Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

2 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. MÁRCIUS 30. SZOMBAT Közzétették a XIIi. kongresszu határozatát (Folytatás az 1. oldalról.) biztosítéka társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. II. Belpolitikánk, társadalmi és politikai viszonyaink 1. Szocialista rendszerünk fejlesz­tése megköveteli a társadalmi tulaj­don gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek minél teljesebb ki­használását. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, nö­velve érdekeltségüket a termelőesz­közök hatékonyabb működtetésében, fokozottabban bevonva őket a dön­tések előkészítésébe és a végrehaj­tás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A törvénytelen úton szerzett jövedelmek keletkezé­sét meg kell akadályozni. 2. A társadalmi osztályok és réte­gek legfontosabb érdekeinek és cél­jainak azonossága révén fejlődik ha­zánkban a szocialista nemzeti egy­ség. Szövetségi politikánk változat­lan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érdekében. A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya. Előrehaladásunk megköveteli a munkások szakkép­zettségének, műveltségének növelé­sét, és azt is, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a közélet­ben, a párt politikájának alakításá­ban és végrehajtásában, a vállala­tok irányításában, a társadalmi el­lenőrzésben. A szövetkezeti parasztság a mun- kásosrtály szilárd szövetségese. Mun­kájával hozzájárul az ország szocia­lista fejlődéséhez. A falusi lakosok életkörülményeinek javítása tovább­ra is fontos feladat. Nő a magas fokú képzettséget igénylő szellemi munka jelentősége. Növelni kell az értelmiségi munka társadalmi becsületét, elő kell segí­teni az értelmiség közéleti aktivitá­sának és alkotókészségének nagyobb mértékű kibontakozását. A kisárutermelőknek, a kisiparo­soknak, a kiskereskedőknek hosz- szabb távon is szerepük van a szo­cialista társadalom életében, a tár­sadalmi igények kielégítésében. 3. A nők egyenjogúságának kö­vetkezetes érvényesítése további megfontolt intézkedéseket igényel. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszkö­zökkel könnyítsünk összetett gond­jaikon, az anyasággal, a gyermek­neveléssel, a háztartással, a munka- vállalással. a családban elfoglalt sze­repükkel és a közéletiséggel egvütt járó terheiken. A nők egyenjogúsá­gának megvalósulását szakképzett­ségük, politikai és általános művelt­ségük növelésével is elő kell segíteni. Az ifjúság szocialista szellemű ne­velése, az önálló életre való felké­szítése az egész társadalom ügye. A társadalomnak és intézményeinek segíteniük kell a fiatalok tehetsé­gének, szakértelmének érvényesülé­sét, de a fiataloknak is érezniük kell felelősségüket önmagukért és a tár­sadalomért. Különleges figyelmet kell fordítani erkölcsi, Ideológiai ne­velésükre. Az idősebb — már nyugdíjban le­vő — nemzedékek közül sokan ma is aktívan tevékenykednek. Fontos társadalmi érdekünk, hogy tapaszta­lataikat hasznosítsuk, a közéletben való részvételüket segítsük. Köteles­ségünk. hogy figyelemmel kísérjük helyzetüket, könnyítsünk az idős korral járó terhei ken. 4. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya ren­dezett, Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelősségre épül. Pártunk a szövetségi politika elvi alapján, az ideológiai különbségek ellenére arra törekszik, hogy a nem vallásos és a vallásos emberek gya­korlati együttműködése tovább fej­lődjön. . 5. A nemzetiségek egyenjogúságát, anyanyelvűk ápolását, kultúrájuk fejlesztését a jövőben is biztosítani kell. Értékeljük és a továbbiakban is támogatjuk a nemzetiségi szövetsé­gele munkáját. A nemzetiségeknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésében. Természetesnek tart­juk és elősegítjük a magyarországi nemzetiségeknek a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel való kap­csolatait. Hasonlóképpen természe­tesnek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű dolgo­zói hazájuk hű állampolgáraiként ápolják anyanyelvűket, fejlesztik nemzeti kultúrájukat, s hozzájárul­nak népeink barátságának, orszá­gaink együttműködésének 'erősítésé­hez. 6. Társadalmunk harmonikus fej­lődése szükségessé teszi, hogy álla­munk és társadalmunk jobban tá­mogassa és védje a család intézmé­nyét. A szülők felelősek, hogy gyer­mekeik jó családi légkörben nevel­kedjenek, megszerezzék azokat az ismereteket, elfogadják azokat az er­kölcsi értékeket és normákat, ame­lyek szükségesek a társadalmi beil­leszkedéshez, a kiegyensúlyozott élethez. összehangolt állami és társadalmi erőfeszítésekkel el kell érni, hogy a népesség csökkenése megálljon, hosszabb távon a lakosság száma nö­vekedjen. 7. A szocialista demokrácia fej­lesztése, elmélyítése pártunk törté­nelmi programja. A szocialista de­mokrácia fejlesztésének irányát meghatározza, hogy a társadalmi és tömegszervezetek önállóan és fele­lősségteljesen tevékenykednek. A helyi szervek, a vállalatok és intéz­mények önállóságának növekedése kedvező feltételeket és lehetősége­ket teremt, hogy az állampolgárok részt vegyenek ügyeik intézésében, a döntések előkészítésében és a vég­rehajtás ellenőrzésében. Az érdekek egyeztetésének olyan módszerét és mechanizmusát kell kialakítani, amely felszínre hozza az eltérő érdekeket, lehetővé teszi jobb összehangolásukat, egyben biztosítja a közérdek elsőbbségét. 8. A szocialista állam a jövőben is fontos és nélkülözhetetlen szere­pet tölt be alkotmányos rendünk, hazánk és vívmányaink védelmé­ben, a gazdaság és a kultúra irányí­tásában, szervezésében. Az országgyűlésnek az ország éle­tében betöltött szerepét növelni kell. Következetesebben érvényesüljenek alkotmányos funkciói a kormányza­ti tevékenység meghatározásában, ellenőrzésében. Növekedjen a taná­csok önállósága, hatásköre és fele­lőssége, önkormányzati szerepe a terület- és településfejlesztésben, a lakosság szükségleteinek kielégítésé­ben. A kormányzati munkát is tovább kell fejleszteni. Folytatódjon a ha­táskörök és a velük járó felelősség decentralizálása. Emelni kell az ál­lamigazgatás színvonalát. 9. A szocialista törvényesség bel­politikánk alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyész­ségek és a bíróságok alkotmányos rendeltetésüknek megfelelően mű­ködjenek közre a törvényesség, az állami, társadalmi, gazdasági rend védelmében, gondoskodjanak a köz­rendről és a közbiztonságról. A társadalmi élet minden terüle­tén erősíteni kell az állami, állam- polgári fegyelmet, tudatosítani, hogy a jogok és a kötelességek egymástól elválaszthatatlanok, és csak együtte­sen érvényesíthetők. Különösen fon­tos a közélet tisztaságának megóvá­sa, a következetes harc a hatalom­mal való visszaélés, a személyi ösz- szefonódások, a protekció, a korrup­ció minden megnyilvánulása ellen. Határozott intézkedésekre van szük­ség azok ellen, akik a közösség ro­vására akarnak előnyökhöz jutni. 10. A szocialista haza védelme pár­tunk, államunk, népünk közös ügye. A jövőben is gondoskodni kell szo­cialista hazánk biztonságáról, vé­delméről. A magyar néphadsereg a Varsói Szerződés tagállamainak had­seregeivel szorosan együttműködve megbízhatóan teljesíti kötelességeit. A Magyar Népköztársaság fegyve­res erői és testületéi egymással szo­rosan együttműködve járuljanak hoz­zá a béke megőrzéséhez, belső ren­dünk biztosításához. A munkásőrség teljesítse továbbra is áldozatkészen hivatását a munkásosztály, a szocia­lista társadalom szolgálatában. 111. A gaxt/asá&i építtőmamka 1. A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Olyan megalapozott növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjó­lét emelését. A VII. ötéves tervidőszak legfon­tosabb gazdaságpolitikai célja, hogy az intenzív fejlődést a termelési fo­lyamat minden elemére kiterjesz- szük. Fokozni kell a gazdaság jöve­delemtermelő képességét. MQg kell gyorsítani a termelési szerkezet át­alakítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége javuljon, és a műszaki-technikai szint fokozatosan közelítsen a nemzetközi élvonalhoz. A jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Ja­vítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdál­kodó szervezetek alkalmazkodóké­pességét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együttműködést. 2. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, az érdekeltség fokozásával is növelni kell eredményességét. Min­denekelőtt néhány kiemelt területre célszerű összpontosítani anyagi és szellemi erőforrásaink jelentős ré­szét: az elektronika, az automatizá­lás és a robottechnika fejlesztésére; a korszerű termelésszervezési mód­szerek alkalmazására; a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban jól. alkalmazható gépek, berendezések, vegyipari termékek gyártására; a biotechnológiai eljárások kifejleszté­sére és alkalmazására; természeti kincseink komplex, gazdaságos hasz­nosítására; nyersanyagot megtakarí­tó technológiák bevezetésére. Követ­kezetesen folytatni kell az energia­takarékosságra, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosí­tására kidolgozott központi progra­mok végrehajtását. A vállalatokat és a műszaki szak­embereket ösztönözzük jobban a tu­dományos eredmények és a hasznos újítások gyorsabb alkalmazására, a korszerű technológiák és munkaszer­vezési módszerek bevezetésére. Bő­vüljön lendületesebben a gazdaságo­san előállítható termékek gyártása. Gyökeres fordulatot kell elérni a nem gazdaságos, tartósan veszteséges ter­melés gazdaságossá tételében, illet­ve korlátozásában. Növekedjen a beruházásokra for­dított összegek aránya. 3. Az ipar dinamikus fejlődése megköveteli a műszaki haladás to­vábbi lehetőségeinek feltárását, az erőteljes technológiai korszerűsítést, új termékek gyors kifejlesztését, a versenyképesség fokozását, a mun­kaerő, a szaktudás és az eszközök jobb felhasználását, a fajlagos anyag- és energiaráfordítás csökkentését. Az ipar irányítói a jelentősebb cé­lok kiemelésével, a nemzetközi együttműködés szervezésével, állami akcióprogramok kidolgozásával se­gítsék a hatékonyan működő válla­latok gyorsabb fejlődését, a gazda­ságtalan termelés visszaszorítását. Az ipari szövetkezetek iparpoliti­kánkkal összhangban fejlesszék ter­melésüket. Vállal janak nagyobb részt a hazai termelői keresletnek és a la­kosság igényeinek kielégítésében, az export bővítésében. Az építő- és építőanyag-ipar a munka szervezettségének és minősé­gének javításával emelje gazdálko­dásának színvonalát, alkalmazkod­jon jobban az igényekhez. Fontos kö­vetelmény az építési — különösen a lakásépítési — költségek növekedé­sének mérséklése és a határidők meg­tartása. 4. Folytatjuk agrárpolitikánkat. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbra is gondoskodjon a lakosság élelmiszerellátásáról, és járuljon hoz­zá az export bővítéséhez. Ez meg­követeli összehangolt fejlesztésüket, termelésüknek a kereslethez jobban igazodó növelését. Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fokozza jövedelmezőségét. Tovább kell javí­tani a termelés anyagi-műszaki fel­tételeit. A termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok meghatározó szere­pet töltenek be a mezőgazdasági ter­melés fejlődésében. Nagyobb erőfe­szítéseket kell tenni, hogy a kedve­zőtlen természeti adottságú üzemek gazdálkodása eredményesebbé vál­jon. A termelési és értékesítési biz­tonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melésének bővítését. Az élelmiszeripar fejlesztésében a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság növelése legyen irány­adó. Bővíteni kell a tároló-, a hűtő-, a raktározókapacitást és a csomago­lóanyag-gyártást. Rugalmasabb, jobb értékesítési rendszerre van szükség, a termelők szélesítsék külpiaci kap­csolataikat. 5. A vízgazdálkodásban a fő fel­adat az igények jobb kielégítése, a vizeinkkel való takarékoskodás, a minőségvédelem és a lakosság ellá­tása egészséges ivóvízzel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a csatorná­zásra és a szennyvíztisztításra. 6. Több figyelmet kell fordítani a természeti környezet, a termőföld megóvására, az erdőgazdálkodásra, a levegő tisztaságának és a víz minő­ségének javítására, valamint a hul­ladékok csökkentésére. 7. A közlekedés fejlesztése tartson lépést a termelés növekedésével, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülésével, a lakosság szükségle­teivel. A vasúti és a közúti közleke­dést tegyék kulturáltabbá, emeljék a szolgáltatások színvonalát. Az áruszállításban növelni kell a gazdaságosságot, mérsékelni az energiafelhasználást. A személy­szállításban továbbra is kapjon el­sőbbséget a tömegközlekedés, foly­tatódjon a fővárosi metró építése. A személygépkocsi-állomány a népgaz­daság lehetőségeivel összhangban bővüljön. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a távközlés, a telefonháló­zat gyorsabb fejlesztését. 8. Hazánk természeti-gazdasági adottságai, társadalmi és gazdasági érdekeink szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzet­közi munkamegosztásban. Nemzet­közi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsának. A jövőben is a Szovjetunió lesz leg­fontosabb külkereskedelmi partne­rünk. Tovább kívánjuk bővíteni gaz­dasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában. A fejlett tőkés országokkal a köl­csönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áru­forgalom növelése mellett szorgal­mazzuk a kölcsönösen előnyös ter­melési, műszaki-tudományos együtt­működést. 9. A gazdaságirányítás továbbfej­lesztésével el kell érni. hogy a ter­vezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a köz­ponti állami irányítás, növekedjen a vállalatok önállósága, felelőssége kezdeményezőképessége, fejlődjön a vállalkozói magatartás. Az úi vál­lalatvezetési formákkal fokozottan vonjuk be a dolgozókat az irányítás­ba. A gazdaságirányítás fontos felada­ta az áraknak társadalmi és gazda­sági céljainkkal összehangolt alakí­tása, ellenőrzése. A termelői árak fejezzék ki a társadalmilag indokolt ráfordításokat, és ne legyen rá mód, hogy a gazdaságtalan termelés, a hanyag munka költségeit a fogyasz­tókra hárítsák. A fogyasztói áraknak a termelői árakhoz kell igazodniuk, és csak a társadalom- és szociálpolitikai szempontból fontos területeken in­dokolt az árak állami támogatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az ár­növekedés mérséklésének hatékony módszereit, hogy az árszínvonal emelkedése társadalmilag elviselhe­tő mértékű legyen. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szere­pük van a szocialista nagyüzemek­nek. El kell érnünk, hogy a népgaz­daság minden területén nyeresége­sen, korszerűen gazdálkodó, jól szer­vezett és irányított, versenyképes állami vállalatok és szövetkezetek működjenek. A mezőgazdasági, az ipari, a fo- , gyasztási és értékesítési, a takarék-, valamint a lakásszövetkezetek szol­gálják jobban tagságuk érdekeit, tö­kéletesítsék demokratikus működé­si mechanizmusukat, erős''tsék a ta­gok személyes és anyagi közremű­ködését, tulajdonosi érdekeltségét A jövőben is támogatjuk az olyan kiegészítő és kisegítő gazdasági te­vékenységet, amely beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rendszerébe. Az itt tapasztalható kedvezőtlen je­lenségeket meg kell szüntetni és el kell érni, hogy a személyi jövedel­mek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a mun­kahelyi feladatok eredményes meg­oldásánál, a tartalékok feitáfásával, a termékek minőségének javításá­val járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb ki­bontakoztatásához. A párt alapvető feladata a gaz­daságpolitika meghatározása, érvé­nyesítése és végrehajtásának ellen­őrzése. A pártszervezetek a gazda­ságpolitikai célok helyi megvalósí­tását segítsék és ellenőrizzék, moz­gósítsák a dolgozókat.' IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika 1. A következő tervidőszakban a népgazdaság jövedelemtermelő ké­pességének fokozásával, a gazdasági fejlődés élénkítésével, hatékony gaz­dálkodással, a teljesítmények növe­lésével, a munkaidő jobb kihaszná­lásával, a munkafegyelem javításá-. val meg kell alapozni az életszínvo­nal érzékelhető emelkedését. Növe­kedjen a lakosság fogyasztása, javul­janak az élet- és munkakörülmé­nyek, bővüljön az áruellátás, a szol­gáltatások jobban elégítsék ki az igényeket. A jövedelmi viszonyok továbbfej­lesztése szolgálja jobban az eredmé­nyesebb munkára ösztönzést, a nép­gazdaság lehetőségeivel összhangban álló szociális gondoskodást, a társa­dalmi igazságosságot. A lakosság jö­vedelmének növekedésén belül — az alapvető szociális ellátás sérelme nélkül — a munkából származó jö­vedelmekre kell nagyobb figyelmet fordítani. Javítani kell a gyermekes családok, a kis nyugdíjból élők, e fiatal házasok helyzetén. Fontos fel­adat az életszínvonal- és szociálpoli­tika hosszabb távra szóló koncep­ciójának kidolgozása. 2. A kollektívák és az egyének jö­vedelmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. A bérek, a kere­setek, a munkából származó jöve­delmek az eddiginél jobban fejezzék (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents