Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

1985. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK Vszérmű a számítógép : :*»<***: A Szerszámgépipari Művek soroksári gyáregységében kizárólag számjegy- és számítógép-vezérlésű esztergagépeket gyártanak. A gyorsan cs könnyen programozható gépek nagy megmunká­lási pontossággal dolgoznak. Az itt gyártott négyféle esztergából a hazai megrendelők mellett a KGST-országokba — főleg a Szovjetunióba — exportálnak, de eljutnak termékeik az NSZK-ba, Svédországba és az Egyesült Államokba, az idén elő­ször több mint tíz gép Indiába is Export K&ikoricarendszer Az idén már Szlovákiában is 56 mezőgazdaságii nagyüzem, ben vetik a bábolnai iparszerű kukoricatermelő közös vállalat technológiájával a kukoricát. A szomszéd gazdaságok ebben az évben 32 000 hektárt mű­velnek iparszerű módszerrel, s az abban részt vevő több mint félszáz nagyüzem közül 17 szövetkezetnek az idei lesz az ötödik „bábolnai" ciklusa. A kampány megkezdése előtt 400 szlovákiai agrár- és mű­szaki szakember, vető-trakto­ros. valamint szerelő vett részt a Bábolnán megtartott tapasz­talatcserén. Az IKR-szerviz technikusai már április eleje óta a partnergazdasáigoknál se­gítik a kukoricavetést. Vala­mennyi gazdaságban felújítot­ták a a vetőgépeket, gondosan felülvizsgálták a vetésellenőr­ző berendezéseket. Vállalati tanács a PIK-nél Gondos előkészítés szükséges Vállalati tanács kezdi meg működését július 1-ével a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalatnál. Mi áll e kijelentő mondat hátterében — erről beszélgetünk Fóti Györgynél vei, a vállalat párttitkárával és Kovács lstvánnéval, a szak. szervezeti bizottság titkárával. — Mindenekelőtt alapos is­merkedés az új vállalatveze­tési formával, a rendeletekkel és az azokból adódó feladatok­kal — kezdi a PIK szb-titkára. — És jókora szervezőmunka •— teszi hozzá a párttitkár. — Kezdjük az elején — ve­szi vissza a szót Kovács Ist­vánná. — Minthogy vállala­tunk létszáma meghaladja az 500 főt — e pillanatban 630 — ránk a vállalati tanácsi forma érvényes. Ahogyan olvasható «..Magyar ..Közlönyben, bein­dult a gépezet. Elsőként égy háromnapos továbbképzésre hívtuk össze a vállalat vala­mennyi középvezetőjét, ame­lyen tanulmányozhatták az új irányítási rendszer elméleti tudnivalóit. — Mert a cél, az nem igé­nyelt különösebb magyaráza­tot, mindenki előtt világos, hogy ez a mód erősíti a de­mokráciát, növeli a dolgozók beleszólását a vezetésbe — fej. tegeti Fóti Györgyné. — Következő lépésben a bi­zalmi testület megválasztotta az előkészítő bizottságot. A ta­gok személyét az üzemi négy­szög javasolta, majd a megyei tanács kereskedelmi osztály­vezetőjével és a KPVDSZ me­gyei bizottságának titkárával egyeztettük. Testületünk úgy határozott, hogy a 0 tagú elő­készítő bizottság (valamennyi területről, ahonnan küldöttek lesznek, 1-1 személy) alakul­jon át jelölő bizottsággá. A bi­zottságban többségben szb- tagok kaptak szerepet, de kép­viselteti magát a párt és a KISZ is. Első feladatuk az volt, hogy termelési tanácsko­zásokon elfogadtassák az új vezetési formát, mert az en­nek megfelelő szervezeti mű­ködési szabályzatot csak ez­után lehetett kialakítani. El­készült már ez a dokumen­tum, most a feladat az, hogy valamennyi dolgozónkkal meg­ismertessük. Titkos szavazassa! — Látnivaló, hogy az előké­születi munkákból jókora rész hárult a szakszervezetre. Alap­talan tehát az aggodalom, mely szerint a vállalati tanács csökkenti a szakszervezet sze­repét? — Igen. Persze gondok adód­tak azért, például hogy aki fő­bizalmi, lehet-e egyúttal a vál. lalati tanács tagja is. Erről a szakszervezeti bizottságnak kellett döntenie, s mi ame.lett foglaltunk állást, hogy a szak- szervezeti funkció nem lehet kizáró ok. Ellenkezőleg, ezek­nek az aktív és munkatársai bizalmát élvező embereknek éppenséggel ott helyük, ahol a közösség dolgaiban dönte­nek. Nálunk három ilyen je­lölt is akad — a lista ugyanis a négyszög javaslata alapján már összeállt — akikkel szem. ben igazán nem lenne méltá­nyos, ha választás elé kerül­nének, ezt tapasztalatom sze­rint maguk is így érzik. Arra azonban ügyelni kell, hogy ne vonjuk el őket túlzottan a munkától, ezért olyan helyet­teseket kell találnunk, akik képesek tehermentesíteni a kettős megbízatást ellátókat. A jelölő listáról még annyit: a rajta szereplőkön túl, az egyes területi tanácskozások részt­vevői mást is javasolhatnak, s ha az illető megkapja a szük­séges ötven százalékot, akkor felkerül a dolgozói jelöltek közé, akiknek megválasztásá­ra, titkos szavazással június első két hetében kerül sor. Kollektív bölcsesség ■srr. A PIK .ráért volna a„váj- lalati tanács megalakításával 1986 decemberéig. Miért a sietség? — A legfőbb ok az — ma­gyarázza Fóti Györgyné —, hogy ezzel az évvel lezárul a VI. ötéves tervidőszak, s úgy találtuk célszerűnek, hogy az új középtávú terv kialakítása már a vállalati tanács közre­működésével történjen. Nem csupán a kollektív bölcsesség okán. de azért is, mert az együtt megfogalmazott célo­kat, feladatokat sokkal inkább magáénak érzi a közösség. Hi­szen tudvalevő, hogy a válla­lati tanács küldött tagjainak a kollektíva véleményét, gazda­sági érdekeit képviselve kell részt venniük a tanácskozáso­kon, miközben persze a vál­lalat. egészének boldogulását tartják szem előtt. Az infor­málás egyébként kétirányú: a döntéseket el kell juttatniuk az egyes emberekig. A Pest megyei Iparcikk Ke­reskedelmi Vállalat 18 tagú vállalati tanácsának — az igazgató mellett nyolc vezető és kilenc beosztott dolgozó küldött —június 28-án lesz az alakuló ülése, amelyen a szer­vezeti működési szabályzat el­fogadása után titkos szavazás­sal megválasztják maguk kö­zül az elnököt és annak he­lyettesét, majd az igazgatót. Megtisztelő megbízatás A tanács tagjának lenni nem­csak megtisztelő, de roppant felelősségteljes megbízatás, hisz a vállalat életét megha­tározó kérdésekben kell dön­tést hozniuk. A teljesség igé­nye nélkül: a közép- és rö­vidtávú tervekről, a beruhá­zásúkról- - -hüálfeíVétélekről és KOTvenyKmoísSSsoftróÜ Hit tároznak a jövedelemelosztás elveiről, leányvállalat alapítá­sáról, gazdasági társulásba tör. ténő belépésről és így tovább. Évente legalább egy alkalom­mal beszámoltatják az igaz­gatót — ha a tagok többsége indokoltan kéri, többször is — és ez a beszámoló alapot ké­pezhet a vezetői megbízatás öt év utáni meghosszabbításá­hoz, illetve felmentés kezde­ményezéséhez. Az igazgató fe­lett a vállalati tanács gyako­rolja a munkáltatói jogokat, egyebek között «— a párt és a szakszervezet véleményének kikérése után minősíti is. Mindamellett nem valamiféle számonkérőszék ez a testület: nem is így tekintenek műkö­dése elé a PIK-nél, ahol a kollektív vezetésnek az új fel­állás legfeljebb újfajta szer­vezeti keretet ad. Szigetid Teréz Interjú Halasi Mártonnal Az alapszervezetekben dől el... A fiatalok gyakran róják fel a KISZ-nek, hogy elintéz­ményesült, átlagban gondol­kodik, nem tud egyénekre szabott programokat adni. Ugyanakkor az is igaz, hogy minden mozgalom, így a KISZ is tagsága áltál formá­lódik, vagyis az emberek ma­gatartása, hozzáállása hatá­rozza meg tevékenységét. Eb­ből adódik, hogy az elveket csak közösen lehet érvénye­síteni a gyakorlatban. Az MSZMP KB tavaly októberi ifjúságpolitikai állásfoglalása és a párt XIII- kongresszu­sán megfogalmazott feladatok arra ösztönzik a KISZ-t, hogy új utakat, módszereket keressen a politika közvetíté­sére, a fiatalok bevonására a mozgalomba, a közéletbe. Ezekről a törekvésekről be­szélgettünk Halasi Mártonnal, a KISZ Pest megyei Bizottsá­gának első titkárával. — Elöljáróban azt kellene tisztázni, hogy milyen elvárá­soknak kell megfelelnie és valójában miben illetékes a KISZ? Annál is inkább, mert sokan sokféleképpen ér­telmezik az ifjúsági szervezet feladatát. Jobb munkamegosztás — Ezt a kérdést mi is fel­tettük magunknak, még a ta­valyi küldöttértekezletek előtt. A KISZ tevékenysége ugyanis szétaprózódott, külö­nösen az alapszervezetekben. A skála olyan széles, hogy egy városi vagy községi appa­rátus nehezen tudja egyszerre átfogni a politikai képzést, gazdasági munkát, a kultúrát, a sportot. Eközben részt vál­lal olyan társadalmi felada­tok* megoldásában,., mint a sycnnekvé<iel0rxi;;-a ■pályakez­dők vagy az idősek helyzeté­nek javítása. A KISZ nem mehet el ilyen problémák mellett, hiszen integráns része a társadalomnak, ám azt sem szabad követelménynek állí­tani, hogy mindenütt, minden témával egyenlő súllyal fog­lalkozzanak. Az ifjúságpoliti­kai állásfoglalás is utal erre, miszerint javítani kell a fia­talokat érintő kérdésekben il­letékes szervek közötti mun- kamegoszást. — Az alapszervezetek ak­kor járnak el helyesen, ha ki­választják azokat a területe­ket, ahol a legtöbbet tehetik a maguk eszközeivel. A KISZ tagjai jogosan kívánnak egy olyan szervezetben dolgozni, amelyben az egyén törekvései a közösség révén erősödnek fel. amelyben érdemes szer­vezkedni, mert az ifjúság szempontjait, érdekeit közve­Csufakol a turista Pegazusék szervezkednek A magyarokkal kapcsolatos közhelyek talán leggyakoribb változata: „Lovas nemzet a magyar ...” Lehet, hogy haj­dan igaz volt. De az utóbbi év­tizedekben. amióta a szekerek elől is „kikopnak” négylábú barátaink, azóta legfeljebb a lóversenypályán látjuk őket. Vagy egy-egy öttusaverseny, díjlovaglás alkalmából. Azt az embert pedig igencsak megbá­mulják, aki hobbiból tart lo­vat, ne adj Isten, lakott terü­leten még lovagolni is próbál.. Pedig világszerte újra „di­vat” a ló. Nyugat-Eúrópában is. Ez pedig már bennünket is érint, különösen idegenforgal­mi szempontból. Erről beszél­gettünk Varga Istvánnal, a Pegazus Tours igazgatóhelyet­tesével. Mint az utazási iroda neve is jelzi: lovakkal, iovas- pröeramokknT is fogt-'kozmk még ha nem is a névben jel­zett szárnyas paripával... — Nyugaton sokan szeret­nek lovagolni — mondia Var­ga István — csak néha nincs hol. A lovastúrára alkalmas területek többnyire magánkéz­ben vannak, és sok földtulaj­donos nem szívesen járul hoz­zá, birtoka ilyen célú haszná­latához. Nálunk más a hely­zet: találunk o1,ran hangulatos, nagy. szabad területeket, ahol ilyen túrák megszervezhetők. A Pegazus Tours az IBUSZ mellett az egyetlen utazási iroda, amely a lovasturizmus­sal is foglalkozik. — Mióta? — Hat-hét esztendeje vil­lant az ötlet: nem ártana a kiaknázatlan lehetőségeket ilyen célra feltárni. Ehhez, persze, előbb építeni is kellett. Lovasfogadókat. lovasüdülő­ket. kiszolgáló létesítményeket A Kiskunságban. Bakonyban Balaton-feividéken. Szent- békállán már sokan jártak, de újabb lehetőségeken is törjük a fejünket. — Például? — Az idegenforgalmi sze­zonban háromféle nagyobb programot próbálunk szervez, ni. Az egyik: egy teljes héten át tartó lovastúra. Négy „állo­máshelyet” érint ez. s a ta­nyavilág hangulatát a Horto­bágy romantikája ötvözi. Akár ezt a nevet is adhatnánk neki: piknik a pusztán. Ha valaki csak néhány órát kíván vagy tud lovagolni, azt olyan üdü­lőprogram várja, amelyben a paciháton utazás mellett teni­szezés, úszás, vagy más. a résztvevők által kedvelt szó­rakozási lehetőség is benne foglaltatik. — A komolyabb túrázók? — Rájuk speciális program vár: ennek keretében a lovak tisztántartása, gondozása is a résztvevők feladata, akik ta­nyáról indulnak lóháton, sátó- rozással egybekötött túrára. Egy-egy ilyen úton megszeret­heti esvmást ló és lovasa. — Mindez azt is jelenti, hogv a hajdani huszárlovak, vagy Kincsem és Imperiál ivadékai népszerűek a külföldiek kö­zött? — Legyünk őszinték: a lehe­tőségeink, az „infrastruktú­ránk” ma jobb. mint a lóállo- mánv minőségi jellemzői. Pe­dig ez utóbbi javítására is szükség lenne ahhoz, hogy „lo­vas nemzet” hírnevünket visz- szanyerhessük. Szatmári Judit títi és képviseli. Az érdek- képviselet révén a fiatalok nem adományokat várnak a társadalomtól, hisz#n hajlan­dók dolgozni saját és a má­sok boldogulásáért. Az ér­dekvédelmet inkább úgy fog­juk fel, hogy nem a jogosít­ványok bővítését tartjuk fon­tosnak, hanem olyan vonzó mozgalmi munkát akarunk, amely mögé felsorakoznak a fiatalok. Ez az erő jelentse a garanciát a jogosítványok ér­vényesüléséhez! — Ezek szerint minden az alapszervezetekben dől el? — Egész további tevékeny­ségünket meghatározza, hogy sikerül-e felrázni az alapsier- vezeteket. Az előbbiekben em­lített gondok is arra szorítják a közösségeket, hogy szelek­táljanak, önállóan gondolkoz­zanak és bátran politizálja­nak. Szerintem komoly kohé­ziót jelent, ha az alapszerve­zetekben gyakrabban kerül­nek megvitatásra olyan kér­dések, amelyek naponta köz­vetlenül érintik a fiatalokat A szociálpolitikától az adott vállalat jelenét, jövőjét érintő kérdéseken át a munkaszer­vezésig számtalan olyan véle­mény fogalmazódik meg, ame­lyek nem összegződnek eze­ken a fórumokon. Ha kialakul a gyakorlata annak, hogy a magánvélemények beépülnek és az alapszervezet álláspont­jaként fogalmazódnak meg. amelyet képviselni lehet a munkahelyi vezetés előtt — akkor ott helyben növekszik a KISZ presztízse. Tehát a politizálás gyakorlatát kell erősíteni, azt a hozzáállást, amely úgy tartja: közöm van a körülöttem történő dolgok­hoz­— Mi kell ahhoz, hogy ez a felfogás a mindennapokban érvényesüljön Ne íróaszta! mellől — Ebben a városi KISZ-bi- zottságok szerepe meghatáro­zó. Az irányítási rendszerben ők tehetnek a legtöbbet az alapszervezetek munkájának segítéséért. A továbblépéshez szemléletváltozásra van szük­ség. Helyenként még előfor­dul, hogy az íróasztal mellől terveznek meg, találnak ki rendezvényeket, és az erőket az ezekre való toborzásra koncentrálják. Sokkal fonto­sabb lenne, hogy az energiát az ifjúság véleményének, hangulatának, törekvéseinek minél pontosabb érzékelésére fordítsuk. Az Információk birtokában így lehet valós ér­dekekre alapozni a munkán­kat. Ez persze feltételezi a városi KISZ-bizottságok ön­állóságát, vállalkozó kedvét. örömmel mondhatom, hogy pozitív változás kezdődött, önállóan rendezett, színvona­las békedemonstrációkat tar­tottak Gödöllőn és Százha­lombattán, sikeres ifjúsági rendezvények voltak több más településen. Jó példa erre a legutóbbi budaörsi ifjúsági napok, amelyet a forradalmi ifjúsági napok keretében he­lyi erőből állítottak ki. Vetél­kedővel, kiállításokkal, film­vetítésekkel, ifjúsági nagy­gyűléssel tették emlékezetessé maguknak az ünnepet. Az ilyen programok, élmények él­tetik a mozgalmat. A megye­bizottság nemcsak politikai­lag, hanem anyagilag is ösz­tönzi. támogatja az öntevé­keny elképzeléseket. Az idén 80 ezer forintot tartalékoltunk a kezdeményezések felkarolá­sára. A pénzt pályázat útján lehet elnyerni. — Miközben a megyebizott­ság öntevékenységre, szelek­tálásra buzdítja az alapszer­vezeteit. képes-e megfelelni a maga diktálta elvárásoknak? — Amikor tavaly elkészítet­tük a KISZ Pest megyei Bi­zottságának 1986-ig szóló programját, a megye sajátos­ságainak megfelelően négy te­rületre irányítottuk rá a fi­gyelmet: a politikai és tömeg­szervezeti jelleg erősítésére, a réteg- és a lakóterületi munka továbbfejlesztésére és a gaz­daságot segítő tevékenységre. Céljaink megvalósításához el­engedhetetlenül szükséges az agitáció és a propaganda kor­szerűsítése. Ügy gondolom, hogy ennek eredményessége a KISZ valamennyi munkaterü­letén érezteti a hatását. — Komoly figyelmeztetést jelentett, hogy az utóbbi idő­ben tendenciózusan csökkent, a központi tanfolyamokon részt vevők száma- Az okokat kutatva valószínű, hogy a túlmunka, a tanulás, a lakás­építés, a családi kötöttségek elvonják a fiatalokat a moz­galomtól. Elfogadva ezeket a szempontokat, alkalmazkod­nunk kellett. Ezért a koráb­binál rugalmasabb, a napi ak­tualitásokra érzékeny, réteg­igényeket szolgáló politikai képzési alközpontokat hoztunk létre Vácott, Cegléden, Buda­örsön és a Csepel Autógyár­ban. Reméljük, hogy az alap­szervezetekhez közelebb ke­rülve eredményesebb lesz a képzés. Ez a közelség azt is lehetővé teszi, hogy a fiatalok véleménye, igényei is érvé­nyesüljenek az oktatásban. A decentralizálással nem csök­kent a sződligeti politikai képzési központ szerepe, to­vábbra is az a feladata, hogy módszertani segítséget nyújt­son. Vagyis: a kettőtől együt­tesen várjuk az eredményt. — Az elmondottakból a tár­sadalmi folyamatokra jobban, érzékenyebben reagáló KISZ körvonalai rajzolódnak ki. Jó lenne, ha ez azt is jelentené, hogy egyre több fiatal kap­csolódik be a közéletbe. — Utalni szeretnék a me­gyei küldöttgyűlés egyik köz­ponti témájára, a lakóterületi munka továbbfejlesztésére. A közigazgatás nemrégiben tör­tént átszervezése jó terepet nyújt tevékenységük megújí­tásához. A települések önálló­ságának növekedése magával hozza a helyi erők összefogá­sának szükségességét, amely­ből az ifjúságnak is ki kell vennie a részét. A kérdés nem szűkíthető le a lakóterü­leti KISZ-alapszervezetek lé­tére vagy nem létére. Ahol nincs alapszervezet, ott a fa­luban élő, dolgozó fiatal nép­művelőkből, pedagógusokból, tanácsi dolgozókból községpo­litikai klubot akarunk szer­vezni. B köré csoportosulva később megalakulhatna az alapszervezet is. Az első lépés megtörtént: Sződligeten tábort rendeztünk a lakóterületi KISZ-titkároknak, ahol egy pontos helyzetelemzés készült. Megvizsgáltuk, hogy mi segíti és mi gátolja törekvéseinket Ennek ismeretében látunk munkához. Tartalmi mandátumok — Kihasználjuk a tanácsta­gi és országgyűlési képviselő- választásokban rejlő lehetősé­geket is- Hónapok óta moz­gósítjuk a közélet iránt ér­deklődő, abban részt vállalni akaró fiatalokat. Ezen a terü­leten is át kellett értékelni a gyakorlatot. Míg a korábbi választásoknál a KISZ javas- lattevő lehetőségét sokszor a hétköznapi munka egyik ese­ményeként fogtuk fel, addig elfeledkeztünk a legfontosabb­ról, a megválasztott fiatalok­kal tartandó kapcsolatról. Most mindenképpen tartalmi mandátumát akarunk adni, mert a tisztségbe kerülő fia­talok segítségével folyamato­san érvényre akarjuk juttát- ni az ifjúságpolitikát a taná­csokban, a Hazafias Nép­frontban és a szakszervezet­ben. Szeretnénk hálózatot szervezni a bizalmat kapott fiatalokból, és ezen a csator­nán keresztül is jelen lenni a közéletben, részt vállalni a helyi politika alakításában és végrehajtásában. Kövess László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents