Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

ÉLJEN A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT! Országos egyesülés Állami gazdaságok Az állami gazdaságok igaz­gatói szerdán a KISZ KB köz­pontjában országos értekezle­tet tartottak, amelyen az ál­lami gazdaságok országos köz­pontjának megszüntetése után létrehozandó társulás megala­pításáról határoztak. Az új szervezet az Állami Gazdasá­gok Országos Egyesülése elné­zést kapta. Az alakuló ülésen megjelent és felszólalt Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, ott volt Kovács Im­re, az MSZMP KB osztályve­zető-helyettese. Klenczner András, az Ágok vezérigazgatója értékelte a gazdaságok eredményeit. Az ülés résztvevői ezután egyhangú szavazással elfogad­ták az Állami Gazdaságok Or­szágos Egyesülésének társulási szerződését és határoztak ar­ról, hogy vállalati együttmű­ködési alapot hoznak létre. Nyárra is jut belőle Műszakonként 52 ezer félliteres üveg Kőbányai világos kerül ki a Monori Állami Gazdaság palackozóüzeméből. Képünkön Vajda Istvánná, a berakógép kezelője a már teli üvegek ládába helyezését vezérli a korszerű gépen Hancsovszkl János felvétele Két kongresszus közt, félidőben Kevesebb tag, több aktivista A közelmúltban a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének ülésén, majd néhány nappal később négy megye országos Vöröskereszt-vezető­ségi tagjainak budaörsi tájértekezletén foglalkoztak a témával: mit is teljesítettek, s mit nem — a gondok okán — a szervezet tagjai, az aktivisták a legutóbbi kongresszusuk óta eltelt időben. Ugyanis felada­tul szabta a Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusa, hogy a humani­tárius szervezet erősítse kezdeményező készségét, tartalmi munkája jobban igazodjék a tényleges, társadalmi problémák diktálta szükség­letekhez. Azóta több mint két esztendő telt el — elegendő kisebbfajta megméretésre. Mit is mutat a Vöröskereszt félidős mérlege Pest me­gyében? Túlzás nélkül mondható: a gondok s eredmények serpenyői közül az utóbbi javára billen a kar. De ne vágjunk a tények elébe, nézzük a részleteket. A munka tartalma Megszokhattuk már, hogy az évek során egyre népsze­rűbb lett, gyarapodott a Vö­röskereszt, növekedett taglét­száma. A mostani számvetés úgy találta; már 1982-bén megállt ez a számszerű növe­kedés, sőt két esztendő alatt kétezerrel csökkent a tagság, s tavaly már a stagnálás volt a jellemző. Ám nem biztos, hogy e jelenség negatívumot takar. Ugyanis, jelenleg a me­gye lakosságának 11 száza­léka vöröskeresztes! Az if­júsági csoportokban dolgozók­kal együtt ez több mint száz­ezer ember. Az átmeneti csökkenés okai között az időskorúaknak a la­kosságon belül növekvő ará­nya, s néhol a szervezés gyen­gesége is közrejátszott. Sok volt a változás, (például a köz- igazgatás rendszeréé), amely hatott, méghozzá érdekes mó­don úgy is, hogy közben az alapszervezetek száma har­minckettővel nőtt, főként, mert a két-három száz tagot számlálók kisebbekre bomlot­tak. Magas a tanulóifjúság körében a kis és ifjú egész­ségörök aránya, 25 százalékos. Ami pedig már a tartalmi munka minőségének javulá­sát sejteti: a kongresszus óta a gondozásban, patronálásban, a környezetvédelemben, a vér­adások, az egészségnevelő tan­folyamok, előadások szervezé­sében élenjáró aktivisták szá­ma 15 ezerről 20 ezerre nőtt. Középpontban a család S ha már eljutottunk a mi­nőségig: célirányosabbá, az egészséget fenyegető életmódi hibákra, s a megyénkben is növekvő családvédelmi és szo­ciális gondokra figyelővé vált a segítő tevékenység. Jelzi e tendenciát a megye immár négy megalakult családvédel­mi szolgálata, s a meghirde­tett szándék, hogy az agglo­merációs övezetben újabb tíz hasonlót létesítsenek. Megye- szerte kevés a hivatásos gon­dozó, s ezen tán enyhít, hogy az ötezer ápoló, patronáló ak­tivista munkája tízezer em­berre terjed ki, egyedül élő idősekre, betegekre, veszé­lyeztetett helyzetű gyerme­kekre, famíliákra. Újdonság volt, hogy az el­múlt két évben a váci, rácke­vei és dabasi vezetőség nyá­ri tábort szervezett rokkant, beteg és hátrányos helyzetű gyermekeknek, a tagság két­millió forintot gyűjtött, fele­részben az állami gondozott gyermekek állandó nyári tá­borára — ez már két éve el is készült — felerészben a Fóti Gyermekvárosból kikerü­lő fiataloknak építendő gar­zonlakások bútorzatára. Mo- nori-erdön is elkészült a moz­gássérültek üdülőháza, s idén célul tűzték a fnegye vörös­keresztesei, hogy egymillió forinttal támogatják a szo­ciális otthon hálózatfejleszté­sét. Amire nem számítottak Voltak előre nem várt teen­dői is a vöröskereszteseknek. A kongresszus utáni évben az országos vezetőség kezdemé­nyezte a ruhagyűjtési akciót s a várt 200 zsák ruhanemű he­lyett a megyéből ezer zsák­nyi érkezett. Újdonság az is, hogy kidol­gozták a településtisztasági mozgalom általános követel­mény- és értékelési rendsze­rét, s ez évtől a Pest megyei Tanács, a Vöröskereszt kezde­ményezésére, a tisztasági moz­galomban legjobb eredményt elérő három településnek 800, 600, illetve 400 ezer forint ju­talmat ad. Három esztendő alatt ezer- hétszázzal nőtt az önkéntes véradások száma. Ám tény, hogy nem minden erőfeszítés hozza meg a kí­vánt eredményt. Bevezették például a gépjárművezető- képzésben Is a kötelező első­segélynyújtás-oktatást, tizen­egyezerre tehető a megyében két esztendő alatt kikép­zett elsősegélynyújtók száma, ugyanakkor tény, hogy a tava­lyi 1700 közlekedési baleset­nek nem lett volna 193 ha­lottja, s kevesebb lett volna a súlyos sérült is, ha az ok- tatottak képesek lettek volna tétovázás nélkül cselekedni az elméletből ismertek szerint — elsősegélyt adni, V. G. P. Figyelmesebben gazdálkodnak A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Napi­rend előtt dr. Barta Miklós vb-titkár számolt be az or­szággyűlési képviselői jelölő gyűlések eddigi tapasztalatai­ról. Ezt követően a testület megvitatta a megye tavalyi tanácsi működési költségve­tésének és fejlesztésialap-ter­vének végrehajtásáról szóló előterjesztést. Úgy döntött, hogy az anyagot az április 26-i, pénteki tanácsülés elé terjeszti. Ezt követően a végrehajtó bizottság jelentést hallgatott meg o tanácsi költségvetési szervek és vállalatok elmúlt évi ellenőrzésének tapasztala­tairól. Több mint hétmilliós veszteségre derítettek fényt az ellenőrzések Amint a beszámoló rámuta­tott, a tavalyi pénzügyi-gazda­sági ellenőrzési kötelezettség háromszázhatvankilenc költ­ségvetési szervre terjed ki. A tavalyi teljesítés aránya a tervhez viszonyítva csaknem 100 százalékos. Arra is utalt a jelentés, hdgy a vizsgálatok tartalmi színvonalában nem következett be a kívánt fejlő­dés. Az okok között megemlí­tette, hogy a személyi feltéte­lek sem a megyei tanácsnál, sem a körzetközpontoknál nem arányosak a növekvő felada­tokkal. Több nagy gyakorlat­tal rendelkező szakember hagyta el az apparátust — s nem utolsósorban az anyagi ösztönzés hiánya miatt —, mind nehezebb a megürese­dett állások betöltése. Jellemző adat, hogy a fel­ügyeleti szervek tavaly össze­sen több mint ötezer revizori napot fordítottak a költségve­tési ellenőrzésekre, így egy egységre több mint egy hónap jutott. A vizsgálatok tartalmát elsősorban az határozta meg, hogy a helyi tanácsok és in­tézmények döntései mennyi­ben voltak összhangban a központi és a megyei célkitű­zésekkel, de természetesen kapcsolódtak és értékelték az aktuális társadalmi, gazdaság- politikai feladatok végrehajtá­sát is. Az ellenőrzsések tapasztala­tai azt mutatják, hogy a me­gyei intézmények az igények reális felmérése alapján, mű­ködésükhöz a legszükségesebb feltételek megteremtését ter­vezték. Megalapozottan ke­rültek a tervbe az egyszeri fejlesztések, beszerzések, az A tisztelet hangján Mozgalmas napokat éltünk mostanában. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka még be sem fe­jeződött, amikor elkezdődtek a jelölő gyűlé­sek. Az első lépések abban a folyamatban, amelynek végén dönt a nép arról, hogy kik kerüljenek be a következő öt esztendőre a Tisztelt Házba. A parázs viták során azonban mindenütt jutott köszönő jó szó azoknak a képviselőknek, akik akár egy, akár több cik­lusban vállalták a közügyek nehéz terhét, a választópolgárok megbízásából. Jutott köszö­nő szó azoknak is, akik most újból szerepel­nek a jelölőlistákon, s egy-egy csokor virág kíséretében azoknak, akik júniustól képviselői minőségben már nem lépik át a Parlament küszöbét. Képviselői minőségben már nem szerepel­nek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hátat fordítanának a közéletnek. Győré Sándor — szeretett és tisztelt Sándor bácsink — így bú­csúzott tőlünk: a termelőszövetkezetnek, a tanácsoknak, a sajtónak is bármikor rendel­kezésére állok továbbra is, amikor szükség lesz rám, de most elfáradtam. S ha végiggon­doljuk, volt miben elfáradnia. Nincs olyan ember Abonyban s a környékén, aki ne is­merné, ne tudná, hogy őt mindig meg lehetett találni, akár a munka dandárjában, akár a ritkán kiszakított pihenőidőkben. A szigorúan vett képviselői munka mellett — az ország- gyűlés bizalmából — részt vett az Elnöki-Ta­nács tevékenységében is, annak régi tagja­ként. Most pihenni fog, megérdemelten. Ám szíve és háza minden bizonnyal nyitva marad azok előtt, akik hozzá kívánnak fordulni jó­tanácsért. segítő szóért. Pihenni fog Tausz János is — mint képvi­selő. De ott lesz a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjai között, eleget téve annak a pártfel­adatnak, amellyel a XIII. pártkongresszus bízta meg Választókerülete — s az egész me­gye — sokáig emlékezni fog azonban mind­arra. amit szűkebb hazánk érdekében tett, amiért küzdött szívósan, felkészülten, soha se csüggedve — s választóival együtt örülve an­nak, ha sikerült valamilyen jogos érdeket ér­vényre juttatni. A KE3 elnöke, Gyenes And­rás a T. Háztól nem búcsúzott, csak választó- kerületétől, Nagykőröstől. Mint az egész or­szág politikáját, érdekeit képviselő közéleti személyiség a központi jelölőlistára került. Ám nem feledi a körösieket, akik öt eszten­deje oly forró hangulatú választási nagygyű­lésen döntöttek mellette a Nagykőrösi Kon­zervgyárban. Ugyancsak a központi jelölőlistán indul Gáspár Sándor, a szigetszentmiklósiak eddigi megbecsült képviselője, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnökeként. A német nemzetiség közügyéit viszi megválasztása ese­tén a Parlamentbe — ugyancsak országos lis­táról — Réger Antal, aki több cikluson át élvezte a pomáziak bizalmát. Ez nem azt je­lenti, hogy volt választókerületüktől véglege­sen elszakadnak — amint Gyenes Andrásról is elmondhattuk. A nagy egészen — a magyar társadalmon — belül a mi nevünkben is munkálkodnak, továbbra is. Virágcsokorral és meleg szavakkal búcsúz­tak a dunaharasztiak Tarjányi Bélánétól, aki­nek igen sokat köszönhetett az utóbbi évti­zedben ez a környék. Elismerően szóltak a választók azokról az erőfeszítésekről, amelyek Kovács Istvánná nevét fémjelezték az elmúlt három választási ciklus alatt Kerepestarcsá- nak és vidékének fejlődésében. És sorolhat­nánk még azokat a neveket, amelyekkel jú­niusban ugyan már nem találkozunk a sza­vazólapokon, de emlékezetünkből kitörölhe- tetlenek maradnak. Választott tisztségekben nem nyugdíjas posztot keres az ember. Aki bizalmat kapott, vissza is hívható. Ám itt most nem erről van szó. Most egyrészt olyan közéleti emberektől búcsúzunk, akik már megtették a magukét becsülettel, s ebben megfáradva kevesebbet vállalnak. Csak annyit, amennyit kénesek lesznek megnyugtatóan el is végezni. És ez így tisztességes. Másrészt olyanoktól, akikkel kevésbé lesz közvetlen a kapcsolatunk, rrr'nt eddig, de tudjuk, hogy minket is képviselnek a legfőbb törvényhozó testületben, megvá­lasztásuk esetén. Bármelyik csoportot tekint­jük. egyként a köszönet hangján kell szól­nunk. Az eddigi munkáért köszönet jár. mér akkor is. ha azok, akiknek szól, nem ezért tették, amit tettek. Bálint Ibolya állóeszköz-fenntartás költségei. A nehezebb gazdasági viszo­nyokat figyelembe véve job­ban szervezték a gazdálkodást, hatékonyabban használták fel a pénzeszközöket. A városok és a városi jogú nagyközségi tanácsok többsé­ge biztosította megfelelő szin­ten saját bevételeit, az intéz­mények fenntartásához foko­zottabban járultak hozzá a vállalatok. Érden például az elmúlt két évben 3 millió fo­rintot utaltak át a helyi gaz­dálkodó egységek fenntartási és felújítási célokra. Ugyan­akkor egyes megyei intézmé­nyek, mint például a halász­telki szakmunkásképző, a gödi gyermekotthon, nem vették fi­gyelembe a kiadások tervezé­sénél a létszám alakulását. Másutt az igazgatási és pénz­ügyi szervek együttműködésé­nek hiányosságai miatt növe­kedtek a hátralékok a gyer­mekgondozási, a köztisztasági díjak, az építésrendészeti bír­ságok elmaradása miatt. Kü­lönösen Monoron nagy a le­maradás a szemétszállítási dí­jak és a lakbérhátralékok be­hajtásában. Több helyen az irreális mértékű kötelezettség-vállalá­sok fedezeti gondokat okoz­tak. A saját bevételek növelé­sére nem mindenütt volt le­hetőség, az intézmények ala­csony kihasználtsága is hoz­zájárult ehhez. Néhány helyen a költségvetési üzemek felké­szültségüket meghaladó beru­házásokba kezdtek, s emiatt finanszírozási gondjaik kelet­keztek. Olyan is előfordult, hogy szabálytalanul számoltak el követeléseket. Például Százhalombattán, Szigetszent- miklóson. A dunaharaszti költségvetési üzemnél a szer­vezetlenség több mint 1 mil­liós veszteséget okozott még 1983-ban, s ez a további gaz­dálkodásra is rányomta bélye­gét. Vizsgálták a revizorok a rendelkezések megtartását a fejlesztéseknél is. Mint meg­állapították, a legtöbb tanács­nál csak úgy tudtak kiegyen­súlyozottan gazdálkodni, ha egyes feladatokat későbbre halasztottak. A pénzügyi for­rásokat elsősorban a megkez­dett beruházások befejezésére koncentrálták, növekedett a lakosság önkéntes hozzájáru­lása. A fejlesztési feladatokat mindenekelőtt a lakossági igé­nyek alapján rangsorolták. Megalapozottabbak voltak a döntések, törekedtek a taka­rékosabb megoldásokra. A kivitelezések többsége az előírásoknak megfelelően folyt, de az építkezések elhúzódása számos helyen, mint a péceli iskolánál, jelentős költségtöbb­letet hozott. Az állóeszköz-gazdálkodás vizsgálata során megállapítot­ták a többi között, hogy javult a lakóházak felújításának ütemessége, szervezettsége. Ti­pikus hibaként jelentkezett viszont a kisiparosoknak át­adott anyagok hiányos nyil­vántartása és elszámoltatása. Több gazdálkodó szervnél a műszaki ellenőrzés felületessé­ge odavezetett, hogy a kivite­lező által benyújtott végszám­lában szereplő jogtalan köve­teléseket is elfogadták. Az el­lenőrzéseket követően intéz­kedtek ezen összegek vissza­fizetéséről. Megyei szinten a vizsgálatok nyomán 64 személy felelőssé­gét állapították meg, és 58 esetben kezdeményeztek fe­gyelmit. Az eljárások alapján 15-en részesültek fegyelmi bün­tetésben, 22-en pedig írásbeli figyelmeztetésben, illetve kár­térítésre kötelezték őket. Hu­szonegy személy ellen jelenleg is folyik az eljárás, hat eset­ben pedig vezetőik eltekintet­tek a javasolt felelősségre- vonástól. összesen több mint 7 és fél millió forintot állapí­talak meg kárként, ebből 4 és fél millió még tavaly megté­rült, leginkább a kivitelezők által jogtalanul számlázott összegek. A vállalati ellenőrzések so­rán mindenekelőtt a jövedel­mezőséget, a nyereség ala­kulását vizsgálták. Megállapí­tották, többi között, hogy a gazdálkodó egységek többsé­génél takarékosabban, szerve­zettebben bántak a költségek­kel, ezáltal is igyekeztek nö­velni a nyereséget. A Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat­nál például a szerződéses vál­lalkozásoknál fokozottabban figyelemmel kísérték a költsé- nek alakulását, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalatnál jelentősen csökkentet­ték az energiafelhasználást. Előfordultak azonban negatív néldák is. Például a PEFÉM nyeresége vállalati szinten kedvezően alakult, ugyanak­kor a szolgáltató gyáregység­nél veszteség mutatkozott. Énnek ellenére nem töreked­tek a munkák szigorú elszá­moltatására. a takarékosabb energiafelhasználásra. A PFMÜ-nél is hiányolta a vizs­gálat a gvári és vállalati ál­talános költségek csökkentési lehetőségeinek elmulasztását. Az Év lakóháza pályázat értékelése: szentendrei, váci, monori sikerek Tegnapi ülésén döntött a testület az „Év lakóháza” ní­vódíj adományozásáról is. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium a Magyar Épí­tőművészek Szövetsége, az Építéstudományi Egyesület és a Hazafias Népfront közösen hir­detett pályázatot a magánerő­ből, magánkezdeményezéssel és közreműködéssel megvaló­sult példamutató lakóépületek alkotóinak elismerésére. Ezzel is ösztönözni kívánják a minő­séget, az e'-ztétikai színvona­lat és a gazdaságos megoldá­sokat. A megyei bírálat során legjobbaknak bizonyult pá­lyaművek részt vesznek az országos versenyben is. (A pá­lyázati felhívás tavaly a Pest megyei Hírlapban is megje­lent.) A megyei szakmai bíráló bi­zottság a korszerű csoportház kategóriában az első díjat a Szentenre. Deli Antal utca 32 —34. számú épületegyüttes tervezéséért és kivitelezéséért Farkas Gyula építtetőnek, Horváth Sándor tervezőnek és Nyitrai Ákos kivitelezőnek ítélte oda. Ugyancsak elsődí­jas lett és oklevélben részesült Kovács Miklós tervező. Dicséretet kaptak a váci Deákvári főúti sorház tervezé­séért, építéséért Nagy János és társai, az építtetők és Mladek Ferenc tervező. A családi ház kategóriában a Szentendre, Kovács L. utca 1. szám alatti kétlakásos csa­ládi ház tervezéséért és épí­téséért Fülöp Sándor építtető és dr. Kuba Gellert tervező kapott első díjat. Dicséretben részesült a mo­nori Pattermann utca 11. számú ház tetőtér-beénítésé- nek tervezéséért és kivitelezé­séért ifj. Kele János építtető és Kovács Béla tervező. Az első díjasok 25 ezer, a dicséretben részesültek 9 ezer forint jutalomban részesültek. Mészáros Jánoa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents