Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

ÉLJEN PÁRTUNK ÉS NÉPÜNK EGYSÉGE! Közös munka, jó eredmények Folytatódtak a képviselő jelölő gyűlések Tegnap újabb kiváló vállalat címeket adtak át a megyé­ben. Három munkahelyi kollektíva dolgozói vehették át az el­ismerést tanúsító oklevelet a tavalyi évben végzett munkáju­kért. A választási előkészületek sorában tegnap Cegléden és Jászkarajenőn rendeztek országgyűlési képviselőjelölő gyűlést. A vita lapzártakor még tart. Részletes tudósítást csütörtöki la­punkban adunk. Ceglédi kórház A ceglédi Toldy Ferenc Kór­ház és Rendelőintézet magas színvonalú gyógyító munkája orvosok, asszisztensek, nővé­rek sokaságának áldozatos és hozzáértő tevékenységét di­cséri, Ezt ismerte most el az egészségügyi kormányzat és a szakszervezet a Kiváló intéz­mény cím adományozásával. Ebből az alkalomból tegnap délután ünnepséget tartottak a ceglédi kórházban, amelyen megjelent dr. Horváth Ottó egészségügyi miniszterhe­lyettes, Nagy Sándorné, a Pest megyei pártbizottság titkára, dr. Fűzi István, az Egészség- Ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára, Balázs Gézá­mé, a megyei tanács elnökhe­lyettese, Cegléd és Nagykőrös városi párt- és tanácsi veze­tői. Az egybegyűlteket dr. Mo­hos György, a rendelőintézet igazgató főorvosa köszöntötte, majd dr. Szabadfalvi András, a kórház igazgató főorvosa mondott beszédet, május else­je jelentőségét és a gyógyítás fejlődésének négy évtizedes útját méltatva. Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára a megyei vezető testületek nevében gratulált és megerősítette, hogy a ceglédi kórház Dél-Pest me­gyében meghatározó szerepet tölt be. Jó a munkahelyi lég­kör, a közösségi szellem. Öröm, hogy a megyében ők kapták meg elsőként a magas elisme­rést. Majd átadta a megyei pártbizottság vezetésének el­ismerő levelét. Vecsési vízügyi építők lalat, a község politikai, álla­mi vezetői, valamint Zubor György, a monori városi jo­gú nagyközségi pártbizottság munkatársa is. Balogh Lajos, a vecsési üzem vezetője el­mondta, hogy a 140 millió fo­rintnyi összesített vállalati eredményhez 22 millió forint­tal járultak hozzá. Az idén — részben a több OVH-szintű beruházásnak kö­szönhetően — a munkaellá­tottság megfelelő, bár a szi­getelés és a csőgyártás iránti igények valamelyest csökken­tek. Százmilliós export Vági Attila, a vállalat párt- alapszervezetének titkára kö­szöntötte a tegnap délután tartott ünnepség résztvevőit Gödöllőn, a Humán Oltóanyag­termelő és Kutató Intézetben, amely elmúlt é\{i eredményei alapján az egészségügyi tárca kiváló vállalata lett. Az ünnepi gyűlésen megje­lent Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés al- elnöke, dr. Juszt Lajos egész­ségügyi miniszterhelyettes, dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály­vezetője, Herczenik Gyula, a gödöllői pártbizottság első tit­kára, Kállai Pálné dr., az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főmunkatársa, Papp István, a városi tanács elnöke és Aufmuth Eva, a HNF gödöllői Bizottságának titkára is. Az ünnepség alkalmával dr. Aradi Lajos, a Humán igazga­tója arról adott tájékoztatást, hogy tavaly 614 millió forintos árbevételt értek el. Dr. Juszt Lajos miniszterhe­lyettes — amikor átadta a Ki­váló vállalat címet tanúsító oklevelet az igazgatónak — azt hangsúlyozta, hogy az elisme­rés kijárt, mivel a cég zavar­talanul kielégítette a belföldi igényeket; sokat tettek a dol­lárexport fokozását elváró gaz­daságpolitikai célkitűzésekért. Ezután kitüntetéseket adott át. Majd dr. Tóth Albert üdvö­zölte a Humán kollektíváját és átadta Krasznai Lajosnak, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága első titkárának a levelét, amelyben elismerését fejezte ki jó munkájukért. Elismerés az évfordulón Szép gyűjteménye van már a Magyar Selyemipari Válla­lat váci Bélésszövőgyára kol­lektívájának: eddig tizenhét alkalommal kapták meg az Élüzem címet. Tegnap a Ki­váló vállalat címet tanúsító oklevél átadásának tapsolhat­tak a dolgozók azon a jubi­leumi ünnepségen, amelyet a gyár megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából rendez­tek az MTESZ székházában. Az elnökségben helyet fog­lalt Fülöp Árpádné, az MSZMP Vác városi Bizottsá­gának munkatársa és dr. Ré­tiéi Ottó, a Magyar Selyem­ipari Vállalat vezérigazgató­helyettese, aki átadta a ki­tüntető oklevelet Somogyi László igazgatónak. ★ A MÁV váci Pályafenntar­tási Főnöksége első alkalom­mal nyerte el a MÁV vezér- igazgatósága és a Vasutasok Szakszervezete által alapított Kiváló főnökség címet. A ki­tüntető oklevelet tegnap a városi vasutas művelődési házban rendezett ünnepségén dr. Várszegi, Gyula vezérigaz­gató-helyettes adta át Szenti- rei Sándornak, a pályafenn­tartási főnökség vezetőjének. Sok nehézséggel kellett megbirkóznia tavaly a Víz­ügyi Építő Vállalat 13 egysé­gének, de hogy ezt sikerrel tették, mi sem bizonyítja job­ban, mint az: a közösség egy­másután harmadszor ismét kiérdemelte a kiváló vállalat kitüntető címet. Tegnap délután egyik Pest megyei gyárukban, a vecsé­si Földmunkagép Javító és Gyártó Üzemben rendeztek ebből az alkalomból — és május 1. tiszteletére — helyi ünnepséget. A fontos esemé­nyen részt vettek a nagyvál­Végső búcsú Révész Ferencié! Elvtársai, barátai, tisztelői vettek végső búcsút hétfőn a Mező Imre úti temető díszra­vatalozójában a 73. éves korá­ban elhunyt Révész Ferenctől, a munkásmozgalom régi har­cosától. az MSZMP Központi Bizottságának tagjától, a fővá­rosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgatójától. A gyászszertartáson a Him­nusz hangjait követően az MSZMP Központi Bizottsága és a Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a Fővárosi Tanács elnöke'vett búcsút az elhunyt­tól. A család és a barátok ne­vében Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Közgazdaság- tudományi Intézetének tudo­mányos tanácsadója mondott búcsúszavakat, felidézve az el­hunyt kiváló alakját, ember­ségét. az ezzel együtt járó felelősség- érzet hatotta át Gárdos Maris­ka korabeli írásait. Pályafutá­sának nagy korszaka volt az 1918—1919-es év. A forradal­mak hónapjaiban fáradhatat­lanul dolgozott, sokoldalú ké­pességét a szocialista eszme győzelmének szolgálatába ál- ' lította. A Tanácsköztársaság idején szinte napról napra je- i leniek meg írásai a Népszavá­ban és a Vörös Üjságban, a nők képviselőjeként részt vett az országos kormányzó szervek és testületek munkájában. A proletarforradX­LOM vérbe fojtása idején emigrációba kényszerült. Ti­zenhárom évig külföldön tar­tózkodott. Sose volt tétlen: odakint is folytatta munkáját. Becsben a szocialista baloldal Világosság-csoportjához tarto­zott, sok kérdésben a kommu­nistákkal értett egyet, támo­gatta törekvéseiket, állást fog­lalt a munkásmozgalom egy­ségének szükségessége mel­lett. Emigránsként többször megfordult Prágában, Pozsony­ban, írt a csehszlovákiai ma­gyar nyelvű lapokba, magyar­ra fordította külföldi szocialis­ták írásait, s nem egy cikkét fordították saját nyelvükre nyugat-európai szocialisták, hogy lapjaikban közzétehes- sék. Ez a fasizmus címmel hosszabb tanulmányt írt, amely szintén napvilágot lá­tott jó néhány német nyelvű közép-európai folyóiratban. 1932-ben hazatért Budapest­re, s már a következő évben részt vett a szociáldemokraták országos pártgyűlésén. A bu­dapesti Józsefváros küldötte­ként felszólalt, bírálta a párt­vezetőség erélytelenségét, kö­vetkezetlenségeit. Németor­szágban azokban a napokban került hatalomra Hitler, s ő nyíltan felvetette: „a fasizmus vészes előretörésével szemben csak a tömegek erőteljesebb foglalkoztatása bizonyul hatá­sos ellenszernek”. Részletesen és meggyőzően fejtegette, hogy csak a kritika, a párttagok egymás iránti igényessége, a nyílt, demokratikus légkör megteremtése teheti alkalmas­sá a munkásosztály szerveze­teit arra. hogy teljesítsék tör­ténelmi hivatásukat. Szemináriumain generációk legjobbjai nevelkedtek. Mun­kásotthonokban, a sportolók, az eszperantisták, az antialko­holisták és a , legkülönbözőbb tömegszervezetek helyiségei­ben ültek össze az általa ve­zetett marxista tanulókörök, de eljárt az ország legtávolab­bi pontjaira is* hogy megszer­vezze a tanulócsoportokat, fel­készítse azok vezetőit. A fasizmus előretörése, a terror fokozódása évről évre nehezítette Pintér Györgyné született Gárdos Mária tevé­kenységét. 1935-ben letartóz­tatták, izgatásért egyévi bör­tönre ítélték. A második világháború évei­ben különösen sok üldöztetést és szenvedést kellett elvisel­nie. Többször perbe fogták, in­ternáló táborba hurcolták. A FELSZABADULÁSKOR hatvanévesen az MKP tagja lett. Üjult erővel látott mun­kához. A Magyar Nők Demok­ratikus Szövetségének alelnö- ke lett. Jóllehet a dolgozó nők gondjaival kellett elsősorban törődnie, a sok vihart és meg­próbáltatást átélt férfiak i? szeretettel és bizalommal for­dultak hozzá. Gyakori volt, hogy a börtönökből, táborok­ból, a hadifogságból visszatér­ve szinte első útjuk hozzá ve­zetett, hogy köszönetét mond­janak neki életre szóló taní­tásaiért, és tanácsát kérjék. Üjra lapszerkesztő lett, előbb az Asszonyok-é majd a Szö­vetkezeti élet-é. 1949-ben sú­lyos csapás érte, elvesztette szeme világát. Legyőzhetetlen lelki ereje ekkor sem hagyta el, tovább vezette szemináriu­mait, cikkeket írt, emlékira­tain dolgozott. 1956 novembe­rében a rádió útján felszólítot­ta a közvéleményt: támogas­sák a forradalmi munkás­paraszt kormányt. Jóval túl a nyolcvanon is kevés pihenést engedélyezett magánák. 1970 januárjában bekövetkezett ha­láláig megszakítás nélkül dol­gozott, őrizte, ápolta szoros kapcsolatait régi barátaival, híveivel. Ez a titka annak, hogy születésének századik év­fordulóján elmondhatjuk: életműve, szellemi hagyatéka semmit sem vesztett értékéből és időszerűségéből. Vadász Ferenc A megelőzés az igazi megoldás írta: dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke g Közhely ugyan, mégis valóság, hogy a ?munka tette az embert emberré; a lctfenn- ^ tartása érdekében végzett hasznos tevé­kenység alakította egyre fejlettebbé, a mind ^ bonyolultabb feladatok fejlesztették szer* % vezetet, agyrendszerét. A munka, amelyet ^ma ünnepiünk, áll életünk középpontjá- í ban, ez tartja össze az emberi közössege- f ket, a társadalmat. ^ Közismert az is, hogy az ember a föl­ödön kialakult élővilág szerves része, s bár fannak legfejlettebb egyede, a mai napig a ^ legszorosabb módon kötődik a vízhez, a le- ^ vegőhöz, a növény- és állatvilághoz, ahhoz í az élettérhez, amelyből keletkezett. A ter- ^ meszelnek ezek az alapvető elemei adják ínzt a forrást, amelyből a mai napig táp­lálkozunk, amely létünk alapja. A létfenntartás biztosítása, állandóan nö­vekvő igényeink kielégítése során beavatko­zunk a természet rendjébe, átalakítva az év­milliók alatt kialakult folyamatokat, eseten­ként megzavarva azt. Jogosan sokszor örü­lünk annak, hogy az emberi tudás segítsé­gével a természet és környezet átalakításával, technikai eszközeinkkel magasabb igényein­ket, nagyobb vágyainkat ki tudjuk elégíteni. Ma már tudjuk, hogy e tevékenységünk köz­ben saját érdekünkben a természetet, annak életünket szabályozó folyamatait változtatni és befolyásolni csak úgy helyes, ha nem idé­zünk elő olyan zavarokat, amelyek károkat okoznak vagy hosszabb folyamat függvényé­ben későbbi céljaink kielégítését akadályoz­zák, nehezítik meg. Nemzetközi összefogással A földtörténet különböző korszakaiban ki­alakult biológiai egyensúly tartja fenn az éle­tet, miközben kisebb károsítását mindig ön­maga helyreállította. A technikai haladásnak, a XX. század műszaki fejlődésének jelzéseire figyelnünk kell. Elszennyeződnek a világten- rek, folyók, élővizek, ijesztő mértékű az el- sivatagosodás, csökkennek az erdők, a zöldfé- lület, a termőföld mennyisége és romlik a minősége is; a földet körülvevő oxigénburkot az élővilágra káros termékekkel (savas esők!) terheljük, zavart okoz a fel nem bomló hul­ladék mennyisége is. A környezetvédelem korunk egyik legfon­tosabb problémája. Ma már minden ország­ban, minden társadalomban megérett az igény, hogy nemzetközi összefogással állítsuk meg a környezet állapotának további romlását. Mind a természeti jelenségek, mind az em­beri tevékenység csak megszabott mennyiségi határok között folyhat. Mindezek igen bonyo­lult kölcsönhatásban állnak egymással, és a fejlődés az ökológia alapvető törvényszerűsé­geinek figyelembevételével, a szükséges ará­nyok betartásával biztosítható. Hazánkban az emberi környezet védelmé­ről szóló törvény és a Minisztertanács intéz­kedései nyomán a környezet- és természet- védelem ma már az állami politika, az állami munka részévé vált. A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján alapvető volt az a fel­ismerés, hogy az emberi környezet értékei­nek megőrzése a termelési-gazdasági folyama­tok részét képezi. Ennek megfelelően kell gon­doskodni arról, hogy az új létesítmények, ipa­ri üzemek csak környezetkímélő technológiá­val és feltételekkel létesüljenek. A korábban kialakult feszültségeket pedig folyamatosan kell megoldani. Mindehhez természetesen anyagi eszközök szükségesek, amelyeknek mértékét behatárolja a népgazdaság teherbíró képessége. A környezetvédelmi beruházások jelentős része azonban a megtérülés szem­pontjából nézve csupán anyagi megközelítés­ben nem mérhető. < Az előttünk álló évek környezetvédelmi fel­adatainak meghatározásakor abból a gondo­latból indulunk ki, hogy a hosszú távú célok teljesítése a környezet minőségének romlása nélkül is megoldható. Sok a tennivaló A környezet minőségének megőrzése ak­kor lehetséges, ha a gazdasági és társadalmi élet minden, területén előtérbe kerül meglevő környezeti értékeink megbecsülése. Az utóla­gos beavatkozások elkerülésére kell töreked­ni. A megelőzés az igazi megoldás. Ennek érdekében a tervezett fejlesztések környezeti hatásait sokoldalúan mérlegelve kell döntést hozni a megvalósításról. A kor­szerűsítések során a környezetkímélő megol­dásokat kell alkamazni. A viszonylag kis rá­fordítást igénylő, a szennyezést mérséklő be­avatkozásokat kell minél szélesebb körűen és minél előbb megvalósítani. A korábbi időszakokban felhalmozódott kör­nyezetterhelés mérsékléséhez a meglevő szennyező források kibocsátását nagyobb mér­tékben kell csökkenteni. A normatív gazda­sági szabályozás keretében e tevékenység megfelelő ösztönzése szükséges a környezet- védelmi jellegű szabályozás (támogatás, bírsá­golás) hatékonyságának növelésére. Megítélé­sünk szerint a vállalati és területi fejlesztési forrásokat mobilizáló, differenciált szabályozó eszközöket kell alkalmazni. A lakosság egészségét, életminőségét befo­lyásoló szennyezést (légszennyezés, zajterhe­lés, egészséges ivóvíz hiánya, a veszélyes hul­ladékok felhalmozódása stb.) érzékelhető mér­tékben csökkentenünk kell. E sokrétű problémakör számtalan megol­dásra váró feladatot ró mindannyiunkra, és ezt különösen hangsúlyoznám, mert hatékony környezetvédelem csak a társadalom legszéle­sebb rétegeinek aktív segítségével képzelhető el. Környezetvédelmi célkitűzéseink megvalósí­tásában a társadalmi, emberi magatartás meg­határozó tényező. A környezet megóvása irán­ti igény mértéke, a törekvések megvalósítása, á környezeti kultúra a társadalom egészének az ügye. Hazánkban e téren az utóbbi idő­ben számottevő aí fejlődés, de még igen sok a tenpivaló. A környezetvédelmi tömegbázis megteremtéséhez, mozgósításához sok segítsé­get nyújtanak a társadalmi és tömegszerve­zetek, elsősorban a Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ stb., amelyek kezdeményező és hasznos tevékenységükkel már jelentős eredményeket értek el. Igen sok feladat áll előttünk, de a legfonto­sabbak a hulladékgazdálkodással kapcsola­tos tennivalók, a vizek, a termőföld, a levegő, az élővilág, a táj, valamint a természeti érté­kek védelme. A VII. ötéves tervidőszakban legégetőbb problémáink egyes térségek kör­nyezetvédelmi jellegű gondjai, amelyekre ki­emelt figyelmet és koncentrált erőt fordítunk. Pest megyére ugyancsak kiemelt figyelmet fordítunk sajátos helyzete, speciális gondjai miatt. Hazánk legnagyobb népességű és leg­sűrűbben lakott megyéjében csaknem egymil­lió ember sajátos környezeti folyamatok ré­szese, mivel a főváros vonzásában a termé­szeti erőforrások igénybevétele igen erős, és ez nagy terhelést ró e területre. Komoly feladat a váci DCM porszennyezé­sének csökkentése. A következő tervidőszak­ban a DCM a levegőtisztaság védelmét is szol­gáló technológiai rekonstrukciót kíván végre­hajtani, ami körülbelül évi 8100 tonna szilárd szennyezőanyag-csökkenést jelent majd. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál már kor­szerű égetőberendezés működik, de az olaj­iszap nyílttéri tárolása további gondok forrá­sa. Fokozottabb módon kell törekedni a me­zőgazdasági jellegű településeknél a szenny­vízhasznosításra, a szennyvízkezelés egysze­rűbb megoldásainak elterjesztésére. A termőföldek mennyiségi csökkenésének üteme lassult, de gondot kell fordítani mi­nőségére is. Körültekintő meliorációs munká­ra van szükség. Kedvező, hogy a megyében 222 nem működő bánya és anyagnyerő hely közül a megyei vb-határozat nyomán a föld­hivatal 124 bányakezelőt a felhagyott bányák helyreállítási tervének elkészítésére kötele­zett. A jövő formálása A hulladékok szakszerű kezelésére egyes vállalatok már átmeneti tárolókat, égetőket létesítettek, kielégítő megoldás a hulladék- kezelő telepek országos hálózatának kiépíté­sére hozott határozat végrehajtásával bizto­sítható. Aszód térségében megtörtént a helykijelö­lés, megvan a területfelhasználási engedély is, a létesítmény üzembe helyezése 1988 végére várható. Ezzel a megye egyik legsúlyosabb környezetszennyezési gondja megnyugtató módon rendeződik. A megyében országos értékként 11 terület áll védelem alatt, amely a megye összterüle­tének 7,5 százaléka, és az ország természet- védelmi területének számottevő része. A me­gyei értékek száma is figyelemre méló, szá­muk 50 fölött van. Már korábban elkészült a megye távlati természetvédelmi terve; a ter­vezett védetté nyilvánítások közül kiemelke­dő a Szentendrei-sziget védelme. A megye környezetvédelmi gondjainak eny­hítésére a megyei párt- ás állam; vezetéssé! közös terveink, vannak. E tervek kiterjednek az észak-budapesti biológiai szennyvíztisztí­tóra, a vízminőség védelmére, a veszélyeshul­ladék-égetőre, a hulladéklerakó helyek rekul­tivációjára, a természetvédelem további ki- terjesztésére stb. Konkrét feladataink bőven vannak tehát Pest megyében. A megye általános környe­zetvédelmi helyzetét jól tükrözi e tennivalók komolysága. Közeledik a környezetvédelmi világnap is.. Helyes az a törekvés, hogy a környezeti káro­sodásokat a minimálisra szorítsuk, átgondolj jól tervezett munkával óvjuk az emberi élet számára nélkülözhetetlen természetet. Környe- nyezet- és természetvédelem nagy feladat, o jövő formálása szép cél. Közös munkával A környezet megóvásához elsősorban bé­kés alkotómunkára van szükség, és az kell, hogy a gazdasági döntéseknél ez a követel­mény fontos tényező legyen. A mi társadal­munkban erre az MSZMP XIII. kongresszu­sának határozatai alapján van lehetőség és mert e célok társadalmunk lényéből fakad­nak, az embert, a jövőt szolgálják. A környe­zet- és termés?etvédelem mindinkább a gaz­dálkodás szerves részévé válik, a társadalom e téren érzékeny és aktív lesz, céljaink megva­lósíthatók. Mindenki, aki a jövőt építi, opti­mista, de így válik optimizmusunk a jól szer­vezett vközös munkánk révén realitássá.

Next

/
Thumbnails
Contents