Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-22 / 118. szám
6 &ßrtan !9S5 MAII? ZZ.. S7ER0A rJ 1 TA ÄC SO K. A»A lakásbérlőnek vannak bizonyos kötelezettséges ® Ha nem volt szükség a felállításra, a visszatérítés nem kötelező Ment leért segítséget A tettre nincs magyarázat TÍZ NAP RENDELETEB A* üzletek nyitvatartásiról a belkereskedelmi miniszter 5/1985. (V. 11.) BkM számú rendeletében intézkedett. A korábbi 20/1982. (XII. 29.) BkM számú rendelet ezzel érvényét veszíti. A nyitvatartási pótlék 2 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 75 forintnál, 4 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 130 forintnál, 4 órát meghaladó foglalkoztatás esetén 200 forintnál kevesebb nem lehet. (Magyar Közlöny 21. szám.) A mozgássérültek részére biztosított üzemanyag-utal. vényről az egészségügyi miniszter 4/1985. (V. 11.) EüM számú rendelete rendelkezik. Ebben a mozgássérülttel együttlakó hozzátartozó részére térítésmentes üzemanyag-utalványról történik rendelkezés az ott közölt feltételek mellett. (Magyar Közlöny 21. szám.) ! Az állatok levágásáról, a hús fe húskészítmények felhasználásáról és forgalmáról ugyanitt jelent meg a 8/1985. (V. 11.) MÉM-rendelet. A kényszervágás szabályait is tartalmazza a jogszabály. Egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetésével összefüggő egyes rendeletek módosításáról a belkereskedelmi miniszter a 2/1985. (IV. 20.) BkM számú rendeletében intézkedett. (Kereskedelmi Értesítő 10. szám.) A hivatalos lap közli a szerződéses, illetve bérleti üzemeltetésre meghirdetett üzletek, és a belkereskedelmet .érintő jogszabályok jegyzékét. Az egészségügyi és a művelődési miniszter 3/1985. (IV. 26.) EüM számú rendeletében szabályozta az egészségügyi szakiskolai képzésben részt vevő tanulók ösztöndíjrendszerét, annak mértékét. Fegyelmi vétség esetén legfeljebb hat hónap időtartamra csökkenthető az ösztöndíj, legfeljebb ötven százalékig. (Magyar Közlöny 18. sz.) Május első napjaiban új Jogszabály rendelkezik az Üzletek nyitvatartási rendjéről — közölték azon a sajtó- tájékoztatón, amit nemrég tartottak a Belkereskedelmi Minisztériumban. Ha — az olvasó fejével gondolkodva — egy szóval akarnánk jellemezni az új rendeletet, akkor valami ilyesmit kellene leírnunk: vártuk! Egységesen Az új jogszabály ugyanis a bolt tulajdonjogi hovatartozásától függetlenül — állami, vagy szövetkezeti üzlet, vagy pedig a magánkiskereskedő boltja — kimondja, hogy a hét hat napján nyitva kell tartani az üzleteket. Egységesen írja elő szombatonként az áruhazak. ruházati és iparcikküzletek 13 óráig, az élelmiszerboltok 14 óráig tartó üzemeltetését. Egyedül a kisboltok eseteben lehet ettől eltérni a tanács engedélye alapján — hogy miért és miként, arra még visszatérünk. Az egységes nyitvatartás a vásárlók védelmére szolgál. Ezért a rendelet megjelenése után nem fordulhat elő. hogy egyes áfészegységek, s főként magánkiskereskedők a hét hatodik napján egyszerűen zárva tartják a boltjukat, arra hivatkozva: ők nem tartoznak az állami kereskedelemhez, rájuk nem vonatkozik a rendelet. Nem történhet meg az, ami Budapesten — nemcsak a fővárosiaknak okozva gondot — — előfordult: a magánkiskereskedők többsége nem árusított kenyeret, s ellátási zavart keltett. A rendeletalkotók ugyanis abból a felismerésből indultak ki, hogy aki kereske. désre adja a fejét, annak — a szektorbeli hovatartozásától függetlenül — vállalnia kell a tzakmával járó kötelezettsége© A bérlő követelheti-e a magántulajdonú ház felújítására fordított költségeit, és mi a helyzet a tanácsi lakásnál? Két olvasónk mondta el a bérbeadóval történt esetet. Egyikük tanácsi bérlakásban lakik, másik olvasónk magán- tulajdonú hájban. Mindkét lakásban az ajtók, ablakok tönkrementek, ezek mázolása is időszerű lenne. A bérbeadók hallani sem akarnak a rend- behozatalról, írásbeli felszólításra nem is válaszoltak. For- duljanak-e bírósághoz, kérdezik olvasóink. Mielőtt kérdésükre válaszolnánk, szükséges arra felhívni a figyelmet, hogy a bérlőnek vannak bizonyos karbantartási kötelezettségei, ami mind a bérlő, mind a bérbeadó érdekét szolgálja. A lakásrendelet szerint a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, és berendezéseinek karbantartásáról. A közterületre és a közös használatra szolgáló helyiségekre, területre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról. Az ajtók, ablakok szükség szerinti javítása és mázolása a bérlő kötelessége. Az ajtó-, ablakzárak vasalások cseréje is a bérlő kötelessége. Egyéb a jogszabályban meghatározott, lakásban keletkezett hibák kijavítása is kötelessége, ahogy a lakás tisztántartásáról is neki kell gondoskodnia, és a lakásberendezések nem jelentős értékű alkatrészeinek cseréjéről is. Természetesen a bérbeadónak is vannak kötelességei, amelyeket itt most nem ismertetünk, mert hiszen olvasóinkat csupán az érdekelte, hogy mi legyen az ajtójukkal, ablakukkal, ezek elhasználókét. Közismert, hogy más ágazatokban is vau hét végi munka — tömegközlekedés, szórakoztatóipar —, amit a kérdéses szakma dolgozói a hivatásuk velejárójának tekintenek. Ugyanez az elv vonatkozik részben a kereskedelemre is. Azért csak részben, mert — ezzel már a rendelet egy másik pontjáról szólunk —, a leg. látogatottabb idegenforgalmi központokat kivévé nem teszi kötelezővé a vasárnapi nyitvatartási. Hogy egészen pontos fogalmazást használjunk: nem támogatja, de nem is tiltja azt. A rendeletalkotók joggal hivatkoznak arra: a legfrekventáltabb idegenforgalmi központokban világszerte elterjedt, hogy a hét minden napján árusítanak, a többi helyen viszont általában lehúzott redőnyök láthatók. Nálunk persze így is ki lehet nyitni vasárnap számos üzletet, s nemcsak a turistaközpontokban (beleértve Budapestet is), hanem másutt is — ha a kérdéses üzletek dolgozói, illetve a területileg illetékes szakszervezet képviselői vállalják ezt. A tanács azonban nem írhatja ezt elő. Műszakpótlék S ha mégis árusítanak a hetedik napon, akkor a kereskedelmi dolgozót műszakpótlék illeti meg, aminek bérfedezetét vállalatának kell kigazdálkodnia. Mértékadó felmérések bizonyítják, hogy — a már többször említett idegenforgalmi centrumokat kivéve — az üzletek vasárnapi nyitvatartásá. ra nincs nagyobb igény. Á kevesek — sőt, fogalmazhatnánk így is: a törpe kisebbség — óhajait támogatni azért sem volna célszerű, mert a rendelet megszövegezői messzemenően gondoskodtak arról, hogy a ladott záraival. A bérbeadó kötelességéből csak annyit, hogy az épület állagának karbantartásáról neki kell gondoskodnia. Ha most olvasóink és a bérbeadók között e körül folyik a vita, tehát az épület (takas) állagromlásával kapcsolatosak a hibák, csak a bíróság dönthet ebben a kérdésben. & Közművesített a bérlő ma- gántulajdonú házban, a bérbeadó hozzájár utasa nélkül, sza- mithat-c költségei visszatérítésére? A több helyiségből álló magántulajdonú ház 30 éve közűiét használatában, bérletében van. A jelenlegi bérlő hatósági kijelölés útján jutott a helyiségbe. Olvasónkkal 5 évre szóló bérleti szerződést kötöttek, de a közüiet a lejárat előtt egy évvel felmondta a bérletet. Olvasónk levelet kapott a volt bérlőtől és 300 ezer forintos felújítási és közművesítés! költségeinek a megtérítését követeli. Elismeri, hogy a bérbeadó hozzájárulását nem kérte, de nem is értesítette, hogy korszerűsítési munkálatokat kezdett el a házban. Olvasónk tanácsunkat kéri, fizessen-e vagy nem? Ha olvasónk nem ismeri el a volt bérlő követelését, számolnia kell a pereskedéssel. A perben — úgy látjuk — kellő alappal tud majd