Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. MÄRCIUS 30.. SZOMBAT Gazdag a Pest megyei kínálat Távoli világokat látni, eljutni ismeretlen földrészekre, eszmét cserélni más nyelvű és más körülmények között élő emberekkel, valameny- nyiünknek eredendő vágya. Mélyen él bennünk ez az érzés éppúgy, mint szülőföldünk szeretete, az a kívánság, hogy mások is ismerjék meg természeti szépségeinket, szellemi értékeinket, munkánk gyakorlati eredményeit. Az immár hagyományosnak nevezhető tavaszi fesztivál és édes gyermeke az Utazás kiállítás éppen ezekre az emberi vágyakra apellál, amikor színvonalas művészeti-kulturális rendezvényekkel csalogat Magyarországra a tavaszelőn több tízezer külföldit, s a szabadságra, napfényre vágyó hazánkfiait invitálja egy olyan kiállításra, ahol a fél világ idegenforgalmi kínálatáról egy helyen lehet információkat és az úticélokat a valóságosnál is szebbnek mutató prospektusokat szerezni. “ Az adriai vitorláspáradi- csom, Párizs éjszakai fényei, ■ a távoli Kelet egzotikus tá- jái. a mindig fehérben pom■ pázó hegycsúcsok itt mind egy helyütt láthatók. Ha most mégsem ezekről, az egyébként meglehetősen drága látványosságokról áradozunk tovább, annak elsősorban az az oka, hogy ilyen programokhoz sokkal könnyebb kedvet, mint költségvetést készíteni. Hazai és külföldi turisták, országjárók és világutazók S tílszerűen vadászlest állított a vásár fölé a MA VAD. számára mit tudunk mutatni mi, itt Pest megyében? Vásári sétáinkon erre kerestük a választ. A hagyományokhoz híven először a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal, a Dunatours standjánál álltunk meg. Náluk az a legfőbb újdonság, hogy idén a „nagy” utazási irodákhoz hasonlóan külföldi, többek között olasz, spanyol, osztrák és jugoszláv utakat is hirdetnek. Együttműködnek a többi hazai idegenforgalmi hivatallal és utazási irodával, ily módon is bővítik kínálatukat. Három meghirdetett útjukra a kiállítás idején 15 százalék kezdvezménnyel lehet jelentkezni. Pest megyei utazási iroda a Natours, a Pilisi Parkerdő Gazdaság utazási irodája is, amely eddig minden esztendőben valamilyen extra ötlettel csalogatta kiállítására a vendégeket. Idén négy csinos ifjú hölgy reneszánsz zenével szórakoztatja az érdeklődőket. Gémesi Károly szerint azért, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a fellegvárban megrendezendő játékokra. Egyébként továbbra is szívükön viselik a gyermekturizmust, a Balatonon vitorlás, a Pilisben természetbarát. Bugacon lovastábort szerveznek, lesz több, nyelvet tanuló csoportjuk, s tervezik, hogy külföldi gyerekeket is nyaraltatnak hazánkban. A Pegazus Tours sikeres vállalkozássá érett; többek között tulajdonosainak, a Felső- babádi Állami Gazdaságnak, az ócsai Vörös Október Tsz- nek immár szép osztalékot is fizetnék. Az egyre emelkedő forgalom szükségessé tette, hogy továbbfejlesszék eddigi létesítményeiket. A dömsödi fogadót például az eddig 25 személyesről 50 vendég fogadására tették alkalmassá. Apajpusztán szintén vendégeik rendelkezésére áll a Peregi kastély, s a mellé épített, fedett lovarda. Túlnyomórészt ugyan külföldi vendégeket fogadnak, de idei újdonságaik között említést érdemel az a 8 napos lovastúra, amelyre hazai vendégek jelentkezését várják. Dr. Öllé Csilla kereskedelmi igazgató azt is tudtunkra adta. hogy egyre nagyobb a külföldi horgászok érdeklődése a Ráckevei-Duna iránt. ízléses kiállítási standon fogadta az érdeklődőket a hazai naturisták egyesülete. Érdeklődésünkre Orbán László főtitkár elmondta, hogy a kezelésükben levő 5-ös számú 17 és fél hektáros tó melletti területet bekerítették, öt kutat fúrtak, s új, nagy befogadó képességű kempinget is építenek. Évente 350 ezernél is több vendég érkezik. Félnek, hogy a tó túlzsúfolt lesz, ezért a Dunán, és az ország más vidékein is szeretnének olyan helyet szervezni, ahol nem fogadják ellenszenvvel a ruhátlan fürdőzés híveit. Egyelőre változó sikerrel. A vendégcsalogató üveges tánc, A cím fölötti képünkön: A Dunatours kiállítóhelye. Megalakult a vállalati tanács a konzervgyárban Szándék és felelősségvállalás Kivonat a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes 65 356/1985. számú határozataiból: ... jogkörömnél fogva — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — 1985. március 27-i hatállyal a Nagykőrösi Konzervgyár általános irányítását vállalati tanácsra ruházom és a jelenlegi előírások törlése mellett ... létesíthető határozatot adok ki... A vállalati tanács alakuló ülésére tehát e napon került sor a konzervgyárban, s hogy rögtön a közepébe vágjanak, egyből három napirendi pontot is megtárgyaltak. Alapelvek Elsőként a szervezeti és működési szabályzatot véleményezte az újonnan létrejött testület, melynek elnökségében helyet foglalt Gotzián László- né dr., az MSZMP Nagykörös városi Bizottságának titkára, Orbánná Bakó Judit, az EDOSZ központi vezetőségének munkatársa, valamint Ivanics József, a MÉM főmunkatársa. A 37 tagú vállalati tanács 19 tagját dolgozótársaik delegálták, 12 önálló munkahely vezetőjével egyetemben. Itt most meglehetősen unalmas lenne mind a 25 oldalnyi sűrűn gépelt szöveget ismertetni — hiszen a gyáriak a választások során már „átrágták” azt éppúgy. Sok kérdés, hozzászólás így nem is volt ezzel kapcsolatban. A szabályzat után a vállalati tanács elnökének megválasztása következett. Belánsz- ky Józsefnél az előkészítő bizottság vezetője közben már sorolta is a választások alapelveit, külön rámutatva, ahol csak lehetett, már a tanácsba kerülésért többes jelölésen keresztül választódhattak ki a legalkalmasabbak. Az üzemi négyszög — gazdasági, párt-, szakszervezeti meg KISZ-vezetés — összhangban tevékenykedett. Dé- tári Endre á jelölt, aki 1965 óta dolgozik a gyárban termelési főosztályvezető. Helyettese meg dr. Ábrahám Tibor műszaki főmérnök — 1968-ban került a vállalathoz. Ez meg nyílt szavazás, s percek alatt a jelöltekből megválasztottak lesznek. Tudni kell azt is, hogy az elnök két esztendeig tölti be hivatását, aztán átadja hplyét a helyettesnek, új helyettest meg akkor választanak majd. Választás A napirend szerint harmadik feladat a vállalat igazgatójának megerősítése. Ez tulajdonképpen bizalmat jelent, hiszen az eddig működő első számú vezetőt továbbra is javasolták. Görbe Ferenc — 42 éves — közgazdasági egyetemét végzett, s 1962 óta dolgozik az iparban, s 1968-tól a Nagykőrösi Konzervgyárban. Végigjárta a ranglétrát, s éppen tíz esztendeje irányítja a gyárat. Nagy szorgalom és lelkiismeretesség jellemzi, munkája közgazdasági szemléletű, s ami manapság oly fontos, egészséges arányérzékkel rendelkezik,' de nem hagyható figyelmen . kívül érdekegyeztető készsége sem. Ez annál is inkább fontos, ha meggondoljuk, az NKGY Nagykőrös termelési értékének csaknem, felét s a konzervipar nyolcadát állítja elő. Személy szerint neki is nagy szerepe van abban, hogy az önállóság három eltelt esztendejét jól zárta .a gyár, s hogy a jelen meg a jövő összhangja biztosított. Azon műszaki fejlesztések, melyek az utóbbi esztendőkben valósultak meg — twistoff lapkagyártás, ALFA-PANK zárófedél — az iparon belül is kisugárzó hatásúak. Közéleti tevékenysége ismert, tagja az ■üzemi, a városi pártbizottságnak, végrehajtó bizottságnak, 1978-ban a Haza Szolgálatáért, 1984-be'n Kiváló munkáért kitüntetésekkel ismerték e! munkásságát. Vezetői stílusára a határozottság meg következetesség a jellemző. Kovács Lászjóné vt-tag saját és dolgozótársai nevében a megerősítést javasolta, s ezt tette Gimes Tibor is, az üzemi pártbizottság titkára is. S következhetett a választás, mely során Görbe Ferencet megerősítették a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatói tisztében. Gotzián Lászlódé dr. gratuláló szávai a gyár érdekei mellett a város elismerését is tolmácsolták. Mint mondta, a látványos dolgokon túl lényegbeli változás lesz a megújuló munkahelyi demokrácia, a gazdasági munkába való közvetlen beleszólás joga meg lehetősége, felelőssége. Munka van Görbe Ferenc igazgató — a bizalmat köszönve — égyúttal a közös tennivalókra irányította a figyelmet. Ezekből pedig bőven van, hiszen , az idei gazdasági szabályozórendszer hatása olyan, hogy a tavalyi szintet tartva az eredmény negyedével kevesebb. Ezt ki kell majd gazdálkodni — egyszóval munka van, s lesz elég. B. O. Kapcsolat a kistermelőkkel Az állami gazdaságok a tér melésnek csaknem minden ágában szoros kapcsolatot alakítottak ki a kistermelőkkel, az összesítés szerint az elmúlt évben több mint 3 milliárd forint értékű terményt és vágóállatot vettek át — részben házi feldolgozásra — a kistermelőktől. Az országban gazdálkodó 120 állami nagyüzem mindegyike bekapcsolódott a kisüzemi integrációba. Az állami gazdaságok mindenekelőtt a szakcsoportokkal fűzték szorosra a kapcsolatot. A nagy zajban is kiválóan érezték magukat a kőlyökoroszlánok. Egyszer középiskola lehet Helye van minden fillérnek A gyáli nagyközségi tanács vezetői is számoltak azzal, hogy az előző éviekhez hasonló ütemben nem folytathatják a településfejlesztést sem a nagyközségben, sem a csatolt Felsőpakonyban. Az 50 millió forint fejlesztési alap — amely egyrészt saját bevételeikből, másrészt állami hozzájárulásból és bankhitelből teremtődött meg — elosztásánál, tervezésénél megfontoltak minden fillér kiadást. Sok helye van és lenne még a pénznek, csakhogy annak tekintélyes részét elviszi a bankhitel törlesztése, amit a vízmű, az ivóvízhálózat építésére és a nagyközség délnyugati területének kisajátítására és rendezésére vettek fel. Igaz, ez utóbbi 15 millió forint bevételt is hoz a tanácsnak, amint értékesíteni tudják a kialakított házhelyeket. A csökkentett fejlesztési források felhasználásának tervezésénél mindenekelőtt arra figyeltek, hogy a lehetőség szerint a VI. ötéves tervükben szereplő célok valósuljanak meg. Valamint, hogy a folyamatban levő beruházásokat, korszerűsítéseket befejezzék. Ilyen beruházásínséges időszakban óriási eredménynek tartják, hogy mégis új beruházáshoz kezdhetnek. A megyei tanács 8 millió forintos támogatásával a Bartók Béla utcában megkezdik a 16 tantermes általános iskola építé sét. Ennek az Oktatási intézménynek a létesítése ismét felcsillantja azt a reményt, hogy egyszer — és most már talán nem is annyira a távoli jövőben — középiskolája is lesz Gyálnak. Szeretnék megoldani az Ady Endre utcai 14 tantermes iskola fűtésrekonstrukcióját. Erre szintén a megyei tanácstól kaptak 3,8 millió forintot. A költségeket azonban sajnos, ez nem fedezi, több mint 5 millió forintba kerül a munka, egyelőre kérdéses, honnan teremtik elő a még hiányzó összeget. A Hiúit évi fejlesztési tervben szerepelt négy célcsoportos, szolgálati lakást az idén végre felépíttetik a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalattal, és folytatják a középtávú tervben szereplő közvilágítás-korszerűsítést. Ugyancsak folyamatban levő beruházás az új temető kialakítása, építése, költségvetési üzemük kivitelezésében. Erre, ebben az évben 3,7 millió forintot költenek. Megrendelték a község gázhálózata programtervét és részleges kiviteli tervét, ez 300 ezer forintba kerül. Felsőpakonyban lakossági hozzájárulásból külterületén bővítik a villanyhálózatot, és megnagyobbítják a gázcserételepet. az elkészült terv szerint. Tovább folytatják a járdaépítést a lakosság segítségével. A lakosság kétkezi társadalmi munkájára ebben az évben is számít a tanács. Más segítségre nem is igen számíthat. A néhány kisebb állami, illetve szövetkezeti üzemre alig, csak a helyi Szabadság Tsz-re építhetnek fejlesztési elképze léseik megvalósításában. A közös gazdaság évente 150 ezer forinttal támogatja a tanácsot, legutóbb térítés nélkül átengedte a temető céljára kisajátított területét, és lemondott a 3 milliós ellenértékről. Fedezet híján dédelgetett terv maradt továbbra is a fel- sőpakonyi iskola építése második ütemének folytatása; a tornaterem-létesítés és a fűtéskorszerűsítés. Ugyanígy az öregek napközi otthonának kiviteli tervének és a művelődési ház programtervének elkészítése. Hasonlóképpen évek óta még a tervezéséig serrf jutottak el a szakorvosi rendelő- intézetnek. A 22 ezer ember szakorvosi ellátása a főváros kispesti területéhez tartozik, kénytelenek utazgatni, ha szakorvosra van szükségük. Ennek az egészségügyi intézménynek, valamint a művelődési háznak a hiányát érzik a legérzékenyebben. Bizonyos, hogy nagy gond; egy ekkora településen ünnepségek, falugyűlések megrendezésére nincs alkalmas nagyobb terem sem. Nem is beszélve az emiatt nagyon ritka közművelődési, kulturális programokról. K. E. Általában nem arról van szó, hogy külön-külön alakítják a termeltetést a ház körül gazdálkodókkal — ezek nagy száma sem tenné lehetővé az ilyen jellegű partneri együttműködést , hanem inkább az általuk szervezett és irányított szakcsoport termelési feltételeinek biztosításával vállalnak részt a lakossági ellátás szempontjából is fontos kisárutermelé&ből. Mintegy 80 állami gazdasági szakcsoport működik az országban, főleg a zöldség- és gyümölcstermelésből veszik ki részüket. Ám a közvetlen együttműködés is létrejött, hiszen az állami gazdaságoknak hozzávetőleg 15 ezer dolgozója folytat munkaidőn túl kisárutermelést, tevékenységüket a legtöbb helyen ágazati mezőgazdászok hangolják össze. Azt, hegy a kistermelők jelentős segítséget kapnak az állami nagyüzemektől, bizonyítja: az elmúlt évben hozzávetőleg 230 millió forint ér. tékű takarmányt és tápot biztosítottak számukra. Sok helyen a gazdaságok saját teherautóikkal küldték a házakhoz az állati eleséget. Terjed az úgynevezett állatkihelyezés is: a gazdaságok növendék jószágot adnak a kistermelőknek, akik a hizlalást vállalják. 1984-ben több mint 200 millió forint értékű állatállomány került ily módon a kistermelők „hatáskörébe”. Különféle szolgáltatásokkal is támogatják az üzemek a ház körül gázdálkodókat, tavaly a szállítások és más szolgáltatásók értéke megközelítette a 90 millió forintot. Az idén változatlanul nagy az érdeklődés a kistermelés iránt. A gazdaságok egyre- másra kötik az újabb szerződéseket. Ez a munka azért is jelentős, mivél rövidesen lejárnak a középtávú szerződések, és újabbakat kell kötni a kisáru termelésre. A gazdaságok^ változatlan lehetőségeket kínálnak a szakcsoportokon keresztül, illetve a közvetlen termeltetésnél is. Igyekeznek bővíteni á kistermelői tehénállományt. Más. állatiatoknál fokozzák a hizlalásra szánt állomány kihelyezését. Sokfe- é tenyészállatokat is átadnak a velük szerződő partnereknek.
