Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

2 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. ÁPRILIS 6, SZOMBAT IA HÉT VILA CP0LITIKAI KÉRDÉSI! Béketerveknek álcáz Reagan kísérlete a nicaraguai kontrák további segítésére Felháborodás libanoniak Izraelbe való elhurcolása miatt Változatlanul ellentmondá­sos a kép a világpolitikai po­rondon zajló eseményekről. A helyzetet egyrészt az jellemzi, hogy a szocialista közösség kö­vetkezetes békepolitikája je­gyében erőfeszítések egész so­rát teszi, hogy valóban megfé­kezzék a fegyverkezési hajszát, és az enyhülés legyen ismét a meghatározó világunkban. Diplomáciai úton eszmecsere van folyamatban arról, hogy mikor, hol, milyen körülmé­nyek között rendezzenek meg egy legmagasabb szintű szov­jet-amerikai találkozót. Mint Reagan elnök a The Washing­ton Post című lapnak adott leg­utóbbi interjújában közölte: levelet kapott ebben a tárgyban Mihail Gorbacsov- től, az SZKP KB főtit­kárától. de az üzenet tar­talmáról nem volt hajlandó nyilatkozni. Ez érthető is, hi­szen egy ilyen nagy fontossá­gú tárgyalás helyének, idejé­nek és körülményeinek puszta kimunkálása is nagy gondos­ságot igényel, s ezek jelentős részének persze a „színfalak mögött’” kell lezajlania a dip­lomácia szabályai szerint. Folytatódott a héten, zárt ajtók mögött, a genfi szovjet— amerikai tanácskozás is. amely három témakörben: a világűr miliitarizálásának megakadá­lyozására, a közepes hatótá­volságú és a hadászati támadó fegyverrendszerek arzenáljá­nak csökkentésére zajlik. Ezekről a tárgyalásokról a kö­zös előzetes megállapodás szi­gorú megtartásával, semmi sem szivárog ki, túl azon, hogy nagyon tárgyszerűek és konk­rétak. Annál nagyobb megüt­közést kelt a világ közvélemé­nyének nagy részében e fontos megbeszélések kezdete óta ta­núsított amerikai felemás po­litika. Washington ugyanis szavakban állandóan hangoz­tatja megegyezési készségét, hogy kész csökkenteni a ra­kéta-nukleáris arzenált, és megfékezni a fegyverkezési versenyt. Tetteiben viszont az amerikai vezetés pontosan ez ellen munkálkodik. MI JELLEMEZTE A FEHÉR HÁZ FELEMÁS POLITIKÁ­JÁT? Weinberger hadügyminiszter azonban a napokban 60 napos határidőt szabott a NATO-szö- vetséges kormányoknak, hogy adjanak választ: részt vesz- nek-e gyakorlati tevékenység­gel is e kísérletekben? Cseré­be az elért technikai eredmé­nyek .közkinccsé” tételét ígér­te mindazok számára, akik csatlakoznak e programhoz. Nyugati fővárosokban befolyá­sos körök értelmezik azonban ultimátumként Weinberger megnyilatkozását, és változat­lanul kifejezik kétségeiket és aggodalmaikat az „űrháborús kutatások’’ iránt. HOGYAN LEPLEZÖDIK LE REAGAN NICARAGUÁI „BÉ­KETERVE”? Reagan elnök nem érte be azzal, hogy „zöld utat” kapott a törvényhozástól arra. hogy 21 MX óriás rakétát gyárttathas- son és telepíttethessen, hanem azonnal tovább lépett. Előter­jesztette a következő költség- vetési évre vonatkozóan 48 újabb ilyen — az . amerikai sajtó által „szuperrakétának” nevezett — fegyver gyártására vonatkozó kérését. Az érvelés, amellyel az elnök élt, rendkí­vül különös. Állítása szerint ugyanis, minél több hadászati támadó fegyver gyártására és telepítésére hoznak döntést — azaz növelik ezekkel az Egye­sült Államok rakéta-nukleáris arzenálját —, annál eredmé­nyesebbek lehetnek a fegyver- rendszerek csökkentésére je­lenleg folyamatban levő genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sok ... A másik, ehhez hasonló ..érv” az SDI-re (amely az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés angol nvelvű rövidítése) vonatkozik. Ez a hangzatos név tulajdonképpen Reagan „űrháborús program­ját” leplezi. Az elnöknek sike­rült elfogadtatnia dollármil- liárdokat a rakéta-nukleáris rendszerek kifejlesztésének és kozmoszban való elhelyezésé­nek kutatási céljaira. Washingtonnak azonban mindez nem elég. Szövetsége­seit is be akarja vonni ezekbe a kutatásokba, hogy a pénz­ügyi terhek megoszoljanak NATO tagállamai között, hogy e kísérleti munka fel­gyorsuljon a tudomány nyuga­ti szakembereinek közös erőfe­szítése nyomán. A legutóbbi NATO-tanácskozáson Wa­shingtonnak sikerült kivívnia, hogy a tagállamok többsége , elvben” támogassa az SDI-t. A Fehér Ház nicaraguai in­tervenciós politikáját több ku­darc érte. Ezek egyike az volt, hogy a washingtoni törvény- hozás felfüggesztette annak a 14 millió dollárnak a folyósí­tását, amelyet a CIA bocsá­tott évente a Hondurasban megszervezett nicaraguai el­lenforradalmi osztagok, az úgynevezett „kontrák” rendel­kezésére. A másik súlyos ve­reség az volt, hogy a Mexikó, Columbia és Panama által ala­kított, úgynevezett Contadora- csoport olyan béketervet dol­gozott ki a közép-amerikai helyzet rendezésére, amely ke­resztezte a washingtoni be­avatkozási kísérleteket. Az Egyesült Államok kormányza­tának — bár Nicaragua azon­nal elfogadta ezt a rendezési tervet — sikerült rábírnia a befolyása alatti közép-ameri­kai kormányokat, hogy tá­masszanak „fenntartásokat” e dokumentummal szemben. Washington azonban csak részleges sikert érhetett el a diplomáciai fronton. Az Ame­rikai Államok Szervezetének számos országa emelte fel to­vábbra is szavát az Egyesült Államok nicaraguai beavatko­zási kísérletei ellen, s ez visz- szahatott az amerikai közvé­leményre csakúgy, mint a tör­vényhozásra is. Reagan elnök­nek tapasztalnia kellett, hogy mindhiába terjesztette újra kérését a honatyák elé a 14 millió dolláros segély felújí­tására, amelyre a nicaraugaii kontráknak” szükségük van, arra kell számítani, hogy ja­vaslatát e formában leszavaz­zák. Ezért folyamodott most egy másfajta „csomagoláshoz”. Fenntartja „békekezdeménye­zésre” átkeresztelt segélyké­relmét, de azt mondja, hogy annak kongresszusi megszava­zása esetén hatvannapos „tü­relmi időt” ad Managuának. Nicaragua elfogadhatja „bé­ketervét”, azaz azt, hogy lé­nyegében leszereli egész had seregét, és az országot kiszol­gáltatja a fegyveres ellenfor­radalmároknak, akik egy „új választáson” is részt vehetnek. Ebben az esetben-— hangzik a Fehér Ház ajánlata — a 14 millió dollárt „humanitárius” célokra kapná meg az új ni­caraguai kormány. Ellenkező esetben viszont ez az összeg továbbra is az ellenforradal­márok kezébe kerülne, s ezek a Reagan által „szabadsághar­cosoknak” nevezett diverzáns osztagok tovább folytatnák fegyveres tevékenységüket a managuai kormány megdön­tésére. Vagyis: Managua tu­lajdonképpen „béketervnek” álcázott ultimátumot kapott. Mint hírmagyarazók rámutat­tak: a kormányzat akár elfo­gadná, akár nem Washington feltételeit, az eredmény ugyanaz lenne, a managuai haladó rendszer megdöntése. Nem volt tehát meglepő, hogy a hivatalos nicaraguai elutasí­tó válasz alig néhány órával már elhangzott Reagan beszé­de után. miért hurcoltak el IZRAELBE LIBANONIAKAT? amelyek törvénytelenül meg­szállva tartják Dél-Libanon egy részét — fogolytábort lé­tesített Anszárban, s ott 1100 libanoni polgári személyt tar­tanak rabságban. Miután a Li­banon kiürítésére korábban folytatott izraeli—libanoni tár­gyalások megszakadtak, Tel Aviv teljesíthetetlen feltételei miatt, Izrael saját maga által meghatározott, több szakaszos, még mintegy fél évig elhúzó­dó kivonulási tervet valósít meg. Változatlanul megszállva kívánja azonban tartani a ha­tárterület bizonyos részét még a „kivonulás” után is. Az iz­raeli egységek egy-egy kisebb területről váratlanul vonulnak vissza, s ott rendszerint káosz keletkezik, mivel a libanoni hadsereg egységeinek megér kezése előtt a legkülönbözőbb fegyveres csoportok — nem­egyszer közönséges banditák — garázdálkodnak. Érthető tehát, hogy ilyen zűrzavaros körülmények köze­pette nemegyszer támadás éri — ki tudja, milyen csoportok részéről — a manőverező iz raeli erőket. Erre hivatkoztak most Tel Avivban, amikor túszként átszállították izraeli területre az 1100 fogva tartott polgári személyt. Olyan megdöbbentő cseleke­det volt ez, amely ellen az amerikai és az angol külügy­minisztérium szóvivői is til­takozásukat fejezték ki. Egy­részt ugyanis: már az is tör­vénytelen, hogy polgári sze­mélyeket túsznak tartsanak fogva. Hasonlóképpen törvény­telen, hogy Izraelbe szállítsák őket. A genfi konvencó ugyanis kimondja — érveltek a szóvivők —, hogy fogságba ej tett embereket csak elfoglalt területen lehet tartani, s tilos átszállítani a megszálló hata lom saját területére. Hírma­gyarázók megjegyzik: az inci­dens csak még inkább elszi­getelte a Tel Aviv-i kormány­zatot, amelynek gazdasági helyzete rendkívül válságos éppen ebben az időszakban. S e „túszakció” beleilleszkedik az agresszív cselekedeteknek a sorába, amelyekkel az izraeli kormány eddig is oly számta­lanszor vette semmibe a nem­zetközi jog előírásait. Árkus István Iráni küldöttség Moszkvában Pénteken rövid látogatásra a szovjet fővárosba érkezett az Iráni Iszlám Köztársaság küldöttsége. A kölcsönös meg­állapodás értelmében Moszk­vába érkezett delegációt Ko­széin Kazempur Ardebili kül­ügyminiszter-helyettes vezeti. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a miniszterta­nács elnökének első helyette­se, külügyminiszter a nap fo­lyamán fogadta az iráni kül­döttséget és vezetőjét, Ho- szein Kazempur Ardebili kül­ügyminiszter-helyettest. A fe­lek áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket. Hazánk felszabadulásának évfordulóján Külföldi megemlékezések A világ számos országában ünnepi fogadásokkal, nagy­gyűlésekkel és kulturális ren­dezvényekkel emlékeztek meg Magyarország felszabadulásá­nak 40. évfordulójáról. Prágában a Csehszlovák Nemzeti Front rendezett ün­nepi gyűlést, majd a magyar nagykövet adott fogadást. Az észak-cseh megyeszékhely, Us- ti Nad Labem egyik legna­gyobb üzemében barátsági nagygyűlést tartottak. A ro­mán fővárosban kedden tar­tottak barátsági nagygyűlést, ahol Gheorghe Petrescu mi­niszterelnök-helyettes ünnepi beszédében sikereket kívánt a magyar népnek a szocialista ENSZ-bizottsági tanácskozás A magyar küldött felszólalása Az államok gazdasági jo­gait és kötelezettségeit tartal­mazó charta elveinek meg­valósulását vizsgáló ENSZ-bi- zottság általános vitájában felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvi- selője. Felszólalásában rámutatott, hogy az államok túlnyomó többsége által tíz évvel eze­lőtt elfogadott dokumentum a nemzetközi gazdasági kap­csolatok ma is érvényes elveit tartalmazza, amelyek megfe­lelő alapul szolgálhatnak egy új, demokratikus nemzetközi gazdasági rend létrehozásához, a függőség, az alárendeltség és az egyenlőtlenségek felszámo­lásához. Rámutatott, hogy a charta demokratikus és haladó elveinek megvalósulását azok akadályozzák, akik politiká­jukkal a nemzetközi feszültség szítására, a fegyverkezési haj­sza növelésére, valamint a fejlődő országok feletti neo- kolonialista befolyásuk fenn­tartására törekednek. Hang­súlyozta, hogy országunk kül­gazdasági kapcsolataiban tel­jes mértékben érvényesíti chartában foglalt elveket, és a kölcsönös előnyök elve alap­ján igyekszik szélesíteni eze­ket a kapcsolatokat minden viszonylatban, így a fejlődő országokkal is. A Pravda káderpolitikái elemzése A követelményekhez igazodva A Szovjetunió belpolitikai életében ezekben a hetekben mind többet foglalkoznak ká­derpolitikái kérdésekkel. Gyakrabban és nagyobb hang­súllyal esik szó a vezetői be­osztásokban dolgozókkal szem­ben támasztott követelmények­ről. A Pravda, az SZKP KB lapja részletesen beszámolt ar­ról, hogy az SZKP területi bi­zottságai és a köztársasági pártszervek az elmúlt napok­ban külön üléseken vitatták meg a káderpolitika helyzetét, további feladatait, és döntöt­tek személyi kérdésekben. Reprezentatív bemutató a szovjet fővárosban A jubileumi kiállítás sikere Az ötvenezredik látogatót fogadták pénteken a moszkvai magyar jubileumi kiállításon. A 32 éves Anatolij Rukavis- nyikov Ivovi bányatechnikust Takács Szonja, a kiállítás magyar, illetve Jevgenyij Ja- kovlevics, a kiállítás szovjet igazgatója köszöntötte ünne­pélyesen a bejáratnál. Ezt követően hatalmas ajándék- kosárral kedveskedtek az öt­venezredik látogatónak. A hazánk negyvenéves fej­lődéséről számot adó repre­zentatív bemutató iránt válto­zatlanul nagy az érdeklődés. A kiállított termékeken kívül sokan kíváncsiak a divatbe­mutatókra, filmvetítésekre. Csütörtökön nyitotta meg a „találkozások klubját" Apró Antal, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság elnöke. A klub­ban rendszeres összejövetele­ket rendeznek volt szovjet­unióbeli ösztöndíjasok és év­folyamtársaik, az MSZBT, il­letve az SZiyiBT aktivistái részére. Az is már világszerte felhá­borodást keltett, hogy az iz­raeli katonai hatóságok — Washingtoni Polgárjogi harcosok ezrei tüntettek Washingtonban és az USA más vá­rosaiban az apartheid-politika ellen Martin Luther King meggyilkolásá­nak 17. évfordulója alkalmából. A képen a washingtoni megmozdulás résztvevői láthatók A lap pénteki szerkesztőségi recenziójában ismerteti azt kötetet, amely tartalmazza Mi­hail Szolomencevnek, az SZKP KB PB tagjának, az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bizottság elnökének összegyűj­tött beszédét es cikkeit. Ezek fő gondolatait elemezve Pravda megállapítja: az SZKP különösen nagy figyelmet szen­tel a káderek kiválasztásának és nevelésének. Ma ugyanis arra van szükség, hogy minden pártszervezet még a korábbi­nál is nagyobb odaadással, al­kotóbb szellemben végezze munkáját. Mihail Szolomencev könyve nagy figyelmet fordít a vezetői tartalék létrehozásával össze­függő kérdéseknek. Felhívja a figyelmet arra — állapítja meg a cikk —, hogy ezen a téren még gyakran lehet találkozni formalizmussal. A szovjet sajtó beszámolói szerint vezetői munkára való alkalmatlansága miatt több párt- és állami tisztségben dolgozó személyt felmentettek megbízatása alól. társadalom építésében. Varsó­ban a drámai színházban volt ünnepi megemlékezés és a fő­város környéki Podkowa Leo­néban koszorúzás a varsói felkelésben elesett magyar ka­tonák emlékművénél. Szófiá­ban a magyar nagykövet fo­gadásán megjelent Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság ál­lamfője. Berlinben a magyar nagykövet fogadásának ven­dégei között volt az NSZEP KB Politikai Bizottságának több tagja is. Ulánbátorban, Hanoiban és Phenjanban Is rendeztek ün­nepi nagygyűléseket. Peking- ben a külföldi országokkal baráti kapcsolatokat ápoló kí­nai szövetség műsorral egybe­kötött fogadást adott az év­fordulón. A nem szocialista országok­ban is voltak megemlékezé­sek, így például a japán, a török, a kolumbiai és a belga fővárosban. A párizsi magyar nagykövet fogadásán megje­lent a többi között Alain Poher, a szenátus elnöke, há­rom miniszter és az FKP KB több tagja. Számos ország államfői, kormányfői, vezető testületéi, különböző szervezetei távirat­ban üdvözölték a magyar ve­zetőket és a magyar népet az ünnep alkalmából. A külföldi lapokban Ma­gyarországgal foglalkozó cik­kek egész sora jelent meg. Kubában tudósításokat, hát­téranyagokat jelentettek mef a felszabadulás óta megtett útról. Rómában a magyar nagykövet sajtóértekezleten tájékoztatott olasz és külföldi újságírókat Magyarország je­lenlegi társadalmi és gazdasá­gi helyzetéről. Több országban a megemlé­kezések mellett kulturáfcs- programokat,' kiállításokat! rendeztek. Helsinkiben pél­dául a kortárs magyar kép­zőművészek kiállítása nyílt- meg. Kairóban pedig fénykép-: kiállítás „Negyven év képek­ben” címmel. Jordán keményátszervezés Husszein Jordániái király nem indokolta meg azt az el­határozását, hogy meneszti a kormány elnökét, és hogy át­szervezi a kabinetet. Az uralkodó csütörtökön a tizen­négy hónapja kinevezett Ah­med Obeidat kormányfő he­lyére Zaid-Al Rifait, régi bi­zalmasát állította, és átalakí­totta a kormányt is. A két és fél milliós Jordánia új kabi­netjében az eredeti palesztin etnikum nagyobb képviseletet kap, mint eddig. A leköszö­nővei szemben most 23 tagú kormány alakult; a korábbi­ban hét, a mostaniban már ti­zenegy palesztin politikus, il­letve szakember jutott tárcá­hoz. Komplikációk léptek fel Nevest újra megoperétték Tancredo Nevest, Brazília megválasztott elnökét csütör­tökön újra megoperálták, mert a hasüregben keletkezett fer­tőzést kellett megszüntetni. Közvetlenül a műtét után Ne­ves állapota órákon keresztül aggasztó volt. A legfrissebb jelentés szerint szíve, veséi és keringési rendszere normálisan működnek. Nevest három héttel ezelőtt szállították kórházba vakbél­műtétre, az operáció után komplikációk léptek fel és fc<ú rom héten belül öt műtétet hajtottak végre a politikuson. Jose Sarney alelnök, aki március 15-e óta ügyvezető el­nökként tevékenykedik, a fő­városból, Brasiliából állandó telefonkapcsolatban van a Sao Pauló-i kórházzal, ahol Nevest kezelik. Az aggasztó hírek el­terjedése után több ezren gyü­lekeztek a kórház előtt. Csak röviden... SADLI BENDZSEDID, az Algériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság államfője má­jusban hivatalos és baráti lá­togatásra Kubába utazik — je­lentették be pénteken Havan­nában. MEGÁLLAPODÁS jött létre a Fehér Ház és a szenátus republikánus vezetői között a jövő pénzügyi évre szóló költ­ségvetés tervezetéről. A kor­mány kénytelen volt elfogad­ni, hogy a katonai költségve­tést az eredeti előirányzathoz képest lényegesen csökkent­sek: míg Reagan eredetileg az elkövetkező három évre az infláción túlmenően, évi hat százalékkal akarta átlagosan növelni a Pentagon kiadásait, a szenátorok most csak há­romszázalékos növekedést irá­nyoznak elő.

Next

/
Thumbnails
Contents