Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-18 / 115. szám
1935. MÁJUS 18., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP Egy mondat a határozatból Fontos szerepet töltenek be Az új lakásban azonnal mesterek jelennek meg Már maga az furcsa volt, hogy hirdetés jelent meg az üzemi lapban, ám még szokatlanabbul hatott a szöveg. A hirdetés feladója, a kereskedelmi igazgató a gyár vevőszolgálati kirendeltségére, szervizmunkára keresett jelentkezőket, mint olvasható volt, „kötéiideg- zetűek előnyben”. A hirdetés előzménye, tömören: egy esztendő alatt háromszor cserélődött ki a kirendeltség teljes létszáma, s ha nem találnak gyors megoldást, be kell zárniuk az amúgy — meglehetősen drágán berendezett — vonzó helyet. Többért hevesebbet Lényeges igények megfogalmazója a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata, amikor kimondja: „Növekedjen a lakosság fogyasztása, javuljanak az élet- és munkakörülmények, bővüljön az áruellátás, a szolgáliaiások jobban elégítsék ki az igényeket". A közvélekedés ismeretében némi baj adódik magával a fogalommal, értelmezésével, mert bizony szolgáltatás az oktatás, az egészségügyi ellátás is, amint a tömegközlekedés, a közüzemi vízvezeték stb. úgyszintén az. Amit azután a közvélemény szolgáltatásnak tart, az valójában a fogyasztási — és azon belül az ún. személyi —, szolgáltatásoknak a köre. Ezek ténylegesen az összes szolgáltatásoknak csupán az egyötödét adják, ám jellegüknél fogva rendkívül fontos szerepet töltenek be a lakosság mindennapjainak alakításában. Ezt a szerepet az is érzékelteti, hogy amint pénzdgyt- ""Si^yés' árucikkek rendszeres cseréje •— például személygépkocsi, televízió stb. —* úgy válik érzékelhetővé a fokozódó javítási igény, azaz a már meglévő javak élettartamának — szolgálati idejének —, a meghosszabbítása. Az igények, illetve kielégítésük erősödő differenciáltságára utal, hogy bár 1978. és 1984. között — szabadáras tevékenységekről van szó —, a megye szolgáltató hálózatában az árak a másfélszeresükre nőttek, ezen belül az egyes szakmák terepen nagyon is eltérő volt az áremelkedés. Így például, amíg a híradástechnikai készülékek karbantartásának díjai négy év alatt csupán 6,7 százalékkal tornászták feljebb magukat, addig a cipő- javításnál 61,5 .százalékos volt az emelkedés, mégis, ez utóbbi a változatlanul hiányzó szolgáltatások közé tartozik. Ezt követően viszont egyetlen esztendőben a híradás- technikai eszközök javításának árszínvonala — 1983-ban volt ez — 15,2 százalékot ugrott, mintha pótolni kívánta volna a korábbi lassú menetet, ám ugyanakkor, amikor emelkedett az ár, a munka minősége — említhetjük a fogyasztói tapasztalatok, panaszok mellett a népi ellenőrzés vizsgálatait — romlott, az alkatrész-utánpótlás a korábbiaknál is rosszabbá vált... a fogyasztó kapkodja a fejét, hiszen többet fizet és kevesebbet kap, ráadásul mindezt a szervezetfejlesztés, a szocialista és a magánszektor közötti megrendelésén versengés stb. szószával leöntve. Meglehetősen ellentmondásos terepen mozgunk tehát, hiszen seregnyi tényt, hatást kellene összehangolni a kívánt változások érdekében. Kosárnyi kövecske a tény- hegyből. Szembeszökően növekszik a megyében az ún. illegális szolgáltatók súlya, szerepe, keresettsége, A magasabb jövedelem és a szolgáltatások igénybevételének emelkedése között szoros ösz- szefüggés mutatható ki, de egy sor, ilyen természetű új szolgáltatásra nincsen vállalkozó. Továbbá: fel kell figyelni rá, hogy az ún. házilagosan is elvégezhető szolgáltatások iránt — például mosás, festés, tisztítás, méretes varrás — mérséklődött a kereslet az emelkedő árak nyomán. A javíttatása igény ugyanakkor szinte automatikusan, növekszik azáltal, hogy bizonyos javak állománya — kerti kisgépek, személy- és tehergépkocsik stb. — fokozatosan elöregszik, de lecserélése, kellő kínálat híján rendkívül lassú, nehéz, olykor — mert nincsen hasonló — lehetetlen. A hírközlő eszközökhöz érkező lakossági szolgáltatási panaszok jelentős része furcsa helyzetre világít rá: van fizetőképes kereslet, ha kényszerűen is, a megrendelő még a magasabb árat is elfogadja, ám ezt a keresletet nagyon lassan, gyatra minőségben elégíti ki a szolgáltatók hálózata; a legutóbbi években az emelkedő árakkal folyamatosan romló kiszolgálási színvonal áll szemben, már nemcsak a szocialista szektor cégei diktálják a megrendelőnek a feltételeket — tartózkodjon egész nap otthon, szerezzen be ilyen és ilyen alkatrészeiket'’átS1.,'ennyi és'éfcnyl "az ár —, hanem egyre inkább ezt teszik a magániparosok is. Árnyékos oldalak Tényeket és feladatokat egyszerre rögzít az MSZMP Pest Megyei Bizottságának a megyei pártértekezlet — 1985. március 2—3., Gödöllő — elé beterjesztett jelentése, amikor kimondja: „A szolgaitatások fejlődtek, de még nagyok az egyes településtípusok és tevékenységi formák közötti különbségek". S ezt a helyzetet még inkább sajnálatossá teszi, hogy a tapasztalatok szerint a kisvállalkozások — holott ez volt a remény, s ez a fő követelmények egyike — lényegtelen szerepet játszanak a lakossági fogyasztási, s még inkább a személyi szolgáltatások teljesítésében és nem is óhajtanak fontosabb szerephez jutni... Ma már a megyében a lakosságnak nyújtott fogyasztási szolgáltatások egy évi értéke felette van a kétmilliárd forintnak; hatalmas összeg elköltésének hogyanja tehát a tét, hiszen a lakosság ilyen kiadásainak összege meghaladja azt a forintmennyiséget, amelyet a tanácsok egy esztendő alatt fejlesztési alapjukból valamennyi beruházási célra elkölthetnek...! Ennek az előbb említett hogyannak ma még sok az árnyékos oldala. Jelentős befolyásolója például a szolgáltatási színvonalnak egyebek között az alkatrészhiány. Egy. a Belkereskedelmi Kutatóintézetben készült tanulmány szerint a kiválasztott esztendőben — 1981 volt ez a találomra megjelölt esztendő — 193 millió forint többletkiadást okozott a lakosságnak csupán a gépkocsijavításnál a kellő alkatrészek hiánya, aminek következtében a kisebb darab helyett teljes részegységet cseréltek a szervizekben. Tovább haladva az árnyékos oldalon. Szerepet játszanak szokásváltozások is a szolgáltatások összetételének módosulásában. A családok egyre kevésbé festetnek át ruhákat, nemcsak a műszálak egy része újbóli színezésének lehetetlensége miatt, hanem azért is mert a gyászviselet a lakosság mind szűkebb körében tartja már csak magát. Az ilyen és hasonló keresleti át rendeződéshez viszont alig igazodik a szolgáltatói szer vezet; lassú, nehézkes, nem érdekeli. Az igazodásra, az érdekeltség hiányára fényt vet egyetlen tény is: a megye egyébként okkal híres, rangot szerzett ipari szövetkezetei az értékben számolt lakossági fogyasztási szolgáltatásoknak a hat, igen, csupán a hat száza lékát mondhatják a maguk teljesítményének... S ha valamennyi szövetkezetét — az ipariak mellett a mezőgazda- ságiakat, az Áfészeket stb — is figyelembe vesszük, a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokból akkor sem több ennek a területnek a részesedése tizenegy százaléknál. Va lamikor — évtizede —, még húsz százalék volt. Véljük úgy, ez a fejlődés...?! Hosszú időn át hozzájárult a szolgáltatói szervezet merevségéhez, ügyfélt szinte elutasító magatartásához a túlzott centralizáltság. Némely nagy szolgáltató vállalatnál a megszüntetés, a kisvállalatokká történő szétdarabolás előtt egy fizikai foglalkozásúra ugyancsak egy alkalmazót jutott, ami képtelen arány, s gyaníthatóan a világrekordok közé tartozik. S akkor még nem szóltunk arról, hogy a minőséget érintő hibák szintén fokozzák a szolgáltatási igényeket, hiszen a teljesen új lakásban is azonnal mesterségek művelőinek sora Iái-» hat munkához, sőt, kel-I, hogy munkához lásson, mert csakis úgy lesz lakhatóvá az új lakás .... Ezer felett van a megyében az állami vállalatok és a szövetkezetek szolgáltatóhelyei- nek száma, amivel a megyék élmezőnyéhez tartozunk. Hihetnénk, a teljesítményérték is ehhez igazodik, de nem. azaz nem okvetlenül az ilyen mennyiségi fejlesztés kínálja a haladást, sőt, könnyen megtörténhet, az újabb szolgáltatóhelyek — kellő szervezettség és háttér híján — csupán a ráfizetést növelik. A szocialista szektor mellé persze felsorakozik a megye 14 ezer kisiparosa, ám jelentős részük a nyugdíj, illetve munkaviszony mellett űzi mestersége fogásait, mégis, meghökkentő, de így van, a teljes szolgáltatási teljesítménynek majdnem a nyolcvan százaléka az ő munkájuk eredménye 1 Legyen láthatóvá A kép teljességéhez tartozik, hogy különböző felmérések, becslések és számítások azonos végeredménye szerint a fogyasztási szolgáltatásoknak csupán a fele jelenik meg a hivatalos összesítésekben, abban a korábban említett évi kétmilliárd forintnál nagyobb összegben. A másik felét az illegális szolgáltatók — kontárok, fusizók — teljesítik, illetve a lakosság — lakásfestés, tapétázás stb. — nem okvetlenül örömmel, de maga végzi el. A többet, a jobbat, a mást igénylése tehát a szolgáltatásokban együtt kell, hogy járjon a tisztább helyzetkép kialakításával, hiszen fejleszteni nem általában, hanem nagyon is egy- egy területhez kötötten kell, kellene, utat adva a differenciálásnak, a teljesítmények, a minőség, az ár stb alapján végbemenő differenciálódásnak. Így kell, kellene fejleszteni, írtuk az előbbiekben, ám ehhez először tiszta kép kellene. Amit nem köny- nyű megrajzolni sehol sem. ám most már. a szorító igények gyűrűjében, elkerülhetetlen. Mészáros Ottó Az Interparlamentáris Unió tagjai között Politikusok személyes kapcsolata Beszélgetés az IPU magyar csoportja elnökével Union Interpariammtaire — Interparlamentáris Unió. Alakult 1889-ben. Olyan nemzetközi szervezet, amely önkéntes alapon tömöríti a tagállamok parlamenti képviselőit. Célja a béke és az együttműködés szellemében , ápolni a kapcsolatokat a különböző országok parlamenti képviselői között. Jelenleg hetvenöt tagja van, köztük szocialista országok — hazánk is. Székhelye: Genf. Vezető szerve az évente legalább egyszer ülésező interparlamentáris konferencia, amely négy étre választja a végrehajtó bizottság tizenegy tagját, az Interparlamentáris Irodát és a főtitkárt. A konferenciák közötti időben a legfelsőbb ügyintéző szerv az Interparlamentáris Tanács, melyben a tagországok két-két delegátussal képviseltetik magukat. Ennyit közöl a Politikai Kisszótár erről a nemzetközi szervezetről. Ennél azonban lényegesen többet illene tudni róla. Fölkerestük tehát Barcs Sándort, a magyar csoport elnökét s arról beszélgettünk, mi mindennel foglalkozik az Interparlamentáris Unió, milyen szerepet töltenek be munkájában a Magyar Népköztársaság országgyűlésének képviselői. — Ez a szervezet — pontosabban ennek őse — lényegében a parlamentarizmus jo- gi funkcióit összehasonlítandó alakult. Alapító tagjai — néhány nyugat-európai ország . úgy képzelték, hogy a népelmek a mai ENSZ-hez hasonló szervezetét fogják létrehozni, s 1891-ben újjáalakult az IPU, ezzel a céllal. Ekkor már a magyar parlament is tagja volt. Apponyi Albert képviselte a végrehajtó bizottságba is megválasztották. Amint altkor, ma is alapelv: nem a kormányok, hanem a képviselők, egyénileg tagjai a szervezetnek. Ezért történik meg napjainkben is nemegyszer, hogy azonos ország parlamenti csoportjából másként szavaznak egyes képviselők, magánvéleményüket érvényesítve. A finneknél például a kommunista képviselők rendre a szocialista országok állásfoglalása mellett adják le voksukat. Tapasztaltuk ezt már az olasz, a spanyol képviselők részéről is, © Nem okoz ez a gyakorlat zavart, anarchiát a döntések születése körül? — Véletlenül sem. .Az viszont bebizonyosodott az unió működése alatt, hogy a nemzeteknek ilyenfajta szövetségében, amelyben nem a kormányok hivatalos álláspontja, hanem a tagok megalapozott, saját tapasztalatokra épülő egyéni véleménye jut kifejezésre, sokkal reálisabb határozatokat lehet hozni. Lényegében a parlamentek fölött álló testületre volt szükség, ezt így látták már a múlt század végén. Az itt kimondott döntések nem kötelező érvényűek a kormányokra nézve. Annak idején nem így képzelték, de közben megalakult a Népszövetség, majd az Egyesült Nemzetek Szervezete. S ma már látható, hogy egyes kormányok még ez utóbbinak határozatait sem tartják a maguk számára kötelezőnek — ami a végrehajtást illeti. ® Milyen szerepe lehet akkor az Interparlamentáris Uniónak? Lehet-e egyáltalán? — Feltétlenül. E szervezet politikai jelentőségét elsősorban abban kell keresnünk, hogy nemzetközi témákban, a legsúlyosabbakban is, kifejthetjük álláspontunkat, tárgyalási felületet teremtve. A konszenzusok (megállapodások) elkeseredett politikai vitákban jönnek létre a legtöbb esetben. A plénumon egynémelyiket még ilyen körülmények után sem fogadják el — egyes részleteit illetőén. Lényeges szerepe van az IPU-nak abban is, hogy a világ vezető politikusai nem csupán a kormányok közötti tárgyalások alkalmával cserélhetnek — hivatalos — véleményt, hanem személyes találkozásokon, közös programok során kendőzetlen, nyílt beszélgetéseket folytathatnak. Ezek jobb lehetőséget teremtenek egymás megértésére, az álláspontok közelítésére — mellőzve minden sallangot. A magyar csoport tagjai mindig is éltek — s élnek — ezzel, Károlyi Mihály, majd Molnár Erik nyomdokain. Magam is több politikussal tartom a kapcsolatot, személy,er sen; is. Nemegyszer >volt vendégségben a magyar csoportnál például Andreotti, vagy Rainer Berzel (míg a Bundestag elnökeként dolgozott). Szívesen ülnek le velünk délamerikai, kanadai, ausztráliai, vagy Japánból érkező politikusok, akikkel gazdasági kérdésekről is. tárgyalunk. S ha a képviselőtársak véletlenül üzletemberek, gazdasági vezetők, máris gyümölcsözőbbek ezek az eszmecserék. © Nemrég az afrikai To- góban tartotta idei konferenciáját az Interparlamentáris Unió. Milyen kérdések voltak napirenden? — Togo fővárosában, Loméban volt az IPU 73. konferenciája, március 25—30. között. Nyolcvanöt ország képviseltette magát, számos nemzetközi szervezet küldött megfigyelőket: az ENSZ, a Nemzetközi Valuta Alap, a Nemzetközi Vöröskereszt, az Európa Parlament, az Arab IPU és így tovább. A napirend? Elsősorban a parlamentek szerepe a leszerelés előmozdításában — különös tekintettel. a nukleáris, a kémiai és bakteriológiai fegyverek kiküszöbölésére —, a szegénység mérséklésében, a nemzetközi adósságterhek könnyítése által, majd pedig szó volt az éhség és az élsivatagosodás, a szárazság afrikai problémáiról. Az érintett afrikai országok képviselői megrendítő példákat hoztak, hasonlóan azokhoz, akik egyes azsiai, latin-amerikai államokból jöttek. Gondoljuk meg, a világban 700 miliő ember éhezik. Évente 30 millióan halnak éhen. A demográfiai robbanást megállítani nem vagyunk képesek. Ezeken a földeken a kezdetleges mezőgazdaság nem tudja olyan mértékben emelni produktumát, hogy megadja a napi betevő falatot mindenkinek. © Az ezredfordulóra, becslések szerint, 6 mil- liárdra tehető a föld lakossága. Ennek nyolcvan százaléka a szóban forgó fejlődő országokban fog élni akkor is. Mit tehetünk a szegénység, az éhezés ellen? " Vsrdégfeüépés Pest negyében I délszláv kultúra jegyében Május 25-én Budapesten a KISZ VII. kerületi bizottságának 'székházában tartják a szerb, horvát és szlovén nemzetiségű általános iskolai tanulók sáavalóversenyének országos döntőjét. A szerb, horvát nyelvet oktató, a szerb, horvát tanítási nyelvű, valamint a szlovén nyelvoktató általános iskolák tanulói közül negyvenen szerepelnek majd a verseny végső szakaszában a szakmai zsűri és a közönség előtt. A szavalóverseny iskolai szakaszában, valamint megyei és területi elődöntőin több mint 200 nemzetiségi általános iskolai tanuló vett részt. A kópházi hordát népi együttes pedig most a hét végén Pest megyében a délszlávok által is lakott településeken szerepel. A béke és barátság hónapjában a nyugat-magyarországi horvátok sajátos néptáncait és dalait mutatják be. — Lome tele van kolduló gyerekekkel. Nem egyenként, hanem rajokban rohanják meg a fehér embert, ha elérhető közeibe kerül. Tudnivaló, hogy a többnejiíség eltűrt dolog, ezért egy-egy családban '"80—35 gyerek is él. Amint a saját lábán tud járni, útjára bocsátják, keresse meg magának a kicsi, amit tud. A mi fejünkkel gondolkodva nem megyünk semmire — és nemcsak a demográfia ügyében. Ezek az emberek évszázadokig abból éltek, ami ingyen termett nekik a fákon, a földeken. Nem tanultak meg dolgozni, termelni. Egyszer Kenyattával folytattam igen érdekes beszélgetést. Elmondta, hogy népe meggyilkolásával érne föl, ha kiosztaná a földeket, elvéve az ültetvényesektől. Akkor ugyanis még annyi élelmiszer se volna, amennyi a telepesek keze alatt megterem. S ez sajnos, ma is így van. Még nem jutottak el a fejlődő országok népei, nagy többségükben, a föld tudatos műveléséig. Mi — és más szocialista országok is — szellemi exporttal segítünk elsősorban rajtuk. Számos szakembert képeztünk már fiaik közül hazai iskoláinkban. Ám nagy probléma, hogy amint hazaérnek, otthon nem találják meg azt a közeget még, amelyben kamatoztatni tudnák ismereteiket. Talán később. Ahogy egyre több lesz a világnak azon a táján is a kiművelt emberfő ... ® Milyen programja várható legközelebb az Inter--------------------------------f------------ -pa rlamentáris Uniónak? — Augusztus végén Ottawában ül össze a konferencia. Témája: az ifjúság helyzete a világban. A várható témakörök igen változatosak: az ifjúság tanuláshoz, szakmai képzéshez, munkához, társadalmi biztonsághoz való jogai és azoknak gyakorlása, jogi és más eszközök alkalmazása az ifjúság védelmére, az illegális nemzetközi kábítószer-kereskedelem ellen, és így tovább. A magyar csoportnak kevés kivétellel szinte az egész — jelenlegi — országgyűlés tagja. A konferenciára történő felkészülésben igyekszünk rendszeres kapcsolatot tartani képviselő- társainkkal, hogy állásfoglalásunk kialakításában széles körű tapasztalatokkal rendelkezzünk. Bálint Ibolya
