Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
A siker forintokban mérhető Kongresszusi munkaversenyben Félidejéhez érkezett a hazánk felszabadulása és a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett országos munkaverseny-akció. Pest megye üzemeiben, mezőgazdasági és ipari szövetkezeteiben a dolgozó kollektívák túlnyomó többsége csatlakozott a felhíváshoz. Vállalásaikhoz híven a monori raktárban A Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat monori raktárháza — ahogyan lapunk is megírta — kongresszusi munkaversenyfelhívással fordult az ország hasonló nagyságú egységeihez. Az eredmény nem igazolta várakozásukat, talán a kitűzött 10—15 százalékos eredménynövelés tűnt túlságosan nehéz feladatnak. Sajnálják ezt Monoron, ám a felhívásban megfogalmazottak, önmagukra nézve mit sem veszítenek érvényükből. — Éppen most állítjuk ösz- sze pályázatunkat a vállalat kiváló brigádja cím elnyeréséhez. Igaz, ez tavalyi eredményeket mutat, de azért érdemes belepillantani — mondja Kaszás Pétcrné, az áruforgalmi osztályon dolgozó egyik kollektíva tagja. Sokatmondó pontok és adatok, az áruellátásnak ők a motorjai. Különleges bánásmódban részesítik a Duna- lánc hálózat egységeit, ügyelve, hogy az árukínálat mindig a legmegfelelőbb legyen. A raktárház nyeresége tavaly tervezett 17 millió 800 ezer forinttal szemben 26 millió 800 ezer forint lett. Az idén ennél is többet, 29 milliónyit akarnak teljesíteni. S ebben nem kis szerep jut — versenyben és veresenyen kívül — az áruforgalmi előadók brigádjának, újító szellemű és lelkes munkájának. — Az újítók, a szó valódi értelmében — kapcsolódik a beszélgetésbe Maczkó Imréné brigádvezető. — Tavaly 12 újítást adtunk be, a felét el is fogadták. Csepel Autógyár: Sikeres újítások Hagyományaihoz híven élen jár a munkaversenyben a Csepel Autógyár. Elhatározták például, hogy a hatodik öt évre szóló terveiket határidő előtt, már november T-re teljesítik. A tavalyi felajánlások megvalósulását most értékelik a nagyvállalatnál, az azonban máris kiderült, hogy az anyag- és energiatakarékossági törekvések 100 millió forint pluszt hoztak, s hogy az újítási verseny is sikeresen zárult. Idén 12 ezer 500 alváz készül a Csepel Autógyárban, ezenkívül 16 ezer sebesség- váltót, 6 ezer 150 szervokormányt és 1 milliárd forint értékű pótalkatrészt kell napi ütemterv szerint elkészíteni. Ez is csak úgy lehetséges, ha mindenki önállóan igyekszik megoldani a nehéznek tűnő feladatokat. A Csepel Autóban is fontos cél a termékek Az idén a megszokottnál később kezdődhetett meg a munka az Alagi Állami Tangazdaság erdö- kertesi gyümölcsösében. A huszonhét hektáron elterülő almásban, most még egy hónap kell, hogy befejezhessék az almafák metszését. A képen: Cziglán Jó- zsefne levágja a felesleges ágakat a fa koronájáról. Automata berendezéseken készítik az ICO-tollukat, a pomázi írószerszövetkezetben. Üj töltősoron készül a vegyesbe-» főtt a Dunakeszi Konzervgyárban, (a cím fölött) importhányadának csökkentése. Herceghrlom, fllag: Több gabona és tej A herceghalmi Kísérleti Gazdaság 22 szocialista brigádjának, több mint négyszáz dolgozója veszi ki részét a munkaversenyből. Vállalásaik és annak teljesítése figyelemre méltó. A gabona- és tejtermelés növelése mellett csaknem kétmillió forinttal csökkentették a termelési .költséget, és mintegy hárommillió forinttal növelték az árbevételt. A helyi általános iskola bővítésére több mint kétezer társadalmi munkaórát fordítottak a brigádok. Teljesítményük alapján a jók közül is kiemelkedik a József Attila és Kossuth Lajos nevét viselő szocialista brigád. Mindkét kollektíva megpályázta a szakma kiváló brigádja címet is. Említésre méltó, hogy a József Attilások a gazdaság vá- góhídján 132 százalékra teljesítették árbevételi tervüket, a költségmegtakarítást pedig 140 százalékra. Mindemellett csaknem 500 társadalmi munkaórát dolgoztak. A Kossuth Lajos szocialista brigád tagjai a gépek karbantartási munkái során faragtak le sokat a költségekből. Az Alagi Állami Tangazdaság szocialista brigádjai sem adják alább. Az alagi kerületben lévő 450 férőhelyes tehenészeti telepen 60 százalékról 80 százalékra növelték az I. osztályú tej mennyiségét, mégpedig úgy: az Egyetértés brigád, még higiénikusaibban kezeli a tejet. Dunakeszi Konzervgyár: Megéri a verseny Igazi huszárvágás volt a Dunakeszi Konzervgyár dolgozóitól, hogy tavaly nemcsak határidőre készítették el a két régi, elavult konzervüzemet helyettesítő gépsort, de ritka példájaként a hazai beruházásoknak, a tervezett költségkeret alatt sikerült befejezni a munkát. Az új gépsornak csak a korábbi normát kellett volna produkálnia, de néhány újítással, szervezési megoldással a gyár dolgozói azt is elérték, hogy már az első évben nyolc százalékkal tudták túlteljesíteni a tervet. Mint dr. Sági Lajostól, a gyár igazgatójától hallottuk, idén újabb húsz százalékos teljesítményemelés a cél. A kiemelkedő teljesítményekhez az is hozzájárul, hogy korszerű módon ösztönzik a brigádokat. Nemcsak egy évben egyszer, hanem minden hónap végén kifizetik a jó munkáért járó brigádjutalmakat. < írószer Szövetkezet: Sláger a rostirón A pomázi Írószer Szövetkezet ICO jelzésű rostirónjai olyannyira kedveltek a KGST- országokban, hogy a Szovjetunióban ismerősöktől ajándékként is szívesen fogadják a magyar tollakat. A siker számokban is mérhető, hiszen például a Szovjetunióba 8 millió rubel értékű terméket exportáltak. Ezt a megrendelést csak a brigádok összefogásával. gyakori túlmunkáví.l tudta a szövetkezet teljesíteni. Az idei megrendelés — még csak az év elején vagyunk — máris meghaladja a 6 millió rubelt, de bizonyosnak látszik, hogy a tavalyit lényegesen meghaladó üzletre lehet számítani. A legkedveltebb az ICO 300-as rostirón. Csupán ebből a tol1.fajtából az idén 40—50 milliót szállítanak a pomáziak a Szovjetunióba. Mz eSmúEi el esziessdő a mérlegen Előzetes plentés a küldötteknek (RÖVID ISMERTETÉS) Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek című dokumentum nyolc fejezetben adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus közötti pártmunka cs társadalmi elet áttekintésének megköny- nyítesére. Az I. fejezet a Központi Bizottság tevékenységéről szól. A testület a XII. kongresszustól ez év március 1-ig 23 ülést tartott. Tanácskozásain rendszeresen foglalkozott a nemzetközi helyzet, a gazdaságpolitika, az állami élet, a belpolitika, a párt belső élete és a társadalmi élet időszerű kérdéseivel. A Politikai Bizottság és a titkárság tagjai öt év alatt összesen 810 munkalátógatást tettek Budapesten és a megyékben, a Központi Bizottság tagjai pedig rendszeresen részt vettek különféle pártrendezvényeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető II. fejezet élén az a közlés áll, hogy a párt taglétszáma 1985. január 1-én 870 992 volt, öt év alatt 59 159-cel (7,3 százalékkal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alapszervezetben tevékenykedik. A párt propagandamunkájának fontos adata, hogy a jelenlegi tanévben a pártoktatásban 684 373-a.n vesznek részt, közöttük 371 721 a párttag. A XII. kongresszus óta a párt 10 jelentős országos elméleti tanácskozást rendezett, a Politikai Akadémián pedig öt év alatt 11 előadás hangzott el. Az agitációs tevékenység jól bevált eszközei közé tárj toznak a politikai vitakörök; a pártszervezetekben jelenleg több mint 9000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer résztvevővel. A Népszabadság és a megyei pártlapok együttesen naponta közel 2 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. A fejezet — a pártintézmé- nyek munkájának számbavétele után — a párt nemzetközi tevékenységének áttekintésével zárul. Az MSZMP képviselői a XII. kongresszus óta 85 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 429 alkalommal folytattak magas szintű tárgyalásokat. Tovább szélesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felszabadítási mozgalmakkal és más haladó szervezetekkel, a szocialista, szociáldemokrata és más pártokkal. A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. január 1-ig 10 millió 653' ezer főre csökkent, a születések számának visszaesése és a halálozási arány növekedése miatt. A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5 százaléka tartozott, kevesebb, mint 1980-ban. A munkásosztályhoz tartozók 46 százaléka falvakban él. A szövetkezeti parasztság számának és arányának korábban tapasztalt csökkenése 1980 után nem folytatódott. A szellemi foglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt. A kisáru- termelők, kiskereskedők száma némileg növekedett, de arányuk továbbra sem jelentős (az aktív keresők 4,2 százaléka). E fejezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozik. A munkamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszusi és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint 1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenykedik, az újító és feltaláló mozgalomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. A IV. fejezet a Népképviselet, közigazgatás, fegyveres e'rök és testületek, törvényesség címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások al- knlmávala lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megállapítja, hogy hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően fejlődött, országunkban a közrend és a közbiztonság szilárd. A gazdasági építömunkáról tájékoztató V. fejezet rámutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgazdasági feltételek mellett is — a tervezetthez közel álló mértékben megvalósulnak. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984- ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évinél. A fejlesztési forrásokat — főként az utóbbi két évben — nagyobbrészt a folyamatban lévő beruházások befejezésére fordították. A gazdálkodás hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 százalékos növekedése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, így a külkereskedelmi cserearányok 7,5 százalékkal romlottak. A népgazdaság energia- és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelésével együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szövetkezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalékát a különféle újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaságban) végzett ipari tevékenység meghaladta az ösz- szes ipari termelés egytizedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági termelés számottevően emelkedett, 12,4 százalékkal haladta meg az 1976—1980. évek átlagát. A mezőgazdasági termékek 65 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő gazdaságokban állították elő. A mező- gazdasági és az élelmiszer- ipari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocialista országokkal, ennek több mint felét a Szovjetunióval' bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett, tőkés országokra jut külkereskedelmi forgalmunk egyharmada, a fejlődő országokra 11—12 százaléka. Az Életszínvonal, szociálpolitika című VI. fejezet megállapítja: a teljes foglalkoztatottság — amely a létbiztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedelme (a mun- kaiövedelmek, valamint nvug- dijak, társadalmi juttatások együtt), az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egv főre jutó reáljövedelme átlagosan négy év alatt 5.8 százalékkal nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közeledett egymáshoz, a munkás- osztály és a parasztság egv főre jutó átlagos jövedelme — az 1932. évi felmérés szerint —, lényegében azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33—34 százalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 millió főt, a részükre kifizetett összeg havi átlaga az 1930. évi 2267 forintról 1984-ben 3110 forintra nőtt. A legalacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdíjak reálértéke — az évi automatikus nyugdíjemelések és az áremelésekhez kapcsolódj intézkedések hatására — emelkedett, az átlagos és annál magasabb nyugdíjaké ^viszont csökkent. A nyugdíj a nyugdíjasok összes jövedelmének háromnegyede. A természetbeni társadalmi juttatások szerepe a lakosság jövedelmében valamelyest nőtt. Egyharmad részük az egészségügyi és szociális ellátást 40 százalékuk az oktatást. a többi a kulturális, a sport- és az üdülési célokat szolgálta. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítően 6 százalékkal növekedett (a hatodik ötéves terv a fogyasztás 7—9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági feltételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben valósult meg. Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határozatában és az ötéves népgazdasági tervben elfogadott célokkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezetében a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek fontos és érdekes adatai olvashatók. Hazánkban 1983- ban a tudományos kutatóhelyeken 78 000 fő dolgozott. A társadalom 1983-ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami oktatási intézményekben — az óvodákat is beleértve —, 1984-ben összesen 2,4 millióan tanultak. Az országban jelenleg 10 010 közművelődési könyvtár működik. A művelődési otthonok száma 1983-ban 2524 • volt. Az egyesületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. A Magyarországon kiadott könyvek száma öt év alatt 8241-ről 9128-ra,. példányszámúk 94,7 millióról 103 millióra, a könyvkereskedelem forgalma pedig 2.8 mil- liárdról 4 milliárd forintra nőtt. A dokumentum VIII. fejezete — Külpolitika, nemzetközi kapcsolatok címmel — ismertetést ad a Varsói Szerződés tagállamainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozásairól, valamint a KGST- együttműködés fejlődéséről. A fejezet ezután • kétoldalú államközi kapcsolataink alakulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak száma, amelyekkel hazánk diplomáciai kapcsolatot tart fenn, 126-ról 130-ra emelkedett. Országunk közel ezer kormányszintű és nem kormányközi nemzetközi szervezet munkáiéban vesz részt. Hazánk 1934-ben 74 országgal működött együtt kormányközi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más megállapodás aln.nián. A dokumentum hofpiezésül felsorolia azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi koaFp-e-'Hát, amolvon a magyar társadalmi szervezőtek £s mozgalmak is részt vettek. ★ Az előzetes jelentés sz.öVe- pét a Népszabadság március 23-i, szombati száma teljes terjedelmében közű.
