Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

6 bártan 1985. ÁPRILIS 10.. SZERDA Jogi tanácsok Ha a társbérlő gátolna akarja az eltartási szerződés megkötését ® Albérlőből Jogcím nélküli lakáshasználó • Hagyatéki eljárás Szakszervezeti vizsgálat A sütőipar gondjai Az építőiparban Kedvez­mények Ax építésügy] és városfejlesztési miniszter — más tárcák vezetőivel és az érintett érdekvédelmi szer­vezetekkel egyetértésben — módo­sította az építőipari kivitelező, szak- és szerelőipari vállalatok, szövetkezetek dolgozóinak utazási kedvezményéről, elszállásolásáról, ft saját szerszámaik használatáért adott térítésekről, valamint a kü­lönélés! pótlékukról szóló jogsza­bályokat. A módosítások lényege, hogy — a kísérleti jövedelemsza­bályozásban bevált tapasztalatok alapján — az építőipari vállalatok a jelenleginél nagyobb összegű kedvezményt, juttatást adhatnak, de számolniuk kell azzal, hogy nemcsak többletköltség, hanem annak az átlagosnál nagyobb — 40 százalékos — adóterhe is te­temesen növeli a munkaerőre for­dítható kiadásaikat. Az új lehe­tőségek alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezmények, juttatások mértékét a vállalat kollektív szer­ződésében — munkaügyi szabály­zatában — rögzítsék. A rendeletek módosítása a kihir­detéssel lépett hatályba, de a vál­tozások — ha a kollektív szerző­dés, illetve a munkaügyi szabálv. zat így intézkedik — ez év január 1-től visszamenőleg is alkalmaz­hatók. TÍZ NAP RENDELETI! A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT. számú rendeletnek a 64/1980. (XII. 29.) MT. számú, a 18/1984. (III. 31.) MT. számú, valamint a 12/1985. (III. 14.) MT. számú rendelettel módosított és egy­séges szerkezetbe foglalt szö­vege a Magyar Közlöny 12. számában jelent meg. A gazdálkodó szervezetek a jogszabályban meghatá­rozott ideig kötelesek felül­vizsgálni és módosítani a munkavédelmi szabályzatukat. A hatályos jogszabályok és jogi iránymutatások jegyzéké­nek közzétételéről az 1/1985. MT—TH. számú utasítás a Ta­nácsok Közlönye 1. számában jelent meg. Űj vállalatvezetési formák bevezetésével kapcsolatos szer­vezeti és működési szabályzat elkészítéséről a Kereskedelmi Értesítő 4. száma közöl fontos tájékoztatást. Az utazási kedvezményekről és a dolgozók gépjárművel tör­ténő csoportos szállításáról a 2/1985. (III. 14.) ÉVM., az épí­tőipari dolgozók szálláson tör­ténő elhelyezéséről a 3/1985. (III. 14.) ÉVM., és ugyanezen dolgozók különélési pótlékáról is a 12. sz. Magyar Közlöny tartalmaz új rendelkezéseket. A használt személygépkocsik arányos áráról 6001/1985. ÁH. —Bk.M. szám alatt elvi állás- foglalás jelent meg az Ársza­bályozás és Termékforgalma­zás 1. számában. Mindazok, akiknek kezébe már idei üdülőjegy került, két újdonságot is tapasztalhatnak. Az egyik változás, hogy a ko­rábban külön csatolt értesítés­lap a beutalójegy kilyuggatott részévé, annak mintegy szel­vényévé vált. Ezt az értesítő­szelvényt postai bélyeggel el­látott borítékban, az üdülő cí­mére kell küldeni úgy, hogy az tíz nappal a beutalás meg­kezdése előtt megérkezzék. Az értesítőszelvényen a néven kí­vül szerepel: mikortól meddig érvényes a jegy, hány fővel, melyik napon és várhatóan hány órakor érkezik a beutalt az üdülőbe. Emellett még az életkorra is szükséges választ adni. Értesítés előre Különösen az utóbbit ol­vasva, felmerülhet, miért szükséges az életkor feltünte­tése. Előre kell bocsátani, va­lamennyi adat pontos közlése nemcsak az üdülő, hanem a vendegek érdekét is szolgálja. Bizonyításként elég, ha csak arra utalunk, a szobák elosz­tása életkor figyelembevételé­vel történik, és ha van rá mód, a hasonló korúakat együtt helyezik el. Az időseb­bek, ha lehetséges a földszin­ten vagy az alsó emeleteken kapnak szobát. Sőt, még az ét­termi helykijelölésnél is úgy járnak el, hogy az azonos kor­osztály egy asztalhoz kerül. • na a társbérlő eltartási szerződést kíván kötni, azt a másik társbérlő megakadályoz­hatja-e? Gödöllői olvasónk társbér­letben lakik egy özvegyasz- szonn'yal. A lakás egymástól elkülönített használatú, kettő és fél szobás. Van egy hallsze- rű belépő is, amely az előszo­bából nyílik. Olvasónk 74 éves, társbérlője 60 felé jár. A leg­nagyobb békességben éltek mindaddig, amíg a társbérlője meg nem tudta olvasónk szán­dékát. Azóta megromlott a vi­szony a lakásban. A segítséget is megvonta a fiatalabb öz­vegy, ami abból állt, hogy az apróbb bevásárlásokat vállalta ■olvasónk részére. Az eltartási szerződés megkötéséhez pedig nem járul hozzá —, nyilatkoz­ta a társbérlő. Mi legyen most — kérdezi olvasónk. Ha pana­szosunk feltétlenül ápolóra, gondozóra szorul és ilyenre kö­telezhető hozzátartozója nincs, a tanácsi szociális gondozásra is igényt tarthat Ez utóbbi ab­ból áll, hogy az ebédeltetést, az ellátáshoz szükséges apróbb bevásárlásokat a szociális gondozó elvégzi, a szennyese­ket elszállítja és visszaviszi. Az élelmezés költségeit olva­sónknak kell fedeznie a nyug­díjából, úgyszintén a mosatás költségeit is. A szociális gon­dozó a szükséges gyógyszere­ket is megvásárolja olvasónk pénzéből. Ebben az esetben nem költözik senki a társbér­leti lakásba, és a tanács által nyújtott szociális szolgáltatás ellen a társbérlő sem tiltakoz­hat. Ha viszont olvasónk olyan törődött, elesett, hogy állandó gondozást igényel, betegség folytán netán ágyhoz kötött, akkor különös, méltánylást ér­demlő magánérdekét sérti társ­bérlőjének az a magatartása, hogy nem adja hozzájárulását az eltartási szerződéshez. Eb­ben az esetben pedig nincs más hátra, ha a társbérlővel nem tud megállapodásra jutni, hogy a polgári bírósági eljárást kell igénybe vennie. Ugyanis a Polgári Törvénykönyv sze­rint: ha a joggal való vissza­élés jogszabály által megkí­vánt nyilatkozat megtagadásá­ban áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy külö­Az értesítésszelvények előre- küldése és azokon a pontos érkezés jelzése lehetővé teszi az üdülővezetők számára, hogy a portai szolgálat meg­erősítéséről időben gondoskod­janak. Így az elhelyezés előtti — korábban tapasztalt — vá­rakozás ideje jelentősen csök­kenthető. Az is nagyon fontos, hogy a nászút vagy egyéb ok miatt néhány nappal később érkezők ezt a tényt jelezzék. Az üdülők érdeke Az üdülőjegyen ugyanis a kö­vetkezők szerepelnek: Ameny- nyiben helyét 48 órán belül nem foglalja el, illetve a ké­sést nem jelzi az üdülőnek, a beutalás érvénytelenné válik! Gyakorta megesik, ' hogy egyes vendégeknek két-három nappal előbb kell az üdülőből távozniuk, mivel nincs már annyi szabadságuk, vagy va­lamilyen ok nem teszi lehető­vé a kéthetes tartózkodást. Ha a következő csoportba jelzett később érkezőknek a koráb­ban távozók szobáját tartják fenn, még az is előfordulhat, hogy a helyiség — mivel a korai távozás és a későbbi ér­kezés ideje összegződik — egy hétig is üresen maradna. Ilyenkor az előre jelzett ké­sőbbi érkezés lehetővé teszi, hogy az üdülővezetők arra a hétre önköltségesen értékesít­sék a szobát. Több nagyobb üdülő veze­nös méltánylást érdemlő ma­gánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pó­tolhatja, feltéve, ha az érdek- sérelem másképpen nem hárít­ható el. • Mit kell fizetnie annak, aki albérlőből lett Jogcím nélküli lakáshasználö ? Olvasónk két éve albérlő­ként költözött a mintegy 110 négyzetméter nagyságú tanácsi bérlakás személyzeti szobájá­ba. A lakás különálló W. C.- jét ő használja, a konyhából vizet vesz. Az albérleti díjat úgy állapították meg, hogy fi­gyelembe vette az albérletbe adó a részére végzendő mun­kálatok ellenértékét (festés, parkettcsiszolás) is. Az albér­leti jogviszony viszont idő­közben megszűnt, mert megha­tározott időre kötötték, és ez az idő eltelt. A lakásrendelet szerint ol­vasónknak a használat ellen­értékeként az albérleti díjnak megfelelő lakáshasználati dí­jat kell fizetnie. (Az albérleti díjról a rendelet 18. paragra­fusa, a fizetés jogcíméről a 22. paragrafus rendelkezik.) •A használati Jog az Ingat­lan természetben meghatározott részére is bejegyezhető az in- gatlannyilvántartásba. Olvasónk a hagyatéki tár­gyaláson bejelentette, hogy a hagyatékot képező telek ingat­lanra elbirtoklás címén igényt tart, az egyéb hagyatékra pe­dig hagyatéki tartozás címén jelentett be igényt. Hat örökös közül négy elismerte olvasónk tulajdoni igényét, kettő azon­ban nem. A többség a hagya­téki tartozást is tudomásul vet­te. A közjegyző egyezség remé­nyében függőben tartja az ügyet. Olvasónk kérdezi, mire számíthat. A többségben levő örököstársak elismerése alap­ján kérheti-e, ha a többiekkel megállapodás nem jön létre, hogy a 4/6-od részre a tulaj­donjogát úgy télekkönyvezzék, hogy az ingatlan felső része kerüljön a nevére, ahol egy pincés épület is van. Sajnos olvasónk elképzelése nem vihető keresztül. A ha­gyatéki eljárás során az örö­kösök részére az ingatlan tu­lajdona az egész ingatlanra eszmei hányadokban adható át. Olvasónknak tehát az el­tőjétől érdeklődtünk, hogy ja­nuárban és februárban milyen arányban kapták meg az ér­tesítőszelvényeket. Előrebocsá- tották, bár még csak néhány üdülési csoport tapasztalatai­ról számolhatnak be, ezért messzemenő következtetéseket nem szabad levonni. Elmond­ták, hogy tavaly az értesítő­lapot a vendégeknek csak kö­rülbelül kétharmada küldte el, most pedig a beutaltak mint­egy 85—90 százalékától meg­érkezett. Reméljük, a további tapasztalatok még kedvezőb­bek lesznek, és nincs messze az idő, amikor kivétel nélkül valamennyi vendég előre jelzi érkezését. Ez nemcsak a SZOT kívánsága, hanem a beutaltak érdekét is szolgálja. • • önköltségesen Is Az önköltséges üdülést so­kan szeretnék igénybe venni — a jelzések szerint egyre többen. A korábbi években — mivel az értesítőlap megkül­dése csak kérés és nem köte­lező jellegű volt — az önkölt­séges beutalást nem lehetett előre tervezni, mindig csak az érkezés utáni nap derült ki hogy hány szoba maradt át­menetileg üresen. Most már az előrejelzésnek köszönhe­tően biztonságosabban kiad­hatók az üresen maradó szo­bák. B. J. birtoklás címén támasztott tu­lajdonjogi igényét, még _ a 4/6-od örökös elismerése alapján sem állapíthatja meg a közjegyző, mármint hogy olvasónk ezt a há­nyadot elbirtokolta és a ter­mészetben meghatározott pin­cés rész került a tulajdonába. Tulajdonjog az ingatlan ter­mészetben meghatározott, vagy terület szerint megjelölt részé­re nem jegyezhető be. Haszná­lati joga azonban bejegyezhető a megjelölt részre, megállapo­dás alapján, de ezzel olvasónk tulajdonjogszerzését az érde­keltek még nem ismerték el. A használati jogot akkor is be le­het az ingatlannyilvántartásba vezetni, ha haszonélvezet ter­heli a telket, feltéve, ha eh­hez a haszonélvező is hozzá­járul. Szerencsejátékok, adósságok A fiatalembernek ugyanis nem mindig volt állandó mun­kaviszonya, és bár 1982-ben kisfiúk született, nem adta haza rendszeresen a kerese­tét. Sokat költött italra, kár­tyára és más szerencsejáté­kokra is. Az adósságait pedig többnyire a feleségének kel­lett helyette megfizetni. Az életmódja végül odáig veze­tett, hogy meglopta házastár­sának a szüleit és idős nagy­anyját is. Ezek után az apósa kijelen­tette, hogy nem maradhat to­vább a házában, és a fiatal pár gyermekével egy másik községben lévő albérletbeköl­tözött. Zentai Tibor azonban itt sem emberelte meg ma­gát, továbbra is úgy élt, mint azelőtt. Egy idő után pedig a fiatalasszony már nem remélt változást, megszakította férjé­vel az életközösséget és kisfiá­val együtt visszaköltözött a szüleihez. A felelőtlen ember azonban nem fogadta el azt, hogy a házastársi kapcsolat végleg megszakadt. Többször is meg­jelent apósa háza előtt és az­zal az ürüggyel, hogy a gyer­mekét akarja látni, a felesé­gével próbált egyezkedni. Az asszony azonban már nem hitt neki és kijelentette, hogy végleges az elhatározása. Oálépett a késsel Zentai december 9-én dél­után ismét próbálkozott. Ek­kor apósa nyitott ajtót, aki közölte, hogy majd ha a lánya otthon lesz elviheti sétálni a gyereket, de a házba nem en­gedik be. A férfi erre mérgé­ben a földhöz vágta és össze­taposta a kisfiának hozott aiándékot. majd elment. Másnap azonban a hívatlan vendég ismét megjelent. Anyósa vette észre, hogy bár a kaput kulcsra zárták, vala­miképpen bejutott az udvar­ra. Az asszony megijedt tőle, mert veje korábban életveszé­lyesen megfenyegette őket és felköltötte a férjét. Még el sem tudta mondani neki, hogy mi van, amikor megjelent a lánya azzal, hogy férje való­színűleg bement a lakrészük­höz tartozó konyhába. Az após erre odasietett, és mikor A sütőipari vállalatok 543 szakboltja mintegy 1200 dol­gozójának munkakörülmé­nyeit elemezte az ÉDOSZ. A szakszervezeti vizsgálat kide­rítette: sok helyen nemcsak a vásárlók kifogásolják a pult előtti kedvezőtlen körülmé­nyeket. gyakran belül, a bol­tok kiszolgálóterében és a rak­tárakban sem jobb, esetenként még rosszabb a helyzet. Az üz­letek felszereltsége, nagysága és szociális ellátottsága nagyon eltérő. Igaz találhatók új, kor­szerű üzletek, ám a szakbol­tok többsége régebbi építésű, zsúfolt és korszerűtlen helyi­ségekből áll. Az ott dolgozók gyakran csak nagy erőfeszíté­sek árán tudják ellátni felada­tukat A pult másik oldalán, az el­adórészlegekben dolgozók sok­helyütt a sütőipari termékeken kívül más élelmiszereket is forgalmaznak, lévén, hogy a környéken nincsen más kiske­reskedelmi egység. Emiatt nemcsak a kenyérrel és a pék­süteménnyel kell törődniük, hanem meg kell várniuk a gyakran késve érkező Füszért­a konyhába nyíló varróhelyi­ségben a villanyt felgyújtotta, az ajtó mögül Zentai Tibor lépett elő. A kezében egy hosszú pengéjű éles kés volt, amit az apósa mellének szege­zett. A megtámadott ember ijedtében elkapta a kést, amely két ujját csontig elvág­ta. Megragadta veje csukló­ját és kihúzta őt az udvarra, ahol felesége és lánya segítsé­gét kérte. Zentainé egy üveg­gel vágta fejbe volt férjét, aki nem vesztette el az eszméle­tét, de abbahagyta a táma­dást. A sebesült pedig vérző kézzel a szomszédba sietett se­gítségért. Az őrjöngő ember eközben elkapta anyósa nyakát és a kést mellének szegezte, mi­közben ezt kiabálta: ha nem hívod vissza a férjedet, téged szúrlak le! Amikor a hívásra a szomszéd odaérkezett, Zen­tai Tibor a kerítésen átugorva elmenekült. A sérült elment a körzeti orvoshoz, majd onnan a Bu­dapesti Traumatológiai Inté­zetbe szállították, és a mono- ri rendőrkapitányság ügyele­tét értesítették a történtekről. Robbantani akart A rendőrök a helyszíni szemle alatt és után is in­tézkedtek a támadó felkutatá­sára, de nem sikerült megta­lálniuk. Másnap reggel nyolc órakor azonban, amikor Zentai Ti- borné kiment a lakrészükhöz tartozó konyhába, megdöb­benve látta, hogy férje ott al­szik a heverőn, kezében egy nagy késsel. Az asztalon pedig egy magnókazettát látott. Azonnal szólt az anyjának, aki lánya és a kisgyerek vé­delmére a szomszédból hívott segítséget, majd ismét beje­lentést tett a rendőrségen. Amikor az időközben feléb­redt Zentai Tibor meglátta az érkező rendőröket, kijelentet­te, hogy ha három percen be­lül nem hagyják el az udvart, a kezében lévő öngyújtóval felrobbantja a kiengedett pb- gázt. Az előző napi események miatt alaposan lehetett tarta­ni attól, hogy beváltja a fe­nyegetését, és az udvarra ki­áramló pb-gáz szaga is erő­sen érezhető volt. Ekkor gyors intézkedésekre került sor. A házat, valamint szállítmányokat, amelyek rend­re zárás után érkeznek. Gond. hogy a sütőipari termékekből sem megfelelő a szakboltok el­látása, holott éppen megfordít­va lenne rendj énvaló, hogy a sütőipari vállalatok önálló üz­lethálózatukban a legjobb választékot és a legjobb minő­séget kínálják. Túlságosan so­kat kell cipekedniük, emelget­niük a boltban dolgozóknak. A szakszervezeti ellenőrök számos helyen a balesetve­szélyre hívták föl a figyelmet. A vizsgálat szerint 495 bolt­ban nem megfelelő az anyag- mozgatás gépesítettsége, szem­ben a kellően ellátott 41 üz­lettel, a raktárak felszerelése pedig 114 üzletben vizsgázott elégtelenre; 422 helyen viszont ezeket a tárolórészeket meg­felelőnek ítélték. Az ÉDOSZ- vizsgálat szerint a szaikboltok személyzete elvárná, hogy ne csak a felelősségrevonásnál keressék fel őket alkalmazó üzemeik vezetői, hanem más­kor is: például amikor a szer­vezett üdültetésről vagy a szo­ciális juttatásokról akarják tá­jékoztatni őket a szomszédokét is áramtalanl­tották, a szemközt lévő élel­miszerüzletet bezárták. A rendőrök a főútvonalról mel- lékutakra terelték á forgal­mat, értesítették a mentőket, a tűzoltókat és erősítést kér­tek a monori rendőrkapitány­ságról Elmentek Zentai Tibor édesapjáért, aki odasietve próbálta a fiát lecsillapítani, de ez sem vezetett eredmény­re. A férfi időközben, a tűz­helyről is leszerelte a pb-pa- lackot, hogy gyorsabban jöj­jön a gáz. Fokozta a veszélyt, hogy még három pb-palack volt a házban. Nagy nyomású fecskendők Két órán keresztül nem bír­ták lebeszélni Zentai Tibort öngyilkossági szándékáról, és ezért a legutoljára szánt, nem veszélytelen terv megvalósí­tásához kezdtek. A tűzoltók a főépület fede­zésében nagy nyomású por­fecskendő készülékkel megkö­zelítették a helyiséget. Betör­ték az ablakot és olyan port fecskendeztek a szobába, ami megszüntette a robbanás ve­szélyét. Az ámokfuté még mindig nem adta meg magát, de mi­vel már nem kapott elég leve­gőt, a padlásra menekült, és ott a cserepeket leszedve ki­mászott a tetőre. Átugrott a szomszéd udvarra, melyet ugyancsak körülvettek a rend­őrök. A felszólításra nem állt meg, hanem a kertben talált két szárvágó szerszámmal a nyári konyhába menekült. A tűzhely csapját lecsavarva ott is kinyitotta a gázpalackot, de a konyhaablakon beugró Ku­tyán Károly rendőr hadnagy és az ajtón benyitó Szabó László főtörzsőrmester felszó­lítására végül megadta magát. A jól összehangolt karhatal­mi akciónak és a közreműkö­dő tűzoltóknak köszönhető; si­került megfékezni az önmagá­ból teljesen kivetkőzött férfit anélkül, hogy nagyobb baj történt volna. Utólag az is kiderült, hogy Zentai december 10-én búcsú­beszédet diktált magnetofon­szalagra. arról, hogy apósának és anyósának meg kell halnia. Mint mondotta, a feleségét csak azért nem akarja meg­ölni, hogy legyen aki felneve­li gyermeküket. Ennek elle­nére a vizsgálat során tagad­ta gyilkos szándékát. A nyomozás folyamán or­vosszakértői vizsgálatra is sor került, és megállapították, hogy Zentai Tibor nem szen­ved elmebetegségben vagy tu­datzavarban. Rövidesen a bí­róság előtt kell felelnie azért, amit elkövetett. Gál Judit ÉT yjdonságek, változások Tudnivalók a SZÓ T-beutalókról Dr, M. J. Iredményes karhatalmi akció Megfékezték as ámokfutót j! Az elmérgesedett családi viszályok olykor végzetes j következményekre vezethetnek. A közelmúltban rend- í őrök és tűzoltók közös karhatalmi akciójával sikerült í csak elejét venni a nagyobb bajnak, és megfékezni egy í ámokfutót, aki családján, saját magán kívül a környe- ? ken lakók életét, testi épségét is veszélyeztette. A nem ^ mindennapi események színhelye egy családi ház volt ^ Péteri községben. Történetünk főszereplője; Zentai Ti- ^ bor, amikor öt évvel ezelőtt megházasodott, odaköltözött az apósához. A kezdetben szépen induló családi kapcso- í lat azonban később nagyon megromlott. i

Next

/
Thumbnails
Contents