Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

Talán megbocsátja a kedves olvasó, hogy egy személyes, több mint két évtizedes esettel kezdeni. Az általános iskola Vili. osztályában bárom hét telt el a tanévből, amikor az Igazgatói irodába hívtak engem és egy másik fiút. — Mától a falusi iskolába fogtok járni, mivel nagy a zsú­foltság az osztályban, becsüljétek meg ott is magatokat, ta­nuljatok jól — így szólt a néhai igazgató elbocsátó szép üzenete ... Egymásra néztünk barátommal, s a lezárt borítékkal (ben- no az addig szerzett érdemjegyek) és a táskával elindultunk új iskolánk felé. Nem volt jókedvünk, hiszen addig annak az iskolának a padjait koplaltuk több mint hét éven keresz­tül, s csak úgy elküldték minket... Bizony ma is sor kerülhetne hasonló átcsoportosításokra a gyömrői általános iskolában, hiszen cseppet sem rózsás a helyzet a tantermi ellátottság területén. Űj oktatási intéz­mény több' mint hat évtized­del ezelőtt épült utoljára az ■agglomerációs településen, az­óta csak a tanterembővítések, a kisebb-nagyobb felújítások •jelentették a változásokat. A zsúfoltság most is szembetűnő a község négy általános isko­lájában, ahová több mint ezer gyerek jár. A kiút? Nem lehet kétséges, szükség van egy új oktatási intézményre, amely hosszú távra, akár évtizedekre enyhít a gondokon. A Pest megyei Tanács illetékesei többször jártak Gyömrőn, közelről lát­hattak a Sokáig nem tartható áldatlan állapotokat. Ezért döntött Ú2v az illetékes testű­jét, hoav 12 tantermes új isko­la épüljön a községben. A közelmúltbart megtartott versenytárgyaláson a helyi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat nyerte el az iskola­építési jogot, az új létesítmény 47,5 millió forintba kerül majd. Az idén kezdődik a munka, három ütemben foly­tatódik, s várhatóan az 1987/88-as tanévet már ott is indíthatják. Gellér Nándor, az ÉSZKV igazgatója: — Az alapozási terven kívül már minden tervdokumentá­cióval elkészültünk, hamaro­san hozzáfogunk a kivitelezés­hez. A 12 tanterem mellett lesz majd korszerű fizikai, bioló­giai foglalkoztató, lesz benne aula is, amely otthont adhat majd a különféle iskolai ren­dezvényeknek. Társadalmi zsűrit alakítot­tunk, amelybe bevontuk Z. Horváth Gabriella textilterve- ző iparművészt és ifj. Pál Mi­hály szobrászművészt, kikér­Szcknyák, szólóban Ügyesen Elánnak az ollóvá! Á fővárosban, a PEVDI Nép- köztársaság úti szaküzletének kirakatából gyakorta köszöni nek a nézelődőre, divatos ru-_ hadarabok, főként szoknyák' és öltözékünk kiegészítő kellé­kei, táska, díszzsebkendő, nyakba 'köthető, vidám kis sál formájában. Szinte egyik sem szériatermék. Valamennyi a részlegekben dolgozók ügyes­ségét dicséri. A ceglédi konfekciórészleg helybeli, abonyi, monori, nagy- kátai és datoasi varrodáiban például az év során külföldi anyagokból tetemes mennyi­ségben készítenek export-, il­letve bérmunkát. Ha a ceglédi szabászaton jól bánnak az ol­lóval. annak rendszerint hasz­nát láthatja a hazai vásárló- közönség: akár. ha egy-két szoknyára való marad, a kül­földi szabásminta szerint szabják, varrják saját boltjuk számára is. A módosítás cse­kély — mindössze annyi, hogy a külföldi megrendelő „plagi- zálás” miatt szót ne emeljen. Ha megtetszik az új fazonú szoknya rajza, van rá eset. hogy hazai alapanyagból is varrnak belőle. Az idei bérmunkákra jel­lemző, hogy egyre kevesebb az átfutási idő. Gyakori, hogy a kért tételt két és fél, három hét alatt szállítani kell. Varr­tak ruhákat, szoknyákat, kis­kosztümöket.' bélelt .kabáttal, csipkedíszítéssel, mutatós sza- badidő-overallt pamutszöVet- ből. Akadt ruhadarab, amely­nek az elkészítési ideje az el­ső művelettől az utolsóig öt- ven, ötvenöt perc volt, a má­sikra pedig három tárát kellet*, rászánni. Az első negyedévet jól zárta a konfekciórészleg, árbevételük húszmillió forint körüli. A második negyedév is hasonlóan eredményesnek ígérkezik. Mivel sok a külföldi meg­rendelő, s köztük is többen vannak, akik már évek óta itt szabatnak-varratnak, a kon­fekciórészleg a feladatvégzés­ben egy kis átcsoportosítást tervez, Egy-egy munkahelyet, ha lehet, egy-egy cég megren­delésének a teljesítésére állí­tanak be, folyamatos termel­tetésre. Idő- és energiatakaré­kossági szempontból ez célra­vezető. Ha folyamatosan érkezik a mintadarab és a megrendelés teljesítéséhez szükséges alap­anyag, beleértve a kellékeket is, akkor ritkítani tudják a hajrás időszakokat, a túlórá­zást, a szombati pluszmunká­kat. Eszes Katalin Hatalmas könyökcsövek Évente körülbelül három és fél ezer különböző átmérőjű és falvastagságú csövet gyártanak a VÍZÉP vccsési üzemében. Sura István hegesztő brigádvezető egy 400 milliméter átmérő­jű, hatalmas könyökcsövet készít elő hegesztésre. Ilancsovszki János felvétele tűk véleményüket. Ügy érez­zük, hasznosan segítették munkánkat, s ha szükség lesz rá, menet közben is számítunk véleményeikre. — A terveket egyébként sa­ját csoportunk készítette el, Boris János osztályvezető irá­nyításával. Ő nagy szeretettel és ügybuzgalommal csinálta a terveket, hiszen tősgyökeres gyömrői, igazi lokálpatrióta, nem mindegy, hogyan véle­kednek majd a későbbi gene­rációk az új iskola esztétikus megjelenéséről, funkcióbeli részleteiről. A szívét-lelkét be­leadta a tervezésbe, már azt is megálmodta, melyik tante­remben hány iskolapad elhe­lyezésére lesz szükség... Az új iskola alapterülete egyéb­ként 2 ezer 100 négyzetméter lesz. Igyekszünk sikerrel meg­birkózni a feladattal, s határ­időre, jó minőségben felépít­jük az iskolát. — Mit jelént majd a község életében az új oktatási intéz­mény? — ezzel a kérdéssel ke­restük meg Gál Ferencnét, a gyömrői nagyközségi tanács elnökét. — Iskoláink feltételrendsze­re, eszközellátotysága igen ala­csony, az országos átlag alatt van. A tanulók 47 százaléka váltott műszakban tanul, s ez nagy mértékben befolyásolja az oktató-nevelő munka szín­vonalát. Ha felépül az új isko­la, szeretnénk elérni, hogy a tanulók 20—25 százaléka jár­jon csak váltott műszakban. Az új létesítmény minőségi változást hoz majd minden vonatkozásban. Még arra is figyelünk, hogy a parknak csak azt a részét áldozzuk fel, ahol kevésbé ér­téken fák vannak. Mire fel­épül az új iskola, már megol­dódik a gyermekétkeztetés is, hiszen a Halászkert Étterem új szárnyában lesz 100 szemé­lyen ebédlő, valamint egy 1200 adagos konyha. Gér József Elérte-e céliát a konferencia? Bár a Körösi tavasz elneve­zésű rendezvénysorozat már befejeződött, egyik eseményé­re, a Falvak, mezővárosok az Alföldön című tudományos ülésszakra valószínűen nem utoljára térünk vissza. Mast dr. Novak Lászlót, az Arany János Múzeum igazgatóját, a konferencia fő szervezőjét kér­deztük, elérte-e célját a három nap? — Ügy gondolom, nagy je­lentőségű volt a tudománykö- ziség, ismert idegen szóval az interdiszciplinaritás gyakor­lati alkalmazása. Ügy hívtuk meg az előadókat, s úgy válo­gattuk össze nemcsak az elő­adásokat. de a tudományokat is, hogy mindegyik megszóla­lónak legyen mondanivalója a másiknak, s beférkőzzön gondolatmenetükbe egy-egy másfajta is, olyan tanulságo­kat hordozva és adva, amelye­ket illik figyelembe venni. Ihletés Ha például a néprajzzal kezdjük, amelyet nem is olyan régen még jóformán naciona­lista tudománynak tartottak sokfelé, megállapíthatjuk, hogy a területi munkamegosz­tás kutatásával sokféle inspi­rációt ad más szakágaknak is. Másképpen szólva, szintézistuL dománnyá is vált erről nézve, s így még nagyobb jelentősé­ge van annak, hogy engedi magára hatni a más áramlato­kat. A régészet nagyon jól hite­lesít bizonyos eddigi feltétele­zéseket — Kovalovszky Júlia előadása éppen ezt mutatta. Érdekes tény, hogy az Alföl­dön, még inkább a Duna—Ti­sza közén, igen sűrű, kiterjedt települ éshál..zat volt, termé­szetesén nem a szó mai értel­mében mérve. A történeti szekció a job­bágytelek kezdeti szerveződését nyomozta, s a különböző po­litikai, társadalmi, gazdasági hatásokat kísérte figyelemmel a mezővárosi fejlődésben. Szakály Ferenc megállapításai alapján elmondhatjuk például, hogy az 1660-as években jelen­tős csorbát szenvedett az auto­nómia, s a XVIII—XIX. szá­zadi rendi viszonyok között a kisnemesség szereplése volt domináns tényező. Ezt Rácz István is hangsúlyozta. Néprajz — A szociológusok a jelen­hez szólnak, és ők csak azt erősíthették meg, hogy évszá­zadok fejlődése eredményezte a mai településstruktúrát. Egyértelmű, hogy a Duna—Ti­sza közén maradt meg sértet- lenebbül a hagyományos tele­pülés, bár a különböző fejlő­dési tendenciák itt is hátrá­nyos helyzetet teremtettek (például a periferikus telepü­lések, tanyavilág problémája). Az is tény, hogy a tanyákat az eddigieknél jobban meg kell becsülnünk, akármilyen szemszögből Is közelítünk lé­tükhöz, fontos szerepet tölte­nek be például az élelmiszer- termelésben. Már említettem a néprajzot, amely a településszervező­désre, a gazdálkodási viszo­nyokra helyezve a súlyt, mutat rá a települések kialakulásá­ra. Ügy is mondhatjuk, a gaz­dasági rendszer egyben tele­pülésrendszert is jelentett, s ezzel a mezővárosi fejlődés egy lehetséges irányát is je­lölte. A néprajz természetesen figyeli a régészeti, történeti eredményeket, de más aspek­tusból közelít a kérdésekhez. Szabó László, a kerlesség kérdéséhez kapcsolódó előadá­sában, a házas-telkes-aklos ,településfunkciókat vizsgálta, megállapítva, hogy az az ősi rendszerhez nagyon hasonló, de mégsem azonos azzal. Ke­leti örökség, mégis más a szisz­téma, s mindig a fejlettebb gazdasági viszonyoknak meg­felelő állapotát ismerhetjük meg. A hagyományos mezőgazda- sági üzemszervezetet a határ egységében lehet csak szem­lélni. Volt a ház, a gazdasági kert, valamint a távoli határ­ban is üzemhely, amit mezei kertnek, később tjnyának ne­veznek, a XVI. századtól a XIX. század közepéig terjedő időszakban. Tendenciák Más oldalról is értékelve, nagyon elégedetté tehet ben­nünket az is, hogy minden be­jelentett előadás elhangzott, s jól szervezett volt az ülésszak. Megjegyzendő, hogy azok a tendenciák, törvényszerűségek, melyekről a konferencián szó volt, nem válhatnak csak könyvészeti ritkasággá meg­jelenésük után, mert mai éle­tünkhöz, a tervezhető jö­vőhöz kínálják mindama se­gítséget, amelyet a tudomá­nyoktól egyre jobban elkíván­nak — fejezte be értékelését dr. Novák László. Ballal Ottó Megnyugodó mácsaiak Áramvonalas vaspálya EMLÉKSZEM, a hetvenes évek elején, amikor gimná­ziumba jártam, a galgamácsai osztálytársaim között állandó beszédtéma volt, hogy egy-egy éjszakán nem tudtak aludni az' aszód—váci vasútvonalon robogó dízelmozdony vontatta A hazafias nevelésért Történelmi lecke tablókon súlyos tehervor.atok zajától. Elsősorban a lokomotív dübör­gésére panaszkodtak. Ha pe­dig maguk ültek vonatra, gyakrabban kellett mosakod­niuk, mert a jó öreg 424-es gőzös húzta vagy tolta a sze­mélyvonatokat. Hol vannak már azok az Idők? Akkor úgy gondoltuk, ta­lán nem is olyan soká meg is szüntetik a vasutat Galgamá- csá felé, hiszen a vaspálya is erősen meg volt rongálódva. Tévedtünk. Különösebb búcsú­ceremónia nélkül nyugdíjaz­ták a koromköhögő csühöst. Még ma is hiányzik az Aszód környéki települések esti zajá­ból a fekete vasparipa indulási nyerítése. Messziről lehet per­sze sajnálni, de akik minden­nap elszenvedték hátrányait is, aligha sírják vissza, a mai Piroskák, a Tátra aljában épült szlovák motorvonatok elődjét. Átépítették a síneket is. Ma reneszánszát éli az aszód—váci vasútvonal. Hamarosan meg­indul rajta a villamos vonta­tás. Ezt a hírt, ha megjósolják a galgamácsaiak, nagy neve­téssel fogadtuk volna a gim­názium fizikatermének abla­kainál beszélgetve, miközben azzal voltunk elfoglalva, hogv letöröljük az oda is felszálló kormot az iskolafüzet lapjai­ról. A villamosításnak nagyon is nyomós az indoka. Annak ré­vén a nemzetközi tehcrszerel- vények elkerülhetik a fővá­rost. De nemcsak a legforgal­masabb vaspályákat teher­mentesíti az aszód—váci vonal, hanem a távolságokat is csök­kenti, olcsóbbá teheti a szál­lítást. A váciak már abban re­ménykednek, hogy egyszer közvetlen eyorsvonat indul városukból Egerbe, Miskolcra. Ez nem lehetetlen, hiszen már ma is közlekednek személy- vonatok Ceglédről Vácra. KÜLÖN ELŐNYE p jelen­legi beruházásnak, hogy a távközlési és biztosítóberende­zési munkákat egyszerre vé­gezhetik el a Budapest—Hat­van fővonal rekonstrukciójá­val. A dízelmozdonyokat ter- més'elespn továbbra is láthat­juk Aszódon, mert a balassa- gyn-mat vonatokat azok von­tatják a jövőben is. Balázs Gusztáv Egy régi emlék kapcsán Fák, virágok, fény és új iskola Saját tervezés, társadalmi zsűri dostói emlékbélyegzéssel. A tárlókban eredeti fegyverek. A bemutatott könyvek között látható egy magyar nyelven írott Imakönyv Rákóczi szelle­mében, melyet 1756-ban adtak ki. — Kiktől kapott segítséget a magángyűjteménye kiegészíté­sében? — Elsőnek a váci Esze Ta­más laktanyát említeném. Igen segítőkész volt a péceli Ráday Múzeum , igazgatója. Nagyon sokat tett Hegyi Füstös István barátom, Papp László, a fotó­dokumentációs anyag összeál­lítója, Varga Zoltán, a Ma­dách Imre Művelőldési Köz­pont igazgatója. Több ismeret­len embertől is kaptam segít­séget, akik valahonnan tudo­mást szereztek a kiáliítási ter­vemről. Közülük Magyar And­rás ormosbányai szobrász küldeménye, lepett meg a leg­jobban. Egy terrakotta Rákó- czi-portrét küldött erre az al­kalomra. . — A jövőt illetően milyen tervei vannak? — Tovább szeretném gazda gítani a gyűjteményemet. Az összeállított Kossuth- és Rá- kóczi-kiállítások anyagát örömmel mutatom be máshol is. Jövőre Mályás király és a Hunyadiak címmel állítok ösz- sze anyagot. m w — Kutatásaim során a hely Vak Bottyán Múzeumban megdöbbenve tapasztaltam hogy a névadóról nincs anya­ga az intézménynek. Ezért fel­ajánlottam, hogy a magán­gyűjteményemből kialakítok egy Vak Bottyán emlékszobái Surányi János nyugállományban. Igazán csak most van időm foglalkozni ez­zel a szenvedélyemmel. 1930- ban egy véletlen kapcsán let­tem bélyeggyűjtő. Már akkor is csak a történelmi témájú ki­adások érdekeltek. így állt össze a most látható filatéliai anyag is, Aztán a gyűjtőmun­kám során egyre több ember­rel kerültem kapcsolatba. Kü-. lönböző, Rákóczival kapcsola­tos dokumentumokat ve;tem és' kaptam ajándékba. Ez lett a bemutatott anyag alapja. . Több -mint nyolcszáz levelet, küldtem el. Ezek mgv készét különböző országokba. Sajnos, a levelek felére nem kaptam választ. Több olyan válasz is érkezett, amelyekben azt kér­dezték tőlem, hogy miért fog­lalkozom ezzel. Ennek ellené­re rengeteg anyag közül vá­laszthattam ki a legjobbakat. Sok különlegességgel szolgálva a látogatóknak. w — Felsorolna közülük néhá­nyat? — Egy tablón fotókról is­merhetik meg a Rákóczi csa­ládot a nézők. Látható a bre- záni kiáltvány fotókópiája, amelyben a szabadságharcra szólítja fel a magyarságot. Ti­zenhat kiállítási lapon helyez­tem el a postai filatéliai anyagot, amely a bélyeggyűj­tők szerint egyedülálló az or­szágban. Láthatók a kiadott Rákóczi-bélyegsorok, az 1900- as évekből levelezőlapok. A fi- latelistáknak igen értékes, úgynevezett Carta Maximu­mok Vagy a Budapest—Isz­tambul—Rodostó útvonalon futtatott levelek. Teljes bé­lyegsorok hét különböző ro­Általános iskolások, közép­iskolák diákjai, üzemek szo­cialista brigádjai keresik fel csoportosan ezekben a napok­ban is a II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulójára rendezett emlékkiállítást a Madách Imre Művelődési Köz­pontban. A hosszú és gazdag életút emlékét őrző tárgyakat, eredeti és reprodukciós doku­mentumokat, fotókat, filatéliai és numizmatikai gyűjteményt május 12-ig láthatják az ér­deklődők Vácott. A bemutatott gazdag anyagból minden láto­gató választ kap arra a kér­désre, hogy miért tartjuk ma is a nagy elődök, példaké­peink közötti II. Rákóczi Fe­rencet. m w Amit az egymást követő szá­zadok egyformán becsültek Rákócziban, az elsősorban az, hogy tudta, merre van a föld népének boldogságos útja. — Élhette volna gondtalan főúri életét, hiszen' a korabeli Európa egyik legnagyobo va­gyonát tudhatta magáénajt — mondja Dobai János nyugal­mazott alezredes, a kiállított anyag egyik összeáll'tója. — Lehetett volna a Habsburgok kedvence, csinálhatott volna udvari karriert. Ehi'yctt Rá­kóczi Ferenc vezérlő fejedelem inkább népe élére állt. — A tavaly be Mutatott, nagy sikerű Kossuth-kiállítás után igen gaz lag anyagot lát­hatnak Rákócziról is az érdek­lődök. Mióta jogi i'Izozík gyűj­tőmunkával? — ké-dezem Do­bai Jánost. — Hivatásomnál fogva min­dig érdekeltek történelmi nagyjaink, öt éve vagyok

Next

/
Thumbnails
Contents