Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. MÁRCIUS 4., HÉTFŐ Tanácskozóit a Pest megyei pártértekeziet (Folytatás a 7. oldalról.) meghatározhatja egy-egy ága­zat helyzetét. Ilyen értelemben van nagy jelentősége an-nak is. mi történik a káderutánpótlás­ban, hogyan alakul a termelő- szövetkezetekben dolgozó szakemberek helyzete. BECK TAMÁS a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója A vezérigazgató úgy is mint a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke felszólalása első részében népgazdasági prob­lémákkal foglalkozott. Mint mondotta, korábban a fizető- képesség megőrzése foglalta el a teendők között a fő he­lyet, napjainkban viszont a hitelképesség megőrzéséé ez a fő hely. A kettő között lénye­ges a különbség, de kérdés, mennyire érzékelteti ezt az irányítás és mennyire érzéke­lik ezt a gazdálkodók. Erre az érzékeltetésre és érzékelésre azért is nagy szükség van, mert formálódnak a VII. öt­éves terv különböző alterna­tívái. Ezek felelős, alapos, körültekintő mérlegelésére van szükség. E szükségességet az is aláhúzza, hogy a mező­gazdaságra évek óta súlyos terheket ró az időjárás, az idei tél pedig az egész magyar társadalomra, az egész ma­gyar népgazdaságra hatalmas többletterheket hárított és meg kell mondani, hogy sú­lyos károkat is okozott. Ezek ellensúlyozása, illetve enyhí­tése más módon nem képzel­hető el, csakis saját teljesít­ményünk növelésével, a ter­melésben létrehozott jövedel­mek kedvezőbbé tételével. Ennek kapcsán néhány jel­lemzőjét ismertette az általa irányított vállalat 'piaci mun­kájának, illetve termelési tel­jesítményeinek. Mint mondot­ta az önálló exportjog a vára­kozásokat is felülmúló ered­ménnyel. járt, amint nagy szerepe van . az importhelyet­tesítésben azoknak a tőkés cé­gekkel kialakított kooperációs kapcsolatoknak, amelyeket a Buda-flax a legutóbbi eszten­dőkben hozott létre. A törek­vések egyértelműek a vállalati kollektíva előtt, ám tartóssá tételükhöz az is szükséges, hogy az emberek társadalmi méretekben tapasztalják a tisztességes munka értékét, legfontosabb voltát, mert itt napjainkban rengeteg az el­lentmondás. A népgazdaság­nak nem ügyeskedőkre, nem konjunktúralovagokra van szüksége, hanem olyanokra, akik képességeik maximumát nyújtva maradéktalanul meg­oldják azt, amit feladatukul szabott a társadalmi munka- megosztás. RUDOLF ANGÉLA a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója A pártértekezletet fogadó oktatási intézmény ifjú képvi­selője a pályakezdők, a fiatal házasok helyzetével, gondjai­val foglalkozva összefüggő pél­dákkal fűszerezte felszólalása bevezető szakaszát, aláhúzva: a pártmtározatokb'.n helyesen, világosan, félreérthetetlenül szerepel mindaz, amit a pálya­kezdők, a fiatal házasok ér­dekében tenni kell és tenni le­het, de mindezek az állapit in­tézkedésekben már halványab­ban tükröződnek. Szükséges "tehát, hogy összhang terem­tődjék a politikai megfogalma­zások és az ezek valóraváltá- sát szolgáló állami intézkedé­sek között. Az egyetemi hallgatók párt- alapszervezetének tevékenysé­géről szólott ezután. Mint mondotta, jó tapasztalatok gyűltek össze. Voltak, vannak akik megkérdőjelezik a hall­gatói pártalapszervezetek lét- jogosultságát, ők azonban úgy látják, hogy sokkal több az előny, mint a hátrány. A hall­gatók közötti politikai munká­nak fontos lehetőségét terem­tette meg ez a pártalapszerve- zet. Az ittlévő fiatal kommu­nisták szerint más okt.tási in­tézményekben is célszerű a feltételek megléte esetén a kommunisták e közössége lét­rehozására törekedni. TÓTH BÉLA a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója A megye vezető testületéi, a lakosság, az itt dolgozó gaz­dálkodó szervezetek a legutób­bi . öt esztendőben nagyon so­kat tettek a közművelődési in­tézményhálózat fejlesztése ér­dekében — kezdte szavait az igazgató. E nagy társadalmi segítség és összefogás létjogo­sultságát az igazolja, hogy a , közművelődés mindennapos szerepe, súlya folyamatosan és gyorsan növekszik, mert a tár­sadalomnak, a gazdaságnak .minél képzettebb, műveltebb emberekre van szüksége Sok mindennek hatása van az egyén műveltségi, képzett­ségi színvonalára és éppen ezért nincs igaza azoknak, akik lebecsülik az ifjúsági és más klubokban, az öntevékeny együttesekben megtestesülő takozásának szintere a közmű­velődés, hiszen nagyok a te­rületi eltérések, vannak gon­dok az anyagiakkal, de — mondotta — van hivatásér­zet, elkötelezettség sokakban és reájuk lehet támaszkodni. Eredmény, hogy például meg­háromszorozódott az iskolai könyvtárak száma, de gónd, hogy nincs folyamatosság az oktatási intézmények és a köz- művelődési intézmények között a fiatalok átvétele esetében, azaz egy részük kikerül a közművelődés látóköréből. NAGY JÓZSEF NÉ a szigeiszentmiklcsi pártbizottság első titkára ölelkezik Szigetszentmikló- son és körzetében az agglome­rációs jellemzők sokasaga, a? üdülőterületek vonásaival. Vál­tozatlanul nagy például a né­pességnövekedés és ezt tetézi tavasztól őszig a hétvégére ér­kezők tábora. Amilyen , pozití­vum. hogy a gondok egy részét, így például óvodai helyek tan­termek tető aló hozását a rö­videsen átadásra kerülő áruházat sok oldalról segítette a társadalmi összefogás, az ön­zetlenség és az áldozatkészség, olyan negatívum, hogy az. egyes települések, sőt a telepü­lésen belül az egyes település- részek közötti ellátottságbeli különbségek felszámolása csak nagyon lassan mehet, megy végbe. Túlterhelt a körzet intéz­ményhálózatának szinte min­den része. Ez örökség, de ben­ne van az is, hogy jó időn át .az infrastuktúra háttérben ma­radt mint fejlesztési feladat, nem kapta meg azt a szerep­kört, amelyet nemcsak a lakos­ság mindennapjainak alakítá­sában betölt, hanem a termelő tevékenység fejlesztésében is jelent. A források szűkössége miatt változatlanul szükség dául 1972 óta ötször módosí­tották a vizsga-szabályzatokat, az idén szinte képtelen hely­zet alakult ki a pályaválasztá­si kiadványokkal kapcsolatban és így tovább. Nem minden te­hát a pénz, fel kellene fedezni a szervezésben, az átgondolt­ságban rejlő tartalékokat is. Arra kell megtanítani a gye­rekeket — mondotta —, hogy joguk szólni, véleményt nyil­vánítani, mert csakis így lesz­nek belőlük olyan felnőttek, akik természetes közegként il­leszkednek be a szocialista társadalomba. A pártértekezlet szombati munkája Szabó Gyula felszó­lalásával véget ért. s vasárnap reggel felszólalásokkal folyta­tódott. van a célok rangsorolására, a már elfogadott célok időbeni elérésének alapos elemzés utá­ni meghatározására, amint ar­ra is, hogy a feladatok való­ban mielőbb sikeresen megol­dódjanak. Hangsúlyozta a fel­szólaló: a működési és a fej­lesztési pénzeknek tükrözniük kell azokat a megyei sajátsá­gokat, amelyek az ország leg­népesebb megyéjét jellemzik, s amelyeknek egy része — minden törekvés ellenére — eddig nem jutott kellő súllyal érvényre. Arra ugyanis nem lehet számítani, hogy a megyé­ben megszűnne a népesség be­áramlása. azaz olyan hosszú távú folyamatról van szó. ame­lyet a hosszú távú tervezésnek is figyelembe kell vennie. Re­mélhető, hogy az új település- hálózat fejlesztési koncepció — amelvet most dolgoznak ki — megfelelően felmutatja az ilyen és hasonló sajátosságo­kat. WINTER FERENC a Mechanikai Művek csoportvezetője Ellentétes nézetek sokaságát csiholó kérdést taglalt a fel­szólaló, amikor a vállalati gaz­dasági munkaközösségek hely­zetét ecsetelte. Mint mondotta cégüknél a dolgozók kezdemé­nyezésére alakultak meg ezek a közösségek, sok volt a bizal­matlanság azokkal szemben mind a társak, mind a vezetők részéről. Magam is vgmk-tag vagyok, és talán ezért, talán azért mert igyekszem kommu­nista módra gondolkodni, éles különbséget teszek a jogos ag­godalmak, az indokolt fenn­tartások, az ismeretlennel szembeni bizalmatlanság és a sima egyszerű hétköznapi irigység között. Erről hiba len­ne elfeledkezni. Sokan ugyanis csak annyit látnak a vállalati gazdasági munkaközösségben, hogy a másik mennyi pénzt kap az ottani munkáért, de még fél szó erejéig sem kíván­ja megtudni, hogy mit nyújt DR. BÍRÓ FERENC a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora A házigazdák — mintegy ötezer hallgató és dolgozó —, nevében köszöntötte a párter- tekezlet valamennyi résztvevő­jét, majd az oktatási intéz­mény arculatához illően o me­zőgazdaság néhány kérdéséről szólt. Elöljáróban elmondotta, hogy az utóbbi esztendőben érthetően éleződtek ki a me­zőgazdaság feszültségei, hi- .szen a körülmények régen nem látott nehézségeket tá­masztottak a gazdálkodásban. Évtizedekkel ezelőtt egy ilyen aszály nemzeti katasztrófát okozhatott volna-, ma azonban el kell ismernünk: a magyar mezőgazdaság helytállt. Még­pedig oly mértékben, hogy a konvertibilis export-import egyenlegünk javításához a ter­vezettnek másfélszeresével já­rult hozzá a közelmúltban. Az kétségtelen — hangsú­lyozta —, hogy megnöveked­tek a termelés költségei. En­nek ellenére a tervidőszakban nem volt, vagy alig akadt veszteséges gazdaság. Emlí­tette, hogy ebben nagy részük volt a nagyüzemek mellékte­vékenységgel foglalkozó ágaza­tainak is, amelyeknek-■-tisztS jövedelméből lehetett fedezni ez alaptevékenységben a ter­melési költségnövekedés zö­mét. A további haladásnak előfeltétele a mezőgazdaság­ban is a tudomány. Örömmel vehetjük tudomásul — emelte ki —, hogy Gödöllőn valósult meg a mezőgazdasági kutatás nagyfokú koncentrációja, itt alakul meg a mezőgazdasági biotechnológia, kutatási-okta­tási bázisa. Visszahúzó hatá­sú azonban az a tény, hogy e kutatás és oktatás felszerelt­sége, műszerezettsége nem fe­lel meg a kívánalmaknak, a fejlesztés forrásai viszont egy­re szűkösebbek. Ahhoz — mondotta végeze­tül a rektor —, hogy az arra hivatottak eleget tudjanak tenni a követelményeknek, fel­tétlenül nagyobb társadalmi megbecsülésben és emeltebb anyagi elismerésben volna in­dokolt részesíteni a tudomá­nyos kutatókat és oktatókat — 'üfSWSöVftiérethkbeh. Ennek a feltételeit azonban ugyan­csak közösen kell megterem­teni. érte, milyenek a követelmé­nyek. Vannak negatív jelek, mu­tatkoznak ügyeskedők, de a vállalati vezetés dolga, hogy rendet teremtsen és rendet tartson és a forinttal szemben mindig ott álljon a társada­lomnak teremtett új érték. Jó lenne persze, ha a főmryakaidő követelményei és bérezése len­ne olyan, hogy ne kelljen a munkásnak vgmk-ba kénysze­rülnie, azaz megkereshesse azt a jövedelmet, amelyet gondol a törvényes munkaidejében. Eh­hez a feltételeket azonban nem neki kell megteremtenie és a követelményeket sem önmagá­nak kell megfogalmaznia. önképzési lehetőségeket. Ezek­nek a kluboknak, együttesek­nek a száma azt mutatja a megyében, hogy igenis van igény ezekre a formákra és éppen ezért emelkedett fontos tényezővé a megyében a mű­velődési házak közös fenntar­tása, tehát az az állapot, ami­kor a tanácsi pénzekhez a gazdálkodó szervezetek is hoz­zátársítják a magukét. Ez ak­kor is igaz, ha a legutóbbi években a gazdálkodó szerve­zetek kényszerűen csökkentet­ték a hozzájárulásuk összegét. Eredmények és gondok vál­SZABO GYULA a budakeszi gimnázijm igazgatója Ügy kell, úgy kellene foglal­kozni a középiskolásokkal — vezette be véleményét a fel­szólaló —, mint a jövő értel­miségének legszélesebb alapjá­val. Sajnos sem a társadalom intézményrendszere, sem az is­kola nem kezeli így a tanuló­kat. Ez annál is sajnálatosabb, mert ezekben a fiatalokban már természetes igény és ér­deklődés mutatkozik a világ­nézeti kérdések, tudnivalók megismerésére. Ám életkoruk­nál fogva az is jellemzőjük, hogy folyamatosan összevetik az elméletben hallottakat, ta­nultakat a gyakorlati tapaszta­latokkal. i- Ez az összevetés gyakran nem vet jó fényt a felnőttek különböző csoport­jaira. A nevelésnek, az oktatásnak alapvető meghatározói a pe­Dt ILCSIK SÁNDOR ezredes, a Pest megyei Rendcrfőkapitányság vezetője Sajátos helyzetben van Pest megye — húzta alá bevezeté­sül a főkapitány —, mivel a bevándorlás folytatódik, a népesség az országos arányokat meghaladóan növekszik, s ez számtalan negatív tényezőnek is hordozója. Sok család él rendezetlen körülmények kö­zött, mintegy háromezer bom­lik fel évente, főleg az alko­hol miatt. Egyre több gyer­mek kerül ennek következté­ben hátrányos helyzetbe, s mind több fiatal sodródik a bűnözés útjára. Számos gond oka a közbiztonság te­kintetében a főváros közelsé­ge és a nagy idegenforgalom is. Figyelembe kell vennünk, hogy a megye útjai negyven százalékkal megterheltebbek, mint az országos átlag. Itt évente 150—160 halálos közúti baleset történik, ezer a sérül­tek száma. Mindezeknek ellenére a la­kosság joggal várja el a meg­nyugtató közbiztonság megte­remtését, bár — kiváltképp anyagi javak kapcsán — nem tesz annyit ezért, amennyire lehetősége volna. Sajnos, ter­jed a megyében is a korrup-- ció, az üzérkedés, emelkedik a vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma. A kiemelt üdülő- területeken a nyaralóépületek védelmét a megyei tanáccsal közös erőfeszítések ellenére sem lehet megoldani, éppen — egyes helyeken — a tulaj­donosok passzivitása miatt. A párt jogpolitikai irányelvei­nek megfelelően — mondotta a főkapitány —, a bűnüldöző szervek a megyében is a bűncselekmények megelőzését, megszakítását és felderítését tartják fő feladatuknak. Fon­tosnak tekintik az ellenőrzést szigorítani, hatékonyabbá ten­ni a felelősségre vonást a gaz­dasági bűncselekmények ese­tében is, a népi ellenőrzéssel, más szervezetekkel együttmű­ködve. A bűnüldözés személyi ál­lománya politikailag is egy­séges — mondotta végezetül a főkapitány —. s ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a me­gyében alapvetően továbbra is a törvényesség jellemezze a közállapotokat. dagógusok, de nagy hiba lenne másodlagosnak tartani a tár­gyi feltételek meglétét, illetve hiányát. Sajnálatosan sok itt az adósság és bár ezek törlesz­tése érthetően nem megy rövid idő alatt, úgy vélem — hang­súlyozta —, hogy ésszerűsíté­sekkel, szervezeti intézkedé­sekkel is sok kérdésben előbb­re lehetne ju^ni a megoldás felé. A mindennapos gyakorlat azonban nem ezt igazolja. Gya­kori a kapkodás, az elhamar­kodott intézkedés, hiszen pél­BOTHNE MADARÁSZ CSILLA szentíőrinckáíci óvónő Milyen is a mai fiatalság? — tette föl a kérdést a fel­szólaló. A tapasztalatok sze­rint az ifjúság nagy többsége megbízható, tisztességgel, leg­jobb tudása szerint, becsüle­tesen dolgozik. A társadalom felnőtt tagjai inkább azt ve- amilyenben jelen vannak kö­tik a második nemzedék sze- zöttünk. Ha ennek az okait mére, hogy nem vesznek részt vizsgáljuk — mondotta a fel- olyaá arányban a közéletben, (Folytatás a 10. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents