Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-22 / 118. szám
6 I' #F.vr « MFM > n Tb' / /1985. MÄJTJS 22.. SZERDA Jogi tanácsok A lakásbérlőnek vannak bizonyos kötelezettségei ® Ka nem volt szükség a felújításra, a visszatérítés nem kötelező Mem kért segítséget A tettre nincs magyarázat TÍZ NAP RENDELETÉI Az üzletek nyitvatartásáról a belkereskedelmi miniszter 5/1985. (V. 11.) BkM számú rendeletében intézkedett. A korábbi 20/1982. (XII. 29.) BkM számú rendelet ezzel érvényét veszíti. A nyitvatartási pótlék 2 órát meg nem ha. Xadó foglalkoztatás esetén 75 forintnál, 4 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 130 forintnál, 4 órát meghaladó foglalkoztatás esetén 200 forintnál kevesebb nem lehet. (Magyar Közlöny 21. szám.) A mozgássérültek részére biztosított tizemanyag-utal_ ványró] az egészségügyi miniszter 4/1985, (V. ll.)\EüM számú rendelete rendelkezik. Ebben a mozgássérülttel együttlakó hozzátartozó részére térítésmentes üzemanyag-utal. ványról történik rendelkezés ez ott közölt feltételek mellett. (Magyar Közlöny 21. szám.) Az állatok levágásáról, a hús és húskészítmények felhasználásáról és forgalmáról ugyanitt jelent meg a 8/1985. (V. 11.) MÉM-rendelet. A kényszervágás szabályait is tartalmazza a jogszabály. Egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetésével összefüggő egyes rendeletek módosításáról a belkereskedelmi miniszter a 2/1985. (IV. 20.) BkM számú rendeletében intézkedett. (Kereskedelmi Értesítő 10. szám.) A hivatalos lap közli a szerződéses, illetve bérleti üzemeltetésre meghirdetett üzletek, és a belkereskedelmet érintő jogszabályok jegyzékét. Az egészségügyi és a művelődési miniszter 3/1985. (IV. 26.) EüM számú rendeletében szabályozta az egészségügyi szakiskolai képzésben részt ve. vő tanulók ösztöndíjrendszerét, tannak mértékét. Fegyelmi vétség esetén legfeljebb hat hó- pap időtartamra csökkenthető ttz ösztöndíj, legfeljebb ötven százalékig. (Magyar Közlöny 18. sz.) Május első napjaiban új jogszabály rendelkezik az üzletek nyitvatartási rendjéről — közölték azon a sajtó- tájékoztatón, amit nemrég tar. tottak a Belkereskedelmi Minisztériumban. Ha — az olvasó fejével gondolkodva — egy szóval akarnánk jellemezni az új rendeletet, akkor valami ilyesmit kellene leírnunk: vártuk! Egységesen Az új jogszabály ugyanis a bolt tulajdonjogi hovatartozásától függetlenül — állami, vagy szövetkezeti üzlet, vagy pedig a magánkiskereskedő boltja — kimondja, hogy a hét hat napján nyitva kell tartani az üzleteket. Egységesen írja elő szombatonként az áruházak. ruházati és iparcikküzletek 13 óráig, az élelmiszerboltok 14 óráig tartó üzemeltetését. Egyedül a kisboltok esetében lehet ettől eltérni a tanács engedélye alapján — hogy miért és miként, arra még visszatérünk. Az egységes nyitvatartás a vásárlók védelmére szolgál. Ezért a rendelet megjelenése után nem fordulhat elő. hogy egyes áfészegységek, s főként magánkiskereskedők a hét hatodik napján egyszerűen zárva tartják a boltjukat, arra hivatkozva: ők nem tartoznak az állami kereskedelemhez, rájuk nem vonatkozik a rendelet. Nem történhet meg az, ami Budapesten — nemcsak a fővárosiaknak okozva gondot — — előfordult: a magánkiskereskedők többsége nem árusított kenyeret, s ellátási zavart keltett. A rendeletalkotók ugyanis abból a felismerésből indultak ki, hogy aki kereske. désre adja a fejét, annak — a szektorbeli hovatartozásától függetlenül — vállalnia kell a szakmával járó kötelezettsége8 A bérlő követelhet!-e a magántulajdonú ház felújítására fordított költségeit, és mi a helyzet a tanácsi lakásnál? Két olvasónk mondta el a bérbeadóvá! történt esetét. Egyikük tanácsi bérlakásban lakik, másik', olvasónk magán- tulajdonú házba-n. Mindkét lakásban az ajtók, ablakok tönkrementek, ezek mázolása is időszerű lenne. A bérbeadók hallani sem akarnak a rend- behozatalról, írásbeli felszólításra nem is válaszoltak. Forduljanak-e bírósághoz, kérdezik olvasóink. Mielőtt kérdésükre válaszolnánk, szükséges arra felhívni a figyelmet, hogy a bérlőnek vannak bizonyos karbantartási kötelezettségei, ami mind a bérlő, mind a bérbeadó érdekét szolgálja. A lakásrendelet szerint a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, és berendezéseinek karbantartásáról. A közterületre és a közös használatra szolgáló helyiségekre, területre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról. Az ajtók, ablakok szükség szerinti javítása és mázolása a bérlő kötelessége. Az ajtó-, ablakzárak vasalások cseréje is a bérlő kötelessége. Egyéb a jogszabályban meghatározott, lakásban keletkezett hibák kijavítása is kötelessége, ahogy a lakás tisztántartásáról is neki kell gondoskodnia, és a lakásberendezések nem jelentős értékű alkatrészeinek cseréjéről is. Természetesen a bérbeadónak is vannak kötelességei, amelyeket itt most nem ismertetünk, mert hiszen Olvasóinkat csupán az érdekelte, hogy mi legyen az ajtójukkal, ablakukkal, ezek elhasználókét. Közismert, hogy más ágazatokban is van hét végi munka — tömegközlekedés, szórakoztatóipar —, amit a kérdéses szakma dolgozói a hivatásuk velejárójának tekintenek. Ugyanez az elv vonatkozik részben a kereskedelemre is. Azért csak részben, mert — ezzel már a rendelet egy másik pontjáról szólunk —, a leg. látogatottabb idegenforgalmi központokat kivéve nem teszi kötelezővé a vasárnapi nyitvatartási. Hogy egészen pontos fogalmazást használjunk: nem támogatja, de nem is tiltja azt. A rendeletalkotók joggal hivatkoznak arra: a legfrekventáltabb idegenforgalmi központokban világszerte elterjedt, hogy a hét minden napján árusítanak, a többi helyen viszont általában lehúzott redőnyök láthatók. Nálunk persze így is ki lehet nyitni vasárnap, számos üzletet, s nemcsak a turistaközpontokban (beleértve Budapestet is), hanem másutt is — ha a kérdéses üzletek dolgozói, illetve a területileg illetékes szakszervezet képviselői vállalják ezt. A tanács azonban nem írhatja ezt elő. Műszakpótlék S ha mégis árusítanak a hetedik napon, akkor a kereskedelmi dolgozót műszakpótlék illeti meg, aminek bérfedezetét vállalatának kell kigazdálkodnia. Mértékadó felmérések bizonyítják, hogy — a már többször említett idegenforgalmi centrumokat kivéve — az üzletek vasárnapi nyitvatartásá. ra nincs nagyobb igény. A kevesek — sőt, fogalmazhatnánk így is: a törpe kisebbség — óhajait támogatni azért sem volna célszerű, mert a rendelet megszövegezői messzemenően gondoskodtak arról, hogy a ladott záraival. A bérbeadó kötelességéből csak annyit, hogy az épület állagának karbantartásáról neki kell gondoskodnia. Ha most olvasóink és a bérbeadók között e körül folyik a vita, tehát az épület (lakás) állagromlásával kapcsolatosak a hibák, csak a bíróság dönthet ebben a kérdésben. O Közművesített a bérlő ma* gáníuiajdonú házban, a bérbeadó hozzájárulása nélkül, sza- mílhat-e költségei visszatérítésére? A több helyiségből álló magántulajdonú ház 30 éve közűiét használatában, bérletében van. A jelenlegi bérlő hatósági kijelölés útján jutott a helyiségbe. Olvasónkkal 5 évre szóló bérleti szerződést kötöttek, de a közület a lejáriát előtt egy évvel felmondta a bérletet. Olvasónk levelet kapott a volt bérlőtől és 300 ezer forintos felújítási és közművesí- tési költségeinek a megtérítését követeli. Elismeri, hogy a, bérbeadó hozzájárulását nem kérte, de nem is értesítette, hogy korszerűsítési munkálatokat kezdett el a házban. Olvasónk tanácsunkat kéri, fizessen-e vagy nem? Ha olvasónk nem ismeri el a volt bérlő követelését, számolnia kell a pereskedéssel. A perben — úgy látjuk — kellő alappal tud majd védekezni. Olvasónk kezében van a volt bérlő nyilatkozata, mely szerint az épületben levő villanyvezetékek abban az esetben, ha az épület egyszerűen lakásként vagy korábbi funkciójának megfelelően (könyvtár és a Vöröskereszt részére) használták volna tovább is, felújításra nem szorultak volna. E szerint a véleményünk szerint a bérbeadót nem terhelte a villanyvezetékek felújításának kosság a hét hat napján, a na. pi munkaidő kezdete előtt, illetve után is be tudjon vásárolni. Miközben a jogszabály védi a vásárlók érdekeit és a társadalmi munkaidőalapot, figyelembe veszi a kereskedelmi dolgozók helyzetét is. Azt tudniillik, hogy többségükben családos, gyermeküket nevelő nők, s nemcsak ők sínylenék meg a vasárnapi távollétek hiányát, hanem családjuk is. Érdekegyeztetés A rendeletalkotók figyelmét nem kerülte el az a tény. hogy a belkereskedelem boltjainak csaknem 70 százalékában csupán 1—3 személy dolgozik, vagyis kisboltnak tekinthető, ahol a helyettesítés sokkal több gondot okoz, mint másutt, vagy nem is oldható meg. Ezért — a jogszabály keretjellegének megfelelően — e helyeken felmentést adhat a tanács az egységes nyitvatartási követelmények teljesítése alól, pontosabban: a helyi vásárlási igények ismeretében határozhatja meg azt. Aligha kell részletezni, hogy így a helyes, hiszen csak .helyben lehet eldönteni, mihez szokott, mit vár a lakosság. Befejezésül nem érdektelen megjegyezni, hogy az új rendelet megalkotását az ilyenkor már szokásos érdekegyeztetés előzte meg. amelynek során messzemenően figyelembe vették a KPVDSZ, a SZÖ- VOSZ, a KISOSZ (Kiskereskedők Országos Szervezete), meg mások véleményét, igényeit is. Az előbbi érdekvédelmi fórumok vezetői is ott ültek a már említett sajtótájékoztatón, jelenlétükkel is demonstrálva, szavaikkal is megerősítve: támogatják az új jogszabályt — beleértve az egységes nyitvatartás rendjét is. K. S. kötelezettsége, ennélfogva a volt bérlő ennek Költséget Kellő alappal nem Követelheti. Továbbá az épületben oiaj- kályhaiütés volt biztosítva. A bérlő — szintén a bérbeadó hozzájárulása nélkül —, az oiajkáiyhakat leszerelte, és gazjutest vezeteti be. Az olaj- KályháKaí a bérlő szerelte lei beköltözéseKor, mert az épületben hagyományos cserépKály- hafűtés volt. Véleményünk szerint a bérlő azzal, hogy több százezres értékű korszerűsítést végzett el a lakásban a bérlő értesítése nélkül, magára vállalta annak kocKáza- tát. hogy befektetésének költségé esetleg nem térül vissza. Az 1/1971. (I. 19.) Korm. számú rendelet mellett — mivel nem lakás céljára szolgáló helyiségele bérletéről van szó az 1/1972. (I. 19.) Korm. sz. rendeletben foglaltakat, ennek 9—11. paragrafusait, is figyelembe keli venni. Ha bérbeszámításra lehetőség van, annak a szabályait is. Mindenesetre döntő, hogy a bérbeadó hozzájárulását meg kellett volna előzetesen és írásban kérni. Ami pedig a bérbeszámítási lehetőséget illeti, az a véleményünk hogy meghatározott időre szóló bérleti szerződés esetén a jogszabály nem teszi lehetővé a bérbeszámítást, de ha arra az álláspontra helyezkednek az illetékesek, hogy igen, lehetséges a bérbeszámítás, akkor az 1/1971. (I. 19.) Korm. sz. rendelet 61. par. 1. bek. értelmében a követelés elévültnek látszik. Természetesen a jogszabályok tárháza kimeríthetetlen, így még nem biztos, hogy olvasónk mentesülni fog a gázbekötéssel és a konvektorok beszerelésével kapcsolatos költségek visszatérítése alól, mert jogalap nélkül más rovására senki sem gazdagodhat. A gazdagodással járó előny mértékét meg kell térítenie, ha annak feltételei a per adatai alapján bizonyítást nyernek. Mindenesetre azt tanácsoljuk olvasónknak, próbáljon peren kívül megegyezésre jutni a közületiéi, ha ez nem sikerül, megfelelő jogi segítséggel induljon neki a pernek. Dr. M. J. Az egyik tsz szomszédságában van egy állami erdő- és vadgazdaság. A múlt évben kiderült, hogy a területüket elválasztó kerítés kidőlt, és a vadak a termelőszövetkezet kukoricásában súlyos károkat okoztak. A történtek miatt a városi tanács az állami gazdaságot kötelezte, hogy a tsz- nek 1 millió 140 ezer forint kártérítést fizessen. Ezt a gazdaság sérelmesnek tartotta, és a határozat hatályon kívül helyezéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy a szóban forgó területen két állami vállalat munkásai dolgoztak, és azok a vadvédelmi kerítést megrongáltak, a kaput nyitva hagyták. Tehát a bekövetkezett káliért ezek a vállalatok felelősek. A Legfelsőbb Bíróság ezt a védekezést nem fogadta el. — A vadvédelmi kerítés a gazdaság tulajdona, és annak állapotáért az tartozik felelősséggel — hangzik az ítélet. Ha valóban más vállalatok dolgozói rongálták meg a gazdaságot, ez akkor sem menti a szövetkezettel szemben fennálló kártérítési kötelezettsége alól. Felelősségét súlyosbítja, hogy a kerítés állapotát nem ellenőrizte, és annak hiányosságáról csak késve értesült. De a tsz is vétkes. A veszélyeitetett területen köteles volt a terményt őrizni és a vadak elhárításában közreműködni. Ezt azonban élmulasztotta. Noha Évek óta egyre szélesebb körben foglalkoznak a veszélyeztetett helyzetben, rossz családi körülmények között nevelkedő fiatalokkal. Gyakran már néhány, időben adott és elfogadott tanács is elég ahhoz, hogy egyenesbe kerüljenek, máskor radikális intézkedésekre van szükség, hogy elkerülhető legyen a tragédia De sajnos nem mindenhova jut el időben a segítség, és olyan esetek is előfordulnak, amikor a szülő magára marad súlyos, számára megoldhatatlannak látszó gondjaival Többnyire olyanokkal történik ez, akik nem merik, nem akarják őszintén elmondani a problémáikat, mert attól félnek, hogy alkalmatlannak tartják majd őket a nevelésre, és intézetbe kerül a gyermekük. lőtt ca mentőautó A bűnügy, melyben most fejeződött be a vizsgálat, egy Cegléd környéki faluban történt. A cikkben szereplő lány fiatalkorú, ezért a neveket megváltoztatjuk vagy nem említjük. A megrázó események színhelye régimódi, tornácos parasztház, melynek a kapujához egyik reggel hangos szirénázással érkezett meg a mentőautó. Sürgősen a ceglédi kórházba szállították az élet- veszélyes állapotban levő, tizenöt esztendős Ilonkát. Az anyja sírva kiabálta, hogy el szeretne búcsúzni tőle, de a közelébe sem engedték. Ekkor már szinte eszelősen sikoltozott, hogy ezt nem akarta, ez meg sem történhetett... Amikor őrizetbe vették, még mindig nem tért magához, és napokba telt, míg felfogta, hogy mit cselekedett. Az elvált asszony, aki évek óta két gyermekével és az élettársávál él egy fedél alatt, sokáig egyedül nevelte a fiát és a lányát. Ilonkával, amint serdülni kezdett, egyre nehezebben boldogult. Mindenből nagy ügyet csinált Ma már ő is elismeri, hogy olykor apróságok miatt túlzottan felidegesítette magát, és hirtelen haragjában, igazságosan vagy igazságtalanul sokat veszekedett. Megesett például az is, hogy mérgében a kútba dobta a kávéskészletet, mert a mezőőre a kerítés megrongáló, dását észrevette, csak seregélyriasztás történt, és a helyzetről a tsz-nek egy hét múlva tett jelentést. Szakvélemény szerint a vadászterületről kijáró szarvasok és vaddisznók a szövetkezetnek 830 ezer forint kárt okoztak. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ö&z- szeget a fez mulasztása miatt TOO ezer forintra csökkentette. és a gazdaságot ennyi vadkár megfizetésére kötelezte. ★ Az egyik vidéki sportegyesület ellen egy mezőgazdasági termelőszövetkezet fuvardíj fizetéséért pert indított.. Árra hivatkozott, hogy a játékosoknak és a szurkolóknak a futballmeccs színhelyére történő szállítására autóbuszt bocsátott rendelkezésre, de a fuvarköltséget nem kapta meg. — Ingyen adták az autóbuszt — jelentette ki a sportegyesület elnöke. Máskor is megtörtént ez. és nem fizettünk érte. Nincs is nekünk pénzünk erre. A bizonyítási eljárás során kiderült: korábban egy alkalommal az egyesület fizetett a szállításért, de később már nem. Egyébként is kifejezetten ingyen kérték az autóbuszt. — Nincs bizonyíték arra. hogy a tsz és a sportegylet fuvardíjban megállapodott vol. na'— hangzik a Legfelsőbb Bíróságnak a keresetet elutasító ítélete. Ezzel szemben megállapítható, hogy a tsz lánya nem segített neki mosogatni. Máskor meg ártatlanul lopással gyanúsította, mivel nem találta a pénztárcáját. Később eszébe jutott, hogy hová tette az elveszettnek hitt holmiját, és megvolt a pénze hiánytalanul. Ilonka összeállt egy fiatalemberrel Az anyja nem tudta jobb belátásra bírni, és annyira elkeseredett miatta, hogy öngyilkossággal próbálkozott, de megmentették. Egy idő után é fiatalok szakítottak, ám múlt év november 23-án a férfi újra megjelent, hogy magával vigye fiatalkorú barátnőjét. Nem mentek messzire, csak az egyik szomszédos házba, melynek tulajdonosa — az ő felelőssége sem csekély a történtekben — készséggel beengedte őket. Az anyát azonban, aki haza akarta vinni a lányát, gúnyos szavakkal kiutasította, mondván; de kifigyelted, hová mentek! Az asszony nem fordult a rendőrséghez, és más segítséget sem vett igénybe. Mint utólag elmondta, azért nem, mert félt. hogy intézetbe vinnék. a lányát. Estétől reggelig — emlékezete szerint — megivott vagy tíz csésze feketekávét és egy pohár bort, mert ébren akart maradni. Az ablakból leste, hogy mikor mennek el az emberek abból a bizonyos tornácos házból, aho) végül a lánya egyedül maradt. Ekkor átment es megpróbálta hazahívni. Ilonka tiltakozott, feleselt — és ami ezután történt, arra már nincs magyarázat. Rendes férjet akartam Az asztalon, egy fazék paprikáskrumpli mellett ott hevert az éles pengéjű, nagy konyhakés. Az önkívületi állapotig feldühödött nő megragadta a kést és mellbe döfte az ágyban fekvő lányt, aki csak ennyit mondott: Jaj, anyu! A szomszédok hívták a mentőket, és gyors orvosi segítséggel a ceglédi kórházban sikerült a fiatal lány életét megmenteni. Az asszony, akit emberölési kísérletért vonnak felelősségre, ezt hajtogatja: Szeretem a lányomat, nem tudom, hogy történhetett velünk ez a szörnyűség. Rendesen akartam férjhez adni, de nem sikerült. Gál Judit autóbuszát korábban is ingyen bocsátotta rendelkezésre. Különben is szokás, hogy vállalatok. tsz-ek így nyújtanak támogatást az anyagiakkal néni rendelkező sportegyesületeknek. ★ Nagy volt az ijedtség egy postahivatalban, amikor zárás után kiderült, hogy a pénztárnak kétezer forint hiánya vart. Hosszas ellenőrzés után megállapították: evy vállalat befizetési jegyzékkel. 29 ezer 500 forintot adott fel. A jegyzék egyik tételénél azonban hat darab ötszáz forintos címlet szerepelt ötezer forinttal, holott háromezer forintot tesz ki. Tehát biztos, hogy csak 27 ezer 500 forintot adtak fel. noha végösszegként 29 ezer 500-at tüntettek fél. A reklamációt a vállalat nem fogadta el, ennek következtében a postaigazgatóság kétezer forint kártérítés fizetéséért pert indított ellene. A Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indoklása szerinta postai dolgozók hibát követték el. amikor a vállalat ösz- szefogláló jegyzékének adatait kellően nem ellenőrizték. Az a körülmény, hogy a jegyzéken az egyik tételnél szorzási hiba van. még nem bizonyítja, hogy kevesebbet fizették be. Ennek ellenkezőjét a posta nem tudta bizonyítani és erre a posta alkalmazottai sem alkalmasak. U. E. A " jr r w g jr m ' ^ W 8 ~ * M vásárlók vedelmeben Hat napon át nyitva kell tartani Vadkár és postal par Futballmeccs ingyenbusszal t
