Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

1985. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Lukács György emlékére Tudományos ülés Lukács György helye és sze­repe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel nemzetközi tudományos ülés­szak kezdődött szerdán a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a M&velődési Minisztérium, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Politikai Főis­kola rendezésében a Buda­pest Kongresszusi Központ­ban. A tanácskozás elnöksé­gében foglalt helyet Pál Lé- nárd, az MSZMP KB titkára. A háromnapos eszmecsere­sorozatot Szentágothai János, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke nyitotta meg, köszöntve a konferencia kül­földi és hazai résztvevőit Ezután Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének igazgatója tartott előadást Gondolkodva csele­kedni címmel. A konferencia délután szek­cióülésekkel folytatta munká­ját. A szakemberek egyebek között Lukács történetfilozó­fiájáról és költői műfajelmé­letéről, a magyar •munkás- mozgalomban betöltött szere­péről, filozófiájának a jog­filozófiára gyakorolt hatásá­ról és magyar nyelven meg­jelent tanulmányairól tanács­koztak. Ma újabb plenáris üléssel, illetve munkacsoportok ta­nácskozásával folytatódik a2 ülésszak. Támogatás a javasoltaknak Hírnevet szereztek A Csepel Autógyár műve­lődési házának színháztermé­ben- rendezték tegnap délután a 18. sz. országgyűlési válasz­tókerület első jelölő gyűlését, amelyen Szigetszentmiklós, Halásztelek és Tököl állam­polgárai — 556-an jöttek el — dönthettek arról, kik ke­rüljenek a jelölőlistára. A gyű­lésen részt vett Lónárd László, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára. A gyűlés elnöke, Fodor Antalné, a szi- getszentmiklósi tanács vb-tit- kára köszöntötte a megjelen­teket, majd átadta a szót Nagy Józsefnénak, a sziget- szentmiklósi városi jogú nagy­községi pártbizottság első tit­kárának, aki hazánk 40 év alatt elért fejlődését, megyénk eredményeit, gondjait vázolta, majd javaslatot tett a Haza­fis Népfront nevében az or­szággyűlési képviselőjelöltekre. Dr. Jakkel Ottó, 52 éves, a Szerszámgépipari Művek mű­szaki igazgatója, s egyben a SZIM Fejlesztő Intézetének igazgatója, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa. 1957 óta dolgozik Halásztelken és azon­kívül,' hogy az évek folyamán szakterületén tudományos hír­nevet szerzett, sokat tett Ha­lásztelek érdekében. Dr. Novak Béla, G3 éves, a Csepel Autógyár vezérigazga­tója, 1957 óta a 16. sz. válasz­tókerület országgyűlési képvi­selője. Irányítása alatt a Cse­pel Autógyár a közútijármű­gyártás egyik jelentős ipari nagyvállalatává fejlődött. A társadalmi összefogás kezde­ményezésével elérte, hogy a Szállítás helyett - guberáltak Minden maradt a régiben Novemberben beszámoltunk egy törökbálinti idős, rokkant ember-íandkívüli -tettéről, aki- élete kockáztatása árán ho­zott ki a tűzből egy négyhó- hapos csecsemőt. Pedig maga Benyó János is segítségre szo­rul, hiszen negyven éve, a bombázások idején mindkét lábát elvesztette. Januárban Balogh László, a Pest megyei Tanács elnöke a törökbálinti tanácsházán ad­ta át az Életmentő Emlékér­met Benyó Jánosnak és ér­deklődött, hogy miben nyújt­hatna neki segítséget a ta­nács, hiszen ő emberségéve1 rászolgált erre. Akkor Benyó János azt kérte, hogy segítsen a tanács a tűz után felgyü­lemlett rengeteg kidobott hol­mi elszállításában. Gigler Jó­zsef törökbálinti tanácselnök megígérte, amint enyhül az idő, intézkednek. Benyó János tolószékében ülve fogadott, amikor kedden délelőtt felkerestük: — De jó, hogy ideértek! Bár minden kívánságom így teljesülne! Éppen azt mond­tam, hogy írni kellene az új­ságnak, hiszen annak idején a tanácselnök ígérete a Pest megyei Hírlapban jelent meg. A szemét azonban ma is itt van. Ezer forintot fizettem valakinek, hogy kihordja a kerítés elé, ezzel is meg akar­tam könnyíteni a tanácsiak dolgát. Mint Tárai Józsefné, a szomszédban lakó fiatalasz- szony elmondja: Benyó Já­nos heteken át gyűjtötte zsá­kokba az östszeégett holmi­kat, mert a szél szanaszét hordái Az idős ember azon­ban egyre rosszabb egészségi állapotban van — a közel­múltban kórházba is került —, képtelen lesz egyedül el­takarítani a szeméthalmokat. Többszöri kérésükre, április 3-án, megjelent a Gamesztól két ember egy jókora teher­autóval, óm ők az elszállítás helyett használható holmik után kutatva, guberálni kezd­tek, s végül mindössze három talicskányival vittek el. A fiatalasszony megjegyzi, hogy ezekben a hetekben leg­nagyobb gondjuk a vezetékes gáz, tervezőt keresnek, aki a rokkant embernek méltányos áron megszámítaná a munkát. A környékbeliek szívesen se­gítenek majd a földmunkák­nál, de még így is szinte el­viselhetetlen anyagi terheket ró a dolog Benyó Jánosra, ami viszohfr nála ■ nem * luxus, hanem Helyzete miatt alap­vető szükséglet. — A Gameszre tartozik a hulladék elszállítása — mond­ja Gigler József, a törökbá­linti tanács elnöke, amikor Benyó Jánosnak tett Ígéreté­ről kérdezem. — Azt nem tu­dom, hogy elvégezték-e a munkát, én szóltam, hogy te­gyék meg. Az intézkedés tehát meg­történt, csak az ellenőrzés ma­radt el. — A gázvezetéknél tud­nak-e valamilyen segítséget adni a rokkant embernek? — Annyit, mint a többi-ál­lampolgárnak. Többet nem, mert nincs külön pénzünk. — Esetleg pénz helyett jól jönne, ha társadalmi munkát szerveznének. — Az egész gázvezeték tu­lajdonképpen társadalmi mun­kában épül. Külön szervezni nem tudunk. De ha a kör­nyékbeliek segítenek ... M. K. gyár körzetében jelentősen ja­vult a szociális ellátás, óvodák, munkásszálló, sportcsarnok épült. A felszólalók mindkét java­solt jelölését támogatták. Dr. Jakkel Ottó jelölésével 473-an, dr. Novák Béla jelö­lésével 485-en értettek egyet. Á három település második je­lölő gyűlését pénteken rende­zik _ meg 16 órai kezdettel a halásztelki művelődési köz­pontban. Élénk hangulatban A vecsési utcákat a viharos szél, a Ferihegy Tsz központ­jában a 13. választókerület második jelölő gyűlését az élénk hangulat jellemezte teg­nap délután: 190 választópol­gár gyűlt össze a fővárossal szomszédos nagyközségből, il­letve Üllőről, Vasadról, Csév- harasztról. Az eseményen részt vett dr. Fogd Mihály, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkárhelyettese, Tóthné Fiel Marianna, az MSZMP Monori Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának tit­kára, és dr. Hegyi Ferenc, a HNF Országos Tanácsának munkatársa. Csányi János helyi tanács­elnök megnyitója után Ősz Bé­la, a HNF Vecsési Nagyközségi Bizottságának titkára beszédé­ben kitért a körzet települé­sein az utóbbi években ta­pasztalt fejlődésre, nem hall­gatva az infrastrukturális gondokról sem. Majd előter­jesztette a Hazafias Népfront javaslatát. Dobos Ferencné jelenlegi országgyűlési képviselő I960 óta dolgozik a Ferihegy Tsz- ben, az üzemgazdasági osz­tály helyettes vezetője. A má­sik jelölt, Sebeők Csabáné 1980 óta szintén a közös gaz­daság alkalmazottja, a zöld­ségfeldolgozó technológusa. Mindkét jelöltről bővebben írtunk keddi tudósításunk­ban, többek között azt is, hogy az üllői első jelölő gyű­lésen egyformán megkapták valamennyi jelenlevő sza­vazatát. Vecsésen tegnap 11-en kér­tek szót, s a HNF jelöltjeit támogatták: Hidasi Pál üllői nyugdíjas, Holánszki Béla, az OTP vecsési fiókjának vezető­je, Kovács György csévha- raszti nyugdíjas, Pócza Ildikó, a Ferihegy Tsz élelmiszer fő­ágazatának dolgozója, Kaza- csai Istvánná nyugdíjas és Ju- govics Mária vecscsi tanárnő. Csömör Sándorné helyi nyug­díjas javasolta, hogy Lőrincz Ferencnét, a vecsési nagyköz­ségi pártbizottság titkárát is vegyék fel a jelöltek közé. Lő­rincz Ferencné kérésére azon­ban eltekintettek a jelöléstől. Ezek után került sor a sza­vazásra, amelyen Dobos Fe- rencnére 187, Sebeők Csabá­nkra 175 jelenlevő voksolt. A két jelölő gyűlés eredménye alapján tehát mindketten kép­viselőjelöltek lettek. Móza Katalin Vercszki János A hatás mindig kölcsönös Vita a szociálpolitikai program tervezetéről A szociálpolitika legfonto­sabb feladatai közé tartozik olyan alapvető szükségletek kielégítése, amelyek az élet­ciklus meghatározott szaka­szaiban a társadalom minden tágjánál felmerülhetnek, az első lakás megszerzésétől a gyermekintézmények igénybe­vételéig, más. nem közvetlenül a munkából származó pénzbe- ni, vagy természetbeni juttatá- tásokig. A fogalomkör termé­szetesen sokkal bonyolultabb ennél. Erről beszélgettünk dr. Vámos Marietta tóalmási kör­zeti orvossal, országgyűlési képviselővel, aki a parlament egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága tagjaként a napok­ban részt vett azon az ülésen, amelyen a szociálpolitika fej­lesztési programjának terveze­tét vitatták meg. — A témát több szempont­ból roppant jelentősnek tartom — mondotta a képviselő —, mivel ez is társadalmi viszo­nyaink fejlesztésének egyik színtere, egyben társadalompo­litikai céljaink — mint a lét­biztonság fenntartása, a társa­dalmi esélyegyenlőség feltéte­leinek javítása, az arányosabb közteherviselés megteremtése, a demokratizmus erősítése — valóra váltásának nélkülözhe­tetlen eszközrendszere. Mint ilyennek, a szocialista huma­nizmus és a társadalmi igaz­ságosság a vezérlő elve, talp­köve pedig a társadalom tag­jainak önmaguk, illetve egymás iránt érzett felelőssé­ge. Feladatainknak azonban kizárólag szociálpolitikai esz­közökkel nem lehet eleget ten­ni, mivel szociális érdekek ezenkívül az elosztás más te­rületein is érvényesülnek. Ezért mindenekelőtt a külön­böző ellátások, szolgáltatások közötti belső összhang a meg­határozó. Megállapíthatjuk, hogy szociálpolitikánk a fel- szabadulást követően történel­mi léptékben fejlődött. Egyes elemei ma már nemzetközi vi­szonylatban is figyelemre mél­tóak. Anélkül, hogy teljes kö­rű felsorolásra vállalkoznék, feltétlenül meg kell említenem ezek közül néhányat: állam- polgári joggá vált az ingyenes közoktatás és egészségügyi el­látás. szinte a lakosság egé­szére kiterjed a társadalombiz­tosítási rendszer, a gyermeke­seket tekintve a családi pótlék, az idős korúaknak több mint nyolcvan százaléka nyugdíj­ban vagy más nyugdíj jellegű ellátásban részesül és így to­vább. Szoktuk mondani, hogy az utóbbi két-három évben a társadalmon belül növekedtek az egyenlőtlenségek. Igaz. Ám a szociálpolitika nélkül e nö­vekedés mértéke sokkal na­gyobb lehetett volna. © Szóba került, hogy kevés a felkészült, szakképzett munka­erő a különböző szoriilpolitikai feladatok megoldásához. — Valóban így van, bizo­nyos szempontból. Az a véle­ményem, hogy területen mű­Energiaáhes Pest megyei üzemek íz adat önmagában félrevezető HA CSAK azt nézném, hogy a Pest vidéki Tüzép adatai szerint mennyi brikettet, kok­szot, tűzifát értékesített a vál­lalat — az összmennyiság va­lamivel több, mint az egy év­vel korábbi télen. Ám a té­nyeknek, a számoknak az élet ellentmond. Sorbaállások, a telepeken lezajlott viták, ve­szekedések tarkították a tüze­lőanyagok beszerzését. Az üze­mekben is nemegyszer hiány­cikknek számított az életet, a termelést adó-biztosító ener­gia. Aki a földgáz csapját csa­vargatta — nem a lakosok, h-mem az ipari nagyfogyasz­tók közül! — annak eleinte csak-csak csurrant-cseppcnt, de napokig nem jött semmi a csöveken. Kemény, energiát faló, ener­giaéhes tél volt az 1904-85-ös. Még akkor is igaz ez a tétel, ha a fogyasztók egyikét-má* sikát a köztisztasági vállalat­hoz hasonlítják, amelyre min­dig váratlanul, a meglepetés erejével hat a kemény, hideg tél. E kajánság csak részigaz­ság: igenis a megszokotthoz, a mi éghajlatunk produkálta mínuszokhoz képest — tíz év átlagát nézve — kemény volt ez a tél. Az, amikor szénből, kokszból, brikettből, tűzifából, tüzelő- és fűtőolajból, földgáz­ból lényegesen több kellett volna a korábbinál. Az ipari nagyüzemeknek — nem a la­kosságnak. Mert a lakosság nem látta, nem láthatta — kormányintézkedések nyomán, azok szellemében — kárát az energiaéhségnek. Lakások, családi otthonok, iskolák, óvo­dák az energiastopból vajmi keveset éreztek. Viszont a lakosságot is érinti a Pest megyei Energia­gazdálkodási Bizottság tegna­pi megbeszélése. Ahoi ugyan­is a szakemberek arra keres­tek, s adtak választ, miként lehet, s célszerű megszervezni jövőre minden fogyasztó ener­giaellátását. Hogy senki se szenvedjen hiányt, .senkit ne sújtson az energiaéhség. Tü- zéptől az Áforig, s nem utolsó­sorban az Ipari Minisztérium által megfogalmazott energia­gazdálkodási akcióprogramig mindent számba vettek a résztvevők, az érintett képvi­selők — Nagykőröstől Vácig, Érdtől Nagykátáig. NEM VOLT öncélú ez a megbeszélés, mert az elmúlt tél tapasztalataira alapozva igyekezett a legoptimálisabb megoldásokra figyelni, azokat javaslataiban számba venni, s a tapasztaltakból kiindulva a beszerzési, ellátási feladatokat megoldani minden egyes részt­vevő. Nem cseppenként bánva az energiával, hanem a tény­leges, indokolt fogyasztásra- szükségletre tekintettel meg­szabni a szükségleteket. S egyúttal megfogalmazni az év cselekvési programját megsza- bó-meghatározó energiafel­használásához kapcsolódó munkatervet. Varga Edit ködő, emberközelben élő, szo­ciálpolitikai felkészültségű szakemberekre van szükség el­sősorban. Azért, mert a szo­ciálpolitikai intézkedésre rászorultságot csak így lehet elbírálni, mégpedig a helyi ta­nácsok hatáskörén belül. A szóban forgó munkaerőnek, amellett,.hogy ismeri a törvény adta lehetőségeket, ismernie kell az embereket is, akik kö­zött él. Gyakran megtörténik, hogy például idősek nem fo­lyamodnak támogatásért, hol­ott rá lennének utalva. Az e munkakörben dolgozóknak tisztában kell lenniük a leg­főbb gondokkal, amelyek a lakosság egyes csoportjainak szociális helyzetében előfor­dulhatnak. © Választókerületében, a nagykátai térségben Igen szép eredményeket értek el az idős korúak gondozásában, már a korábbi években is. — A körzet egészségügyi szolgálatát vezető főorvosnak, dr. Vámosi Erzsébetnek kez­deményezésére nyíltak meg az úgynevezett hetes napközi ott­honok, amelyek népszerűvé váltak az öregek körében. Ezt a gondoskodási formát célsze­rű tehát szélesíteni, fenntart­va természetesen a házi gon­dozás intézményét is. Ez utób­bihoz előzetes környezettanul­mányt készítünk a körzeti ápolónők segítségével, hogy al­kalmazkodni tudjunk az idős emberek igényeihez. Sokat se­gítenek a térség szocialista brigádjai, akik a megérdemelt gondoskodás mellé szeretetet is visznek öregjeink hajlékába. © A szociálpolitika körébe szokták sorolni a táppénzes ellátást is. Indokoltan, egy­re többet beszélünk mostaná­ban a táppénzes fegyelem meg­szilárdításáról. Ezt miként le­het megoldani? — Táppénzt olyan ember kap, aki betegség következté­ben átmenetileg nem tud dol­gozni. Ezt a közismert dolgot azért mondtam most, hogy ér­zékelhetőbb legyen, mivel. lehet csökkenteni a táppénzes napok számát. Ugye, kézen­fekvő: o betegségek megelő­zésével. Magam is üzemorvos vagyok a Patyolat helyi üze­mében. Tudom, hogy az üzem­egészségügyi szolgálatnak mek­kora szerepe lehet ebben, jól együttműködve magukkal a dolgozókkal, rendszeres felvi­lágosító munkát folytatva. Ad­minisztratív úton nem tartom lehetségesnek a megoldást. Kö­zelebb juthatunk a célhoz a táppénzállományban tartó or­vosok felkészültségének javí­tásával, az ehhez szükséges tárgy; feltételek megteremté­sével is. Elengedhetetlen, hogy a lehető leghamarabb felismert és megállapított diagnózis alapján az érintett dolgozó ugyanilyen hamar hozzájusson a gyógyításához szükséges gyógyszerekhez, ha kell, gyógyiritézeti ellátáshoz. A táppénzes fegyelem megszilár­dításában messzemenően tá­mogatom a laikus ellenőrző rendszer kiépítését, és haté­kony működtetését is. • Szociálpolitikai Intézke« dések címén mindig ugyanoda jutunk, az anyagi támogatás* hoz, magyarán: a pénzhez. — Ez legtöbbször tényleg így van. Ezért nem feledkez­hetünk meg arról, hogy a szo­ciálpolitika elsősorban a gaz­daság függvénye. Tudnunk kell azonban azt is, hogy e kettő öröktől fogva szoros köl­csönhatásban van egymással. A gazdasági feltételek meg­határozzák a szociálpolitikai intézkedések lehetőségeit, a jó intézkedések pedig kedvező hatást gyakorolnak a gazda­ságra, mivel annak jövede­lemteremtő képessége jelentős mértékben függ az egész tár­sadalom teljesítőképességének alakulásától. Ha ezt a teljesí­tőképességet növeljük, növe­kednek gazdasági lehetősé­geink is. Bálint Ibolya. Számítógépes termeltetés, értékesítés Csökkenek a készletek A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat elektronikus számítórendszerre viszi a nyil­vántartást, hogy a megrende­léseket, a raktári készleteket és a vidéki vállalati központok forgalmának alakulását job­ban áttekinthetővé tegyék. A külföldi nagyvállalatok mintá­jára a budapesti központban korszerű komputert szerelnek fel, és erre kapcsolódnak rá számítógépes rendszerekkel a területi központok, illetve a vállalat két kutatóintézete. A közvetlen kapcsolat azért is fontos, mert a vállalat vidéki egységeinek termelési értéke évente 0,5—1 milliárd forint között van, s az értékes vető­magkészletek napi nyilvántar­tása egyúttal azt jelenti, hogy a készletezési gondokat is mérsékelhetik. Nemkülönben fontos, hogy a kistermelők igen" változatos igényeit is egységes nyilván­tartásba vehetik. Ily módon pontos képet kaphatnak arról, hogy milyen készletek szüksé­gesek a boltokban. Ősztől Újhartyánig Tovább épül az M5-ös Az Aszfaltútcpítő Vállalat az idén mintegy félmilliárd forint értékű munkát végez cl az M5-ös autópálya építésénél. A bal autópálya első negyven kilométeres szakaszán — Üjhartyánlg — ősszel már megindulhat a forgalom. Felvételünk az autó­pálya aszfaltozásáról és a kétszer kétsávos, ún. nullahíd épí­téséről készült, amely egyben a Budapcst-körgyűrű egyik cso­móponti hídja is lesz. Fehér József felvitele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents