Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLŐNKíAöX^A XXIX. ÉVFOLYAM, 51. S2ÄM 1985. MÁRCIUS 2., SZOMBAT Jé üzleti kapcsolat További rendeléseket is várnak Büszke lehet magára az a gyár vagy üzem, amelynek termékét a világszínvonal ranglistáján is az első helyen tartják számon. Nos, a Tra- kis szövetkezét nagykőrösi te­lepén kifejlesztett új védőgá­zos hegesztőkészülékeknél sincs pillanatnyilag korszerűbb a hasonló célra épített gépek között. A piac értékítélete bi­zonyítja legfényesebben, hogy cseppet sem túlzás a szakmai felértékelés, hiszen a tavaly legyártott széria csupán a fe­lét teszi ki mint ami ténylege­sen eladható lenne. Érvágás volt Mi sem volt tehát természe­tesebb, mint kihasználni a helyzetet. Sajnos a tálcán kí­nálkozó lehetőségeknek sem lehet minden esetben kellő hasznát venni. Röviden arról van szó, hogy a körösi üzem kapacitásgondjai valószínűleg nem teszik lehetővé a mintegy 12 ezer darab gép maradékta­lan legyártását. Ha összességében vizsgáljuk a telep gazdálkodását, rájö­vünk, hogy nem is annyira a szűk keresztmetszettel van itt minden esetben probléma, hi­szen a múlt év első felében éppen az áru visszamaradása- j ra panaszkodtak, Elmaradtak .a megrendelések,' és súlyos' érvágás volt az is, hogy az ed­dig vásárlóként jelentkező egyik nyugati partnerük ugyanazon áru gyártójaként lépett elő, tonkretéve a Trakis pozícióját. Summa summárum, ezek a jelenségek nagymértékben hozzájárultak a szövetkezet ta­valyi kedvezőtlen gazdasági eredményeihez, ami szám sze­rint mintegy 13 százalékos csökkenést jelentett az erede­ti tervhez képest,. A nyereség ennél is rosszabbul alaíkult, a szövetkezeti szinten kalkulált 70 millió forintból 39 millió fo­rintot sikerült megteremteni. Amíg tavaly az alapfizetés 6 százalékát tette ki a dolgozók személyes részesedése, idén várhatóan csak 4 százalék ke­rül kifizetésre. Pontosság A fentebb említett momen­tumok valószínűleg ismerős­nek tűnnek, hiszen nem elő­ször vetjük papírra a Trakis gazdasági munkájának elem­zése kapcsán a nehézségeket, s azok okait. Az első két hó­napra pillantva ugyancsak terhes indulásról, pontosabban folytatásról szólhatunk. A kü­lönbség talán annyi, hogy az éves megrendelések zömük­ben stabilabbnak látszanak, s ha realizálódnak, a tavalyi­hoz hasonló tervszámok vál­nak valóra. Mivel a bajok más otdialrór is kísértenek, nem le­kicsinylésből mondjuk majd akkoron ezt jelentős ered­ménynek. — Az anyag- és .alkatrész­ellátás terén aggasztó a hely­zet, félő, hogy valamelyest ez rányomja bélyegét a terme­lésre. Például a hegesztőgépek burkolatához használatos más­fél milliméteres vaslemezből a hazai gyártó csak márciusban ad, kénytelenek vagyunk más vállalatoktól üggyel-bajjal be­szerezni amit lehet, de sorol­hatnám. Nem nehéz elképzel­ni, milyen nehéz így napra­készen, határidőre dolgozni, ráadásul a mai piaci viszo­nyok között a pontosság egyik alapvető feltétele a jó üzleti partnerkapcsolatoknak — tet­te hozzá Rácz Zoltán a szövet­kezet elnökhelyettese. — A szervezési szint emelé­se, a termelékenység növelése érdekében további erőfeszíté­seket kell tennünk. A TA- NORG szervező iroda itteni működése sok tekintetben hasznosnak bizonyult, munká­jukat a jövőben is folytatják. A szövetkezet gyártmány terve­ző csoportja is leköltözött a központból, a közvetlen kör­nyezetben nagyobb hatékony­sággal, és biztonsággal tudnak dolgozni. Elégedett — Számszerűen milyen eredményeket várnak idén? — A szövetkezet összes ter­melési értékét 270 millió fo­rintra irányoztuk elő. A dol­lárelszámolású exportunkat mindenképp teljesíteni akar­juk, ez jelentős, a tavalyi 60 millió forintos szintet megha­ladja. A 17 millió forintot ki­tevő rubelelszámolású cikkek kivitele várhatóan szinten marad, igaz a szovjet féllel még folynak a tárgyalások. — Amennyiben sikerre ju­tunk, ügy 2 ezer hegesztő le­szállítását kezdjük el. A vevő egyébként maximálisan elége­dett a minőségükkel, elképzel­hető, hogy további rendelések is érkeznek. My. J. Nagyobb a bútorválaszték Ha javul a választék, meg­lásd, jócskán megszalad a for­galom — mondogatták hajda­nán — azazhogy, nem is olyan régen —, a bútorkereskedők. A készletre amúgy ritkán volt panaszuk, de hát mit ér a du­gig tömött raktár, amikor igé­nyes a vevő, s szebbet, jobbat akar mint ami talál. Röviden jellemezve valahogy így né­zett ki nálunk is a bútorellá- tás. Annak nem jártam utána jelenleg mi a helyzet máshol bútorügyben, a körösi üzletben azonban meggyőződhettem, mostanában egyre több szép, és jó áru kelleti magát. Azt persze nem állítom, hogy egyikhez-másikho'z csak úgy mellényzsebből fizetve hozzá lehet jutni, de vigasztaló, hogy a célnak megfelelő olcsó cik­keknek sincs híján az üzlet. A konyhabútorok például 8 ezertől 30 ezer forintos árig változatos kivitelben vannak. A 3 darabból álló tinédzser szekrénykollekció is megle­pően olcsó, az ízléses 7 részes szovjet Pietróza étkező ugyan­csak. Sokáig megpihen a szem a jugoszláv Aranka, és a Me­csek H. szekrénysoron, a Lau­ra, és a bajai gyár Virginia kárpitos garnitúráján, ez utób­bi készítői főleg a kényelmi szempontokra fordították fi­gyelmüket. Ízelítőnek elég ennyi, végté­re is nem listaismertetésre tér­tünk be. Ábrahám Ferenc üz­letvezető-helyettestől viszont rákérdeztünk: a változatosabb készlet valójában megfogta a vevőket? — Az első hónapban 25 szá­zalékkal volt több a bevéte­lünk mint kereken egy évvel ezelőtt. Már a múlt évben is sokat javult boltunk ellátása, így 19 millió forint forgalmat tudtunk lebonyolítani. — Megjegyzem, nincs még okunk a túlzott elégedettségre, de jeleit látjuk, hogy tovább tart e kedvező folyamat, az idei évben a látottaknál is szé­lesebb választékra számítha­tunk. My. J. Bár mmújdonság HÄROMSZÄZÖTVEN köz­gazdász tanácskozott nemrégi­ben: A tartalékok szerepe a hatékonyság növelésében cím­mel. Ha azt mondjuk, hogy milliárdos — sőt, a távlatok­ban: százmilliárdos — össze­gekben mérhető az ilyen viták tétje, egyik-másik olvasónk netán túlzásra gondol. Pedig szó sincs ilyesmiről. Ez már akkor is kiderül, ha hozzáve tőleges leltárt készítünk ar­ról, hogy mit nevezünk nap­jainkban ki nem használt le­hetőségeknek, adottságoknak, vagyis hogy mit értünk az oly sokat emlegetett tartalékok fogalmán. Kezdjük az energiával. So­kak előtt ismert, hogy 1979- ben még 10,7 millió tonna kő­olajat használt fel az ország, az utóbbi esztendőkben pedig már csak mintegy 8,5 millió tonnát, jóllehet az 1980—83 közötti négy évben mintegy 5 százalékkal nőtt az ország nemzeti jövedelme. A számok egybevetéséből világosan megállapítható, hogy az egységnyi ipari-mezőgazda­sági termék előállításához ma jóval kevesebb olajra, ener­giára van szükség, mint az­előtt. Ha így folytatódik, köz­üggyé válik — és kell is, hogy váljék — nálunk az ésszerű, takarékos energiagazdálkodás. Már azért is, mert a nemzet­közi összehasonlítási progra­mok egyértelműen kimutatják, hogy még most is vagy 30 szá zalékkal magasabb fajlagos energiafelhasználásunk, mint sok nálunk fejlettebb és gaz­dagabb országé. Ugyanezt mondhatjuk az anyaggazdálkodásról is. Köz­helyszámba megy már, hogy gépeink 20—30 százalékkal még ma is súlyosabbak, mint a hasonló rendeltetésű, kor­szerű, nyugati berendezéseké. Az ilyen túlsúlyos gépeket el­adni is bajosabb, mint a köny- nyebbeket. Senkit sem vigasz­talhat az a tudat, hogy néhány esztendeje még többet nyom­tak termékeink, vagyis itt is tettünk már egyet és mást. A témával foglalkozó szakembe­rek egyébként már rég kimu­tatták, hogy minden százalék­nyi anyagmegtakarítás 10 mil­liárd forint kiadástól mente­síti az országot. ÁTTÉRHETÜNK a készle­tekre, amely majdnem olyan sokat koptatott fogalommá vált, mint az anyag és ener­gia. Sokak előtt ismert, hogy a legtöbb nyugati gyár néhány napos raktári készlettel dolgo­zik, nálunk viszont — a hiánycikkek viszonylag magas száma, a szerződéses és szál­lítási fegyelem lazaságai meg más okok miatt — sok válla­latunk szinte hörcsög módjára halmozza fel raktárterületén az ilyen-olyan alkatrészeket, félkész árut, egyebeket. Emiatt a KSH kimutatása sze­rint — 1982 végén 687 milliárd forintot tett ki a népgazdaság készletállománya. Ezzel csak három területet ragadtunk ki az anyagi tevé­kenység szférájából. Nem be­széltünk még a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosí­tásáról (vannak országok, ahol alig marad hulladék, mert szinte mindent újra felhasz­nálnak), nem tértünk ki arra, hogy drága, sokszor milliós ér­tékű gépeink kevésbé vannak kihasználva az ^lacsony mű­szakszám miatt, mint például az NSZK hasonló rendeltetésű berendezései. De a „leltár” érzékeltetéséhez elég lesz ta­lán ennyi is. Az említett leltárhoz tarto­zik még sok más, tonnában, kilóban és hasonlókban nem mérhető szellemi tevékenység is, mint, például az ugyancsak évtizedek óta emlegetett mun­ka- és üzemszervezés. Elkép­zelhető, hogy ez nem hat az újdonság erejével, de hát a té­nyek, azok tények: az Ipari Minisztérium adatai szerint azokban a gyárakban, ahol külföldi üzemszervezőket állí­tottak be, rövid idő alatt 20— 74 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. S vannak olyan helyek — ilyen például a vgm-ek világa — ahol még külföldi szervezőkre sem volt szükség, s mégis ilyen látvá­nyosan megugrott; a produk­tum. AKI ÁTTEKINTI egy kicsit az előbbi listát, az meggyő­ződhet arról, hogy jövőbeni boldogulásunknak valóban ez a kulcsa. A gazdaságirányítás korszerűsítése is azt célozza, hogy ezeket a ki nem használt lehetőségeket kiaknázzuk vég­re. M X. Piaci jelentés Kevés baromfi, sok tojás Március elsején esett a hő, s úgy árufelhozatal, mint for­galom tekintetében kis heti­piac alakult ki. A baromfi pia­con kevés baromfit árultak, de sok tyúktojást, kínáltak. A ko­csispiacon a stékas tűzifa má­zsáját 110—120 forintért ad­ták. Szénát csak keveset hoztak, mutatóba, a helyszínen átvéve mázsája 300 forint. A háztáji szemestermény- piacon mindössze ketten árul­tak. A búza literje 6, a mor­zsolt kukoricát 7 forintért mérték. A kereskedők a nap­raforgómagot kilóra, 16 forin­tért árulták. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma kilója 12—18, a téli körte 20, az aszalt szilva 75, a héjas dió 25, a burgonya 6—6,50, a kelkáposzta 14—15, a fehérkáposzta 10—12, a petre­zselyemgyökér 18—20, a sár­garépa 10—12, a vöröshagyma 12, a lilahagyma 16, a gomba 110, a céklarépa 10 forintért kelt. A savanyúságot most is sokan vették. A tyúkokat 200, egy pulykát 250 és a csirkéket kilóra 50— 55 forintért tartották. A tyúk­tojás darabja 2,80—3 forintért kelt SPOlTHÍiEtC íz öregfiúké a leli Kupa Két találkozóra került sor a Toldi-tornacsarnokban a ha­gyományos férfi teremkézi­labda Toldi Kupa mérkőzésso­rozat idei befejező játéknap­ján. Nk. öregfiúk—Albertirsai MTVSK 40-22 (18-10). Az öregfiúk könnyed és időnként szellemes játékkal megérde­melten húztak el. Góldobók: Varsányi (12), D. Kovács (9), Podhorszki (8), Eülep (7). Vár- konyi (3) és Nagy Z. (1). Albcrtirsa—Nk. Toldi DSK 19-18 (12-10). A negyedik he­lyet eldöntő találkozón a ven­dégek maximálisan kihasznál­ták a helyiek hibáit. Gólok: Csányi (6), Pusztai (3), Gyár­fás (3), Szelei (2), Oláh (2), Farkas és Gajdácsi (1-1). A végeredmény: 1. Nk. öregfiúk 4 3 1 — 115- 69 7 Z. Nk. Kinizsi 4 3 1 — 105- 80 7 3. Lajosmizse ifi 4 2 — 2 72- 88 4 4. Albertirsa 4 1 — 3 80-116 2 5. Nk. Toldi 4 ----- 4 78- 95 — 6. r ísz." kecske törölve 7. Szovjetek törölve A győztes Nk. öregfiúk (Sza­bó Sándor, Kismaréi Sándor — Vikartóczki Kálmán, Bertalan Béla, Podhorszki László, D. Kovács Ferenc, Varsányi Gá­bor. Fülep Endre, Várkonyi Ferenc, Deák György, Nagy Zoltán és Tóth Dénes), * 1 még mindig csillogtattak egykori NB Il-es tudásukból, ötletes­Állatorvosi ügyelet A kerületi főállatorvos érte­síti az állattartókat, hogy már­cius hónapban a következő rend szerint tartanak állator­vosi ügyeletet. Március 2-án reggel 8 órá­tól 4-én reggel 8 óráig a nagy­kőrösi eknek és; kocsériaknak; dr. Modor Péter Nagykőrös, állatorvosi rendelő. Tel.: 466. A nyársapátiaknak dr. Csapó István Cegléd, Alkotmány u. 21. Tel.: 11-920. Március 9-én reggel 8 órá­tól 11-én reggel 8 óráig a nagykőrösieknek 4S kocsériak­nak; dr. Kassay József Nagy­kőrös, Kalocsa B. u. 10. Tel.: 378. A nyársapátiaknak; dr. Virsinger György Cegléd, Bem u. 2. B-ép. Tel : 11-163. Március 16-án reggel 3 órá­tól 18-án reggel 8 óráig; dr. Balogh József Nagykőrös, Ná­dor u. 1. Tel.; 402. A nyárs­apátiaknak dr. Nyúzó József Cegléd, Bercsényi u. 45. Tel.: 11-710. Március 23-án reggel 8 órá­tól 25-én reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsériak­nak; dr. Zsoldos Zoltán Nagy­kőrös, Kecskeméti u. 44. Tel.: 703. A nyársapátiaknak dr. Kiss Mihály Cegléd, Szolnoki út 18/a. Tel.: 10-724. Március 30-án 8 órától ápri­lis 1-én reggel 8 óráig a nagy­kőrösieknek és kocsériaknak dr. Horváth László Nagykőrös, Búvár u. 1. Tel.: 693. A nyárs­apátiaknak dr. Rátonyi Dénes Cegléd, Széchenyi u. sh. E/28. Tel.: 10-378. A tavaszi munkákra készülnek Mintegy 18 millió forint értékű alkatrész fölhasználásával javítják, újítják fel a Mé­száros János Termelőszövetkezet mezőgazdasági gépparkját a tél végéig. A szere­lők mellett részt vesznek ebben a munkában a közös gazdaság traktorosai és gép­kocsivezetői is. Képünkön: Vidra István és Zatykó László traktorosok MTZ-gépüket javítják. Hancsovszki János felvétele ségükből és megérdemelten végeztek az élen. Szombati sportműsor Kézilabda. Toldi-tornacsar- nok, 8.30—15.30: a megyei diák bajnokság déli csoportjának termi fordulója 4—4 fiú és leánycsapattal, közben 8.30: Nk. Toldi DSK—Ceglédi Gim­názium, 10.50: Ceglédi Szak­munkásképző—Nk. Toldi, 13.00: Nk. Toldi—Kiskunlacházi Szakmunkásképző, fiú mérkő­zés. Kosárlabda. Debrecen: D. Universitas—Nk. Kinizsi NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Kecskemét: Nk. Kinizsi I.— KSC II. és Nk. Kinizsi II— KSC I úttörő fiú megyei baj­noki mérkőzés. Labdarúgás. Petőfi-torna- csarnok, 13 óra: Kinizsi—Tör­tei! Tsz, 14.: Arany János Tsz —Nyársapát, 15: Városgazdál­kodás—Kossuth lakótelep, 16: Konzervgyár—Pedagógu­sok, 17: Mészáros Tsz— PVCSV, 18: Kocsér—21-es Vo­lán, 19: CÁT—Toldi, körzeti kispályás öregfiúk teremku- pa-mórkőzése. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz. Sportotthon, 10 óra. Nk. Kinizsi II—Farmo- si KSK, megyei férfi csapat­bajnoki mérkőzés. Hétfői sportműsor Kosárlabda. Kecskemét: K, Kertészeti Főiskola—Nk. Ki­nizsi II és K. Piarista Gimná­zium—Nk. Kinizsi jfi, felnőtt férfi megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. pi Mozi Szombaton A nagyteremben Újra szól a hatlövetű. Szí­nes, amerikai western! ilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Társasutazás. Magyar film, fél 6-kor. Vasárnap A nagyteremben Az önvédelem nagymestere. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Előadás 3 órakor. Újra szól a hatlövetű. Szí­nes amerikai westernfilm. Elő­adás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Társasutazás. Magyar film fél 6-kor. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents