Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

4 1985. ÁPRILIS 22., HÉTFŐ I avaszi zsongás a Galga mentén Szépen cifrázott csárdás A csömöri táncospár Balázs Gusztáv felvételei Az ötödik Galga menti nép- művészeti találkozó bagi be­mutatójára felébredt a termé­szet. Ilyenkor szép igazán ez a táj. Teljes pompájukban, vi­rítottak a tulipánok, a nárci­szok. Az udvarokból, a domb­tetőről virágba borult fák in­tegettek. A pirosba©! művelődési ház udvarának sokadalma mintha m kertek, a rétek virágával próbálta volna felvenni a versenyt. Díszes főkötők csil­lantak meg a napfényben, va­kítottak a hófehér hímzett blúzok, ringott a rakott szok­nya a lányok lépte nyomán. A tavaszi zsongás izgalmát csak növelte a hagyományőrző cso­portok bemutatkozásának iz­galma. Eljöttek a boldogiak, a sza­daiak, a zsámbokiak, a csömö­riek, az isaszegiék, a galgamá- csaiak, a bartaliak — és nem utolsósorban a bagiak, hogy bemutassák mit tudnak, mit őriztek meg hajdani szo­kásaikból. Mindannyiunk szá­mára talán a legnagyobb élményt jelentette, aho­gyan Urbán János és felesége, valamint Berecki János és Da­rázs Jánosné a csárdást járták. A két kartali idős páros olyan fiatalos hévvel táncolt, olyan szépen cifrázta, hogy az ifjak csak győzhették ellesni tőlük mindezt. A hagyományőrzők egykori szokásaikat elevenítették meg a színpadon. A boldogiak a fo­nóba hívogattak, a zsámboki- ak a lakodalmasból jelenítet­tek meg részleteket, a galga- mácsaiák a tollfosztót idézték meg, a szadaiak pedig a pász- torvesszőzést mutatták be. Kü­lön kategóriába tartoznak a bagiak. Szépen felépített ko­reográfiával mutatták be az öröklött szokásokat. Az elő­Ecszlet a zsámboki lakodalmasból adásmód egysége ragadta meg a nézőt, tudván, hogy nemcsak merítenek a tiszta forrásból, hanem újjá is fogalmazzák a színpadi megjelenítés nyelvé­re. Ugyancsak külön kategória volt a csömöri párois, Gárdo­nyi Bálint és feleségének tán­ca, amelyet a Galga menti táncok motívumaiból állítot­tak össze, szép előadásmód­ban. A hagyományőrzők találko­zóin mindig több generáció szerepel a színpadon. Fontos ez, hiszen az eseményeken mindig ott voltak és vannak a legkisebbek is, akik megfigye­lik a felnőtteket. így sajátítják el a szokásokkal együtt a kö­zösség művészetét. Ezért üdvö­zölhetjük mindig különös jó érzéssel a bagiak, a szadaiak, a zsámbokiak előadását. Ami­kor a színpadon együtt ropja a háromévestől a hetvenévesig, egy közösség együvé tartozá­sáról kapunk tanúbizonyságot. Bagón találkozhattak egy­mással a környék hagyomány- őrzői. Az egymás megismerése és a bemutatkozás mellett al­kalom nyílott a megméretésre is. Az együttesek és vezetőik láthatták, mivel bővíthetik műsorukat. Mi az, ami még csiszolásra szorul. A résztve­vők legközelebb május 18-án jönnek össze Galgamácsán, a Galga menti fesztivál gáláján. Er. K. Fiatalok a környezet védelméért Mit hagyunk hátra utódainknak? Évezredek során az ember meghódította a természetet, sa­ját képére formálta. A husza­dik század embere kezdi fel­fedezni: ha Beavatkozik a tér. mészet rendjébe, ha az ere­deti harmóniát valamiképpen elfelejti visszaállítani, önmaga ellen dolgozik. Nem véletlenül hallatják szavukat egyre ha­tározottabban a környezetvé­delem szószólói Egyre na­gyobb azoknak a tábora, akik nyitott szemmel néznek körül környezetükben, felfedezvén miként rombolhatjuk — gya­korta ártalmatlamnaík tűnőén is — környezetünkét. Gödöllői tanácskozás Nem véletlen, hogy hazánk, ban a Hazafias Népfront égi- sze alatt egyre határozottab­ban kibontakozik az a törekvés: hogyan és mit kell tenni intéz­ményesen és mindennapi te- vékenységünk során a meg­előző védekezésért? Egyete­misták és főiskolások a kör­nyezetvédelemiért akcióprog­ram eredményeit számba vevő tanácskozásra gyűltek össze szombaton a szakemberek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori kistanácster­mében. Az eseményen megje­lent dr. Ábrahám Kálmán ál­lamtitkár, az OKTH elnöke, Drecin József művelődési mi­nisztériumi államtitkár, dr. Bíró Ferenc, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem rektora, dr. Szebényi Imre, a Budapes­ti Műszaki Egyetem professzo­ra, V. Nagy Imre, a HNF Or­szágos Tanácsa környezetvé­delmi bizottságának elnöke és Pap István, a gödöllői városi tanács elnöke. Dr. Ábrahám Kálmán ál- lamtitká-. az OKTH elnöke a környezetvédelem középtávú fejlesztésének terveiről adott tájékoztatót. Tőle kérdeztük meg, vajon hazánkban milyen fontosságot tulajdonítanak a h^njyezé1Á^déráii«É? — Gyakorta érezzük úgy: már-már szélmalomharcot ví­vunk. Mostanában egyre több jelzést kapunk, hogy sokan nem csupán intézményesein szeretnének csinálni valamit Aki körültekint a környezeté­ben, rájön, hogy mindennap­jaink részeként kell tenni a környezetvédelemért. E tevé­kenység helyes értelmezése a legfontosabb: a fogyasztás, a termelés mindennapi gyakor­lata a kiindulópont. A cél: a megelőzés úgy váljon életünk részévé, hogy állandóan figye­lemmel kísérjük a természet tűrőképességét. Pontos mérések — Lépten-nyomon találko­zunk a környezetünket csúfító, annak ártó jelenségekkel. Me­lyek azok a legfontosabb fel­adatok, amelyeket nem lehet már halogatni? — Amikor a környezetvé­delemről általánosan szólunk, azonnal szétválaszthatjuk a részfeladatokat is. Ügy érde­mes ehhez a munkához hozzá­kezdeni, ha pontos mérések alapján tudjuk például: mi­lyen a levegő tisztasága, vagy milyen a víz, amelyet kincs­ként kellene kezelnünk. Az lenne a feladat, ha szennyező­dik a víz, az tisztán kerüljön vissza tavainkba, folyóinkba. A környezetkímélő, zárt tech­nológiák kidolgozása ma már létfontosságú. Ki kell építeni a környezetgazdaság lépcsőfo­kait. Ügy érzem, hogy a konk­rét technikai megoldásokon kívül egyfajta tudati átalaku­lás is szükséges. Az, hogy min­denki érezze, mennyire fontos dologról van szó. Az ember- központú gondolkodás nem nélkülözheti a jövő generáció­ról való gondoskodást. A mai törődés jelenti azt, hogy mit hagyunk hátra az utódaink számára. Érthető türelmetlenség Nem véletlenül gyűltek ösz- sze a felsőoktatás résztvevői, az oktatók és a diákok képvi­selői. Ha a tantervbe alapvető szemléletmód szerint épül be a környezetért való aggódás, a végzősök szívügyüknek is te­kintik a környezet védelmét. Ezért szólották oly hévvel a különböző egyetemek képvi­selői. Dr. Antoni Ferenc, a SOTE egyetemi tanára az- ör­vös aggodalmával ecsetelte- -a ■feladatokat. A HNF. a KISZ és a Művelődési Minisztérium hét esztendőivel ezelőtt elindí­tott környezetvédelmi akció­programjában ez ideig har­mincnégy intézmény vett részt. Információcsere, tudományos diákköri dolgozatok, városszé­pítő körökkel való együttmű­ködés és sorolhatnánk az apró jeleket, amelyek e tevékeny­ség kibontakozását jelzik. Dr. Szebényi Imre, a BMÉ pro­fesszora utalt a további le­Könyv Pest megyéről A barátság negyven esztendeje ÍZLÉSES KÖNYVET jelente­tett meg a Kossuth Kiadó Csepel vörös csillaga címmel. Szerzője Jakov Alekszejevics Szadovszkij, aki részt vett ha­zánk felszabadításában, har­colt a Csepel-szigeten és Bu­dapesten. Magyarországra, mint felszabadító érkezett, s úgy is nézett szét a harcok szü­netében, segítette az élet meg­indulását a Csepel Autógyár­ban, személyes jó barátokat szerzett Dömsödön, Ráckevén, Érden, Diósdon és más telepü­léseken. Ezt a barátságot ele­venítette fel negyedszázaddal ezelőtt, amikor felkereste az egykori harcok színterét. Örök barátságokat kötött, emberi kapcsolatokat teremtett, ame­lyek még napjainkban is élnek, s mindjobban kiteljesednek, nemcsak hazánkban. Pest me­gyében, hanem odahaza, Dnyepropetrovszkban is. Szadovszkij nagyon egysze­rűen, de hűen írta meg, visz- szaemlékezéseit; hogyan lett katona, miként került a front­ra, Magyarországra. Őszinte, keresetlen szavakkal festi meg azt, hogy Dömsöd lakossága hogyan fogadta a szovjet had­sereg katonáit, miként segí­tette a község parasztsága a szovjet harcosokat, élén Dezső Lajos iskolaigazgatóval, aki idős kora ellenére is sokat tett, hogy a lakosság megtudja az igazat a szovjet népről. A szerző megírja, hogy miként szabadították fel a Csepel Autógyárat, ahol barátságot kötöttek Simon Jánossal, aki társaival együtt felajánlotta, hogy segítenek a szovjet kato­náknak a műszaki felszerelé­sek kijavításában, különféle alkatrészek elkészítésében. Szadovszkij pontosan emlék­szik az akkori időkre, név sze­rint megemlíti, hogy kik vol­tak, akik aktívan támogatták őket, így Mester István, Ma­gyar Károly, Szabó Sándor, Untervégner János, Patrik An­na. Torma István, Jenei József és Kurcz Sándor. Az egykori szovjet tiszt a háború után hazatért, és Dnyepropetrovszkba került, ahol bekapcsolódott a békés építőmunkába, s egy alkalom­mal cikket írt Magyarország felszabadulásáról, amely meg­jelent Budapesten. Erre vála­szolt Szatmári Lajos, a Csepel Autógyár pártbizottságának akkori titkára, s így vették fel a kapcsolatot 1960-ban, s az­óta ez a barátság csak fokozó­dott, elmélyült és egyre in­kább bensőségesebbé vált. Sza­dovszkij nevét nemcsak a Csepel Autógyárban ismerik, hanem a Pestvidéki Gépgyár­ban és a dömsödi Dózsa Ter­melőszövetkezetben is. Meg­kapta a ,„Csepel Autógyár ér­demes dolgozója" címet, tagja lett a November 7. szocialista brigádnak, tiszteletbeli mun­kása a Pestvidéki Gépgyárnak is. E barátság kialakulását, a kapcsolatteremtést írja meg könyve második részében, amelyben hírt adott, hogy mi­ként él, dolgozik azoknak a helységeknek népe, ahol egy­kor megfordult s barátságokat kötött. Könyve oroszul meg­jelent, s most magyarul is ol­vasható. amelyhez előszót No- vák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója és Halász Jó­zsef, a gyár pártbizottságának titkára írt. Ebben a többi kö­zött leszögezik: nagy örömmel értesültek róla, hogy régi ba­rátjuk könyvet írt a szovjet hadsereg felszabadító küldeté­séről, a magyar—szovjet ba- rátság megszületéséről, üze­müknek a Szovjetunió válla­lataival való gyümölcsöző együttműködéséről. BIZONYÁRA vannak még, akik élnek azok közül, akik még a harcok alatt megismer­ték Szadovszkijt, de az újabb keletű barátság kialakítói is örömmel emlékeznek erre a nagyszerű szovjet emberre, aki ilyen hűen megőrizte és fej­lesztette a magyar nép iránti barátságot, közzétette napló­ját, amely őrzi a két nép, a két terület — Dnyepropet- rovszk és Pest megye — dolgo­zóinak kapcsolatát Emellett nagyon élvezetes olvasmány. A Csepel vörös csillaga cí­mű könyv lapjait az egykori harcosok képeivel, valamint a barátsági találkozók fotóival tették még hangulatosabbá. A Kossuth Kiadó jó szolgálatot tett, hogy megjelentette Sza­dovszkij naplóját, barátsá-' gunknak újabb részleteivel is­merkedhet meg az olvasó. Gáli Sándor hetőségekre. Lányi Sándor, a KISZ KB egyetemi és főisko­lai tagozatának vezetője az ak­cióprogram óta eltelt változá­sokról szólott. Moindván, hogy vannak még tartalékok az if­júság körében. Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár, hozzászólásában az elszántság növekedéséről szólott. Érthető a türelmetlenség e témában — mondotta. Az ifjúság és az ok­tatók közös feladatáról van szó. Most, amikor az egész ok­tatási rendszerben egyfajta reform indul el, az egyes te­rületeken sajátosan épülhet be az oktatásba a környezetvé­delmi tematika, szemlélet. Ugyanakkor nem lehet csupán szaktárgyi feladatként kezelni, e tevékenység emberforimáló hatása a legfontosabb. Min­dennapi életünk részeként so­kat tehetünk a körülöttünk levő szűkeibib és tágabb vilá­gért Erdősí Katalin Nemesmedvesre utaznak Honismeret Szombaton délelőtt a ME- DOSZ budapesti székházában tartották meg a Rólad szólunk, szülőföldünk. Pest megye című honismereti vetélkedő döntő« jét. Az elődöntőben három té­makörből — településük fejlő­dése; az életmód átalakulása; a kultúra és a művelődés — választhattak a csapatok, majd a legjobbak a hét végén nyil­vános versengésen összetett feladatokkal birkózva döntöt­ték el az elsőség kérdését. A bekerült tizenhat csapat szín­vonalas, jó hangulatú találko­zójának első hat helyezettje pénzjutalmat, s egyben meg­hívást kapott a május tizen* nyolcadikán Nemesmedvesre tervezett; kirándulásra. A nyertesek névsora: 1. Du- nakörnyéke Ruházati és Házi­ipari-Szövetkezet. Nagymaros, 2. Fehér’Akéc Mgtsz, Dabas. 3. Aranyszarvas Mgtsz, Tápió- szentmápton, 4. Mészáros Já­nos Mgtsz, Nagykőrös, 5. Le­nin Mgtsz, Cegléd, 6. Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetke­zet, Vasad. Tanácsadás a művelődési központban Szépség és egészség A mentálhigiénés programot többségükben a művelődési házak vállalták fel. Az egész­séges életmód, a pszichés ár­talmak megelőzése ugyanis rendkívül fontos. A művelő­dési intézmények azok a he­lyék, ahol találkozhatnak egy­mással az emberek, kialakul­hatnak a baráti csoportok, ahol kicserélhetik az emberek tapasztalataikat. Szentendrén a művelődési központban rendszeres tanács­adáson segítenek az arra rá­szorulóknak. Ezenkívül kü­lönböző rendezvényekre vár­ják az érdeklődőket. így ma délután háromtól hétig Ter­mészetes hatóanyagok a gyó­gyászatban címmel tart tájé­koztatót dr. Záborszky Magda bőrgyógyász főorvos és dr. Oláh Andor orvos-író. Egy hét múlva — április 29-én délután négy órától diabetes ételbemutatót tartanak .a Du­nakeszi Konzervgyár termó- • keinek felhasználásával. bTv-figyelőií Feketelistán, az igazi csat' tanó akkor következett, amikor már nem vártunk semmire, amikor vége volt a filmnek. Az ember nem túl nagy figye­lemmel olvasgatja az inzertet, ahogyan a készítők hosszú lis­tája végigvonul a képernyőn. A szombat esti amerikai film, a Jónevű senki, avagy a stró man után óhatatlanul felkap­tuk a fejünket. Az író, Walter Bernstein, feketelistán, ugyan­csak ez volt a sorsa az ötvenes években a rendezőnek, Martin Kittnek és az operatőrnek, Michael Chapmannak is. Ugyanazt élték át mindany- nyian, amiről a filmjük szól-t. Ettől vált hirtelen minden éléssé és hitelessé. Mert gyar­ló az ember. Addig, amíg egy történetet végignéz, bizonyos fokig hozzágondolja az írói fantáziát. Hiába csodálkozunk rá számunkra meglehetősen — térben és időben — távoli dol­gokra. Ügy érezzük, hogy a ki­talált történet körül sok min­den lehet: elképzelhető, hogy megtörtént, de elképzelhető az is, hogy nem. A rádöbbenés él­ményét igazán az adja, ha em­berközelbe kerülünk a meg­személyesített figurákkal. Már­pedig szombaton este maga a film is sokkolt. Ezt csak fo­kozta a megszerzett informá­ció: olyan emberek gyűltek össze a film létrehívásához, akik naponta élték át a meg­aláztatásokat, akik maguk is szenvedői voltak a hatalom cselszövéseinek. Ki is az a jónevű senki? A film az ötvenes évek Ameriká­jának légkörét sugározza. , A hatalom már-már megnyomo­rítja azokat az embereket, akik más eszmékkel ismerkednek. Az írókról van szó, akik feke­telistára kerülnek nézeteik miatt. Nem dolgozhatnak, ha­csak fel nem fedeznek saját- magúk számára egy olyan em­bert, aki hajlandó a nevét ad­ni. Egy jó név aranyat ér. Mi az, hogy jó név? A leglénye­gesebb: a hatóságok számára ismeretlen legyen, ne politizál­jon, ne akarjon semmit. Woody Allen, a nagyszerű színész játssza ezt az úgynevezett sen­ki szerepet. Az íróknak köl­csönzött névvel csakhamar be­futott emberré válik. Sodorja az ár, maga sem igen érti, miért van annyi problémája äf barátjának s írótársainak. Míg­nem őt is elkapja a gépszij. öt is figyelik és figyeltetik, az Amerika Ellenes Tevékenysé­get Vizsgáló Bizottság elé kell lépnie. A lélektani szituáció csúcspontja, ahogyan az ál­író — tudván, hogy semmi sens bizonyítható rá — félkézről veszi a dolgot, mígnem a ha­talom megtalálja az eszközö­ket, hogy belékössön. Mit te­het ilyenkor, a végső elkese­redettség pillanatában a hata­lomnak kiszolgáltatott kisem­ber? Láthatta, hogy a vissza­vonulás nem megoldás, az ön- gyilkosság sem. Amikor már nincs veszteni való, szembe fordul a rettegettel. Hogy ml következhet ezután? Hogy szö­vetségesekre lelve ellent tud-e állni, vagy várnia kell a kellő történelmi pillanatra? Ezekre a kérdésekre a választ a film a nézőre bízza. Ami szívemen... A köny­nyebb szórakozást kedvelőknek szólott Behár György szerzői estje. Felfedezhettük a régi kedvenc slágereket — új hang- szereléssel. Gyakorta megkér­dőjelezve: szükséges-e az új hangzás, amikor olyan kedves az eredeti. A jól összeállított műsor színvonalát az előadók — Császár Angéla, Cserháti Zsuzsa. Ilosfalvy Róbert, Mil­ler Lajos, Soltész Rezső, Kis- honti Ildikó és a többiek — emelték. Életet az éveknek. Jubileu_ mi adását érte el az idősek népszerű vasárnap délutáni műsora. Az elmúlt másfél évti-. zed keresztmetszetét mulatta be a szerkesztő-riporter Csur- gay Judit. Illyés Gyula szavai­val indult a műsor, aki a te­vékeny életről fejtette ki vé­leményét. Majd felvillantották a nevezetes helyszíneket: Szentmártonkátát, ahol már tizenöt esztendeje eljuttatták az idős embereket a napközi otthonokba. Budaörsön a gim­nazisták siettek segíteni. Meg­tudhattuk, hogy milyen fontos a Pest megyei kezdeményezés: hetes napközi otthon. Knoll István másfél évtizede rende­zi az adásokat, az ügy iránti szeretet sugárzik minden mű­sorából. Er. K.

Next

/
Thumbnails
Contents