Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-03 / 78. szám
€^ßfglCTP 1985. Április 3., szerda Ünnepség ma Százhalombattán íFolytatás az L oldalról.) zésekkel felszerelt létesítmény a legkisebbeket is képes ellátni. Az avatási ünnepség végén a nagyközségi tanács elnöke okleveleket adott át az építésben élenjáró szakembereknek. DUNAKESZIN, a Lenin-szo- bornál' rendezett koszorúzási ütihepségen, vette kezdetét a hibánk felszabadulásának 40. évfordulójához kapcsolódó körzeti megemlékezés. A József Attila Művelődési Központban tartott ünnepi nagygyűlésen Rónai Árpád, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket majd dr. Sági Lajos, a Dunakeszi ■ Konzervgyár igazgatója méltatta az évforduló jelentőségét, értékelte, ismertette a 40 év eseményeit. ÉRDEN tegnap a kora délutáni órákban a Parkvárosban, a Bem téren szovjet hősi emlékművet avattak. Az emlékmű Domonkos Béla érdi szobrászművész alkotása. Avatóbeszédet Császár Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, a Pest megyei NEB elnöke mondott. Ezt követően az emlékmű talapzatán koszorúkat, a megemlékezés virágait helyezték el, így a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének «evében is megkoszorúzták az emlékművet. Ugyancsak tegnap délután a központi szovjet hősi emlékműnél is a kegyelet, a hála virágait helyezték el az üzemek, az intézmények és a helybeliek képviselői. Röviddel ezután az ünnepségen jelenlévők fogadták a Zsámbék jelöl érkező hála- stafétát. Az ünhepségét' Mó- gor Béla, a városi .tanács elnöke nyitotta meg, a szónok Méray Tibor, a városi pártbizottság első titkára volt. A PEST MEGYEI TANÄCS s a Hazafias Népfront megyei bizottsága elismerő oklevelét, east az alkalmat felhasználva, a városok* közötti.- településfejlesztési társadalmimunka-ver- senyben elért negyedik helyezésért a megyei tanács képviseletében Árki Sándor adta át Mógor Bélának. A környezetvédelmi és köztisztasági versenyben megszerzett ugyancsak negyedik helyezést" bizonyító oklevelet Miskolczi Katalin, a népfront érdi városi bizottságának titkára vette át. GÖDÖLLŐN koszorúzással kezdődött a megemlékezés. A városi temetőben levő szovjet hősi emlékműnél rótták le kegyeletüket a pártbizottság, a tanács, a társadalmi szervezetiek,, a fegyveres testületek, az üzemek;,’ az intézmények, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai csapatok képviselői. A művelődési központban megtartott ünnepség szónoka Balázs Cézáné, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese volt. A műsorban fellépett a városi-egyetemi vegyes kar, a GT—80 színházi csoport. A gödöllői megemlékezésen ott volt Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az országgyűlés alelnöke, dr. Varsányi György, a megyei pártbizottság tagja, á munkásőrség megyei parancsnoka. A MONOR főterén álló fel- szabadulási • emlékművet ugyancsak tegnap koszorúzták meg, majd a Kossuth iskola ünnepi díszbe öltözött tornacsarnoka várta a résztvevőket. Az elnökségben foglalt helyet dr. Bodó Ágnes, a megyei pártbizottság tagja, a dabasi szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosa, Horváthné dr. Udvaros Mária, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Szá- szik 'Károly, a monori városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, s a körzet 1945-ös párttagjai. Ünnepi beszédet Magöcsi Károly, a rtionori-erdei általános iskola igazgatója mondott. . NAGYKATAN a Szabadság téren ugyancsak tegnap délután került sor az ünnepségre, melynek szónoka Babosán József, a városi jogú pártbizottság első titkára volt. A megyei pártbizottság képviseletében az ünnepségen ott volt Göndics Zoltán, a megyei pártbizottság' tagja, a megyéi oktatási igazgatóság vezetője. NAGYKŐRÖS központjában a felszabadulás utáni város- történetben most először köCsászár Ferenc, a Pest megyei pártbizottság tagja, a NEB elnöke avatja fel a Felszabadulási emlékművet Érden. szöntötték felvonulással az évfordulót. A városközpontban összegyűlt tízezres tömeg előtt Pásztor István, a városi párt- bizottság első titkára mondott beszédet. Az ünnepségen ott volt- Lakatos Tibor, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Doszpod Béla, a megyei tanács Osztályvezetője is. KISKUNLACHÄZÄN a ráckeveiek a művelődési házban megrendezésre kerülő ünnepség előtt megkoszorúzták a helyi hősi emlékművet, s gyer- mekrajz-kiállításra is sor került. Ünnepi megemlékezést Maczkó József, a ráckevei városi jogú nagyközségi pártbizottságának első titkára mondott . SZENTENDRÉN, a felszabadulási emlékműnél tegnap kora délután volt koszorúzás, majd három órakor a Pest megyei Művelődési Központ színháztermében vette kezdetét az ünnepi nagygyűlés, ahol a szónok Rozgonyi Ernőné dr., a városi pártbizottság első titkára volt. Halasi Márton, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára hozta Szentendrére a településfejlesztésben elért megyei második helyezésért kapott oklevelet, s adta át a város vezetőinek, képviselőinek. A SZIGETSZENTMIKLÖjIAK a Csepel Autógyár művelődési központjában tartották a megemlékezést Megkoszorúzták a kora délutáni órákban a településen levő szovjet hősi emlékművet, majd a művelődési központban Nagy Józsefné, a városi jogú pártbizottság első titkára méltatta az évforduló jelentőségét. A VÁCIAK délután megkoszorúzták a hősi emlékművet, majd a Madách Imre Művelődési Központban gyülekeztek. Weisz György, a város tanácselnöke a vendégek sorában köszöntötte dr. Bíró Ferencet, a GATE rektorát, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, Bemard Szlobodnyikot, a szlovák testvérjárás delegációjának vezetőjét, s Jankó Zoltánt, a megyei tanács osztályvezetőjét is. Ünnepi megemlékezést dr. Olajos Mihály, a városi pártbizottság első titkára mondott. A .PEST MEGYEI TANÁCS nagytermében a Himnusz hangjaival vette kezdetét tegnap az ünnepi megemlékezés. Az elnökségben foglalt helyet Balogh László, a megyei tanács elnöke s a Pest megyei pártbizottság képviseletében Simon János, a közigazgatási és adminisztratív osztály vezetője. Az eseményhez kapcsolódó megemlékezést Plutzer Miklós, az apparátusi pártbizottság titkára mondott, majd Vágvölgyi József általános elnökhelyettes Kiváló Munkáért elismeréseket, miniszteri dicséreteket adott át. A főtanácsosi és tanácsosi címet is öten vették át. Moszkva: Magyzr kulturális nupok kezdődtek A moszkvai Nagy Színházban nyitották meg kedden este ünnepélyesen a Szovjetunióban április 2-től 9-ig tartó magyar kulturális napokat. A díszelőadáson jelen volt a Köpeczi Béla művelődési miniszter vezetésével a rendezvénysorozatra a Szovjetunióba érkezett magyar kulturális delegáció, valamint a felszabadulás 40. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken a szovjet fővárosban tartózkodó MSZBT- küldöttség, Apró Antal elnökkel az élen. Részt vett az ünnepségen Grigorij Romanov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere, valamint a Szovjetunió társadalmi, politikai, kulturális életének több más vezetője, a szovjet főváros művészeti életének vezető egyéniségei. Jelen volt a Nagy Színházban több Moszkvában akkreditált külföldi diplomáciai képviselet vezetője is. Az ünnepségeen Gorgij Ivanov, a Szovjetunió kulturális miniszterének helyettese és Köpeczi Béla mondott beszédet. Már az első napon sok ezer szovjet ember ismerkedett a Moszkvában megrendezett jubileumi magyar kiállítással, s ezen keresztül hazánkkal. Kádár János köszöneté a kongressznsi üdvözletekért A XIII. kongresszus újraválasztotta az MSZMP Központi Bizottságát, Központi Ellenőrző Bizottságát és azok végrehajtó szerveit. Ez alkalomból sok üdvözlet és köszöntés érkezett Központi Bizottságunkhoz honfitársainktól és külföldről. A párt vezető testületéibe megválasztott elvtársaim és a magam nevében őszinte köszönetemet fejezem ki azokért az üdvözletekért, amelyeket párt-, állami és társadalmi szervektől, vállalatoktól, szövetkezetektől és intézményektől, valamint egyes személyektől kaptunk. A megválasztásunk alkalomból küldött üdvözletek es a se- gítökészséget is kifejező jókívánságok, erőt es biztatást adnak politikánk folytatásához, a XIII. kongresszus határozatainak következetes végrehajtásához. Szívből köszönjük a testvérpárjaink főtitkáraitól, első titkáraitól, központi bizottságaitól, a kommunista és munkáspártok vezető személyiségeitől, partunk es népünk barátaitól kapott üdvözleteket és jókívánságokat, amelyeket a pártunk iránti szolidaritás szamunkra értékes megnyilatkozásának tekintünk. Ez a támogatás is lelket mindannyiunkat, hogy a jövobcm is minden tMünk tel^ hetőt megtegyünk az emberiség békéjének murvásáért és a társadalmi haladás ügyének elmozdításáért. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Washingtoni msgbeszélésok Dßbrinyk—Shukz találkozó1 Üj iskolaépület Örkényben. Ilancsovszki—Erdős! felvételei George Shultz amerikai külügyminiszter Washingtonban találkozott Anatolij Dob- rinyinnal, a Szovjetunió nagykövetével. A találkozó után a szovjet nagykövet kijelentette, hogy a külügyminiszterrel megvitatta a szovjet—amerikai kapcsolatok teljes kérdéskörét, kezdve a genfi tárgyalások témájával, egészen az egyéb területeken meglevő kapcsolatokig. Kitértek az amerikai katonákkal az NDK-oan történt esetre is. Megállapodtak abban, hogy a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport parancsnoka és az Európában állomásozó amerikai haderők parancsnoka, valamint képviselők kapcsolatba lépnek egymással azzal a céllal, hogy lezárják az ügyet és áttekintsék azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetők a hasonló esetek. Ssnf: Szú vj'et—amerikai tárgyalásuk A kozmikus és atomfegyverzetről Genfben folyó szovÍ 'et—amerikai tárgyalások keltében kedden ülést tartott az űrfegyverekkel foglalkozó munkacsoport. Egy esstkgss csúcstalálkozó khotéségsi Rengett elsők ttfshtkőzeta Reagan amerikai elnök a The Washington Post című lapnak adott interjújában közölte: választ kapott Mihail Gorbacsovtól, az SZKP KB főtitkárától arra a levelére, amelyet Bush alelnökkel küldött. Reagan nem volt hajlandó nyilatkozni a levél tartalmáról, a lap azonban, magas beosztású fehér házi tisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy Gorbacsov elvben egyetértett egy csúcstalálkozó lehetőségével, de egyelőre nem foglalkozott annak esetleges helyével és időpontjával. Egy délután dr. Sfefanovits Pál akadémikusnál Törekedni mind több ismeretre AZT MONDJA a fáma, hogy a talajtan azért keletkezett, mert a cárnak szüksége volt a pénzre, ezért elkészíttette Dokucsájevvel a talajtérképet, amelynek alapján kivetették a földadót. Hogy ebből mennyi az igazság, nem tudhatjuk. Mindenesetre, ahogyan dr. Stefanovits Pál akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője előadja a történetet, igen nagy hajlandóságom támad elhinni. Rögtön kiváncsi leszek azonban arra is, miként lesz egy vegyészmérnöknek indult hallgatóból talajtanos, 1942- ben a Budapesti Műszaki Egyetemen ? — Ehhez is köze van a pénznek. De kezdjük az elejék. A műegyetemen tulajdonképpen Sigmond Elek nevéhez fűződik a talajtan, majd pedig Mados Lászlóéhoz, aki Sigmond halála után a talajtan meghívott előadója, később rendes tanára, aztán tanszékvezetője lett. Két féléves speciális kollégiumot hirdetett. Engem minden roppant érdekelt, ami a növényekkel kapcsolatos, s bár vegyésznek készültem, rögtön jelentkeztem, mert úgy éreztem, közel áll hozzám a talaj természetének tanulmányozása. Szigorlati dolgozatom témája a talajtani érzékszervi vizsgálatok, s a műszeres mérések tapasztalatainak összehasonlítása volt. Mire a végére értem, bütykösek lettek az ujjaim, mert vagy ezer talajmintát mor- zsalgattunk szét az ujjaink között öt társammal. Ez mire volt jó? Arra, hogy az összehasonlítás alapján a talajtanos ha kezébe vesz egy marék földet, majdnem olyan biztonsággal állapítja meg annak szemcsés összetételét, mint a műszer. Mados László tanárunk mellett módunkban állt bekapcsolódni a talajismereti térképezésbe. És itt jön a pénz szerepe. Történt mindez 1941-ben, amikor is másfél nyári hónap alatt, míg a térképezésen dolgoztunk, éltünk, mint Marci Hevesen, a maradék keresetünkből pedig vehettünk egy jó öltönyt, s egy kitűnő fényképezőgépet, fizek után diplomadolgozatomat is talajtanból készítettem, s maradtam is ennél a tudománynál, mind a mai napig. FRISS DIPLOMÁVAL a kezében a Földtani Intézet talajtani osztályán kezdi tehát pályafutását dr. Stefanovits Pál 1942-ben. A munka? Talajtérképezés. Május 1-től november 1-ig a szabadban, az ország valamely vidékén, közben kétszer lehetett eltávozni, egy-egy napra. Az ellenőrzés bármikor befuthatott, s akit nem találtak a terepen, megnézhette magát. A mai — bizony nem túl fegyelmezett — világban szinte elképzelhetetlen szigorúság. Hét esztendővel később a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet vezetője, majd 1965-ben — éppen húsz éve — fölcserélte a kutatást oktatásra, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. — Nem lehet ilyen pontosan elhatárolni a dolgokat egymástól. Már korábban is tanítottam, tartottam előadásokat bizonyos témákból, de egyetemi tanárként sem szakadtam el a kutatástól. Azt kérdezi, hogyan vettem részt a FAO-programban? Szerencsés voltam. Ifjú koromban Kassán éltem. Magyar gimnáziumba jártam, de kötelező volt a szlovák nyelv. Megtanultam. Közelünkben német- tjkúak is akadtak szép számmal, úgyszólván ránk ragadt az ő nyelvük is. Igen jó franciatanárunk volt, aztán módomban állt némi angolt is tanulni. Az orosz nyelvet hadifogságban ismertem meg, utána tettem fordítói vizsgát. Szóval így alakult. A nyelvismeretem, egy-két hazai munkám segített hozzá, hogy nemzetközi kapcsolatokra tegyek szert, hogy európai talajtanos kutatókkal együtt magyar részről — egy társammal — közreműködjem az új, egységes FAO-Jcategóriáknak megfelelő talajtérkép elkészítésében. Bejártuk egész Európát s igyekeztünk megismerni. Elévülhetetlen érdemei vannak dr. Stefanovits Pálnak a környezetvédelmi kutató, oktató munkában is. Az országban mintegy száz szakmérnök tanúsítja, olyanok, akik Gödöllőn, úgynevezett posztgraduális képzés keretében szerezték képesítésüket. — Emlékszik arra, amikor Visegrádon tartották az első környezetvédelmi konferenciát? Az volt az emblémán, hogy víz-levegő-élet. Mondom én: és hol a talaj? Vagy az talán nem nélkülözhetetlen feltétele az életnek? Addig vertem a tüzet, míg itthon, s nemzetközi viszonylatban is elfogadottá vált: a talaj, a termőföld megóvása igenis része a környezetvédelemnek, egyebek közt a műtrágyák fel- használása közben a nitrogén kimosódása, vagy a növény- védöszerek bomlásának tanulmányozása szempontjából. S eljutottunk egy más, de ugyancsak igen fontos összefüggés vizsgálatához is, az agroöko- potenciál felmérése során bizonyos támpontokat adhattunk a mezőgazdaságnak a természeti adottságok, például a talaj és a domborzati viszonyok lehetőségeinek kihasználásához. MAGÄVAL RAGAD, elmerülten hallgatom a szavait. Teljesen indokoltnak találom, hogy az egyetemen ő mondhatja magáénak a legnépszerűbb előadónak kijáró kupát — amint az agrárosok súgták a minap. Amint beszélni kezd, nem lehet nem odafigyelni. S amit mond, úgy mondja, hogy mindenki értse. Ekkora tudás birtokában miként lehetséges így beszélni? Fordítsuk meg a dolgot, s mondjuk ki: csak ekkora tudás birtokában lehet ilyenképpen beszélni. Alig egy hete adták át az ország agyagásványainak térképeit, amelyeken tíz esztendeig dolgoztak. Ezekre épülhet a trágyázás! szaktanácsadás. Közben munkatársaival megcsinálták a talajértékelés új rendszerét, ami ez év végétől az aranykorona-rendszert váltja majd föl. Dolgozott talajeróziós térképeken is. Eddigi élete során dr. Stefanovits Pál a földtudományoknak szinte egészével kapcsolatba került. Ez azt is jelentette; hogy ösz- szehozta a sorsa biológusokkal, vizesekkel, közgazdászokkal, kémikusokkal, földrajzosokkal, egy sereg szakma képviselőivel, , Törekedett tehát mindig új és újabb ismereteket szerezni, mert elve az, hogy csak akkor lehet az ember igazi partner, ha a másikat is érti, ha felkészülten hallatja szavát az adott témában. Élete tehát a kutatás és oktatás mellett folytonos tanulással telik. — Tudja, mit mondanak rólunk? Azt, hogy ha egy talajgödörbe lemegy két talajtanos, csak az egyik jön ki élve, úgy összevesznek a minősítésen. Hát nekem ebben nem volt részem soha. Munkáim során létrejött személyes kapcsolataimnak köszönhetően számos külföldről hozott munkamódszert, eljárást próbálhattunk ki itthon, egymástól igen sok tapasztalatot szereztünk — s remélem, szerzünk a jövőben is. Biztosan így lesz, A jövő alkotó munkája Is nemzetközi kapcsolatokat feltételez dr. Stefanovits Pál akadémikus életében. Korábban az osztrák akadémia, legújabban pedig a Természettudósok Német Akadémiája választotta tagjai sorába. Bálint Ibolya
