Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

Veresegyház Többet várnak Jobb forgalmat remélnek a jövőben a Gödöllő és Vidéke Áfésznél veresegyházi ruháza­ti .boltjukból Az az igazság, hogy a főúton, de a nagyköz­ség bevásárló-központjától távolabb eső üzlet nem hozta egeszen a várt forgalmat. Ezért úgy döntöttek, hogy azt a régi zöldségbolt helyére telepítik át. A takarékszövet­kezettel és a szolgáltatóházzal egy tömbben lévő mezőgazda- sági termékbolt helyiségeit ezekben a napokban alakít­ják át, s még ebben a félév­ben megnyitják helyén az új ruházati szaküzletet. Itt diva­tos, buti'kjelegű ruhadarabo­kat is árusítanak majd. Lesz hozzá területük, hiszen mint­egy nyolcvan négyzetméteren gazdálkodhatnak. Ezen a héten Véradénapok Mozgalmas napjuk lesz má­jus 23-án, csütörtökön az árammérőgyári véradóknak. A Pest megyei Vértranszfúziós Állomáson, a gödöllői Kis Já­nos utca 2-ben véradónapot tartanak számukra. Az állo­más, a Vöröskereszt városi ve­zetősége és az árammérőgyári alapszervezet rendezésében mintegy kétszázötven ember megjelenésére számítanak. Még egy nagyobb esemény­re készülnek a vértranszfúziós állomáson: június 25-én a vá­rosi véradást tartják meg. Er­re ugyancsak több száz embert várnak. LLŐI Portán belül, kívül A kulturált környezetért ' A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 118. SZÁM 1985. MÁJUS 22.. SZERDA Kedvező napok után Paiántáznak, javítják a talajt Egy nap hat és fél millimé­ter eső, az már elfogadható mennyiség így májusban. Ámde: fiz eső nem zavar — Jégeső volt ez. sajnos alaposan elverte a fiatal nap­raforgót — mondta nem kis keserűséggel Újvári Miklós, a kerepesitarcsai Szilasmenti Tsz-ben, mezőgazdasági kőr­útunk első állomásán. A gaz­daság növénytermesztési ága­zatának vezetője ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy az ültetőket éppen kimosta a zápor a munkából. Megkezd­ték ugyanis a csömöri határ­ban a palántázást. Negyven hektáron lesz idén paradicso­muk, öt hektáron pedig pap­rikát is elültetnek. Magyar—lengyel méhészeti kutatás Gödöllőiek Krakkóban A természetes gyógymódok lényege az, hogy nem gyógy­szerrel történik a gyógyítás. Ismerjük a gyógytornát, a ko­cogást, a barlangi kúrákat, a súlyfürdőket. Azt is tudjuk, hogy a méz jó hatással van a torokfájásra, a méhcsípés pe­dig — persze nem mértékte­len formájúban — a reuma eilen is hatásos lehet. Sokan kutatják a méhészet gyógyászati : lóiéfoségeit.. En­nek keretében holnap nemzet­közi árú terápiái' tudományos tanácskozás kezdődik Krakkó­ban. A szimpozionra Gödöllő­ről is népes küldöttség utazik ma reggel. Dr. Szalay László, az Állattenyésztési és Takar­mányozási Kutatóközpont kul- túrnövény-megporzási csoport­jának tudományos fömunka- társa elmondta, hogy az inté­zetből huszonketten indulnak Lengyelországba, s rajtuk kí­vül a Magyar Méhész Egye­sület érdeklődő tagjai is busz­ra ülnek. A tanácskozáson elhangzik egy előadás a virágpor és a propolisz' együttes gyűjtésé­nek 1 eiietőségéiről-:Is. A téma előadója dr. Szalay László, a, társszerzők a lengyel Zsófia Warakomska és dr. Farkas Jenő. Mivel a házigazdáké az egyik hivatalos nyelv. Wara­komska számol be a közös kutatásról. Kézilabda Gyömrő ellen döntetlen Volt az elmúlt héten né­hány nap egeszen jó meleg idő, amikor huszonhat-hu­szonnyolc fokra is felszökött a hőmérők higanyszála. Ezt a jószemű gazdászok úgy is észlelhették, hogy az őszi ár­pa és a rozs kalászait hányja. Kedvezett a viszonylag