védekezni. Olvasónk kezében van a volt bérlő nyilatkozata, mely szerint az épületben levő villanyvezetékek abban az esetben, ha az épület egyszerűen lakásként vagy korábbi funkciójának megfelelően (könyvtár és a Vöröskereszt részére) használták volna tovább is, felújításra nem szorultak volna. E szerint a véleményünk szerint a bérbeadót nem terhelte a villanyvezetékek felújításának kosság a hét hat napján, a na. pi munkaidő kezdete előtt, illetve után is be tudjon vásárolni. Miközben a jogszabály védi a vásárlók érdekeit és a társadalmi munkaidőalapot, figyelembe veszi a kereskedelmi dolgozók helyzetét is. Azt tudniillik, hogy többségükben családos, gyermeküket nevelő nők, s nemcsak ők sínylenék meg a vasárnapi távollétek hiányát, hanem családjuk is. Érdekegyeztetés A rendeletalkotók figyelmét neon kerülte el az a tény. hogy a belkereskedelem boltjainak csaknem 70 százalékában csupán 1—3 személy dolgozik, vagyis kisboltnak tekinthető, ahol a helyettesítés sokkal több gondot okoz, mint másutt, vagy nem is oldható meg. Ezért — a íogszabály keretjellegének megfelelően — e helyeken felmentést adhat a tanács az egységes nyitvatartási követelmények teljesítése alól, pontosabban: a helyi vásárlási igények ismeretében határozhatja meg azt. Aligha kell részletezni, hogy így a helyes, hiszen csak helyben lehet eldönteni, mihez szokott, mit vár a lakosság. Befejezésül nem érdektelen megjegyezni, hogy az új ren. delet megalkotását az ilyenkor már szokásos érdekegyeztetés előzte meg, amelynek során messzemenően figyelembe vették a KPVDSZ, a SZÖ- VOSZ, a KISOSZ (Kiskereskedők Országos Szervezete), meg mások véleményét, igényeit is. Az előbbi érdekvédelmi fórumok vezetői is ott ültek a már említett sajtótájékoztatón, jelenlétükkel is demonstrálva, szavaikkal is megerősítve: támogatják az új jogszabályt — beleértve az egységes nyitvatartás Vendjét is. K. S. kötelezettsége, ennélfogva a volt bérlő ennek kónseget Kellő alappal nem követelheti. Továbbá az épületben oiaj- káiyhaíutés volt biztosítva. A bérlő — szintén a bérbeadó hozzájárulása nélkül —, az olajkaiyhakat leszerelte, es gazjdtest vezetett be. Az olaj- Káiyhákat a bérlő szerelte fel beköltözésekor, mert az épületben hagyományos cserépkály- haiűtés volt. Véleményünk szerint a bérlő azzal, nogy több százezres értékű korszerűsítést végzett el a lakásban a bérlő értesítése nélkül, magára vállalta annak kockázatát, hogy befektetésének költségé esetleg nem térül vissza. Az 1/1971. (I. 19.) Korm. számú rendelet mellett — mivel nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről van szó —, az 1/1972. (I. 19.) Korm. sz. rendeletben foglaltakat, ennek 9—11. paragrafusait, is figyelembe kell venni. Ha bérbeszámításra lehetőség van, annak a szabályait is. Mindenkelre döntő, hogy a bérbeadó hozzájárulását meg kellett volna előzetesen és írásban kérni. Ami pedig a bérbeszámítási lehetőséget illeti, az a véleményünk, hogy meghatározott időre szóló bérleti szerződés esetén a jogszabály nem teszi lehetőve a bérbeszámítást, de ha arra az álláspontra helyezkednek az illetékesek, hogy igen, lehetséges a bérbeszámítás, akkor az 1/1971. (I. 19.) Korm. sz. rendelet 61. par. 1. bek. értelmében a követelés elévültnek látszik. Természetesen a jogszabályok tárháza kimeríthetetlen, így még nem biztos, hogy olvasónk mentesülni fog a gázbekötéssel és a konvektorok beszerelésével kapcsolatos költségek visszatérítése alól, mert jogalap nélkül más rovására senki sem gazdagodhat. A gazdagodással járó előny mértékét meg kell térítenie, ha annak feltételei a per adatai alapján bizonyítást nyernek. Mindenesetre azt tanácsoljuk olvasónknak, próbáljon peren kívül megegyezésre jutni a közülettel, ha ez nem sikerül, megfelelő jogi segítséggel induljon neki a pernek. Dr. M. J. Az egyik tsz szomszédságában van egy állami erdő- és vadgazdaság. A múlt évben kiderült. hogy a területüket elválasztó kerítés kidőlt, és a vadak a termelőszövetkezet kukoricásában súlyos károkat okoztak. A történtek miatt a városi tanács az állami gazdaságot kötelezte, hogy a tsz- nek 1 millió 140 ezer forint kártérítést fizessen. Ezt a gazdaság sérelmesnek tartotta, és a határozat hatályon kívül helyezéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy a szóban forgó területen két állami vállalat munkásai dolgoztak, és azok a vadvédelmi kerítést megrongálták, a kaput nyitva hagyták. Tehát a bekövetkezett kárért ezek a vállalatok felelősek. A Legfelsőbb Bíróság etzt a védekezést nem fogadta el. — A vadvédelmi kerítés a gazdaság tulajdona, és annak állapotáért az tartozik felelősséggel — hangzik az ítélet. Ha valóban más vállalatok dolgozói rongálták meg a gazdaságot, ez akkor sem menti a szövetkezettel szemben fennálló kártérítési kötelezettsége alól. Felelősségét súlyosbítja, hogy a kerítés állapotát nem ellenőrizte, és annak hiányos,ságá- ról csak késve értesült. De a tsz is vétkes. A veszélyeztetett területen köteles volt a terményt őrizni és a vadak elhárításában közreműködni. Ezt azonban elmulasztotta. Noha Évek óta egyre szélesebb körben foglalkoznak a veszélyeztetett helyzetben, rossz családi körülmények között nevelkedő fiatalokkal. Gyakran már néhány, időben adott és elfogadott tanács is elég ahhoz, hogy egyenesbe kerüljenek, máskor radikális intézkedésekre van szükség, hogy elkerülhető legyen a tragédia. De sajnos nem mindenhova jut el időben a segítség, és olyan esetek is előfordulnak, amikor a szülő magára marad súlyos, számára megoldhatatlannak látszó gondjaival Többnyire olyanokkal történik ez, akik nem merik, nem akarják őszintén elmondani a problémáikat, mert attól félnek, hogy alkalmatlannak tartják majd őket a nevelésre, és intézetbe kerül a gyermekük. Jött a mentőautó A bűnügy, melyben most fejeződött be a vizsgálat, egy Cegléd környéki faluban történt. A cikkben szeVeplő iány fiatalkorú, ezért a neveket megváltoztatjuk vagy nem említjük. A megrázó események színhelye régimódi, tornácos pa- rasztiiáz, melynek a kapujához egyik reggel hangos szirénázással érkezett meg a mentőautó. Sürgősen a ceglédi kórházba száiiították az életveszélyes állapotban levő, tizenöt esztendős Ilonkát. Az anyja sírva kiabáiía, hogy ei szeretne búcsúzni tőle, de a közelébe sem engedték. Ekkor már szinte eszelősen sikoltozott, hogy ezt nem akarta, ez meg sem történhetett... Amikor őrizetbe vették, még mindig nem tért magához, és napokba telt, míg felfogta, hogy mit cselekedett Az elvált asszony, aki évek óta két gyermekével és az élettársával él egy fedél alatt, sokáig egyedül nevelte a fiát és a lányát. Ilonkával, amint serdülni kezdett, egyre nehezebben boldogult. Mindenből nagy Ügyet csinált Ma már 6 is elismeri, hogy olykor apróságok miatt túlzottan felidegesítette magát, és hirtelen haragjában, igazságosan vagy igazságtalanul sokat veszekedett. Megesett például az is, hogy mérgében a kútba dobta a kávéskészletet, mert a mezőőre a kerítés megrongálódását észrevette, csak seregélyriasztás történt, és a helyzetről a t&z-nek egy hét múlva tett jelentést. Szakvélemény szerint a vadászterületről kijáró szarvasok és vaddisznók a szövetkezetnek 830 ezer forint kárt okoztak. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ösz- szeget a tsz mulasztása miatt 700 ezer forintra csökkentette. és a gazdaságot ennyi vadkár megfizetésére kötelezte. ★ Az egyik vidéki sportegyesület ellen egy mezőgazdasági termelőszövetkezet, fuvardíj fizetéséért pert indított. Árra hivatkozott, hogy a játékosoknak- és a szurkolóknak a futballmeccs színhelyére történő szállítására autóbuszt bocsátott rendelkezésre, de a fuvar- költséget nem kapta meg. — Ingyen adták az autóbuszt — jelentette ki a sportegyesük let elnöke. Máskor is megtörtént ez. és nem fizettünk érte. Nincs is nekünk pénzünk erre. A bizonyítási eljárás során kiderült: korábban egy alkalommal az egyesület fizetett a szállításért, de később már nem. Egyébként is kifejezetten ingyen kérték az autóbuszt, — Nincs bizonyíték arra, hogy a tsz és a sportegylet fuvardíjban megállapodott volna — hangzik a Legfelsőbb Bíróságnak a keresetet elutasító ítélete. Ezzel szemben megállapítható, hogy a tsz lánya nem segített neki mosogatni. Máskor meg ártatlanul lopással gyanúsította, mivel nem találta a pénztárcáját. Később eszébe jutott, hogy hová tette az elveszettnek hitt holmiját, és megvolt a pénze hiánytalanul. Ilonka összeállt egy fiatalemberrel. Az anyja nem tudta jobb belátásra bírni, és annyira elkeseredett miatta, hogy öngyilkossággal próbálkozott, de megmentették. Egy idő után a fiatalok szakítottak, ám múlt év november 23-án a férfi újra megjelent, hogy magával vigye fiatalkorú barátnőjét. Nem mentek messzire, csak az egyik szomszédos házba, melynek tulajdonosa — az ő felelőssége sem csekély a történtekben — készséggel beengedte őket. Az anyát azonban, aki haza akarta vinni a lányát, gúnyos szavakkal kiutasította, mondván; de kifigyelted, hová mentek! Az asszony nem fordult » rendőrséghez, és más segítséget sem vett igénybe. Mint utólag elmondta, azért nem, mert félt, hogy intézetbe vinnék a lányát. Estétől reggelig — emlékezete szerint — meg- ivott vagy tíz csésze feketekávét és egy pohár bort, mert ébren akart maradni. Az ablakból leste, hogy mikor mennek el az emberek abból a bizonyos tornácos házból, ahol végül a lánya egyedül maradt. Ekkor átment es megpróbálta hazahívni. Ilonka tiltakozott, feleselt — és ami ezaitán történt, arra már nme» magyarázat. RcntSes férjet ckarfam Az asztalon, egy fazék paprikáskrumpli mellett ott hevert az éles pengéjű, nagy konyhakés. Az önkívületi állapotig feldühödött nő mégragadta a kést és mellbe döfte az ágyban fekvő lányt, akt csak ennyit mondott: Jaj, anyu 1 A szomszédok hívták a mentőket, és gyors orvosi segítséggel a ceglédi kórházban sikerült a fiatal lány életét megmenteni. Az asszony, akit emberölési kísérletért vonnak felelősségre, ezt hajtogatja: Szeretem a lányomat, nem tudom, hogy történhetett velünk ez a szörnyűség. Rendesen akartain férjhez adni, de nem sikerült. Gál Judit autóbuszát korábban is ingyen bocsátotta rendelkezésre. Különben is szokás, hogy vállalatok. tsz-ek így nyújtanak támogatást az anyagiakkal nem rendelkező sportegyesül eteknek. ★ Nagy volt az ijedtség egy postahivatalban, amikor zárás után kiderült, hogy a pénztárnak kétezer forint hiánya van. Hosszas ellenőrzés után megállapították: e?y vállalat befizetési jegyzékkel, 29 ezer 500 forintot adott fel. A jegyzék egyik tételénél azonban hat darab ötszáz forintos címlet szerepelt ötezer forinttal, holott három-ezer forintot tesz ki. Tehát biztos, hogy csak 27 ezer 500 forintot adtak fel. noha végösszegként 29 ezer 500-at tüntettek fed. A reklamációt a vállalat nem fogadta el, ennek következtében a postaigazgatóság kétezer forint kártérítés fizetéséért pert indított ellene. A Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indoklása szerint a postai dolgozók hibát követtek el. amikor a vállalat ösz- sz-efoglaló jegyzékének adatait kellően nem ellenőrizték. Az a körülmény, hogy a jegyzéken az egyik tételnél szorzási hiba van. még nem bizonyítja, hogy kevesebbet fizettek be. Ennek ellenkezőjét a posta nem tudta bizonyítani és erre a posta alkalmazottai sem alkalmasak. H. E. A vásárlók védelmében Hat napon át nyitva keli tartani Wadkér és postai per Futballmeccs ingyenbusszal
