Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

1985, ÁPRILIS 30., KEDD PEST MEGYEI HÍRLAP 7 Történelmi lehetőséé A lipcsei vásáron Nemzetközi ízléssel A lipcsei tavaszi vásáron sokan keresték tel idén a Römhildi Edénygyár bemuta­tóját. Termékeik különösen szilárdságukkal tűnnek ki. A gyár 450 dolgozójának jó munkája már harmadszor érdemelte ki a vásár aranyérmét. Képünkön: Siegfried Gramann vállalatvezető (a jobb szélen) és Ingrid Koch szervezési igazgató (jobb­ról a harmadik) az érdeklődőkkel beszélget. Hagyomány már, hogy a március elején kezdődő világhírű lipcsei tavaszi vásáron Suhl megye üzemei aranyérmeket nyernek. Idén sem történt másképp, a megye öt teiVné- ke kapta meg a kiváló minőséget ta­núsító aranyérmet.' Ilyen elismerés szólt a Römhildi Edénygyár skandináv stílusú cikkei­Visszapillantás az utóbbi negyed századra Amatőríilmesek, az idtitTöiiikásai Jubileumot -köszöntöttek idén, március 17-én a schmaikaldeni ama- tőrfilmesek, a huszonötödiket. Az el­telt negyedszáz esztendőben Suhl . megye krónikásai kamerájukkal és mikrofonjukkal a társadalmi élet megannyi eseményét, szép pillanatát örökítették meg. Munkásarcokat, vá­rosképeket villantottak fel, a közös­ség mindennapjait vették filmre sza­bad idejükben az amatőrök. Segítsé­gükkel megismerhetjük a táj közel­múltját, a jelent. Dijakat nyertek Filmjeik kétezerkétszáznál több előádását mintegy 335 ezernyi néző látta már. Archívumukban 143 fil­met találhatunk. Közülük nem ke­vés a nemzeti és nemzetközi ama- törfilmes versenyekről tudósít; díja­kat nyertek, elismeréseket kaptak Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában. Érdemes megismerkedni filmje­ikkel. Itt van mindjárt az egyik — Különleges utazások a címe, s arról Az amatőrtiimesek stúdiójában a -baráti látogatásról szól, amelyet a suhliak tettek Kalugában, a Szovjet­unióbán, ahol a testvérvárosi kap­csolatok ápolása végett jártak. A film egy kópiája orosz nyelifű. Két A forradalmi tradíció megőrzése a főiskolák egyik legfontosabb fel­adata. Suhl megye 209 főiskolájában jelen pillanatban' 177 képviseli olyan személyiségek nevét, akik a forradalmi munkásmozgalomban vagy a fasizmus elleni harcban részt vettek. További 24 iskolát olyan sze­mélyekről neveztek el*'akik tevéke­nyen részt vettek a szocializmus fel­építésében és megvédésében. Harminc iskola a humán kultúra kiválóságainak nevét viseli, közéjük tartozik a Joseph—Mayer Főiskola - Hildburghausenben. Az iskola ta­nulói dokumentációkra gyűjtenek a biográfiai intézetből. Olyan kiad­ványt készítettek, amely 70 millió szót tartalmaz és 52 kötete a Con- versations-lexikon néven világhírű­vé vált. A hallgatók tanulmányi anyagot a város történelmi múzeu­mában is találhatnak, ahol 500 gyűj­temény áll rendelkezésre. Ezen belül az FDJ Ernst Thäl­mann Közösségéhez hat iskola tarto­zik, melyek Ernst Thälmann nevét viselik, és tanulói a munkásvezér életével és munkásságával foglalkoz­nak, kiállításokon és faliújságokon. lény és a szabad Idő a címe s ohméi- kaldeni ‘amatőríilmesek és bolgár barátaik — a Smoljan Orpheus stú­dióban dolgozók — közös alkotásá­nak. Munkásbarátság A felszabadulás 40. évfordulóján az amatörfilms-túdió munkájának meghatározója az a gondolat, hogy meg kell és meg lehet őrizni a békét földünkön, s erősítenünk a barátsá­got a Szovjetunióval, a.többi szocia­lista országgal. Erről szól például egy portréfilm, amely a nemzetközi munkásbarátság szép példáját adja. A negyedszázados jubileumra készült a Könyv című film, amelynek kép­sorai az NDK-szerte ismert Puhdys rockegyüttes békevágyat sugárzó da­lára épülnek: 10 milliárd szem sze­retné látni, hogy a földön béke, biz­tonság, szeretet közepette él az em­ber ... Türingiában Űj művek is készülnek most. Pél­dául az, amely az NDK második népművészeti fesztiváljának kulisz- szái mögé engedi betekinteni a né­zőt, vagy azok az amatőr alkotások, amelyek az elmúlt negyedszázadot mutatják be, arról adva mozgóképet, mi változott a mi országunkban, s különösen Türingiában. Suhl me­gyében. nek. Ez Európa legnagyobb kézi-ke­rámia gyára, ahol idén a munkás­kollektíva 40 százalékkal kívánja ja­vítani termelési eredményeit, minde­nekelőtt az újítások és a minőségi színvonal emelése révén. Aranyérmet kapott a Porcelán Művek th-ürin-giái tradíciókat őrző alkotása is. Herbert Peter vállalat­igazgató elmondotta,” hogy minőségi munkájuk szolid küllemű termékei a nemzetközi ízlés élvonalában talál­hatók, s jókor jött az elismerés, hi­szen a gyár munkásai is szeretné­nek a ía-sdzmus felett aratott győze­lem 40. évfordulóján a dicsőség könyvébe kerülni, A céljuk az, hogy május 8-ig 590 ezer márka értékű felajánlást teljesítsenek. Negyedszer nyert aranyérmet az Elektrokerámiai Művek sonnebergi gyára egy — iimenauiakkal közösen kifejlesztett — elektroporcelán elő­állítási technológiáért. Aranyérmes lett az Oberlindi Elektronikai Mű­vek új padlókefélő gépe, a BSS 32, amelyet első ízben most a lipcsei vásáron mutattak be a közönségnek. A nagy teljesítményű készülék so-k látogató kíváncsiságát keltette fel. Bernd Nehrdieh: A békéért A Wena Kaíitirn-naűvekből több mint 10 ezer káliumbányász tett ver­senyfelajánlást az NSZEP XI. kong­resszusára, vállalva a magasabb kö­vetelményeket, hogy ezzel is erősít­se az NDK-t.Náorábbi rekordunkat, az 5,2 millió márkás nettó .teljesít­ményt szeretnénk ebben az eszten­dőben túlszárnyalni és négyezer ton­na káliumoxidot előállítani — ex­portra. ötven ifjúsági brigád jár az élen a felajánlásokban. A mi Ernst Thälmann brigádunk arra törekszik,. hogy a körzetben á legjobb kollek­tívák közé tartozzon, s így nevünket megörökítsék a suhliak dicsőség- könyvében. Igaz, az ilyen elismeré­sért rengeteget kell dolgoznunk. S eddig nem volt hiba: az év kezdete óta mindennap eleget tettünk a ma­gunk vállalta feladatoknak, és az'el- ső két hónapban a terven felül 1 ezer 200 tonna kálium alapanyagot termeltünk ki. A jó eredményt sze­retnénk állandósítani. Ügy hiszem, csak a kimagasló teljesítményekkel bizonyíthatjuk: méltó örökösei va­gyunk azoknak a szovjet katonák­nak és német antifasisztáknak, akik életűiket adták a jövőért, a mi jele­nünkért. Hetvenedik életévemben so-k gon­dolat foglalkoztat. Ezeknek egy ré­sze a békével kapcsolatos, s kivált­képp akkor jutnak eszembe, amikor arról hallok, hogy az USA és a NATO fegyverkezési hajszát szít, kezdemé­nyez. Apám az első világháborúban esett el, amikor ón kétéves voltam. Bátyáimmal együtt nevelt anyánk, s -talán mondanom sem kell: o szá­jától vonta meg a falatot. Mint se­gédmunkás, részese voltam a sztrájkmozgalmaknak, s tagja let­tem az ifjúkommunisták szerveze­tének -is. Emiatt kerültem feketelis­tára szülővidékemen. Varnsdorfban. Logikus volt,' hogy utam a kommu­nista. pártba vezetett. Abban az idő­ben Németországban már a fasisz­ták voltak uralmon, akik a kom­munistákat — közöttük engem is — koncentrációs táborba zártak. Elő­ször Dachauba kerültem, azután Buchenwaldba, követ törni. Nyolc évet vesztettem el így az ifjúságom­ból. Osztályomnak legjobbjai a mi ol­dalunkon haltak meg. S akik ott vol­tak túlélők, hosszú éveken át készü­lődtek a minden perces életveszély közepette is a tábor felszabadításá­ra. A Szovjetunió, s a Hitler-ellenes erők hozták meg számunkra a sza­badságot, s ezzel történelmi lehető­séget kaptunk, Mi, a Német Demok­ratikus Köztársaságban éltünk is ez­zel. Emlékezetes marad sz|momra az első szabad május 1., az első legális pártgyűlés, s az első feladatok sora is, melyeket már mint szabad mun­kás kaptam egy bőrgyárban. Az éle­temhez épp úgy hozzátartozik a ter­melőszövetkezetek szervezése, mint a munkaverseny, vagy a német—szov­jet barátság erősítése. Rövid ugyan az életrajzom, de elég okot szolgáltat, elegendő érvet ad a sorsom ahhoz, hogy küzdjenek: a fal sizmus soha ne üthesse fel többé a fejét, az imperializmus ne legyen úrrá felettünk. Helmut Krause weiningeni veterán: Együtt a harcban Suhl megye főiskoláin , Ápolják a hagyományt V alamikor a kapitalizmusban Suhl megye Németország sze­gényháza tvolt. A sonnebergi-, és laushaerj vidéken egész -családok - fillérekért dolgoztak azért, hogy az élethez ‘ legszükségesebb dolgokat megszerezzék. A törülköző nagy­ságú földesen keserves munkával, termeltek a parasztok és ugyan­ilyen ' nehéz volt a rhöni és a rennsteigi hegyi falvak élete. Ezen a helyzeten először a dicső- _ séges szovjet hadsereg, a felszaba­dítás változtatott. A Szovjetunió lehetőséget te­remtett a mi népünk számára, hogy egy antifasiszta, demokrati­kus. szocialista kezdet elé nézzen. Ezt a «lehetőséget mi kihasználtuk — mondja, ki az a felhívás, amely a hitleri fasizmus alól való fel­szabadulásának 40. évfordulóján elhangzott. . Élni, dolgozni, tanulni Egyszer­re. Ez 549 700 falusi és városi la­kos élete Suhl megyében. Ez a megye 3856 négyzetkilométeren terül el. 294 000 munkás dol­gozik a szocialista állam sokol­dalú megerősítésén és a* béke megőrzésén. 1952-ben 74,9 száza­lék volt népi tulajdon a megyé­ben. 1980 óta az összes üzem a nép kezébenZvan. Az egyre növek­vő teljesítményt a következő szá­mok nyilvánvalóvá teszik: 1952- ben 86 cégnél az egy főre eső pro­dukció 0,9 millió márka volt. ma 840 üzemben 8?\ millió márka. Ez a fejlődés teljesen átalakította Suhl megye településszerkezetét. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a tradicionális iparágak Indultak fejlődésnek, haném a 80-as évek­re a kálium-, gép-, lőfegyver-, fa-, játékszer-, üveg-; kerámiaipar is megjelent. Az elektronika szisz­tematikusan fejlődik,és az együt­tes ipari termelés 5 százalékáról 17,4 százalékára fejlődött. Azt, hogy mi kihasználtuk a Szovjetunió felszabadítása által teremtett történelmi lehetőséget, minden „ területen nyomon kö­vethetjük. Az a nagyarányú fejlődés, ami 1045. május 8. után a szocialista mezőgaz­daságban végbementi jól pél­dázza ezt Az obermassfeldi traktor- és gépállomásnak 1949- ben tizenegy elavult traktora volt. Még ebben az évben a Szovjet­unióból megkaptuk az első teher­autókat és 1953-ban az első arató- cséplő gépeket. Ma a szocialista mezőgazdaság rendelkezésére áll a megyében háromezer traktor, közöttük számtalan nagy teljesít­ményű, amelyet a Szovjetunióban állítottak elő. De ideszámíthatjuk a szovjet Ka 26-os helikoptereket és a csehszlovák Z 37-es mezőgaz­dasági repülőgépeket Is. Annak idején egy paraszt kilenc lakos számára tudta megtermelni az élelmiszert, ma harmincnak. Tizekben a napokban Suhl me- gye újságja, a Freies Wort és kollektívája minden eddiginél jobban be szeretné tölteni 'ki­emelkedő tájékoztatási feladatát. Ezért küldte a Pest megyei Hír­lapnak is az itt közölt összeállí­tást.

Next

/
Thumbnails
Contents