Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

VAGI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX, ÉVFOLYAM, 51. SZÄM 1985. MÁRCIUS 2., SZOMBAT Kinek érdeke az eg^enlosdi? Amitől tobt? lesz a borítékban Tapasztalatok Pereszlavlból öt percet kaptak a felszó­lalók. Röviden, tömören fog­lalták össze a véleményüket, s a társadalmi-gazdasági kér­dések megoldására vonatkozó javaslatokat ismertették. Mégis elrepült az idő. Huszonegyen kaptak szót délután három óráig, a múlt szombaton meg­tartott váci . pártértekezleten. Bőven akadt volna még je­lentkező, akik közül három vezetőt kértünk meg, hogy rö­viden foglalják össze lapunk számára is fontos mondani­valójuk lényegét. Somogyi László, a Magyar Selyemipari Vállalat Bélés- szövögyarának igazgatója: — Szívesen teszek eleget a kérésüknek, mert. úgy vélem, nem érdektelen, ha elmondom a város és vidéke közvélemé­nye előtt, hogy gyárunk kor­szerűsítése után termelési ér­tékünk szűkített önköltségen számítva 1980 óta 67 százalék­kal emelkedett. Létszámunk csaknem egyharmaddal csök­kent, a termelékenység nálunk 1977 óta több mint az ötszörö- i sere nőtt. A felszabaduló mun­kaerő más szakmabeli, váci üzemeknek jelentett segítsé­get. Az elmúlt években az el­ső osztályú minősítést kapta meg áruink 99 százaléka. Így vált lehetővé, hogy termé­keinket 64 százalékig tőkés exportra szállíthatta a válla­lat. Hozzá kell tennem azt is, hogy eredményeink egyik nél­külözhetetlen forrása volt a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom. Egy évvel ezelőtt határoztuk el, hogy átlagon felüli mun­kával készülünk hazánk fel- szabadulásának 40. évforduló­jára és pártunk XIII. kong­resszusára. További lendítő­erőt adott a készülődés válla­latunk 30, gyárunk ötvenéves évfordulójának közeledése is. Amit elhatároztunk, teljesítet­tük. A vállalat legjobb gyárai közé tartozunk, a differen­ciált bérfejlesztésből a leg­többet mi kaptuk, 7,34 száza­lékot. Dr. Szlameniczky István elv­társ véleményéhez szeretném még hozzáfűzni, hogy a ta­pasztalatom szerint is sokan ellenzik az anyagi javak mun­ka szerinti elosztását, még­hozzá a gyengén dolgozók, mert az ő érdekük az egyen- lősdi. nem az előrelépés útjainak keresésére koncentráltunk. Az eredményes gazdálko­dással biztosítani akarjuk azt, hogy csak a teljesítményekkel arányos bért fizessünk. De még ebben az esetben sem mondhatom, hogy a jövede­lemelosztás szabályai szerint a vállalatnál képződő fejlesz­tési források a technológiai megújuláshoz elengedőek lesz­nek. Indokoltnak tartom, hogy a vállalatok beruházási lehető­ségei, egyes szabályozó ele­mek folyamatos módosításával bővüljenek, mert egyébként hosszú távon, népgazdasági szempontból is behozhatatlan károk keletkeznek. 1985-ben az amortizáció 20 százalékát új fejlesztések indítása he­lyett hiteltörlesztésekre kell fordítani, ami ismét jelentős problémákat, érdekeltségi alaphiányt is okozhat. Még valamit. A növekvő önállóság ellenére óriási mennyiségű jelentést kell ké­szíteni. Sok adatot kérnek, felmérést készíttetnek a vál­lalatokkal egyes főhatóságok. Ügy véljük, hogy ha az indi­rekt gazdasági irányítás ke­mény előírásai nem javítják majd a belső vállalati tevé­kenységet, akkor ezt a szak­mai jelentések tömegével sem lehet elérni. Fazakas Károly, a Forte Fotokémiai Ipar pártbizottsá­gának titkára: Eredményes együttműködés­re van szükség a KGST-or- szágok ipari üzemei között. Mi kölcsönösen előnyös kap­csolatokat ápolunk az NDK fotóiparával. Barátsági és együttműködési szerződésünk, társadalmi szervezeteink rend­szeres tapasztalatcseréje a gazdasági együttműködést is jól előmozdította. Fekete-fe­hér filmjeink minőségének további javításához újabban így tudunk új érzékenyítő anyagot kapni. Legkorszerűbb KODAK típusú színes fotó­papírunk első exportpiaca az NDK lett. A Szovjetunió fotó­iparával több évtizedes a mű­szaki-tudományos együttmű­ködésünk. Az elmúlt esztendőben olyan segítséget kaptunk tő­lük, amely máshonnan elkép­zelhetetlen lett volna. A leg­korszerűbb technikát betanul­ni másoknál, a fotokémiai ipar világában lehetetleh. A vállalatunknál folyó rekonst­rukció során új öntőgépet építünk. Szovjet barátaink segítettek abban, hogy egy hasonlóan korszerű gépen majdan dolgozó munkásaink üzemeltetési ismereteket sze­rezzenek a pereszlavli Szla- vics-gyárban. A politikai tudatformálással kapcsolatban szeretném még elmondani, hogy az érthetően előtérbe kerülő gazdasági fel­adatok ezt kissé háttérbe szo­rították a pártmunkában. A dolgozókat foglalkoztató kér­désekre felelősségteljesen kell minden kommunistának vá­laszolnia a környezetében. Az ideológiai munka középpont­jába az értelmes, tartalmas emberi életeszménynek, a munka megbecsülésének kell kerülnie. K. T. I. Készülnek a szerződések A többéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy azok a kister­melők, akik idejében leszer­ződtek a különböző termékek vagy állatok értékesítésére, bizton számíthatnak a jövede­lemre. Annál is inkább, mert a szerződésben az átvételi ára­kat is rögzítik. Emellett a ter­melőknek attól sem kell tarta­niuk, hogy az átvételi nehéz­ségek vagy a túltermelés miatt nyakukon marad a ter­més. Az előre megkötött meg­állapodások nemcsak a terme­lőknek, hanem a partnergaz­daságoknak is előnyös. Hiszen ezek a szerződések képezik a feldolgozó vállalatokkal való kapcsolat alapját is. Ezeket szem előtt tartva már elkezdték a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet váci kerü­letében a málnatermelőkkel megkötni a szerződéseket. A három községben — Rádon, Pencen, Kosdon —, ezenkívül Vácott csaknem ezer kister­melőt keresnek fel a kerület szakemberei. A megállapodá­sokban a mennyiségi és mi­nőségi követelmények mellett az árak is szerepelnek, ör­vendetes, hogy az átvételi árak az elmúlt évihez viszonyítva nem csökkennek. S. J. Baromfikedvelők Növekszik a hazai baromfi­hús-fogyasztás; tavaly tizen­egy százalékkal, — 12 ezer ton­nával — vásárolt többet a la­kosság az egészséges étrendbe jól illő, s a viszonylag olcsó húsáruk közé sorolható csir­kéből, mint egy évvel koráb­ban. A Baromfitermelők Egye­sülésének — amely összefog­ja a baromfival foglalkozó gaz­daságok, üzemek zömét — becslése szerint az idén továb­bi 5—6 ezer tonnával emelke­dik a fogyasztás. Az exportki­látások a korábbinál kedve­zőbbek, s igy célszerű fokozni a termelést. Ennek megfelelően 400 ezer tonna vágóbaromfi felvásárlása a feladat, ami 16 ezer tonnával több a tavalyi mennyiségnél. A termelés növelésének fel­tételei megvannak. Kellő mennyiségű tenyészanyagot tar­tanak a gazdaságok, s ezzel a naposcsibe-utánpótlást biztosít­ják. Javítani kell viszont a ta­karmány minőségét. A gazda­ságos baromfineveléshez, a ter­melési kedv megőrzéséhez ugyanis megfelelő összetételű, az állat biológiai igényét opti­málisan kielégítő táplálékra van szükség. Ennek biztosítá­sát a jobb eredmények érde­kében ajánlja az egyesülés. Mivel a vágócsirke-állomány megközelítően egynegyede a háztáji gazdaságokban nevelke­dik, igen fontos a nagy- és a kisüzemek közötti integráció. Ez még mindig szép siker Lezajlott a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélke­dő. A: megyei középiskolák döntőjében a váci mezőgazdasági szakközépiskola diákjai a harmadikok lettek, s csak kevéssel maradtak le. a második helyezett mögött, akik még tovább ke­rültek az országos elődöntőbe. A korábbi években rendszeresen az első helyen végeztek a megyében dr. Rusvay Tibor tanítvá­nyai. A képen látható a csapat: Őrlik András negyedik A, Tóth Gabriella első A, Klinyecz Bea első A és Gedei József negye­dik A osztályos tanuló; középen tanáruk, dr. Rusvay Tibor. Czmarkó Gyula (elvétele A HEB megtárgyalta Néven nevezték a felelősöket A váci Népi Ellenőrzési Bi­zottság Bánfalvi Jenőné el­nökletével tartotta február végi ülését. Először Göndöcs Lajos, az Alagi Állami Tan­gazdaság igazgatója tett jelen­tést a NEB-nek az 1984-ben végzett vizsgálat alapján tett intézkedések eredményéről. Ehhez Tánczos Imre vizsgá­latvezető népi ellenőr fűzött kiegészítést. A népi ellenőrzés 1984-ben végzett vizsgálatot a tangaz­daságban, s ennek kapcsán több olyan megállapítást tett, amelyekre a vállalati vezetés részéről szervezési és egyéb vonatkozású intézkedések meg­tétele vált indokolttá. Intézkedési terv készült a NEB által észlelt hibák megszüntetésére, személy szerinti felelősök megjelö­lésével. Szabályozták a többi között az ipari termékek és szolgál­tatások utókalkulációját. Át­dolgozták a belső ellenőrzés szabályzatát, az iratkezelés útmutatóját. A bizonylati fegyelem nem kielégítő a váci kerületben az állatok mérlegelésénél, illetve az ipari üzemek készletgazdál­kodásában. Göndöcs Lajos mindkét területen intézkedett a hiányosságok azonnali meg­szüntetésére. Intézkedését az érintett váci önelszámoló egy­ség vezetői igazoló jelentésben visszaigazolták. Az alapbizony- latokat ma már szabályszerűen töltik ki. Tánczos Imre elmondta, hogy közérdekű bejelentés alapján került sor az Alagi Állami Tangazdaságnál tartott vizsgálatra. A feltárt hiányos­ságok döntő részben a pénz­ügyi gazdálkodás helyzetét érintették. Ennek kiküszöbölé­sére intézkedéseket tett a ve­zetőség: ezt ellenőrizte két né­pi ellenőr. Dr. Birksteiner Alfréd, a Váci Ügyészség vezetője meg­jegyezte, hogy a Központi Bi­Pádár Sándor, a Híradás- technikai Anyagok Gyárának igazgatója: — Mindenki a maga helyze­tére nézve mondja azt, hogy sajátos. Kritikus éveken jutot­tunk túl. Az ötéves tervet ala­csony bérszínvonallal, 3 százalékos nyereséget tartal­mazó árakkal kezdtük. Évről évre jelentős belső tartaléko­kat mozgósítottunk, növeltük nyereségünket, javult a gaz­dálkodás hatékonysága. Az új gazdaságirányítási rendszer keretében a költségszint-sza- bályozást választottuk, min­den kockázatával. Ebben a formában látjuk azt az esélyt, hogy javuló gazdálkodás és teljesítmények mellett arányo­san fejleszthetjük a dolgozók bérét. Persze, ennek a feltétele az, hogy jobban dolgozzunk, gyorsítsuk meg az új termé­kek gyártásának bevezetését, csökkentsük az önköltséget, évről évre dinamikusan nö­veljük a nyereségünket. Rész­letes intézkedési tervet dol­goztunk ki a belső tartalékok feltárására. Nem a szabályo­zó rendszer kritizálására, ha­Szolgáltatóház a lakótelepen Hancsovszkl János felvétető zottság határozata is foglalko­zik a belső ellenőrzés haté­konyságának a javításával. Bánfalvi Jenőné megköszön­te a népi ellenőrök munkáját. Kérte a gazdaság igazgatóját, hogy a kitűzött feladatokat a megváltozott szabályozó rend­szerrel összhangban továbbra is kísérjék figyelemmel. Az ülésen előterjesztették a váci Népi Ellenőrzési Bizott­ság 1985. évi munkatervét, amit a január 29-i tanácsülés megvitatott, s elfogadott. Jó­váhagyták az öt szakcsoport idei munkaprogramját. A NEB erősíteni kívánja kapcsolatait a párt-, az ál­lami, a társadalmi szerve­zetekkel és a gazdálkodó egységek vezetőivel. A résztvevők elfogadták a munkatervet. Végül az elnökasszony be­számolt arról, hogy az idén hat közérdekű bejelentés ér­kezett az első két hónapban a Sztáron Sándor utcai NEB- irodához. Ezek egy részét ki­vizsgálták, az ügyet lezárták. Két új népi ellenőr megbízatá­sára érkezett javaslat: Tóth Kornél általános iskolai tanár és Patonai Jenő agrármérnök népi ellenőri megbízatását az ülésen jóváhagyták. P. R. Tanítani jó Ha bezárul az irodaajtó Az öreg épület ablakain be- szüremlik a téli napfény.. Szé­les folyosókon, a vastag fala­kon képkeretekből régi diá­kok tekintenek a mai fiatalok­ra. Negyvenhárom éves férfi fogad. Fekete hajában máris ősz szálak, de tele van tervek­kel, energiával. Lábai László gyermekkorától sportol. Ma is minden szabad idejét a termé­szetben tölti feleségével, 14 éves fiával, 18 éves lányával. Kitüntetései közül a legértéke­sebbek: Munka Érdemrend ezüst fokozat, a Haza Szolgá­latáért Érdemérem bronz fo­kozata, és egy régebbről: Ki­váló Űttörővezető. Társadalmi funkcióit hely hiányában itt nem lehet mind felsorolni. Tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsa if­júsági albizottságának, a Pe­dagógiai Társaságnak, a Váci Múzeumi Egyesület elnökségé­nek, a Váci Izzó MTE elnök­ségének, a pedagógusszakszer­vezet helyi titkára, és így to­vább ... Vácott született, itt tanult, 1965-ben a Hámán Kató isko­lában lépett először a tanári dobogóra. 1970-től a Sztáron Sándor gimnázium tanára, hét évig megyei úttörőelnök, 1978-ban foglalta el a váci gimnázium igazgatói székét. Annak a kétszázhetven éves iskolának az igazgatója, ahol olyan tudós emberek, művé­szek, írók tanítottak, tanultak, mint Dugonics András, Horá- nyi Elek, öveges József, Haj­nik Pál, Juhász Gyula, Kato­na Lajos, Lotz Károly, Tragor Ignác, Beöthy László, Bauer Mihály. — Vállaljuk a múltunkat, ez kötelez bennünket — mondja. — A neveket ma is élő kiváló­ságokkal folytathatnánk to­vább. A múlt évben Pest me­gye 25 miniszteri dicséretet kapott, ebből 9 a mi iskolánk­nak jutott. Tavaly ézáznegy- venkilencen érettségiztek, eb­ből százan jelentkeztek to- vábbtamulásra és hatvanöt azonnal felvettek. Tanítvá­nyaink nemzetközi versenyek­ről is hoztak el díjakat. — Hogyan lett tanár? — Meghatározó volt Rakota József tanítóm, Mészáros László, Peukert Károly, Tau­ber Ilona tanáraim példája. Kucsera Béla tanár úr hatá­sára lettem földrajz, történe­lem szakos tanár. Jászberényi tanárnő fia már akkor is ba­rátom volt, náluk került elő­ször kezembe Makarenko: Az új ember kovácsa című köny­ve. ■ Mindehhez még hozzájá­rult a vízi úttörők életének, a természetnek, a szülőföldnek a szeretete. Mindig szerettem a gyerekeket. Meggyőződéssel vallom, hogy eredményesen nevelni és oktatni csak szere­tettel lehet. Igaz, ahhoz fe­gyelmezett, tanulni vágyó fia­talok is kellenek. — Helyesli, hogy a történe­lem ismét érettségitárgy lett? — Igen. Nemzeti múltunk ismerete elengedhetetlen. Egyébként is, a humán mű­veltség változatlanul fontos. Hatnia kell az emberi kapcso­latokra, de még a gazdaságra is. Nem mindegy például, hogy a nagy értékű gépeken milyen emberek dolgoznak. — Milyenek a tanítás tárgyi feltételei? — Több az osztályunk, mint az osztálytermünk. Nincs ren­des tornatermünk, gyakran még a lépcsőházban is testne­velésórát tartunk. Elkelne még ruhatár, felszerelt médiatár, tanári szoba, konyhabővítés. A gondok ellenére azért fejlő­dünk. Nemrég egy számítógép- szobát alakítottunk ki, hét géppel.. — Milyen az iskolában a tanárok és a diákok kapcsola­ta? — Míg 500 tanulója volt az iskolának, szinte minden diák gondját, örömét ismer­tem, név szerint szólítottam őket. Amióta hétszáznál töb­ben vannak, két-háromszázzal kerülök közelebbi kapcsolatba. Tudósok tanulmányozzák a kis helyre összezsúfolt állatok magatartását. Miért nem vizs­gálják ugyanezt az emberek­nél? Zsúfoltságban nagyobb a fegyelmezetlenség, hiányzik a meghitt hangulat. Én akkor érzem legjobban magam, ami­kor itthagyhatom az irodát és taníthatok. Mászáros Gyula ISSN 0133—2703 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents