Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

1985. MÁRCIUS 16., SZOMBAT A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Pénteken délelőtt a megyeháza dísztermében tartotta soros ülését a Pest megyei Tanács. Amint az a lapunk első oldalán elhelyezett tudósításban olvasható, a testület az elfogadott napirendnek megfelelően, elsőként meg­hallgatta azt a szóbeli tájékoztatót, amelyet a megyei ta­nács elnöke, Balogh László terjesztett be a tanácsok munkája továbbfejlesztésére hozott párt- és állami ha­tározatok végrehajtásának helyzetéről, a járási hivata­lok megszüntetéséről, valamint a helyi tanácsok irányítá­sának, felügyeletének tapasztalatairól. Az alábbiakban az ülésteremben elhangzottakat részletesen ismertetjük. ® ám! az aktivitás legfőbb f@rresa © Korszerűbb formák keresése útján * & Az irányítás feladata a segítség ee Összegezés idején Számvetés időszakában va­gyunk — mondotta bevezető­ben a megyei tanács elnöke —, hiszen lezajlott a megyei pártértekezlet, rövidesen sorra kerül az MSZMP XIII. kong­resszusa, ismeretes — június 8-a — az országgyűlési kép­viselők, a tanácstagok általá­nos választásának dátuma. Ez az esztendő ugyanakkor a ha­todik ötéves tervnek is befe­jező szakasza, egyben előké­szítője a hetedik középtávú programnak, azaz a ciklus, a választási megbízatás lejárta a tanácsok számára nem csu­pán lehetőséget kínál az ösz- szegezésre, hanem egyben kö­telességükké is teszi azt. Ennek az összegezésnek sok ága-boga van, ám kétségtele­nül a legfontosabb: miként öltött a valóságban testet azok­nak a párt- és állami dönté­seknek, útmutatásoknak a sora, amelyek célja a tanácsok ön­állóságának, önkormányzati jellegének és felelősségének az erősítésére, öntevékenységük, közös érdekű együttműködé­sük tartalmasabb kibontakoz­tatására, munkájuk színvona­lának javítására Irányult. A munka egészét nézve csakis az lehet a felelet — és ettől élesen elütött nem mutat fel sem a megyei tanács és szervei, sem a helyi tanácsok és szerveik mindennapos gya­korlata —, hogy a korábbinál jobban érzékelhetők az önkor­mányzati vonások a tanácsok tevékenységében. Erősödött, sikeresnek bizonyult tehát a törekvés rá, a testületi mun­ka, a szocialista demokrácia e roppant fontos részterületén párhuzamosan fejlődött az igé­nyesebb irányítás, illetve a tá­guló állampolgári körökre ha­tó demokratizmus, s tapasz­talható az is, hogy az előző időszakokhoz mérten jobban egyeztetik a tanácsi testüle­tek az országos és a helyi ér­dekeket, ezek összehangolása lényeges elem volt a szűkebb pénzügyi források ésszerű fel­használásában. Szó sincs arról, hogy a számvetőknek, a számvetés­nek csakis ilyen tényekeit le­hetséges összegezniük, hiszen — és csupán például — a szí­vós törekvések ellenére is o nép képviseleti, önkormányzati munkában még mindig renge­teg a formalizmus, állapította meg Balogh László. Példák­kal illusztrálta látszat és va­lóság viszonyát, majd hangoz­tatta: az aktivitás legfőbb for­rása mind a tanácsi testület, mind a lakosság esetében a szocialista demokrácia vala­mennyi formájának felhaszná­lásával a vélemények átfogó megismerése, elemzésük után azok lényegének beépítése a döntési javaslatokba, azaz az ún. társadalmi viták — aggo­dalmaskodókra rácáfolva, a nagy sikerű társadalmi viták — szilárd rendszerének ki­alakítása, belefoglalása a ta­nács munkamódszerébe. Ha az állampolgár látja, hogy a ta­nács komolyan igényli a vé­leményét,' hogy véleményének súlya van, akkor a végrehaj­tásban is egészen másként vi­selkedik, mint akkor, ha csu­pán a döntést közük vele, ha egyáltalán tudomást szerez ar­ról... Részletesen kitért a megyei tanács elnöke szóbeli előter­jesztésében olyan, egyre in­kább előtérbe kerülő tárgykö­rökre, mint — és ez szinte ki­indulópontja azoknak a párt- és állami határozatoknak, .amelyek végrehajtását az elő­adó vizsgálta — a tanács dön- -tési jogkörének bővítése, a ta­nácsi testület hatásköreinek csak a legszükségesebb ese­tekben történő átruházása, a tanácsülések nyilvánosságá­nak a fokozása. Jeges esz igésiy Az ülésteremben elhangzot­tak erősítették azt is, hogy jo­gos igény mutatkozik a taná­csi munka továbbfejlesztése keretében a tanácsi bizottsá­gok — az ún. állandó bizott­ságok — szerepének, tevé­kenységének, önállóságának a növelésére. A megyében akad­nak települések, ahol még nem látták be a bizottságok munkájában rejlő erő fontos­ságát, nem észlelik, előkészí­tő, ellenőrző tevékenységükkel új elemeket visznek be az irá­nyítási, döntési, végrehajtási mechanizmusokba. Szorosan ide kapcsolódik a tanácstagi csoportok véleményének meg­ismerése a legfontosabb ága­zati, területi kérdések eldön­tésének előkészítésekor, nem kevésbé a csoportok ellenőr­zési munkája a végrehajtás idején. Élni kell bátrabban az­zal a lehetőséggel is, hogy — példák természetesen már ed­dig is voltak, vannak — a ta­nácsi testületek ideiglenes bi­zottságokat hozhatnak létre a kiemelt társadalompolitikai kérdések elemzésére, javasla­tok kialakítására, a végrehaj­tás ellenőrzésére. Talán minden mást meg­előzve, elsőnek kellett volna említeni a tanácsi munka to­vábbfejlesztésének azt a rész­terepét, amelyet a tanácstagok választókerületi és testületi munkája alkot, s amelyben — a tiszteletet érdemlő haladás ellenére is — még sok a ten­ni-, a javítanivaló. Ide tarto­zik, egyben feltétele is min­den más irányú teendőnek, a tanácstagok megfelelő segíté­se tiszte ellátásában, a kellő informáltság rendszerének a kialakítása. Szükségessé teszik az össze­gyűlt tapasztalatok annak to­vábbi szorgalmazását is, hogy korszerűsödjenek a tanácsta­gok — testületi, választókerü­leti — munkájáról való beszá­moltatás formái, módszerei, tartalmi jegyei. A megélén­kült interpelláciús kedv a tes­tületek többségénél ismét jel­zőműszer, egyszerre mutatja bizonyos feszültségek erősödé­sét, illetve azt, hogy érthetőb­bé, világosabbá kell tenni a döntések, az intézkedések, a határozatok környezetét, azaz ha szükség van rá — és a ta­pasztalatok szerint erre gyak­ran mutatkozik igény —, ak­kor az interpelláció alapját adó ügyben alapos vizsgálat tárja fel a tényeket és ebben a vizsgálatban vegyen részt maga a tanácstag is. Az ed­digi munka eredményei és gondjai — és Balogh László itt is szemléletes példákkal élt — sürgetik a tanácstagi mun­ka társadalmi megbecsülésé­nek és elismerésének fokozá­sát, a választókerületi tevé­kenység feltételeinek javítá­sát és azt nemkülönben, hogy a tanácstagok, a tisztségvise­lők és a szakapparátus között a kapcsolat rendezett, folya­matos, elveiben, gyakorlatá­ban következetes legyen. Ma már tényként kezelhető, hogy a szakigazgatásban dol­gozók éppúgy, mint a tisztség- viselők, új helyzetbe kerültek 1934. január elsején, a járá­sok — és velük a megyei ta­nács vb járási hivatalainak — megszüntetésével A megyé­ben ennek az átszervezésnek a következtében hét város környéki és hat nagyközség környéki településegyüttes alakult ki. Az eltelt több mint egy esztendő tapasztalatai azt igazolják, a város-, illetve a nagyközség környék meghatá­rozó súlyú településének a ki­jelölése helyes volt, a jövőben tehát nincsen szükség esetle­ges változtatásra Ói helyzetben Tényként fogadható el az Is, hogy a járási hivatalok meg­szüntetése következtében — és erről a tanácselnöki előadás­ból részletes képet kaptak a testületi tagok — az addigi létszám egy része megtakarít- hatóvá vált, míg a felhasznált státusok a helyi tanácsok szakigazgatási apparátusát erősítették. Figyelmeztető volt ugyanakkor, hogy a községi apparátusok jól képzett dol­gozókkal való megerősítése csak részben sikerült, hiszen a volt járási hivatali szakem­berek közül mindössze tizen­öten vállaltak munkát közsé­gekben. Ami nem a véletlen műve. A végrehajtott béreme­lések ellenére sem sikerül — főként a községekben nem — a jogszabályokban előírt ké­pesítésű — jogász, mérnök, technikus, pedagógus, közgaz­dász, más felsőfokú végzettsé­gű — dolgozók alkalmazása minden esetben, mert másutt jobbak a kereseti lehetőségek. bált dugóval gyorsan eltömte a lyukat. Szép lassan kiter­melték előbb a gödörből, aztán a csőből az olajat, még cseréltek is érte ezt-azt, ami nekik nem volt. S a traktorok mentek. Szántottak, vetettek. Biztosították az élelmet. Az igaz, hogy Pákozd Zoltánt a MAORT följelentette, mert megrongálta a vezetéket és „eltulajdonította” az olajat. A pénzbírság azonban a sok fel­lebbezés után — az infláció erősödésével — végül mind­össze egy tyúk ára volt. — Nem voltunk mi fegyve­res ellenállók. Némi lelemé­nyességgel föltaláltuk magun­kat a legnehezebb helyzetek­ben is. Az eszünket használ­tuk, de jól. Ahogy tőlünk tel­lett. Meg a front közeledtével bátrabbak is lettünk. A szö­vetkezetünk is úgy jött létre. Amit egyénenként el lehetett végezni, azt csináltuk magunk. Aratni, lucernát kaszálni azonban közösen indultunk. Közösen használtuk a gépeket is. Az együttes munkát úgy díjaztuk, hogy pontosan vezet­tük, ki hány napot töltött ben­ne, s meghatároztunk egy-egy napra jutó terményadagot. Őszi árpából például 4,15 kiló esett egy napra. A megfelelő szorzó kiadta, ki, milyen arányban részesedik, teljesí­tett munkanapjainak száma szava korabeli cikkében is ol- szerint. Nézze csak! Volt cég- vasható volt. bélyegzőnk is. Az igaz, hogy Egy szép napon az óvári sehol se voltunk bejegyezve, gazdászt a Fejér megyei párt- de léteztünk. Amint az a Nép- bizottságra hivatták. Éltek ko­' 23.884/1.345.5?* *» Mi..! Zoltán 3 z óKa.aXaMwx. .............» zékhe 11 ye 1 ‘ jár................Táraegye területér« ‘ •.•irra «s7«i t«neUsl «iniszterl blzxoa* sá neveztetett ki. . Feladata a termelés folyton«-*». _ •ágának Mztositáea. egységes irányí­tása, a termelési bizottságok felügye­let- ellenőrzése.• ■Ibben az ügykor? r“- jc.gtt.ult a- trr'iel«Í3,< blso'tcágoicat gazdasági fel­»igy-íl'jdégeket és elül járókat AstasitásiicJ •al ellátni, a totöaagell^tdi. üzema- y - Vi-. t"trbeszerzés, géni- és \ bziKur.kaorí kihasználása ériekében ; Bükségc-*J rendelkezéseket kiadni i% . tendelkezései végroaa.itáaého* a rendőr-.,. iatós'gok segítségét lénybe venni.’ Fülkére a az összes katonai ra- lókat. Tnlssint felhívom a hJftűsígckat. hogy nevezettet . i telepítésében hathatósan tá- _ -3Úk és a"köd'sét minden rcndölfce- '• Bewre^ooe Hnn«e­■3;.|Q ür.J­i j**r. CeVánt aéera «illő eszközzel segítsék elf. /'•El et t gazol vány v • «asavcnásif érrérves ■ ItanO . toWM'AWW. ■»rO oh *«JMe»c* .HaHiierrpcNaH hOhbc capo« ipOiiaeoíCTia cronnim. . .WÍtRW.. »ata. frfc? ................. Sr o aaáawa: oBUnevat* n~c»"­• HMOe.npOH J»o:e»«9, t-* yipu«­Hauop n tp'-«'»pt.a npíR CTi-'HH'ill H0HBCCI1M, .. . • 3 i’Oit xpyirs paso-rw o* mett apa»» iana’-b H‘fC*pyi.H»» apoanoi- ct»esHO0 HOn*ee«M,zbit«CTteHva*iy ­aa»a-par«*A.cT,y . ttyíHne pacpep*»»HrR a.t(nrep>»ea ioc .- vaga-HZ* *e*yee«iriMore yaospe ■ enoji, vsaanaa pyiaofl.earn a .emu i ■ 8 »ennflH^HBA av«x paenoy noa«*»aarke* ne.iou.r sr.ea.ii.evga ne .annea. .... flpogy utr. totHHMe s.oc'íH'.a'y pu,»ara*.np«ima* »e» r?a*'a*.e-.'«e Mae*«,•»■»•na Ra.-na*’»ere M«£*ip4v»i a«.g gviOAH-Niir -ny pa *o*e * •eee* ep* re-srn« ■»bnaran_: ■*t9 yioeve»-p-n«« I9 A* % • 3 t s 1945 szeptember 22-én j^jfoiszteri tanácsom *?í’ev; e « 7. 32 es«-«?* ’.9*5 Hata.luNMK C3KIIMI A kétnyelvű okmány rábbi felajánlásával, misze­rint szakmai tudását, tapasz­talatait politikai meggyőződés­ből a mezőgazdasági termelés újjászervezésében, felvirágoz­tatásában szeretné a megye szolgálatában hasznosítani. Termelési biztossá nevezték ki. A ma is birtokában levő kétnyelvű Igazolványával jár­ta a vidéket Fejér megyében, részt vett a termelés folyto­nosságának biztosításában, közreműködött az egységes irányításban, a termelési bi­zottságok felügyeletében, el­lenőrzésében. A galléros gaz­datisztből így lett Pákozd Zol­tán egy demokratikus kor­mány miniszteri biztosa, aki akkor már több mint fél éve a Magyar Kommunista Párt Tordas kerületi szervezete párttagsági igazolványát hord­ta a zsebében. Azután 1959-ben a zsámbéki tsz elnöke lett, mint a falu szülötte. Itt is arra épített, amire a Fejér megyei major­ban annak idején: a parasztok közösségére. S amit együtt el­értek, arra ma is büszke. Mint ahogy jó érzéssel tölti el jól megérdemelt pihenésének nap­jaiban: a herceghalmi Állatte­nyésztési Kutató Intézet mű­szaki tanácsadójaként kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. Bálint Ibolya Az is feszültségek okozója — es ezt nem a megyei tanács, hanem a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala állapította meg —, hogy a megyei tanács szakigazgatási apparátusában a létszám ma is kevesebb, mint amit a jogszabályban rögzített feladatkörök és a munka mennyisége megkíván­na. Äfcesdfcak zökkenők Lényeges része volt az ülés­teremben elhangzottaknak az is, ami a szakigazgatási szer­vezet átalakulására vonatko­zott. Mind a szakmai tapasz­talatok, mind a lakossági vé­lemények azt mutatják, ez az átalakulás nem volt mentes a zökkenőktől, bár az érintett tanácsok önállóan dönthettek arról, a javasolt négy-öt-hat osztályos tagozódás közül me­lyiket választják. A zökkenők­ben közrejátszottak objektív okok — mint például a ható­sági osztályok feladatának és hatáskörének tisztázatlansága, a műszaki hatósági jogkörök szétválasztásának nehezen ki­alakuló mechanizmusa stb. —, de hatottak a megszokások, az óvatoskodások is, amint szere­pe volt a zökkenőkben a túlzott aggodalmas-kodásnak ugyan­csak. Az eltelt idő alapvetően azt mutatja, nem voltak indo­koltak a fenntartások, a ható­sági osztályok a lakosság ügyeinél hatásos és szakszerű munkát fejtenek ki. bár utal a terhekre, hogy a hatósági osztályvezetői munkakörben a fluktuáció mértéke ötven szá­zalék felett van ... További erőfeszítéseket kell tenni az egyes osztályoknak a hatósá­gi osztáLlyal, illetve egymás­sal való együttműködésében, mert itt még meglehetősen sok a zavar, a tisztázatlanság, a fennakadás. Éppen ezért — hangzott el — kellő tapaszta­latok összegyűjtése és elem­zése után nem szabad kizárni az esetleges korrekció, meg­változtatott szervezeti rend lehetőségét sem. Az új szervezeti felállas, azaz az irányítás új rendszere mir.Jen tekintetben lépésvál­tást követelt, követel a taná­csok valamennyi dolgozójától. A szemléletformálást jól szol­gálták az átszervezést követő tájértekezletek, ahol tekinté­lyes helyet kapott az eszme­cserékben a mellérendeltség, az egymásra utaltság, a tér­ségi gondolkodás szükségessé­gének fölismertetése, a helyt önállóság erősítésének fontos­sága. Az irányítás új rendje a helyi tanácsok nagy részé­vel felismertette a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének szükségességét, amiben része van az ún. város környéki bi­zottságoknak is. Ezek a tájé­koztatást, tapasztalatcserét szolgáló testületek erkölcsi, politikai súlyukkal előnyösen hatnak a helyi tanácsi testü­letekre, például közös elhatá­rozásaikkal a gyermekintéz­mények fenntartását, az ösz- szehangolt egészségügyi ellá­tást. az intézményes szemét- szállítást stb. illetően. Igasöiéslé elvek Egyik lényeges eleme a végbement változásoknak, hogy a másodfokú hatósági jogkört — jogorvoslati fórum ez az állampolgár számára — gyakorló városi, városi jogú nagyközségi tanácsok számára az ilyen kérelmek elbírálása nem okoz túlzott megterhe­lést. Ennek ellenére — hang­zott el a megyei tanács ülésén — azt a munkát nem látjás el mindenütt kellő színvona­lon, a helyszíni, segítő tevé­kenység színei is haloványak itt-ott, azaz a- jövőben ezen a területen sok a tennivaló. Elismeréssel fogadta a me­gyei tanács azt az igazodási készséget és képességet, ame­lyet a közigazgatási szerkezet és szervezet átalakulása nyo­mán a megyei tanács végre­hajtó bizottsága tanúsított az irányítási rend és a felügye­leti rendszer áttekintésével, a munkakapcsolatoknak az új követelményekhez igazított át­fogó szabályozásával. Ennek a szabályozásnak — az eddigi tapasztalatok szerint — he­lyesnek bizonyult elvei a kö­vetkezők voltak: jusson vál­tozatlanul kifejezésre a me­gyei tanácsi testületeknek a helyi tanácsok irányában fennálló és a központi akarat érvényesülését is meghatározó szerepe; növekedjék a megyei tanács tisztségviselőinek és ügyintézőinek az irányításért fennálló felelőssége; túlzások­tól mentesen érvényesüljön a városi, a városi jogú nagy­községi tanácsok közreműkö­dő, koordinációs szerepe a vá­ros környéki, a nagyközség környéki települések tanácsai­nál; erősödjék tovább a helyi tanácsoknak a saját települé­seikért viselt felelőssége és ezzel párhuzamosan gyarapod­jon önállóságuk minden te­kintetben. Az előbb említett elvek he­lyességét a többi között az igazolja, hogy a helyi tanácsi testületek tevékenységében — mind annak eredményességét, mind annak törvényességét te­kintve — nem következett be törés, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának törvény- sértés miatt nem kellett in­tézkedéseket tennie. SEonyök fegéfeen Képet alkothatott a testület a tanácselnöki beszámoló alapján arról is, miként ala­kulnak át a felügyeleti ellen­őrzések, milyen tettek szol­gálták már eddig is a mód­szertan tökéletesítését, milyen további teendők várnak meg­oldásra. A megye és a telepü­lések közötti, áttétel nélküli kapcsolattartási formák — érthetően, az idő rövidsége miatt — még nem alakulhat­tak ki minden tekintetben és valamennyi részterületen, amiben szerepe van a megyét olyannyira jellemző mostoha közlekedési és hírközlési vi­szonyoknak is. Szintén a for­málódás szakaszában van a megyei szakigazgatási szervek együttműködésének, ágazati irányítási gyakorlatának új kerete, azaz a júniusban meg­választásra kerülő tanácsi tes­tületeknek ilyen értelemben is gazdag útra valót kínál a bo­nyolult valóság, hiszen az újonnan megválasztott testü­leti tagok joga és kötelessége lesz az apparátust abba az irányba ösztökélni, ahol a ma valóságához igazodó kapcso­latrendszerek, munkamódsze­rek állnak célként. A megyei tanács összefog­lalóan tehát azt állapíthatta meg, hogy a járási hivatalok megszüntetése utáni helyzet­hez kellően igazodott a taná­csi irányítás, a munka továb­bi fejlődéséhez az elvek vilá­gosan meghatározottak, a la­kosság — és ez volt a fő céi — rövid idő elteltével is ta­pasztalhatta az új szervezeti rend előnyeit. M. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents