Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-14 / 61. szám
1985. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK Gödöllőről a nagyvilágba A Ganz gödöllői Árammérő Gyára folyamatosan fejleszti és korszerűsíti termékeit a piaci igényekhez igazodva. Ez elsősorban a mikroelektronika és a mikroprocesszorok felhasználását jelenti a távszabályozó és ellenőrző rendszerekben. Ennek első lépcsőiéként a több programot teljesítő, kvarcvezérlésű kapcsolóórát fejlesztették ki, de emellett gyártják még a hagyományos, de szintén kvarcvezérlésű kapcsolóórákat is. Termékeik a hazai és az exportpiacon kerülnek értékesítésre. Jogszabály készül az utakról A kor igényeihez igazítják Több mint húsz esztendeje született az utakról szóló s jelenleg érvényben levő törvényerejű rendelet. Azóta azonban a közúti forgalom hatszorosára, a járművek száma mintegy tízszeresére növekedett, miközben az útvonalhálózat hossza alig változott. Az állami költségvetésből inkább csak a pályák szélesítésére, korszerűsítésére, illetve — korántsem a kívánt mértékben — autópályák készítésére futotta. A törvényalkotók, még inkább azok, akik e rendeletekkel dolgoznak, úgy vélték, hogy ideje a korábbi jogszabályokat egységesíteni, o kor igényeihez igazítani, s olyan kérdésekben is válaszolni, melyekre idáig nem került; sor. A jogszabályok tervezői, mindenekelőtt a Közlekedési Minisztérium szakemberei úgy vélték, hogy bár a törvény- erejű rendeletek alkotásakor nem szokásos, most kikérik az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága tagjainak véleményét is, A vita során a képviselők egyetértettek azzal, hogy pontosabban kell meghatározni a közutak kezelőinek kötelességeit. Remélhetőleg így megszűnnek azok az évről évre tapasztalható anomáliák, hogy például Pest megye határán időnként rövidebb-hosszabb szakaszon senki sem takarítja el a havat. A jogszabálytervezet javasolja, hogy az országos főútvonalak karbantartásáról, tisztításáról — néhány nagyvárost kivéve — az eddigi felemás gyakorlattól eltérően — mindenütt, tehát Pest megye valamennyi településén is a közúti igazgatóságok gondoskodjanak. Az új jogszabálytervezet javasolja, hogy a forgalom zavartalansága érdekében szigorúbban büntessék azokat, akik az közutat engedély nélkül elfoglalják, illetve határidőre nem állítják helyre. A javaslatok között szerepel, hogy az új utak építőinek kevesebb legyen az engedélykérési, illetve adminisztratív kötelezettsége. A képviselők szóvá tették, hogy a jogszabály nem vesz figyelembe fontos környezet- védelmi szempontokat, nem helyeselték, hogy a belterületi útépítések esetén a magáninga tlahok egyötödét még mindig kártérítés nélkül lehet kisajátítani. A napirend előadója, Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár a kérdésekre válaszolva és a vitát összefoglalva elmondta, hogy bár a magáncrejű és a kis közösségek kezdeményezésére készülő utak építését ezután valószínűleg egyszerűbben engedélyezik, de az útépítés továbbra *5 állami feladat marad. A jogi előfeltételei ugyan megvannak, de a következő években nem kell szállítanunk arra, hogy az autópályák használatáért fizetni kelljen. A javaslat vitája kapcsán az államtitkár, de a felszólalók is felhívták a figyelmet a hazai utak mostoha helyzetére. Cs. A. Közös munkaprogram Műszaki fejlesztés Az ipar nemzetközi versenyképessegének növelését, a hazai műszaki fejlesztés meggyorsítását, a szellemi teljesítmények ösztönzését szolgáló közös munkaprogramot fogadtak el szerdán az MTESZ és az Ipari Minisztérium vezetői. Fock Jenő, az MTESZ elnöke és Tóth János főtitkár megállapodott Kapolyi László ipari miniszterrel abban, hogy az MTESZ és tagegyesüietei még intenzívebben bekapcsolódnak az ipar ötéves műszaki-fejlesztési koncepciójának kialakításába. A tudományos egyesületek 1985-ben közreműködnek Konkrét gazdasági feladatok megoldásában is, egyebek között az anyag- és energiatakarékossági, valamint elektronikai kormányprogramok végrehajtásában. Elősegítik a biotechnológia, a mechatronika, valamint az NC- és CNC-el- járásolc gyorsabb ütemű fejlesztését, továbbá az oktatási rendszerek korszerűsítését. Részt vesznek az iparvállalatok termelékenységének növelését szolgáló elemző munkában is. Az MTESZ és az Ipari Minisztérium szorgalmazza a műszaki-gazdasági értelmiség anyagi, erkölcsi megbecsülésének fokozását, és intézkedéseket tervez a fiatal műszakiak kreativitásának kibontakoztatására. Fiatalember Vámosmikoláról A kollektíva tartott itt J uhász Antal emlékezetébe kitörölhetetlenül belevésődtek azok a pillanatok, amikor a megyei pártértekezleten a küldöttek kézfeltartással hagyták jóvá, hogy ötven társával egyetemben ő is tagja lett annak a delegációnak, amely megyénkét képviseli az MSZMP XIII. kongresszusán. A most 35. életévében járó fiatalember a Csepel Autógyárban dolgozik. Csoportvezetőként harmadéves szakmunkástanulókat oktat. Kevés beszédű, gondosan ügyel, hogy a megfelelő helyükre kerüljenek és megfeleljenek valódi jelentésüknek a szavak. Már áz első találkozáskor az a benyomás alakul ki róla az emberben, hogy valószínűleg dolgai intézésében is olyan nyugodt' megfontolt, mint a mondatok megformálásában. Pest megyében, Vámosmikolán született, saját szavaival: a világ legcsodálatosabb kisközségében, amely a Börzsöny völgyében, az Ipoly partja mentén található. Innen került aztán ötéves korában Zalaszántóra, ahonnan 22 évesen tért vissza szőkébb pátriánkba. — Kicsinek éreztem már az ottani világot — mondja —, azért indultam útnak, hogy többet lássak belőle. De a számításába „hiba" csúszott, hiszen az első állomás, a Csepel Autógyár erős vendégmarasztalónak bizonyult. Ami a legfurcsább az egészben — mondja Juhász Antal —, amikor a kisebb közösségből belecsöppentem a nagyobb kollektívába, szorongtam, hogy nem fogadnak be, nem tudok majd beilleszkedni. Aztán végül pont ez a kollektíva tartott itt. Azóta is jól érzem magam a munkatársaim között, szeretek értük és velük dolgozni. Hát igen, sok minden ráfogható Juhász Antalra, de egyetlen dolog biztosan nem: hogy unatkozott volna, illetve céltalanul töltötte e gyárban az elmúlt 13 évet. Csak ízelítőül: autószerelőként kezdte, majd több tanfolyam és sikeres érettségi vizsga után előbb diszpécserként, később csoportvezetőként dolgozott. Mivel a mozgalomban már fiatalon bekapcsolódott, Szigetszentmiklóson előbb alapszervezeti vezetőségi tag lett a KISZ-ben, aztán alapszervezeti, majd gyári KISZ-vezetőségi titkár. Közben a pártban is egyre többet vállalt magára, 73- ban már az 1-es gyárüzemi pártbizottságának tagja, azóta pedig a végrehajtó bizottságba is beválasztották, valamint egy alapszervezet irányításával is megbízták. És van még valami, amire büszke: 1977 óta munkásőr, és már a parancsnoki iskolát is elvégezte. Az ember szinte azt várja, hogy Juhász Antal mindezek után panaszkodni kezd, hogy „nincs egy szabad órám sem”, meg hogy „ezt a hajszát nem lehet sokáig bírni” és a többi. De nem, csak annyit mond: belefértek ezek a dolgok az időmbe és szívesen csináltam, csinálom. Juhász Antal nyugodt, megfontolt fiatalember benyomását kelti. Csak akkor válik kissé izgatottá, amikor befejezésül újfent a kongresszus kerül szóba. — Nem tudom, hogy szót ka- pok-e majd — mondja —, de ha igen, úgy lesz mondanivalóm. Még nem készítettem jegyzeteket, de a gondolatok már lassan összeállnak a fejemben. Lehet, hogy papír sem kell az elmondásukhoz ... Ez utóbbiban, őt ismerve, szinte biztos lehet az ember. Bó. I. Megbeszélés a MÉM-ben Élelmiszertermelés Faluvégi Lajos, miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke szerdán látogatást tett a MÉM-ben. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel áttekintette a VII. ötéves terv időszakának az élelmiszertermelés fejlesztésével kapcsolatos feladatait. A megbeszélésen megerősítették: az élelmiszer-térmelés stratégiailag fontos területe a gazdaságnak; ennek az ágazatnak gazdasági életünkben stabilizáló szerepe van. Egyetértettek abban, hogy az élelmiszer-termelésben is nagyobb figyelmet kell fordítani a hatékonyság növelésére, a versenyképesség fokozására, a vertikális integráció javítására, továbbá az eszköz- és követelményrendszer jobb ösz- szehangolására. Külön figyelmet szenteltek a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú térségekben gazdálkodó üzemek fejlesztésének időszerű tennivalóira. Pénteken tartja ülését a Pest megyei Tanács A megyeháza dísztermében pénteken reggel kilenc órakor összeül a Pest megyei Tanács. A végrehajtó bizottságnak a napirendre tett javaslata szerint a megye településein élők válasz* tott képviselői várhatóan megtárgyalják azt a szóbeli előterjesztést, amelyben a megyei tanács elnöke ad elemző áttekintést a tanácsok munkája továbbfejlesztésére hozott párt- és állami határozatok végrehajtásának tapasztalatairól, a járási hivatalok megszüntetése után kialakult helyzetről, a helyi tanácsok irányításának és felügyeletének új vonásairól. Szó esik majd a nagyobb önállóság nyújtotta lehetőségekről, s az ezzel kapcsolatos megnövekedett felelősségről, a helyi érdekek és az országos törekvések közötti összhang megteremtésének fontosságáról. A javasolt tárgysorozat jóváhagyása esetén a megyei testület döntést hoz a helyi tanácsok által választható megyei tanácstagok számáról, valamint egyes települések közigazgatási határvonalának módosításával összefüggő területátcsatolásokról. Előreláthatólag — a javasolt napirend elfogadása esetén — a megyei tanács ezen az ülésen alkotja meg a természetvédelmi értékek védetté nyilvánításáról szóló tanácsrendeletet. Az ülés nyilvános. lilliárdos társadalmi munka A megyei településfejlesztési verseny kiemelkedő sikere Pest megyeben immár hagyomány, hogy évről évre növekszik a társadalmi összefogás értéke. Az egy évvel korábbihoz képest tavaly ez mintegy 236 millió forinttal volt több, vagyis meghaladta az egymilliárd-kétszázmillió forintot. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a hagyományos településfejlesztési versenyen kívül külön jubileumi akció indult, melyet a Pest megyei Hírlap tavaly október 7-i számában hirdetett meg a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Vöröskereszt Pest megyei szervezete. Ez utóbbi elbírálása e hónap végén zárul. A Pest megyei Tanács A jók között is a legjobbak: Gödöllő, Veresegyház és Diósd Beruházások, karbantartások Gazdaságos turbinák Népgazdaságunk különösen érzékeny arra, hogy amit fejlesztünk, az valójában szolgálja a műszaki haladást. A Dunamehti Hőerőműben, Százhalombattán, a múlt évben jól szervezték meg a felújításokat, a beruházásokat. Mindig figyelembe vették, hogy egy-egy berendezés leállítása miként hat a termelési rendszer egészére. Ezzel jelentős megtakarításokat értek el. Többek között sor került a 2-es és a 3-as számú kazánok, a 8-as és 11-es turbinák, a 8-as és 11-es kazánok és két tápsizivattyú motor javítására, illetve cseréjére. A megkezdett beruházások közül például az ÁBD-üzemben befejeződött a pótvíz-gáztalaní- tó építése; a DE II—III területén pedig a kisnyomású he- vülő vezetékek rezgésszámát csillapító beruházás. A vállalat műszaki fejlesztései továbbra is azt a célt szolgálják, 'hogy a 215 megawattos blokkokat a legkisebb kockázattal és veszteséggel lehessen 50 megawatt körüli értékben terhelni. További lehetőség a költségek csökkentésére a drága importalkatrészek hazaival való helyettesítése. El. E. A cél az idén is változatlan: jobb életkörülmények, szebb környezet i végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén azonban már jóváhagyta az 1984-es településfejlesztést segítő társadalmi- munka-verseny értékelését, A testület megállapította, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező vetélkedés eredményesen zárult. A társadalmi munka egy lakosra jutó értéke tavaly Pest megyében 1233 forint volt. A vállalatok, termelőszövetkezetek és intézmények kollektíváinak szellemi és fizikai munkájával, egyének és közösségek pénz- befizetéseivel tovább gazdagodtak a városok és a községek. Utak, járdák, parkok és játszóterek épültek, iskolákat, szociális otthonokat bővítettek az összefogás erejével. molták a községi park szomszédságában a szemétlerakó heiyet es új telepet alakítottak ki. Ebben a magán- és a közületi fuvarozóit jelentős segítséget nyújtottak. A téesz időről időre térítés nélkül karbantartja a község földútjait. Kerepestarcsán 6700 négyzetméter alapterületű járda épült társadalmi összefogással. Az üzemek, intézmények támogatásával jelentősen gyarapodott a szilárd burkolatú .úthálózat. Elkészült a labdarúgó-, kézilabda- és a teniszpálya, sőt a télre már korcsolyapálya is várta a sportolni vágyókat. Az itt lakók és az intézmények egyaránt hozzájárultak a gázhálózat építéséhez, kútfúráshoz, a közterületek fásításához, a földutak karbantartásához. Diósd különösen kiemelkedő eredményeiben közrejátszott, hogy most fejezték be az 1982-ben kezdődött iskolaépítkezést. Az intézményben köz-» művelődési célokra is alkalmas színháztermet is kialakítottak. A lakosság hozzájárulásával 450 lakásba jutott el a gáz, az üdülőterületen pedig kiépült az elektromos hálózat. Nagytarcsán több mint százméteres zárt belvízelvezető árkot építettek a honvédségi alakulatok és a lakosság tevékeny közreműködésével. A nyílt vízelvezetőket mintegy fél kilométernyi hosszan betonburkolattal látták el. A lakosság 440 méternyi járdát épített, melyet a katonák további 300 méterrel toldottak meg. Megépítettek egy vas- szerkezetű gyaloghidat is. ; Áz érintettek hozzájárulásával megkezdődött a földgázhálózat kiépítése. A tanácsi intézmények felújításához, karbantartásához ugyancsak társadalmi munkában segítettek az egyének és a közösségek. Sikeres volt a fásítási program is. Kisorosziban, annak ellenére. hogy kicsi a lélekszám, a villanyhálózat építéséhez 1,6 millió forinttal járult hozzá a lakosság, illetve az üdülőtulajdonosok. Jelentős volt ü társadalmi munka a település parkosításában is. Megépült egy autóparkoló s elkezdődött egy autós camping tervezése. mi munkában épült a mintegy 5 millió forintot érő szabadidő-park. Százhalombattán felgyorsult a strand kialakítása, ehhez a szocialista brigádok csaknem 6 millió forinttal járultak hozzá. A vállalati kollektívák munkáját dicséri a vízi telep téli edzőterme. Emellett számottevő volt a parkosítás, játszótérépítés. A kommunális bővítések sorában több száz méter út, 1,0 , kilométer szennyvízcsatorna, autóparkoló létesült. Megkezdődött a szabadidő-park és a DKV-t a várossal összekötő kerékpárút építése. Veresegyházon jelentős segítséget nyújtott az útépítési feladatain kívül is a Betonútépítő Vállalat kollektívája. Az ifjúsági tábornál és a sporttelepnél öltözőt, kézilabda- és jégpályát építettek. A község határában a korábbi mocsaras területen újabb halastavat alakítottak ki. Tápiószele lakói mintegy 5 millió forint értékű részt vállaltak a tornaterem építéséből. A létesítményt idén adják át. A közművek bővítésére a lakosság csaknem egymillió forinttal járult hozzá. Felszávezetősége, az SZMT és i KISZ megyei bizottsága a jelenlegi évre is meghirdeti i települések közötti társadat- mimunka-versenyt. Ennek célja változatlanul az, hogy a települések szebb, kulturáltabb környezetének kialakítását, a lakosság életkörülményeinek javítását a további társadalmi összefogás révén is elősegítse. Mészáros fái»» A verseny helyezettjei ősz- szesen 10 millió forint jutalomban részesülnek, melyet az egyes tanácsok fejlesztési- alap-számlájára utal át a megyei tanács. A díjakat az idei felszabadulási évfordulót köszöntő ünnepségen, ünnepélyes keretek között adják át a települések képviselőinek. A Pest megyei Tanács vég- rehaító bizottság,a a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége, a Vöröskereszt megyei A városok közötti versenyben első helyezést ért el Gödöllő, 2305 forint egy lakosra jutó társadalmi munka értékkel. A második helyezett Szentendrén 1763, a harmadik helyezett Százhalombattán 1418 forint jutott egy lakosra. A nagyközségi tanácsok által irányított települések között Veresegyház lett az első, 5402, a második Tápiószele 4150, a harmadik pedig Kere- pestarcsa 4050 forint értékű egy lakosra jutó társadalmi munkával. A községek sorában Diósd szerezte meg az első helyet 6088 forinttal, második lett Nagytarcsa 4721 forinttal, a harmadik pedig Kisoroszi 4579 forintos értékkel. A helyezetteken kívül dicséretes eredményt értek el még Érd, Nagykáta, Tápiószecső, Farmos és Tápiógyörgye. Mint ebből a felsorolásból is kitűnik, a megyei körzetek közül a nagykátaiban a legmagasabb az egy lakosra jutó társadalmi munka: 2581 forint. A legkiemelkedőbb eredményeket elért városokban és községekben mind a fejlesztési alapot, mind a költségvetés kiadásait kímélő önzetlen munkák jelentősek voltak. Gödöllőn például 31 kilométeres gázvezeték készült a lakosság hozzájárulásából. Ugyancsak ilyen pénzből több mint 2 milliót fordítottak az ivóvízhálózat és félmilliót villanyhálózat fejlesztésére. Mintegy 16 kilométeres szakaszon tették korszerűbbé az utakat, s sok száz ember keze munkáját dicséri a Szabadság téri park. Szentendrén a kommunális munkákra mintegy 10 milliót, fizetett be a lakosság. Számos ufcában bővítették a vízhálózatot, járdát építettek mintegy 4 millió forint értékben. Jelentős összegekkel járult hozzá a lakosság gáz- és villanyvezetékek építéséhez. A Papszigeten tisztán társadal-
