Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

1985. MÁRCIUS 30.. SZOMBAT iWZT __,____C. M_ MM ~ , & 7 !«^ ^ SS PEST MEGYEI HÍRLAP S3 Jjf Ä If m ' SB ' ff V 3 ttoszeteftei k m mIÍ #. kongresszus huiwr® satut wnT (Folytatás a 2. oldalról) fcl a teljesítményekben levő különb­ségeket, a munka társadalmi hasz­nosságát. Az életszínvonal emelke­désében a fő munkaidőben szerzett kereset legyen a meghatározó. 3. A munkaerő hatékony foglal­koztatása elsősorban a vállalatok fel­adata. A munkához való jognak együtt kell járnia a vállalt kötele­zettségek teljesítésével, a lelkiisme­retes, gondos, fegyelmezett munká­val. A dolgozók szervezett átcsopor­tosításában, átképzésében, az ezzel járó feladatok megoldásában növek­szik az állami irányító szervek és a helyi tanácsok szerepe. A gazdasági feltételek megterem­tésével a 40 órás munkahét széles körű bevezetése a feladat. 4. Társadalmi juttatási rendsze­rünket — alapvető vívmányait meg­őrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fo­kozottan kell érvényesíteni a rászo­rultság elvét, a társadalmi igazsá­gosságot. Az egyes juttatások, szol­gáltatások jobban igazodjanak a szo­ciális és jövedelmi helyzethez. A gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás arányát fo­kozatosan növelni kell. Meg kell könnyíteni a családalapító fiatalok lakáshoz jutását. Mérsékelni kell a családok szociális és anyagi helyze­téből adódó esélykülönbségeket és javítani az önálló életkezdés alapfel­tételeit. A több tekintetben hátrányos helyzetű családok életfeltételeinek javítása átfogó foglalkoztatási, kul­turális, egészségügyi és szociális fel­adat. Az idős korúak létbiztonságának erősítése érdekében csökkenteni szükséges a nyugdíjrendszer egye­netlenségeit Célunk az, hogy a szükséges pénzügyi fedezet ,‘fhegte- remtésével emeljük az alacsony nyugdíjakat, és fokozatosan elérjük a nyugdíjak vásárlóértékének meg­őrzését. 5. Emelni kell a szolgáltatások színvonalát, bővíteni és korszerűsí­teni a kereskedelmi hálózatot. Fenn kell tartani a vásárlóerő és az áru­alap egyensúlyát, javítani az áruel­látást. Figyelembe kell venni az ol­csóbb fogyasztási cikkek iránti nö­vekvő igényeket is. Fokozódjon a fo­gyasztók érdekvédelme. Fejleszteni és bővíteni kell a la­kosságot szolgáló nem termelő beru­házásokat. A város- és községpoli­tikai célok között kerüljön első helyre a lakosság legszélesebb klórét érintő alapszükségletek minél telje­sebb kielégítése. A megvalósításban növelni kell a tanácsok felelőssé­gét, a lakosság érdekeltségét és rész­vételét. 6. Különösen fontos társadalompo­litikai feladat a lakáshelyzet további javítása, a második 15 éves lakásépí­tési program fő céljainak elérése. Az állami bérlakások építésének ará­nyát növelni kell. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A lakáshoz jutás feltételei­nek alakításában jobban figyelembe kell venni a családok közötti anyagi, szociális különbségeket. Az állami lakásépítés és -gazdálkodás tegye le­hetővé, hogy a szociális szempont­ból leginkább rászoruló fiatal háza­sok, kis jövedelműek, nagycsaládo­sok lakáshoz jussanak. A települé­sek lakáshelyzetének javításában nö­vekedjen a tanácsok gazdasági ön­állósága, pénzügyi lehetősége, fele­lőssége és érdekeltsége. 7. Javítani kell az egészségügyi alapellátást, a járóbetegek ellátását és a közegészségügyi tevékenységet. Növeljük az egészségügyi intézmé­nyek munkájának eredményességét, mérsékeljük az ellátás indokolatlan területi különbségeit. Fejleszteni szükséges a szociális otthonok háló­zatát. és bővíteni a házi beteggondo­zás intézményes formáit. 8. A testnevelési és sportmozgalom fő feladata legyen az iskolai testne­velés a diáksport fejlesztése, a sza­bad idő kulturált eltöltésének elő­mozdítása. Szélesíteni kell a turizmust, bőví­teni a szerényebb igényeket kielégí­tő üdülési, kirándulási lehetősége­ket. A nemzetközi turizmus kiter­jesztésével járuljunk hozzá a kultu­rális értékek jobb megismeréséhez, a népek közötti békés kapcsolatok erősítéséhez. Ideológia, müvelödéspolifika, szozialisfa életmód 1. Az ideológiai. munka fejleszté­se társadalompolitikai és gazdasági feladataink megoldásának nélkülöz­hetetlen feltétele. Sokrétűen és mé­lyebben kell elemezni társadalmi vi­szonyainkat, előre kell lépni a szo­cialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak marxista—leninista elméleti általánosításában. Az ideológiai munka reálisan mu­tassa be a szocialista valóságot, ál­lítsa a közgondolkodás középpontjá­ba, hogy az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósítása összefügg a munka megbecsülésével, a társa­dalmi igazságosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társadal­mat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista értékeink­kel. Segítse elő a reális nemzeti ön­ismeret kialakulását, a nemzeti ön­becsülés és a szocialista hazafiság fejlődését. Lépjen fel a nacionalista és kozmopolita nézetekkel szemben. Ideológiai munkánk segítse elő a szocialista fejlődéssel és a világban végbemenő változásokkal összefüg­gésben felmerülő új kérdések mar­xista—leninista megválaszolását, ké­sedelem nélkül reagáljon az elvein­ket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre. Folytassa a har­cot az imperializmus antikommunis- ta propagandája ellen. A propaganda és a tömegtájékoz­tatás reális kritikai elemzéssel, illú­ziók és egyszerűsítések nélkül mu­tassa be a tőkés társadalomban vég­bemenő folyamatokat. A szocialista és a kapitalista rendszer reális be­mutatása segítse elő a szocializmus melletti meggyőződéses állásfoglalás erősödését. 2. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formálásáért. A marxizmus—leninizmus oktatása esz­méink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építőmunka fel­adatainak megoldását. Az agitáció adjon meggyőző választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, mozgósít­son az előttünk álló feladatok végre­hajtására. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a televízióra, a rádió­ra és a sajtóra a párt politikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvéle­mény formálásában, a közéleti ma­gatartás és a társadalmi cselekvés kialakításában. 3. a tudomány művelői bevezet­hető műszaki kutatási eredmények­kel, új technológiai eljárások kifej­lesztésével és alkalmazásával járul­janak hozzá a termelőmunka szín­vonalának és hatékonyságának eme­léséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidolgozá­sában; segítsék a kulturált, egészsé­ges emberi élet jobb formálását. Ar­ra kell törekedni, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható kiadások a nemzeti jövedelem növekedésénél gyorsabban emelkedjenek. Erősíteni kell a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés kapcso­latát. A társadalomtudományok műve­lőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő szín­vonalú elméleti-ideológiai feldolgo­zása. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindinkább igény­li a tudományok közreműködését. 4. Á következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korsze­rűsítését. Az iskola jobban alapozza meg a tanulók általános műveltsé­gét, tudományos világnézetét. Adjon széles alapokra helyezett, tovább építhető szakmai ismereteket. For­dítson nagyobb figyelmet arra, hogy a tanulóifjúság meggyőző válaszo­kat kapjon társadalmi, politikai és ideológiai kérdéseire. Neveljen job­ban a munkára, formálja elkötele­zettebben az ifjúság jellemét, maga­tartását, ösztönzze öntevékenységét Erősítse a családdal, a társadalmi szervezetekkel, a közművelődési in­tézményekkel való együttműködését A közoktatás javításának felada­tait és feltételeit társadalmi-gazda­sági program keretében kell meg­határozni. A pedagógusképzés bőví­tésével, a pedagóguspálya társadal­mi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagógushiány megszüntetését. 5. A párt művészetpolitikájának változatlan alapelve az alkotás sza­badságának biztosítása, a művészi kezdeményezések, kísérletezések tá­mogatása, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése. Az irodalomra, a művészetekre jellem­ző sokszínűség feladása nélkül arra kell törekedni, hogy az értékrendet a szocialista, humanista szellemisé­gű művek határozzák meg. Nem sza­bad teret engedni az eszméinktől idegen, szocialista vívmányainkat eltorzító törevéseknek. A közművelődésben a tartalmi fej­lesztés alapkövetelménye a közvetí­tett értékek tudatosabb kiválasztá­sa. Korszerűsíteni kell a művelődé­si intézmények munkáját. A műve­lődési igények felkeltésében és ki­elégítésében különösen fontos sze­repe van a televíziónak és a rádió­nak. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny művészi, művelődési csoportok munkáját. A művészeti és a kulturális élet­ben erősíteni kell a párt elvi irányí­tó és kezdeményező szerepét. Ettől elválaszthatatlan a kommunisták egy­sége, felelősségtudatuk növelése, az irányító munkában az elvszerűség, a szervezettség, a fegyelmezettség fo­kozása, a marxista kritika erősítése. G. Az ideológiai munkát a politi­kai, gazdasági és kulturális felada­tok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. E munka eredmé­nyessége fontos mércéje a pártszer­vek és a pártszervezetek egész tevé­kenységének. Minden kommunista kötelessége, hogy határozott kiállás­sal, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és politikánk mellett, a szocializmustól idegen nézetekkel szemben. A párt és a tomegsxervezetck 1. A szocialista építőmunka sike­res folytatásának fő követelménye, hogy erősödjön a párt vezető szere­pe, tovább szélesedjen eszmei, poli­tikai befolyása. Ehhez arra van szük­ség, hogy a párt maga is emelje munkájának színvonalát, fejlessze munkastílusát és munkamódszereit. A vezető szerep gyakorlásának alapja a marxista—leninista politi­ka. Ennek érvényesülése nagymér­tékben függ a határozatok végrehaj­tásának megszervezésétől és ellenőr­zésétől. Munkánknak ma ez a gyen­ge pontja. Minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a munka megszervezésére, a végrehatjásra és az ellenőrzésre. A pártszervezetek­nek, a kommunistáknak elsőrendű feladatuk, hogy a pártonkívülieket bevonják a közös gondolkodásba és cselekvésbe. A párt eszmei, politikai, szerveze­ti és cselekvési egységének folyama­tos megújítását segíti a demokrati­kus centralizmus megvalósulása a pártéletben. A párttestületekben, a pártfórumokon folytatott szabad vi­tának, a pártszerű kritikának és ön­kritikának lényeges szerepe van a politika formálásában, az egység lét­rehozásában. Az egységnek a párt politikája melletti kiállásban és a megvalósításban tanúsított helytál­lásban kell kifejeződnie. A párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű tár­sadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilvánít­hasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a döntések előkészí­tésében. A többségi döntést a fegyel­mezett végrehajtás kövesse. Szüksé­ges a pártélet szabályainak követke­zetes megtartása, a fegyelem meg­szilárdítása, politikánk véde'me min­denfajta torzítással szemben. 2. A párt politikájának kidolgo­zásaiban, végrehajtásában és ellen­őrzésében lényeges szerepe van asz. alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártszervezetek alkossanak olyan jó szellemű közösségeket, amelyek elősegítik, hogy a párttagokat még inkább a példamutató helytállás, a szerény, fegyelmezett magatartás jellemezze. A párt belső életének, munkastí­lusának fejlesztése elsőrendű fel­adat. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, vissza kell szorí­tani és fel kell számolni a hivatali felfogást és stílust, a formalizmust. 3. A tagfelvételek során nagy fi­gyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik ak­tívak a közéletben, szocialista mó­don élnek, munkájuk, magatartá­suk, társadalmi tevékenységük alap­ján megbecsülést élveznek. Tudato­sabb politikai meggyőző és szerve­ző tevékenységet kell végezni, hogy a dolgozó és tanuló fiatalok leg­jobbjai nagyobb számban és arány­ban kérjék felvételüket. Meg kell válni azoktól, akik nem tesznek ele­get kötelességeiknek, s akik alkal­matlanná váltak a párttagságra. 4. A párt politikájának megvaló­sításéban, a társadalom feladatai­nak megoldásában kiemelkedő sze­repük van a választott testületek tagjainak, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein tevékenykedő vezetőknek. A párt ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, ho<*” — a párttisztsé- gek kivételével — minden beosztást betödthet arra alkalmas pártonkí- vjUi is,, Á káderpolitikái élvekre alapozva á kádermunka gyakorlatát jobban hozzá keli igazítani a társa­dalmi-gazdasági fejlődés követel­ményeihez, a szocialista demokrá­cia kibontakoztatásához. A káder­kérdéseket oldják meg kellő időben. A pártszervek és -szervezetek tá­mogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A leghatáro­zottabban fel keli lépni a hatalom­mal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Szélesíteni kell a kád er munka de­mokratizmusát, növelni nyíltságát. A vezetők kiválasztását, munkáját jobban a közvélemény ellenőrzése alá kell helyezni. Állami, gazdasági területen a vezető munkakörök többségét választás, illetve pályázat útján kell betölteni; gyakoribbá keli tenni a meghatározott időre szóló kinevezéseket, megbízásokat. 5. A párt a politika kimunkálásá­ban és végrehajtásában igényli az önállóan működó tömegszervezetek és tömegmozgalmak, szövetkezeti ér­dekképviseleti szervek alkotó rész­vételét, számít kezdeményezéseikre, épít tapasztalataikra, figyelembe ve­szi véleményüket. A párt a tömegszervezeteket és -mozgalmakat jól bevált gyakorlatá­nak megfelelően elvileg, politikailag irányítja, politikáját az ott dolgozó kommunisták révén érvényesíti. A kommunisták példamutató magatar­tásukkal és meggyőző munkájukkal növeljék a párt befolyását a tömeg­szervezetekben és -mozgalmakban. Pártunk támaszkodik a szakszer­vezetekre, a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők legátfogóbb szer­vezeteire. A magyar szakszervezetek továbbra is vegyenek részt a politi­ka kimunkálásában, elfogadtatásá­ban és megvalósításában. Erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevé­kenységüket, mert ez a feltétele an­nak, hogy befolyásuk fokozódjon. A szocialista munkaverseny és brigád­mozgalom megújításával járuljanak hozzá a munka társadalmi megbe­csülésének növeléséhez. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar ifjúság egységes politikai szervezete; a párt irányí­tásával, szervezetileg önállóan mű­ködik. Az ifjúsági szövetség vegye jobban figyelembe az egyes ifjúsági korosztályok és rétegek sajátossá­gait, érdeklődését, törekvéseit, véd­je érdekeiket, nevelje tagságát, a fia­talokat szocialista hazánk szereteté­(Folytatás a 4. oldalon) A Mikroelektronikai Vállalatnál elkészült mintegy kétmilliárd forintos beruházás első része. Ezzel meg­kezdődhetett az igen bonyolult integrált áramkörök elemeinek (chipjeinek) gyártása.

Next

/
Thumbnails
Contents