Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
4 1985. ÁPRILIS 22., HÉTFŐ I avaszi zsongás a Galga mentén Szépen cifrázott csárdás A csömöri táncospár Balázs Gusztáv felvételei Az ötödik Galga menti nép- művészeti találkozó bagi bemutatójára felébredt a természet. Ilyenkor szép igazán ez a táj. Teljes pompájukban, virítottak a tulipánok, a nárciszok. Az udvarokból, a dombtetőről virágba borult fák integettek. A pirosba©! művelődési ház udvarának sokadalma mintha m kertek, a rétek virágával próbálta volna felvenni a versenyt. Díszes főkötők csillantak meg a napfényben, vakítottak a hófehér hímzett blúzok, ringott a rakott szoknya a lányok lépte nyomán. A tavaszi zsongás izgalmát csak növelte a hagyományőrző csoportok bemutatkozásának izgalma. Eljöttek a boldogiak, a szadaiak, a zsámbokiak, a csömöriek, az isaszegiék, a galgamá- csaiak, a bartaliak — és nem utolsósorban a bagiak, hogy bemutassák mit tudnak, mit őriztek meg hajdani szokásaikból. Mindannyiunk számára talán a legnagyobb élményt jelentette, ahogyan Urbán János és felesége, valamint Berecki János és Darázs Jánosné a csárdást járták. A két kartali idős páros olyan fiatalos hévvel táncolt, olyan szépen cifrázta, hogy az ifjak csak győzhették ellesni tőlük mindezt. A hagyományőrzők egykori szokásaikat elevenítették meg a színpadon. A boldogiak a fonóba hívogattak, a zsámboki- ak a lakodalmasból jelenítettek meg részleteket, a galga- mácsaiák a tollfosztót idézték meg, a szadaiak pedig a pász- torvesszőzést mutatták be. Külön kategóriába tartoznak a bagiak. Szépen felépített koreográfiával mutatták be az öröklött szokásokat. Az előEcszlet a zsámboki lakodalmasból adásmód egysége ragadta meg a nézőt, tudván, hogy nemcsak merítenek a tiszta forrásból, hanem újjá is fogalmazzák a színpadi megjelenítés nyelvére. Ugyancsak külön kategória volt a csömöri párois, Gárdonyi Bálint és feleségének tánca, amelyet a Galga menti táncok motívumaiból állítottak össze, szép előadásmódban. A hagyományőrzők találkozóin mindig több generáció szerepel a színpadon. Fontos ez, hiszen az eseményeken mindig ott voltak és vannak a legkisebbek is, akik megfigyelik a felnőtteket. így sajátítják el a szokásokkal együtt a közösség művészetét. Ezért üdvözölhetjük mindig különös jó érzéssel a bagiak, a szadaiak, a zsámbokiak előadását. Amikor a színpadon együtt ropja a háromévestől a hetvenévesig, egy közösség együvé tartozásáról kapunk tanúbizonyságot. Bagón találkozhattak egymással a környék hagyomány- őrzői. Az egymás megismerése és a bemutatkozás mellett alkalom nyílott a megméretésre is. Az együttesek és vezetőik láthatták, mivel bővíthetik műsorukat. Mi az, ami még csiszolásra szorul. A résztvevők legközelebb május 18-án jönnek össze Galgamácsán, a Galga menti fesztivál gáláján. Er. K. Fiatalok a környezet védelméért Mit hagyunk hátra utódainknak? Évezredek során az ember meghódította a természetet, saját képére formálta. A huszadik század embere kezdi felfedezni: ha Beavatkozik a tér. mészet rendjébe, ha az eredeti harmóniát valamiképpen elfelejti visszaállítani, önmaga ellen dolgozik. Nem véletlenül hallatják szavukat egyre határozottabban a környezetvédelem szószólói Egyre nagyobb azoknak a tábora, akik nyitott szemmel néznek körül környezetükben, felfedezvén miként rombolhatjuk — gyakorta ártalmatlamnaík tűnőén is — környezetünkét. Gödöllői tanácskozás Nem véletlen, hogy hazánk, ban a Hazafias Népfront égi- sze alatt egyre határozottabban kibontakozik az a törekvés: hogyan és mit kell tenni intézményesen és mindennapi te- vékenységünk során a megelőző védekezésért? Egyetemisták és főiskolások a környezetvédelemiért akcióprogram eredményeit számba vevő tanácskozásra gyűltek össze szombaton a szakemberek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori kistanácstermében. Az eseményen megjelent dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke, Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár, dr. Bíró Ferenc, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem rektora, dr. Szebényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, V. Nagy Imre, a HNF Országos Tanácsa környezetvédelmi bizottságának elnöke és Pap István, a gödöllői városi tanács elnöke. Dr. Ábrahám Kálmán ál- lamtitká-. az OKTH elnöke a környezetvédelem középtávú fejlesztésének terveiről adott tájékoztatót. Tőle kérdeztük meg, vajon hazánkban milyen fontosságot tulajdonítanak a h^njyezé1Á^déráii«É? — Gyakorta érezzük úgy: már-már szélmalomharcot vívunk. Mostanában egyre több jelzést kapunk, hogy sokan nem csupán intézményesein szeretnének csinálni valamit Aki körültekint a környezetében, rájön, hogy mindennapjaink részeként kell tenni a környezetvédelemért. E tevékenység helyes értelmezése a legfontosabb: a fogyasztás, a termelés mindennapi gyakorlata a kiindulópont. A cél: a megelőzés úgy váljon életünk részévé, hogy állandóan figyelemmel kísérjük a természet tűrőképességét. Pontos mérések — Lépten-nyomon találkozunk a környezetünket csúfító, annak ártó jelenségekkel. Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket nem lehet már halogatni? — Amikor a környezetvédelemről általánosan szólunk, azonnal szétválaszthatjuk a részfeladatokat is. Ügy érdemes ehhez a munkához hozzákezdeni, ha pontos mérések alapján tudjuk például: milyen a levegő tisztasága, vagy milyen a víz, amelyet kincsként kellene kezelnünk. Az lenne a feladat, ha szennyeződik a víz, az tisztán kerüljön vissza tavainkba, folyóinkba. A környezetkímélő, zárt technológiák kidolgozása ma már létfontosságú. Ki kell építeni a környezetgazdaság lépcsőfokait. Ügy érzem, hogy a konkrét technikai megoldásokon kívül egyfajta tudati átalakulás is szükséges. Az, hogy mindenki érezze, mennyire fontos dologról van szó. Az ember- központú gondolkodás nem nélkülözheti a jövő generációról való gondoskodást. A mai törődés jelenti azt, hogy mit hagyunk hátra az utódaink számára. Érthető türelmetlenség Nem véletlenül gyűltek ösz- sze a felsőoktatás résztvevői, az oktatók és a diákok képviselői. Ha a tantervbe alapvető szemléletmód szerint épül be a környezetért való aggódás, a végzősök szívügyüknek is tekintik a környezet védelmét. Ezért szólották oly hévvel a különböző egyetemek képviselői. Dr. Antoni Ferenc, a SOTE egyetemi tanára az- örvös aggodalmával ecsetelte- -a ■feladatokat. A HNF. a KISZ és a Művelődési Minisztérium hét esztendőivel ezelőtt elindított környezetvédelmi akcióprogramjában ez ideig harmincnégy intézmény vett részt. Információcsere, tudományos diákköri dolgozatok, városszépítő körökkel való együttműködés és sorolhatnánk az apró jeleket, amelyek e tevékenység kibontakozását jelzik. Dr. Szebényi Imre, a BMÉ professzora utalt a további leKönyv Pest megyéről A barátság negyven esztendeje ÍZLÉSES KÖNYVET jelentetett meg a Kossuth Kiadó Csepel vörös csillaga címmel. Szerzője Jakov Alekszejevics Szadovszkij, aki részt vett hazánk felszabadításában, harcolt a Csepel-szigeten és Budapesten. Magyarországra, mint felszabadító érkezett, s úgy is nézett szét a harcok szünetében, segítette az élet megindulását a Csepel Autógyárban, személyes jó barátokat szerzett Dömsödön, Ráckevén, Érden, Diósdon és más településeken. Ezt a barátságot elevenítette fel negyedszázaddal ezelőtt, amikor felkereste az egykori harcok színterét. Örök barátságokat kötött, emberi kapcsolatokat teremtett, amelyek még napjainkban is élnek, s mindjobban kiteljesednek, nemcsak hazánkban. Pest megyében, hanem odahaza, Dnyepropetrovszkban is. Szadovszkij nagyon egyszerűen, de hűen írta meg, visz- szaemlékezéseit; hogyan lett katona, miként került a frontra, Magyarországra. Őszinte, keresetlen szavakkal festi meg azt, hogy Dömsöd lakossága hogyan fogadta a szovjet hadsereg katonáit, miként segítette a község parasztsága a szovjet harcosokat, élén Dezső Lajos iskolaigazgatóval, aki idős kora ellenére is sokat tett, hogy a lakosság megtudja az igazat a szovjet népről. A szerző megírja, hogy miként szabadították fel a Csepel Autógyárat, ahol barátságot kötöttek Simon Jánossal, aki társaival együtt felajánlotta, hogy segítenek a szovjet katonáknak a műszaki felszerelések kijavításában, különféle alkatrészek elkészítésében. Szadovszkij pontosan emlékszik az akkori időkre, név szerint megemlíti, hogy kik voltak, akik aktívan támogatták őket, így Mester István, Magyar Károly, Szabó Sándor, Untervégner János, Patrik Anna. Torma István, Jenei József és Kurcz Sándor. Az egykori szovjet tiszt a háború után hazatért, és Dnyepropetrovszkba került, ahol bekapcsolódott a békés építőmunkába, s egy alkalommal cikket írt Magyarország felszabadulásáról, amely megjelent Budapesten. Erre válaszolt Szatmári Lajos, a Csepel Autógyár pártbizottságának akkori titkára, s így vették fel a kapcsolatot 1960-ban, s azóta ez a barátság csak fokozódott, elmélyült és egyre inkább bensőségesebbé vált. Szadovszkij nevét nemcsak a Csepel Autógyárban ismerik, hanem a Pestvidéki Gépgyárban és a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezetben is. Megkapta a ,„Csepel Autógyár érdemes dolgozója" címet, tagja lett a November 7. szocialista brigádnak, tiszteletbeli munkása a Pestvidéki Gépgyárnak is. E barátság kialakulását, a kapcsolatteremtést írja meg könyve második részében, amelyben hírt adott, hogy miként él, dolgozik azoknak a helységeknek népe, ahol egykor megfordult s barátságokat kötött. Könyve oroszul megjelent, s most magyarul is olvasható. amelyhez előszót No- vák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója és Halász József, a gyár pártbizottságának titkára írt. Ebben a többi között leszögezik: nagy örömmel értesültek róla, hogy régi barátjuk könyvet írt a szovjet hadsereg felszabadító küldetéséről, a magyar—szovjet ba- rátság megszületéséről, üzemüknek a Szovjetunió vállalataival való gyümölcsöző együttműködéséről. BIZONYÁRA vannak még, akik élnek azok közül, akik még a harcok alatt megismerték Szadovszkijt, de az újabb keletű barátság kialakítói is örömmel emlékeznek erre a nagyszerű szovjet emberre, aki ilyen hűen megőrizte és fejlesztette a magyar nép iránti barátságot, közzétette naplóját, amely őrzi a két nép, a két terület — Dnyepropet- rovszk és Pest megye — dolgozóinak kapcsolatát Emellett nagyon élvezetes olvasmány. A Csepel vörös csillaga című könyv lapjait az egykori harcosok képeivel, valamint a barátsági találkozók fotóival tették még hangulatosabbá. A Kossuth Kiadó jó szolgálatot tett, hogy megjelentette Szadovszkij naplóját, barátsá-' gunknak újabb részleteivel ismerkedhet meg az olvasó. Gáli Sándor hetőségekre. Lányi Sándor, a KISZ KB egyetemi és főiskolai tagozatának vezetője az akcióprogram óta eltelt változásokról szólott. Moindván, hogy vannak még tartalékok az ifjúság körében. Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár, hozzászólásában az elszántság növekedéséről szólott. Érthető a türelmetlenség e témában — mondotta. Az ifjúság és az oktatók közös feladatáról van szó. Most, amikor az egész oktatási rendszerben egyfajta reform indul el, az egyes területeken sajátosan épülhet be az oktatásba a környezetvédelmi tematika, szemlélet. Ugyanakkor nem lehet csupán szaktárgyi feladatként kezelni, e tevékenység emberforimáló hatása a legfontosabb. Mindennapi életünk részeként sokat tehetünk a körülöttünk levő szűkeibib és tágabb világért Erdősí Katalin Nemesmedvesre utaznak Honismeret Szombaton délelőtt a ME- DOSZ budapesti székházában tartották meg a Rólad szólunk, szülőföldünk. Pest megye című honismereti vetélkedő döntő« jét. Az elődöntőben három témakörből — településük fejlődése; az életmód átalakulása; a kultúra és a művelődés — választhattak a csapatok, majd a legjobbak a hét végén nyilvános versengésen összetett feladatokkal birkózva döntötték el az elsőség kérdését. A bekerült tizenhat csapat színvonalas, jó hangulatú találkozójának első hat helyezettje pénzjutalmat, s egyben meghívást kapott a május tizen* nyolcadikán Nemesmedvesre tervezett; kirándulásra. A nyertesek névsora: 1. Du- nakörnyéke Ruházati és Háziipari-Szövetkezet. Nagymaros, 2. Fehér’Akéc Mgtsz, Dabas. 3. Aranyszarvas Mgtsz, Tápió- szentmápton, 4. Mészáros János Mgtsz, Nagykőrös, 5. Lenin Mgtsz, Cegléd, 6. Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetkezet, Vasad. Tanácsadás a művelődési központban Szépség és egészség A mentálhigiénés programot többségükben a művelődési házak vállalták fel. Az egészséges életmód, a pszichés ártalmak megelőzése ugyanis rendkívül fontos. A művelődési intézmények azok a helyék, ahol találkozhatnak egymással az emberek, kialakulhatnak a baráti csoportok, ahol kicserélhetik az emberek tapasztalataikat. Szentendrén a művelődési központban rendszeres tanácsadáson segítenek az arra rászorulóknak. Ezenkívül különböző rendezvényekre várják az érdeklődőket. így ma délután háromtól hétig Természetes hatóanyagok a gyógyászatban címmel tart tájékoztatót dr. Záborszky Magda bőrgyógyász főorvos és dr. Oláh Andor orvos-író. Egy hét múlva — április 29-én délután négy órától diabetes ételbemutatót tartanak .a Dunakeszi Konzervgyár termó- • keinek felhasználásával. bTv-figyelőií Feketelistán, az igazi csat' tanó akkor következett, amikor már nem vártunk semmire, amikor vége volt a filmnek. Az ember nem túl nagy figyelemmel olvasgatja az inzertet, ahogyan a készítők hosszú listája végigvonul a képernyőn. A szombat esti amerikai film, a Jónevű senki, avagy a stró man után óhatatlanul felkaptuk a fejünket. Az író, Walter Bernstein, feketelistán, ugyancsak ez volt a sorsa az ötvenes években a rendezőnek, Martin Kittnek és az operatőrnek, Michael Chapmannak is. Ugyanazt élték át mindany- nyian, amiről a filmjük szól-t. Ettől vált hirtelen minden éléssé és hitelessé. Mert gyarló az ember. Addig, amíg egy történetet végignéz, bizonyos fokig hozzágondolja az írói fantáziát. Hiába csodálkozunk rá számunkra meglehetősen — térben és időben — távoli dolgokra. Ügy érezzük, hogy a kitalált történet körül sok minden lehet: elképzelhető, hogy megtörtént, de elképzelhető az is, hogy nem. A rádöbbenés élményét igazán az adja, ha emberközelbe kerülünk a megszemélyesített figurákkal. Márpedig szombaton este maga a film is sokkolt. Ezt csak fokozta a megszerzett információ: olyan emberek gyűltek össze a film létrehívásához, akik naponta élték át a megaláztatásokat, akik maguk is szenvedői voltak a hatalom cselszövéseinek. Ki is az a jónevű senki? A film az ötvenes évek Amerikájának légkörét sugározza. , A hatalom már-már megnyomorítja azokat az embereket, akik más eszmékkel ismerkednek. Az írókról van szó, akik feketelistára kerülnek nézeteik miatt. Nem dolgozhatnak, hacsak fel nem fedeznek saját- magúk számára egy olyan embert, aki hajlandó a nevét adni. Egy jó név aranyat ér. Mi az, hogy jó név? A leglényegesebb: a hatóságok számára ismeretlen legyen, ne politizáljon, ne akarjon semmit. Woody Allen, a nagyszerű színész játssza ezt az úgynevezett senki szerepet. Az íróknak kölcsönzött névvel csakhamar befutott emberré válik. Sodorja az ár, maga sem igen érti, miért van annyi problémája äf barátjának s írótársainak. Mígnem őt is elkapja a gépszij. öt is figyelik és figyeltetik, az Amerika Ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé kell lépnie. A lélektani szituáció csúcspontja, ahogyan az álíró — tudván, hogy semmi sens bizonyítható rá — félkézről veszi a dolgot, mígnem a hatalom megtalálja az eszközöket, hogy belékössön. Mit tehet ilyenkor, a végső elkeseredettség pillanatában a hatalomnak kiszolgáltatott kisember? Láthatta, hogy a visszavonulás nem megoldás, az ön- gyilkosság sem. Amikor már nincs veszteni való, szembe fordul a rettegettel. Hogy ml következhet ezután? Hogy szövetségesekre lelve ellent tud-e állni, vagy várnia kell a kellő történelmi pillanatra? Ezekre a kérdésekre a választ a film a nézőre bízza. Ami szívemen... A könynyebb szórakozást kedvelőknek szólott Behár György szerzői estje. Felfedezhettük a régi kedvenc slágereket — új hang- szereléssel. Gyakorta megkérdőjelezve: szükséges-e az új hangzás, amikor olyan kedves az eredeti. A jól összeállított műsor színvonalát az előadók — Császár Angéla, Cserháti Zsuzsa. Ilosfalvy Róbert, Miller Lajos, Soltész Rezső, Kis- honti Ildikó és a többiek — emelték. Életet az éveknek. Jubileu_ mi adását érte el az idősek népszerű vasárnap délutáni műsora. Az elmúlt másfél évti-. zed keresztmetszetét mulatta be a szerkesztő-riporter Csur- gay Judit. Illyés Gyula szavaival indult a műsor, aki a tevékeny életről fejtette ki véleményét. Majd felvillantották a nevezetes helyszíneket: Szentmártonkátát, ahol már tizenöt esztendeje eljuttatták az idős embereket a napközi otthonokba. Budaörsön a gimnazisták siettek segíteni. Megtudhattuk, hogy milyen fontos a Pest megyei kezdeményezés: hetes napközi otthon. Knoll István másfél évtizede rendezi az adásokat, az ügy iránti szeretet sugárzik minden műsorából. Er. K.
