Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1985. FEBRUAR 1., CSÜTÖRTÖK Kettes mérce segített Anyagi akadály nem lehet £ Januárban — mint arról már írtunk — a Minisz- '/t tertanács határozata alapján kérdezőbiztosok kopog- f tattak városunkban is az időseknél. Nagykőrösön 3342 'f személy szerepelt a listákon, őket keresték fel a ta­ff nácsiak meg a mezőőrök. A kiválasztást kettős mér- ff ce diktálta: azokat az állampolgárokat keresték fel, akik ff már elmúltak hetvenöt évesek, illetve 2200 forintnál ff kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. A felmérés cél- 'f járói s a tapasztalatokról dr. Karay Kornélia hatósági í osztályvezetőt kérdeztük. Tömörkényben született Nyújtófa mint ipari remek — A Minisztertanács hatá­rozata a szociálpolitikai ten­nivalók teljes munkaprogram­ját adja. A felmérés közvet­len célja az volt, hogy a tár­sadalmi támogatásra szoruló családok helyzetét részlete­sebben is megismerjük, fel­tárjuk, s így, az életkörül­mények alapos ismeretében hozhassuk meg intézkedésein­ket. Kategóriák — Az is azonnal belátható, a bevezetőben említett kettős szempontra miért van szük­ség; a személyes jövedelem fontos ugyan, ám önmagában nem mérvadó, s az is más döntést igényel, ha megtud­juk, megtett-e mindent saját körülményei javítására a rá­szoruló. — Így több csoportba sorol­hatók az idősek. — Pontosan. Az elsőbe a rendkívül hátrányos körülmé­nyek között élők tartoznak, idősebbek 75 évnél, s jövedel­mük kisebb 2200 forintnál, vagy száz százalékos rokkan­tak. Városunkban számuk 304. — A második kategóriát a viszonylag rövid időn belül intézkedést igénylők alkot­ják, itt bonyolultabb a szem­pontrendszer, számuk összesen 539. — A harmadikba harminc­négyen kerültek, ök társadal­mi gondoskodást igényelnek, A KÖZPONTI gyógyszertár kollektívájából sokaknak hiányzjik egy ismerős arc. Dr, Rosenfeld Gyuláné huszon­nyolc munkában eltöltött év után ízlelgeti a nyugdíjasna­pokat. Emlékekkel teli, meg­hitt otthonában beszélgetünk életének fontosabb eseményei­ről. — Ebben a városban szü­lettem és nevelkedtem. Édes­apám jól ismert ügyvéd volt. Nekem az érettségim után nagy terveim voltak, gyógy­szerész szerettem volna lenni. Akkoriban egy lány taníttatá­sa nem volt olyan fontos, a kor szelleme mást diktált. Elég korán férjhez mentem Somló Imréhez, s így saját családi otthonom kialakítása lett a legfontosabb elfoglaltsá­gom. — A ránk váró nehéz időket legtöbben nem is sejtettük. A deportálás egész családomat érintette. A Patay utcai get­tóból rettenetes utazás után Auschwitzba érkeztünk. A hírhedt Mengele személyesen végezte a szelektálást, édes­anyám és kisebbik húgom egyenesen a gázkamrába ke­rült — ezrekkel együtt. Nap mint nap embertelen megaláz­tatások érték, sorsunk nem lehetett kétséges, a kémények­ből állandóan szállt a füst. — Nagyon sokat jelentett, hogy férjemtől pár soros írást kaptam, mely csodával hatá­ros módon jutott el hozzám. Óvott, védett és élni akarás­ra biztatott még ilyen körül­mények között is! Ez a pár ám ezt — például az étkez­tetést — önköltségi áron tud­ják igénybe venni. — A negyedik kategóriába azok a szerencsésebb idősek kerültek, akik nem is igényel­nek gondoskodást, s nem is szorulnak rá, mert biztosítva van a megfelelő életvitelük, s helyzetük megoldott. — A jelenlegi feltnérés ho­gyan tágította az eddigiek­ben is nyilván létező kört? — A felkeresettek között már eddig is tudtunk 603 idősről, akik valamilyen tá­mogatást kaptak. S az elő­zőekben ismertetett adatokon túl többet mond az, hogy 730 új igénylőnk lett. Kö­zülük rendszeres szociális se­gélyt 138, étkeztetést 23, nap­közis ellátást 4, házi szociá­lis gondozást 48, szociális ott­honi elhelyezést 6, úgyneve­zett közgyógyellátást 15 idős ember kért. Pénz van — A megnövekedett létszám okoz-e pénzügyi gondokat? — Anyagi akadálya nem le­het semmiféle kérésnek. A kormány határozata alapján a szükséges pénz rendelkezé­sünkre áll. Én a nehézségét másban látom: egy esetleges eljárás elronthat egy felszí­nesen jó szülő:—gyermek kap­csolatot. Volt és van rá ugyanis példa, miután a rá­szoruló gyermekei jövedelmé­sor kapaszkodó volt, és hihe­tetlen erőt adott ott a teljes létbizonytalanságban. — Hogyan sikerfiit elkerülni a legborzalmasabb véget? — SOK MŰLOTT a vélet­lenen. Már az is az volt, hogy nem kerültem az azonnal lik- vidálandók közé. Később sors­társaimmal bekerültem a gázkamrába is. Egy teljes na­pig álltunk ott. várva a meg­semmisülést. Ma sem tudom, hogy ez miért nem követke­zett be. Később újra bevago- níroztak bennünket, Bergen- bersenbe kerültünk, itt ruhát, facipőt kaptunk és gyárban dolgoztunk. Több német dol­gozó, főleg ennivalóval segített bennüket, ezek az emberek az életüket kockáztatták ezzel a tettükkel. — Itt szép számmal dolgoz­tak orosz nők is. Mindig meg­találták a módját, hogy ki­játsszák a szigorú őrséget, és segítségünkre legyenek. Űjabb és újabb állomások következ­tek, míg csontig soványodva, az átéltek után minden rette­netes megpróbáltatás volt, bi­zony sokan meghaltak útköz­ben is. München alatt egy tá­borban fejeződött be a borzal­mak sorozata, a velem együtt éíetben maradóknak. Amerikai katonák teremtettek számunk­ra emberi körülményeket. So­káig fel sem fogtuk, hogy a történtek ellenére élünk. — Hogyan került haza? — Lassan felszedtünk né­hány kilót, visszanyertük em­beri formánkat, testileg, lelki­leg erőre kaptunk. Egyre in­ról is beszerezzük az igazo­lásokat, a szülő visszakéri az igénylését — csak hogy ne maceráljuk a gyerekeit. — További nehezítő ténye­ző, hogy a szülőtartás, a gye­rektartással ellentétben, nem mindig megítélhető. Csak ak­kor lehet kötelezővé tenni, ha saját családi körülményei veszélyeztetése nélkül ez meg­oldható. Ám emellé téve azt, hogy a mai időseknek két- három gyerekük van, a sze­mélyenkénti kettő-ötszáz fo­rint már megoldaná idős anyjuk, apjuk helyzetét, lát­ható, hogy milyen nagyságren­dű a gond. Hetek alatt — Végeredményben Nagy­kőrös időseinek negyven szá­zaléka valamilyen szempont­ból támogatandó. Ez nagy arány? — Mivel ilyen felméréssel eddig nem foglalkoztunk, ne­héz a választ megadni. Mi most az adatok elemzése, ösz- szegzése után a felmérőbiz­tosok által kitöltött lapok alapján újra felkeressük a legjobban rászorulókat, s he­tek alatt elintéződik ügyük. S inkább ezt emelem ki — mondta dr. Karay Kornélia, a városi tanács hatósági osztá­lyának vezetője. B. O. Mozi Szirmok és virágok. Színes magyar film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Tekintetek és mosolyok. Szinkronizált angol film, fél 6-kor. kább erősödött bennünk a vágy, hogy hazajussunk, és megtudjuk, szeretteink közül kik maradtak életben. Mind­annyian pénzt, igazolványt és segítséget kaptunk az utazás­hoz. — Én egy hét alatt Buda­pesten voltam. Ott tudtam meg, hogy családomból csak a sógorom él. Mindenkim elpusz­tult, egyedül maradtam. Isme­rősöktől visszakapott fényké­pekről mutathatom meg csak az én volt családomat... Ké­sőbb sógoromhoz, dr. Rosen- feld Gyula ügyvédhez ismét férjhez mentem. 1956-ban, fér­jem halála után a gyógyszer- tár ismert akkori vezetője, Römer Lajos hívott nyári ki­segítő munkára. A munkába hamar beletanultam, s a kise­gítő időből 28 év lett. Később adminisztratív feladatokat is bíztak rám, sőt 15 évig szak- szervezeti bizalmiként is dol­goztam. A kollektíva bizalma nagyon jólesett, és én ennek legjobb tudásom szerint igye­keztem megfelelni. AZ EMLÍTETT fájdalmas előzmények után őszinte szív­vel mondhatom, hogy itt ta­láltam ..második” családra. Emberi és baráti szálak tet­ték szebbé az életemet, az, hogy hasznos lehetek mások számára, segített betölteni azt az űrt. melyet a közvetlen hozzátartozók hiánya jelen­tett. Már jó ideje ott bent so­kaknak csak „mamika” vol­tam. többen megtiszteltek bi­zalmukkal életük apró-cseprő örömeiben és gondjaiban. A A nehéz gazdasági helyzet megpróbáltatást jelent a kis­iparosoknak is. Az országban mindenfelé, így Nagykőrösön is több régi kisiparos van, aki a mostani körülmények között kénytelen volt otthagyni a szakmáját és más megélhetést keresni. Ezért nagy örömmel hallot­tam, hogy egy körösi épület- asztalos és bognármester Kecs­keméti utcai műhelyét állan­dóan fejleszti. Két alkalma­zottal és három tanulóval dol­gozik. Ebben az évben újabb két tanulót vesz fel. Díszítve Ellátogattam a korszerű gé­pekkel felszerelt tágas mű­helybe, ahol nyáron jó hűvös van, most pedig két nagy kályha ontja a meleget. Jelen­leg a Toldi Miklós Élelmiszer­ipari Szakközépiskola központi és Szolnoki utcai sütőüzeme részére készítenek akác- és kőrisfából nagyobb mennyisé­gű nyújtófát. Ezek nem olya­nok, mint a régi házi nyújtó­fák. Vastag hengeresek, csak a fogóik vékonyodnak el. Va­lóságos ipari remekek. A mester megmutatta a nyújtófákra kerülő díszítése­ket. Kérdéseinkre elmondotta, hogy Tömörkényben szüle­tett. Az asztalos és bognár szakmát tanulta ki, de a te­tőfedő, falburkoló és pvc-ra- gasztó munkákat is érti. Nagy­kőrösre 1948-ban jött, Balogh József asztalosmesternél volt Foghíjas volt a férfi terem­kézilabda Toldi Kupa mérkő- zéssoroaat 2. játéknapja. A ter­vezett 6 helyett csak hármat játszottak le a Tóldi-tórna- csarnokban. Nk. Öregfiúk—Nk. Kinizsi 22-22 (19-9) Az első játékrészben nagyon kemény, presztízsküzdelem folyt. Szünet után a konzer- vesek lendületesebben, az öreg­fiúk egykori NB Il-es techni­kájukat időnként felcsillantva játszottak. A döntetlen igaz­ságos. Nk. Kinizsi—Nk. Toldi DSIC 24-22 (12-8) A kinizsisek többnyire fiatal­fiatalok mindig méltányolták közismert jókedvemet és hu­moromat. Talán mindig széles körű érdeklődésem tartott meg lélekben fiatalnak. — Most hogyan telnek a na­pok? — Ráérősen kelek, sietnem már nem kell. Délelőtt házi­munkát végzek, tigyes-bajos. dolgaimat intézem több ked­ves ember segítségével. Imá­dok olvasni, rádiózni, kereszt- rejtvényt fejteni, de a tv-ben is minden érdekel. Bevallom, a délutáni pihenés lehetősége már jólesik. Ritka az a nap, hogy volt kollégák ne keres­nének vagy egész nap néma lenne a telefon. Régebben szí­vesen jártam el ismerősökhöz vagy rendezvényekre, ma már élvezem a nyugalmat, az ott­honomban töltött időt az em­lékeim között. A gyógyszertári közösséget természetesen időn­ként meglátogatom egy kis be­szélgetés ereiéig. Hosszú idő alatt kialakult tartalmas, em­beri kapcsolataink nem kell hogy megszakadjanak, ez fájó is lenne. Baki Miklósné gyógv- szertárvezető hivatalos bú­csúztatásomkor a kollektíva nevében annyi elismerő, ked­ves. meleg szót mondott, hogv meghatottság nélkül nem is tudtam hallgatni. — ÖRÜLÖK, hogy ennvi évig naponta helyt tudtam áll. ni vállalt munkakörömben, melyet nagyon szerettem és szívvel-lélekkel végeztem. Ennek kapcsán tartalmasán Is élhettem, de úgy, hogy én is sokat kaotam, hiszen a törté­nelem okozta sebeimre köz­vetlenül érezhető, őszinte em­beri szeretet és törődés volt a gyógyír. Szendrődi Judit segéd. 1950-ben megnősült, egy körösi lányt, Magyar Erzsébe­tet vette feleségül. Rövidesen önálló műhelyt nyitott, s ed­dig 26 tanulót nevelt ki. Kiskapuk — Az egyik segédem, Vincze Kálmán, 15 éve dolgozik ná­lam — mondta —, őt szemel­tem ki utódomnak. Ügy sze­retem őket, mint a gyerekei­met. Az egyik harmadéves ta­nulóm, Csalovszky Attila leg­utóbbi vizsgáján kitűnő osz­tályzatot kapott. A műhelyt megszeretve Győző nevű öcs- cse is hozzám jött tanulónak. Az idén újabb két tanulót ve­szek fel. — Van elég munkájuk? — Mindig. " — Mi a titka ennek a sike­res működésnek? — Sok mindenhez értünk. Anyagunk van bőven és be­csületes, jó munkát végzünk. — Az utóbbi időben milyen Az elmúlt hetek kemény időjárása miatt rosszul kez­dődött az esztendő a NEFAG körösi telepén. Elsősorban a rönkfeldolgozásban és rák­jaikat szerepeltették. A diá­kok szünet utáft feljavulva vezetést is szereztek, de a jó hajrában a gyáriak voltak eredményesebbek. Lajosmizsei KSE ifi— Albertirsai MTVSK 21-18 volt. A Nk. Toldi DSK—Szovjetek, Nk. öregfiúk—Tiszakécskei KSK és Albertirsa—Szovjetek mérkőzésekre utóbbi csapatok nem jelentek meg, a 2 ponto­kat 0:0-lal az elöl állók kap­ták. A Nk. Kinizsi góldobói: Bu­dai 14. Kerny 11, Mátrai 9, Tóth F. 4, Lázár 4, Konrád 4, Simon 1, Kovács A. 1. Nk. öregfiúké: Podhorszki 5, Tóth D. 5, Vikartóczki 3, Fülep 3, D. Kovács 2, Varsányi 2, Ber­talan 1, Deák 1. A Nk. Toldi DSK-soknál: Pusztai 7, Szelei 6, Csányi 4, Oláh 2, Hriagyel 2, és Farkas 1. Ez az állás: 1. Nk. öreftfiúk 4 3 1 — 83-45 7 2. Nk. Kinizsi 3 2 1 — 83-65 5 3. Nk. Toldi DSIC 4 8—2 81-75 4 4. Loiosmizseiifi 3 2 — 1 57-66 4 5. »" -rtirea 4 2 — 2 70-81 4 6. Tiszakécske 3 ----- 3 48-67 — 7. Szovjetek 3---------3 13-36 — Deák György igazgató meg­nyitó szavai után a Petőfi- sportcsarnokban másodszor került sor az általános iskolás leány teremkézilabda Petőfi Kupa villámtornára. Hat csa­pat 2x15 perces találkozókon mérte össze tudását. Lelkes küzdőszellem volt jellemző, és helyenként színvonalas a já­ték. Az 1. csoportban: Nk. Rákó­czi isk.—Inárcsi isk. 9-7 (4-3), Nk. Petőfi isk. I.—Nk. Rákóczi isk. 22-3 (12-2), Nk. Petőfi isk. —Inárcsi isk. 8-5 (3-3). A 2. csoportban: Abonyl Somogyi isk.—Ceglédi Mészá­ros isk. 10-7 (3-4), Cegléd—Nk. Petőfi isk. II. 11-2 (6-2), Abony —Nk. Petőfi II. 29-1 (13-0). A döntőben: Nk. Petőfi isk. —Abonyi Somogyi isk. 13-6 (8-1). A petőfisek (Török — Fehér 20. Zabodal 2. Koroknál 7, Mezei 12, Bényei, Kis, Papp, Halmi) megérdemelten tartot­ták itthon a vándorkupát. A 3—4. helyért: Cegléd—Nk. Rá­kóczi 11-2 (6-2) a rákóczisok legeredményesebbje Bállá Evg volt. 8 góllal. 5. Inárcs, 6. Nk. Petőfi II., közöttük a jobb gólkülönbség döntött. TÉRELVÁLASZTÓ Űj térelválasztót kapott a Petőfi iskola tornacsarnoka, így egy időben két testneve­lési órát vagy sportfoglalko­zást, edzést is lehet tartani, egymás zavarása nélkül. S. Z. kiemelkedő munkákat végez­tek? — Az Áfésznél, a Rákóczi iskolánál, az Arany János Tsz varrodájánál ajtókat, ablako­kat, redőnyöket, beépített szek­rényeket, pvc-padióragasztást és falburkolást végeztünk. Több magánszemélynek csi­náltunk kaput és ki sajtót, de dolgozunk Kecskemétre és Katonatelepre is. Az Arany Já­nos Tsz megbízásából oszlo­pot, szarufát és szőlőtám-be- rendezést készítünk és árusí­tunk. Vadászat — Mi a szórakozása? — A munka. Tagja vagyok a ceglédi vadásztársaságnak, ha egy kis időm van vadász- gatok, meg sertéseket nevelek és hizlalok — fejezte be a be­szélgetést Bánfy Sándor. Kopa László lapgyártásban okozott problé­mát a hideg. Elfagytak a rendszerek, s a kulcstevékeny­ség lelassulása értelemszerűen kihatott a termelés többi fá­zisára is. Öncllátoan Az építőipar részére 2 ezer zsalutáblát, a Szatmár, és a Budapesti Bútorgyárnak, vala­mint a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnak 3 ezer köbmétert meghaladó kárpitrámát, bel-, és külföldre (NSZK, Auszt­ria) összesen 16 ezer raklapot, a Vadex részére pedig 13 ezer darab nyulasládát készítettek januárban. A számok önmagukban nem sokat árulnak el, az itteni vezetők elmondták, a telep el­maradt az első hónapra le­bontott tervétől, de február folyamán mindenképp meg­próbálják behozni a kezdeti kiesést. A késztermékmenmyi- sóg kívánt szintre hozása, a termelés tempójának tartása mindvégig fontos feladat lesz, hiszen 50 ezer köbméter hen­geres fa feldolgozása nem. ke­vés munkával jár. Ennyi ugyanis az esztendőre terve­zett nyersanyagigény, amit 90 százalékos szintig önellá­tással biztosít a gazdaság. Eb­ből 4 ezer nettó köbméter bú­toralkatrészt, 5 ezer köbmé­ter ipari ládát, és egyutas raklapot, valamint 240 ezer darab normál raklapot szán­dékoznak legyártani. Az el­múlt év értékesítési nehézsé­geire emlékezve talán kissé nagyvonalúaknak tűnnek a fenti adatok, Lodor Lajos fő­mérnök a következőket fűz­te hozzá: — Igaz ugyan, hogy a rak­lapféleségek, és kárpitrámák esetében némileg visszaesett a kereslet, de a faipari termé­kek összességét tekintve a 85-ös évben fellendülést vá­runk a piacon. — Biztató tény erre vonat­kozóan, hogy üzemünknek je­lenleg sincs lekötetlen kapa­citása. Időközben számítanunk kell a termékszerkezet válto­zására, szerencsére kedvező feltételeket alakítottunk ki, hogy ehhez rugalmasan, gyor­san tudjunk igazodni. A ter­melés hatékonyabbá tétele ér­dekében elsősorban az anyag­takarékosság vonalán érhe­tünk el eredményeket. Ennek magyarázata, hogy meglehe­tősen magas anyagköltséggel dolgozunk, összes kiadásaink­nak legalább 60 százalékát ez teszi ki. csökkentésének mér­téke tehát a mi munkánktól függ. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: A kak­tusz virága. A szobaszínház­ban fél 8-kor: Árulás. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) Idő kellett az eszméléshez iiM Sporthír ekésbe Teremkéziiabda két helyen Kezdeti hátrány, jó kilátások Tartani kell a tempót A számok nem sokat mondanak

Next

/
Thumbnails
Contents