csa­padékosabb májuselő a ta­karmánynövényeknek is. A Szilasmenti Tsz-ben elkészül­tek a silókukorica vetésével, s a keléshez a talaj napfényt, meleget is kapott. Jobban nö­vekedett a lucerna is, ami­ből ennek a gazdaságnak öt­száz hektáron van. s a múlt héten a betakarítását is meg­kezdték. GaJgamácsián olyan munka folyt, amit az eső sem igen zavar meg. Iklad felől a tsz- tanyia felé haladva, a vasút melletti réten úgy tűnt: el­süllyedt lánctalpas várakozik a kimentésre. Saját erővel A Gyömrő már évek óta egyik hazai mumusa a GSC- nek. Az elmúlt hónapokban a kirobbanó formában lévő gyömrői gárdákat fogadtak csapataink. Az erőviszonyok most úgy alakultak, hogy a vendégek voltak inkább esé­lyesek a felnőtteknél a győ­zelemre, de a papírformára rácáfolt csapatunk. A fiata­lok pedig magabiztosan fek­tettek ketvallra a Gyömrő ifit. GSC—Gyömrő 32-32 (19-19) GSC: Csikós — Klement (1), Hegyi (7), Horváth (1), Urbán (äj, Szlifka (JO). Sza­bó M. (6). Csere: Kolesza(2). A védekezésre kevés gon­dot fordító csapatok ontották a gólokat az első, félidőben. Volt perc, amikor három ta­lálat us született. Kapusunk sajnos, gyenge napot togott ki, ő is hozzájárult ahhoz, hogy egy félidő aiatt mérkő- zésnyi gólt kaptunk. De sze­rencsére főleg Urbán, Szlifka és Szabó M. révén tartani tudtuk a mérkőzést. A második félidő közepéig szoros volt az állás, de fára­dó csapatunk a lefújás előtt két perccel már háromgólos hátrányba került. Közbén né­hány túi hangos és a játék­vezetőt sértő szurkoló miatt megállt a játék, el kellett küldeni őket a pálya mellől. Az utolsó két perc nem min­dennapi izgalmak között bo­nyolódott. egy percen belül két gólt értünk el, és egész­pályás emberfogással próbál­tuk megmenteni az egyik pontot. Labdát szereztünk és 10 másodperccel a befejezés előtt büntetőhöz jutottunk, a-mit kis szerencsével Hegyi értékesített. Ezzel vége is. lett a mérkőzésnek. GSC ifi—Gyömrő ifi 11-7(5-1) GSC ifi: Imre — Meggyes (1), Bátori (7), Hajdú (1), Po- csai (1), Szekrés (1), Rusai. Csere: Hevér. Tizenkét percig úgy véde­keztek a fiatalok, hogy szin­te még gólhelyzetbe sem ke­rülitek a vendégek. Büntető­ből szerezték az első félidő egyetlen gyömrői gólját. A szünet után szaporodtak az események, ez a hetesek köl­csönös kihagyásának jegyé­ben telt el. Az ellenfél vala­melyest aktívabb lett táma­dásban, de egy percig sem volt kétséges a hazai siker. Jó: Imre, Bátori. M. G. Spartakiád Május 25-ig lehet beküldeni a nevezéseket a gödöllői sport!alügyelőségre a június elsejei falusi spartakiád és MEDOSZ munkahelyi olimpia körzeti nyári döntőjére. Atlé­tika. kézilabda, röplabda. lég­puskás és kispuskái, lövészet, kötélhúzás, tenisz szerepel a versenyszámok sorában. Az eseményre a hagyományoknak megfelelően az egyetemi sport­telepen várják az érdeklődő­ket. A név szerinti nevezése­ket ezúttal a verseny megkez­dése előtt nyolc óráig kell le­adni. A döntők fél kilenckor kezdődnek. MoiÍ! A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók. Színes, szinkronizált szovjet kaland­film. Csak 4 órakor! Arany a tó fenekén. Színes, szinkronizált üj-zélandi ka­landfilm. 6 és 8 órakor! — Árokásóval van felsze­relve az a masinánk — ma­gyarázta Somodi Károly, a Galga-parti összefogás Tsz elnökhelyettese. — Meliorá­ciós munka folyik, a gép nyo­mén alagcsövet fektetünk majd. Ez elvezeti a mélyeb­ben fekvő területek fölösle­ges vizét. A területet ugyan­is, amely most még rét, fel- .száittjffc.;“ y; — Miért van erre szükség? — Nemcsak gyenge volt a fűtermés, hanem itt csak a savanyúfüvek teremtek meg. Mintegy negyven hektáros meliorációról van szó. Tavaly kezdtük, s saját erővel, a ma­gunk gépével jövőre fejező­dik be. A szövetkezet központjában rpár hármasban beszélgetünk az időszerű munkákról, mi­vel Pintér András, a' tsz el­nöke is jelen van. — Hagyományos burgonya­termelő gazdaság az összefo­gás. Az idén mennyit ültet­tek e gumósból? — Csak a háztáji földeken, 24 hektáron lesz csak krump­li nálunk. Az elmúlt években is nehezen adtunk túl a ter­mésen, a vetőmag sem volt mindig megfelelő, így a bur­gonyától felszabadult földe­ken mást termelünk. — Mit? — Például több kukoricát és napraforgót — válaszolja Somodi Károly. — Kukoricát 523, napraforgót — ez utóbbit a szolnoki GITR tagjaként — csaknem 780 hektáron vetet­tünk. Fertőtlenítenek Megkezdték a lucerna ka­szálását is. A Galga-parti Tsz-ben 460 hektáron van lu­cerna és somkóró. S ugyan­csak a takarmányalapot gya­rapítja majd, a több éves gyakorlatnak megfelelően, hogy a zöldborsószárat szin­tén megmentik az állatok szá­mára. Lassan készen lesznek azok a gépek is, amelyekkel a borsószárat behordják és aprítják. Csakúgy, mint a kombájnokkal. Jól halad a javításuk. Ugyanakkor repa- rálják a kalászosok betaka­rításában részt vevő szállító és magtárt gépeket, zajlik a terménytároló helyiségek fer­tőtlenítése. F. I. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Video tréning, 15 órakor. Iskolaotthonos foglalkozás, 11 órakor. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény : Hudetz József állatfotói, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. ' Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Kresz Albert Tokaji képek, kiállítás, megtekinthető 9—16 óráig. H a Gödöllő és a körzetéhez tartozó településeik kör­nyezetvédelmi társadalmi te­vékenységéről összegzést kel­lene készíteni az elmúlt öt-tíz évre visszamenően, mindén kétséget kizáróan elismerésre méltó bizonyítékhalmaz gyűl­ne össze arról, mi mindent tett e vidéken a ma embere környezete rendben tartásáért, megóvásáért, szépítéséért. Az összefogás, a sok tervszerű erőfeszítés ellenére is bőven akad mindig tennivaló. A szabad idő egy részének feláldozásával végzett önkén­tes munkák egy része^ szélma­lomharcnak tűnik. Az illegális szemetlerakatak évről évre megjelenő sokaságának eltün­tetésére például újra és újra akciót kell indítani. Szervez­kednek a tanácstagok, a nép­frontbizottságok aktivistái, s egy-egy ilyen megmozdulás olyan erőt köt le — s ez idő­ben sem tekinthető jelenték­telennek —, ami egy szűk ré­teg felelőtlenségéből, kényel­mességéből, közösséggel nem törődő magatartásából fakad. Persze é szűk réteg sem sze­reti a szemetet, pontosabban nem tűri meg. legalábbis a sa­ját portáján belül, de hogy a kerítésen kívül hol éktelenke­dik a hulladék, az szemernyit sem izgatja. Csupán óvatosnak kell lennie, s eldobhatja bár­hol az otthon felgyülemlett szemetet, amit majd eltakarí­tanak azok, akik nemcsak fel­háborodnak az ilyen jelensé­geken. hanem tenni is hajlan­dók lakóhelyük csúfondáros szereplői ellen. E társadalmi munkásokra aligha jellemző az effajta kör­nyezetszennyezés, ugyanakkor a kijelölt lerakatoktól közeleb­bi helyet választók közül nem­igen lelhető önkéntes lakó­hely-takarító. Komikus is len­ne. ha valaki titokban szeme­telne, utána pedig nyilváno­san, a kulturált környezetért végzett társadalmi munka dicsfényétől övezve részt ven­ne a saját hulladéka eltünte­tésében. A tavaszi nagytakarítások­ban általában ugyanazok a személyek vesznek részt, s egy­általán nem csodálkozhatunk rajta, ha méltatlánkodásuk. haragjuk egyre inkább nő az ismeretlen szemetelőkkel szemben, a kedvük pedig apad. s már-már baleknak érzik magukat. Nem tudható, mun­kájuknak meddig marad meg a látszatja, s mennyi a tényle­ges haszna, ha a megtisztított területen .egy-két hét múlva ismét megjelenik az első. min­denféle lommal megtöltött nylonzsák, ami szinte már ma­gától tenyészik, gyarapodik. Az illegális lerakatok léte­sítői nem szokták ott hagyni s névkártyájukat, az illetékes szervek.viszont csak akkor tud­nak fellépni ellenük, ha tudo­mást szereznek az illető kilé­téről. Ehhez nélkülözhetetlen feltétel a lakosság támogatása, de ugyanennyire fontos az il­letékesek következetes szigora is, mert ann3k elmaradása erő­sen demoralizáló hatású. A helyzeten gyökeresen vál­toztatni. a jelenséget radikáli­san visszaszorítani csak akkor lehet, ha minden településen megszervezik a hulladék in­tézményes elszállítását, mert akkor már az lesz a legkényel­mesebb. ha csak néhány mé­tert kell odébb vinni a ház kö­rül összegyűlt szemetet, s ér­telmetlenné válik a szemét kocsikáztatása, s az attól való nem éppen kockázatmentes szabadulás. B. M, Részletes rendezés Az alpesi tető kerülendő A gödöllői tanács végrehaj­tó bizottsága elfogadta a Ró nai Dezső utca, Köztársaság, Balogh Adátm, Esze Tamás út által határolt terület részletéé rendezési tervét. A tervet elő­zőleg az érdekelt lakók fóru­mán is megvitatták. Ott né­hány kisebb változtatást java­soltak, amelyet elfogadtak. Ezek a következők: mivel a hatósági osztály korábban épí­tési engedélyt adott ki a ti­zenkét tantermes iskolának szánt helyre, azt máshová kell építeni. A Köztársaság út vé­gén, az Ősz utca feletti tarta­lékterületen emelik majd. A kis ABC-nek kiszemelt hely túl kicsi, ezért az iskolának kijelölt eredeti részen helye­zik el. Az iskola és az ABC között gyalogutat terveztek, a két létesítmény azonban any- nyira közei lesz, hogy ez szük­ségtelen. •A - -térség jelenleg hetven százalékban be van . építve. 3 továbbra is nagy az építési kedv, hiszen a közműveket ‘már kiépítették. A területen a már említett iskolán kívül hetvenöt szemé­lyes óvodát, negyven gyermek elhelyezésére szolgáló bölcsö­dét és egy kétszáz négyzetmé­ter alapterületű kis élelmiszer- áruházat terveznek. Kétszáz- harmincöt családi ház már áll, további százharmincötnek van hely. Ä lakóépületek homlokzatá­nak magassága legfeljebb 7,5 méter lehet. Magastetőt kiala­kíthatnak, az alpesti tető ke­rülendő. A múzeumban motorgyáriak is jártak Köszönjük, hogy megőrzik Galgamácsa felé haladva, az ikladi főutca jobb oldalán egy kis tábla mutatja a falumú­zeum épületét. A ház nem na­gyon különbözik a többitől, igaz, nem is túlságosan régi. Miként a falán olvasható, a XX. század elején épült. Szer­kezete és beosztása megegye­zik a Galga mente magyar es szlovák lakta településeinek a lakóházaival. Hossztengelyes, nyeregtetős, díszes homlokzati kiképzésű, a tornác osziopíőit cifrával díszítették. Néhány évvel ezelőtt, pon­tosan 1981-ig még laktak eb­ben az épületben. Braun Pál- F3f2§0tt PSU né született Brunner Katalin élt itt, s élete során minden használati tárgyat megőrzött, semmit nem adott el. hogy az utókor megcsodálhassa azo­kat. a látvány alapján a látogató előtt kirajzolódik az egykori kis- és középparaszti gazdasá­gokra jellemző életforma. Balra nyílik az egyik szoba, amit csak különleges alkal­makkor használtak, hétköznap soha. Itt is vannak a falon tá­nyérok, de nem ez vonzza el­sősorban a tekintetet, hanem a velencei tükör és a herendi porcelánból készült szabályoz­ható lámpa, amelynek üvege bécsi, és petróleummal még ma is működik. A sarokban rokka és guzsaly. lik a pajta. Köszörűkő, házi készítésű ökör járom mellett a kalászok összeszedésére hasz­nálatos fagereblyék, különbőz ző méretű kaszák és sarlók, kukoricamorzsoló, kazaligazí­tó, szecskavágó és borászati eszközök sorakoznak itt. KáSás vendégek A pince nincs túlságosan melyen, mégis nagyon hideg. ;Ide a boros- és káposztáshor­dók tartalmáért, de marharé­páért és krumpliért is gyak­ran lejártak, akárcsak télen a zöldségért. Az udvarra felérve a kere- késkút mellett vezet el az utunk. Mielőtt elköszönnék Ecker Dánielnétől, még megkérde­zem, van-e valamilyen kap­csolatuk az Ipari Műszergyar- ral. Csak annyi, hangzik a fe­lelet, hogy néhányan már meg­fordultak itt a dolgozók kö­zül. Mutatja is a vendégköny­vet, amelyben NSZK-beli, olasz, kaliforniai, perui, oszt­rák, csehszlovák, bolgár, len­gyel, szovjet és norvég láto­gatók bejegyzése mellett ol­vashatók például az TMI Zója ifjúsági szocialista brigádjá­nak sorai is, ..Köszönjük, hogy megőrzik őseink miriäennapi életének használati tárgyait!” Garamvölgyi Annamária* ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Héíköznap soha Az előtérben a falat festett népművészeti tányérok díszí­tik. Látható még itt többféle si.nár, vagyis lekvárosköcsög, régi konyhaszekrény, edények, evőeszközök, amik között fa­nyelű kés és villa fekszik. No és a flickerswö, vagyis az el­maradhatatlan varrőkosűr, cérna és tű tárolására. To­vábbhaladunk, s Ecker Dá- nielné teremőr kalauzolása és A bevetett ágyon dunyhák, párnák, amelyeknek huzatát kézzel varrták. A közelben áll a sublót, amelyben a fehérne­műt tartották. Még a legalsó fehér szoknya is hímzett, vi­selőjének monogramja min­den ruhadarabon megtalálha­tó. A helyiség földes, bázis'fit­tes szőnyeg takarja. Mint Ec­ker Dánielnétöl megtudtam, 1945 előtt szinte minden ház­ban ilyenek voltak a szobák. Azután megkezdődött o mo­dernizálás. s lassan eltűntek a rési értékek. Az előtérből jobbra nyíló szobát sokféle Célra használ­ták. Itt aludtak a háziak, s itt főzött és mosott a háziasz- szony. Itt is van sublót, de eb­ben már a mindennap viselt holmi kapott helyet. Az asztal körül faragott pad, mint a má­sik teremben. A faragás is házilag készült, mint szinte minden ebben az épületben. Az asztalon a biblia 23. kiadása, amit V.ároli Gáspár fordított magyarra, és egy német imád- ságoskönyv. A tornácról nyílik a kam­ra. Ha disznót vágtak, itt dol­gozták fel. De nemcsak a só- zóteknő és egyéb, húsfeldol­gozáshoz szükséges eszköz lát­ható e helyiségben, hanem pél­dául rézüst lekvárfőzéshez, ke­nyérvető lapát, húsvágószék (ez a mai húsdarálót helyet­tesítette), kisebb-nagyobb sza­kajtók, tojás, kenyértészta és termény tartására, és kalács­tepsi, amiben még ma is csak lakodalmas kalácsot sütnek. A falnál áll a mosószék, a sulykoló, amivel a piszkot a ruhából kiverték, s a mángor­ló, a vasaláshoz. Kaszák, sarlók Az istállóban a lószerszámok, lóvakarók jó! megférnek a seprű és a favilla társaságá­ban. Az egyik oldalon álltak a lovak, a másikon a tehenek. Ugyancsak a tornácról nyí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents