Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

PEST . megyei] 1985. MÁRCIUS 9.. SZOMBAT 5 Töjsház a fővárosban Piacra és a bolthálózatba Fctoroetrikus mérés Cinkota és Nagytarcsa kö­zött, de közelebb a főváros szélső házaihoz egy kis biro­dalma van a kerepes tárcsái Szilasmenti Termelőszövetke­zetnek. Gépjavítók, növény- termesztők, állattenyésztők te­vékenykednek itt. Kis gyár Szerényen húzódik meg a szántóföldek között az egyik külön major: az a baromfigon­dozóké. Kis tojásgyár a ma még meglevő kevesek közül, hiszen környékünkön már csak a Rákosvölgye és a Szilasmenti tsz foglalkozik ilyesmivel. Az utóbbi gazdaságnak most egy ezer négyzetméteres tojóháza van, itt Cinkotán. — Még 1975-ben telepítette gazdaságunk ebbe az épületbe Már tizenhat éve dolgozik a szövetkezetben Fekete István- né, aki a tojásokat tálcára rakja. .« - . Hjmrscvsrtj- János-fel ve *1* ■ a mosonmagyaróvári gyártmá­nyú KKT—2 típusú tojóházi berendezéseket — mutatja a gépeket Karóczai Andrea, a baromfitelep vezetője, aki a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomázott s ta­nulta meg a mesterséget. — 22 ezer 500 tojó fér el a ketre­cekben. Eddig naposcsibéket kaptunk, most már j érceket, tojókat veszünk. A Tetra SL fajtákkal dolgozunk, tehát a bábolnai jércékkel. — Hova kerül innen a to­jás? Emeikedő költség — A nagyobbik részét pia­cokra visszük. A saját bolt­hálózat mintegy nyolcszázez­ret igényel, a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet a Fény utcai piacon lévő üzletébe egymilliót vár, ugyanennyit rendelt a Városföldi Állami Gazdaság is. — Drága a tojás manapság. Mibe kerül a tsz-nek? — A pontos érték helyett Szociológusok, pszichológu­sok, közgazdászok hada vizs­gálja, mi az oka, hogy ország­szerte fogy a kistelepülések lakóinak száma. Ez a folyamat ugyanis meglehetősen nagy terheket ró az államháztartás­ra. Egyrészt, mert a téeszek- ben, erdőgazdaságokban, a ki­telepített ipari üzemekben fogy a foglalkoztatható népesség, másrészt mert a sok elköltöző talán elég, ha azt mondom: az utóbbi időben a mi költsé­geink is emelkedtek, hiszen a takarmányár, az energiaár is növekedett. A tápot mi a Rá­kosmezeje Tsz-ből szerezzük be. Azelőtt egy tojáshoz átlag tizenhét dekagramm takar­mányt használtunk fel, most valamivel többet. Öt turnus A szomszédos épületben, a másik baromfiistállóban, amely valamivel kisebb, mint ezer négyzetméteres, pecsenye­csirkét nevelnek. — A Heves megyei Ba­romfikeltetőből, Egerből kap­juk a naposcsibéket — tájé­koztat Karóczai Andrea. — Évente öt turnus megy le. Most ugyan üres a ház, de ha két nap múlva jönnének, ben­ne lesz a huszonkétezer napos­csibe. A felnevelt jószágok ve­vője a Budafoki Baromfifel­dolgozó Vállalat. Azóta megtelt a ház. kisebb és nagyobb városaink­ban telepszik le, s éppen emiatt nem csökken, sőt nő a lakásigénylők száma, új böl­csődékre, óvodákra, iskolákra, orvosi rendelőkre van szükség. Hogy ne váljanak meg szü­lőfalujuktól az emberek, egye­bek mellett jobb élelmiszerel­látásra, bevásárlási lehetősé­gekre is szükség van. E célra az 1500-as lélekszám alatti te­lepülések bolthálózatának fej­lesztésére a kormány állami tá­mogatást is nyújt az Áfészek- nek. Pest megye északnyugati ré­szén a szobi Áíész bátran élt a lehetőséggel, s bár haszna nem származik a fejlesztések­ből, több községben is számot­tevően korszerűsítette üzlethá­lózatát. Tavaly 1 millió 300 ezret vettek fel a támogatási alap­ból, ehhez ugyanannyit tettek hozzá saját fejlesztésre fordít­ható keretükből, s így Berne- cebarátin, Letkésen alakítottak ki a mai körülményeknél na­gyobb és jobban felszerelt kis ABC áruházat. Az utóbbi köz­ségben a termelőszövetkezet, a tanács és a lakosság közremű­ködésével két kisbolt szerepét veszi át az új korszerű üzlet, és egyúttal egy melegkonyhás vendéglőt is létrehoznak, hogy végre megoldják a diákok s a helyben dolgozók ebédeltetését is. A 300 adagos konyhát és az üzletet április 4-én adják át ren deltetésének. Az idei 2 millió 300 ezer fo­rintos állami támogatással együtt a szobi Áfész 6 millió A víz szennyezettségének megállapítására új eljárás bevezetését tervezik a környe­zetvédelmi intézet szakembe­rei. Az új, külföldi fejlesztésű speciális — úgynevezett foto- metrikus — mérőműszer a ko­rábbinál lényegesen gyorsabb, pontosabb vízelemzés elvégzé­sére nyújt majd lehetőséget. A jelenlegi gyakorlat sze­rint a vizek szennyezettségét tesztmódszerekkel állapítják meg: bizonyos nagyságú mintát, vesznek a folyadék­ból és az egyik próba ese­tében algákat, a másikban halakat vagy vízibolhákat rak­nak bele. Ha a víz mérgező anyagokat tartalmaz, akkor az említett élő szervezetek — a mérgezettség fokától függően, eltérő idő alatt — fokozatosan elpusztulnak. Hazánkban a legelterjedtebb a halteszt: en­nek alkalmazásakor szivárvá- nyos guppit raknak a vízbe, és ha már tíz százalékuk el­pusztul, a folyadék szennye­zettnek minősül. A tesztmód­szer legnagyobb hátránya, hogy rendkívül lassú, ami adott esetben — például egy vízszennyezést is okozó bal­esetet követően — nemcsak gazdaságtalan, hanem veszé­lyes is lehet. forintot fordít egységei korsze­rűsítésére. Bernecebarátin a bisztrót bővítik, elsősorban a közétkeztetés javítása érdeké­ben. De ugyanitt nagyobb rak­tárát kap az egyik üzlet, sőt felvásárlótelep is nyílik. Kemencén is bővítik az egyik üzletet, s növelik a fogadóké­pességét a Malom vendéglőnek is, hiszen a helybelieken kívül a kirándulókról, az. úttörőtá­bor lakóiról is kell gondoskod­ni. Peröcsényben és Mária- nosztrán a felvásárlótelep, Vá- mosmikolán a Tüzép, Nagy- börzsönyben a bisztró felel meg jobban felújítás utáni funkció­jának. De átalakítják a mária- nosztrai vendéglőt is. Az ellátás javításának a kor­szerű hűtőlánc is feltétele. Ez a program szintén most feje­ződik be, s így a szobi Áfész minden üzletében lesz már mélyhűtő pult. A kisközségek vezetői jól tudják, hogy ma már se pénz, se idő nincs arra, hogy minden egyes iparcikkért, munkadara­bért a mintegy 50 kilométerre levő Vácra, vagy Balassagyar­matra utazzanak az emberek. Ezért határozták el. hogy ösz- szefogva, a településcsoport központjában, Vámosmikolán a meglevő, az eddigi iparcikk üzletek kínálatát cipő és kon­fekció árukkal bővítik. Mind a háztáji termeltetést, mind az ellátás további javítá­sát szolgálja az az elképzelés, hogy a háztájiból felvásárolt szárnyasok feldolgozására csir- kevágóhidat hoznak létre. Biztos családi háttérrel A fiataloknak a szószólója A hogyan megpezsdült a közélet pártunk XIII. kongresszu- . s^h?z közeledve, úgy sűrűsödtek az események Tóth Gyu- láné körül. Az érdi 10. sz. óvoda mindig mosolygós, csinos óvó­nőjét tagjává választotta a városi pártbizottság, majd küldött­ként felszólalt a megyei pártértekezleten, ahol nemcsak az a tisztesség érte, hogy az elnökségben foglalhatott helyet, hanem az is, hogy egyike lehet annak az 58 küldöttnek, akik Pest me­gye kommunistáit képviselik az MSZMP XIII. kongresszusán. Mindjárt tegyük hozzá: nem érdemtelenül nyerte el a kö­zösség bizalmát! Életét nemcsak szép hivatása, hanem politi­kai elkötelezettsége, megbízatásai teszik teljessé. Tagja az ér­di pedagógus-pártalapszervezet vezetőségének, titkára az óvó­női alapszervezetnek, s hogy a szakmai munkában se marad­jon le: szervezi, irányítja a matematikai munkaközösség tevé­kenységét. így fest mai — e hét csütörtöki — napja: Kora reggeltől délutánig az óvodában, majd beszámoló a pártveze­tőség előtt a megyei pártértekezlet tapasztalatairól, aztán haza családhoz, gyerekekhez, az este pedig már egy pedagógus KISZ- alapszervezet beszámoló taggyűlésen találja. Hogyan juthat min­denre ideje, energiája? Nincs benne semmi hókuszpókusz, ahogyan mondja: nálunk már megvalósult a nőpolitikái hatá­rozat. Megosztjuk az otthoni terheket, s a férjem nemcsak a legfőbb biztatóm, hanem kritikusom is. F. I. iC-áruházak, mélyhűtő pultok A települések ellátásáért A megyei pártértekezleten és az újságíróval beszélgetve is a fiatalok gondjainak szószólója, s ha lehetőséget kap rá, a kongresszuson is elmondja a véleményét. Belülről ismeri a problémákat, hiszen olyan városban él, ahol a lakosság negy­ven százaléka az ifjabb generációból kerül ki, s pártalapszer- vezetének tagjai, kollégái, barátai, ő maga is közéjük tartozik. Szenvedélyesen szól arról, a pártértekezleten is felvetődött kérdésről, hogy csökkent Pest megye értelmiségieket, főleg a pedagógusokat megtartó képessége. Az általános, egyszeri bérrendezéssel javultak ugyan a jövedelmi viszonyok, de az otthonteremtés, a lakásépítés terhei változatlanok, s ezt saját példáján is lemérheti. Ebben a helyzetben sérelmesnek tartja, hogy nemrégiben megszűnt a pedagógusoknak nyújtott építési kölcsön. Ugyanakkor látja, tudja, elismeri a társadalmi erőfe­szítéseket, hiszen Érden nyolc garzonlakás épült a családosok­nak, és további hatvan fiatal pedagógust segített fedél alá a tanács az utóbbi években. Tóth Gyuláné természetesen főként a legifjabbak sorsáért aggódik. Mind több a veszélyeztetett gyermek. s az óvodák nem tudják eltüntetni az esélyegyenlőtlenségeket. Szomorú tény: az iskolába igyekvők húsz százalékát a nevelési tanács­adóba kell utalni. Akad tehát bőven tennivaló, ám valamit nem szabad fe­ledni. Azt, amit a pártértekezleten elhangzott hozzászólásában is megfogalmazott, s amit Krasznai Lajos, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának első titkára is idézett zárszavában: „miköz­ben már az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait vá­zoljuk, én a legalapvetőbb feltételre, a békére gondolok”. K. L. A Ganz Kapcsoló és Készülékek Gyárának monori részlegében a próbapadon hiteiesítik az úgynevezett GKM motorvédő kap­csolókat. Naponta 209 darabot vizsgál1 át ebből a termékből Máté Sándorné minőségcllenőr Haacsovszki János felvétele A küldött jubileuma Segít a személyes példa J ubileumot ünnepel az idén Szabó Gyula, a budakeszi gim­názium igazgatója. Éppen harminc esztendővel ezelőtt, negyedikes gimnazistaként, 1955-ben lett a párt tagja. Hosszan gondolkozik, mielőtt válaszol a kérdésre, mit jelent számára, hogy egy egész megye párttagságát képviselheti a kongresszu­son. Szerényen azt mondja: úgy érzi, sokan mások is megér­demelnék a bizalmat. Megható és nagy megtiszteltetés, hogy rá esett a választás. Pont ezen a szép évfordulón vehet részt egy olyan fórumon, ahol a párt, a társadalom gondjairól, örömei­ről esik szó, ahol — ha lehetőséget kap rá — beszélhet a pe­dagógusok keze alatt felnövekvő új generáció mindennapjai­ról, problémáiról. Kevés olyan kommunista van, aki a felszabadulás után Szabó Gyulához hasonló fiatalon került a mozgalomba. Szá­mára ez természetes volt, hiszen ebben a rendszerben lett fel­nőtté, s szülei, testvérei példáját követve, szinte belenőtt a párttagságba. A jó és nemes célok megvalósításához hozzá­tenni valamit — ez a hitvallása. Egy pedagógus ars poeticája pedig természetszerűleg a gyerekekhez kapcsolódik, amit a szerény, csöndes tanárember így fogalmaz meg: nyíltság, őszin­teség a munkatársakkal, a munkahelyen — s elsősorban a gye­rekekkel. Szabó Gyula 1969 óta áll a budakeszi gimnázium élén. Magyar—történelem szakos, bár irodalomtörténésznek készült, nem bánta meg, hogy másként alakult az élete. Néha, amikor összejönnek a problémák, bizony el-elkeseredik, de a tanít­ványokkal való kapcsolata, egy-egy sikerélmény mindig feled­tetni tudja az időszakos keserűséget. Viszonylag kevés a szabad ideje — ez már a pálya velejárója. A maradék egy részét tár­sadalmi munkával tölti: tagja a budaörsi, városi jogú nagy­községi pártbizottságnak, valamint 1970 óta a budakeszi párt­végrehajtóbizottságnak. Aztán ott a család, a két fiú, akikkel foglalkozni kell, a szakmai és az általános művelődés, vala­mint az új hobbi: a kert. Szakkönyvből tanulja, hogyan kell gyepesíteni, növényeket ápolni. Ez a kikapcsolódás. Az elkövetkező — igen rövid — időszak azonban egyértel­műen a kongresszusra való fölkészülésé. Ha szót kapna, a kö­zépiskolás korosztály helyzetéről beszélne, különös tekintettel a tizenévesek világnézetére, illetve azokra a társadalmi ténye­zőkre, amelyek azt alakítják. A középiskolai tanárok úgy lát­ják, hogy az 1972-es KB-határozatból tükröződő megújulási szándék a gyakorlatban nem egészen úgy alakul, mint arra számítottak. S itt nem a gazdasági helyzetből fakadó gondo­kat róják föl, hanem egy bizonyos fajta kapkodást, amely el­len sem a pedagógus, sem a diák egyelőre nem sokat tehet, ám az ebből adódó tanári bizonytalanság már a gyereket sújtják, akik ezt érzik is. Alaposabban kell átgondolni az oktatásügy tennivalóit — nem kihagyva belőle az iskolákat. A tantervi reform eredményeként a diák jóval túlterheltebb a felnőttek­nél — s hogy ez másként, jobban alakuljon, már nem pénzkér­dés. Ha a mai fiatalok világos célt látnak maguk előtt, éppoly lelkesek, mint ahogy azt a felnőtt társadalom — általában ne­heztelve — elvárja tőlük. Adjuk meg tehát számukra az ér­telmes, kiegyensúlyozott hétköznapok lehetőségét és személyes példával segítsük világnézetük mindannyiunknak elfogadható alakulását. Szabó Gyula ezt az álláspontot képviseli mindenütt, ahol csak lehetősége adódik rá. Kö. Zs. Büszke sz ember a munkájára / Együtt élve a gyárral M a már flottul megy a gyártás, de a teljes körű rekonstruk­ció háromnegyed éve alatt, míg hajóról hajóra halad­tunk, hol az egyik állt le, hol a másik, bizony rettentő nehéz volt. Lépni viszont kellett. A korábbi termékeket már nem nagyon tudtuk eladni. Ha a versenyből nem akartunk ki­esni, márpedig nem akartunk, akkor nem töprengtünk a meg­újulással járó kellemetlenségeken, csak azt néztük, honnan — hová? A Dunakeszi 3. számú Házgyár üzemvezetője, Alföldi Gé­za beszél így, amikor arról esik a szó, 'hogy a gyár alapítása óta mi volt a legszembetűnőbb változás. Ö ugyanis e gyár el­készültekor lépte át először itt a küszöböt, s azóta is ide jár, hűségesen, csakúgy, mint a népes törzsgárda többi tagja. Ere­detileg gépésztechnikus. Amikor ide került, a vasszerkezete­ket előállító gyárrészlegben dolgozott. Azóta átnyergelt — aho­gyan ő mondja —, s jelenleg a homlokzati elemeket, nagy bel­ső elválasztó falakat gyártó üzemnek a vezetője. Ez persze ren­geteg tanulással járt, de megérte. Munkatársaival együtt örömmel fogadta, hogy a felújítás, a termékszerkezet-módosítás után olyan paneleket készítenek ebben a gyárban is, amelyekből a korábbiaknál esztétikusabb,. kedvezőbb elrendezésű és alapterületű lakásokat lehet építeni.'" Az igaz, hogy sokkal drágábban. Ám roppant lényeges előny­nyel: az ÉVM-rendeletnek megfelelően hőszigetelt ajtókat, ab­lakokat szerelnek be az elemekbe, az otthonok fűtésében, hosz- szú távon megtérül a magasabb költség a lakások gazdái szá­mára. Az sem elhanyagolható, hogy gépesítéssel egy sereg mun­kafolyamatban ki lehet küszöbölni a rekonstrukció következ­tében a nehéz fizikai munkát s a munkavédelmi szempontok is fokozottan előtérbe kerültek. Míg hallgatom, egyre inkább megerősödik bennem a itiár hamarabb kialakult gondolat: ez az ember együtt él, érez, lé­legzik a gyárral. Éppen úgy, ahogyan a kollégái mondták róla. S politikai meggyőződésén kívül, ez is egyik oka lehet annak, hogy a gyári pártvezetőségben a szervező titkári feladatokat éppen rá bízta a párttagság, s talán ezért van az is, hogy a kommunisták nagyobb közössége, a városi pártbizottság sorai­ba választotta, már több mint egy évtizede. Közösségi ember. Igen ... És sóhajt hozzá, amikor sorolja, mi mindenféle párt­feladatai voltak, s vannak: munkabizottságok tagja, instruk­tor, információfelelős — a már említett titkárhelyettesi teen­dőkön kívül. A sóhajtásra is jön a magyarázat: mostanában valamelyest csökkentek a terhek, kevesebbet vállal, keveseb­bet kap, jobb lett a munkamegosztás a pártvezetőségben. Ehhez hozzá kell adni, hogy naponta a bejárók sorsában osztozik. Gödön lakik családjával, a maguk építette házban. Tanárnő felesége és autószerelő-tanuló nagyfia vonatoznak, ő a gyári busszal teszi meg az oda-vissza utat. Ha nagyon szorul a hurok, kocsival. Földerül markáns vonásokkal rajzolt arca, amikor a kertjéről beszél. A szőlő, a gyümölcsfák, az igen. Ott lehet igazán pihenni, a kertben. A zöldséges az asszony ked­vence. Gondozottságban, terméshozamban semmivel sem ma­rad el a házi versenyben. Mielőtt kimondhatnám — magamban — a végkövetkezte­tést, mármint azt, hogy Alföldi Gézának csupa öröm lehet az élete, megszólal: — Egyik nap így, a másikon úgy. Vannak olyan gondjaink, amelyek miatt elkedvetlenedik az ember. Aztán, amikor látja, hogy mégiscsak jó lett, amit csinált, elmúlik az egész. Amíg ■az ember büszke tud lenni a munkájára, addig nincs baj. És mi, itt a gyárban, ilyenek vagyunk. És ha szót kapnék, ezt mondanám a kongresszuson is. * B. I, <

Next

/
Thumbnails
Contents