Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
«w « ME* YE! 1985. MÁRCIUS 6., SZERDA 6 mJogi takácsok A haszonélvezeti g©g !ko sraffozásáról Ha siem fényeken alapssi a kádervéBemény ECönnyelmű károsultak Ellátott ea pénzzel Megváltozott Baleseti járulék Január 1-től változott a gazdasági munkaközösségben és ipari szakcsoportban kiegészítő tevékenységet folytató tagok társadalombiztosítási kötelezettsége. Most a havi 250 forint baleseti járulék helyett elért jövedelmük 10 százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni a vállalathoz. A vállalatnak azonban ezzel kapcsolatban pusztán az a kötelessége, hogy az oda befizetett összeget a társadalom- biztosítási szervhez továbbítsa. Az új rendelkezések a társadalombiztosítási járulék szabályait hozzáigazították a vállalati és mezőgazdasági jövedelemszabályozási rendelkezésekhez. Annak érdekében történt ez, hogy a gazdálkodó szervezetek ugyanazon juttatások során fizessenek társadalombiztosítási járulékot, mint eddig. Zöldövezeti, szabadon álló kertes házban levő lakás bérlőinek a tulajdonos felmondott és lakótelepi lakást ajánlott fel, amit azok nem fogadtak el. Az emiatt kezdődött perben eljárt első- és másodfokú bíróságok szerint a cserelakás nem megfelelő és a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indokolása a következőket mondta k!: A háztulajdonos a bérleti szerződést felmondhatja, ha a lakásra a maga, vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart és ugyanabban a városban, községben megfelelő, beköltözhető lakást ajánl fel. A cserelakás akkor is megfelelő, ha az addig bérelttől eltér, de más előnye ezt kiegyenlíti. Ebben az ügyben a felajánlott lakás fél szobával több és alapterülete is nagyobb. Szabadon álló, kertes lakás helyett házgyári lakóházban levő is alkalmas lehet a cserére. De a műszaki szempontból megfelelő cserelakást sem kell elFURCSA SZOKÄS meg hagyomány némelyeknél, hogy a fonákjánál kezdik azt, amit illenék a maga eredeti valójában szemügyre venni. Ezért nem vélünk semmi meglepőt felfedezni az elejtett szavakban, elhangzó félmondatokban megbúvó kétkedésben, töprengésben, vajon sikerül-e — lévén szó meglehetősen népes testület majdani tagjairól, nagyközségi közös tanácsról — minden tanácstagi választókerületben megfelelő két jelöltet állítani? S ha igen, vajon egyezik-e majd a jelölni összegyűlő választópolgárok véleménye a tisztségre alkalmasaknak ítélteket kiállító népfrontbizottságokéval, hiszen öt falut fog majd össze a testület, ötször seregnyi különbözőséggel, jellemzővel, érdekkel. más és más elszáná- sokkal?! Ami lehetőség volt, az most kötelezettség. Az előbb idézett kétkedés, töprengés — esetünkben a székhely település népfronttitkáráé — innét, e kötelezettségből származik, hiszen az 1983-ban elfogadott új -választójogi törvény a korábbi lehetőségeket, a kettős vagy többes jelölést az idén sorra kerülő választásoktól kezdődően kötelezettséggé, meg nem kerülhetővé teszi, még olyan esetekben is. amikor — mivel az első forduló esetleg • A haszonélvezeti jog korlátozása, illetve annak megváltása. Olvasónk férje elhunyt, a házastársi vagyonközösséget nem képező házas ingatlant a férj első házasságából született három gyermek örökölte, ő pedig a haszonélvezetét. Alig halt meg a férje — akivel bár 10 évig nagyon jó házasságban élt máris jelentkeztek az örökösök, állandó érdeklődéseikkel zaklatják őt, ezért szeretne a helyzeten változtatni. Olvasónk hallott arról, hogy a haszonélvezetet az örökösök megválthatják, ha ez ténylegesen járható út, akkor ezt venné igénybe. Kérdezi tőlünk, mit jelent a haszonélvezet megváltása, illetve korlátozása, ki kérheti és milyen esetben. A Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi a haszonélvezet megváltását, illetve korlátozását. A jogszabály figyelembe veszi azonban azt is, a túlélő házastárs érdekében, hogy az örökhagyóval közösen használt lakásban, a megszokott körfogadni, ha á bérlőt egészségi okokból hátrányos helyzetbe hozza. Az egyik bérlő. kifogása ugyanis, egyebek közt az, hogy szívbaja és magas vérnyomása van, de a cserelakásba csak huszonnégy lépcsőfok megtétele után juthat be. A másik bérlő pedig arra hivatkozott: asztmája miatt a panel és szőnyegpadlós lakás az egészségre ártalmas. Az Országos Korányi TBC és Pul- monológiai Intézet szakvéleménye szerint panelházban az asztmás betegség tünetei fokozódhatnak. Az eljárt bíróságok "azonban nem Tiszt'áztaÍL "fíőgy" a szívbajos bérlőnek eddig is tíz lépcsőfokót kellett megtennie a lakásáig, tehát lényeges hátránynak számít-e a tizennéggyel több lépcsői ok? Az öröklakás tulajdonosa pedig vállalta, hogy a szőnyegpadlót parkettára cserélteti ki. Végül a Legfelsőbb Bíróság iránymutatóul leszögezte: amennyiben a felmondás érvényes, a bíróságnak hivatalból meg kell állapítania a két lakás közti értékkülönbözetet, és ennek megíiztéséről intézkednie kell. Indokolt költség lehet, ha egyes bútorokat esetleg ki kell cserélni. nem hozott döntést — meg kell ismételni a választást. A kettős — vagy többes — jelölés, a mindenképpen valaki mellett voksolás a szavazás napján, azaz először a jelölés, majd a jelöltek mérlegelése mindenkire többet ró, azokra is, akik jelölnek, s azokra is, akik vállalják a je1 ni A FELELŐSSÉGRŐL van szó. Az állampolgár több irányú felelősségéről, hiszen annyi mindent adhat és kell is adnia azoknak útravaló- ként, akikre ráruházza bizalmát. Ám ezzel párhuzamosan, éppen mert sok a tennivaló, az állampolgár magára veszi a felelősséget azért: rátermetteket, alkalmasakat, tehetségeseket. szorgalmasakat jelölt-e ki, választott-e meg arra, hogy őt képviseljék? Ne gondoljunk csekély súlyú teendőre, hiszen országosan és kerekítve, százezer nő és férfi az érintettje a tanácstagi kettős jelöléseknek, mint jelölt. A jelölők pedig annyi millióan lösznek, amennyi a választópolgárok száma a választási névjegyzékek véglegesítésekor. Kishitűségre vallana, ha bárki azt gondolná, lámpással kell keresni a minden tekintetben alkalmas jelölteket, még ha százezer is a számuk. S ennél is nagyobb kishitűségről — sőt, politikai úttévesztésről — nyezetben maradhasson. Óhatatlan azonban, hogy a haszon- élvezet akar a haszonélvező, akár az állagörökös részére egyes esetekben ne váljon hátrányossá. Amíg ilyen eset nem jelentkezik, addig a haszonélvezet betölti az általánosan elismert, és helyeselt rendeltetését. Mihelyt azonban problémák merülnek fel, jobb azon változtatni, és ehhez nyújt segítséget a jogszabály is, amikor lehetőséget ad a haszonélvezet megváltására, illetőleg korlátozására. A Polgári Törvénykönyv szerint, a haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását. A házastárs által lákott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból — természetben vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszárma- zókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. A túlélő házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a le- származók kérhetik. Olvasónk tehát próbáljon az örökösökkel egyezkedni, és ha ez nem sikerül, csak akkor szükséges a bírósági eljárás. A dolgozóról kialakított véleményéről a munkáltatónak kötelessége az érdeklődő vállalatot megfelelően tájékoztatni. Olvasónk munkahelyet változtatott, mert korábbi helyén egyes munkatársaival összeférhetetlen helyzetbe került. Ennek okát ott nem vizsgálták. Amikor a munkahelyén kialakult légkört bejelentette, kivizsgálás azt nem követte. Még örültek is a munkahelyén, hogy beadta felmondását. Amikor az új munkahelyén tanúskodna az, ha bárhol, bárki úgy véiekedne, nincsen jelen a szükséges közéleti érettség a jelölő gyűlésre elme- nó, azután a szavazókörzetet felkereső állampolgárok között. Jelen van, csak éppen — nem mellékes! — a környezet, a közeg formálásával, a kiválasztás, a mérlegelés, a jelölés, a szavazásra bocsátás mozzanataival újra meg újra igazolni kell: valóban fontos az egyéni vélemény, valóban dönt az a bölcsesség, amely a közösségé. KÖLCSÖN VÉVE a drámaköltő, Shakespeare szavait: Mikor a közösség nem kas, amelybe / Maga gyűjtését behordja ki-ki, / Hogyan legyen méz? — kérdezte. Kérdezhetjük mi is, mert nemcsak javakra, a tárgyi világ darabjaira érthetjük ezt, hanem erkölcsi javainkra, azaz értékeinkre, meg nem fogható, de nélkülözhetetlen kincseinkre úgyszintén. A közös felelősség ugyanis már ott kezdődik, ahol, amikor szóba kerül; ki lenne jó a tisztre, jelöljék-e, mi szól mellette és ellene, mi a másik lehetséges jelölt mellett és ellen, folytatódik azután azzal, hogy ott van-e a választópolgár a jelölő gyűlésen ... Mert bizony köny- nyebb bírálni, mások mit csinálnak, mit nem, mint részesnek lenni kezdettől fogva! már minden el volt intézve, felvételét rövid időn belülre kilátásba helyezték. Egy szép napon azonban táviratot kapott, hogy alkalmaztatására mégsem kerülhet sor. Nyomban érdeklődött a munkaügyi osztályon, ahol közölték vele, hogy előző munkahelyéről azt a véleményt adták róla, hogy összeférhetetlen. Olvasónk teljesen tanácstalan, tőlünk kér segítséget. Olvasónk olyan beosztásba került volna, ahol szükséges az előző munkahelyről a kádervélemény. Ennek teljes mértékben meg kell felelnie a valóságnak, és kellően alátámasztottnak kell lennie. Ha a kádervélemény nem felel meg a valóságnak, a dolgozó személyiségi jogainak védelme érdekében bírósághoz fordulhat. A bírósági gyakorlat szerint, valakinek a munkájával kapcsolatos, képzettségére és képességeire, illetve emberi magatartására vonatkozó valótlan, vagy megtévesztő közlés — jellemzés, tájékoztatás, vélemény — a Polgári Törvény- könyvben meghatározott, jó hírnév sérelmét jelenti. Önmagában az értékelés, mérlegelés csak akkor tekinthető ilyennek, ha valótlanságokon alapszik, nyíltan, vagy burkoltan ilyesmit fejez ki, továbbá, ha megtévesztő jellegű, s téves következtetésre ad lehetőséget. Dr. M. J. Botrány a früÉW-en Amikor február elsején egy alaposan pórul járt férfiú feljelentést tett a rendőrségen, mert agyba-főbe verték és kifosztották, a tettesekről olyan személyleírást adott, hogy szép arcú, erőteljes testalkatú, divatosan öltözött fiatal nők. A lakására vitte őket, mert intimebb kapcsolatot Részesnek, kinek-kinek a maga terepén, a maga lehetőségeivel és — ez a lényeg! — a maga képességeivel. Legyen hát ilyen értelemben is kas a közösség, keresse meg a legjobbakat. Azokat, akiknek egyéni arculata van a tegnapot a holnappal összekötő teendők végrehajtásának forgatókönyvében, azaz szerepe nem a statisztáé, aki néma létszám, aki bóiint, amikor kell, hanem jellem, karakter, érti és gyakorolja lokális és tág egyeztetésének bonyolult módszertanát. Az egyén józan ítélete: a közösség bölcsessége. Előbbieknek ez utóbbi a sűrítménye, azaz a közösség csak akkor dönthet helyesen, érdekeivel egyezően, ha a tagok, külön-külön is felelősen mérlegeltek, ítélkeztek, azaz, a maga gyűjtését ki-ki a kasba behordja; legyen méz. TERMÉSZETESEN van egy hivatalos — törvényekkel szigorúan szabályozott — mechanizmusa n jelöltek állításának, a jelölő gyűlések lebonyolításának, a szavazólapra való felkerülésnek, a kiválasztás és a választás valamennyi mozzanatának. A törvény azonban nem képes beleszólni bölcs bíraként értelem és érzelem váltakozó kimenetelű csatáiéba, ki szóljon majd a nevünkben, ki járjon el képviseletünkben. A törvény nem lehet bírája döntésünknek. Ezért, hogy a törvény helvét ilyenkor másnak kell betöltenie. Felelősségérzetünknek. Lázár Gábor A gödöllői bíróság a közelmúltban többszörösei! Visszaeső bűnöző ügyében hozott ítéletet. Figyelemre méltó a történtekben — a vádlott gátlástalansága mellett — az is. hogy a károsultak milyen könnyelműek voltak. Egyik este két férfi szórakozott a szilasligeti bisztróban. A közelükben ürítgette poharait Oláh László is, aki lopás és más bűncselekmények miatt már többször volt büntetve. Nemrég szabadult a börtönből, de ez alkalommal se sokáig maradt szabadlábon. Szokásához híven azt figyelte, hogy kínálkozik-e valami zsákmány a közelében? Ügy tűnt, hogy jó fogása lesz, mert a fivérek egyike nyitott szatyorban nagy halom pénzt tartott magánál. Éjjel fél 11 tájban Oláh együtt távozott a kifosztásra kiszamelt áldozatával. a nyomában haladt. Váratlanul jó alkalom kínálkozott a számára, mert az ittas férfi egy percre megállt, és letette csomagját. A tolvaj felkapta a szatyrot, melyben nem kevesebb, mint 21 ezer forint volt, és elsza1- ladt vele. Igaz, hogy nem sokáig örülhetett a szerencséjének, mert rövidesen elfogták, és őrizetbe vették. Ekkor bevallotta, hogy a szatyrot a benne talált személyi igazolvánnyal együtt a kerepesi vasútállomás mellékhelyiségében elsüllyesztette. A lopott pénzből már csak ötezer forint volt meg, a többit elköltötte. Mint ahogy gyorsan végére járt annak az összegnek is, amit nem sokkal korábban akart, de minden másképpen alakult, mint ahogy elképzelte. Az előzményekhez tartozik, hogy a szókére festett hajú toa nagyon rossz családi körülmények között nevelkedett, kisgyerek kora óta senki sem törődött vele. Az édesapja meghalt, anyja sűrűn váltogatja élettársait. A rövid hajú, fekete Klári viszonyai látszólag rendezettek, szépen berendezett lakótelepi házban élt a családjával. Az iskolai vélemények szerint azonban hiba' volt, hogy szülei olyan célokat állítottak elé, amiket nem tudott teljesíteni. Balettórákra járatták, táncosnőnek szánták, majd mikor nem sikerült sportiskolába akarták íratni. Ekkor azonban már Klári tanulás helyett csavargóit és rossz társaságba keveredett. Február elsején mindketten a gödöllői „lapátos” italboltban szórakoztak, ahol megismerkedtek egy magányosan iszogató férfival. Partnerük kívánságukra sört, bort, szendvicseket fizetett nekik. Később abban is megegyeztek, hogy elmennek vele fővárosi lakására, ott folytatják a szórakozást. Lovagjuk nem sajnálta a költségeket, és a Hídláb bisztróban bort, pezsgőt is vásárolt, mielőtt felszálltaik a HÉV-re. A lányok útközben cigarettáztak, majd amikor, a .kalauznő rájuk szólt, egyikük hátradobta a csikket, úgy, hogy az ülés kiégett. Amikor emiatt le akarták szállítani őket, nekiugrottak, s csak kísérőjük közbelépése mentette meg a kalauznőt a további inzultustól. PuntpávoS üföílo le A következő, a palotakerti megállónál leszálltak, de Éva búcsúzóul még egy borosüveget vágott a HÉV ablakába. Ekkor felírták az adataikat, és csak ezután engedték továbbmenni őket. A férfi — meg akarta téríteni a kárt, hogy ne induljon eljárás — csalással szerzett. Az eset ügy történt, hogy megegyezett e&y asszonnyal, hogy le.esle- gessé vált tégláját 3ÜÜU forintért eladja. Amikor a portékát elszállította, adott 5u0 forint előleget, azzai, hogy a .tóobit majd később hozza. Korábbi kaiandjai után nem lehet csodálkozni, hogy a fizetségre — bár a téglát értékesítette — sokszori felszólítás után sem került sor. A gödöllői bíróság Oláh Lászlót kisebb kárt okozó csalás és közokirattal való visz- szaélés bűntettéért — mint többszörösen visszaesőt — két év fegyházbüntetésre ítélte. Köteleztek továbbá arra, hogy visszafizesse a pénzt azoknak, akiket megkárosított. Az ítélet jogerős. Ga. J. TÍZ NAP RENDELETI! A polgári fegyveres őrség átszervezéséről megjelent a művelődési miniszter 101/1985. (Műv. K. 2.) MM. sz. utasítása. (Művelődési Közlöny 2. szám.) A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 14/1979. (IX. 17.) IM. számú rendelet módosításáról ugyapitt jelent meg az igazságügyminiszter 1/1985. (II. 21.) Számú rendelkezése. A gépjármű adóról szóló, a közelmúltban módosított és kiegészített 1/1931. (I. 19.) PM. számú rendelkezés is egységes szerkezetben itt található. nem okult a történtekből, és lakására vitte, az erősen italos, harcias partnernőit. Hazatérve kívánságuk szerint megvacsoráztatta őket, kávét főzött és pezsgőt ittak, majd a szőke lányt betessékelte a szomszéd szobába pihenni. Előbb a barátnőjével onajtott kettesben szórakozni. Ekkor azonban váratlan fordulat következett. Miközben a házigazda az ágyneműtartóval foglalatoskodott, Éva visszatért, es hátulról leütötte egy pumpával. A megtámadott ember megszédült, elesett, mire mindketten nekiestek és lábasokat, poharakat vagdostak hozzá. Kiszemelt áldozatuk magához térve erőteljesen védekezett, erre Klári konyhakéssel ment neki, de szerencsére csak az inget hasította szét a karján. A pórul járt Casanova most már látta, hogy nem babra megy a játék, és segítségért kiabált a szomszédoknak. Támadói' ekkor gyorsan elvették a pénztárcáját (emlékezete szerint 1500—1900 forint volt benne), összeszedték az értéktárgyait és elszaladtak". Wárctáan ősietek A rendőrség a HÉV-megállóban felvett adatok alapján elfogta és őrizetbe vette okét, akikről kiderült, hogy más, hasonló jellegű bűncselekmények is terhelik számlájukat. Korábban ugyancsak gödöllői szórakozóhelyen ismerkedtek meg egy idős emberrel, aki a lakására vitte őket. Ott váratlanul kijelentették, hogy ők önkéntes rendőrök, és házkutatást tartottak. A szekrényben talált tizenhatezer fori nííal gyarapodva távoztak a tett színhelyéről. Egy férfit, aki néhány héttel ezelőtt este az utcán szólította meg őket — állítása szerint azt kérte, hogy kísérjenek haza egy részeget —, úgy összevertek, hogy betegállományba került. Mint mondta, azért nem tett korábban feljelentést, mert félt támadóinak bosszújától. Rablás, kifosztás, súlyos testi sértés és közfeladatot teljesítő személy elleni erőszak tartozik a két fiatalkorú bűnlajstromába.' A gödöllői rendőrkapitányság befejezte ügyükben a vizsgálatot, rövidesen felelősségre vonják őket. Gál Judit Az asztmának árt a beton Hentes házból panelbe A választási törvényre! Jelölők és jelöltek A pérssljárt Casanova Szép lányok, do weszéiy&sek £ A történetben szereplő két lány még fiatalkorú, de í rövid idő leforgása alatt megdöbbentő dolgokat művcl- í tek. Nem csökkenti cselekedeteik súlyát, hogy a sértet- 1 tek — középkorú vagy idősebb férfiak — sem vétle- Jí nek abban, hogy a helyzet így alakult. A lányok most megváltoztatott néven szerepelnek, bízva abban, hogy ^ jobb belátásra térnek, és büntetésüket letöltve változ- '/ tatnak az életükön.
