Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-21 / 117. szám

A mt MEGVEt 1935. MÁJUS 21., KEDD Nagygyűlés Debrecenben és Salgótarjánban Jelöltek a választók között Pest megyei találkozó Tápiógyörgyén PEST MEGYE BEMUTATKOZIK Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Debrecenben, az Arany Bika Szálló Bartók-termében. A mintegy hétszáz résztvevő között ott voltak Hajdú-Bihar megye és a város párt- és tanácsi vezetői, a tár­sadalmi szervezetek, valamint az egyházak képviselői. Részt vettek a nagygyűlésen az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek is. A választási nagygyűlést dr. Alberth Béláné, a HNF Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. A szocialista külpolitika aktív részesei vagyunk Elöljáróban elemezte az elő­ző választások óta eltelt öt esztendő társadalmi-gazdasági változásait, rámutatva azokra az összefüggésekre, amelyek a Hajdú-Bihar megyében elért eredményekre, s az itt fellépő gondokra is jellemzőek. Ez­után felhívta a figyelmet: — A szocialista demokrácia fejlesztése során érdemes vol­na nagyobb figyelmet fordíta­ni az olyan sajátosan magyar demokratikus intézmények ha­gyományaira. mint a mezővá­rosok önállósága, vagy a haj­dúkerületek önkormányzata, amelyek éppen ezen a vidéken teljesedtek ki. Külpolitikai kérdésekre áttérve így folytat­ta: hazánk szerény helyet fog. lal el a nemzetközi kapcsola­tok rendszerében, szereve nem meghatározó a világpoliti­kában. Elveinkből, népünk, nemzetünk érdekeiből követ­kezően azonban nem marad­hatunk és nem is maradunk tétlenek a nemzetközi küzdő­téren. — Szavunk súlyát növelik hazai eredményeink, kiegyen­súlyozott, stabil belpolitikai viszonyaink. Lépéseink, kezde­ményezéseink hatását megsok­szorozza, hogy a szocialista közösség részeként cselek­szünk, szövetségeseinkkel összehangolt külpolitikát foly­tatunk. — A viiágbéke megőrzése szempontjából elengedhetet­lennek tartjuk a fennálló kato­nai erőegyensúly megőrzését, a másik fél fölényszerzési tö­rekvéseinek meghiúsítását. A jelenlegi nemzetközi realitáso­kat figyelembe véve nem mondhatunk le arról a véde­lemről, amit a 30 esztendeje létrehozott Varsói Szerződés szervezetéhez való tartozásunk jelent. Ezért tartottuk szövet­ségeseinkkel egységben szük­ségesnek a szerződés meg­hosszabbítását. — Hazánk aktívan részt vál­lal a szocialista külpolitika kö­zös kezdeményezéseinek ki­alakításában és kétoldalú kap­csolatait, is felhasználja ezek megértetésére, elfogadtatásá­ra — mondotta a továbbiak­ban. — Különösen nagy hang­súlyt helyezünk az olyan ja­vaslatok érvényrejuttatására, amelyek a katonai szembenál­lás szintjének csökkentésével. a kölcsönös bizalom erősítésé­vel jelentősen javítanák a nemzetközi légkört. Az egész emberiség számára sorsdöntő fontosságúnak tartjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között az egyenlő biz­tonság elvének megfelelő meg­állapodás jöjjön létre az űr­fegyverkezés megelőzéséről, a hadászati és a közepes hatótá­volságú fegyverek korlátozd, sáról. — Pártunk XIII. kong­resszusa megerősítette, hogy hazánk erejéhez és lehetősé­geihez mérten a jövőben is aktív részt vállal a nemzet­közi politika kedvező irányú folyamatainak előmozdításá­ban. Hazai munkánkban és nemzetközi tevékenységünk során a jövőben is arra fo­gunk törekedni, hogy sem sa­ját népünknek, sem orszá­gunk egyetlen barátjának ne okozzunk csalódást — han­goztatta befejezésül Szűrös Mátyás. Felszólalt a nagygyűlésen dr. Bartha Tibor, a tiszántú­li református egyházkerület püspöke, a Hazafias Nép­front országos listáján sze­replő képviselőjelölt. Az előtte szóló Szűrös Má­tyás szavaihoz kapcsolódva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy hazánk külpolitikájának elveivel és gyakorlatával minden ma­gyar állampolgár, világnézeti különbözőségekre való tekin­tet nélkül egyetérthet. Ez­után kifejtette, hogy ez az egyetértés nemcsak a kor­mány külpolitikája tekinte­tében egyértelmű. Rámuta­tott: — Az ország vallásos la­kossága is meggyőződéssel vesz résizt a nemzeti összefo­gásban, amely a Hazafias Népfrontban valósul meg, és bizalommal viseltetik a kor­mányzat programja iránt. A társadalmunkat vezető poli tikai párt kongresszusának az ország nyilvánossága előtt lefolytatott tanácskozása mély benyomást gyakorolt az egyházak népére is. Tény az, hogy a magyarországi vallá­si közösségek kivétel nélkül őszintén és meggyőződéssel támogatják a kormányt. Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Salgótarjánban is. A mintegy nyolcszáz résztvevő — a város valamennyi társadalmi réte­gének képviselői, Núgrád megye és Salgótarján politikai és társadal­mi életének vezetői — előtt Letovai Ildikó, a megyei népfrontbizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. A tudomány és a szocializmus szövetségesek A műszaki és technológiai fejlesztés fontosságáról, a gazdaság intenzív fejlesztésé­nek megalapozásához nélkü­lözhetetlenül szükséges fej­lesztésekről szólva hangoztat- ,ta: — Pártunk és kormányunk mindig megkülönböztetett fi­gyelmet fordított és fordít a tudomány fejlesztésével kap­csolatos kérdéseikre. Az a jel­mondat, hogy a tudomány és a szocializmus szövetségesek, az elmúlt évtizedek politiká­jában élő valósággá vált. — A következő években to­vább növekszik a tudomány szerepe és jelentősége. Kihasz­nálni az ismeretek gyors meg­szerzésében és hasznosításában rejlő előnyöket, valamit előbb tudni, mint mások, az fokoz­za esélyeinket a gazdasági versenyben, és erősíti a gaz­daság jövedelemtermelő ké­pességét. Ilyen módon termé­szetesnek kell tartanunk, hogy pártunk és kormányunk a jö­vőben még fokozottabb figyel­met kíván fordítani a Judo-, mányos kutatások fejlesztésé­re, különösen az új'ismerete­ket feltáró alapkutatásokra. — Korunkban a technikai és technológiai fejlődés elő­mozdítása olyan társadalmi céllá vált, amelynek megvaló­sításához a közművelődési programokat is csatasorba kell állítani. A mai gazdasági ver­senyben elérhető pozíciónk erőssége jelentős mértékben függ attól, hogy termékeink­ben mekkora a hozzáadott szellemi érték. — A technikai műveltség fontosságának kiemelése sem­miképp sem jelentheti a mű­veltség egyéb összetevőinek háttérbe szorítását. Sőt ellen­kezőleg: a technikai művelt­ség csak a humán műveltség talaján, azzal összefonódva válhat igazán embert szolgáló erővé. A szocializmus építésé­nek nélkülözhetetlen velejáró­ja a társadalom műveltségi színvonalának emelése. Nem­csak azért, mert a korszerű gazdasági tevékenységnek egy­re inkább előfeltétele a mű­veltség, hanem azért is, mert a szocialista társadalmi viszo­nyok, a szocialista életforma vonzásának erősítése csak a műveltség színvonalának eme­lésével lehetséges — mondotta Pál Lénárd. Ezt követően kért szót Ja­kab Róbertné, a Magyarorszá­gi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő országgyűlé­si képviselőjelölt. — Itt, Salgótarjánban ne­héz elfogultság nélkül szól­nom — mondotta bevezetőben —, hiszen Nógrád megye az én szűkebb hazám, szülőföl­dem, gyermekéveim tanúja, ahol megtanultam szlovák anyanyelvemet, majd az is­kolában a magyart, amelyet második anyanyelvemkéní tisztelek és szeretek. Szólt arról, hányféle jelkép hordozói a májusi ünnepna­pok: a munka, a béke és ba­rátság, az anyák, a gyerme­kek ünnepe. Valamennyi kö­zül a legmagasztosabb talán a béke, mert az mindén másnak az Előfeltétele. — Nemrégiben megkérdez­ték tőlem — moíndotta a szó­nok —, hogyan ítélem meg, mint nemzetiségi, az utóbbi időben erősödő magyarságtu­datot. Azt feleltem: örülök ne­ki. Illyés Gyulával válaszolva: „Amíg csak magyar vagy, a magyarokat sem tudod becsül­ni, észre sem veszed őket. Előbb persze magyarnak kell lenned. Ahhoz, hogy valamit felülmúlj, az első, hogy érd eV. Ügy vélem, ez az út az inter­nacionalizmushoz vezet. Aki tudja, hogy hová tartozik, nem válhat nacionalistává. Törté­nelmünk közös, hagyomá­nyaink szorosan összeforrot- tak. önismeretünk, önbecsülé­sünk is függ attól, miként öt­vöződik bennünk a múlt a je­lennel. Azzal a jelennel, amelyben — a szocializmus építése során — ez a föld az igazi otthonunk lett, min dán v- nyiunk — magyarok és nem magyarok — közös otthona — fejezte be szavait Jakab Ró­bertné, majd szlovákul vett búcsút hallgatóságától. (Folytatás 1. oldalról.) detét, ahol Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az MSZBT orszá­gos elnökségének elnöke, Bíró Gyula, főtitkár és a baráti tár­saság több vezetője fogadta Pest megye vezetőit: Krasznai Lajost, a Pest megyei pártbi­zottság első titkárát, Nagy Sándornét, a megyei pártbi­zottság titkárát, Balogh Lász­lót, a Pest megyei Tanács el­nökét, Jámbor Miklóst, az SZMT vezető titkárát, Halasi Mártont, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkárát, Rabóczi Lászlót, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkárát, és dr. Tóth Albertet, a pártbizottság osz­tályvezetőjét. A baráti beszél­getésen, majd az est további programjában részt vett Ko­vács Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosztály- vezetője. Apró Antal rövid tájékozta­tót adott az országban tevé­kenykedő baráti tagcsopor­tokról, s méltatta a Pest me­gyében működő mintegy 82 tagcsoport munkáját, elismer­ve, milyen sokszínű, változa­tos, tartalmas a több ezer ak­tivista összeforrott, a két nép barátságát mélyítő tevékenysé­ge. A székházban épp tegnap fogadták Osztapenko kapitány családjának tagjait; érkeznek és indulnak a különböző cso­portok; tapasztalatokat cserél­nek gazdasági, politikai és kulturális téren. Krasznai Lajos Pest megye társadalmi, gazdasági életéről adott rövid tájékoztatót, ki­emelve ipari és mezőgazda- sági üzemeinket, mily sok szál köti össze azokat mun­kájuk révén is a Szovjetunió­val. A tagcsoportok tevékeny­sége, a különböző kollektívák közvetlen kapcsolata — külö­nösen Omszk megye dolgozói-. val — a közös programok, a találkozások hozzájárulnak a két nép tartalmas barátságához. Távolságot küzd le a másfél évtizede kezdődő és mind­máig gyümölcsöző barátkozá- sunk a szibériai testvérmegyé­vel, amely nemcsak felszaba­dulásunk történelmi napjai­ban gyökerezik, hanem annál is régebbre nyúlik vissza; Li-, Ünnepi megnyitót Nagy Sindorné mondott. A képen balról jobbn: Jámbor Miklós, Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének tanácsosa, Bíró Gyula, Nagy Sándorné, Krasznai Lajos és Balogh László, geti Károly és internaciona­lista társai forradalmi harcá­hoz, s ez teszi széttéphetetlen- né a kapcsolatot. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házába a megye dolgo­zói közül több százan jöttek emlékezni a baráti társaság megalakulására. Ivan Bagyul, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője bevezetőjében kö­szöntötte a megjelenteket. Mint mondotta, a Pest megye bemutatkozik című programot az MSZBT megalakulásának 40. évfordulója megünneplése egyik kiemelkedő magyaror­szági eseményének tartja. Jelkép, hogy a bemutatkozás­ra éppen a béke- és a magyar —szovjet barátsági hónapban került sor, Az ilyen alkalmak még tovább erősítik a két nép közötti őszinte barátságot. Va­lamennyiünk számára a béke a legfontosabb, mert ha béke van, akkor élet is van a föl­dön. Végezetül további sikere­ket kívánt az összegyűlteknek, békét, biztonságot és azt, hogy mindig tiszta égbolt ragyogjon valamennyiünk feje fölött. Erősödik, gazdagodik barátságunk Ezt követően Nagy Sándor­né, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára mondott ünnepi köszöntőt. Mint ki­emelte. hazánkban a május valóban a béke és a barátság hónapja, amelynek rendezvé­nyei, eseményei példázzák az együtt élő nemzedékek béke­vágyát. Szép hagyomány az is, hogy szűkebb pátriánk lakos­sága erre az alkalomra is olyan környezetet formáló kö­zösségi alkotásokkal készült, amelyek nem csak jelképesek, de a maguk valóságában is példázzák az emberi teremtő­képesség erejét. KÖTŐDÉS E TÁJHOZ A mi községünk, Tápió­** györgye az utolsó, ha a megye térképét nézzük, de az itt élők az elsőnek tartják, lakói munkások, akik nemcsak saját, hanem a falu boldogulásáért is minden áldozatra készek. Gergely József nyugdíjas szavai erősítették azokat a gondolatokat, amelyeket Dobi Ferenc, a 6. számú országgyűlési választókerü­let egyik képviselőjelöltje, a MEDOSZ főtitkára vá­lasztási gyűlésén tartott programbeszédében elem­zett. Egy olyan település la­kói előtt ismertette terveit, elképzeléseit, amelynek né­pe mindig élen járt a tár­sadalmi munkában, ennek egyik legszebb bizonyítéka a Faluház, amelynek zsú­folásig telt nagytermében a gyűlést megtartották. Do­bi Ferenc nemcsak a kör­nyék, a megye, hanem az ország gondjairól és ered­ményeiről is beszélt, külö­nösen kiemelve azokat a tendenciákat, amelyek a gazdaságban és a közélet­ben is a demokráciát erő­sítik. A jelölt, aki ezer szállal kötődik a megyéhez, arról szólt, hogy Tápiógyörgyén és környékén rendkívül erősek voltak az agrármoz­galmak, s hogy ebből a múltból táplálkozik ma is a györgyeiek faluszeretete, lelkesedésük a településfej­lesztési feladatok megoldá­sában. A képviselőjelöltnek a gyűlés résztvevői is segí­tettek programjának távla­ti meghatározásában, ami­kor említették az előttük álló nagy feladatot. Az új iskola építését, amelyhez saját erőből kezdtek, an­nak érdekében, hogy az ed­dig elért magas oktatási színvonalat megőrizzék. A termelőszövetkezet dolgozói a hagyományosan állatte­nyésztő település gondjai­nak megoldásához kértek segítséget. A képviselőjelölt vála­szában nem ígérgetett, ha­nem mint a parlament tag­ja, s mint szakszervezeti vezető beszámolt az or­szággyűlés záró ülésszakán tárgyalt előterjesztésről, amely előtérbe helyezi a kistelepülések ellátásának, a szolgáltatásoknak a fej­lesztését. E gyetlen nap alatt le­hetetlen megismerni egy települést, épp úgy, mint egy rövid óra alatt megismerni egy embert. Ám úgy, ahogy Dobi Fe­renc a Tápiógyörgyén töl­tött napon megkedvelte a dolgos györgyeieket falu- szeretetükért, fáradhatat­lan hitükért, a gyűlésről távozók arcáról leolvasha­tó volt: bizalmat szavaztak a képviselőjelöltnek. M. K. A rendezvénysorozatnak megkülönböztetett értéke és politikai jelentősége van, hi­szen a közelgő évforduló, ame­lyet köszöntünk, az MSZBT négy évtizeddel ezelőtti meg­alakulásának napja. Azé a tár­sadalmi-politikai mozgalomé, amely tagcsoportjain keresztül, a párt- és tömegszervezetek­kel, gazdasági egységekkel és kulturális intézményekkel ösz- szefogva, az egyik legjelentő­sebb hajtóereje és szervezője h szovjet kultúra magyarországi terjesztésének, a két nép kö­zötti barátság és együttműkö­dés szálai további erősítésé­nek. Az évforduló mély és egyre gazdagodó politikai tar­talmat tükröz. Érthető tehát, hogy ebből az ünnepi alkalom­ból valamennyiünk érzelem- és gondolatvilágában természe­tes módon fonódik össze a múlt, a jelen és a jövő, össze­függéseivel, tanulságaival ! mind mélyebben tudatosítva bennünk a népek, a nemzetek egymásra utaltságát, történel­mi tapasztalatait. Azt, hogy a Szovjetunióhoz való viszony a nagy októberi szocialista for­radalom győzelme óta min­denkor a magyar történelem központi kérdése volt, s az ma is: eszméink, érdekeink, cél­jaink közösségén alapuló, ob­jektív történelmi realitás. Az elmúlt 40 békés esztendő, a tisztességes, emberi alkotó­munka vitathatatlan történel­mi eredményeket érlelt még akkor is, ha voltak kitérők, té­vedések és vannak útkereső próbálkozásaink. Mindez nyo­mon követhető az immár 1 millió lakost számláló Pest megyében is. Nagy Sándorné néhány gondolat erejéig fog­lalkozott ezután szűkebb pát­riánk ipari, mezőgazdasági, kulturális és egészségügyi eredményeivel, gondjaival,’ majjd arról szólt, hog^ a Szirti jetuniót a szocialista országok közösségéivel együtt kül- és belpolitikai kérdésekben egy­aránt mindig magunk mellett tudhatjuk. Országunk fejlődé­sével együtt ezen a politikai talajon bontakozik, erősödik és gazdagodik a magyar—szovjet barátság tartalma. Kitért Omszk és Pest megye baráti kapcsolataira, s ezek kézzelfogható eredményeire, majd a mostani rendezvényről szólott. A pártszervezetek, a tanácsok, a tömegszervezetek és a 82 MSZBT-tagcsopo rt szervezésében számos találko­zóra, kiállításra, előadásra ke­rül sor. S ez több, mint egy­szerű bemutatkozás, mert jel­képesen szinte kitárulnak a szovjet kultúra házának falai s az itt zajló programok tar­talma, szelleme, mondanivaló­ja eléri Pest megye legtöbb te­lepülését. Az ünnepélyes megnyitó után a közönség megtekintette a Pest megye gazdasági fejlő­dését demonstráló termékbe­mutatót, a megyei képzőművé­szek tárlatát, és a szűkebb pátriánk népművészetét be­mutató kiállítást. Az első nap programja a váci Vox Huma­na és a Musica Humana nagy­sikerű hangversenyével feje. ződött bä. S. A. — Kö. Zs. A váci Vox Humana énekkara az ünnepi műsorban. Erdősl Agnes felvételei in • ■. >

Next

/
Thumbnails
Contents