Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

1985. FEBRUAR 5.. KEDD Gitár­ás hegedűtök Ebben az évben lí millió forint érté* kű különíéle bőr­ipari terméket gyártottak Duna­keszin az Alagi Bőripari kisszö­vetkezetben. A különféle táskák és pénztárcák mellett mintegy hatezer darab fut­ball-labdát készí­tettek. Legújabb termékük a mű­bőrből készülő praktikus gitár- és hegedűtök. Képünkön Né­meth Ödönné „gyakorol” a he­gedűtokokon. Termelés* és kereskedelem egy kézben A jog - önmagában még kevés Rácsok, zárak, kilincsek I. Elzárni a konok bűnözőket Az ajtón nincs kilincs. Megnyomom a csengőt, mire az elektromos szerkezet halk berregéssel nyitja a zárat. Be­lépve kis előtérbe jutok. A portásfülke rácsos ablaka mö­gül az őr érdeklődve fürkész egy pillanatig, majd az igazol­ványaimat kéri. Hosszan ellen­őrzi a papírokat, azután telefo­nál. Rövidesen megérkezik a kísérőm, aki megmutatja, hol találom a parancsnok szobá­ját. Út közben kanyargós lép­csőkön, szűk folyosókon balla­gunk és rácsos ajtókon kapunk, bebocsátást. Három fokozat Különös világ ez, ahol sok ajtón nincs kilincs, s ahol meg több aj tón'rács van. Egy, a külvilágtól szigetként elzárt kis falu, a Váci Büntetés vég­rehajtási Intézet lakóinak éle­tevei ismerkedem.. Detiljén János alezredes, az intézet parancsnoka, látva jo­gi - tó j ekaza tlans águrna t, b ea va t A legfontosabb ismeretekbe. — Magyarországon a jogerő­sen elítéltek büntetésüktől füg­gően három fokozatban töltik -le a kiszabott időt. A legeny­hébb a jogház, oda kerülnek a ■gondatlanságból elkövetett vagy a kisebb bűncselekmé­nyekért elítéltek. A következő fokozat a börtön, ahová a szándékos és visszaeső elköve­tőket küldik. A legsúlyosabb a jegyház. Ilyen a váci is, amely azonban egy lényeges dologban különbözik a töobi hasonló intézettől: a bírósagok ugyanis elrendelhetik a bűnö­zőn úgynevezett szigorított őri­zetét is. Ez nem ítélet, hanem intézkedés, amelyet a társada­lommal konokul szembehe- lyezkedők ellen szab ki a bí­róság, s tulajdonképpen csak a szabadulás napján kezdődik. Az őrizetes ilyenkor nem ke­rül szabadlábra, hanem a fegy- ház területéről átköltözik egy másik részlegbe, ahol más sza­bályok érvényesek. A lényeg áronban az. hogy a szigorított őrizet viszonylag határozatlan időre szól. A jog úgy rendelke­zik. hogy ez legalább kettő, de legfeljebb ötesztendős bent- tartást jelenthet, a magatartás­tól függően. — Mi a különbség a fegy- házi és a szigorított őrizetesek­re vonatkozó szabályok kö­zött? Ördögi kör? — Sokféle, de csak egy alap­vető.. különbség érdemei emlí­tést, A szigorított őrizetes jó magaviselet esetén ideiglene­sen elbocsátható, ám ennek szigorú feltételei vannak. A bí­róság előírja például, hol kell dolgoznia és laknia, s a hiva­tásos pártfogó is rendszeresen figyelemmel kíséri a szabadu­lás utáni életét. Mi itt magunk között képletesen úgy emle­getjük ezt a helyzetet, hogy az elítélt hátára kötjük a rácsot. Mert elég csak egy botlás, s máris visszakerülhet az illető. — Gyakori ez az eset? — Fogalmazzunk úgy: nem ritka, Akik hozzánk kerülnek, azok kivétel nélkül többszörö­sen visszaesők, ikonok, bűnöző életmódot folytatók, tehát ne­hezen nevelhetők. Mert ne­künk nemcsak az izoláció a cé­lunk, bízunk abban is, mégis­csak sikerül ezeken az embe­reken hajlítani annyit, hogy szabadulásuk után nem kerül­nek újra összeütközésbe a tör­vénnyel. Meg kell hogy mond­jam, nincs könnyű dolgunk. Egyrészt ezek az emberek.már tíz-húsz évet töltöttek össze­sen különböző büntetőintáze- tekben, s ez azit jelenti, hogy a szabadulás náluk nem is kis megrázkódtatást okoz. Kapcso­lataik a külvilággal többnyire már megszakadtak, a család, a rokonok sem szívesen fogad­ják őket. Nagy gond, hogy nincs hol lakniuk. Sokan előbb-utóbb visszakerülnek hozzánk. — Ördögi kör! Hiszen, az ön szavait hallva úgy tűnik, mi­nél többet tölt , valaki börtön­ben, annál jobban elszakad a külvilágtól, s minél jobban meglazulnak kapcsolatai, an­nál nagyobb a veszélye, hogy ismét bűncselekményt követ el. Ezek szerint nincs kiút? Cédula a pénz — Kiút? A remény mindig él bennünk, hogy egyszer si­kerrel járnak erőfeszítéseink, hiszen a visszatérésnek a sza­bad életbe a társadalmi felté­telei is megvannak. Van rá példa, nem is egy. Ám az igaz­sághoz tartozik, hogy azok vannak kevesebben, akikben volt erő a változtatásra. De kérem, ismerkedjen meg sze­mélyesen is a börtönélettel... Újabb kísérőt kapok, ezúttal Körmendi Károly főhadnagy, nevelési szolgálatvezető vezet körbe az épületekben. — A szigorított őrizeteseket alapvetően két csoportra oszt­juk — avat be a nevelési fel­adatokba. — A rossz magavi- seietűek a földszinten vannak, akik viszont megtartják a sza­bályokat, s nincs velük gond, az emeleti részen kapnak el­helyezést. A kettő között nagy a különbség, hiszen a fentiek­nél nincsen őrség. A rendre magük az elítéltek vigyáznak, s viszonylagos ön­állóságukkal élve, különböző közösségeket hozhatnak létre. Működik például az ügyelete­sek, a sport- és a kultúrfele- lősök, valamint az egészség- ügyiek közössége: Itt majdnem olyan az élet, mint egy mun­kásszálláson. Ezzel az a cé­lunk, hogy segítsük a szabadu­lás utáni beilleszkedést. Betérünk a szigorított őrize­tesek üzletébe. Akárha csak egy kis faiu ■ vegyesboltjában járnánk: a polcokon sok áru, a vevők pedig — ézúttal az elítéltek — kosárral a kezük­ben állnak sorba a pénztárnál. Csak az a különbség, hogy itt nem forintokkal fizetnek, ha­nem kis cédulákkal. — Csaknem két éve vezet­tük be a börtönpénzt, amely sok gondtól szabadított meg minket — jegyzi meg Körmen­di főhadnagy. Felkeressük a könyvtárat is, amelyet elítéltek vezetnek és használnak. A tizenötezer kö­tetet a nyilvántartás szerint 573-an olvassák több-kevesebb rendszerességgel. A rádió és a televízió műsorainak egv részét is megnézhetik a zárkák lakói. Hogy mit, azt a parancsnok­ság hagyja jóvá. Régi hagyo­mányai vannak ezenkívül az oktatásnak is, az általános is­kola mellett gimnáziumot, vagy betanított munkástanfo- lyamot is végezhetnek a je­lentkezők.. Furucz Zoltán (Folytatjuk) Amióta a termelés és a ke­reskedés különvált, azóta té­ma a termelők és a kereske­dők érdekeinek összeegyeztet- hetetlensége, egymásra muto­gatása. Miért nem gyártanak olyat, amit el lehet adni? Kér­dezik az egyik oldalon, a vá­lasz a másik féltől: Miért nem azt adják el, amit gyártanak? A megoldás természetesen az lenne, ha kereskedőnek is megérné azt eladni és olyan áron, amit a termelő kínál. (Ismert példája ennek az úgynevezett jutalékos rend­szer, amelyben a kereskedő nem fix összeget kap az érté­kesítés lebonyolításáért, ha­nem az üzleti nyereségből egy bizonyos százalékot. Csak hát ami elvben szépen hangzik, már korántsem egyszerű a valóságban.) S az lenne a ter­mészetes, ha a termelő is egy­re inkább a vevő igényei sze­rint alakítaná ki termékeit. (Azokkal a funkciókkal ruhá­zom fel termékeimet, amelye­ket a piac megfizet. S csak azokkal, s nem többel, sem kevesebbel — mondja ki az értékelemzés tudománya. Elv­ben persze iparvállalataink el­sajátították, de a gyakorlat­ban mekkora nagy a különb­ség a között, hogy fejlesztge­tünk-e avagy tudatosan fej­lesztünk? S mindig találunk kifogásokat: háttéripar, rugal­matlanság ...) Egy harmadik megoldás az egymásra muto­gatás megszüntetése érdeké­ben, ha a termelés és a ke­reskedés feladatai ismét egy kézben összpontosulnak. Míg 1930-ban 120 termelő, illetve szolgáltató vállalat rendelke­zett önálló külkereskedelmi joggal, ma 250. Ezenfelül egy-egy konkrét ügylet lebo­nyolításához esetenkénti en­gedélyeket is kaphatnak a vállalatok a Külkereskedelmi Minisztériumtól. Mérnök és üzletember? Néhány sor az MSZMP KB 1977. október 20-i határozatá­ból: „Az eddigieknél szélesebb körben szükséges exportjogot adni azoknak a termelőválla­latoknak, amelyek kialakult, egyedi exportprofillal ren­delkeznek és termelésük jelen­tős hányadát exportálják.” Annak érdekében, hogy a jog elősegítse az adott vállalatnál a termelés műszaki színvona­lának növelését, a termékszer­kezet korszerűsítését, azaz a külföldi piacokon a jó minő­ségű, versenyképes termékek­kel való megjelenést. A közvetlen joggal rendel­kezők többsége gépipari vál­lalat. Ami nem véletlen. To­vábbá az sem, hogy azoknak a vállalatoknak a nagyobb ré­sze, amelyek a közelmúltban gépipari exportfejlesztő-hitelt kaptak, rendelkeznek önálló külkereskedői joggal! Szá­mukra ugyanis a külfödi piac­cal való közvetlen kapcsolat Szeszárusítás hajnalban Egy tízezer forintos bírság Elszomorító statisztikák mu­tatják. hogy a szeszes ital fo­gyasztása emberi tragédiákat okozhat a munkahelyeken. A reggeli szeszárusítási tilalom éppen azért van érvényben, hogy a gyengébb akaraterejű dolgozók munkába menet ne ihassanak, alkoholos befolyá­soltság alatt ne válhassanak a gépek mellett ön- és közveszé­lyessé. Magától értetődik, hogyha mégis akad olyan ivóhely, amelynek vezetője fittyet hány az említett rendeletre, annak forgalma ós haszna reggelen­ként megsokszorozódik. Mono- ron Konkoly István a Mátyás király úti falatozójában — egy bejelentés szerint — már reg­gel fél négykor mérte a tö­mény szeszt, a bort és a sört a bejáró dolgozóknak, mit sem törődve azzal, hogy nagyon sok ember illuminált állapot­ban indul tőle a munkába. A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottsághoz küldött bejelentés írója még azt is tudni vélte, hogy Konkoly István a helyi hatóságok tudtával műveli fel­háborító cselekedetét. A Pest megyei Tanács keres­kedelmi felügyelősége a beje­lentés nyomán vizsgálatot indí­tott, s megállapította, hogy a magánkereskedő hajnali öt óra­kor valóban árusítja a szeszt, s egyéb szabálytalanságokat is elkövet. A szabálysértési eljá­rás eredményeként Konkoly Istvápt tízezer forintos bírság­gal sújtották. S ha valaki azt gondolná, hogy a magánkereskedő a ha­szonból ezt az összeget kÖny- nyedén kifizette és folytatni fogja a hajnali italmérést, ak­kor érdemes a kereskedelmi felügyelőségnek a népi ellenőr­zési bizottsághoz írott levelé­ből idézni: „Felhívtuk a helyi tanács szakigazgatási szervé­nek figyelmét a folyamatos el­lenőrzésre, szükség esetén a magánkereskedő jogosítványá­nak visszavonására a folyama­tosan elkövetett szabálysérté­sek miatt, mivel a szeszrendel­kezések be nem tartása miatt a helyi tanács már pénzbírság­gal sújtotta.” Az utolsó szavak egyébként szertefoszlatják azt a feltéte­lezést, hogy a helyi illetékesek szemet hunytak volna a társa­dalmi érdeket sértő cselekmény felett. De megmarad tanulság­nak az a tény, hogy a törvény- szegő magatartás olyan látsza­tot teremthet, amely árnyékot vet a helyi hatóságokra is, megrendítheti a becsületes többséget alkotó lakosság irán­tuk táplált bizalmát, ezért kell hát törvényeink szellemében határozottan fellépniük. Cseri Sándor nemcsak az értékesítés, ha­nem az információszerzés szempontjából is létkérdés. Nem egy fórumon fogalmaz­ták már meg, többnyire mű­szakilag bonyolult termékeket gyártó iparvállalatok vezetői, hogy a külkereskedelmi szak­emberképzés nem ad olyan műszaki, mérnöki ismereteket, amelyeknek birtokában az üz- lekötő egyenrangú partnere lehetne a külföldi cég műsza­ki, mérnöki ismeretekkel is rendelkező, ám kereskedői vé- nájú szakembereinek. A Monori Mezőgép Vállalat 1985. január 2-től rendelkezik önálló külkereskedelmi joggal. Hús- és baromfiipari gépek, berendezések, komplex tele­pek eladására vállalkozhatnak. (Saját gyártmányaik 90—95 százalékát már korábban is exportálták.) A vállalat dol­lárbevétele 1981-ben 50 mil­lió forintnyi, 1982-ben 100 millió, majd ’83-ban 150 mil­lió forintnyi volt. (Tavaly húsz százalékkal elmaradtak a tervezettől.) Ez adott alapot ahhoz, hogy egy esztendeje önálló külkereskedelmi jogért folyamodjanak, no és az a fel­ismerés, ha közelebb kerülnek a piachoz, még tovább tudják fokozni a külföldi eladást. A vállalat termékszerkezetét a saját fejlesztési tevékenységén túl holland és nyugatnémet licencia megvásárlásával és honosításával tette exportké­pessé. Együtt vagy külön — Külkereskedelmi irodán­kat tavaly az utolsó negyed­évben kezdtük el szervezni — mondja dr. Sándorffy László, a vállalat igazgatója —, ma 10-en dolgoznak itt, és 15-re növeljük a létszámot. Koráb­ban nem hozhattuk létre az apparátust, hiszen egy még csak kért, de meg nem kapott engedélyre kockázatos lett volna. Az iroda a külkeres­kedelemmel kapcsolatos vala­mennyi feladat mellett a bel­földi marketing tevékenységet is ellátja. Mi az alapvető különbség egy saját iroda és egy megbí­zott külkereskedelmi cég kö­zött? Szemléletbeli. — Egy termelővállalat kül­kereskedelmi irodájának lét­kérdés, hogy a saját termékeit eladja. Nálunk például két- három millió dolláros tételen múlhat exporttervünk teljesí­tése. Egy nagy külkereskedel­mi vállalat viszont, ha nem tudja teljesítem az egyik megbízást, de teljesít helyette egy másikat, összességében pozitív mégleget zár. S a. nyakunkon maradt gépek miatt csak a termelő feje fáj. Csakhogy, amíg egy külke­reskedelmi vállalat neve ön­magában is garancia lehet a külföldi partner előtt, az pél* dául, hogy Monori Mezőgép, esetleg nem mond semmit. — Bár megkaptuk a jogot a saját értékesítéshez, természe­tesen nem minden esetben kívánunk élni vele. Azokban az országokban, ahol a komp­lex külkereskedelmi vállalat saját irodákat tart fenn, velük közösen lépünk fel továbbra is. Saját jogon elsősorban a külkereskedelmi vállalatok számára fehér foltokat jelen­tő, fejlődő piacokra igyek­szünk betörni; Afrika déli ré­széről például már visszajel­zések is érkeztek ajánlataink­ra. Az egyedi eladások mellett szeretnénk állandó külföldi partnereket is találni a közös piaci tevékenységhez. Tőke­erős, házikereskedést folytató cégekkel, tervezőmérnöki iro­dákkal vettük fel a kapcsola­tot.., Csökken a kockázat A Monori Mezőgép Vállalat piacpolitikai elképzelései ter­mészetesen hosszabb távra szólnak. Konkrét eredményeik igen sok mindentől függnek, s egy-egy még meg nem kö­tött szerződés ismertetésével üzleti titkokat sérthetnénk meg. De hiszen hivatalosan még csak január másodikától — azaz alig egy hónapja — rendelkeznek a joggal az ön­álló külföldi piaci munkához. A jog azonban önmagában még nem biztosítja a haté­kony külkereskedést, csupán a feltételeket teremti meg a, termelés és az értékesítés ösz- szehangolásához. Elképzelhe­tő-e, hogy egy év múlva a Monori Mezőgép visszaadja e „lehetőséget”, mondván, nem tudtak élni vele? Annak elle­nére, hogy évente 20—25 vál­lalat közül egy-kettővel bi­zony ez is megesik, dr, Sán­dorffy László szerint az ő ese­tükben azért sem képzelhető el, mert: az export fokozása továbbra is alapvető felada­tuk. S ha közvetlen informá­ciókat nyerhetnek a piacról, a tárgyalásokon a legképzet­tebb szakembereik is részt vesznek, nem hogy nőne vál­lalkozási kockázatuk mértéke, hanem csökkenni fog. Eller Erzsébet Elektronizálás Közúti járműgyártás Az elektronika hazai jármű- gyártásban való alkalmazásá­nak lehetőségeiről és főbb fel­adatairól tanulmányt készített a közelmúltban egy szakértői bizottság. Az OMFB — a ta­nulmányban javasolt korsze­rűsítések támogatására — ku­tatási-fejlesztési pályázat ki­írását tervezi. A világpiacon megjelenő gépjárműveknek ma már sok­rétű követelményeknek kell megfelelniük. A gazdaságosság és a takarékosság mellett egy­re fontosabb szempont a biz­tonság, a megbízhatóság, vala­mint a környezétkímélő üzem­mód. Az elektronika térhódí­tása és fejlődése lehetővé tet­te, hogy ezeket az igényeket nagv sorozatban, kedvező áron előállított elektronikus beren­dezések beépítésével elégítsék ki. Mód nyílik például a mo­toron túl az egész hajtáslánc (motor, erőátviteli szervek, nyomatékváltó, differenciálmű, futómű) üzemének folyamatos mérésére, értékelésére és ve­zérlésére éppen úgy, mint a különböző kényelmi eszközök (például a ldimatizálást szol­gáló berendezések) elektroni­zálására. Az elektronikus esz­közökkel a jármű — és a jár­művezető — mindenkori álla­pota menet közben ellenőriz­hető, szabályozható, és haté­konyabb, gazdaságosabb, kor­szerűbb üzemeltetés érhető el. Az adottságokat, a gyártási­fejlesztési hagyományokat fi­gyelembe véve, valamint az említett követelményeket szem előtt tartva a tanulmány szer­zői a hazai járműgyártás elekt­ron! záci ójának több lehetséges területét is kiemelték. Ilyen a motorok gazdaságos üzemeltetését segítő elektroni­kus vezérlés — például az elő- gyújtás-szabályozás, a hajtás­vezérlés, az optimális üzem* anyagkeverék kialakítása —, vagy a járművek közlekedés- biztonságát szolgáló eszközök (mint a csúszásmentes féksza­bályozás) beépítése. Külön mérő és ellenőrző berendezé­sekkel figyelemmel kísérhető a gépjárművek egész üzemme­nete. és további mikroelektro­nikai eszközökkel megoldhatók -az olyan szolgáltatások is, mint a szellőzés és a fűtés. Az elképzelések szerint a járműgyártás ilyen jellegű korszerűsítése részben a ha­zai kutatásfejlesztésen, rész­ben a licencvásárláson, vala­mint ezek kombinált hasznosí­tásán alapul majd. Az OMFB szakemberei e folyamat meg­gyorsítására és támogatásá­ra évenkénti kutatásfejlesztési pályázati rendszer kialakítá­sán dolgoznak, amelynek eíső kiírására a tervek szerint, még ebben az évben sor kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents