Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

#»fwr • jtm. »>;/] 1985. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK fóKUSlJÄH &erv°v nyilatkozata a The Washington Postnak MX-RAKÉTA VITA f Kemény csaták elé néz Rea- 4 gan elnök. Erre utai az ameri- 4 kai szenátus költségvetési bi- 4 zottságának az a legújabb 2 ajánlása, amelyben a republi* } kánus többségű testület a 140 4 milliárd dollárra tervezett ka- 4 tonai kiadások csökkentése mel- í lett foglalt állást. Ezen túlmenően, az is szem­betűnő, hogy a demokraták mellett négy republikánus sze­nátor is a beterjesztés mellett szavazott. Reagan elnöki ténykedésé­nek árnyoldalait mind többen látják, tapasztalják. A rekord­nagyságú deficit, a szociális kiadások lefaragása, a katonai kiadások páratlan méretű meg­emelése közvetve-közvetlenül milliókait sújt. A Fehér Ház ura azzal érvel, hogy az ame­rikai költségvetés összkiadása nem változott, ám azt már el­hallgatja, hogy felbillent an­nak egyensúlya, a dolgozó tö­megek kárára és sajnos, az amúgy is veszélyes méreteket öltő fegyverkezés javára. A katonai kiadásokról tere­bélyesedő vita főként a po­litikai és katonai értelemben is Reagan számára igen lénye­ges — MX-programot érinti. Még 1984-ben a kongresszus jóváhagyta 21 MX típusú in­terkontinentális rakéta építé­sét, de az idei tervek újabb 21 engedélyezését kívánják. S még ezen is túlmutatnak a követ­kező esztendőkre felvázolt el­képzelések: a Reagan-kor- mányzat 1986-ban újabb 36, 1987-ben 10 hasonló típusú ra­kétát kíván megépíttetni. A teljes MX-program 223 raké­tával számol, amelyből 100-at állandóan- a kilövőállásokban tartanának. „Ez egy olyan fegyverkezés, mint háborús időkben” — mondta találóan Reagan ka­tonai terveiről Lawton flori­dai szenátor. S mi van mind­ennek a hátterében? Pusztán erőfitogtatás, vagy sokkal in­kább politikai elképzelések? Nos. Weinberger hadügymi­niszter szavait idézve minden világos: az Egyesült Államok számára a katonai programok folytatása elválaszthatatlan a szovjet—amerikai tárgyalások­tól. „Az MX-rakéták alapve­tően szükségesek ahhoz, hogy Genfben (a jövő kedden foly­tatódó tárgyalásokról van szó) az általunk oly erősen óhajtott csökkentést elérjük” — mond­ta a hadügyminiszter. Az Egyesült Államok vezetői ma­kacsul ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy az erő po­zíciójából tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik a Szovjetuniót, s a megbeszéléseken számukra megfelelő eredményt tudnak elérni. Washingtonban nem is rejtik véka alá ezt. „Ha a kongresszus nem szavazná meg a rakótaprogram folytatá­sát, akkor — miként Weinber­ger nyilatkozta — aláásná tár­gyalóküldöttségünk helyzetét, s olyan jelzést küldene Moszk­vának, amiből az derülne ki, hogy Amerika határozatlan és megosztott nemzet, amelynek megosztottságát ki lehetne használni Genfben.” E kijelentés, veszélyességét aligha szükséges külön taglal­ni. Köztudott, hogy a Szovjet­uniót a tényleges leszerelés az eredményes párbeszéd szándé­ka vezeti. S ezt reméli a világ közvéleménye is a genfi tár­gyalásoktól. A Fehér Házban és a Pentagonban azonban — úgy tűnik — ez az óhaj még mindig süket fülekre talál... M. É. Meg kell fékezni az őszintének, nyíltnak és hasznosnak nevezte az ameri­kai kongresszus vezetőivel és tagjaival folytatott tárgyalá­sokat Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, aki a Legfel­sőbb Tanács küldöttségének élén tartózkodik az Egyesült Államokban. A delegáció szer­dán fejezte be tárgyalásait az amerikai törvényhozókkal, és sajtókonferencián értékelte az eredményeket. A szovjet küldöttség tiszte­letére szerdán ebédet adott Thomas O’Neill, a képviselő­ház elnöke. Scserbickij csü­törtökön találkozik Reagan amerikai elnökkel, és megbe­szélést folytat Shultz külügy­miniszterrel is. A Szovjetunió nem ülhet öl­be tett kézzel akkor, amikor az Egyesült Államok űrfegy- verkezcsi programot valósit meg — jelentette ki Nyikolaj Cservov vezérezredes, a szov­jet fegyveres erők vezérkará­nak képviselője a The Wa­Újcbb libanoni térülőtökét ürítenek ki Izraeli v Libanonban tárgyalt Khaddam szirlai alelnök. A képen Dzsemajel li­banoni elnök társaságában látható. Az UNIFIL-erők keretében Déí-Libanonban tartózkodó amerikai állampolgárok el­hagyták az országot és Iz­raelbe távoztak — jelentette szerdán a jeruzsálemi rádió. Mintegy harminc személyről van szó, egy részük ENSZ- megfigyelőként teljesített szol­gálatot, a többség pedig a vi­lágszervezet adminisztratív alkalmazottja. Távozásukra azért került sor, mert a Hiz- bollah nevű szélsőséges szer­vezet a közelmúltban bejelen­tette: amennyiben az Egyesült Államok vétójával megakadá­lyozza az izraeli megszállók magatartását elítélő ENSZ BT-határozat elfogadását, ak­cióit kiterjeszti valamennyi, az országban élő amerikai ál­lampolgárra. Az izraeli rádió szerdán ka­tonai forrásokra hivatkozva közölte, hogy az izraeli had­sereg az előző nap hozzákez­dett visszavonulása második szakaszának előkészítéséhez. A rádió egyúttal cáfolta azo­kat a korábbi jelentéseket, hogy kiürítettek néhány, a szír csapatok vonalával szem­közti állást. Egyes lapok arról számoltak be, hogy vasárnap megkezdődött a Bekaa-völgy nyugati részében a megszálló erők visszavonása. Tény vi­szont, hogy e térségben az iz­raeli csapatok több főutat teli jesen lezárták, megtiltva min. den polgári forgalmat. shington Post című amerikai lapnak adott nyilatkozatában. A szovjet tábornok a leszere­lési kérdések szakértőjeként kísérte el az Egyesült Álla­mokba a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsé­gét. Cservov vezérezredes rámu­tatott: az amerikai űrfegyver­kezési program mindenekelőtt a hadászati jellegű nukleáris fegyverek gyártásának meg­gyorsítását vonhatja maga után. Ha az Egyesült Államok kifejleszti ezt a rakétavédelmi rendszert, a Szovjetunió meg­teszi a szükséges intézkedése­ket az ebből származó veszély elhárítására. Ha viszont Wa­shington feladja ezit a tervet, a szovjet fél kész jelentős mértékben csökkenteni hadá­szati nukleáris fegyvereinek számát — mondotta a tábor­nok, a jövő héten Genfben kezdődő új leszerelési tárgya­lásokról szólva. A vezérezredes aláhúzta: az Egyesült Államok jelenleg ar­ról beszél, hogy csak „kutatá­si" programot folytat az űr­fegyverkezés terén, a prog­ram máris olyan méretű, hogy visszafordíthatatlan folyamat­hoz vezethet el. „Bárki is lesz hatalmon az ilyen kezdet után folytatnia kell majd a prog­ram megvalósítását” — mon­dotta. Rámutatott, hogy — az amerikai érveléssel szemben — az űrfegyverek gyártási ti­lalmára vonatkozó szerződés ellenőrizhető lenne, mert e fegyverek kipróbálását nem nehéz felderíteni. A TASZSZ a Nicaragua körüli feszültségről Közvetlen amerikai fenyegetés Az amerikai kormányzat Nicaragua elleni hadüzenet nélküli háborúja az amerikai csapatok közvetlen fegyveres beavatkozását vonhatja maga után — írja a TASZSZ szov­jet hírügynökség szemleírója, majd így folytatja: erről ta­núskodik Donald Regannek, a Fehér Ház személyzeti főnö­kének keddi kijelentése. Eb­ben hírt adott arról, hogy a Reagan-kormányzat gazdasági és politikai szankciók alkal­mazását vette fontolóra a san­dinista kormány ellen, sőt, szó lehet a diplomáciai kap­csolatok megszakításáról és egy ellenforradalmi kormány elismeréséről is. Néhány tanácsadó egyene­sen azt ajánlja, hogy vegyék fontolóra az amerikai fegyve­res erők bevetését. Az újabb szankciók és a közvetlen amerikai beavatko­zás szorgalmazása azt bizo­nyítja. hogy az amerikai kor­mányzat nem kívánja figye­lembe venni a nicaraguai nép akaratát. Ez a washingtoni po­litika rendkívül súlyos követ­kezményekkel járhat — hang­súlyozza a szovjet szemleíró. ★ Hat nyugat-eurpóai ország parlamenti képviselőiből áiló küldöttség érkezett Washing­tonba, hogy az Egyesült Álla­mokat felszólítsa: hagyjon fel a nicaraguai ellenforradalmá­rok támogatásával, segítse elő a közép-amerikai problémák békés rendezését, tárgyalások útján. A csoportban Nagy- Britannia, az NSZK, Olaszor­szág. Franciaország. Hollandia és Írország parlamenti képvi­selői vannak, akik a legkü­lönbözőbb pártok tagjai. Jaruzelski fogadta KuHkovot Wojciech Jaruzelski, # LEMP KB első titkára, len­gyel kormányfő fogadta a Lengyelországban tartózkodó Viktor Kulikovot, a Szovjet­unió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokát — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. A baráti légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet fényében a lengyel hadsereg és a Varsói Szerződés többi tagországainak hadsere­gei közötti együttműködés kér­déseit. Állás foglalás a katonai kiadások csökkentése mellett Reagan szenátusi veresége Kellemetlen meglepetés érte Reagan elnököt az amerikai szenátus költségvetési bizott­Előmozditható az enyhülés folyamata A finn államfő javaslata Az- 1975-ös helsinki európai biztonsági értekezlet 10. évfor­dulója alkalmából a lehető legmagasabb szinten hívjanak össze érdemi politikai találko­A Pravda cikko Alaptalan iráni rágalmak Az Iránban folyó szovjetel­lenes kampány ellentmond az ország nemzeti érdekeinek — szögezi le szerdai számában a Pravda. A lap emlékeztet Indiai parlamenti választások Több helyen voltak incidensek Az indiai szövetségi államok parlamenti választásain — szerdai részeredmény szerint — a kormányzó Indiai Nem­zeti Kongresszus — (I) Párt az eddig kihirdetett 578 mandá­tum közül 380-at szerzett meg. Különösen nagy a Kongresz- szus — (I) Párt fölénye az észak- és közép-indiai álla­mokban. Madhja Prades ál­lam 320 tagú törvényhozó tes­tületében például az eddig ki­hirdetett 295 mandátumból 229-et szerzett meg. Az ellenzék legerősebb bás­tyái a déli Karnataka állam, ahol a Dzsanata Párt, és Andh­ra Prades, ahol a Telugu De­Csak rövidín...mm AZ AMERIKAI kongresszus két házának együttes ülésén mondott beszédet szerdán Bet­tiim Craxi olasz miniszterel­nök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Washingtonban. Craxi kedden Reagan ameri­kai elnökkel folytatott megbe­szélést, és találkozott a kor­mány több tagjával is, köztük George Shultz külügyminisz­terrel. BALOLDALI pártok parla­menti képviselői és haladó társadalmi szervezetek veze­tői szerdán 1300 aláírást tar­talmazó beadványt adtak át a belga miniszterelnökségnek. A beadvány felszólítja a kor­mányt, hogy tartsa tiszteletben a lakosság hatalmas többségé­nek a véleményét, és halassza el az amerikai atomrakéták befogadásáról meghozandó döntését, így nyújtva jelentős hozzájárulást a leszerelési tár­gyalások sikeressé tételéhez. A VIETNAMI hírügynöksé­get felhatalmazták annak az alaptalan hírnek a cáfolatára, amely szerint csaknem ezer vietnami katona megtámadott és elfoglalt számos magaslatot thaiföldi területen. Thaiföldi katonai köröknek ezt a vádas­kodását nyugati hírforrások március 5-én hozták nyilvá­nosságra. A Vietnami Szocia­lista Köztársaság tiszteletben tartja Thaiföld szuverenitását, és területének sértetlenségét — hangsúlyozza a VNA köz­leménye. szám Párt megelőzte a Kong­resszus — (I) Pártot. A szombaton és kedden meg­tartott szövetségi parlamenti választásokat több helyütt összetűzések zavarták meg. Ezek során 50 ember vesztet­te életét. arra, hogy az utóbbi időben az iráni sajtóban nem kevés, a Szovjetunióval és a szovjet —iráni viszonnyal foglalkozó hivatalos nyilatkozat és írás jelent meg. Egyesek azt állít­ják, hogy írán érdekelt a Szovjetunióval való együttmű­ködés fejlesztésében, más megnyilatkozások rágalmakat tartalmaznak, nyíltan szovjet­ellenes hangvételűek. Tények bizonyítják, mennyi­re más a Szovjetunió Iránhoz való viszonya, mint az Egyesült Államoké, mennyire nem helyt­álló és sértő az olyan kijelen­tés, miszerint a két ország azo­nos, „terrorista” politikát foly­tat a nemzetközi színtéren. zót az enyhülés ügyének elő­mozdítására — indítványozta Ma unó Koivisto finn államfő, és a kedd óta' hivatalos láto­gatáson Helsinkiben tartózko­dó Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke. A két államfő azon a díszvacsorán mondott pohár­köszöntőt, amelyet Koivisto kedden este adott vendége tiszteletére. A finn államfő aggodalmá­nak adott hangot amiatt, hogy fokozódott a nagyhatalmak ha. dászati érdeklődése Észak- Európa iránt, és hangsúlyozta: Finnország az észak-európai atomf egy vérmentes övezet mi­előbbi megteremtésére törek­szik. Finnország érdekelt ab­ban. hogy a genfi szovjet- amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon megegyezés jöj­jön létre — mondta. Paavo Väyrynen finn külügy­miniszter kedden és szerdán a kelet—nyugati kapcsolatok, az enyhülés, az európai bizton­ság és a leszerelés kérdéseit vi­tatta meg nyugatnémet kollé­gájával, Hans-Dietrich Gen- scherrel. ságában. A republikánus több­ségű bizottság kedden a kato­nai költségvetés lényeges csökkentése mellett foglalt ál­lást — mégpedig úgy, hogy Reagan pártjának négy szená­tora is a csökkentést sürgető demokratapártíakkal együtt szavazott. A bizottság által javasolt változás szerint a Pentagon költségvetését a jövő évre gyakorlatilag befagyasztanák, azt követően pedig csak évi háromszázalékos növekedést engedélyeznének az elkövet­kező négy évre. Reagan már a következő pénzügyi évre több mint hatszázalékos eme­lést kért — az inflációs rátá­ból adódó emelésen túlme­nően —, s attól kezdve is az átlagosnál nagyobb ütemben kívánta növelni a katonai ki­adásokat. Genscher varsói látogatósc Egynapos munkalátogatásra Varsóba érkezett szerdán Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter. A repülőtéren Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter fo­gadta. A két külügyminiszter a lengyel külügyminisztérium kispalotájában előbb négy- szemközti 4negbeszélést folyta­tott. később csatlakoztak hoz­zájuk a tárgyalóküldöttségek is. „ NÉGY ÉS FÉL ESZTENDŐ telt el azóta, hogy a közép-ke­leti térségben olyan regionális jellegű háború robbant ki, amely azóta is magában hor­dozza a konfliktus kiszélesedé­sének lehetőségét. Az Irak és Irán közötti harcok — kisebb- nagyobb megszakításokkal — újra és újra fellángolnak, s rendkívüli szenvedést, hatzl- mas pusztítást okoznak mind a két oldalon. Az ide; eszten­dő, különösen az elmúlt napok eseményei azt bizonyítják, hogy a Teherán és Bagdad kö­zötti megegyezés lehetősége egyre távolodik, s csak a fegy­vereké a szó. A két ország közötti konflik­tus során — az elmúlt eszten­dőben — mindössze annyit si­került az ENSZ közvetítésével elérni, hogy , kötelezettséget vállaltak, egyikük sem intéz a másik hadviselő polgári cél­pontjai ellen támadást. Hogy ez alatt pontosan mit ért a két ország, már eltérőek az ál­láspontok. Irak ugyanis nem mond le arról, hogy megnehe­zítse a Perzsa (Arab-) öböl­ben bonyolódó iráni olajszállí­tásokat. A tankhajók ellen in­tézett sorozatos támadásokkal Bagdadnak az a szándéka, Jegyzet A VÍRONTÁS FOLYTATÓDIK hogy olyan helyzetet teremt­sen — mint hírmagyarázók rá­mutatnak —, amelyben a Te­herántól vásárlók kénytelenek lesznek más exportőröktől be­szerezni olajszükségleteiket. Időről időre kölcsönös vá­daskodások hangzottak el a polgári célpontok ügyében tör­tént kötelezettségvállalás meg­sértéséről. Most pedig az irá­ni hadvezetés Bászra, a más­fél milliós iraki nagyváros ágyúzását helyezte kilátásba, amelyre kedden délután sor is került. Irak ezt követően har­minc iráni város lövetését ha­tározta el: AZ ISMÉT ELMÉRGESE­DETT helyzet azt bizonyítja, hogy a tárgyalások, a meg­egyezés helyett újabb szenve­dések és megpróbáltatások válnak a két közép-keleti or­szág lakosságára. Pedig a vesz­teségek — bár nincsenek pon­tos adatok — összességében megközelítik a hétszázezer főt. Ebből — feltételezések szerint — Irán szenvedte a na- gjápbb részt, sebesültjeit és ha- lottait ötszázezerre becsülik. Az értelmetlen háború, amely a világnak ebben a rob­banásveszélyes térségében zaj­lik, egyben a két fél gazdasá­gi és katonai erejének kime­rülését is maga után vonhat­ja. Mivel az Egyesült Államok az 1979-es iráni iszlám forra­dalom győzelme miatt érzé­keny veszteségeket szenvedett el — stratégiai szempontból — a Perzsa (Arab-) öböl körze­tében, Washingtonban fokozott figyelemmel kísérik a konflik­tus fejleményeit. Az amerikai stratégák sohasem titkolták, hogy még ma sem mondtak le arról, hogy ismét visszaszerez­zék a térség feletti ellenőrzés jogát. Mint kommentátorok rámu­tatnak, az Egyesült Államok kormányzata a maga javára igyekszik kamatoztatni, hogy a térségbeli országok egy része Iránt, mások Irakot támogat­ják a viszályban. Ezért is vol­na fontos, hogy az ellenséges­kedés újabb fellángolása he­lyett Teherán és Bagdad á tár­gyalóasztal mellett vitassa meg viszályát. AZ ESEMÉNYEK azonban más irányba fejlődnek. Nem sikerült érdemi eredményt pl­érnie az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának sem, amely hétfőn ült össze, hogy megtárgyalja az iraki—iráni konfliktus meg­oldásának lehetőségeit, a hadi­foglyokkal való rossz bánás­móddal kapcsolatos iraki pa­nasz ügyét. A világszervezet­nek eme fóruma ismét csak a két ország egymás elleni vá­daskodásának tudott lehetősé­get adni, annak ellenére, hogy az ENSZ főtitkára a harcok azonnali beszüntetését köve­telte. Az események ilyen ala­kulása azit jelzi, hogy a háború ügye még hosszú ideig ott sze­repel majd a napilapok veze­tő helyein, holott mindkét fél érdeke az értelmetlen háború mielőbbi befejezését követel­né. Csitári János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents