Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

átérni Minden jóban vqn azért valami rossz is. A ' kitava­szodás sok állat tragikus végét hozza. Mi emberek erről kevésbé tehetünk, mégha miattunk is történ­nek az esetek. Az utakat ezekben a napokban ku­tyák és macskák tetemei szomoritják, de láthatunk más állatáldozatokat is. Általában igyekszünk el­kerülni ezeket a balesete­ket, de ez nem mindig si­kerül. Hiszen az állat cse­lekedete kiszámíthatatlan. Így vélekedtem. Mígnem egyszer meglepő élmény­ben volt részem. Autó­buszunk a Csintoványi csárda parkolóban kikép­zett megállójába érkezett. Jól lehetett látni a 30-as főút forgalmát. Egy csenevész kiskutyán derültünk, amint kibújt az út menti árokból. Azután elcsodálkoztunk: ahogy át­sietett az úttesten, először balra, majd jobbra nézett! Sértetlenül átért a túlsó oldalra. Az állatok visel­kedésével foglalkozó tudó­sok talán eldönthetnék, tu­datos, avagy ösztönös cse­lekedet volt-e ez a kutyus részéről. Az egyszerű szemlélő arra gondol, az egyik kutya okosabb, ügye­sebb, a másik nem. Vala­hogy így vagyunk ezzel mi emberek is. Egyik részünk tudja mit kell csinálni, ha át kell haladnunk az úton, a másik csak gondolja. Rajtuk a szerencse segíthet. —áv A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1985. ÁPRILIS 10., SZERDA A környezetvédelem terve Eredmények, hiányzó keretek A városi tanács végrehajtó" bizottságát legutóbb arról tá­jékoztatta a műszaki osztály, hogy mi történt a környezet- védelmi intézkedési terv elké­szülte óta. Mi történt? Lakótelepi gáz Mépfront Téves a szám Olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a városi nép­frontbizottság száma tévesen szerepel a telefonkönyvben. A jó szám : 20 791. á nap prsgraBsga Irodaim; mű filmen: Mol­nár Ferenc: A Pál utcai fiúk, 14.30 órakor. Régi sikerfilmek: Kalotasze­gi madonna, 17 órakor. Boszorkányszombat. Magyar mesefilm. Csak 4 órakor! Ellopták Jupiter fenekét, Francia bűnügyi filmvígjáték. 6 és 8 órakor. Mit tesznek a föld védelmé­re? A családi és üdülőházak övezetében az általános és részletes rendezési terv szerint használják fel a területet. Arra törekednek, hogy minél több alkalmas helyet találjanak házépítésre a belterületeken. A földhivatallal közösen éven­te kétszer tartanak határszem­lét. Ellenőrzik a mezőgazda- sági területeket, a magán­kiskerteket, a zártkerteket és más bérleményeket művelik-e. Ha nem, a jogszabály adta keretek között megteszik az intézkedést. Művelésre felszó­lító küldeményt huszonhárom esetben adtak postára. A tájékoztatóból megtud­tuk, Gödöllőn az alapkőzet megóvása, az erózió megaka­dályozása nagy gondot okoz. A kritikus településrészeken a belvízrendezés, a hordalék megfogása több millió forintot igényelne. Pénz hiányában a Rákos-patak rendezése is ké­sik, ez pedig előfeltétele a bel­területek vízrendezésének. Bel­vízrendezésre három eszten­deje nincs kerete a tanács­ol nak. Az idén sincs. A legsür- T'getőbb feladatokat az út-híd keret terhére oldják meg. Mit tesznek a levegő tiszta­ságáért? A környezetvédelmi terv az energiatakarékos, ke­vés szennyezéssel járó gáz­program végrehajtását írja elő. A lakosság bevonásával, gáztársaságok kivitelezésével Érdemesek a figyelemre Vidékünk védett területei S okféleképpen óvjuk kör­nyezetünket. Védjük oly módon is, hogy megőrizzük vagy törekszünk megőrizni az arra érdemesnek tartott táj­részlet ősi biológiai, esztétikai arculatát. Olykor elkerülhe­tetlen az emberi beavatkozás, a változtatást azonban úgy igyekeznek véghez vinni, hogy az ősi arculat lehetőség sze­rinti megóvása mellett egész­séges, harmonikus kultúrtáj alakuljon ki. A természetes táj ma már elég kevés. Míg megyénkben több országos jelentőségű te­rület áll védelem alatt, Gö­döllőn és környékén legfel­jebb megyei vagy helyi jelen­tőségű védett terület lelhető. Megyei értékű a 135 hektár kiterjedésű gödöllői arboré­tum, amit 1902-ben létesítet­tek. Itt erdészeti jellegű tudo­mányos kísérleteket végeznek. Az Erzsébet-park ugyancsak megyei jelentőségű védett te­rület. Értékessé teszik hársfái, idős tölgyei, fenyői. Az utób­biak közül kiemelkedik a hev- deris deccurens nevű, ritkán előforduló, hatalmas példány. A parkban mintegy 150 fajta ritkán előforduló fa és bokor találliató. , . Gödöllő környékén nyolc helyen található még helyi je­lentőségű védett tájrészlet. Ezek közül a legérdekesebb a veresegyházi Üsző sziget ésa csömöri Öslápos. Az előbbi igen érdekes természetig kép­ződmény. A szél és a víz fel­színformáló hatása következ­tében lánfoltok szakadtak le a partról. Növényzete jellegzete­sen lápi, állatai között pedig megtalálható a nagyon ritka lápi póc nevet viselő halfaj. Jégkorszaki maradványokat őriz Csömörön, a határ északi részén fekvő, 26 hektáros ös­lápos. Ugyanitt a Legelő ne­vű határrész növénytani ér­dekességei miatt védett. Növénytani érdekességei vagy növényösszetétele miatt kezelik természetvédelmi ér­tékként Domonyban a Bá­rányjárást, Kerepestarcsán a Forrásvölgyet, Nagytarcsán az Orchideás-rétet, Pécelen a pusztalocsodi legelőt és erdőt, valamint Versegen a Fenyő­haraszti parkot. A bagi Va­daskert vadvédelmi terület. Vidékünk sem szűkölködik szépségekben, s alighanem va­lamennyiünknek van még mit felfedeznünk, s van mit vé­denünk is, hiszen mi vagyunk a gazdái e területeknek, szem­ben a fővárosból érkező hét­végi kirándulókkal, akik leg­többször ott hagyják kirucca­násuk emlékeit. B. M. Röplabdafinálé Az egyetemi sportcsarnok ad otthont az országos egye­temista és főiskolás röplabda­bajnokság döntőjének, április 12—14. között. A fináléba négy férfi és négy női csapat jut. Az már biztos, hogy a GEAC kiesett, valamint az is, hogy a szombathelyi főiskola női, a testnevelési főiskola férfi és női csapatai viszont bejutot­tak a döntőbe. Az ünnepélyes megnyitó 12-én délután egy órakor lesz. Valamennyi já­téknapon két-két női, illetve férficsapat szerepel. Mégsem marad csupán nézőszerep a gödöllői röplabdásoknak, mert a tornába illesztve szombaton NB II-es bajnoki mérkőzést vívnak a RomhánnyaL eddig nyolcvanegy kilométer­nyi hálózatot építettek ki. Eb­ben az évben újabb tizenkét kilométer készül el. Csaknem négyezerötszáz lakás kapcsoló­dott a hálózatba. Megoldották a lakótelepek gázellátását is. Gödöllőn is akadnak válla­latok, amelyeknek úgynevezett légszennyezési bejelentési kö­telezettségük van. Az utóbbi években nem lépték túl a megengedett határt, ezért bír­ságot sem fizettek. Növekszik a gépjárműforgalom, a kipu­fogógáz ellen várostűrő fák­kal, növényekkel kívánnak védekezni. Késik a gerinc Mit tesznek a víz védelmé­re? Gödöllő a Rákos-patak völgyére települt. Az első víz­adó réteg minőségét a patak szennyezettsége erősen befo­lyásolja, hangsúlyozza a tájé­koztató. A város vezetékes ivóvízzel való ellátottsága kedvező. A lakások 97 száza­léka van bekapcsolva. Az ásott kutak jelentősége el­enyésző. Az elmúlt időszakban tíz kilométernyi vízvezeték épült. Folytatják a szennyvíz- tisztító építését. Elkészültével megoldódik a város szennyvi­zének tisztítása. Valamivel több mint öt kilométer csa­torna is épült az eltelt néhány évben. A csatornahálózatba bekötött lakások aránya öt­venszázalékos. Az idén, a Ságvári Endre és a Lovarda utcában épül csa­torna. Hossza ötszáz méter. Társulati formában. Az MTI beruházásban épült meg a Hunyadi, a Csehszlovák— Magyar Barátság útján és a Gerle utcában a szenyvíz fő­gyűjtő-hálózata. A tisztítómű­höz vezető Körösi Csorna úti szakasz rekonstrukciója vi­szont késik. Pénzügyi nehéz­ségek miatt nem készülhetett el a máriabesnyői gerincveze­ték. Mit tesznek a természet és a táj véde’mére? A tájékozta­tó szerint Gödöllőn évről évre növelik a parkok, zöldterüle­tek nagyságát, a Városgazdál­kodási Vállalat révén gondos­kodnak annak fenntartásáról. Ehhez a lakosság is jelentős segítséget nyújt. Ebben az év­ben folytatják a Barátság-li­get építését, a Magyar—Szov­jet Barátság lakótelep, a Sza­badság tér, valamint a Kör utca parkosítását. A baj az, hogy nincs kiépítve a locsoló- hálózat. Tavaszi-őszi fásítási akció­kat szerveznek, pótolják a ki­vágott fákat. Fakivágási enge­délyt csak nagyon indokolt esetben adnak. Gondoskodnak az Erzsébet-park folyamatos karbantartásáról. Felügyeletét egy nyugdíjas látja el. Fenn­tartásához a megyei tanács évi ötvenezer forinttal járul hoz­zá. A város közterületeit, bel­ső parkjait is három nyugdí­jas vigyázza. Hosszú távra Mit tesznek a város környe­zetének tisztaságáért? A vá­rosból intézményesen szállít­ják el a szemetet. Mivel terü­letén nincs kijelölt hatósági lerakóhely, sok az illegális szeméttelep. Mivel ezeket nem sikerült felszámolni, illetve nem tudták megakadályozni, hogy különböző helyeken hul­ladékot rakjalak,le, a környe­zetvédelmi őröknek ez évben kiemelt feladattá tették a megelőzést. A tájékoztató sze­rint eddig nem nagy sikerrel. Évente, tavasszal nagytaka­rítási akciót szerveznek. Ek­kor számolják fel az illegális szeméttelepet, a lakosság és az üzemek közreműködésével rendezik a közterületeket. A környezetvédelmi intézke­dési terv hosszú távra szól. A tanács végrehajtó bizottsága utasította a műszaki osztályt a hátralevő feladatok végrehaj­tására. K. P. Épül a gödöllői Karikás Frigyes Általános Iskola fedett uszodá­ja cs újabb hat tanterme. Képünkön: Tajti István, a Közép- magyarországi Közmű- és Magasépítő Vállalat munkáját a I’ÁÉV darujával segíti, Szilágyi Károly hegesztő-lakatossal egy homlokzati elemet emelnek, a helyére Hancsovszki János felvétele Népművészeti találkozó íz áprilisi program Az ötödik Galga menti nép- művészeti találkozó jegyében ebben a hónapban is több programot rendeznek a von­zásikörzet községeiben. Időben a ilegközelebbi szombaton, áp­rilis 13-án lesz a galgahévizi Kodály Zcítán Művelődési Házban. A délután 3 órakor kezdődő műsorban népdalkö­rök és kórusok mutatkoznak be a közönségnek. Fellép a ba­gi Muharay Elemér népi együt­tes asszonykórusa Tóth Mi- hályné, a dányi vegyes kórus Monostoriné Fabó Judit, a helybeli pávakör Hintalan László, a galgamácsai asszony­kórus Takács Istvánná, a hé- vizgyöi-ki asszonykórus dr. Balázs Józsefné, az isaszegi Csata együttes Abai Tamás, a kartali asszonykórus Márton­ná Sági Mária, a mogyoródi asszonykórus Jakab Mihály, a szadai népdalkor Cziberéné Szitó Mária, a túrái népdalkor Köles Péter, a veresegyházi népdalkor Vadász Agnes, a zsómboki asszonykórus Győré Béláné vezetésével. A következő esemény szín­helye Bag. A művelődési ház­ban 20-án, délután 3 órától tartják meg a népi együttesek, tánccsoportok bemutatóját. A helybelieken kívül a galgamá­csai, galgahévizi, szadai, tú­rád, zsámboki, csoportok lép­nek fel, valamint táncosok Csömörről, Galgahévizről, Isa- szegről, Kartalról, Szádéról. A hónap végén., április 27- én Aszódon nyitják meg a tárgyalkotó népművészeti pá­lyázatra érkezett alkotásokból rendezett kiállítást. S ugyan­csak Aszódon- lépnek közönség elé a hangszeres népzenészek, szólóénekesek, valamint a pró­zamondók. Kezdési idő 14 óra. A legeslegjobbak között Csendes Cserhát küldöttei Szombathy Viktorral, a ki­váló természet- és faluturista íróval egyszerre dobban a szí­vem, ha nógrádi tájra érke­zünk, vagy akárcsak hallunk is róla. Az északi hegyek öle­lésében című könyvében így ír vonzalmáról: A palócok kedvessége, ven­dégszerető, barátságos volta nem változott — úgy vélem — évszázadok óta sem. Vidámo- dik a lelkem, nevet a szemem, ha köztük vagyok. Mert elfo­gult vagyok. Hasonlóan érzek én is. Szombathy Viktor a táj észa­ki végén született, Gömörben, magam pedig a délin, a Gal­ga mentén. Ott is, Itt is ked­ves szomszéd a nógrádi. A csendes Cserhát eldugott kis községei apró külön világok. Minden faluban más a népvi­selet. Persze ez éppígy jellem­ző a mi vidékünkre is, elég bepillantani az aszódi Petőfi Múzeum néprajzi kiállítására. SoaS* ::::: Az, amin a bagiakkal tartó tudósítóként elcsodálkoztam a szövetkezeti pávakörök és népzenei együttesek harmadik országos találkozóján Egerben, nem is ez volt. Hanem az, hogy a mohoraiak, magyar- nándoriak, rimóciak nemcsak a különleges viseletűkkel vál­tak emlékezetessé, hanem egyedi és fergeteges műso­falván, Füzesabonyban és Verpeléten 28 csoport jutott színpadra, hogy közülük a 12 — talán — legjobb kiválasz­tott másnap az egri Gárdonyi Géza Színházban szerepeljen. Minél kiválóbbak a csopor­tok, annál nehezebb a rang­sorolásuk. Kezdték a tápéiak. Műsoruk után úgy zúgott a taps, mint egy nyári zápor. A bagiak — Tóth Mihályné és Rónai Lajos vezetésével — is­mét kiválóan énekeltek, s vi­seletűk is tekintélyt paran­csolt. ::::: jegyezhetik, hogyha a szadai betyárokat emlegetik valahol, akkor lehet, hogy a taktaközi szadaiakról van szó. A gyöngyöspataiak kiváló szólistákkal jeleskedtek. El­énekelték azt a dalt is, amit mi Bagón másképp ismerünk. Amit Máté Istvánné, Ilon né­ni így dalolt a rádióban: Én- belőlem sej-haj, nem jó csil­lag lett volna,/ Mert az égen nem jól ragyogtam volna./ Éjféltájban otthanhagynám az eget,/ fölkeresném sej-haj a régi szeretömöt. Énekelnek a bagi asszonyok A szerző felvétele rukkal is. Egy olyan kis fa­lut, mint Rimóc, ahol kétezer ember él, ezekután már nem tudunk elfelejteni! Vigyázó szemünket tehát a cserháti szomszédokra vethet­jük. Már ők is vetélytársak. Izguljanak rajta az együttes­vezetők, én örülök neki! Per­sze egy országos versenyen természetes, hogy a gálán a legeslegjobbak lépnek fel. A találkozó első napján négy helyszínen, Hevesen, Bálapát­A mohorai-magyamándori pávakör viseletén, amikor szét­húzták a fügönyt, felszisszent a közönség. Ez kérem cserhá­ti csoda! Utánuk egy távoli táj, a Tiszahát követei, Esze Tamás tarpai serege lépett a pódiumra. Majd szűkebb pát­riánk, Pest megye másik két kiválósága, a pilisszentkeresz- ti szlovák népdalkor és a tá­borfalvai népzenei együttes következett. A buzsákiak különös főkö­tőjükkel és természetesen táj- szólásukkal tűntek ki. A tak- taszadaiak arról tanúskodtak, hogy megvan az öregek után­pótlása, mert tehetséges fiúk és lányok szerepeltek a férfi­karral. Azt is meghallhattuk, hogy feléjük a csalán az cse- náj, s a mi szadaiaink meg­Én biztosra vettem, hogy a gálát a kaposvári területi ta­lálkozón is viharos sikert ara­tott hosszúhetényi fúvószene­kar műsora zárja. Így is lett. Sikerükhöz hasonlót talán az egri várvédők diadala óta nem éltek meg a városban. Aki tudott, énekelt a zenére. Aki nem, majdnem sírt az örömé­ben^ Ilyen volt a hangulat a nézőtéren. A hagyományőrző együttesek tagjai szabadidős elfoglaltságként űzik ezt a mű­vészetet. Ám hovatovább nem marad szabad idejük másra. A legelfoglaltabb emberek kö­zé tartoznak. A közönségnek persze semmi sem drága. Egvre inkább mindennapi szükségletté válik a népi ha­gyomány életünkben. A nép­zene olyan, mint a fa. Nemze­dékről nemzedékre öröklődik tartalma, s ha ápolják, szépen virágzik.'édes gyümölcsét szü­retelhetjük. Balázs Gusztáv ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Uszoda és tantermek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents