természetesen gát­lástalanul hamisít ezzel az ál­lításával. Hiszen közismert, hogy e fegyverrendszerek ösz- szetétele más és más a két világhatalom arzenáljában. Amíg a Szovjetunió túlnyo­mórészt szárazföldön, beton- silókban helyezte hadászati támadó fegyverzetét, az Egye­sült Államok főleg tenger­alattjárókon és repülőgépeken állította szolgálatba ezeket. A Fehér Ház természetesen csak a szárazföldi statisztikát teszi közzé, s így jön létre az állítólagos „egyoldalú fölény” a Szovjetunió javára. S mj több, még a szárazföldi amar rikai nukleáris arzenált is csökkenteni próbálják a hi­vatalos washingtoni összeállí­tásban ... Ugyanígy a közepes hatótá­volságú rakéta-nukleáris fegy­verzetben is az amerikai ada­tok „szemet hunynak” a ten­geralattjárókon elhelyezett ilyen amerikai eszközök fe­lett. Ügy tesznek továbbá, mintha az úgynevezett „elő­retolt rendszereken”, azaz más támaszpontokon lévő ilyen amerikai fegyverrend­szerek „nem léteznének”. Nem is beszélve a hasonló típusú angol és francia arzenálról, amelyre a csökkentésnek ter­mészetesen az erőegyensúly végett, ki kellene terjednie, de a Fehér Ház adataiból sa­játos módon bezzeg hiányoz­nak. így kezdődik most majd májusban a genfi forduló má­sodik menete. Világos ezek- uitán: ha Washington ragasz­kodik a Gromiko—Shultz megegyzést semmibevevő ál­láspontjához, akkor az ame­rikai tárgyalóküldöttség veze­tőjének televíziós nyilatkozat­ban kifejtett előrejelzése va­lósággá válhat: a második menetben sem remélhető ha­ladás ... MI A NYUGATI NÉZET- ELTÉRÉSEK LÉNYEGE A TŐKÉS CSÉCSON? Gazdasági és politikai vé­leményeltérések egyaránt megosztják a hét vezető tő­kés ország — az Egyesült Ál­lamok, Kanada, Japán, Nagy- Britannia, Franciaország, az NSZK és Olaszország —, leg­magasabb szintű képviselőit. A gazdasági problémák kö­zött ott szerepel a ,, maga$ amerikai kamatláb, az egész tőkés pénzügyi rendszer fe­lülvizsgálata, a mind erőtel­jesebb egyesült államokbeli protekcionizmus és Washing­ton Nyugat-Európa ellen al­kalmazott kereskedelmi kor­látozásainak egész sora, to­vábbá Japán követelése, hogy engedjenek nagyobb teret a szigetország exporttörekvései­nek. A .politikai megosztottsóig kiterjed számos területre. így például elsősorban az úgyne­vezett hadászati védelmi kez­deményezésre (amelyről az előző kérdésnél volt bővebben szó). A nyugati szövetségesek elvben támogatják az ameri­kai kutatási programot, de gyakorlati lépésekkel egyelő­re nem járulnak hozzá ehhez. Nézeteltérések vannak külö­nösen Franciaország és az Egyesült Államok között amiatt is, hogy Reagan elnök lerója-e kegyeletét a bitburgi temetőben, ahol a hitleri Wehrmacht katonái mellett 49 SS katona sírja is található. Ez különösen azóta keltette fel Franciaországban — de másutt is — a felháborodott tiltakozás valóságos viharát, hogy kiderült: olyan SS-ekről van szó, akiknek hadosztálya részt vett az oradouri mé­szárlásban, amelynek során a hitleristák a franciaországi helység valamennyi lakóját megölték, beleértve a gyerme­keket is. Reagan az állítóla­gos „megbékélés” jelszavával ragaszkodik a látogatáshoz. Az amerikai törvényhozás mindkét háza viszont felszólí­totta az elnököt: mindazok emlékét tiszteletben tartva, akik annak idején életüket ál­dozták a hitleri tömeggyilkos- ségok elleni harcban, törölje ezt a programpontot. Reagan azonban hajthatatlannak bi­zonyult. . MIT JELENT WASHING­TON EMRARGÓINTÉZKE- DÉSE NICARAGUA ELLEN? Reagan nyugat-európai út­jának megkezdése előtt ke­reskedelmi embargót hirde­tett meg Nicaragua ellen. s megtiltotta, hogy a két ország között repülőgépek és hajók közlekedhessenek. Reagan ar­ra számít, hogy intézkedése súlyos gazdasági csapást je­lent majd Managuára, amely­nek fő kereskedelmi partne­re tavaly az Egyesült Álla­mok votf. Az elnök azzal in­dokolta jéppsét, hogy Nica­ragua —. úgymond — fenye­geti a' közép-amerikai térség biztonságát, mert helikoptere­ket és más. fegyverzetet vásá­rolt az elmúlt időben. Az amerikai elnök tettét a hírmagyarázók elsősorban az­zal magyarázzák, hogy a Fe­hér Ház ura így '„lőtt vissza” azért, hogy a , washingtoni törvényhozás leszavazta ja­vaslatát a Hond urasban fegy­veres osztagokká ' szervezett nicaraguai elleníorradaimá- roknak nyújtandó 14 millió dolláros pénzügyi segélyre. Arról is szó van, hogy el sze­retné szigetelni a gazdasági bojkottal Nicaragua haladó rendszerét. * ■ A hatás azonban ellentétes volt Reagan szándékaival. Számos latin-amerikai ország vezetője rámutatott: Nicara­gua. jogosan jár el, amikor helikoptereket vásárol, hogy területét megvédje az ellen- forradalmárok behatolásaitól Honduras felől. Megkérdője­lezték továbbá Washington­nak azt az állításét, hogy a kis közép-amerikai ország a 3 milliós lakosságával, bár­miféle veszélyt jelenthetne a nyugati félteke „biztonságá­ra”. Az elszigetelés tehát ma­gán a nyugati féltekén sem járt sikerrel, hiszen az Egye­sült Államok északi nagyha­talom szomszédja^ Kanada be­jelentette: nem csatlakozik a washingtoni embargóhoz. ~ S Dániel Ortega jelenleg tartó körútja során, amelyet a szo­cialista országokban tesz, a nicaraguai nép melletti szo­lidaritás jelentős formában .nyilvánul m^g, ott, megkö; "töít gazdasági e^uttnríú^ődé- ,si jnegälläppciäsbk'' ^"kétség­telenül keresztezhetik Wa­shington embargóintézkedé­seit. Árkus István Bolgár—nkuraguai tárgyalások Bulgária és Nicaragua támo­gatja a Contadora-csoport és más államok azon tevékenysé­gét, amely a közép-amerikai problémák békés rendezését célozza — hangsúlyozták a csütörtökön Szófiában megkez­dődött bolgár—nicaraguai tár­gyalásokon. A tárgyaló küldöttséget Tó­dor Zsivkov, a BKP KB főtit­kára, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke és Dániel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének tagja, a Nicaraguai Köztársaság el-, nőké vezeti. A nicaraguai poli­tikus Todor Zsivkov meghívá­sára küldöttség élén érkezett a bolgár fővárosba. Kíséreté­ben van a nicaraguai kormány külügyminisztere és külkeres­kedelmi minisztere. Todor Zsivkov és Daniel Or­tega megbeszélésein megkülön­böztetett figyelmet fordítottak a közép-amerikai térség prob­lémáira. Elítélték az imperia­lista erők durva beavatkozását a Nicaraguai Köztársaság bel- ügyeibe. Méltatták azoknak a nicaraguai kezdeményezések­nek a fontosságát, amelyek a feszültség megszüntetését cé­lozzák a térségben. Kétnapos látogatását befe­jezve pénteken elutazott Szó­fiából Daniel Ortega, a Nicara­guai Köztársaság elnöke. Moszkva: Siukszcrvozsti tanácskozás A fasizmus felett aratott győzelem negyvenedik évfor­dulói a alkalmából a szakszer­vezetek szerepéről, a történel­mi tapasztalatokról, a jelenkor problémáiról és a jövő távla­tairól pénteken nemzetközi szakszervezeti tanácskozás kezdődött 'Mrrs'ztt'tatban.'A “tál lálkozón J15 ország szakszerve­zetei. továbbá számba'nemzet­közi szakszervezeti tömörülés és a Szakszervezeti Világszö­vetségképviselői vesznek részt. A maneguai nyilatkozat szellőmének megfelelően Hazatértek a katonai tanácsadók Megérkezett Havannába csütörtökön az a száz kubai katonai tanácsadó Nicaraguá­ból, akiknek távozását a san­dinista kormány kezdemé­nyezte a közép-amerikai vál­ság politikai rendezésének elősegítése céljából. A kubai kormány március elején nyi­latkozatban biztosította támo­gatásáról a nicaraguai javas­latot. A kubai tanácsadók távozá­sa alkalmából rendezett ma- paguai ünnepségen Humberto Ortega nicaraguai nemzetvé­delmi miniszter csütörtökön hangsúlyozta: a kivonás nem jelenti azt, hogy „akár egy miliméterrel is eltávolodott volna Nicaragua Kubától”. Ha a közép-amerikai esemé­nyek szükségessé tennék, hogy a tanácsadók visszatérjenek — vissza fognak térni — mondta Humberto Ortega. Ortega hangsúlyozta, hogy a szerdán bejelentett amerikai kereskedelmi embargó Nicara­gua ellen részét képezi egy nagyobb, intervencionista stra­tégiának, amely a sandinista forradalom megsemmisítését és a katonai jelenlét fokozását célozza Közép-Amerikában. A Sandinista Nemzeti Felszaba­dítási Front országos vezető­ségének tagja azt is elmond­ta, hogy az amerikai külügy­minisztérium az embargó visszavonásának feltételéül azt állította, hogy Nicaragua szakítson Kubával és a Szov­jetunióval. Nicaragua sohasem fogja elfogadni azt, hogy megszabják, kivel érintkezzen nemzetközi kapcsolataiban — mondta Humberto Ortega. Bejrutban hzárták a két városrész átkelőhelyeit Tovább folytatódnak A libanoni fővárosban pén­teken — immár hatodik napja — folytatódtak az összecsapá­sok a muzulmán és a keresz­tény milíciák közöt. A szem­benálló erők kézigránáttal tá­madták egymás állásait a li­banoni fővárost kettéosztó „zöld vonal” mentén, a város- központ felhőkarcolóin pedig orvlövészek vívtak egymással harcot. A harcok miatt lezár­ták a város keleti és nyugati részét összekötő összes átke­lőhelyet. A hírügynökségi je­lentések szerint a Bejrútban és környékén múlt vasárnap óta tartó harcokban 14-en vesztették életüket, nyolcva- nan megsebesültek. Pénteken a déli órákban izraeli vadászgépek repültek át Bejrút fölött. Tudni vélik, hogy az izraeli gépek a milí­ciák harci készülődéséről ké­szítettek felvételeket. Vendégünk: Danis/ Ortega Daniel Ortega Saa­vedra, a Nicaraguai Köztársaság elnöke, a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front országos veze­tőségének tagja 1943 novemberében szü­letett. Apját bebör­tönözték, amiért Augusto César San- dino tábornok fel­szabadító harcát tá­mogatta. Kiszabadu­lása után együttmű­ködött a Sandinista Fronttal. Dániel Ortega fia­tal korától aktív mozgalmi életet élt: középiskolásként diákvezető volt, es 15 évesen belépett a a frontba. Szervezte a diákok diktatúra- ellenes harcát, s irányította a meg­mozdulásokat. Többször elfogták és megkínozták. Egyike a legtöb­bet szenvedett és bebörtönzött ve­zetőknek. Családjának tagjai is ismert alakjai a nicaraguiai közéletnek. Testvére, Camilo 1978-ban a mo- nimbói felkelésben elesett. Fivére, Humberto, a nemzetvédelmi mi­niszter tisztét tölti be. Édesanyja, Lidia Saavedra, a Hősök és Már­tírok Anyái Szervezet egyik veze­tője. Felesége, Kosario Murillo, a Kulturális Dolgozók Sandinista Egyesületének főtit­kára. Danié! Ortega 19 éves volt, amikor a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezető ta­nácsának tagjává választották. E funk­ciójában 1.966-ig te­vékenykedett. 1967-ben a bizton­sági szervek elfog­ták, s hét évet töl­tött börtönben. Éh­ségsztrájkokkal til­takozott fogvatartá- sa miatt — ezek közül az egyik 441 napig tartott. - Bör­tönéből 1974 decem­berében a sandinista front kommandójá­nak egyik akciója szabadította ki. Daniel Ortega 1975-ben ismét el­foglalta helyét az országos vezető tanácsban, 1977 októbeueben a fel­szabadító erők északi frontjának parancsnoka lett. 1979-ben a. for­radalom győzelme után a nemzet) újjáépítés kormánya kormányzó tanácsának tagjává választották, két év múlva pedig e testület koor­dinátora lett. Az 1984. november 4-i választá­sokon a Sandinista Front jelöltje­ként köztársasági elnöknek vá­lasztották meg. E tisztségébe 1935. januar 10-én iktatták be. Befejeződtek ez ankarai megbeszélések táurjciJózsef Isztambulban Turgut özal török miniszter- elnök csütörtökön fogadta a törökországi látogatáson tar­tózkodó Marjai Józsefet, a Mi­nisztertanács elnök helyettesét. Hosszabb eszmecserét folytat­tak a két ország viszonyáról, o kapcsolatok bővítésére és fejlesztésére irányuló elképze­lésekről. Ezt követően Marjai Józsefet fogadta Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke A találkozón jelen volt dr. Fóti Iván, hazánk ankarai nagykö­vete és Kaya Érdem miniszter­elnök-helyettes. Marjai József, aki kedden érkezett Törökországba, az el- .múlt napokban vendéglátójá­val, Kaya Érdem miniszterel­nök-helyettessel 'a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt Ankarai tárgyalásait befe­jezve Marjai József pénteken Isztambulba utazott. Viták o bonni csúcson Nyugat-európai bírálatok A hét tőkés állam vezetőinek bonni találkozóján pénteken külön ülést tartottak az állam- és kormányfők, -a külügymi­niszterek, a gazdasági és pénz­ügyminiszterek és a \nap fo­lyamán sor került teljes ülés­re is — jelentette pénteken délután a TASZSZ. A hírügvnökség bonni kelte­zésű tudósítói jelentésében rámutat: a tanácskozáson igen sok frázis hangzott el a „béke- szeretetről”, a „szabadság és demokrácia nyugati eszmény­képeiről”, valamint „a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd szükségességéről”. Hasonló ki­jelentéseket tartalmazott a ta­nácskozás első összegző okmá­nya, a második világháború befejezése negyvenedik évfor­dulójával kapcsolatos politi­kai nyilatkozat is, amelyet Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter terjesztett elő. A találkozó részvevői sza­vakban üdvözölték ugyan a genfi szovjet—amerikai tár­gyalások kezdetét, de a Szov­jetunió konkrét békekezdemé­nyezéseit teljes hallgatással mellőzték, ni'.közben valamifé­le pozitív amerikai javaslatok­ról áradoztak — fejeződik*be a TASZSZ jelentése. Jürgen Sudhoff bonni kor­mányszóvivő sajtóértekezletén bejelentette: a hét nyugati ál­lam- és kormányfő egyaránt támogatja egv amerikai—szov­jet csúcstalálkozó gondolatát. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa ellentéteit, mindenekelőtt az amerikai— francia vitákat elhallgató, kö­zös politikai nyilatkozatot tet- t k közzé pénteken Bonnban a csúcstalálkozó résztvevői. Hans-Dietrich Genscher saj­tóértekezletén — a nyilatkoza­tot ismertetve — közölte, hogy további közlemény nem vár­ható a csúcstalálkozóról, an­nak lefolyását Helmut Kohl Kancellár ismerteti majd szombaton. Reagan bitburgi látogatása kapcsán Jogos izraeli Az izraeli államelnök, a kormányfő és Jeruzsálem pol­gármestere tiltakozik Ronald Reagan programja ellen, amely a nyugat-németországi Bitburg katonatemetőjébe is szólítja, tisztelgő látogatásra a náci Németország elesettjei XsAK RÖVIDEN... AZ ATÖMSOROMPÓ szer­ződés érvényesülését vizsgáló harmadik konferencia előké­szítő bizottsága befejezte ülé­sét. Az augusztus 27-én Genf­ben kezdődő konferencia elő­készítésében 71 ország képvi­selője vett részt. ANGELA DAVIST csü­törtökön, egy apartheid-elle­nes tüntetésen őrizetbe vette a rendőség. A neves amerikai polgárjogi harcos, az Egyesüli Államok Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja a Berkeley egyetem diákjaival és tanáraival együtt a dél-af­rikai fajüldöző rendszer el len tiltakozott. CSEHSZLOVÁKIÁBAN má­jus 25-től 31-ig — Usti, Karlo­vy Vary, Rakovnik, Mladá Bo­leslav és Liberec térségében — közös hadgyakorlatot tart a szovjet középső hadseregcso­port és a csehszlovák népha'd sereg. A gyakorlat célja a kü­lönböző fegyvernemek együtt« működésének tökéletesítése. előtt, akik között SS-roham- osztagosok — zsidó üldözöttek és szövetséges hadiiogtyok gyilkosai — nyugszanak. Hájim Herzog elnök egy te­levíziós nyilatkozatban .na­gyon szomorú ügynek” nevez­te a döntést. — Az Ardennek- ben Von Rundste-lt tábornok csapatai brutálisan gy.lkrlták meg amerikai foglyaikat, szö­vetségeseinket. Nem is szól­tam még akkor arról, mit tet­tek az SS-ek az üldözöttekkel — jelentette ki. Simon Peresz miniszterelnök egy Tel Aviv-’ tudományos konferencián , hibának” ne­vezte a bitburgi tisztéig'at. — Ellenezzük a rr.egbékülést ak­kor, ha ez a történelmi igaz­ság rovására rr.egv — mon­dotta. Teddy Kollek jeruzsá- ;emi főpolgánnest.er is elítélte a bitburgi látogatást

Next

/
Thumbnails
Contents