Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
I 1985. MÁRCIUS 4., HÉTFŐ PEST MEGYE! HÍRLAP TanátskoMott a Pest megyei ' (Folytatás a 6. oldalról.) gondokat megoldhassunk. Ezek közé tartozik a nyugdíjasok egyes csoportja helyzetének javítása, a fiatalok, a fiatal házasok gondjainak enyhítése és más hasonló teendők. — Ha már a nyugdíjasokról esett szó — mondotta Gáspár Sándor —, akkor arról is említést kell tenni, hogy jogos igény: törődjön többet a munkahely is nyugdíjasaival, s ami a döntő, idős tagjaira'fordítson kellő figyelmet, sőt .némelyek esetében egyáltalán figyelmet a család. Sok furcsaság észlelhető ugyanis a gyermekek és a szülők viszonyában, holott ne feledjük el, a társadalom nem lehet más, mint tagjai összességének tükre. Beszéde befejező részében Gáspár Sándor a kádermunkában tapasztalható bátortalansággal foglalkozva rámutatott a fiatalítás, a célszerű cserélődés fontosságára és jelentőségére, majd szavait így folytatta: — Emlékeztetem arra a tisztelt pártértekezletet, hogy az MSZMP politikájában korábban is voltak kísérletek, próbálkozások olyan módszerekkel és megoldásokkal, amelyek meghirdetésükkor ellenkezést, értetlenséget váltottak ki, és később a gyakorlat, az idő maradéktalanul igazolta helyességüket. Éppen ezért kísérletekre, eddig nem ismert módszerekre, nem alkalmazott megoldásokra ma is szükség van, és arra is, hogy a társadalom ne fogadja idegenkedve azt, ami új, ami szokatlan, hanem vesse alá a gyakorlat próbájának. RIMÓCZIJÓISEFNÉ a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységének csoportvezetője Munka mellett tanulni, ellátni a családot, közéleti szereplést vállalni nem tartozik a könnyű feladatok közé — ezzel kezdte felszólalását. Ilyen indítás után érthetően a nők helyzetével, a nők közötti kádermunkával foglalkozott, példákat sorolva arra, hogy munkahelyén miként alakult a nők szakmai és politikai továbbképzése, milyen - eredményeket értek el a pártépítésben és a politikai munka más terepein. A továbbiakban arról szólott, hogy a férfiak túlmunkája miatt napjainkban a nőkre egyre több teher hárul, a szolgáltatások viszont nincsenek olyan színvonalon, hogy vánatosnak tartotta, hogy a közgondolkodásban és a köz- megítélésben kapjon nagyobb szerepet a család. Azért van szükség erre a megnőtt szerepre, mert mind az ifjúság, mind a nők, mind az időskorúak gondjainak enyhítésében a családnak a jelenleginél fontosabb szerepet kell játszania erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt. Valójában ugyanis sok minden a család nemes kötelessége lenne abból, amit most a társadalom vállára rakunk. Furcsa, de erre a gyermekek egy részét, közöttük nagyon jó anyagi körülmények között élő gyermekekét a társadalomnak kell felhívnia, mert elfeledkeznek arról, hogy eredményeink, valójában a szülők teljesítményére alapozódnak. ezt a terhet ellensúlyozni tudnák. Lényeges gondok forrása az is, hogy a házi munkát könnyítő különböző élelmiszer-készítmények és eszközök ára meredeken emelkedett, azaz a családoknak meg kell gondolniuk, hogy mire mennyi pénzt adnak ki, mert megtakarítani valójában csak azzal lehet, ha egy asszony többlet terheket vállal és amit korábban a szolgáltatói hálózatban végeztetett el, azt most maga csinálja. BAK GÁBOR a demscdi Dózsa Tsz ágazatvezetője A nyíltságot, az őszinte szót az emberek nagyra értékelik a politikában és ez a további fejlődésnek is elengedhetetlen eleme. Erre az elengedhetetlen elemre azért is nagy szükség van, mert kár lenne tagadni, hogy a nemzetközi helyzet alakulása lényeges hatással van a családokra, az egyénekre, azaz, az emberek, ha jól értik, h<igy mi van a világban, akkor azt is értik, hogy miért van szükség bizonyos területeken kényszerű intézkedésekre, megszorításokra, korlátozásokra. Beszélt az oktatás, a szakképzés némely kedvezőtlen vonásáról, például arról, hogy a pedagógus pálya elnőiesedése sok gondot okozhat a gyerekek nevelésében, holott itt valójában már a jövő század dolgozóinak formálásáról van szó. Ez emeli, kell, hogy emelTÓTHGYULÁNÉ az érdi 10. számú óvoda óvónője Elgondolkoztató ténnyel kezdte szavait, amikor azt mondotta, hogy a város lakosságának negyven százaléka fiatal. Ennek azonban van hátulütője is, mert meglehetősen sok a hátrányos helyzetű, vagy a veszélyeztetett gyermek. Éppen ezért nagy jelentősége juan a társadalmi összefogásnak, a társadalom tanúsította figyelemnek. Ezt az összefogást, ezt a figyelmet sok minden bizonyítja a városban, az ifjúsági rendezvények sorozatától kezdve a napközis tábor társadalmi áldozatkészséggel történt létrehozásáig. A város oktatási hálózatában javult a szakos ellátás, ami magával hozza a nevelő- munka színvonalának növekedését. Erre azért is szükség vant mert a családok egy ré- ~sZe sáJnálatóSan nem törődik ihegfélelőeri a gyermekkel, a gyermek magatartásával, tanulmányi előmenetelével. Átfogóbb terepre lépve a felszólaló a továbbiakban a pályakezdő fiatalokkal, a családalapítás gondjaival küzdők nehézségeit részletezte. Rámuhogy megadja. Ne feledje senki: itt még rengeteg a tennivalónk. Rengeteg a tennivalónk vállalaton belül is — folytatta —, mert a termelési érték, a kivitel, az importhelyettesítés jelentős fejlődése ellenére is tetemesek a tartalékok, és szükséges javítani a fegyelmen. Örvendetes, hogy vállalatunknál a kommunisták példamutatása jó, valóban támaszkodni lehet rájuk. A vezérigazgató a továbbiakban a szabályozók és a vállalati magatartás bonyolult kölcsönhatását taglalta. Meggyőződése szerint erősen elmaradott például a költség- gazdálkodás, kevés figyelem jut a célszerű anyag- és energiamegtakarítási lehetőségekre, holott itt a korszerű technológiák nagy lehetőségeket kínálnak. A megszigorított szabályozás miatt nem siránkozni kell, hanem új forrásokat feltárni, bátrabban élni a technológiai fejlesztéssel, és ugyanakkor figyelmet fordítani a vállalati és üzemi általános költségek alakulására, mert ezek nemzetközi összehasonlításban rendkívül magasak, az átlagos 10 százaléknál jóval nagyobbak. A gazdálkodás hatékonyságára 'jelentős mértékben befolyással lehet, hogy egy-egy gyáron belül miként bánnak a felhasználandó anyagokkal. A PEMÜ vezér- igazgatója elmondotta, hogy náluk az erre vonatkozó mutató valamikor volt iyolcvan százalékos is, jelenleg 58,7-nél tartanak, de 40 körülire szeretnének eljutni. Minden százaléknyi anyag-megtakarítással tízmilliókat lehet nyerni. Legyen mindenfajta megítélésnek a legfőbb mércéje az egy főre jutó termelési érték, amihez persze az kell, hogy mind a munkahelyeken, mind a társadalom egészében az új dolgokra, az addig nem pró- báltakra szélesebb kapukat nyissunk, mert jelenleg meglehetősen mostoha a sorsa mindannak, ami új, ami még ki nem próbált. tatott; nagyon nehéz családot alapítani, lakáshoz jutni, tisztességgel dolgozni és ugyanakkor a közéletben is szerepet játszani. Igaz az, hogy a mai fiatalok beleszülettek a szó-, cializmusba, de valójában mindenki egy családba, egy településre születik, és ne szépítsük: gyakran ténylegesen máris egyenlőtlenségek elszenvedője. Éppen ezért nagy feladata a társadalomnak az indokolatlan egyenlőtlenségek csökkentése, az egyenlő esélyek megadása mindenki számára, Véleménye szerint az ifjúság nevelése a kommunisták legfőbb kötelességei közé tartozik, hiszen amikor az ifjúság egészével foglalkoznak a párttagok, akkor valójában a ■ jövendő lehetséges kommunistáit is formálják. HALASI MARTON a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára A pártkongresszus előkészületei során megtartott helyi, területi pártértekezl eteken Pest megye kommunistái közül igen sokan foglalkoztak az ifjúság lehetőségeivel, problémáikkal, munkájuk eredményeivel. A KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára egyrészt ezeket az észrevételeket összegezve, másrészt az ifjúsági szövetség megyei szervezeteinek ötesztendős tapasztalataira építve -kiemelte, hogy metöiyire 'tmtm a párt trá-- nyító szerépe az ifjúsági mozgalomban — s ugyanakkor milyen ösztönző hatást gyakorol a fiatalokra, ha testületeiket bevonják a különböző döntésekbe, azoknak előkészítésébe. Az ifjúsági szövetség sok minden olyasmit is felvállalt társadalmi nyomásra, ami valóban nem feladata. Ez a sokféleség az erők szétforgácso- lásának a veszélyét hordja magában, holott éppen a koncentrációra van szükség. Számot adott arról, hogy a KISZ megyei bizottságának és vélhetően az ifjúságnak nagy örömére szolgált a városi, városi jogú pártértekezletek tanácskozása, mert ott a -fiatalok. helyzete, a fiatalok körében megoldandó feladatok nagy teret kaptak. A jóleső érzés mellett azt is hozzá kell tenni ehhez, hogy valójában a szükségszerüt ismerték fel a pártértekezletek részvevői, mert az ifjúsággal foglalkozni annyi, mint az idősödők hol- 'napjával foglalkozni. A mai ff iatalökra ‘ hárul ugyanis az a •nemes kötelezettség, hogy a mai felnőttek, a majdani jdő- sek számára előteremtsék a nyugodt pihenés lehetőségeit, Felszólalása folytatásaként a demokratizmus és a KISZ kapcsolataival * foglalkozott, mondván: a fiataloknak ez természetes, életkoruk sajátja a demokrácia. Ennek a magatartásnak, a nyíltságnak, az őszinteségnek a megőrzésében fontos szerepet töltenek be a KISZ alapszervözetek, és arra van szükség, hogy egyszerre legyenek a politizálás és az emberformálás fő terepei. Nem kell kitalálni rendezvényeket, erőltetni olyasmit, ami nem megy, mert hiszen sok olyasmi van, amire a fiatalok ösztönösen kíváncsiak, amiről szívesen beszélnek. je az iskolát a társadalmi közfigyelem fókuszába, azaz, elengedhetetlen, hogy itt. is kialakuljanak a lehetséges megoldások. Körzetük mezőgazdasági munkájának jellemzőit elemezte ezt követően a felszólaló, rámutatva: sok minden összesűrűsödött £ legutóbbi esztendőkben, az áremelkedések, a szabályozók, az aszály felgyorsítottak bizonyos folyamatokat. Kedvezőtlen jelek mutatkoztak például az ültetvények fenntartásában, illetve az állattenyésztésben. HERCZEN/K GYULA a gödöllői pártbizottság első titkára Szívesen meghívnám a pártértekezlet valamennyi résztvevőjét egy kiadós sétára — kezdte felszólalását a gödöllői városi pártbizottság első titkára. majd felsorolta, hogy mi minden érdemes arra ezen a településen, hogy alaposabban szemügyre vegyék. Nem feledkezett meg a lakótelepekről, az egészségügyi intézményekről, a nemrég épült művelődési központról, a felújított köz- utakról. a kibővült gyermek- intézményekről, a fejlődő ipari üzemekről s azokról a tudományos és műszaki intézményekről sem, amelyek a fejlődést általában elősegítik, elsősorban a • mezőgazdasági termelésben. Vázolta a város két évtizedes útját, mint városét, hiszen korábban az ország egyetemi községe volt Gödöllő. A várossá fejlődés természetesen a közigazgatásban is lényeges átalakulást hozott, és ezt tetézte a közigazgatás 'legutóbbi korszerűsítő átszervezése, a járások megszüntetése. Ez magával hozta a városi testületi munka nagyobb felelősségét, ugyanakkor általában a testületi tevékenység hatásosabbá tételének igénylését, a hatáskörök célszerű elosztását. Tapasztalataink szerint — mondotta — elmélyültebbé vált a pártmunka, holott a függetlenített apparátus kisebb mint volt korábban. A nagyobb alaposság egyben azzal is jár, hogy át kell alakítani a pártszervezetek, a pártbizottságok egész kapcsolatrendszerét a más politikai testületekkel, a tanácsokkal, a gazdálkodó szervezetekkel, az intézményekkel, azaz még korántsem ért véget ez az átalakulás. Szólott a körzet párt- szervezeteinek tevékenységéről, majd a továbbiakban kiFŰ LE Ml LE BÉLA a megyei fegyelmi bizottság elnöke Pest megyében a párttagság fegyelme szilárd, öt évre visz- szatekintve csökkent azoknak a párttagoknak a száma, akik magatartásukkal, cselekedeteikkel okot adtak a felelős- ségrevonásra. E megállapítás után a fegyelmi munka néhány részjellemzőjét ismertette a jelentést tevő, majd rámutatott:' a fegyelmi ügyek számának csökkenése jó, de nem biztos, hogy valójában minden esetben felléptek a pártszervezetek akkor, amikor erre szükség lett volna. Meghatározó szerepe van egy-egy munkahely, egy-egy kommunista közösség tevékenységében annak, hogy milyen a légkör, milyen módon érvényesül a munkahelyi demokrácia. Éppen ezért érzékenyen kell reagálni az intrikára, a rágalmazásra, mert bizony sajnálatosan még mindig előfordulnak ilyenek, és éppen ezért a pártszervezetek kötelessége szigorúan fellépni ezekkel szemben. Szükség van arra is, hogy a pártszervezetekben, a pártbizottságokon elemezzék a fegyelmihez vezető okokat, illetve — a párt belső életének rendkívül fontos szerepére utalva — mórlegre helyezzék azt is, hogy milyen tényezők játszanak közre a pártépítés gyengéiben. E gyengékről azért kell szólni ezen a fórumon is :— mondotta —, mert a tapasztalatok szerint vannak olyanok, akik bekerülnek a pártba és rövidesen felelősségre kell vonni őket, mert magatartásuk, tetteik nem igazodnak a kommunista normákhoz. Áttekinést adott az elnök a pártíegyelmi büntetések, a pártból való törlések, kilépések, kizárások számszerű alakulásáról, majd felszólalását a kommunista példamutatás meghatározó jelentőségének méltatásával fejezte be. Mint mondottaj a személyes példa mindenben, mindenkor és mindenki előtt a legmeggyőzőbb érv arra, hogy mit akarnak a kommunisták és amit akarnak, azt hogyan valósítják meg. HORVÁTH FERENC a Pesí magyei Műanyagipari Vállalat vezérigazgatója Egyetlen társadalom sem nélkülözheti a munka értékteremtő képességét, ám a szocialista társadalom az, amely e képességnek a maximális erkölcsi és anyagi elismerést kell KAKUCSI GABRIELLA a dabasí Fehér akác Tsz elnöke Egyre / inkább természetes lesz a magyar mezőgazdaság megítélésében a nemzetközi mérce, mert aki kicsit is előretekint, az tudja, hogy a könyörtelen versenyben a gyengék elhullanak. Éppen ezért meglehetősen kétséges eredménnyel jár újra meg újra a szabályozókon, a szabályozók közvetítette hatásokon vitatkozni. Sokkal hasznosabb, értelmesebb az új módszerek, az új megoldások lehetőségeit elemezni, azok miatt ütköztetni a nézeteket. A mérce magas, és éppen ezért ítélhető aggasztónak a szarvasmarha-tenyésztés helyzete. Azok az állatok, amelyek valamikor úgy ahogy megéltek a legelőn, ma korszerű anyagok, eszközök sokaságát követelik meg környezetükben, s mert ezek a termékek folyamatosan drágulnak, a szarvas- marha ágazat jövedelmezősége egyre nagyobb kérdőjellé görbül. Sajnos nemcsak ezen a területen vannak kérdőjelek. Bizonyos részterepeken a mai fejlesztési szabályozási lehetőségek mellett a szintentartás is kétségessé válik, ez pedig beláthatatlan következményeket vonhat maga után. A termelési költségek jelentős emelkedése — mutatott rá — valójában nem mezőgazdasági eredetű a termelőszövetkezetekben, a mezőgazdaságban, hanem az anyagok, az ipari termékek stb. áremelkedésének a következménye. Ilyen okok vezetnek arra, hogy bár korábban az exportbővítés nép- gazdasági célját szolgálva olyasmit is vállaltak, amin nem volt nyereségük, napjainkra eljutottak oda, hogy ez a tevékenység már jelentős veszteségekkel jár, azaz tovább nem tartható fenn. Meg kell mondani, hosszú ideje halmozódnak ezek a feszültségek a mezőgazdasági üzemekben, és ma még sajnos nem látszik az a szilárd alap, amely a megoldást kínálná. Ezt azért kell szóvátenni, mert az agrárpolitika — a terület jellegéből következően — mindig is hosszú távú politika volt, mert itt egy-egy fejlesztés évtizedekre (Folytatás a 8. oldalon.)
