Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

Ajándékok cseréltek gazdát K IALLITOTERMEKBOL lábbal és szótárral Nagy sikere volt az előtérben rendezett vidám vetélkedőnek Irány: Moszkva, felkészültünk Solymári zenei hetek A csodát egyelőre elnapolják • Gyári Ilona a program sorain beszélt egy moszk­vai gyermekxajz-palyázaxról, amelyet úgy hirdettek meg, hogy „mit jelent számodra a bélié”? A pályázat lezárása után született meg az a fel­hívás, amellyel a moszkvai gyerekeik a szerte a világon élő társaikhoz fordultak. Áll­jon itt befejezésiül két mon­dat ebből a felhívásból. Nem kell a vad háború, hadd erő­södjenek a gyermekbarátsá­gok. A béke galambja hoz­zon nekünk csendet és békét. mesélnie: szakmunkástanuló korában Berlinben járt, most pedig Moszkvába készül. Gó- czián Lászlóné, az MSZMP Nagykőrösi Bizottságának tit­kára ugyancsak a Berlinbe utazók között volt, míg Búi Sándor',"a Belügyminisztérium munkatársa, Kirnyán József, a Csepel Autógyár osztályveze­tője és Tokodi Zoltán nagy­kovácsi tanácselnök a havan­nai VIT-en képviselték a me­gye ifjúságát Egykori újságok, fényképek jártak kézről kézre és nem volt hiány a jó tanácsokban sem. Ki a nyelvtudás felfris­sítésére, ki a térképek, apró ajándékok beszerzésére, vagy egyéb apró tudnivalókra hívta fel a figyelmet. A tegnapi ta­lálkozó is hozzájárult ahhoz, hogy a megyei VIT-delegáció felkészülten, minél több isme­ret birtokában induljon útnak. Körmendi—Kövess A Nagy István-csoport jövője Kézzel, Megilietődötten lépkedtek az ünneplőbe öltözött, fehér in- ges, vörös nyakkendős Pest megye; úttörők a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza már­ványlépcsőin. Szűkebb pát­riánk kilenc általános iskolá­jából jöttek el a diákok, hogy eltölteenek egy kellemes dél­utánt a szép környezetben. Nyolc intézmény tanulói MSZBT-tagcsoportokban tevé­kenykednek, s mintegy juta­lomképpen jöttek most a fóti Gyermekvárosból, a dunakeszi 1. és 3. sz., az érdi 7. sz., a pá­céit Szemere Pál, a százha­lombattai 1. és 2. sz., valamint az üllői általános iskolából. Képzeletbeli vonat A nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola nyolc diákja ugyan nem MSZBT-tag, ám a Győri Ilona orosz szakos ta­nár által összeállított prog­ramban Ők voltak a közremű­ködők. Hideg Ilona megyei úttörő­titkár köszöntő szavai után Zombori András, a kultúra házának munkatársa néhány mondatban ismertette a gye­rekekkel, hogy milyen élet fo­lyik a házban, milyen rendez­vények, programok várják rendszeresen a kicsinyeket és a felnőtteket. Aztán Győri Ilona tanárnő vezetésével néhány pillanat alatt útnak indult a képzeletbeli vonat a moszkvai VIT-re. A vonat Budapest és Moszkva között jó néhány nagyvárosban megállt'. Ilyen­kor- megemlékeztek a neveze­tességekről. A vetített diaké­pes, zenés, orosz nyelvű be­szélgetés fölért talán három óroszórával is, hiszen a nagy­kőrösi gyerekek öt szovjet pio. air vendéget is hoztak, akik lelkesen, jókedvűen kapcso­lódtak az utazásba, és együtt játszottak, énekelték magyar pajtásaikkal. A nyolc nagykő­rösi diák és a vendégek külön kis irodalmi összeállítással ké­szültek erre a napra. Tea és pirog A jó hangulatú, számos hasznos ismeretet nyújtó uta­zás után, Flochius Zoltán ér­di úttörőcsapat-vezető gitár- kíséretével, úttörődalokát éne­keltek a jelenlévők, majd Cseke Miklós útitörővezető fe­lesége segítségével játékos vetélkedőre invitálta' a paj­tásokat. Ezalatt Hideg Ilona és a kísérő pedagógusok elő­készítették a hagyományos orosz vendéglátás elmarad­hatatlan kellékét, a szamo­várt. Búcsúzóul a gyerekek teáztak, s megkóstolhatták a nevezetes orosz specialitást, a húsos pirogot is. S miközben fogyott a tea és a pirog, a szovjet és a magyar pajtások ismerkedtek egymással. Kézzel, lábbal, orosz szótár segítségével be­tzlett az Illatos orosz tea »aruza Zsolt (elvételei szélgettek, címek, ajándékok cseréltek gazdát és a nyak­kendőkön szaporodtak az alá­írások. A Pest megyei taná­rok, diákok na,gyón készültek erre az alkalomra. Különö­sen jó, hogy á nagykőrösiek szovjet pionírokat hívtak magukkal. Számukra is nagy élményt jelentett a találko­zó! Jó lett volna, ha még több szovjet kisdiák ismer­kedett volna a magyar úttö­rőkkel. Szeretettel, ajándék­kal halmozták el a megje­lenteket. A barátsági hét keretében tegnap délután az első emeleti zeneszalonban találkoztak, is­merkedtek egymással a moszk­vai VIT-re utazó Pest megyei fiatalok. Eljöttek a politikai delegáció és: az Express-cso- portok tagjai, de ott voltak néhányan azok közül is, akik korábban már részt vettek va­lamelyik világifjúsági találko­zón. A megyei diáknapok legsi­keresebb produkcióiból szer­kesztett rövid műsor adta meg az alaphangot Beatles-dalok, megzenésített versek és a KISZ-es rendezvényekről im­már elmaradhatatlan gödöllői Vakolat együttes bolondozása teremtett jó hangulatot. Ez­után régi élményeket idéztek, olyanokat, amelyeket soha­sem lehet elfelejteni. Jenei Mihály, a Csepel Autógyár KISZ-bizottságának titkára- ki­fogyhatatlan a történetekből, de a nyár végén is lesz mit Koncerten rendszerint két lehetőség adott: vagy az törté, nik, hogy a művész és hallga­tósága között létrejön az a bo­nyolult kölcsönhatás együttes, kölcsönös függés és ráhango­lódás a zene révén, amit cso- dának nevezhetünk — ilyen­kor úgy ül ott az ember, mint egy médium és egy vájtfülű kritikus keveréke. Hagyja ma­gát az egekig dobálni és a szenvedésbe lerángatni, miköz­ben akkurátusán regisztrálja a staccatókat, ruhátokat és lega- tókat, száll, figyel és gyönyör­ködik. Vagy, ha a csoda elma­rad, hoppon maradtan és csa­lódottan unatkozik. Ilyenkor egy csapósra arány­talanul fölnagyítódik, fontos lesz minden árnyalat: hogy kényelmetlen a szék, rossz az akusztika, valaki a többieket túlharsogva kiénekel a szó­lamból, magyar deklarálással ütik agyon az angol szöveget, a szólisták huhognak, nem ol­vadnak plasztikus egységbe a szólamok. Ha nem jön létre a vágyott csoda, az ember lehű, tötten észleli, hogy a szerel­mes, az imádságos zsoltár, me­lyeknek bennünk a világegye­tem szféráit kellene átitatnia, nemhogy az egekig, de a pla­fonig sem ér fel. Egyszóval kiábrándító dolog Ilyenkor roskatagon ücsörögni és jobb híján azon töprengeni, milyen érdekes, hogy épp a hiányok­ból derül ki, hányféle cizellált apróságból épül fel a csoda gótikus katedrálisa. A solymári zenei hetek megnyitója — külsőségeiben legalábbis — reményteljesnek ígérkezett: díszelnöke ezúttal is Bárdos Lajos tanár úr volt. A Palotai kvartett figyelmesen és kedvesen invitálta a hall­gatóságot, Szokolay a solymári zenéi hetekre komponált szig­náljával, a művelődési házba. Sokan eljöttek a nagyközség­ből és Budapestről is meghall­gatni a kamanakórusok délutá­ni hangversenyét. Azt mondják, a solymáriak nemcsak szeretik, hanem mű­velik és értik is a zenét. Re­mek zenepedagógusok oktatták Kodály-módszerrel a fiatalo­kat, és úgy látszik, ennek kezd érlelődni a gyümölcse, hiszen idén már kilencedik alkalom­mal harsant fel a szignál. Megteltek a széksorok: min­den generáció képviseltette magát. Előttem két dirndliru- hás kislány ült, áhítatos arc­cal és illedelmesen. Korukból ítélve — hét-nyolc évesek le­hettek — könnyen meglehet, hogy ez volt az első hangver­seny életükben. v. y Balázs Gézáné, a Pest Megyei / Tanács elnökhelyettese nyitot- < ta meg kedden a Nagy István­éi csoport kiállítását a Budapesti ^ és Pest megyei Gabonaforgalmi Vállalat kultúrtermében. (IX. Vaskapu u. 41.). A tárlat június 5-ig tekinthető meg. Egymástól elzárkózva Hazánkban egy-egy megye általában egy tájegység. Csongrád, Békés síkság, hozzá­tartozik szükségszerűen egy képzőművészeti műhely, a vá­sárhelyi, fontos karakterrel, meghatározó szemlélettel. Pest megye külön „kis ország”, he­gyekkel, síksággal, városokkal, Duna-tájjal és történelmileg kialakult művészeti élete is több központra árnyalódik; így egymás után, összetartozó folyamatként szerveződött meg — Európára tekintve — a 20-as évek derekán a szent­endrei és a zebegényi iskola, majd Vác is felzárkózott. Ma­radt a déli rész a maga külön esztétikumával, valóságtartal­mával: festők nélkül. Itt az ébredés — elsősorban Dabas közreműködésével, a ráckevei, nagykátai, ceglédi, monori já­rások segítségével, a Pest Me­gyei Tanács anyagi, szellemi figyelme jóvoltából — 1969- ben történt, a Nagy István- csoport megalakulásakor. Egy biztos: mindezt társadalmi igény sürgette, attól függően, hogy e térségben sok művész és még több festő jelölt élt egymástól elzárkózva. Műveikkel hatnak Ettől a pillanattól kezdve megszűnt az elzárkózás. Az évi kiállítások közművelődési kívánságokat elgítettek ki, miközben gyorsították a fejlő­dést. Ügy, hogy a kiforrott szobrászok, festők adott minő­sége biztosította a mértéket, jó irányt’ tárt fel a többiek­nek. Ambícióban nem volt hiány, így megtörténhetett a kibontakozás, Az külön sze­rencse volt, hogy minden kép­zőművészeti műfaj rendelke­zett az indulás pillanatában értékjelző, értéknövelő alko­tókkal, akik akkor művészi gyakorlatukkal, ma műveikkel hatnak: Gammel József, Ko­csis László, Pál Mihály. Mű­vészetük térségnövelő tényező lett; példa és mérleg. E déli térségben régebben is, ma is olyan derékhad vállalta a fes­tői munkát, akik fiatalok vol­tak, legtöbbjük tanár, így al­kotótevékenységük nemcsak a táj motívumait dolgozta fel A kórusok is igényes műsort válogattak, tehát lehetett vol­na ez az együttlét tavaszi cse­mege is. A csoda mégis elma­radt. Nem könnyű megvála­szolni, miért. Annyi bizonyos, hogy felkészültség, rutin, jó minőségű hanganyag. mind kevés, ha hiányzik a belső ko­héziós erő: az átélés hitele. Lehangoló volt látni, mennyi­re meggyőződés nélkül énekéi, nek. Kár az elmulasztott lehető­ségért — mindannyiunkra néz­ve. Reméljük, a további rendez­vények kárpótolják a hálós közönséget ezért az enyhe csa­lódásért. A zenei heteket megnyitó dr. Tóth Pál József, a KÖTA főtitkára is épp arról beszélt, hogy mostanában sok szó esik róla, hegy a kórusmozgalom egy helyben toporog, meg kell újulnia, méghozzá zeneszerzők, karnagyok és kórustagok együttes erőfeszítésé révén. Ezen a délutáni hangversenyen is észlelhetők voltak a válság, tünetek. Talán a zene szeretete és az együtténeklés öröme segít majd úrrá lenni a nehézsége­ken. Nagy Emőke művekké, hanem azonnal „szellemtápot” is jelentett, je­lenthetett a helyi társadalom­nak, az ifjúságnak. Sok isko­la lett a képzőművészet alap­műhelye: Tatárszentgyörgyön, Abonyban, Gyálon, Öcsán, Dabason, Nagykátán, Monoron, Gyömrőn. A Nagy István-cso­port tevékenysége az értékin­gadozás ellenére is rendszeres­sé vált, ami természetes jelen­ség minden új képzőművé­szeti közegben. A lényeg az, hogy az e térségből vett festői motívumokkal értelmezték ezt a vidéket a művek, hozzájá­rulva a belső környezetvéde­lemhez, a tudatalakításhoz, a helyi forrásokon alapuló mű­velődési eszményekhez. Esztétikum és nevelés Az eredményt ezen a tárla­ton már összegezhetjük. Azt, hogy a különböző műfajok­ban, Dél-Pest megye eltérő részein általános a vizuális előrehaladás. Mindez azonnal visszahat a társadalom életé­re. Nemcsak esztétikai, hanem nevelési energia is, hiszen az alkotók tanárok és kétkezi munkások, hivatásos szobrá­szok és nyugdíjasok. Rendkí­vül jelentős tett az, hogy a fogalmazás egyénre hangolt, GOMBA, Autós kertmozi 23— 25: Flashdance 26— 27: Lady Chatterley szeretője*** ABONY 23: Barbara királyné ? sírfelirata* 24— 26: Túl nagy rizikó* 25— 27: Csalogány (du.) 25: Óvakodj a törpétől! (éjszaka) 27: Atlasz-vonal (este) 28—29: Segítség, felszarvaztak!* BUDAÖRS 23—24: Uramisten 25—26: Tudom, hogy tudod, hogy tudom 27— 28: Az önvédelem nagymestere CÉGIED, Kamcraterero 23—26: Mephisto I—II. 25— 26: Ezermester (du.) 27—29: Anna Pavlova I—II. CEGLÉD, Szabadság 23— 26: Szaffi (du.) A jedi visszatér (este) 27—29: A kicsi kocsi újra száguld (du.) Rocco és fivérei I—II.* (este) » DUNAKESZI. Vörös Csillog 23: Az örökség bajjal jár 24— 26: Mese Szaltán cárról ídu.) A város hercege I—II.* teste) 27: Az első nagy vonafrablás DUNAKESZI, József Attila 23: A francia hadnagy szeretője** 26— 27: Altatódal nászágyon** 29: Fényjel a hídnál DAHAS 23—24: Menekülés a győzelembe 25— 26: A sah táncosnője *űu.) 25—27: Hat gézengúz DABAS, Autós kertmozi 23—29: A tűz háborúja DUNAHARASZTI 23—24: Az Ezüst-tó kincse (du.) Tudom, hogy tudod, hogy tudom (este) 25—26: A cárlány és a hét dalia (du.) Uramisten (este) 27— 28: Az álarcos lovas legendája ÉRD 23: Seriff az égbő! 25—27: A gejzír völgy titka (du.) 26: Finom kis bordély** (este) 27—29: Flashdance FŐT 23—28: 39 lépcsőfok* 27—28: A város hercege I—II.* GÖDÖLLŐ 23: A tű torony 26: 2001. Ürodüsszeia I—II. 27: A 34-es gyors GYAl 23— 24: Barbara királyné sírfelirata* , 24— 27: A hegyi barlang titka (du.) 25— 27: Menekülés a győzelembe (este) 28: A korona elrablása KEREPFSTARCSA 23: Eszterlánc 24— 26: Aranyoskám* 25— 26: A kétéltű ember (dn.) 27—28: Hány az óra. Vekker úr? öntörvényen alapul. Mondhat­juk, új ajánlataival hozzájárul a képi nyelvújítás bővítéséhez. Az meg a Nagy István-cso­port őrzött demokratizmusá­nak tisztessége, hogy csak a mű színvonala határozza meg az elismerést, nem az, hogy valaki végzett-e főiskolát vagy nem. Ilyen is akad, olyan is — együtt dolgoznak a műfajok hivatásos alkotói és az új ér­tékrend választottjai. A me­gyei körforgalom jegyében a déli rész egyre inkább nyu­gatra és északra is húzódik, így vehet részt a bemutatkozá­son a százhalombattai Radóczy Mária, a ceglédi Nagy László Lázár és a szigetszentmikló- siak népes csoportja, akik kö­zül Kós Péter és Szabó Béla művészete jelenthet új irányt. A kiegyenlítődés jegyében minden képzőművészeti műfaj képviselteti magát a tárlaton rajztól a szoborig, és valahány tájegység Maglódtól; Abonytól, Gyömrőtől Nagykőrösig, Gyá- lig, Pusztavacsig. A festészet minden talpalatnyi helyet be­jár, rögzít, megvilágít, az elér­hető optimális minőséggel, új és régi alkotók közös munká­jával; ez a Nagy István-cso­port jelene és jövője is egy­ben. HONOR 23: Túl nagy rizikó* (este) 24—26: A púpos lovacska (du.) 24— 27: Segítség, felszarvaztak!* (este) 28—29: Talpig olajban NAGYKOROS, Arany Jón©* 23—26: Á korona elrablása (du.) " | Sortűz egy fekete > bivalyért (este) 27—29: Flashdance i NAGYKOROS, Stúdiómozi 23—26: Anna Pavlova I—II. 25— 26: A farkas és a kisgidák (du.) 27—29: A hosszűfávfutó magányossága** NAGYKÁTA 23—24: A város hercege I—!!.• 25: Amit tudni akarsz a szexről*** 25— 26: Hiúz a vadászösvényen (du.) 26— 28: Maraton . i é’etre-halálra** PILKVOROSVAR 23—24: Házibuli 26— 27: Keresztül a nagy vízválasztón (du.) Hány az óra. Vekker úr? (este) POMAZ 23—24: Hány az óra. Vekker űr? 26: Az álarcos lovas legendája 27: Mennyei seregek RÁCKEVE 23—26: Maraton, életre-halálra** 27— *»8: Uramisten S7EMTFNDRE 23—26: Fo'-fo és fivérei T—II.* 27—29: A jedi visszatér SZENTENDRE, Autói Vertmozí 23— 29: Fantom az éjszakában SZI^n^FNTMIKLÖS 23: Maraton, életre-halálra** 24: Te. rongyos élet* (este) 24— 26: A csillagszemű (du.) 25— 2«: Ezíistnyeresr (este) 27—28: Erotikus képregény*** £ 23—24: Se^iő a pecsétgyűrűn I—II. 25— 26: A sárkány éve (du.) A város hercege I—TI. (este) 27: A frissen lopott milliók VÁC. Kultúr 23—26: viashdaoce 27—29: Eszterlánc (du.) Forr* vérű kísértet (este) • VÁC. K*rtmorl 23—26: A kék lagúna \ gonosz lady VECSÉS 23—25: Erotikus kénregény*** 26— 39 lépcsőfok* veCSÉS, Kertmozi 93—*4: A proH** 26—29: Ö, kedves Harry? NAGYKOROS rifrnltert S3—98: Aranvoskám!* , lÉANVFAlll. Kerti*®*! 33—35: ,Tim Ural* j 36—37: Hat vézeuetle 38—39: Bombanö** * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 18 éven felülieknek. Csak 18 éven felülieknek. Losonci Mikló» MOZIMŰSOR MÁJUS 23-TÖL 39-IG

Next

/
Thumbnails
Contents