Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

1985. MÁRCIUS 30.. SZOMBAT 7 PEST MEGYEI HÍRLAP Kérdések a gazdálkodásról Vietnami vendégek a Sasadban A Vo Ghi Cong vezette küldöttséget Hochenburger Anna ágazatvezető tájékoztatta az üvegházi virágtermesztés módszereiről Erdősi Ágnes felvétele — virágtermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés, az állat- tenyésztés és az ipari termelés — munkáját. Szólt természe­tesen a termelési eredmények­ről, a háztáji gazdaságokról és a kereseti viszonyokról is. A vendégek nagy érdeklő­déssel kísérték a tájékoztatót, aminek kapcsán számos kér­dést tettek föl. Elsősorban a kereseti lehetőségekről, a nyugdíjakról, a háztáji gazda-? ságok és a szövetkezet kapcso­latáról, valamint a gazdaság és az állam viszonyáról ér­deklődtek. Ezt követően a delegáció az 1. számú központi telepen a virágkertészetet tekintette meg. Megismerkedtek a kor­szerű berendezésekkel, ter­mesztési módszerekkel. Tegnap délután a Sasad Tsz-be látogatott az MSZMP XIII. kongresszusára hazánk­ba érkezett vietnami delegá­ció Vo Chi Congnak, a Viet­nami Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának a vezetésével. A küldöttséget a látogatásra elkísérte Bényei Béla, hazánk hanoi nagyköve­te A vendégeket a szövetke­zetben Csapó Sándor, a me­gyei pártbizottság tagja, a bu­daörsi városi jogú nagyközsé­gi pártbizottság első titkára, Czinczok György, a szövetke­zet elnöke és Arányi Károly, a gazdaság pártbizottságának a titkára fogadta. Czinczok György rövid tá­jékoztatót tartott a szövetke­zetről. Elmondta, hogy nem túl nagy területen 4500 dolgo­zóval folytatnak intenzív, bel­terjes gazdálkodást. Beszélt a termelés vertikális integráció járói, vagyis arról, hogy ter­mékeik többségét maguk dol­gozzák föl és értékesítik. Is­mertette a különböző ágazatok A vietnami delegáció prog­ramja a késő délután kezdő­dött baráti találkozóval ért véget. KGST Egyeztetett szabványok elemző anyagot egyeztetett. Ezzel együtt már több mint 200 KGST-szabványt egysége­sítettek, főként gépészeti, vil­lamostervezési, járműiparfej­lesztési területen. Üjabb lehe­tőségeket teremtették az egyeztetett szabványok, a mű­szaki tervek és dokumentu­mok cseréjére, a gyártássza­kosításra és a kooperációra. A szakértői értekezlet ple­náris ülésen' vitatta meg és egyeztette a közös feladatokat 1990-ig előíró középfokú szab­ványosítási mun ka tervet. Kiss István kiállítása Eszményeink jegyében A kiállítás megnyitója. Nagy Sándomé, Krasznai Lajos, Kiss István, dr. Tóth Albert „Ügy gondolom, hogy a mű­vészetnek mindig a kor leg­fontosabb emberi problémáit és eszméit kell megfogalmaz­nia, kifejeznie. Az eszmény, a kor eszménye pedig nagyon leegyszerűsítve úgy fogalmaz­ható meg, hogy kollektív vilá­got kell teremtenünk, mert csak így biztosítható az embe­riség jövője, talán nem túlzás: léte.” Kiss István szobrászművész­nek az alkotói magatartásról szóló ezen gondolatainak je­gyében nyílott tegnap kiállítá­sa az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága pártalapszervezete, a Szabadfoglalkozású Képző- és Iparművészek MSZMP - alapszervezete, valamint a Pest megyei Múzeumok Igaz­gatósága rendezésében Kiss István alkotásainak egy ré­szét tekinthették meg a részt­vevők. Az eseményen megje­lent,., Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának első titkára, dr. Ara­tó András, Lénárd László, Nagy Sándomé, a pártbizott­ság titkárai, Halasi Márton, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A kiállítást dr. Tóth Albert, a pártbizottság osztályvezető­je nyitotta meg. Szólott arról, hogy Kiss István realista és A kiállítás részlete: a Család című kisplasztika elkötelezett szobrászművész. Alkotásait ott találhatjuk a megye különböző terein, Vá­cott, Gödöllőn. A kétszeres Munkácsy-díjas, Kossuth-díjas és a Lenin-emlékérem birtoko­sa értékeket mutat fel a jövő generáció számára. Er. K. Veress Jen8 felvételei KICEVICE 0 Budapesten lezajlott a műszaki és formaterve­zési filmfesztivál. 0 Vitaülés témája volt a Közleke­déstudományi Egyesületben a vasúti teherkocsik tisz­títása. 0 Tanfolyam kezdődött a fővárosban a mate­matika és a statisztika textilipari alkalmazásáról. 0 A hét híre az is, hogy Pécsen országos kiállítás nyílt Hu­szonöt éves a honismereti mozgalom címmel. Háttéripar. Meglehetősen gyakran használjuk ezt a szak- kifejezést, konkrét tartalmát az egyszerű vásárló annál nehe­zebben érzékeli. Tudjuk, kit il­let dicséret vagy bírálat, ha van, vagy ha nincs például mo­sógép. Minőségi igényeinket is mindig a késztermékgyártók­nak címezzük, pedig nemcsak rajtuk múlik, hogy van-e ele­gendő, s ry.egfelelő színvonalú fogyasztási cikk. A sikerhez, a kudarchoz hozzájárulhat egy aprócska, különleges tulajdon­ságú fémdarab, melyet a lai­kus számára szörnyű szakszó­val váltóélű lapkaként emle­getnek. Ennek szilárdságán, élességén is múlik, hogy mi­lyen gyorsan és milyen ponto­san dolgoznak a szerszámgé­pek, mint ahogy ezek is hoz­zájárulhatnak ahhoz, hogy a bányákban több szenet fejtse­nek a fúrópajzsok, gyorsabban haladjon a metróépítés vagy az olajkitermelés. Előtérben a háttéripar Ezeket a háttéripar fontos­ságát a laikus számára is jól szemléltető példákat azon a tegnapi ünnepségen hallottuk, ahol Gábor András ipari mi­niszterhelyettes jelképesen át­adta rendeltetésének az Ipa­ri Szerelvény és Gépgyár ke- ményfémgvárt' beruházásá­nak második ütemeként elké­szült új üzemet. Az ünnepsé­gen jelent volt Lénárd László, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára. Paszter­nák László, a vasasszakszerve­zet titkára. Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára, a beru­házásban részt vevő, illetve felhasználó hazai és külföldi céeek kénviselői. Nagy József vezérigazgató ismertette a 35 éves vállalat és a hazai keményfémgyártás történetét. Elmondta többek között, hogy a hazai olaj- és gázvezetékek szerelvényeinek többségét ez a válla'at állít­ja elő, évente 15—17 ezer mell­ső és utánfutó tengelyt állíta­nak össze a Csepel Autógyár számára, termelésük értéke az 1970-es 335 millió forintról máris megközelítőleg 2 és fél milliárdra emelkedett. Negyvenegy hónap Bár a keményfém- és vas- porkohászai a vállalati teljes termelésnek csak alig több mint 20 százalékát teszi ki, űz utóbbi években ez az ágazat Befejeződött a keményfém-beruházás Szerszámélek hazai gyártásból Az avatóünnepség elnöksége. (Az első sorban balról jobbra)Lénárd László, Gábor András, Nagy József, Havas Péter, az Állami Fejleszté­si Bank vezérigazgatója, Müller István, az OMFB elnökhelyettese, Csa­pó Sándor, a budaörsi városi jogú pártbizottság első titkára és Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára. sedelem nélkül munkába állí­tották, s időközben is jelentős hasznot hajtottak. Többek között ezt hangsú­lyozta a munkát értékelő hoz­zászólásában Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára. Kiemelte azt is, hogy milyen sikeres volt az együttműködés a gyártási eljárásokat adó osztrák partnerrel. Folyamatos fejlesztés Hozzáfűzte az előbbiekhez: a jelenlegi magas technikai színvonal csak akkor őrizhe­tő meg. ha a fejlesztő munka a beruházás befejezése után sem áll meg. Gábor András ipari minisz­terhelyettes a fejlesztésben részt vevő műszakiaknak és munkásoknak fejezte ki elis­merését. majd többüknek ki­tüntetéseket adott át. Az ISG keményfémgyártó üzemei ezután tehát teljes ka­pacitásukkal szolgálják a ha­zai ipar fejlődését. Idén 3 millió darab váltóélű lapkát, különböző értékes szerszámot állítanak elő. Cs. A. fejlődött a leggyorsabban. összesen 1 milliárd forintba került ez a fejlesztés, mely­nek első üteme 1975-től 1981-ig tartott, s ekkor készült el a porelőkészítő, alapanyag­gyártó üzem. Ennek nyomán már évi 1 millió darab szer­számélet, váltóélű lapkát tud­tak előállítani. Hosszú és alapos előkészítés után 1981-ben kezdődött el a beruházás második, most be­fejeződött szakasza. Negyven­egy hónap alatt határidőre, s az előirányozott 750 milliós költségkeretet nem túllépve készült el a most átadott kü­lönböző késztermékeket, első­sorban szerszámokat előállító, a szakemberek 'szerint európai színvonalú üzem, mely a hazai igények 90 százalékát lesz ké­pes keményfóm szerszámok­kal kielégíteni. A beruházás nemcsak im- portmegtakarító. országos gaz­dasági méretekben is a haté­kony termelést szolgáló volta miatt nevezhető sikeresnek. hanem azért is, mert a folya- programvezérlésű szerszámmegmunkáid automatánál az üzemlátogatás matosan beerkezo gépekét “ »órán. mind néhány héten belül ké- Barcza Zsolt telvételci JOgQS elégedettségre szolgál­tat okot a kiállítás, hiszen an­nak idején, a mozgalom böl­csőjénél, sőt, ennek a képletes bölcsőnek a kifaragásánál, el­sők között volt ott Pest me­gye, a népfrontmozgalom sok­sok aktivistája, a népművelők kicsiny, de lelkes csoportja, s ott volt lapunk is. A régi cik­keket újraolvasva, feltűnik a naiv bizakodás, merész tervez- getés, mert azt hittük — e mostani sorok írója is —, öt esztendő, egy évtized alatt ott lesz mindenki a csapatban. Amire az látszott természetes indokot adni, hogy a Horthy- korszak sovinizmusa, az ötve­nes évek túlzásai, tévedései után egészséges éhség volt ta­pasztalható a honismeret, a helytörténet kínálta ismeret- szerzés sokféle lehetősége iránt. Megtanulhattuk azután, mint más dolgokban, itt sem eszik olyan forrón a kását, ám megtanulhattuk azt is, hogy valóban mozgalommá tehető — azaz tömegekre hatóvá formál­ható — szívós munkával a honismeret, a helytörténet, a haza, a szűkebb lakóhely múlt­jának, jelenének tudati, gya­korlati birtokba vétele. Ami egyben válasz is az ismétlő­dően felbukkanó aggodalmak­ra, elkallódik, ismeretlenné válik távoli és közelebbi teg­napjaink ezernyi emléke. Aggodalmak. Nem újdonsá­gok. Idézünk. „Sajnos, hogy ezen magyaros viselet lassan- lassan enyészni kezd a néposz­tályzatból, holott ezen öltözék, mind az idomos, szép női ter­metet, bájlólag tünteti elé, mind pedig maga az öltözék is a szemnek igen kedves és sa­játszerű látomány.” Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös három­szögének néposztályzatbeli női lakossága suhogó ráncos szok­nyáját, csipkés ingét, pruszlik- ját, búbos fejkötőjét sajnálotta ezen a módon Vahot Imre 1853—54-ben megjelent nagy munkájában, a Magyar és Er- dólyország képekben négy kö­tetében. Valóban kár minde­nért, ami szép, ami jellemző, ami — nem okvetlenül pénz­ben mérve — érték, ám vesze­delmes hiba lenne azt szorgal­mazni, múltunk emlékei moc­canatlanul legyenek jelen a mindenkori mában; a megőr­zés nem ez. Ráadásul a jelen — a mindenkori jelen —, akár­csak a múlt, új hagyományo­kat teremt, mert ami ma kö­zönségesen megszokott, az öt­ven, száz esztendő múlva maga lesz a különlegesség, az érde­kesség, az akkor élőknek be­mutatni való. Arra, hogy az idő mi módon gyúr át körülöttünk mindent, ismét egy citátum. „ ... puszta, Pest-Pilis vmegyében, Sorok­sár mellett, nagy gazdasággal és birkatenyésztéssel. Bírja gr. Károlyi István." A három pont helyén a helység neve áll, Gyál, az idézet Fényes Elek művéből, a Magyarország geographiai szótára első köte- tébő való, megjelent Pesten, 1851-ben, Kozma Vazulnál. S az ifjabb nemzedéknek már azt is le kell írnunk, hogy a gr. két betűje a gróf cím rövi­dítése ... S Gyál puszta most tizenkilencezer embernek az otthona, nagyközségi közös ta­nács által irányítva, az agglo­merációs övezet ezernyi fojto­gató gondjával együttélő tele­pülés. Mennyi ilyen puszta tűnt el!? Vajon az lett volna a múlt érző, értő őrzése, ha megmaradnak?! Ha — mond­juk, belemarkolva a lehetséges példatárba — ma is forogna, őrölne Szód négy vízimal­ma ...? GkOS, értő őrzés óvja igazán múltunkból mindazt, ami őr­zésre, óvásra érdemes, mert a túlzásoknak éppen az a vesze­delme, hogy összemossák a lé­nyeges és a lényegtelen között a határt, az értéket a kacattal társítják, a múltat vélik a túl­zók elsődlegesnek, nem véve észre, a jelen ismerete, sze- retete nélkül nincsen, nem lé­tezhet erős honismeret, hely- történet. Valamikor ezekben a húsvót előtti napokban kice- vicét — menyasszonynak öl­töztetett szalmabábut — fek­tettek a patak hűs vizébe a Galga mentén. így köszöntve a tavaszt, az új életek seregét a természetben. Talán baj, ta­lán a dolgok rendje, hogy ma nem repül szalmaszárnyán a hullámokba a kicevice, ám amit jelképezett, az új iránti örömöt, az élet folyamatossá­gát, arról, mint ünnepelendő- ről. aligha szabad megfeled­keznünk. hiszen akkor önma­gunkról feledkeznénk meg. Mészáros Ottó A KGST-szabványügyi együttműködési állandó bi­zottságának a műszaki-terve­zési dokumentumok egysége­sítésével foglalkozó munka- csoportja pénteken Kecskemé­ten befejezte ötnapos ülését. Az értekezlet résztvevői — Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság, Románia és a Szovjet­unió mintegy hetven szakem­beré — tizenkét szabványter­vezetet és további két szab­vány módosítással kapcsolatos

Next

/
Thumbnails
Contents