Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

PEST .

megyei]

1985. MÁRCIUS 9.. SZOMBAT

5

Töjsház a fővárosban

Piacra és a bolthálózatba

Fctoroetrikus mérés

Cinkota és Nagytarcsa között, de közelebb a főváros szélső házaihoz egy kis birodalma van a kerepes tárcsái Szilasmenti Termelőszövetkezetnek. Gépjavítók, növény- termesztők, állattenyésztők tevékenykednek itt.

Kis gyár

Szerényen húzódik meg a szántóföldek között az egyik külön major: az a baromfigondozóké. Kis tojásgyár a ma még meglevő kevesek közül, hiszen környékünkön már csak a Rákosvölgye és a Szilasmenti tsz foglalkozik ilyesmivel. Az utóbbi gazdaságnak most egy ezer négyzetméteres tojóháza van, itt Cinkotán.

— Még 1975-ben telepítette gazdaságunk ebbe az épületbe

Már tizenhat éve dolgozik a szövetkezetben Fekete István- né, aki a tojásokat tálcára rakja.

.« - . Hjmrscvsrtj- János-fel ve *1* ■

a mosonmagyaróvári gyártmányú KKT—2 típusú tojóházi berendezéseket — mutatja a gépeket Karóczai Andrea, a baromfitelep vezetője, aki a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomázott s tanulta meg a mesterséget. — 22 ezer 500 tojó fér el a ketrecekben. Eddig naposcsibéket kaptunk, most már j érceket, tojókat veszünk. A Tetra SL fajtákkal dolgozunk, tehát a bábolnai jércékkel.

— Hova kerül innen a tojás?

Emeikedő költség

— A nagyobbik részét piacokra visszük. A saját bolthálózat mintegy nyolcszázezret igényel, a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet a Fény utcai piacon lévő üzletébe egymilliót vár, ugyanennyit rendelt a Városföldi Állami Gazdaság is.

— Drága a tojás manapság. Mibe kerül a tsz-nek?

— A pontos érték helyett

Szociológusok, pszichológusok, közgazdászok hada vizsgálja, mi az oka, hogy országszerte fogy a kistelepülések lakóinak száma. Ez a folyamat ugyanis meglehetősen nagy terheket ró az államháztartásra. Egyrészt, mert a téeszek- ben, erdőgazdaságokban, a kitelepített ipari üzemekben fogy a foglalkoztatható népesség, másrészt mert a sok elköltöző

talán elég, ha azt mondom: az utóbbi időben a mi költségeink is emelkedtek, hiszen a takarmányár, az energiaár is növekedett. A tápot mi a Rákosmezeje Tsz-ből szerezzük be. Azelőtt egy tojáshoz átlag tizenhét dekagramm takarmányt használtunk fel, most valamivel többet.

Öt turnus

A szomszédos épületben, a másik baromfiistállóban,

amely valamivel kisebb, mint ezer négyzetméteres, pecsenyecsirkét nevelnek.

— A Heves megyei Baromfikeltetőből, Egerből kapjuk a naposcsibéket — tájékoztat Karóczai Andrea. — Évente öt turnus megy le. Most ugyan üres a ház, de ha két nap múlva jönnének, benne lesz a huszonkétezer naposcsibe. A felnevelt jószágok vevője a Budafoki Baromfifeldolgozó Vállalat.

Azóta megtelt a ház.

kisebb és nagyobb városainkban telepszik le, s éppen emiatt nem csökken, sőt nő a lakásigénylők száma, új bölcsődékre, óvodákra, iskolákra, orvosi rendelőkre van szükség.

Hogy ne váljanak meg szülőfalujuktól az emberek, egyebek mellett jobb élelmiszerellátásra, bevásárlási lehetőségekre is szükség van. E célra az 1500-as lélekszám alatti települések bolthálózatának fejlesztésére a kormány állami támogatást is nyújt az Áfészek- nek.

Pest megye északnyugati részén a szobi Áíész bátran élt a lehetőséggel, s bár haszna nem származik a fejlesztésekből, több községben is számottevően korszerűsítette üzlethálózatát.

Tavaly 1 millió 300 ezret vettek fel a támogatási alapból, ehhez ugyanannyit tettek hozzá saját fejlesztésre fordítható keretükből, s így Berne- cebarátin, Letkésen alakítottak ki a mai körülményeknél nagyobb és jobban felszerelt kis ABC áruházat. Az utóbbi községben a termelőszövetkezet, a tanács és a lakosság közreműködésével két kisbolt szerepét veszi át az új korszerű üzlet, és egyúttal egy melegkonyhás vendéglőt is létrehoznak, hogy végre megoldják a diákok s a helyben dolgozók ebédeltetését is. A 300 adagos konyhát és az üzletet április 4-én adják át ren deltetésének.

Az idei 2 millió 300 ezer forintos állami támogatással együtt a szobi Áfész 6 millió

A víz szennyezettségének megállapítására új eljárás bevezetését tervezik a környezetvédelmi intézet szakemberei. Az új, külföldi fejlesztésű speciális — úgynevezett foto- metrikus — mérőműszer a korábbinál lényegesen gyorsabb, pontosabb vízelemzés elvégzésére nyújt majd lehetőséget.

A jelenlegi gyakorlat szerint a vizek szennyezettségét tesztmódszerekkel állapítják meg: bizonyos nagyságú

mintát, vesznek a folyadékból és az egyik próba esetében algákat, a másikban halakat vagy vízibolhákat raknak bele. Ha a víz mérgező anyagokat tartalmaz, akkor az említett élő szervezetek — a mérgezettség fokától függően, eltérő idő alatt — fokozatosan elpusztulnak. Hazánkban a legelterjedtebb a halteszt: ennek alkalmazásakor szivárvá- nyos guppit raknak a vízbe, és ha már tíz százalékuk elpusztul, a folyadék szennyezettnek minősül. A tesztmódszer legnagyobb hátránya, hogy rendkívül lassú, ami adott esetben — például egy vízszennyezést is okozó balesetet követően — nemcsak gazdaságtalan, hanem veszélyes is lehet.

forintot fordít egységei korszerűsítésére. Bernecebarátin a bisztrót bővítik, elsősorban a közétkeztetés javítása érdekében. De ugyanitt nagyobb raktárát kap az egyik üzlet, sőt felvásárlótelep is nyílik.

Kemencén is bővítik az egyik üzletet, s növelik a fogadóképességét a Malom vendéglőnek is, hiszen a helybelieken kívül a kirándulókról, az. úttörőtábor lakóiról is kell gondoskodni. Peröcsényben és Mária- nosztrán a felvásárlótelep, Vá- mosmikolán a Tüzép, Nagy- börzsönyben a bisztró felel meg jobban felújítás utáni funkciójának. De átalakítják a mária- nosztrai vendéglőt is.

Az ellátás javításának a korszerű hűtőlánc is feltétele. Ez a program szintén most fejeződik be, s így a szobi Áfész minden üzletében lesz már mélyhűtő pult.

A kisközségek vezetői jól tudják, hogy ma már se pénz, se idő nincs arra, hogy minden egyes iparcikkért, munkadarabért a mintegy 50 kilométerre levő Vácra, vagy Balassagyarmatra utazzanak az emberek. Ezért határozták el. hogy ösz- szefogva, a településcsoport központjában, Vámosmikolán a meglevő, az eddigi iparcikk üzletek kínálatát cipő és konfekció árukkal bővítik.

Mind a háztáji termeltetést, mind az ellátás további javítását szolgálja az az elképzelés, hogy a háztájiból felvásárolt szárnyasok feldolgozására csir- kevágóhidat hoznak létre.

Biztos családi háttérrel

A fiataloknak a szószólója

A

hogyan megpezsdült a közélet pártunk XIII. kongresszu- . s^h?z közeledve, úgy sűrűsödtek az események Tóth Gyu- láné körül. Az érdi 10. sz. óvoda mindig mosolygós, csinos óvónőjét tagjává választotta a városi pártbizottság, majd küldöttként felszólalt a megyei pártértekezleten, ahol nemcsak az a tisztesség érte, hogy az elnökségben foglalhatott helyet, hanem az is, hogy egyike lehet annak az 58 küldöttnek, akik Pest megye kommunistáit képviselik az MSZMP XIII. kongresszusán.

Mindjárt tegyük hozzá: nem érdemtelenül nyerte el a közösség bizalmát! Életét nemcsak szép hivatása, hanem politikai elkötelezettsége, megbízatásai teszik teljessé. Tagja az érdi pedagógus-pártalapszervezet vezetőségének, titkára az óvónői alapszervezetnek, s hogy a szakmai munkában se maradjon le: szervezi, irányítja a matematikai munkaközösség tevékenységét. így fest mai — e hét csütörtöki — napja: Kora reggeltől délutánig az óvodában, majd beszámoló a pártvezetőség előtt a megyei pártértekezlet tapasztalatairól, aztán haza családhoz, gyerekekhez, az este pedig már egy pedagógus KISZ- alapszervezet beszámoló taggyűlésen találja. Hogyan juthat mindenre ideje, energiája? Nincs benne semmi hókuszpókusz, ahogyan mondja: nálunk már megvalósult a nőpolitikái határozat. Megosztjuk az otthoni terheket, s a férjem nemcsak a legfőbb biztatóm, hanem kritikusom is.

F. I.

iC-áruházak, mélyhűtő pultok

A települések ellátásáért

A megyei pártértekezleten és az újságíróval beszélgetve is a fiatalok gondjainak szószólója, s ha lehetőséget kap rá, a kongresszuson is elmondja a véleményét. Belülről ismeri a problémákat, hiszen olyan városban él, ahol a lakosság negyven százaléka az ifjabb generációból kerül ki, s pártalapszer- vezetének tagjai, kollégái, barátai, ő maga is közéjük tartozik. Szenvedélyesen szól arról, a pártértekezleten is felvetődött kérdésről, hogy csökkent Pest megye értelmiségieket, főleg a pedagógusokat megtartó képessége. Az általános, egyszeri bérrendezéssel javultak ugyan a jövedelmi viszonyok, de az otthonteremtés, a lakásépítés terhei változatlanok, s ezt saját példáján is lemérheti. Ebben a helyzetben sérelmesnek tartja, hogy nemrégiben megszűnt a pedagógusoknak nyújtott építési kölcsön. Ugyanakkor látja, tudja, elismeri a társadalmi erőfeszítéseket, hiszen Érden nyolc garzonlakás épült a családosoknak, és további hatvan fiatal pedagógust segített fedél alá a tanács az utóbbi években.

Tóth Gyuláné természetesen főként a legifjabbak sorsáért aggódik. Mind több a veszélyeztetett gyermek. s az óvodák nem tudják eltüntetni az esélyegyenlőtlenségeket. Szomorú tény: az iskolába igyekvők húsz százalékát a nevelési tanácsadóba kell utalni.

Akad tehát bőven tennivaló, ám valamit nem szabad feledni. Azt, amit a pártértekezleten elhangzott hozzászólásában is megfogalmazott, s amit Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára is idézett zárszavában: „miközben már az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait vázoljuk, én a legalapvetőbb feltételre, a békére gondolok”.

K. L.

A Ganz Kapcsoló és Készülékek Gyárának monori részlegében a próbapadon hiteiesítik az úgynevezett GKM motorvédő kapcsolókat. Naponta 209 darabot vizsgál1 át ebből a termékből Máté Sándorné minőségcllenőr

Haacsovszki János felvétele

A küldött jubileuma

Segít a személyes példa

J

ubileumot ünnepel az idén Szabó Gyula, a budakeszi gimnázium igazgatója. Éppen harminc esztendővel ezelőtt, negyedikes gimnazistaként, 1955-ben lett a párt tagja. Hosszan gondolkozik, mielőtt válaszol a kérdésre, mit jelent számára, hogy egy egész megye párttagságát képviselheti a kongresszuson. Szerényen azt mondja: úgy érzi, sokan mások is megérdemelnék a bizalmat. Megható és nagy megtiszteltetés, hogy rá esett a választás. Pont ezen a szép évfordulón vehet részt egy olyan fórumon, ahol a párt, a társadalom gondjairól, örömeiről esik szó, ahol — ha lehetőséget kap rá — beszélhet a pedagógusok keze alatt felnövekvő új generáció mindennapjairól, problémáiról.

Kevés olyan kommunista van, aki a felszabadulás után Szabó Gyulához hasonló fiatalon került a mozgalomba. Számára ez természetes volt, hiszen ebben a rendszerben lett felnőtté, s szülei, testvérei példáját követve, szinte belenőtt a párttagságba. A jó és nemes célok megvalósításához hozzátenni valamit — ez a hitvallása. Egy pedagógus ars poeticája pedig természetszerűleg a gyerekekhez kapcsolódik, amit a szerény, csöndes tanárember így fogalmaz meg: nyíltság, őszinteség a munkatársakkal, a munkahelyen — s elsősorban a gyerekekkel.

Szabó Gyula 1969 óta áll a budakeszi gimnázium élén. Magyar—történelem szakos, bár irodalomtörténésznek készült, nem bánta meg, hogy másként alakult az élete. Néha, amikor összejönnek a problémák, bizony el-elkeseredik, de a tanítványokkal való kapcsolata, egy-egy sikerélmény mindig feledtetni tudja az időszakos keserűséget. Viszonylag kevés a szabad ideje — ez már a pálya velejárója. A maradék egy részét társadalmi munkával tölti: tagja a budaörsi, városi jogú nagyközségi pártbizottságnak, valamint 1970 óta a budakeszi pártvégrehajtóbizottságnak. Aztán ott a család, a két fiú, akikkel foglalkozni kell, a szakmai és az általános művelődés, valamint az új hobbi: a kert. Szakkönyvből tanulja, hogyan kell gyepesíteni, növényeket ápolni. Ez a kikapcsolódás.

Az elkövetkező — igen rövid — időszak azonban egyértelműen a kongresszusra való fölkészülésé. Ha szót kapna, a középiskolás korosztály helyzetéről beszélne, különös tekintettel a tizenévesek világnézetére, illetve azokra a társadalmi tényezőkre, amelyek azt alakítják. A középiskolai tanárok úgy látják, hogy az 1972-es KB-határozatból tükröződő megújulási szándék a gyakorlatban nem egészen úgy alakul, mint arra számítottak. S itt nem a gazdasági helyzetből fakadó gondokat róják föl, hanem egy bizonyos fajta kapkodást, amely ellen sem a pedagógus, sem a diák egyelőre nem sokat tehet, ám az ebből adódó tanári bizonytalanság már a gyereket sújtják, akik ezt érzik is. Alaposabban kell átgondolni az oktatásügy tennivalóit — nem kihagyva belőle az iskolákat. A tantervi reform eredményeként a diák jóval túlterheltebb a felnőtteknél — s hogy ez másként, jobban alakuljon, már nem pénzkérdés. Ha a mai fiatalok világos célt látnak maguk előtt, éppoly lelkesek, mint ahogy azt a felnőtt társadalom — általában neheztelve — elvárja tőlük. Adjuk meg tehát számukra az értelmes, kiegyensúlyozott hétköznapok lehetőségét és személyes példával segítsük világnézetük mindannyiunknak elfogadható alakulását. Szabó Gyula ezt az álláspontot képviseli mindenütt, ahol csak lehetősége adódik rá.

Kö. Zs.

Büszke sz ember a munkájára

/

Együtt élve a gyárral

M

a már flottul megy a gyártás, de a teljes körű rekonstrukció háromnegyed éve alatt, míg hajóról hajóra haladtunk, hol az egyik állt le, hol a másik, bizony rettentő nehéz volt. Lépni viszont kellett. A korábbi termékeket már nem nagyon tudtuk eladni. Ha a versenyből nem akartunk kiesni, márpedig nem akartunk, akkor nem töprengtünk a megújulással járó kellemetlenségeken, csak azt néztük, honnan — hová?

A Dunakeszi 3. számú Házgyár üzemvezetője, Alföldi Géza beszél így, amikor arról esik a szó, 'hogy a gyár alapítása óta mi volt a legszembetűnőbb változás. Ö ugyanis e gyár elkészültekor lépte át először itt a küszöböt, s azóta is ide jár, hűségesen, csakúgy, mint a népes törzsgárda többi tagja. Eredetileg gépésztechnikus. Amikor ide került, a vasszerkezeteket előállító gyárrészlegben dolgozott. Azóta átnyergelt — ahogyan ő mondja —, s jelenleg a homlokzati elemeket, nagy belső elválasztó falakat gyártó üzemnek a vezetője. Ez persze rengeteg tanulással járt, de megérte.

Munkatársaival együtt örömmel fogadta, hogy a felújítás, a termékszerkezet-módosítás után olyan paneleket készítenek ebben a gyárban is, amelyekből a korábbiaknál esztétikusabb,. kedvezőbb elrendezésű és alapterületű lakásokat lehet építeni.'" Az igaz, hogy sokkal drágábban. Ám roppant lényeges előnynyel: az ÉVM-rendeletnek megfelelően hőszigetelt ajtókat, ablakokat szerelnek be az elemekbe, az otthonok fűtésében, hosz- szú távon megtérül a magasabb költség a lakások gazdái számára. Az sem elhanyagolható, hogy gépesítéssel egy sereg munkafolyamatban ki lehet küszöbölni a rekonstrukció következtében a nehéz fizikai munkát s a munkavédelmi szempontok is fokozottan előtérbe kerültek.

Míg hallgatom, egyre inkább megerősödik bennem a itiár hamarabb kialakult gondolat: ez az ember együtt él, érez, lélegzik a gyárral. Éppen úgy, ahogyan a kollégái mondták róla. S politikai meggyőződésén kívül, ez is egyik oka lehet annak, hogy a gyári pártvezetőségben a szervező titkári feladatokat éppen rá bízta a párttagság, s talán ezért van az is, hogy a kommunisták nagyobb közössége, a városi pártbizottság soraiba választotta, már több mint egy évtizede. Közösségi ember. Igen ... És sóhajt hozzá, amikor sorolja, mi mindenféle pártfeladatai voltak, s vannak: munkabizottságok tagja, instruktor, információfelelős — a már említett titkárhelyettesi teendőkön kívül. A sóhajtásra is jön a magyarázat: mostanában valamelyest csökkentek a terhek, kevesebbet vállal, kevesebbet kap, jobb lett a munkamegosztás a pártvezetőségben.

Ehhez hozzá kell adni, hogy naponta a bejárók sorsában osztozik. Gödön lakik családjával, a maguk építette házban. Tanárnő felesége és autószerelő-tanuló nagyfia vonatoznak, ő a gyári busszal teszi meg az oda-vissza utat. Ha nagyon szorul a hurok, kocsival. Földerül markáns vonásokkal rajzolt arca, amikor a kertjéről beszél. A szőlő, a gyümölcsfák, az igen. Ott lehet igazán pihenni, a kertben. A zöldséges az asszony kedvence. Gondozottságban, terméshozamban semmivel sem marad el a házi versenyben.

Mielőtt kimondhatnám — magamban — a végkövetkeztetést, mármint azt, hogy Alföldi Gézának csupa öröm lehet az élete, megszólal:

— Egyik nap így, a másikon úgy. Vannak olyan gondjaink, amelyek miatt elkedvetlenedik az ember. Aztán, amikor látja, hogy mégiscsak jó lett, amit csinált, elmúlik az egész. Amíg ■az ember büszke tud lenni a munkájára, addig nincs baj. És mi, itt a gyárban, ilyenek vagyunk. És ha szót kapnék, ezt mondanám a kongresszuson is.

* B. I,

<