Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
Sokast graiuíáSfak Maradt a gép mellett H ogyan lett Szappanos István, az ÉGSZÖV fiatal szakmunkása kongresszusi küldött? Beszélgetésünk kezdetén úgy tűnik, sima volt eddigi életútja, de amint jobban belemelegszünk a témába, nyilvánvalóvá válik, hogy mindenért keményen meg kellett dolgoznia. Esti tagozaton, munka mellett érettségizett, tett technikusminősítő vizsgát. Alighogy ezen túljutott, beiratkozott a marxista—leninista középiskolába, és két éve már ott is befejezte tanulmányait. Közben pedig bátyjával közösen felépítettek egy ikerházat. Emellett mindig jutott ereje és energiája arra, hogy részt vegyen a közösség életében, a mozgalmi munkában. Most huszonnyolc éves és némi nosztalgiával emlékszik arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt aktívabb, vonzóbb volt az ÉGSZÖV-nél a KISZ-élet. Kutatják a visszalépés okait, keresik a fejlődés lehetőségét. Hat esztendeje lett tagja a pártnak, s mint mondja, ebben a szülői háznak, a nevelésnek is nagy szerep jutott. Sokat köszönhet Majoros Mihály alapszervezeti párttitkárnak is, aki vele egy műhelyben, köszörűgépen dolgozik. Ő volt az, aki Szappanos Istvánt, a fiatal szerszámkészítő szakmunkást már kezdetben félkarolta, szakmailag és politikailag segítette. A műhely az a jó közösség, ahol barátok között érzi magát. Evekkel ezelőtt szó volt róla, hogy íróasztal mellé kerül, de nem bánta meg, hogy akkor másképpen alakult a sorsa és a gépnél maradt. Itt mérhető a teljesítmény és azt tartja igazságosnak, hogy eszerint alakul a kereset. Ami miatt nem panaszkodhatnak, hiszen a műhelyátlag eléri a 6600 forintot, és idényjellegű munkára is van lehetőség. Az ÉGSZÖV hazánk legnagyobb szövetkezeti vállalata, ahol csaknem háromezer embert foglalkoztatnak. Építenek lakásokat, moteleket, óvodákat, üzletházakat és különféle ipari épületeket is. Néhány éve tevékenységüket az országhatáron túlra is kiterjesztették; a náluk készülő könnyűszerkezetes elemek ma már eljutnak a világ minden tájára. így hát természetes, hogy Szappanos István bizakodva gondol a jövőre, akkor is, ha az időnként előforduló munkahelyi gondokról, anyagellátási problémákról és átcsoportosításokról beszél. Az ezzel összefüggő szemlélet alakítása pedig már politikai munka, amiben aktívan részt vállal. Dr. Aratő András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Bak Gábor, a dömsüdi Dózsa Tsa ágazatvezetője Dr. Bodő Agnes, a dabasi szakorvosi rendelőintézet Igazgató főorvosa A kommunisták PEST MEGYÉT KÉPVISELIK Czinczok György, a budaörsi Sasad Tsz elnöke Csapó Sándor, az MSZMP budaörsi városi jógii Bizottságának első titkára Csányi Mihály, a szentmártonkátai Kossuth Tsz árufelvásárlója Most lett tagja a kiskunlacházi nagyközségi pártbizottságnak, örömmel vállalta a megbízatást. Itt él gyermekkora óta, jól ismerik őt és egész családját. Az idejét nagyon be kell osztania, mert a felesége két műszakban dolgozik, és így két óvodás kisfiúk mellett rá is sok feladat hárul a ház körül. Az asszony megérti törekvéseit és örül, hogy a férje ilyen tevékenyen részt vállal a politikai életben. Munkahelyén pedig sokan gratuláltak, amikor megtudták, hogy küldöttként részt vehet az MSZMP XIII. kongresszusán. Gál Judit Mem voSt egyszerű döntés Csábította a feladat D r. Szabadfalvi. András, a ceglédi Toldi-kórház Igazgató főorvosa épp egy továbbképzés kellős közepén szakít időt a beszélgetésre. — öt esztendő alatt történik annyi változás a szakmában, hogy érdemes legyen egy tanfolyamra összegyűlni. Hiába, az ember nem tudja egészében követni a megjelenő folyóiratokat, könyveket. Itt pedig, az Orvostovábbképző Intézetben, ahová mostanában járok, honi nagyságok szájából hallhatnak a belgyógyászok kitűnő előadásokat. Nyíregyházán született, de családja debreceni. A cívisvárosban lett medikus is. Jól és nagy szorgalommal tanult, ékes bizonyíték erre a summa cum laude minősítésű diploma. Még egyetemi polgárként alsóbb évfolyamos társainak biokémiai gyakorlatait irányította és otthonosan mozgott a megyei kórház belosztályán is. Nem véletlen, hogy újdonsült doktorként visszatért ide. Harminckilenc éves, amikor a Pest megyei vezetők felkérésére elvállalja a ceglédi kórház igazgatását. — Nem volt egyszerű döntés. Először is: semmi különleges ok nem késztetett arra, hogy debreceni munkahelyemről eljöjjek. A tetejébe addig csak beosztottként dolgoztam. És végül: egy akkora intézmény, mint a ceglédi kórház, eleve nehezen irányítható. A barátaim igyekeztek is lebeszélni, de a feladat nagysága csábított, úgy döntöttem, megpróbálom. Az indulás, persze, sosem könnyű. Gazdálkodási, szervezési gondok sora bukkant elő, s tfény, hogy ezt az időszakot néhányan csak kisebb-nagyobb sérülések árán vészelték át. Mégis, jó intézménybe került az új igazgató, s az addig nem gyakorolt vezetői teendők sem jelentettek igazi akadályt. Korántsem hangoskodó, mégis határozott ember. Nem hisz a hangerőben. — Az a vezető jár jól, amelyik okos embereket gyűjt maga köré. Beosztottjaimnak egyértelműen kötelessége, hogy többet tudjanak nálam valamely speciális szakterületen. Igazgatóságának ideje alatt — 1973-tól — nem az ugrásszerű, hanem a folyamatos fejlődés jellemezte a ceglédi kórházat. Különösen a tartalmi változásokat tartják nagy becsben. A minap az egészségügyi miniszter beszédében két ízben is megemlítette az intézményt. A kardiológiai profil végett, ami országos szinten is nagyon igényesnek számít, de jó példaként szerepelt a traumatológia és az ortopéd sebészet is. — Ha korlátlan mennyiségű pénz fölött rendelkeznék, legelőször a járóbeteg-szakellátás körülményeit javítanám, bár erre egyébként is mutatkozik némi remény. Másodjára a műszerparkkal foglalkoznék, főleg a röntgenkészülékeket kell kicserélni. Végül 100 ággyal bővíteném a belosztályt. Dr. Szabadfalvi András Cegléd város pártkongresszusi küldöttjeinek egyike. — Ha szót kapnék a kongresszuson, arról beszélnék, miként gyarapodott Pest megye egészségügye az elmúlt harminc esztendő során, ahogyan szinte a nulláról indulva eljutott a ma korszerű létesítményekig. És arról is, hogy immár nem annyira az ágyszámok növelése a cél, mint inkább a munka tartalmának fejlesztése. A Toldi-kórház vezetője bőven szel magának a közéleti teendőkből. Egyebek mellett tagja az egészségügyi szakszervezet központi vezetőségének és elnökségének, az orvosetikai tanácsnak, a ceglédi városi pártbizottságnak. Tudományos publikációiban egészségügyi szervezési kérdésekkel foglalkozik. — Egy-egy napom elképzelhetetlen valamiféle szépirodalmi olvasmány nélkül. Szeretem a memoárokat és a versesköteteket. Varga Sándor Dr. Fajtha Ferenc, a Pest megyei Semmelweis Kórház osztályvezető főorvosa Hack Gábor, a csepeli Duna Tsz gombatermcsztő csoportvezetője Dr. Kovács Árpád, a fóti Vörösmarty Tsz elnöke Pintér Erzsébet, a nyáregyház! általános iskola igazgatója Szitás István, a Csepel Autógyár csoportvezetője Dr. Farkas Sándorné, az ecseri Rákosmezeje Tsz pártbizottságának titkára Hamza Antal, a Mezőgép budapesti II. számú gyárának esztergályosa Krasznal Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára Dr. Itátosi Ernő, a Dunai Kőolajipari vállalat vezérigazgatója Dr. SzIamenSczky István« a SZÖVOSZ elnöke Feríncz Gyuláné, a Kéziszerszámgyár nagymarosi üzemének laboránsa Giba István, a ceglédi Kossuth Gimnázium igazgatóhelyettese Ls v * L.J.. **f 5 9k .. .-.4 Hárs István, a Magyar Rádió elnöke Horváth József, a Csepel Autógyár munkása Macháty Bélánc, a tápiószelei nagyközségi pártbizottság titkára » V. . --- -- Ru dolf Angéla, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója Martinovics Tibor, az Óbuda Tsz gépjármű- villamossági műszerésze Dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház és rendelő- ■ intézet igazgató főorvosa Tausz János, az IBUSZ nyugalmazott vezérigazgatója Tavaszi József, a Pestvidéki Gépgyár szerelő csoportvezetője i
