Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

1985. MÁRCIUS 6., SZERDA 3 A győzelemnek népünk is nyertese (Folytatás az l. oldalról.) sánaic, a szocialista ipar meg­alapításának, az ipar gazdasá­gi alapjai megteremtésének, akik kiemelkedő tevékenysé­gükkel segítették és segítik napjainkban is iparpolitikai céljaink elérését. Köszöntőm azokat a munkásokat, műszaki vezetőket, az ipar fejlesztésé­vel foglalkozó tudósokat, fej­lesztő-, tervező- és kutatóin­tézeti dolgozókat, akik tudá­sukkal, elkötelezettségükkel jelentős szerepet vállaltak a 40 év fejlődésében — mondot­ta végezetül Havasi Ferenc, színvonalas, eredményes ta­nácskozást kívánva a konfe­rencia résztvevőinek. Az első előadó, Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a népgazdaság 40 éves fejlődésé­nek tükrében elemezte az ipar eredményeit. Elmondotta: Ma­gyarország a két világháború között Európa leglassabban fejlődő országai közé tarto­zott. Az ipar a nemzeti jövede­lemnek csupán 20 százalékát állította elő. A felszabadulást követő négy évtizedet a gyor­sabbá vált — bár korántsem töretlen — ipari fejlődés jelle­mezte. Az ötvenes évek gyors, erőltetett Ütemű iparfejleszté­sét megtorpanás, majd a hat­vanas években egy újabb ki­bontakozás követte. A világ- gazdasági válság, a nyers­anyagár-robbanás a hetvenes években olyan kihívást jelen­tett, amelyre csak késve sike­rült megtalálni a yálaszt. ösz- szességében azonban az ipar döntő szerepet vállalt a nép­gazdaság fejlődésében, abban, hogy 1950 és 1934 között a nemzeti jövedelem ötszörösére emelkedett. Az ipar ma ismét válaszúi­hoz érkezett. A váltás, a meg­újulás alapjai adottak. Kádár Béla, az MTA Világ- gazdasági Kutatóintézetének osztályvezetője a magyar ipar fejlődésével és a világgazdasági környezet hatásával foglalko­zott előadásában. A magyar ipar az elmúlt évtizedek során — mondotta többek között — különösen érzékennyé vált a nemzetközi környezet változá­saira, ugyanakkor alkalmazko­dó készsége nem mindig felelt meg a követelményeknek. A nemzetközi munkamegosztásba való széles körű bekapcsolódás — mindenekelőtt a KGST-or- szágokkal kialakított együtt­működés — lendítő erőként hatott. A nemzetközi tapasztalatok szerint ezekben az éveikben a növekedés hajtóerői szorosab­ban kapcsolódnak a tudomá­nyos-műszaki fejlődéshez. Ezt nekünk is figyelembe kell ven­nünk. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintéze­tének igazgatója azt elemezte, hogy a magyar ipar az elmúlt negyven év során miként al­kalmazkodott a nemzetközi követelményeikhez, milyen vá­laszokat adott a világgazdasági kihívásokra. Hangsúlyozta: gazdaságunk számára sorsdön­tő, hogy az ipar lépést tud-e tartani a műszaki haladással. A kedvezőtlen természeti adottságok, miatt az értéktef'- melésben egvre inkább a szel­lemi munka kell. hogy különö­sen jelentőssé váljon. A techr nológiai fejlődés Svor.sf fását Vámos Tibor azért ítélte lénye­gesnek. mert Manvarország ezen a téren az elmúlt évtized­ben elmaradt a fejlett orszá­goktól. Az elmaradás pótlására — a hazai adottságok figyelem­be vételével — általános tech­nológiai rekonstrukcióra lenne szükség. Butái Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese gazdaságirányítási kérdésekkel foglalkozó előadásában megál­lapította: már a 60-as évekDen világossá vált, hogy az exten- zív fejlesztés lehetőségei be­szűkültek, át kell térni az in­tenzív fejlődésre. Csakúgy mint a legtöbb szocialista or­szágban, nálunk is ekkor ke­rült napirendre új gazdaság- irányítási rendszer kidolgozá­sa. Ettől kezdve a magyar gaz­daságban nagyobb szerepet kaptak a szabályozók. Az elmúlt 16 év gazdaságpo­litikáját és -irányítását fellen­dülés és megtorpanás egyaránt jellemezte. A gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejleszté­sének programja igazodik az új követelményekhez, iparcentri­kusnak is tekinthető. Az új vállalatvezetési formák, az adórendszer és a keresetszabá­lyozás változásai ugyanis el­sődlegesen az iparvállalatokat érintik, s az irányító szervek ezektől az üzemektől várják a hatékonyabb gazdálkodást. A gazdaságirányítás fejlesztése több évig tartó fokozatosan ki­bontakozó folyamat. A terve­zők most dolgoznak a követke­ző években bevezetendő új adórendszer, valamint a két­szintű bankrendszer kialakítá­sán, a hatékonyabb irányítás megvalósításán. A konferencia résztvevőit köszöntötte Georgij Szergejev szovjet vaskohászati minisz­terhelyettes. A tanácskozás délután szek­cióüléssel folytatódott. A viták tapasztalatait szerdán plenáris ülésen összegzik. Nyáron lesznek kelendőek Bükkfából készítenek kerti bútorokat a dunavarsányi Petőfi Tsz taksonyi faipari üzemében. Az összecsukható székekből tavaly már 250 darabot értékesítettek. Most új termékkel szeretnének megjelenni a piacon, mégpedig a képünkön látha­tó kerti fotellel, melynek mintadarabját Vészeli János csava­rozza. Erdösi Agnes felvétele Kevesebb a baleset Fokozott biztonság Az utóbbi évekhen megfi­gyelhető, hogy egyre kevesebb a MÁV-nál az üzemi baleset, s ezen belül is csökken a sú­lyos esetek aránya. A MÁV szakemberei szerint nem vé­letlen a kedvező irányú válto­zás. Az elmúlt időszakban számtalan intézkedéssel igye­keztek visszaszorítani a MÁV- nál az egészségre ártalmas és a veszélyes termelési tényező­ket, s egészségesebbé, bizton­ságosabbá tenni a munkakö­rülményeket. A munkavédel­mi apparátus is szervezettebb, mint korábban, s szakmailag is felkészültebben vizsgálja a már bekövetkezett balesete­ket, feltárja s megszünteti az előidéző okokat. Mind gyako­ribbak az ellenőrzések, s ha­tékonyabbak a munkavédel­mi szemlék. A balesetek okainak elem­zésekor kimutatták, hogy em­beri mulasztás okozza a bal­esetek 99 százalékát. Legtöbb­ször akkor történik baj, ami­kor megsértik a munkafe­gyelmet, nem tartják be a technológiai utasításokat, el­mulasztják az ellenőrzéseket, vagy ittasan dolgoznak. A MÁV az idén az anyagi lehetőségek függvényében to­vább emeli a technikai szín­vonalat, s törekszik a bizton­ság fokozására. További mű­szereket szereznek be a ve­szélyforrások — zaj, vibráció, fényerősség — mérésére, az alkoholos állapot kimutatásá­ra. Mindezek mellett azonban különös gondot fordítanak az oktató-nevelő munkára, ; Számviteli fegyelmezetlenségek Revizorok, ellenőrök, vagy...? Költségtakarékos gazdálkodással Kerepestarcsa egy milüárdja f Ízesítőiről, aromáiról, gyógyító cseppjeiről szerte az országban jól ismerik a kerepcstarcsai Szilasmenti Ter- ^ melőszövetkezet nevét. A Kép azonban így nagyon is ^ egyoldalú, hiszen a főváros, a székhely község, vala- ^ mint Csömör, Nagytarcsa és Gödöllő határában gaz- ^ dálkodó tsz számottevő eredményekkel, több példamu- ^ tató vállalkozásával is dicsekedhet a mezőgazdaság és i az ipari termelés területén. 2 A közvélemény többnyire már csak a bíróság dé kc- ^ rülő Sárosi—Gór Nagy-féle gazdasági bűncsclekmények- í rel szerez tudomást. S a legtöbben nem is igen tudjuk < hova tenni ezeket az eseteket. Szándékosan csaltak vagy ? csak nem ismerték a szábályókátr á valódi" Iehctősége- ^ két? A Pénzügyminisztérium ellenőrei, így a Pest mc- ^ gyei Ellenőrzési Főigazgatóság revizorai is két évenként ^ vizsgálják meg ugyanazon vállalatok, szövetkezetek és í kisvállalkozások pénzügyi elszámolásait. Gyenge földeken Ezekről az eredményekről számolt be C. Molnár Mihály elnök a közös gazdaság teg­napi, a budapesti Ikarus mű­velődési házban tartott zár­számadó közgyűlésén. A tanácskozás munkájában részt vett Herczenik Gyula, a Pest megyei pártbizottság tag­ja, az MSZMP Gödöllő váro­si Bizottságának első titkára, Darvas Dániel, a főváros XVI. kerületi pártbizottságá­nak első titkára, Polgár Mi­hály, a. Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője, GyOvai Pál, a TESZÖV titkár- helyettese, valamint Kovács Istvánná országgyűlési képvi­selő. A vezetőség beszámolóját Ismertetve C. Molnár Mihály elnök hangsúlyozta, hogy a nehezebb gazdálkodási körül­mények között is sikerült az átlagosnál jobb eredményeket e’érni. Bizonyítja ezt, hogy a túlnvomórészt gyenge talaj- adottságok ellenére rekord ga­bonatermést takarítottak be, csökkent az alaptevékenység náluk visszatérő vesztesége. E megállapításnál érdemes egy rövid időre megállni, hi­szen a kívülálló számára fur­csa lehet, hogy Kerepestarcsán ezt a viszonylagos javulást eredményként könyvelik el. Joggal teszik, hiszen termő­földjeik értéke még a 14 aranykoronás minőséget sem éri el. Ennek ellenére köteles­ségüknek tartják, hogy járul­janak hozzá a főváros és Pest megye ellátásához is. Ugyan­csak ezeken a földeken ter­meszük azokat a gyógynövé­nyeket s az élelmiszerfeldol- gozó üzemek nyersanyagait, amelyek mint a kereskedelem­be kerülő termékek már szén hasznot hoznak. S nem feled­kezhetünk meg arról sem, hogy a 2146 dolgozót számláló közös gazdaság példamutató eredményeket ért el az export­ban is. Veszteség nélkül Már nemcsak a múltról, ha­nem a jövőről is szólva álla­pították meg a felszólalók, s hangsúlyozta a beszámoló, hogy tovább nem működhet­nek azok az üzemek, amelyek huzamos időn keresztül vesz­teséget termelnek, s további fenntartásukat még a ki­egyensúlyozott élelmiszerel­látás erkölcsi kötelezettsége sem indokolja. Átérzik fele­lősségüket a szövetkezet tag­jai és vezetői, ezt bizonyítja több felszólalás is. Szóvá tet­ték például, hogy a gödöllői, a kerepestarcsai és a budapesti építkezések miatt jelentősen csökkent a termőterület. A gazdálkodás hatékonyságát — ezt már tavalyi példák is bi­zonyítják — az alaptevékeny­ségben is lehet javítani. E cél érdekében szervezték át az irányítás rendjét, s a vezetők kötelességévé tették itt is a költségtakarékos gazdálko­dást. A szövetkezet tagsága bízik abban, hogy jobb munkával s nagyobb figyelemmel képesek eredményeiket megőrizni. A tavalyi egymilliárdon felüli árbevétel idén alig csökken, s a szigorúbb adózási rendszer, az emelkedő költségek ellené­re is a mostanihoz hasonlóan G0 millió forinton felüli lesz a nyereség. Mindehhez tegyük még hozzá, hogy 100 millió forint értékű árut szán­dékoznak exportálni. Nem rajtuk miíiik Gyakorta halljuk, hogy me­zőgazdasági üzemeink a külön­böző, nem rajtuk múló nehéz­ségekkel magyarázzák a sze­rényebb eredményeket. S bár e panaszok egy része nem alaptalan, a szövetkezetek dolgozóinak is tudomásul kell venniük, hogy a gazdasági fel­tételekhez alkalmazkodni kell. S a kerepestarcsai példa is bi­zonyítja, hogy a különleges esetekre tekintettel van az ál­lamigazgatás. Éppen a Szilas­menti Tsz rossz földjei miatt idén állami támogatás, illetve adóvisszatartás formájában mintegy 40 millió forintos többlethez jut a közösség. Felszólalt a zárszámadó köz­gyűlésen Herczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titkára is. Hangsúlyozta, hogy dicséretesnek tartják a kerenestarcsaiak eredményeit, az akaratot, hogy lépést tart­sanak a kor diktálta feltéte­lekkel, s ennek megfelelően alakítsák gazdálkodásuk stílu­sát. A szövetkezeti tagság fe­lelősségtudatát bizonyítja az is, hogy nemcsak tudomásul veszi, hanem maga is elősegí­ti. hogy szigorúbb munkafe­gyelem, nagyobb rend legyen a különböző munkahelyeken. Cs. A. ffess fcizonyíat Akikre 1983-ban róttak ki 61,2 millió foript bírságot, azok nem ugyanazok, mint akiknek tavaly kellett befizet­niük 62 millió forint bünte­tést. S az alap, ami után ezt kivetették rájuk, 149 millió forint adóhiány, a valóságos­nál magasabb nyereség elszá­molása, rosszul vagy ki som állított bizonylat, jogosulatlan alapképzés. Az, hogy a hibák a gazdálkodók egyik felénél is hasonló arányban fordulnak elő, mint a másik felénél, va­lamit mégiscsak jelez. Ügy tű­nik, indokoltabb számviteli fe­gyelmezetlenségekről beszél­nünk, mintsem számviteli fe­gyelemről. A tavaly vizsgált 171 vállalat illetve szövetkezet elszámolásait látva mindössze 32 esetben tekinthettek el a revizorok jegyzőkönyv felvé­telétől. Ugyan jobb az arány a belföldi társaságok csoport­jánál — ide sorolandók a kü­lönböző kisvállalkozások —, 460 társaság közül 363-rál mindent rendben találtak; ám egyelőre a tervezettnél jóval kevesebb csoportot sikerült az ellenőröknek felkeresniük. (Az idén 1500—1600 társaság vár­hatja érkezésüket, az összes társaság fele.) Magasabb bírságok Míg 1983-ban a társaságok­nak minden 100 forint rosszul elkönyvelt tétel után 22 forint büntetést kellett befizetniük, 1984-ben már 45 forintot. Át­lagost.n is megemelkedett hát a bírságszint. A magyarázat egyszerű: a türelmi idő, amíg megismerkednek a jogszabá­lyokkal, a követelményekkel, lejárt. Egyrészt ezért, más­részt a nagyobb súlyú vétsé­gek miatt fordulhatott elő, hogy — bár korábban még nem volt erre példa — nem egy esetben 100 százalékos büntetést állapított meg az el­lenőrzési igazgatóság. ( A leg­alacsonyabb kiszabott bírság- szint 8 százalékos volt.) A Du- naharssztin dolgozó Duna- plasztika gmk-nak például azért kellett 100 százalékos bírságot lerónia, mert a naplófőkönyvet nem vezet­ték naprakészen, s az el­múlt két évben az OTP-nél vezetett számlájukra befolyt pénzt eltitkolták. Az Erdészeti Gépgyártó Vállalat tizenhat gazdasági munkaközössége el­len kellett 100 százalékos bír­ságot kivetni. Ők ugyanis sem­miféle együttműködési szerző­dést nem kötöttek a vállalat­tal, mindenféle adminisztrá-. ciót a cég végzett el helyettük, az emberek csupán órabért kaptak. A revizorok előtt is nyilvánvaló volt, hogy a túl­óra ilyen nyílt kijátszásáért elsősorban a vállalat felelős. S hogy a bírságot miért mégis a vgmk-ra szabták ki? Mert, mint magánszemélyeknek. felelniük kell mulasztásukért; más kérdés, hogy bírósági per­rel a pénz egy részét esetleg visszanyerhetik a munkaadó­juktól. S ha már a példáknál tar­tunk, méltánytalan lenne a kirívóan negatívak melleit a jókat meg nem említeni. A nagykőrösi Arany János Tsz kommunális ipari szolgáltató szakcsoportja könyvelésében a revizor 800 ezer forint adó­hiányt állapított meg. Ez jó 'példa? ■— kérdezhetik. ‘Nos, 741 ezer forint hiány abból adódott, hogy az ügyintéző té­vesen töltötte ki a bevallási ívet, azaz mindent egy sorral lejjebb írt. A pénzt pedig va­lójában be is fizették. A bün­tetés tehát jogos — hiszen a számviteli munka alapkövetel­ménye (lenne) a pontosság, precízség — ám, mivel nincs szó szándékosságról mindössze 60 ezer forint után törleszt­hetnek 8 százalékot. A szabálysértés már súlyo­sabb vétség, mint a fentiek. Tavaly 62 esetben kezdemé­nyezett a Pest megyei Ellenőr­zési Igazgatóság szabálysértési eljárást. Ezek felét az adó­ügyi szabályok megszegése, negyven százalékát a számvi­teli rend és bizonylati fegye­lem megsértése miatt, a töb­bit pénzügyi szabálysértése­kért. A pénzügyi revizorok természetesen másfajta sza­bálysértést is észrevehetnek. Ekkor értesítik a rendőrséget vagy a helyi tanácsot, s hogy milyen eredménnyel? Szorít­kozzunk a tényekre: az igaz­gatóság egy esetben jelezte egy vállalatról a tanácsnak a szabálysértést; válasz a ta­nácstól még nem érkezett. A múlt évben három esetben kérték az illetékes tanács in­tézkedését társaságokkal szem­ben (a jogszabályban megen­gedettnél több alkalmazott fog­lalkoztatása miatt), válasz a tanácsoktól nem érkezett. Ed­dig az igazgatóság össze­sen kilenc esetben kér­te a helyi tanácsok in­tézkedését, visszajelzés vagy egyáltalán nem, vagy csak 30 nap helyett 40—60 nap múlva érkezett. Átfogó képet Idén a minisztériumok felü­gyeleti ellenőrzése megszűnt. Ez természetesen több terhet rak az ellenőrzési igazgatósá­gok nyakába. Ám egyben lehetőséget is ad arra, hogy vizsgálataik során átfogó képet nyerjenek a válla­latok, szövetkezetek, kis­vállalkozások gazdálkodá­sáról, aminek alapján olyan információk birtokába jutnak, amikből — körültekintésnél persze —, de általánosítható gazdasági következtetések is levonhatók. Eller Erzsébet Eteti a celofánozót Az idén 1 millió 350 ezer négyzetméter filmet gyártanak Közén-Etirópa legnagyobb fotokémiai gyárában, a váci Fortéban. Hajdú Péíerné és Simon Istvánná a cclofánozó gépbe adagolják az amatőrök által ke­resett színes filmeket llancsovszki János felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents