Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
ÉLJEN PÁRTUNK ÉS NÉPÜNK EGYSÉGE! Közös munka, jó eredmények Folytatódtak a képviselő jelölő gyűlések Tegnap újabb kiváló vállalat címeket adtak át a megyében. Három munkahelyi kollektíva dolgozói vehették át az elismerést tanúsító oklevelet a tavalyi évben végzett munkájukért. A választási előkészületek sorában tegnap Cegléden és Jászkarajenőn rendeztek országgyűlési képviselőjelölő gyűlést. A vita lapzártakor még tart. Részletes tudósítást csütörtöki lapunkban adunk. Ceglédi kórház A ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet magas színvonalú gyógyító munkája orvosok, asszisztensek, nővérek sokaságának áldozatos és hozzáértő tevékenységét dicséri, Ezt ismerte most el az egészségügyi kormányzat és a szakszervezet a Kiváló intézmény cím adományozásával. Ebből az alkalomból tegnap délután ünnepséget tartottak a ceglédi kórházban, amelyen megjelent dr. Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes, Nagy Sándorné, a Pest megyei pártbizottság titkára, dr. Fűzi István, az Egészség- Ügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Balázs Gézámé, a megyei tanács elnökhelyettese, Cegléd és Nagykőrös városi párt- és tanácsi vezetői. Az egybegyűlteket dr. Mohos György, a rendelőintézet igazgató főorvosa köszöntötte, majd dr. Szabadfalvi András, a kórház igazgató főorvosa mondott beszédet, május elseje jelentőségét és a gyógyítás fejlődésének négy évtizedes útját méltatva. Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára a megyei vezető testületek nevében gratulált és megerősítette, hogy a ceglédi kórház Dél-Pest megyében meghatározó szerepet tölt be. Jó a munkahelyi légkör, a közösségi szellem. Öröm, hogy a megyében ők kapták meg elsőként a magas elismerést. Majd átadta a megyei pártbizottság vezetésének elismerő levelét. Vecsési vízügyi építők lalat, a község politikai, állami vezetői, valamint Zubor György, a monori városi jogú nagyközségi pártbizottság munkatársa is. Balogh Lajos, a vecsési üzem vezetője elmondta, hogy a 140 millió forintnyi összesített vállalati eredményhez 22 millió forinttal járultak hozzá. Az idén — részben a több OVH-szintű beruházásnak köszönhetően — a munkaellátottság megfelelő, bár a szigetelés és a csőgyártás iránti igények valamelyest csökkentek. Százmilliós export Vági Attila, a vállalat párt- alapszervezetének titkára köszöntötte a tegnap délután tartott ünnepség résztvevőit Gödöllőn, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetben, amely elmúlt é\{i eredményei alapján az egészségügyi tárca kiváló vállalata lett. Az ünnepi gyűlésen megjelent Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az országgyűlés al- elnöke, dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Herczenik Gyula, a gödöllői pártbizottság első titkára, Kállai Pálné dr., az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főmunkatársa, Papp István, a városi tanács elnöke és Aufmuth Eva, a HNF gödöllői Bizottságának titkára is. Az ünnepség alkalmával dr. Aradi Lajos, a Humán igazgatója arról adott tájékoztatást, hogy tavaly 614 millió forintos árbevételt értek el. Dr. Juszt Lajos miniszterhelyettes — amikor átadta a Kiváló vállalat címet tanúsító oklevelet az igazgatónak — azt hangsúlyozta, hogy az elismerés kijárt, mivel a cég zavartalanul kielégítette a belföldi igényeket; sokat tettek a dollárexport fokozását elváró gazdaságpolitikai célkitűzésekért. Ezután kitüntetéseket adott át. Majd dr. Tóth Albert üdvözölte a Humán kollektíváját és átadta Krasznai Lajosnak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkárának a levelét, amelyben elismerését fejezte ki jó munkájukért. Elismerés az évfordulón Szép gyűjteménye van már a Magyar Selyemipari Vállalat váci Bélésszövőgyára kollektívájának: eddig tizenhét alkalommal kapták meg az Élüzem címet. Tegnap a Kiváló vállalat címet tanúsító oklevél átadásának tapsolhattak a dolgozók azon a jubileumi ünnepségen, amelyet a gyár megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek az MTESZ székházában. Az elnökségben helyet foglalt Fülöp Árpádné, az MSZMP Vác városi Bizottságának munkatársa és dr. Rétiéi Ottó, a Magyar Selyemipari Vállalat vezérigazgatóhelyettese, aki átadta a kitüntető oklevelet Somogyi László igazgatónak. ★ A MÁV váci Pályafenntartási Főnöksége első alkalommal nyerte el a MÁV vezér- igazgatósága és a Vasutasok Szakszervezete által alapított Kiváló főnökség címet. A kitüntető oklevelet tegnap a városi vasutas művelődési házban rendezett ünnepségén dr. Várszegi, Gyula vezérigazgató-helyettes adta át Szenti- rei Sándornak, a pályafenntartási főnökség vezetőjének. Sok nehézséggel kellett megbirkóznia tavaly a Vízügyi Építő Vállalat 13 egységének, de hogy ezt sikerrel tették, mi sem bizonyítja jobban, mint az: a közösség egymásután harmadszor ismét kiérdemelte a kiváló vállalat kitüntető címet. Tegnap délután egyik Pest megyei gyárukban, a vecsési Földmunkagép Javító és Gyártó Üzemben rendeztek ebből az alkalomból — és május 1. tiszteletére — helyi ünnepséget. A fontos eseményen részt vettek a nagyválVégső búcsú Révész Ferencié! Elvtársai, barátai, tisztelői vettek végső búcsút hétfőn a Mező Imre úti temető díszravatalozójában a 73. éves korában elhunyt Révész Ferenctől, a munkásmozgalom régi harcosától. az MSZMP Központi Bizottságának tagjától, a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgatójától. A gyászszertartáson a Himnusz hangjait követően az MSZMP Központi Bizottsága és a Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a Fővárosi Tanács elnöke'vett búcsút az elhunyttól. A család és a barátok nevében Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- tudományi Intézetének tudományos tanácsadója mondott búcsúszavakat, felidézve az elhunyt kiváló alakját, emberségét. az ezzel együtt járó felelősség- érzet hatotta át Gárdos Mariska korabeli írásait. Pályafutásának nagy korszaka volt az 1918—1919-es év. A forradalmak hónapjaiban fáradhatatlanul dolgozott, sokoldalú képességét a szocialista eszme győzelmének szolgálatába ál- ' lította. A Tanácsköztársaság idején szinte napról napra je- i leniek meg írásai a Népszavában és a Vörös Üjságban, a nők képviselőjeként részt vett az országos kormányzó szervek és testületek munkájában. A proletarforradXLOM vérbe fojtása idején emigrációba kényszerült. Tizenhárom évig külföldön tartózkodott. Sose volt tétlen: odakint is folytatta munkáját. Becsben a szocialista baloldal Világosság-csoportjához tartozott, sok kérdésben a kommunistákkal értett egyet, támogatta törekvéseiket, állást foglalt a munkásmozgalom egységének szükségessége mellett. Emigránsként többször megfordult Prágában, Pozsonyban, írt a csehszlovákiai magyar nyelvű lapokba, magyarra fordította külföldi szocialisták írásait, s nem egy cikkét fordították saját nyelvükre nyugat-európai szocialisták, hogy lapjaikban közzétehes- sék. Ez a fasizmus címmel hosszabb tanulmányt írt, amely szintén napvilágot látott jó néhány német nyelvű közép-európai folyóiratban. 1932-ben hazatért Budapestre, s már a következő évben részt vett a szociáldemokraták országos pártgyűlésén. A budapesti Józsefváros küldötteként felszólalt, bírálta a pártvezetőség erélytelenségét, következetlenségeit. Németországban azokban a napokban került hatalomra Hitler, s ő nyíltan felvetette: „a fasizmus vészes előretörésével szemben csak a tömegek erőteljesebb foglalkoztatása bizonyul hatásos ellenszernek”. Részletesen és meggyőzően fejtegette, hogy csak a kritika, a párttagok egymás iránti igényessége, a nyílt, demokratikus légkör megteremtése teheti alkalmassá a munkásosztály szervezeteit arra. hogy teljesítsék történelmi hivatásukat. Szemináriumain generációk legjobbjai nevelkedtek. Munkásotthonokban, a sportolók, az eszperantisták, az antialkoholisták és a , legkülönbözőbb tömegszervezetek helyiségeiben ültek össze az általa vezetett marxista tanulókörök, de eljárt az ország legtávolabbi pontjaira is* hogy megszervezze a tanulócsoportokat, felkészítse azok vezetőit. A fasizmus előretörése, a terror fokozódása évről évre nehezítette Pintér Györgyné született Gárdos Mária tevékenységét. 1935-ben letartóztatták, izgatásért egyévi börtönre ítélték. A második világháború éveiben különösen sok üldöztetést és szenvedést kellett elviselnie. Többször perbe fogták, internáló táborba hurcolták. A FELSZABADULÁSKOR hatvanévesen az MKP tagja lett. Üjult erővel látott munkához. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének alelnö- ke lett. Jóllehet a dolgozó nők gondjaival kellett elsősorban törődnie, a sok vihart és megpróbáltatást átélt férfiak i? szeretettel és bizalommal fordultak hozzá. Gyakori volt, hogy a börtönökből, táborokból, a hadifogságból visszatérve szinte első útjuk hozzá vezetett, hogy köszönetét mondjanak neki életre szóló tanításaiért, és tanácsát kérjék. Üjra lapszerkesztő lett, előbb az Asszonyok-é majd a Szövetkezeti élet-é. 1949-ben súlyos csapás érte, elvesztette szeme világát. Legyőzhetetlen lelki ereje ekkor sem hagyta el, tovább vezette szemináriumait, cikkeket írt, emlékiratain dolgozott. 1956 novemberében a rádió útján felszólította a közvéleményt: támogassák a forradalmi munkásparaszt kormányt. Jóval túl a nyolcvanon is kevés pihenést engedélyezett magánák. 1970 januárjában bekövetkezett haláláig megszakítás nélkül dolgozott, őrizte, ápolta szoros kapcsolatait régi barátaival, híveivel. Ez a titka annak, hogy születésének századik évfordulóján elmondhatjuk: életműve, szellemi hagyatéka semmit sem vesztett értékéből és időszerűségéből. Vadász Ferenc A megelőzés az igazi megoldás írta: dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke g Közhely ugyan, mégis valóság, hogy a ?munka tette az embert emberré; a lctfenn- ^ tartása érdekében végzett hasznos tevékenység alakította egyre fejlettebbé, a mind ^ bonyolultabb feladatok fejlesztették szer* % vezetet, agyrendszerét. A munka, amelyet ^ma ünnepiünk, áll életünk középpontjá- í ban, ez tartja össze az emberi közössege- f ket, a társadalmat. ^ Közismert az is, hogy az ember a fölödön kialakult élővilág szerves része, s bár fannak legfejlettebb egyede, a mai napig a ^ legszorosabb módon kötődik a vízhez, a le- ^ vegőhöz, a növény- és állatvilághoz, ahhoz í az élettérhez, amelyből keletkezett. A ter- ^ meszelnek ezek az alapvető elemei adják ínzt a forrást, amelyből a mai napig táplálkozunk, amely létünk alapja. A létfenntartás biztosítása, állandóan növekvő igényeink kielégítése során beavatkozunk a természet rendjébe, átalakítva az évmilliók alatt kialakult folyamatokat, esetenként megzavarva azt. Jogosan sokszor örülünk annak, hogy az emberi tudás segítségével a természet és környezet átalakításával, technikai eszközeinkkel magasabb igényeinket, nagyobb vágyainkat ki tudjuk elégíteni. Ma már tudjuk, hogy e tevékenységünk közben saját érdekünkben a természetet, annak életünket szabályozó folyamatait változtatni és befolyásolni csak úgy helyes, ha nem idézünk elő olyan zavarokat, amelyek károkat okoznak vagy hosszabb folyamat függvényében későbbi céljaink kielégítését akadályozzák, nehezítik meg. Nemzetközi összefogással A földtörténet különböző korszakaiban kialakult biológiai egyensúly tartja fenn az életet, miközben kisebb károsítását mindig önmaga helyreállította. A technikai haladásnak, a XX. század műszaki fejlődésének jelzéseire figyelnünk kell. Elszennyeződnek a világten- rek, folyók, élővizek, ijesztő mértékű az el- sivatagosodás, csökkennek az erdők, a zöldfé- lület, a termőföld mennyisége és romlik a minősége is; a földet körülvevő oxigénburkot az élővilágra káros termékekkel (savas esők!) terheljük, zavart okoz a fel nem bomló hulladék mennyisége is. A környezetvédelem korunk egyik legfontosabb problémája. Ma már minden országban, minden társadalomban megérett az igény, hogy nemzetközi összefogással állítsuk meg a környezet állapotának további romlását. Mind a természeti jelenségek, mind az emberi tevékenység csak megszabott mennyiségi határok között folyhat. Mindezek igen bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással, és a fejlődés az ökológia alapvető törvényszerűségeinek figyelembevételével, a szükséges arányok betartásával biztosítható. Hazánkban az emberi környezet védelméről szóló törvény és a Minisztertanács intézkedései nyomán a környezet- és természet- védelem ma már az állami politika, az állami munka részévé vált. A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján alapvető volt az a felismerés, hogy az emberi környezet értékeinek megőrzése a termelési-gazdasági folyamatok részét képezi. Ennek megfelelően kell gondoskodni arról, hogy az új létesítmények, ipari üzemek csak környezetkímélő technológiával és feltételekkel létesüljenek. A korábban kialakult feszültségeket pedig folyamatosan kell megoldani. Mindehhez természetesen anyagi eszközök szükségesek, amelyeknek mértékét behatárolja a népgazdaság teherbíró képessége. A környezetvédelmi beruházások jelentős része azonban a megtérülés szempontjából nézve csupán anyagi megközelítésben nem mérhető. < Az előttünk álló évek környezetvédelmi feladatainak meghatározásakor abból a gondolatból indulunk ki, hogy a hosszú távú célok teljesítése a környezet minőségének romlása nélkül is megoldható. Sok a tennivaló A környezet minőségének megőrzése akkor lehetséges, ha a gazdasági és társadalmi élet minden, területén előtérbe kerül meglevő környezeti értékeink megbecsülése. Az utólagos beavatkozások elkerülésére kell törekedni. A megelőzés az igazi megoldás. Ennek érdekében a tervezett fejlesztések környezeti hatásait sokoldalúan mérlegelve kell döntést hozni a megvalósításról. A korszerűsítések során a környezetkímélő megoldásokat kell alkamazni. A viszonylag kis ráfordítást igénylő, a szennyezést mérséklő beavatkozásokat kell minél szélesebb körűen és minél előbb megvalósítani. A korábbi időszakokban felhalmozódott környezetterhelés mérsékléséhez a meglevő szennyező források kibocsátását nagyobb mértékben kell csökkenteni. A normatív gazdasági szabályozás keretében e tevékenység megfelelő ösztönzése szükséges a környezet- védelmi jellegű szabályozás (támogatás, bírságolás) hatékonyságának növelésére. Megítélésünk szerint a vállalati és területi fejlesztési forrásokat mobilizáló, differenciált szabályozó eszközöket kell alkalmazni. A lakosság egészségét, életminőségét befolyásoló szennyezést (légszennyezés, zajterhelés, egészséges ivóvíz hiánya, a veszélyes hulladékok felhalmozódása stb.) érzékelhető mértékben csökkentenünk kell. E sokrétű problémakör számtalan megoldásra váró feladatot ró mindannyiunkra, és ezt különösen hangsúlyoznám, mert hatékony környezetvédelem csak a társadalom legszélesebb rétegeinek aktív segítségével képzelhető el. Környezetvédelmi célkitűzéseink megvalósításában a társadalmi, emberi magatartás meghatározó tényező. A környezet megóvása iránti igény mértéke, a törekvések megvalósítása, á környezeti kultúra a társadalom egészének az ügye. Hazánkban e téren az utóbbi időben számottevő aí fejlődés, de még igen sok a tenpivaló. A környezetvédelmi tömegbázis megteremtéséhez, mozgósításához sok segítséget nyújtanak a társadalmi és tömegszervezetek, elsősorban a Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ stb., amelyek kezdeményező és hasznos tevékenységükkel már jelentős eredményeket értek el. Igen sok feladat áll előttünk, de a legfontosabbak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tennivalók, a vizek, a termőföld, a levegő, az élővilág, a táj, valamint a természeti értékek védelme. A VII. ötéves tervidőszakban legégetőbb problémáink egyes térségek környezetvédelmi jellegű gondjai, amelyekre kiemelt figyelmet és koncentrált erőt fordítunk. Pest megyére ugyancsak kiemelt figyelmet fordítunk sajátos helyzete, speciális gondjai miatt. Hazánk legnagyobb népességű és legsűrűbben lakott megyéjében csaknem egymillió ember sajátos környezeti folyamatok részese, mivel a főváros vonzásában a természeti erőforrások igénybevétele igen erős, és ez nagy terhelést ró e területre. Komoly feladat a váci DCM porszennyezésének csökkentése. A következő tervidőszakban a DCM a levegőtisztaság védelmét is szolgáló technológiai rekonstrukciót kíván végrehajtani, ami körülbelül évi 8100 tonna szilárd szennyezőanyag-csökkenést jelent majd. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál már korszerű égetőberendezés működik, de az olajiszap nyílttéri tárolása további gondok forrása. Fokozottabb módon kell törekedni a mezőgazdasági jellegű településeknél a szennyvízhasznosításra, a szennyvízkezelés egyszerűbb megoldásainak elterjesztésére. A termőföldek mennyiségi csökkenésének üteme lassult, de gondot kell fordítani minőségére is. Körültekintő meliorációs munkára van szükség. Kedvező, hogy a megyében 222 nem működő bánya és anyagnyerő hely közül a megyei vb-határozat nyomán a földhivatal 124 bányakezelőt a felhagyott bányák helyreállítási tervének elkészítésére kötelezett. A jövő formálása A hulladékok szakszerű kezelésére egyes vállalatok már átmeneti tárolókat, égetőket létesítettek, kielégítő megoldás a hulladék- kezelő telepek országos hálózatának kiépítésére hozott határozat végrehajtásával biztosítható. Aszód térségében megtörtént a helykijelölés, megvan a területfelhasználási engedély is, a létesítmény üzembe helyezése 1988 végére várható. Ezzel a megye egyik legsúlyosabb környezetszennyezési gondja megnyugtató módon rendeződik. A megyében országos értékként 11 terület áll védelem alatt, amely a megye összterületének 7,5 százaléka, és az ország természet- védelmi területének számottevő része. A megyei értékek száma is figyelemre méló, számuk 50 fölött van. Már korábban elkészült a megye távlati természetvédelmi terve; a tervezett védetté nyilvánítások közül kiemelkedő a Szentendrei-sziget védelme. A megye környezetvédelmi gondjainak enyhítésére a megyei párt- ás állam; vezetéssé! közös terveink, vannak. E tervek kiterjednek az észak-budapesti biológiai szennyvíztisztítóra, a vízminőség védelmére, a veszélyeshulladék-égetőre, a hulladéklerakó helyek rekultivációjára, a természetvédelem további ki- terjesztésére stb. Konkrét feladataink bőven vannak tehát Pest megyében. A megye általános környezetvédelmi helyzetét jól tükrözi e tennivalók komolysága. Közeledik a környezetvédelmi világnap is.. Helyes az a törekvés, hogy a környezeti károsodásokat a minimálisra szorítsuk, átgondolj jól tervezett munkával óvjuk az emberi élet számára nélkülözhetetlen természetet. Környe- nyezet- és természetvédelem nagy feladat, o jövő formálása szép cél. Közös munkával A környezet megóvásához elsősorban békés alkotómunkára van szükség, és az kell, hogy a gazdasági döntéseknél ez a követelmény fontos tényező legyen. A mi társadalmunkban erre az MSZMP XIII. kongresszusának határozatai alapján van lehetőség és mert e célok társadalmunk lényéből fakadnak, az embert, a jövőt szolgálják. A környezet- és termés?etvédelem mindinkább a gazdálkodás szerves részévé válik, a társadalom e téren érzékeny és aktív lesz, céljaink megvalósíthatók. Mindenki, aki a jövőt építi, optimista, de így válik optimizmusunk a jól szervezett vközös munkánk révén realitássá.
