Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

1985. MÁRCIUS 8., SZERDA ^íiilap 5 Körforgásom Törökbálinton Vadászati szezon után Véget ért a vadászati szezon. Az Országos Trófeabíráló Bi­zottság a napokban összegzi az eredményeiket. Kiváló minősé­gűek a szarvasagancsok, a dámiapátok és a mufloncsigák. Ta­valy szeptemberben külföldi vadász ejtette cl a Nyugat-ma­gyarországi Fakombinát területén azt a 13 éves szarvasbikát, melynek agancsa az év trófeája lett. (A képen.) Sem a vízművek, sem a biztosító Ki fizeti csőtörés után a kárt? Lassan oldódik az idegenség Új életforma a lakótelepen A panel házfalak szinte beleolvadnak a lehangoló szürke ég­boltba, a nyirkos ködbe. Nem szívesen hagyja el ilyenkor sen­ki a meleg lakást, s akit mégis kihajtanak napi tennivalói, az sietős léptekkel, fázósan összehúzza magán a télikabátot, úgy indul a dolga után. A dunakeszi lakótelep központja mégis ilyenkor, délelőtt a legnépesebb. Itt a posta, az OTP, az áru­ház, az orvosi rendelő, egy helyen intézhetik a környékbeliek ügyes-bajos dolgaikat. — Vasárnap volt. Már éjjel tombolt a víz. Azt gondoltam, az eső ömlik olyian nagyon. A szomszéd szaladt át szólni, hogy ömlik a víz az utcán, a házunk előtt. A kaput már nem tudtuk kinyitni. Október 21. volt. A gyerekeik erőszakkal hoztak ki a szobából, mert majdnem rám dőlt. Mindenütt megrogyott a fal. A hibát elhárították — Most a lányom és a kis- unokám itt lakik — mutatja a fehérre meszelt helyiséget a tornác végében özvegy Bak Kárlyné, a kískunlacházi károsult. Gödri János, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállaliat szigetszentmiklósi üzemmér­nökségének hélyettes vezetője ezt mondja: — Nem kívánom megmásí­tani a véleményemet. A jegy­zőkönyvben már egyszer leír­tuk. A csőtörést néhány órán belül megjavítottuk. Az épület nem a csőtörés következtében rongálódott meg. A homlok­zat festékanyaga benne van a repedésekben, ebből is látható, a repedések nem frissek. — Akkor mitől keletkeztek? — Ebben a megyében szinte divattá vált mostanában, hogy az öreg házak tulajdonosai ránk hárítanák az épületek el­öregedéséből származó hibá­kat. — A kártérítést nem önök fizetnék, hanem a biztosító! Érvek, ellenérvek — A biztosító viszont utólag rajtunk perelné, özvegy Bak Károlyné évi 300 forintot fizet lakásbiztosítás címén. Mostani kárát azonban a biztosító nem akarja megtéríteni. — Miért? — kérdezem Bergmann Péter osztályvezető­helyettest, az Állami Biztosító Pest megyei igazgatóságának lakossági ügyekkel foglalkozó osztályáról. — A lakásbiztosítás alapján csak akkor tudnánk kártérí­tést nyújtani, ha a házban le­vő csővezeték hibája idézte volna elő a kárt. — De hisz ebben a házban nincs is folyó víz! — Éppen ezért tartozik a PVCSV-re az ügy. Az állami vállalatoknak összevont va­gyonbiztosítása van, melynek van egy felelősségi kockázata. Ennek alapján — ha a vállalat elismerné, hogy az ő hibájá­ból keletkezett a kár — fizet­hetnénk a bajba jutott asz- szonynak. fliarad a polgári per A biztosító tehát nem fizet­het, mert a vállalat nem vál­lalja magária — nem ad fele­lősségvállalási nyilatkozatot. Mit tehet akikor a károsult, ho­vá forduljon, hiszen a ház helyrehozatala — a szakember becslése szerint — mintegy 80 ezer forint, pénzt pedig se­honnan sem remélhet. Egyetlen út látszik járható­nak. özvegy Baik Károlyné potgárr pert indíthat a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ellen. A perben kiren­delt igazságügyi szakértő majd helyszíni szemle alapján megállapítja, mi okozta az in­gatlan megrongálódását, és — A geotermikus energia hazánkban nem más, mint a termálvíz — mondja Balogh Jenő, a Geo-Thermal Műszaki Fejlesztési és Hasznosítási KSZ főmérnöke. — Már a ró­maiak és a törökök Is ebben fürödtek. Egészen a hatvanas évekig mi sem használtuk más­sa. Rájöttünk azonban, hogy ez a víz sokszor melegebb, mint kellene: 70 C-fokos vízben nem lehet fürödni. Így- támadt az a gondolat, hogy ezt a hő­többletet, mint energiát hasz­nosítsuk. Közismert, hogy a földkéregben lefelé haladva egyre növekszik a hőmérsék­let. Magyarországon 1000—1500 méter mélyen víztároló rétegek vannak. Ha^egy fúrással eze­ket megnyitjuk, a rétegnyo­más hatására a felszínre jön a víz. 0 Mióta tudjuk, hogy ilyen gazdagok vagyunk? — Körülbelül huszonöt éve. A leggazdagabb készletek a Dél-Alföldön, Csongrád és Bé­kés megyében vannak. Az it­teni termálvizek 60—90 C-foko- sak. A Dunántúlon a Kisal­földön van számottevő menv- nyiség, ezek 70—74 C-fokosak. Pest megyében is gazdag hő­források találhatók. * Hol és mit lehet, illetve mit érdemes termálvízzel fűte­ni? — A termálvíz jellegzete­sen helvi energiaforrás, ezért mindenképpen ott kell fel­használni, ahol van, mert leg­feljebb néhány kilométerre szállítható. Ma az ország ter­málvízkincse 50 köbkilométer, de ennek az óriási mennyi­Csaknem hatéves gondja ol­dódott meg a tör ók oálint lak­nak. A dimbes-dombos, szép fekvésű község lakói régóta hiányolták a településük egé­szét behálózó autóbuszközie- kedést. Ehhez azonban min­denekelőtt megfelelő úthálózat kellett. Társadalmi összefogás­sal végül ia megszületett a gyalogosok és a gépjárművek által, hóban, és esőben egy­aránt kulturált közlekedést biztosító út. Ez segített pontot tenni a törökbálintiak és a BKV egyezkedésének végére, amelyben — igaz, hosszas hu­zavona után — a Budapesti Közlekedési Vállalat ia igen rugalmasnak bizonyult. A közös erőfeszítés eredmé­nyeként ma mar három autó- buszjárat hálózza be Törökbá­lintot. A 72-es, a 188-as mel­lett nagy forgalmat bonyolít le a 88-as, amelynek útvona­lát a közelmúltban módosítot­ták. A Kamaraerdő—Budaörs —Törökbálint útvonalon közle­kedő busz, végighaladva a Bajcsy-Zsilinszky úton körfor­galomban közlekedik. A meg­változtatott útvonal eredmé­nyeként gyorsan elérhető a község újonnan épült része, az úgynevezett pedagógus földek környéke, s az útvonal men­tén lakó gyerekek is gyorsab­ban, biztonságosabban jutnak el az általános iskolába. hogy felelős-e érte a vállalat. Tisztában vagyunk, mivel jár egy pereskedés, s tudjuk, hogy az előre lefizetendő kere­seti illeték a pertárgy értéke utáni 6 százalék, a károsult­nak pedig 2400 forint a nyug­díja. Ezért most már jogá­szunkat kérdeztük, hogyan könnyebbedhetnének özvegy Bajt Károlyné terhei? A vá­lasz; a felperes — alacsony nyugdíjára való tekintettel — személyes illeték- és költség­mentességet kérhet a bíróság­tól. Antal Piroska ségnek annyi a gyakorlati ér­téke, amennyit hasznosítunk belőle. S ez ma még ennek csupán 1 és fél százaléka. A nagyüzemi növényházi területeknek körülbelül a 70— 80 százalékát fűtik ma termál­vízzel. Ha nem így lenne, tönkremennének, hiszen az 1 négyzetméter melegházi alap­területhez szükséges fűtőolaj ára nagyobb, mint a termelés­ből származó bevétel. 9 Reykjavikot, Inland fővá­rosát teljes egészében termál­vízzel fűtik. Nálunk milyen le­hetőségek vannak a települé­sek ilyenfajta hőellátására? — Attól még messze va­gyunk, hogy egész városokat fűtsünk vele. Szegeden, az Ogyessza lakótelepen egy kút 90 C-fokos vizével volt idő, amikor 800 lakást fűtöttek. Az elmúlt 15 év során azonban az ottani kutaknál annyira le­csökkent a rétegnyomás, hogy a vízhozam szinten tartásához már szivattyúkat kell alkal­mazni. Ugvanez volt a helvzet Szentesen is. Tavaly el is kezd­ték a szivattyúzást, egyelőre méregdrága. 8—10 000 dollá­ros nyugati berendezésekkel. Már elkészült a magyar szi­vattyú prototípusa is, és jövő­re már ki tudják elégíteni a hazai igényeket. Jelenleg többek közt a ma­kói kórházat. Hódmezővásár­hely több középületét fűti geo­termikus energia. A tervek szerint Mosonmagyaróváron készül egy családiház-komn- lexum. melegvizes fűtéssel. Persze, a fő felhasználó to­Kötelező palacsinta A járókelők között csak a fiatal anyák fogják lassabbra lépteiket. Ki babakocsit tód, s meg-megáll egy-egy kirakat előtt, ki kézen fogva vezeti gyermekét, s kedvetlenül to­pog, míg a kicsi kedvére meg­szemléli az útjába akadó lát­nivalót. Zord még az idő, a kismamák a padokon csak ta­vasszal foglalhatják el helyű­iket, hogy beszélgetés vagy kézimunkázás közben fel­ügyeljenek az önfeledten fut­kosó gyermekekre. Így hát unalmas most a kö­telező, délelőtti levegőztetés. Az egyetlen látnivaló a ham­burgeres és palacsintasütő, melynek üvegfalát színes fel­iratok ékítik, s ínycsiklandó illatot bocsát az utcára min­den ablaknyitás. A napi séta fénypontja, amikor a bevá­sárlás és tétova ődöngés után megközelítik ezt az ablakot, s néhány palacsintával meg­édesítik a lassan múló perce­ket. Az áruház üvegajtaja is rit­kán nyílik, alig lézeng benn néhány vevő. Bohácsné Bábo- rik Gabriella gyakori vásárló, a szemközti orvosi rendelőben dolgozik. — Nem valami bőséges Itt a választék, igazán szép dol­gokat nem lehet kapni. Komo­lyabb bevásárlásait szinte mindenki Budapesten intézi. Bár ez, például, a kismamák­nak elég nehéz feladat, mert többnyire nincs kire hagyni a gyereket. Rengeteg kisgyer­mekes család él a lakótelepen, jól ismerem a gondjaikat, vé­vábbra is a mezőgazdaság ma­rad. Ez körülbelül a 90 száza­léka annak a geotermikus energiának, amellyel évi két­százezer tonna olajat váltanak ki. • Mik a geotermikus ener­gia felhasználásának hazai perspektívái? — Magyarország, egyENSZ- statisztika szerint, Izland után második a világon a 100 C-fok alatti hőmérsékletű vizek ener­getikai célú felhasználása te­rén. Amikor energiáról van szó, általában mindenki a vil­lamos energiára gondol. Való­ban, Japánban, Izlandon sor­ban építik a termálvízzel üze­melő villamos erőműveket. Ahhoz azonban legalább 150 C-fokos víz kell, nekünk pe­dig ilyenek nincsenek. A felhasználás kérdését nem a készlet, hanem a fogyasztó oldaláról kell megvizsgálni. Ha nincs fogyasztó, hiába van ter­málvíz. Ha például nem épí­tünk újabb melegházakat, nincs hová elvezetnünk a vi­zet. Kérdés persze, hogy szük­ség van-e újabb melegházak­ra. A termálvíz sorsát tehát az határozza meg, hogy milye­nek az országban a beruházá­si lehetőségek. Ezért jelenleg a már meglevő termálvízzel üze­melő létesítmények jobb ki­használása, valamint a gazda­ságosan megoldható, vízfűtésre való átállítás a legfontosabb feladat. Kiemelt feladat az olajkutatás céljából mélyített, de meddőnél*- bizonyult sok ezer kutatófúrásnak a hasznosí­tása termálvíz feltárására. A magvar állam intenzfv anya­gi támogatást nyújt minden olyan geotermikus energiát hasznosító létesítményhez, amelynek segítségével szén- hidrogéneket lehet megtakarí­tani. Németh Géza dőnő vagyok, ők még a ritkán adódó szórakozási lehetőségek elől is el vannak zárva, mert este sem hagyhatják egyedül a kicsit. Így inkább egy há­zon, lépcsőházon belül alakul­nak ki baráti kapcsolatok, ahol gyerekekkel együtt ösz- szejárhatnak beszélgetni, szó­rakozni. Porkoláb Istvánná még ko­csiban tolja az üzlet felé gyermekét. Nincs még egy­éves a kicsi, a nagyobbik már iskolába jár. — Igazán nem mondhatom, hogy unalmasak, üresek len­nének a napjaim. Sok munka van még a kicsivel, s a nagy­nál sóik időt, figyelmet igé­nyei az első tanítási év. A férjem szombat, vasárnap is dolgozik, kell a pénz. a gye­rekek gondja, a háztartás egyedül rám marad. — Milyen kapcsolatokat ala­kítottak ki a környezetükkel, mióta a lakótelepre költöz­tek? — Érsekvadkertről jöttünk, nem voltak itt ismerőseink, barátaink. Az az igazság, ma sincsenek, a szomszédokat alig ismerem. Szórakozási le­hetőségünk, már csak a gye­rekek miatt sincs, nem járunk össze senkivel. Szülők, gyerekek egymás közt Szórakozási lehetőségekben egyébként a lakótelep valóban nem bővelkedik. A művelődési központ plakátjait néhol ugyan rongyokban lebegteti a szél, a programokra azonban — hiába adnak át újabb épü­leteket — kevesen mennek. Itt helyben az egyetlen, kö­zösségi életre alkalmas hely a Park étterem és söröző. Ezt azonban többnyire nem a kis­gyermekes, alacsony jövedel­mű családok látogatják. A szürke délelőtt is a sörö- aő pultja mellé hajtott néhány törzsvendéget, vigasztalódni. Átlagéletkoruk aligha haladja meg a 18 évet. Öltözködésük, frizurájuk a legújabb divatot követi, kötelezően flegma vi­selkedésükből messzire virít, a söntéspult mellett kívánják felnőttségüket, érettségüket bi­zonyítani. Az ifjú törzsvendégek és az étterem egymásrautaltsága kölcsönös. Károly Imréné üz­letvezető-helyettes szerint ugyanis az étterem nem túl nagy látogatottságnak örvend. — Körülbelül nyolcvan rendszeres előfizetőnk van, rajtuk kívül alig-alig téved be valaki ebédelni. Esténként zenekar játszott nálunk idáig, az sem bizonyult túl csábító­nak. _ Most új programokat, előadóesteket akarunk ren­dezni, hátha akkor több ven­dég érkezik. A legnagyobb látogatottságnak a péntek­szombat esti videó diszkó ör­vend. akkor mindig zsúfolásig megtöltik a helyiségeket a fiatalok. Nemrégiben ron­gyosbált tartottunk, ennek sikere volt. A jelmezverseny elsg helyezettje egy üveg Martinit kapott. Érezhetően visszaesett a forgalom, mióta leszerelték a két játékauto­matát. Ezek vonzották eddig ide Hétköznap is a tinédzsere­ket. A _ lakótelep központi terén a járókelők többnyire fiata­lok. Sietős léptekkel, szótla­nul mennek el egvmás mel­lett. az első álldogáló, beszél­gető pár valahogy nehezen illik a szigorú. zárt vonalú panelházak közé. Két idős asszony trécsel az ABC-áru- ház előtt, környezetüknek sok­kal könnyebb lenne elképzel­ni a családi házak előtti, egy­kori kisnadot. — Aki azt mondja, hogy a panellakások nem kényelme­sek, az hazudik. — Révész 11- lésné négy éve, a lányával költözött ide, régi házukat le kellett bontani. — Itt nem kell szenet hor­dani, fűteni, közel van min­den és állandóan meleg víz folyik a csapból. Megszoktam, megszerettem a lakótelepet. — Sikerült a szomszédok­kal, lakótársakkal kapcsolatot teremtenie? — Persze, mindenki na­gyon kedves hozzám, mindig udvariasan köszönnek a lép­csőházban. Egymáshoz nem­igen járunk, viszont a régi ba­rátok, a szomszédok rendsze­resen felkeresnek, inkább ve­lük beszéljük meg, ki hogy van, mi történik a környeze­tünkben. Kétoldalú egymásrautaltság A szomszéd ház sarkán szembetűnő, sárga felirat mu­tatja, könyvesbolt nyílt nem­régiben a földszinten. Egy fiatal házaspár hetente két­szer, munkaidő után szolgál­ja ki az érdeklődőket. Azt mondják, sokan és szívesen vásárolnak. Két kisgyermek ballag, ké­zen fogva az iskola felől. Osz­tálytársak, alig száz méterre laknak egymástól. Ez azon­ban itt már nagy távolságnak számít. — Hány gyereket ismersz a házatokból? — Csányi Zolit kérdezem, a válaszon erősen töri a fejét. — Sok gyerek lakik ott, de nem nagyon szoktunk átmen­ni egymáshoz. Egy kislány időnként nálunk játszik, ha nincsenek még otthon iskola után a'szülei. • Molnár Anikóékhoz rend­szeresen járnak gyerekek. Igaz, nem a saját korosztálya, a házban lakó gyesen levő kismamák jönnek be beszél­getni, kicsinyeikkel együtt. — Én már gondoltam arra. hogy születésnapomra meg­hívom a barátaimat az osz­tályból, persze, csak ha a szüleim megengedik. Kerezsi Andrásné, az 5. szá­mú óvoda vezetője úgy látja, néhol elindult már, a sokfe- lől, különböző településekről érkezett fiatalok között ä kapcsolatteremtés. — Saját gyermekeimen ke­resztül, s itt az óvodások szü­lei között is látom, hogy van már arra példa, amikor a szülők, gyerekek rendszere­sen összejárnak, közös prog­ramokat csinálnak. Hallot­tam, hogy néhol, egy lépcső­házban lakók felváltva szer­veznek hétvégére programokat a gyerekeknek. Mi is igyek­szünk oldani a közönyt, az idegenséget. Erre jó alkalom a társadal­mi munka, a szülői értekezlet, s most már ötödik alkalom­mal rendeztük meg az óvodá­ban a szülők farsangját. Szük­ség volt erre, mert a lakóte­lepi fiatal szülők nem tudják kire hagyni a gyerekeket, ne­hezen mozdulhatnak el ott­honról. Ide, a szomszéd épü­letbe szívesen leszaladnak, gyakran hazanéznek, alsza­nak-e a kicsik, s hajnalig táncolnak, beszélgetnek. Azt hiszem, ez egy igen hasznos rendezvény, hiszen van arra. remény, hogy az itt összeis* * * merkedők később is tartani fogják a kapcsolatot, s lassan- lassan oldódni fog a sokat emlegetett lakótelepi magány, közöny. Több mint 1700 lakásba köl­töztek be az elmúlt 10 év alatt, eltérő életkörülmények közül, különböző településekről érke­ző fiatálok. Odahagyták roko­naikat, gyerekkori barátaikat, megszokott beszélgető partne­reiket, hogy az új lakás kör­nyezetében találjanak élette­ret. Ám úgy tűnik, a panel falak hermetikusan zárnak, nehéz azokon keresztül kap­csolatot teremteni. Persze. ha mindkét oldalról erre tö­rekszenek. előbb-utóbb sike­rülnie kell. Márványi Ágnes létegnyomásra tör fel a termálvíz Egy kilométerre a föld alatt ^ A szénhidrogének árának az utóbbi évtizedben tapasz- talt emelkedése világszerte arra készteti a gazdaságo- kát, hogy számbavegycnek minden egyéb energianyerési ^ lehetőséget. A nap-, a szél-, a vízenergia mellett így nőtt ^ meg az érdeklődés a geotermikus energia iránt is. Ide- ^ génül hangzó neve nagyon egyszerű, közismert fogalmat í takar.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents