Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
4 ^ßftfap 1985. MÁRCIUS 6.. SZERDA Emléktáblát avattak Az első színházi este a felszabadult Budapesten Kiállítótermekből A kezdemén yezes I ■ *£-■»'#. : 'í .; e . -r #-.,y '*•'• ,♦ . </<■■■.•* V •- .- I:.: .• ..-- r.-.ftr' . • ' I ‘ ■ • / / Hincz Gyula: Díszletterv Az évforduló jegyében Diáktoll-pályázat A KISZ Pest megyei Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetségének Pest megyei Elnöksége hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére Diáktoll címmel irodalmi pályázatot hirdet a középiskolások és az úttörők számára. A pályázatra két munkát kell benyújtani, ners vagy próza kategóriában. Az első helyezett 1000, a második 800, a harmadik 500 forint jutalmat kap, a legjobb alkotásokból kiadványt szerkesztenek. A pályaműveket március 20- íg köll két példányban beküldeni a KISZ Pest megyei Bizottságára 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 5. Nem rózsaszínű A miértre a legegyszerűbb a válasz. Az ipartelepek árnyékában, azok jótékpny kisugárzásában, rohamléptekkel fejlődik a város. Munkát, otthont ad a letelepülőknek, és Igyekszik az egyéb várakozásoknak is megfelelni. Persze nem rózsaszínű a kép,. ezt az ott élők tudják a legjobban, de tény, hogy rövid időn belül fölépült a sportcsarnok, látogatókat fogad a művelődési ház. A hogyan, már bonyolultabb kérdés, megválaszolása nem nélkülözheti a múltba tekintést. Ebben Szatori Tibor, a művelődési központ igazgatóhelyettese van segítségünkre. — Amikor elérhető közelségbe került a művelődési ház megnyitása, három fő kérdéssel találtuk szembe magunkat: mit kell, lehet tenni és milyen színvonalon? Számolni kellett azzal, hogy a színházterem, néhány klubhelyiség, a kiállítási tér és a büfé csak később készül el, ám azt is tudtuk, hogy a ház még így is óriási minőségi javulást hoz a korábbi körülményekhez képest. Százhalombattán két közművelődési intézmény dolgozott, az egyik városi feladatokat látott el, míg a másik a DHV dolgozóinak kínált programokat. Az elszigeteltségből lassan együttműködés sarjadt, amely fölgyorsult a művelődési központ építésének hírére. A törekvések tavaly szeptemberben kaptak hivatalos köntöst, amikor egyesült a két intézmény. A szakmai, baráti alapokon nyugvó közösség kezdettől fogva azon fáradozott, hogy ne csak elnevezésében, de tartalmában is városi kulturális centrumot hozzon létre. Így értünk el december 6-ához, a ház részleges megnyitásának időpontjához. Ehhez a dátumhoz azonban más esemény is fűződik, amelyről Szatori Tibor igen visszafogottan nyilatkozik. De hát mi mást tehetne egy népművelő, amikor rögtön úgy lát munkához, hogy a hőn áhított intézmény átadásakor tíz tanulócsoporttal kell számolnia? A városban ugyanis nemcsak művelődési otthonra, hanem iskolára is szükség van, és mivel az előbbi már fölépült, az utóbbi még nem, délelőttönként gyerekek, foglalják el a klubhelyiségeket. Igaz, a nap eme szakában amúgy is kevés program lenne, de azért vélhetően nem kevés vesződséggel járhat a délutáni, esti rendezvények előkészítése: a takarítás, a Negyven évvel ezelőtt, 1945. március 1-én gördült fel az első színházi előadás függönye a felszabadult Budapesten: a Nemzeti Színház társulata Csokonai özvegy Kar- nyóné című vígjátékát adta elő a Nemzeti Kamaraszínházának akkori . épületében, amely jelenleg az Állami Bábszínháznak ad otthont. A budapesti színházi élet háború utáni újraéledésének e kiemelkedő eseményére emlékeztek kedden az Állami Bábszínház épületében megtartott ünnepségen. bútorok átrendezése, miegymás. De hallgassuk, mit mond az igazgatóhelyettes: — A helyzet adott, alkalmazkodnunk kell hozzá. A közösségi célok azt kívánják, hogy a lehetőségek szerint betelepítsük a szakköröket, klubokat. Néhány még nem a művelődési házban működik, de már helyet kapott öt gyermek- és hat felnőtt csoport, nem beszélve a különböző tanfolyamokról, előadásokról. Adottságainkat kiegészíti a sportcsarnok, ahol popkoncerteket, nagyobb rendezvényeket tarthatunk. A könyvtár pedig minden igényt kielégít: több mint hétszáz négyzetméter alapterületen hatvanezer kötetet kínálunk felnőtt és gyermek olvasóknak. Szalagon, élőben Az új művelődési központban megteremtették az összhangot a komoly, az ismeret- terjesztő, a könnyedebb programok, és a nagy vonzerőt gyakorló szolgáltatások között. A bevált formákat új ötletek frissítik fel; különös figyelmet érdemel a pótmamaszolgálat, a lakásépítőket segítő információs rendszer, a számítógépes tanfolyam, a zenei stúdió, a képzőművészeti műhelyek tevékenysége. Ígéretes próbálkozásnak látszik a Magyar Rádió baráti körének megszervezése. Olyan archív felvételeket forgatnak le, amelyek talán kevesekhez jutottak el, ám érdekelhetik a szélesebb nyilvánosságot is. Száraz György, Jancsó Miklós, Az évforduló tiszteletére emléktáblát helyeztek el az épület előcsarnokában. Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotását a Fővárosi Tanács, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a bábszínház vezető képviselőinek jelenlétében leplezték le. Avatóbeszédet F arkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese mondott. Ezután — a negyven évvel ezelőtti színjátékot felelevenítve — a bábszínház művészei bemutatták Csokonai művének bábváltozatát. Montágh Imre, Szecskő Tamás, Vikidéi Gyula, Nagy Feró és sokan mások szólalnak meg a hangszalagokról, hozzásegítve a hallgatót egy- egy problémakör megértéséhez. Utána következhet a vita! De élőben is találkozhatnak neves tudósokkal, művészekkel, humoristákkal, pop- és dzsesszegyüttesekkel. Es most jutottunk el a bevezetőben említett harmadik kérdéshez: miből? — Költségvetésünk tekintélyes részét saját forrásból kell fedeznünk, ezért sem közömbös, hányán látogatják a programjainkat. Egyelőre azt tapasztaljuk, hogy a közönségigény alapján lekötött műsorok sem hajtanak nagy hasznot, mert a tényleges érdeklődés rácáfol az előzetes felmérésekre. Nem gazdagodtunk meg a Régi pesti kabaré című ösz- szeállításon és a Nyílik a rózsa nótaverseny győzteseinek bemutatkozásán sem. Ebből okulva lemondtak a Mgxim varieté’ vendégjátékát, mert nem vállalhattuk a 120 ezer forintos gázsi kockázatát, hiszen nagyon drágán adhatnánk a jegyeket. Az idén tízmillió forintból gazdálkodunk, amelyből nyolcmillió a tanácsi, egymillió a közös fenntartást vállaló gazdasági egységek támogatása, a többit nekünk kell előteremtenünk. Ebből hétmilliót rögtön elvisz az üzemeltetés, mindössze három marad a programok finanszírozására, de ebben a gázsik kifizetésétől, a szállításig, a bérleti díjig minden benne foglaltatik. Ez kellemes Sok vagy kevés? Ezen lehetne vitatkozni, hiszen minden viszonylagos. A megyében működő művelődési házak többségének kellemes gondot okozna hasonló összeg birtoklása, de most nem róluk van szó! Tény, hogy Százhalombattán eddig jól sáfárkodtak az anyagi és szellemi befektetéssel. Újabb kérdés: milyen lesz a folytatás? Kövess László f Március 24-ig tekinthe- /// tő meg Hincz Gyula Kos- ^ suth-dí jas képzőművész í válogatott anyaga Nyíregyházán, a Váci Mihály í megyei-városi Művelődési Központban. Budahclyi ^ Tibor tárlata március 3-án ^zárult ugyancsak Nyíregy- ^ házán, a városi kiállítótc- ^termben. Tandori Dezső ^grafikái a Helikon Galéí riában márciusban várják >a vendégeket. Öt világrész útja Nemcsak az életben, hanem a művészetben is mindennél fontosabb a kezdeményezés ereje és bátorsága, hiszen ez lendíti előre a fejlődést. Hincz Gyula egész pályája ezt a vállalkozást és teljesítményt igazolja. Nyíregyházi kiállítása több szempontból rendhagyó. Egyrészt, mert azonos időben két különböző tárlat két helyen nyílt meg — a művelődési központban és a helyőrségi klubban —, másrészt, mert festményei, szobrai mellett színpadtervei, szcenikai munkái és építészettel kapcsolatos rajzai is láthatók. Különösen izgalmasak — prognosztikai szempontból — hídházai és a népek barátsága tornya. Hincz e tervekben arra számít, hogy a folyókat átívelő hidakat lakótornyokkal egészíti ki — a jövő azért, hogy termőföldeket takarítson meg a térrel való gazdálkodás jegyében, amely szükséglet lesz. A népek barátsága tornya első vázlata 1959-ben készült el, budapesti adaptációval, olyan elgondolással, hogy ez a festői színekben tündöklő építmény- szobor minden világrész művészetének anyagát tartalmazná — elősegítve az emberiség hőn óhajtott békéjét. A terv él — megvalósítható és megvalósítandó Vácott az eredeti elképzelés szerint. Lépcső helyett rámpán lehetne fölmenni, s a felfelé haladásban — az Akropolisz és a Guggenheim Múzeum ajánlata szerint — a világtájak felől vezetne hozzá öt világrész útja. Ezen a héten nyílik Vácott Hincz Gyula állandó gyűjteményében az a gazdag dokumentációs anyag életéből és munkásságából, amelyet Ba- konyvári Ágnes művészettörténész rendezett és Farkas Adám fotózott. Ebben az évben új kezdményezéskónt Hincz több tanítványa mutatkozik be állandó gyűjteményben, önálló tárlaton. Gerzson Pál, Gyémánt László és Mi- zser Pál. Utóbbi jelenleg az USA-ban szerepel feleségével Hídvégi Valériával, közös tárlaton. Zenélő szobrok Budahelyi Tibor bemutatkozása meglepetés a javából. Kezdeményezései elérték az újdonság mértékét. Grafikusként indult — szobrász lett — nyitányember, aki zenélő szobrokat készít. Nem programozva, mint Nicolas Schöffer, hanem a néző akarata szerint, hiszen mindenki maga szólaltathatja meg fapálcikákkal az acélhúrokat kedvétől, hangúfontossága latétól irányítva. így a muzsikát vezénylő érmék, plasztikák mindig más erejűek, karakterűek a cselekvővé váló szemlélő sorsától, játékos intenzitásától függően. Osztályrészünk lehet a csönd is. Ilyenkor a zenétől elvált érmek, oszlopok — melyeket különböző csavarokkal módosítani is lehet — egyszerű szobrokká nemesülnek. Vannak olyan térelemei, amelyeket gyors átalakításokkal nyolc-tíz variációra lehet készíteni egy fürge szellemi játék keretében. Budahelyi Tibor munkásból művész lett, s a térképezés nagy lehetőségét valósíthatja meg kellő fogadtatás esetén. Külön öröm, hogy első önálló kiállítása Százhalombattán nyílt meg, 1979-ban, A költészet grafikája Komoly siker Tandori Dezső bemutatkozása a Helikon Galériában. Siker, mert ez is kezdeményezés. Az ismert költő grafikái érdekes játékok, amelyek gondolatokat ébresztenek. Budapest előtt Hatvanban, Párizsban és két alkalommal Szentendrén is bemutatkozott. Nemes örökség, hogy Kisfaludy Károly, Jókai Mór festettek, Petőfi, Arany János rajzolt — Tandori Dezső kézjegyei leginkább Weöres Sándor kalligráfiáira emlékeztetnek, s természetesen főként önmagukra; egy belső, szellemi közlekedés jegyében. Ami külön érdekes, hogy a madárszárnyakról, levelekről készült Tandori-raj- zok sajátos, grafikai megvilágításban költészetét ja értelmezik. Készülnek az új bábfilmek A fővárosban, a Pannónia Filmstúdió Gyarmat utcai műtermében készülnek az animációs báb- és gyúrmafilmek. A képeken Krakovszki Mária bábkészítő a Mackók, vigyázzatok! című film szereplőit formálja, és a már elkészült figurák. Losonci Miklós MOZIMŰSOR MÁRCIUS 7-TÖL 13-10 ABONY 7— 8: Bombajó bokszoló» 9—10: Ufó Arizonában* 11—12: Redl ezredes I—II.** BUDAÖRS 7— 8: Red! ezredes I—II.** 9—10: Az egyiptomi utas* 11—12: Ufó Arizonában* CEGLÉD, Kamaraterem 7—10: Manhattan 9—10: A rátóti csikótojás (du.) 11—13: Kizökkent világ CEGLÉD, Szabadság 7—10: Hét mesterlövész (du.) Vörös grófnő I—II. (este) 11—13: Ha már egyszer megesett* (du.) Erotikus képregény*** (este) DABAS 7—10: Bombajó bokszoló* IX: Sörgyári capriccio* DUNAHARASZTI 7—10: Az istenek a fejükre estek 11—12: A nőstényfarkas kísértete** DUNAKESZI, Vörös Csillag 7— 8: Yerma* 9—11: A kő fia (du.) A nőstényfarkas késértete** (este) DUNAKESZI, József Attila 7: Megáll az idő* 10: Az első nagy vonatrablás 11: Vigyázz, ha Jön a vizit* 13: A sárkány éve ÉRD 7: Az egyiptomi utas* 10: Kék lagúna* 11—12: Pereputty* 13: Ufó Arizonában* FÓT 7— 8: A matróz, a kozák és a hamiskártyás 9—10: Szentivánéji szexkomédia** 11—12: Yerma* GÖDÖLLŐ 7—10: Fele-barát-nőm* (du.) Erotikus képregény*** (este) 11—13: Házibuli (du.) Az „I” akció (este) GYÁL 7— 8: Defekt** 9—10: Rendőrök háború Ja** 11—12: Bombajó bokszoló* KEREPESTARCSA 7— 8: Dutyi-dili 9—10: Redl ezredes I—II.** 11—12: Az istenek a fejükre estek MONOR 7— 8: Ufó Arizonában* 9—10: A pagoda csapdája (este) 9—11: Kék laguna* (du.) 11—13: Aranyoskám* NAGYKÁTA 7— 8: Vörös grófnő I—II. 9—10: Ki kém, ki nem kém* 11—12: Biciklitolvajok NAGYKŐRÖS, Arán, János 7— 8: Kéjutazás Las Palmasba» 9—10: Ben Hur I—II. 10— 11: A rézhegyek királynője (du.) H—13: Vörös grófnő I—II. NAGYKŐRÖS. Stúdiómozi 7—10: Gyilkosság a tajgán 9—10: A varázssapka (du.) 11— 13: Megáll az idő* PILISVÖRÖSVÁR 7— 8: Gyilkosok utcája** 10— 11: Bombajó bokszoló* POMÁZ 7— 8: Redl ezredes I—II.** 9—10: A férfikaland elmarad 11: Nehéz fiúk* RÁCKEVE 7— 8: Szirmok, virágok, koszorúk** 9—10: A nőstény farkas kísértete** 9—11: Hiúz a vadászösvényen (du.) 11— 12: Eper és vér* SZENTENDRE 7—10: Házibuli (du.) A domb** (este) 11—13: A szép ismeretlen (du.) Szirmok, virágok, koszorúk** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 7— 8: A nőstényfarkas kísértete** 9—10: Szirmok, virágok, koszorúk** 11—12: A város hercege I—n.* TÁPIŐSZELE 7— 8: Ki kém, ki nem kém» 9—10: Hat gézengúz 11: Nős agglegény VÁC, Madách Imre 8: Egy szoknya, egy nadrág 13: Egy csepp méz»» VÁC, Kultúr 7—10: Aranyoskám» 11—13: A kétéltű ember (du.) Vörös grófnő I—II. (este) VECSÉS 7—10: Az Istenek a fejükre estek 11—13: Defekt** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. ígéretesnek látszik a folytatás is Jó reklámot választottak Mindent egy helyen! Az már nem esemény, ha valamely áruházi lánc az előbbi szlogennel csábítgatja vásárlóit, de egyelőre szokatlan lenne, ha egy művelődési ház is hasonló módon csapna hírverést. Bár megvan hozzá az alap, hogy Százhalombattán éljenek e reklámfogással, mégsem teszik. A szolid műsorfüzet nem a menedzseri lelemény szüleménye, ám a tartalom bőséges kárpótlást jelent. Aki betér a Barátság Művelődési Központ és Könyvtár épületébe, az vigadhat kabarétréfákon, pirosra tapsolhatja a tenyerét egy-egy koncerten vagy előadói esten, találkozhat neves személyiségekkel, megnézheti az időszakos kiállításokat, betérhet a könyvtárba, részt vehet a szakkörök, klubok programjain, a különböző tanfolyamokon. Magától értetődik a kérdés: miért, hogyan és főleg, miből?
