Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

PEST /äT\ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYI MEG YEI jBr MJJP *&Hxna EGYESÜLJETEK! MM: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A XXIX. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Ára: 1,1(0 forint 1085. MÁRCIUS CSÜTÖRTÖK Revizorok, ellenőrök, v&gy... ? (3. oldal) Régi és új harmonikus ötvöseié oldal) Főszerepben a kézilabda (7. oldal) Hétszer ad, aki gyorsan ad (8. oldd) Lecserélik a benzint faló kocsikat Sztárok lesznek a Volán Sztárok öt esztendővel ezelőtt kezd­ték fontolgatni a Volán Tefu- nál, hogy az üzemanyagok árá­nak emelkedése miatt mi le­gyen a sorsa a drága benzin­nel működő tehergépkocsik­nak. Csupán jellemzésül az ak­kori helyzetre: három év alatt 330 millióval nőttek a válla­lat benzinre, gázolajra fordí­tott kiadásai, s ez az összeg éppen elvitte volna az akkori nyereséget. Mint dr. Tóth Zoltán, a mű­szaki és technológiai önálló osztály vezetője elmondta, gondos előkészítés után 1932- ben kezdődött el a d ízel és í té­ri pi'ogram. A közismerten nagy fogyasztású ZIL-ekbe olajat fogyasztó IFA-motoro- kat építettek be. Más moto­rokkal is kísérleteztek — töb­bek között nyugati gyártmá­nyúnkkal —, ám a beszerzési nehézségek miatt végül is az NDK-beii gyártóra esett a vá­lasztás. Mintegy 210 öszvér autó született 1933 közepéig, a használat közben szerzett ta­pasztalatok azonban jelezték, hogy ez a különös házasság csak átmeneti megoldás lehet. Az IFA-motorokat Romániá­ból behozott DAC hajtóművek követték, ezeket beszerelve to­vábbi 700 kocsit alakítottak át. HARMADIK J óstehetség híján is bi­zonyosak vagyunk benne, a megye ipara márciusban sokkal többet nyújt majd, mint amennyi­re futotta erejéből január­ban és februárban. A már­cius ugyanis harmadik hó­nap, a naptár szerint is az, a termelés, a szállítási kö­telezettségek szemszögéből nézve úgyszintén, s bár a június, a szeptember, a de­cember már nem harmadik hónap a naptár szerint, ha­nem hatodik, kilencedik, tizenkettedik, az árukibo­csátás eredményeit tekint­ve harmadik lesz, azaz csúcs az előtte ess utána le­vő két-két hónap képletes ás viszonylagos sík terepe között. Rút kifejezéssel a szak­emberek ütemtelcnségnek nevezik ezt a szakaszossá­got, olyan rossz hagyomány­nak, amelytől az ipar nem tud — és talán: nem is akar? — szabadulni. Az esztendő tizenkét hónapjá­nak termelési eredményeit száznak véve, például a megye fafeldolgozó üzemei­ben a márciusi, júniusi, szeptemberi teljesítmények 11—10 százalékkal voltak magasabbak 'tavaly, ám ne­hogy azt gondoljuk, ez a leginkább kiugró adat, vannak különbek is.. Így a többi között a híradás- cs vákuumtechnikai iparé, ahol a harmadik hónapok húsz és harminchat száza­lékkal tetézik meg az átla­gost. amint az sem számít különlegességnek, hogy egy-egy cég. iparterület de­cemberben a másfélszeresét nyújtja annak, mint amit tizenkét hónap átlagában adott. Néhány gépipari üzemben — enyhén szólva, nem tapsoltak az ötletnek — pontosan megnéztük, a termelési többlet vajon mi­lyen módon kapcsolódik a létszámhoz? Fény derült arra a furcsa — és a köz­vélekedéssel homlokegye­nest szemben álló — tény­re, hogy a tetemesen na­gyobb árukibocsátás a har­madik hónapokban nem többletet, hanem éppen mí­nuszjelet írat a jelenléti ívekre, a bélyegzőkártyák­ra. két-három százalékkal kisebb a létszám ilyenkor, mint azokban a hónaprik- , ban. amikor a termelési fel­adatok átlagosak csu­pán ... ! Bővítve a meghökkentő tapasztalatokat., Az is kide­rült a különböző tényezők összevetésekor, hogy a várt­tal szemben a termelési csúcsok idején . a villamos ' energia felhasználása ko­rántsem éri el a csúcsot, sőt kisebb, mint máskor! Mi­féle varázslat hat itt? Nin­csen szó varázslatról, rej­télyről, néhány indok — ok — kézenfekvő, A többi kö­zött az, hogy a technológia jellegéből következően a harmadik hónapokra jut a termelés ún. befejező sza­kasza, az összeszerelés, a kikészítés, a csomagolás, amik elengedhetetlen felté­telei a kiszállításnak. A ki­szállítás, azaz a végtermé­kért elkönyvelhető termelé­si érték így azután hirtelen megugrik, hiszen a legtöbb szállítási szerződés negyed­évekre tagoltan rögzíti a termelő kötelezettségeit. Ehhez az ún. befejező sza­kaszhoz nem kell annyi ember, elegendő kevesebb energia is stb., tehát van­nak nemcsak érthető, ha­nem elfogadható elemek is a vélt rejtélyek magyaráza­tában. Pontosan azárt, mert nem csekély az elfogadható mozzanatok súlya, háttérbe vész az, aminek a súlya szintén nőm csekély, s ez az elfogadhatatlan mozza­natok sziklaszilárdnak bi­zonyuló tömbje. Ennek a tömbnek része az a vesze­delmes gyakorlat, hogy a termelőik — tisztelet a ki­vételnek — eleve beterve­zik a harmadik hónapok csúcsait és a többi hónap völgyeit, mert például csak ezen a módon — az előre tudott túlórákkal — képesek megtartani azo­kat a legtöbbször magasan képzett szakmunkásokat, akik nélkülözhetetlenek a befejező műveleteknél. A harmadik hónapok feltűnő különbözőségében továbbá szerepe van az elszámolási rendszernek is, hiszen a szűkített önköltség helyett — ami a saját termelésű készletek vonzata — a ter­melői ár, árbevétel jelenik meg a könyvelésben, és a kettő között tetemes az el­térés. H iba lenne tehát a har­madik hónapokért ki­zárólag a termelőket kárhoztatni, úgy vélni, olyan gyengéje az a gazda­ságnak, amelyen javítani vállalatok lehetősége, dolga, másutt nincsen teendő. A változtatás, 3 javítás ter­mészetesen nem valami el­képzelt egyenletesség, szép ívű grafikon érdekében kí­vánatos, hanem mert a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy mind a leül-, mind a belföldi értékesítésben ép­pen a harmadik hónapok­ban készült, kiszállított áruknál merül fel a legtöbb minőségi kifogás! A hajrá­nak. a hamar! munkának tehát az egyik oldalon az az eredményé, hogy lehet számlázni, a másikon vi­szont ott a veszteség, a hír­név rontása, a megbízha­tatlanság tanúsítása. Melyik fontosabb? Hosszú távon melyik az értékesebb?! Mészáros Ottó A vállalat szakemberei idő­közben azt is megnézték, mi­lyen új, gázolajat fogyasztó te­herautókat szerezhetnek be a szocialista országokban. Az eddig is ismert IFA-k mellett két esztendeje tűntek fel az új kivitelű lengyel Sztárok, amelyekből néhányat nálunk is kipróbálhattak. A tapaszta­latok nagyon kedvezőek vol­tak, a 150 lóerős, hathengeres motor megbízható, jól bírja az igénybevételeket, és a gyártók vállalták a megrendelések fo­lyamatos teljesítését, valamint a zavartalan alkatrészellátást is. Az idén a Volán Tefu 250 Sztárt rendelt, s a legfris­sebb információk szerint az el­ső félévben átvehetik vala­mennyit. Az öszvér, átalakított kocsikat elhasználódásuk után leselejtezik, s a tervek szerint ezekkel a lengyel járművek­kel cserélik ki. Az elképzelé­sek között szerepel, hogy 1990- re már túlsúlyba kerül a dí- zelmeghajiás, s csak néhány kisebb teherautóhoz használ­nak majd benzint. F. Z. A magyar ipar negyven éve lövetni a versenyképességet Szerdán a Budapest Kongresszusi Központban szekcióülésekkel folytatta munkáját a magyar ipar 10 eves fejlődését áttekintő, kedden kezdődött konferencia. _ . Az eszmecserék tapasztalatait a konferencia résztvevői plenáris ülésen összegezték. Román Zoltán, az MTA ipargazdaságtani kutatócso­portjának igazgatója a gazda­sági növekedés és az ipar kap­csolatát elemző szekcióülés vi­tájáról számolt be. A hozzá­szólók jelentős eredményként értékelték, hogy a magyar gazdaság az elmúlt negyven évben került közelebb a leg­fejlettebb országokhoz, s a nö­vekedés motorja — a jól is­mert gondok ellenére — két­ségtelenül az ipar volt. Meg­állapították ugyanakkor, hogy a kívánatos dinamizmus el­éréséhez jobb minőségre, ha­tékonyságra, rugalmasabb szerkezetváltási készségre van szükség. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézeté­nek igazgatója a műszaki ha­ladásnak az iparban betöltött szerepét értékelő vita tapasz­talatait összegezte. A harmadik szekció az ipa­ri tervezés, szabályozás és a szervezés kérdéseivel foglalko­zott. Csikós Nagy Béla, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság elnöke összefoglalójában arról Frcjíagamla- és idsslogiai kérdések Moszkvai tanácskozás Moszkvában szerdán meg­tartották a szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjai propaganda- és ideoló­giai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai­nak tanácskozását. A tanácskozáson Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára mondott megnyitó beszédet. A tanácskozáson részt vet­tek: a Bolgár Kommunista Párt részéről — Sztojan Mi- hajlov, a KB titkára; Cseh­szlovákia Kommunista Pártja részéről — Jan Böjtik, a KB elnökségének póttagja, a KB titkára: a Kubai Kommunista Párt részéről — Jorge Ris- quet. a KB Politikai Bizottsá­gának és a KB titkárságának tagja; a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt részéről — Sámán Vinakcth. a KB titkára; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről — Henryk Bednarski, a KB titkára; a Magyar Szo­cialista Munkáspárt részéről — Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára; a Mongol Népi. Forradalmi Párt részéről — Cercnpilin Balhadzsav, a KB titkára; a Német Szocialista Egységpárt részéről — Joachim Herr­mann, a KB titkára; a Román Kommunista Párt részéről — Petru Enache, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről — Mihail Zím- janyin, a KB titkára; a Viet­nami Kommunista Párt részé­ről — Hoang Tung, a KB tit­kára. A részvevők véleménycserét folytattak az ideológiai, vala­mint a tájékoztató és propa­gandamunka időszerű kérdé­seiről, mindenekelőtt a fasisz- la Németország és a militaris­ta Japán felett aratott győze­lem közelgő 40. évfordulójá­val összefüggésben. A tanácskozás baráti lég­körben, a megvitatott kérdé­sekben tanúsított egység je­gyében zajlott le. Bevetésre készül a laka Rövidesen befejezik az erőgépek leli nagyjavítását a Szilas- menti Tsz csömöri erűgepjavító üzemében. Már csak egy Rá­ba—180-ast cs három MTZ-traktort kell megjavítaniuk a szak­embereknek. Képünkön: Kavccsánszky Lajos a Rába—180-as motorját reparálja. Barcza Zsolt felvétele szólt, hogy az 1985—90-es években a hazai ipar valószí­nűleg kedvezőbb feltételek között fejlődhet, mint az el- műit években, ez azonban az eddigiektől eltérő, új _ típusú rugalmasabb iparirányítást igényel. Elhangzott az is, hogy ha a magyar ipar gyor­sabb növekedési pályára akar lépni, akkor jobban fel kell használnia a KGST-együtt- működésben rejlő lehetősége- két. A szekcióvezetők beszámo­lójával befejeződött a kétna­pos konferencia. ★ A szekcióülésekkel párhuza­mosan került sor a könnyű­ipari ágazati tanácskozásra, amelyen részt vettek a lakos­sági ellátásban és az export teljesítésében elsősorban érde­kelt ipari és külkereskedelmi vállalatok vezetői. E megbe­szélésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyet­tes. Kapolyi László ipari mi­niszter, Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese, ott voltak az ágazati szakszervezetek főtit­kárai, valamint az irányító szervek képviselői. ★ Délután a Budapest Kong­resszusi Központban az ipar- vállalatok vezetői igazgatói értekezleten vitatták meg az idei év legfontosabb tervíel- adatait, és egyúttal értékelték a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakának eredményeit. A tanácskozáson megjelent Ma- róthy László, az MSZMP Politikai. Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Ballai László, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Grósz Károly, a KB tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra és Gál László, a SZOT tit­kára. Kapolyi László egyebek kö­zött elmondta, hogy az ipar az elmúlt négy évben az alapvető gazdaságpolitikai célokat elér­te, eközben azonban kedvezőt­len gazdasági folyamatok is kibontakoztak. A termelés 9 százalékkal nőtt, de az egyes ágazatok fejlődésében erős a differenciálódás. Az idén az ipar termelése mintegy 3 százalékkal kell hogy növekedjen, az export pedig ennél két, két és félszer nagyobb mértékben. A múlt évinél 3 százalékkal nagyobb beruházási lehetőségekkel a technikai fejlődés és a ver­senyképesség fokozását kell elérni. Kapolyi László ezután arról szólt, hogy az iparvállalatok jó része már bekapcsolódott az új keresetszabályozá­si rendszerbe, s a vállalatok mozgásterét növelheti az is, hogy ezentúl rövid lejáratú kereskedelmi hitelt, illetőleg előleget adhatnak egymásnak a vásárláskor. Megkezdődött az új vállalatirányítási for­mák kiépítése, az iparvállala­tok 60 százalékában a jövő év végéig vállalati tanácsok ala­kulnak. Várkonyi Péter Londonban A hivatalos látogatáson Lon­donban tartózkodó Várkonyi Péter külügyminiszter szerda délelőtt a brit kereskedelmi és iparügyi minisztériumban Nor­man Tebbit miniszterrel a kétoldalú gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatokról cserélt eszmét. Ezután Várkonyi Pé­ter Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel tárgyalt vendéglátója hivatalában. Őszinte és szívélyes hangula­tú eszmecseréjük tárgya a nemzetközi helyzet volt, ezen belül a kelet—nyugati kapcso­latok problémaköre, az eny­hülés és a fegyverzetkorláto­zás. A felek végül megelége­déssel állapították meg. hogy 3 brit—magyar kapcsolatok az elmúlt két évben jól fejlődtek, és az együttműködés további bővítésére való készség mind­két oldalon megvan. ifjúsági törvény léi szolgálta céljainkat Szerdán Hámori Csaba első titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Cseháli Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A központi bizottság Szandtner Iván titkár előter­jesztése alapján állást foglalt az ifjúsági törvény végrehaj­tásáról szóló minisztertanácsi előterjesztés tervezetéről. Az elmúlt 14 évben az ifjúsági törvény alapelvei összességé­ben beváltak a gyakorlatban, jól szolgálták ifjúságpolitikai céljainkat, a feladatok megva­lósításához megfelelő jogsza­bályi kereteket adtak — álla­pították meg az ülésen. Az 1971 óta végbement társadal­mi, gazdasági változásokat fi­gyelembe véve a központi bi­zottság ugyanakkor támogat­ja az állami ifjúsági munka megújílására, tartalmi, szerve­zeti kereteinek fejlesztésére, a jogi szabályozás módosítására vonatkozó elképzeléseket. A központi bizottság végül szervezeti és személyi kérdé­seket tárgyalt. Nagy Sándort és Szabó Tibort érdemeik el­ismerése. mellett felmentette központi bizottsági és intéző bizottsági tagságuk alól. A tes­tület Argalász Kálmánt, a Honvédelmi Minlsztériurrt po­litikai főcsoportfőnöksége if­júsági osztályának vezetőjét kooptálta a KB tagjainak so­raiba és megválasztotta az in­téző bizottság tagjává. Közélet Cseháli Judit miniszterel­nök-helyettes fogadta Zénón Körnender lengyel miniszter­elnök-helyettest, aki átutazó­ban szerdán Budapestre érke­zett. A lengyel vendég találko­zott Miklós Imre államtitkár­ral, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnökével is, majd este hazautazott. Veress l’ctcr külkereskedel­mi miniszter március 4. és 6. között látogatást tett Tripoli- ban, ahol részt vett a tripoli nemzetközi vásár márciusi ünnepélyes megnyitóján, és megbeszélést folytatott meghí­vójával, Musza Abu Freiva gazdasági és könnyűipari tit­kárral (miniszterrel) a magyar —líbiai gazdasági együttmű­ködés időszerű kérdéseiről. Ve­ress Péter tegnap hazaérkezett Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents