Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-10 / 108. szám

'^-Míriar) 1985. MÁJUS 10.. PÉNTEK Mihail Gorbacsov pohárköszöntője a moszkvai fogadáson Katonai díszszemle a Vörös téren Megszűntetni a háborús veszélyt Nagyszabású katonai díszszemlét tartottak csütörtökön Moszkvában a Szovjetuniónak a nagy honvédő háború­ban aratott győzelme negyvenedik évfordulója tisztele­tére. A második világháború befejeződésének 40. évfor­dulója alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége és Minisztertanácsa felhívással fordult a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Moszkvában fogadást adott a szovjet nép nagy honvédő háborúban aratott győzelme 40. évfordulójának tisztele­tére. A fogadáson Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára mondott pohárköszöntőt. A Lenin-mauzódeum mell- v ed jóm! tekintették meg a díszszemlét a szovjet párt-, ál­lami és katonai vezetők, élü­kön Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. A mau­zóleum melletti dísztribünökön foglaltak helyet a világ mint­egy hetven országából az év­fordulós ünnepségekre a szov­jet fővárosba érkezett külföl­di delegációk, köztük a Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke vezet­te magyar párt- és kormány­küldöttség, valamint a Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár ve­zette magyar katonai küldött­ség. Pontosan tíz órát jelzett a Kreml toronyórája, amikor be­gördült a térre Szergej Szoko- lov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének autója. A győzelem zászlaja A szovjet himnusz és a dísz- lövések elhangzása után kez­dődött meg a katonai egységek felvonulása. Magas rangú tisz­tek vitték a második világhá­ború frontjainak és magasabb egységeinek lobogóit, s „a Győ­zelem Zászlaját", amelyet 1945 májusában a berlini Reichstag- ra tűztek ki. Az egykori harcok résztve­vőit a Frunze Katonái Akadé­mia növendékei követték;' A Jurij Gagarin nevét viselő re­pülőtiszti akadémia díszegysé­gét a légierő számára műszaki szakemberekét képező Zsukov- akadémia növendékei követték. Katonai középiskolások vi­rággal köszöntötték a Lenin- mauzáleum mellvédjén helyet foglaló szovjet vezetőket, mi­közben a Vörös térre beérke­zett a gépesített egységek első alakulata. A harci technika felvonulását a második világ- háborús legendás T—34-es harckocsik oszlopa nyitotta meg. Hatalmas dübörgéssel halad­tak végig a Vörös téren a kor­szerű harckocsik. Indulókat játszva a katona­zenekar vonult végig a téren, s ezzel a díszszemle véget ért. Együtt a háború ellen A második világháború be­fejeződésének 40. évfordulója alkalmából az SZKP Közpon­ti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa felhívással fordult a világ népeihez, parlament­jeihez és kormányaihoz. A világuralomra törő hitleri fasizmus és a japán militariz- mus feletti világtörténelmi győzelmet negyven évvel ez­előtt az antifasiszta koalíció országainak népei és hadsere­gei közös erőfeszítéssel vív­ták ki — mutat rá a felhívás. — Általánosan elismert vi­szont, hogy a Szovjetunió és a szovjet hadsereg döntő módon járult hozzá az európai és föl­di civilizáció létét fenyegető fasiszta erők szétzúzásához. A háború egyik legfőbb ta­nulsága, hogy az agresszió el­len már a háború kirobbanása előtt, határozottan és együtte­sen kell fellépni. A Szovjetunió felhívással fordul a világ népeihez, te­gyenek meg mindent a fegy­verkezési verseny megakadá­lyozására a földön és a világ­űrben. az atomfegyverek szá­mának korlátozásáért, csök­kentésért. majd az ilyen fegy­verek teljes megsemmisíté­séért. A szovjet vezető testületek végezetül leszögezik: a Szov­jetunió amellett van. hogv bé­kés eszközökkel rendezzék a helyzetet a 'Közel-Keleten. Kö­zép-Amerikában, Délkelet. Ázsiában és más térségekben. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa csütörtökön Moszkvában foga­dást adott a szovjet nép nagy honvédő háborúban aratott győzelme 40. évfordulójának tiszteletére. A rkotó párbeszédet A Kreml kongresszusi palo­tájában megtartott eseményen Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával az élükön je­len voltak a Szovjetunió párt­ós állami vezetői. Jelen voltak a fogadáson a szocialista országoknak a győ­zelmi évfordulóra Moszkvába érkezett párt- és kormánykül­döttségei. A fogadáson Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára mondott ünnepi pohárköszön­tőt. A Szovjetunió vezető tes­tületéi nevében üdvözölte a front és a hátország veterán­jait, a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta harco­sait és minden szovjet embert, majd megállapította: számunk­ra, a Szovjetunió lakosai szá­mára különösen drága ünnep május 9. Ezen a napon a hitle­rista megszállókat szétzúzó, hazánk becsületét, szabadságát, és függetlenségét megőrző né­pünk, dicső fegyveres erőink hőstettére emlékezünk. A győzelem azért is oly drá­ga nekünk, mert lehetővé tet­te, hogy visszatérjünk ahhoz az alkotómunkához, amely előtt a A fasizmus feletti győzelem 40. év­fordulója alkalmából díszszemlét tartottak Moszkvában. Képünkön veterán katonák a berlini Reichs- tagra kitűzött zászlót viszik nagy októberi szocialista for­radalom nyitott utat. A háborúban aratott győze­lemhez hasonlóan népünknek a békés munkában elért ered­ményei is elválaszthatatlanok a kommunisták pártjának irá­nyító tevékenységétől — álla­pította meg az SZKP KB fő­titkára. A jelenlegi világhelyzet bo­nyolult és nyugtalanító. Ma nincs fontosabb feladat, mint megszüntetni az emberiséget fenyegető háborús veszélyt, elejét venni a nukleáris ka­tasztrófának — mondotta Gor­bacsov. Az SZKP-nak meggyőződése, hogy a nemzetközi kapcsolatok alakításában felülkerekedik a politikai értelem, a gyümölcsö­ző együttműködésre irányuló szándék. Bármilyen kiélezettek és bonyolultak is legyenek a világpolitika jelenlegi problé­mái. csupán egyetlen módon lehet és kell is őket megoldani — a tárgyalások, a türelmes; alkotó párbeszéd útján. Pár­tunk és a szovjet állam ezen az úton halad jelenleg és a jövőben is — szögezte le be­széde végén az SZKP KB fő­titkára. Magas kitüntetés Per tini elnöknek Csütörtökön Rómában át­nyújtották a Honvédő Háború Érdemrend első fokozatát Alessandro Pertini olasz köz- társasági elnöknek. A kitün­tetést a győzelem negyvenedik évfordulója alkalmából Nyiko- laj Lunykov, szovjej nagykö­vet adta át ünnepélyes Külső­ségek között az olasz politi­kusnak „a fasizmus felett ara­tott győzelemhez való szemé­lyes hozzájárulásáért”. Büszke vágyóik a magas ki­tüntetésre — mondta az ün­nepségen az olasz elnök. — Az az ország talált erre méltónak engem, amelyik a világon a legnagyobb árat fizette a győ­zelemért — hangsúlyozta Per- tini. Tisztelettel adóznak világszerte Emlékezés a győzelem napiéra Nagyszabású katonai dísz­szemlét tartottak csütörtökön Prágában Csehszlovákia fel- szabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére. A Let- na fennsíkján felállított dísz- trübinre reggel kilenc órakor lépett fel Gustáv Husák, 'a CSKP KB főtitkára, Lubomir Strougal, a kormány elnöke, valamint a CSKP KB elnöksé­gének és titkárságának más tagjai. A díszemelvény első so­rában foglalta el helyét Óvá­ri Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Szovjetunió, a Belorusz SZSZK és az Ukrán SZSZK állandó ENSZ-képviselete szer. Fckozni az együttműködési Nicaraguával Belgium elutasítja az embargót A belga kormány, összhang­ban a nyugat-európai közösség más tagországaival, nem ért egyet a Nicaragua ellen elren­delt amerikai kereskedelmi ti­lalommal. „Az ellentétek békés rendezésének hívei vagyunk. Tapasztalatok szerint a keres­kedelmi tilalmak ritkán hatá­sosak és segítik elő a rende­zést” — jelentette ki a belga külügyi szóvivő. A nyugat-európai országok a közép-amerikai konfliktusok forrását az ottani kiáltó társa­dalmi ellentétekben látják, és támogatják a Contadora-cso- port közép-amerikai béketer­vét, ameiy a fegyveres konflik­tusok lezárását és, a gazdasági együttműködés fokozását tar­talmazza — emlékeztetett még a szóvivő. Tüntetések az elnök látogatása ellen Reagan a fegyverkezést sürgette Ronald Reagan amerikai el­nök csütörtökön a lisszaboni parlamentben mondott beszé­dében ismét a békét fenyegető hatalomként tüntette fel a Szovjetuniót, és azt állította, hogy az Egyesült Államok nagyszabású fegyverkezése vé­delmi jellegű. A portugál városban ezalatt ezrek tüntettek az amerikai el­nök látogatása éllen. A ..Nyugatnak erősnek kell maradnia, a NATO. amelynek Portugália egyik alapító tag­ja, megtanulta, hogy nem elég a békét óhajtani” — mondotta az a meri Icai elnök a parla­mentben, amelynek mintegy negyven tagja, köztük a Por­tugál Kommunista Párt képvi­selői tiltakozásuk jeléül kivo­nultak a teremből. dán fogadást adott a világszer­vezet székhelyén a fasizmus feleit aratott győzelem 40. év­fordulója alkalmából. A foga­dáson részt vett Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár, Csütörtökön 12 órakor Var­sóban 24 ágyúlövés dördült el a győzelem 40. évfordulójának tiszteletére. A lengyel fővárosban kora este katonai díszszemlét tar­tottak. Hanoiban csütörtökön ünne­pélyes nagygyűlésen emlékez­tek meg a fasizmus felett ara­tott győzelem 40. évfordulójá­ról, Az ünnepségen részt vet­tek a párt és az állam vezetői. A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója al­kalmából Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke és Constantin Dasca- lescu miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött az SZKP Központi Bizottságának. a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének és a minisz­tertanácsnak. Bukarestben csütörtökön szintén gyűlést tartottak a győ­zelem 40. évfordulója alkal­mából. A kongresszusi terem­ben tartott rendezvényen részt vettek a párt és az állam ve­zetői. élükön Nicolae Ceauses- cuval. az RKP főtitkárával, az RSZK elnökével. A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójára emlékezett Maunö Koivisto finn köztársasági elnök. Tele­víziós beszédében az esemény jelentőségét Finnország szem­pontjából méltatva, felidézte az 1944. szeptember 19-én aláírt finn—szovjet fegyverszüneti megállapodást, melynek 40. év­fordulóját tavaly ünnepelték Finnországban. Afgán és szovjet katonák hősi tette Nem adták meg magúkét Szerdán lapzárta után. mint a Bahtar hírügynökség jelen­tette, foglyul ejtett afgán és szovjet katonák hősies tettet hajtottak végre az afganisztá­ees,JEGYZET pen AI OSZTRÁK ÁLLA AZ 1918-BAN, az Osztrák— Magyar Monarchia felbomlása után született első Osztrák Köztársaság rövid életű volt: az országöt 1938-ban megszáll­ták a hitlerista csapatok, és Ausztria Ostmark néven a ná­ci birodalom része lett. A Hit- ler-ellenes szövetség három nagyhatalma, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia már 1943-as. moszk­vai nyilatkozatában leszögezte: Németország katonai erőszak­kal olvasztotta magába Auszt­riát, így ez az első független ország, amely a náci agresszió áldozata lett. A szövetségesek a háború után helyre kíván­ják állítani a szabad, függet­len Ausztriát, egyúttal azonban figyelmeztetnek: a hitleri Né­metország a bekebelezett Ausztria területét, csapatait és anyagi erőforrásait mindvégig felhasználta a szövetségesek ellen. így Ausztria háborús fe­lelőssége elő! nem térhet ki. Az ország mindenesetre már a háború alatt nem kis árat fi­zetett a „nagynémet” idősza­kért: a náci fegyveres erőkbe, köztük az SS-be bevonult 380 ezer osztrák közül 194 ezer el­esett, 76 ezer eltűnt. A Gesta­po fogságában, koncentrációs táborokban. Illetve a hitleris­ta vérbíróságok ítéletei alap­ján csaknem húszezren vesz­tették életüket: kommunisták, szocialisták, katolikusok, az antifasiszta ellenállási mozga­lom harcosai. 65 ezer osztrák zsidót öltek meg, osztrákok tíz- és tízezreit vetették bősz- szabb-rövidebb időre börtön­be. Ausztria területének jelentős ^szét: a magyar határral szom­szédos Burgenlandot, AIsó- Ausztriát és Bécset a szov­jet hadsereg katonái szaba­dították fel. A nácik el­leni harcokban a délkeleti tartományokban részt vettek jugoszláv partizánegységek és bolgár csapatok is. A nyugati tartományok közül a Svájccal szomszédos Voraribergbe francia, Tirolba. Salzburgba, Stájerországba pedig ameri­kai, illetve brit csapatok vo­nultak be. Ezeken a tájakon, többek között a földrajzi vi­szonyok — az Alpok — miatt is, csak helyenként voltak na­gyobb harcok a háború leg­utolsó időszakában, 1945 ápri- lisában-májusában. A náci ve­zetők vagy korábban elmene­kültek, vagy a magas hegyek között próbáltak elrejtőzni. Nyugaton, az „alpesi erőd­ben” még folytak a harcok, amikor áprilisban a felszaba­dított Bécsben megalakult a 2. köztársaság első kormánya. Vezetője Karl Renner szociál­demokrata politikus volt, aki már az első köztársaságban be­töltötte a kancellári posztot. A következő hónapokban az­után. a négy nagyhatalom ko­rább; megállapodásának meg­felelően Ausztriát, illetve Bé­cset megszállási övezetekre osztották, amelyekben az ille­tékes hatalom katonai hatósá­gai mondták ki a döntő szót Aminthogy azonban világos­sá vált, hogy a nyugati nagy­hatalmak politikájának célja Németország megosztása s nyugati részének felfegyverzé­se, úgy hasonló ielenségek voltak tapasztalhatók Auszt­riában is: a három nyugati övezetben (titokban, hiszen ezt a nagyhatalmú megállapodások tiltották), összeírták a katonai szolgálatra alkalmas hadvisel­teket, sőt, felállították az ál­landóan laktanyákban elhelye­zett, ún. „B-csendőrséget” — amely valójában mozgékony katonai egységeket jelentett. Az enyhülési politika kibon­takozásának első időszakában, az ötvenes évek derekán a Szovjetunió lépett fel kezde- ményezőleg az osztrák állam­szerződés ügyében. Amennyi­ben Ausztria tartósan semleges marad, nincs akadálya a meg­állapodásnak, közölte Moszk­va. A „veszélyes” szovjet el­gondolástól Washington elta­nácsolta az osztrák kormánvt, amely kezdetben maga is el­utasította a semlegesség gon­dolatát. Amint azonban vilá­gossá váltak az ajánlott meg­oldás óriásj előnyei, az 1955 áprilisi moszkvai szovjet— osztrák tárgyalásokon megszü­letett a megállapodás. A Szov­jetunió elejtette korábbi igé­nyét. hogy bizonyos csapatai tovább, a német békeszerződés megkötéséig Ausztria területén maradjanak. Bécs— megfelelő kártérítés, illetve áruszállítá­sok fejében — megkapta a ko­rábban a Szovjetunió által ke­zelt ausztriai német üzemeket, nyersanyagforrásokat. Az államszerződés egyébként a többi között előírja, hogy a semleges Ausztria sem politi­kai, sem gazdasági értelemben nem csatlakozhat Németor­szághoz. továbbá el kel! tün­tetnie a nácizmus nyomait, meg kel! akadályozni minden újfasiszta tevékenységet, mesz- szemenően biztosítania kell a szlovén és a horvát kisebbség jogait, beleértve az anyanyelvi oktatást, a nyelvhasználatot a közhivatalokban, a kétnyelvű feliratokat stb. 1955. május 15-én a bécsi Belvedere palotában, Ferenc Ferdinánd trónörökös egykori kastélyában a négy nagyhata­lom külügyminisztere, illetve Leopold Figl osztrák kancellár aláírta az államszerződést Bármilyen oldalról is szem­léljük, az osztrák kérdés meg­oldása fényesen kiállta az idők próbáját. Az ország pol­gárai, illetve szociáldemokrata vezetésű kormányai nem rej­tik véka alá, hogy Ausztriát világnézetileg, társadalmi, gaz­dasági rendszerét, külpolitikai rokonszenvét tekintve a tőkés világrend részének tekintik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Ausztria ne ápolna rend­kívül szívélyes politikai, vala­mint igen kiterjedt gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunió­val, nemkülönben a többi szo­cialista országgal. Bécs — ép­pen e nyitott politikának kö­szönhetően — a harmadik ENSZ-központtá, s általában fontos nemzetközi találkozó- hellyé vált. A SEMLEGES OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁGOT — amint mindkét fél vezető politikusai ismételten leszögezték — az utóbbi időszakban különösen beható, szívélyes politikai, gazdasági, kulturális és embe­ri kapcsolatok fűzik a törté­nelmi szomszédhoz. Magyaror­szághoz. A viszony minden te­rületen problémamentes, a köl­csönösen előnyös kapcsolatok ugyancsak mindkét fél szerint jobbak, mint a közös múltban valaha. E helyzetben hazánk b a legújabbkori európai törté­nelem fontos, útmutató esemé nyeként köszönheti az á'lam szerződés 30. évfordulóját S egyúttal abban a reményben hogy a két világrendszer mi előbb hasonló, a kölcsönös elő nyökön és engedményeken ala puló megoldást talál más euró pai problémákra jg. Heltai András ni ellenforradalmi csöpögték egyik táborában a pakisztáni Pesavar közelében. Badaberé- ben. A katonákat korábban a Dusman törzs bandái ejtették foglyul. A katonák csoportja az áp­rilisi forradalom hetedik év­fordulóján, rnúlt hónap 27-én hajtotta végre hősies akcióját. A katonák lefegyverezték a tábor őrségét, majd elfoglal­ták magát a tábort, s nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak. Ezután köve­telték, hogy engedjék őket szabadon és tegyék lehetővé visszajutásukat Afganisztán­ba. A banditák megpróbálták a katonákat megadásra bírni — ők azonban nem voltak haj­landók érintkezésbe lépni ve­lük, mondván, hogy csak a pakisztáni kormány képvise­lőivel kívánnak tárgyalni. A pakisztáni hatóságok azonban ehelyett utasítást adtak arra, hogy fegyveresen számoljanak le a katonákkal. A katonák ekkor felrobbantottak egy fegyverraktárt. Mintegy száz bandita elpusztult, nagy meny- nyiségű lőszer és számos szál­lító eszköz megsemmisült. Nincs hír arról, hogy az afgán és a szovjet katonák közül bárki is túlélte volna a rob­banást. Palesztinok letartóztatása Az izraeli biztonsági erők a megszállt Ciszjordániában mintegy tucat palesztint tar­tóztattak le — közölte szerdán égy izraeli Katonai szóvivő. Az izraeli hadsereg létesítményei, illetve autóbuszok elleni me­rényletek elkövetésével vádol­ják őket. Az őrizetbe vett — többségükben fiatal — férfiak az izraeli forrás szerint beval­lották. hogy öt pokolgépes me­rényletet kövéftek el Hebron- ban. Tul-Karínban és Kalki- Uában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents