Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
1985. FEBRUAR 5., KEDD A genfi leszerelési konferencia újabb ülésszaka Gyakorlati intézkedések szükségesek A genii leszerelési konferencia munkájáról nyilatkozott a Moszkovszkije Novosz- tyi című, több nyelven megjelenő hetilapnak Viktor Isz- raeljan, a tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség vezetője. A negyven állam részvételével tevékenykedő nemzetközi fórum újabb ülésszaka kedden kezdődik Géniben. Viktor Iszraeljan szerint a leszerelési konferencia működésének eddigi legsikeresebb időszaka a hatvanas és a hetvenes években volt. A tanácskozás akkor igen hasznos munkát végzett olyan fontos nemzetközi dokumentumok előkészítésében, mint az' államok űrkutatási tevékenységének és a világűr hasznosításának elveit rögzítő szerződés, az atomsorompó-szerző- dés, a tengerek és óceánok mélyének fegyvermentesítésére vonatkozó megállapodás, a természeti környezet katonai célú befolyásolását megtiltó egyezmény. A sokoldalú genfi tárgyalások egyik legfontosabb eredménye lett, hogy kialakult az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek tiszteletben tartása mellett folytatott leszerelési tárgyalások mechanizmusa. A hetvenes ' évek végén megtorpanás következett be a leszerelési konferencia munkájában — mutatott rá a szovjet küldöttségvezető. — Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei 1978 óta a legcsekélyebb hajlandóságot sem mutatják arra, hogy komoly tárgyalásokat folytassanak a tanácskozás napirendjén szereplő kérdésekről. Viktor Iszraeljan szerint Andrej Gromiko és George Shultz genfi találkozója reménykeltő eredményeket hozott a leszerelési konferencia szempontjából is. Az a tény, hogy a külügyminiszteri találkozóról kiadott közös nyilatkozatban a két legnagyobb nukleáris hatalom most első ízben nyilvánította közösen egyik legfőbb céljává a nukleáris fegyverzetek felszámolását, kedvező légkört teremt a tanácskozás számára. Azt persze ma még senki nem állíthatja biztosan, hogy a leszerelési konferencián folytatott tárgyalásokat Washington nem próbálja meg ismét a kaNakaszone engedményre kényszerült Viták a japán parimentben Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök valamelyest engedett az ellenzék nyomásának, s ennek következtében hétfőn — négynapos szünet után — felújítottá munkáját a japán parlament. A kormányfő ugyanis reményét fejezte ki, hogy a szigetországi katonai kiadásokat sikerül a bruttó nemzeti termék 1 százaléka alatt tartani. Az ellenzéki pártok — mint Ismeretes — a múlt hét közepe óta bojkottálták a törvényhozás jelenlegi ülésszakát, mir vei Nakaszone egyértelműen jelezte: érvényteleníteni kívánja a fegyverkezési ráfordítások nagyságával kapcsolatos — 1976-ból származó — korlátozást. Ezzel összefüggésben azt hangoztatta, hogy az 1 százalékos korlát már az 1985 áprilisától kezdődő pénzügyi évben rendkívül nehezen tartható be. A bojkott közvetlen okay4z volt, hogy határozottan elutasította az ellenzék vezető erejének számító Japán Szocialista Párt azon követelését: kormánya minden körülmények között tartsa tiszteletben a csaknem kilenc évvel ezelőtt elhatározott korlátozást. tonai fölény megszerzésére tett kísérleteinek fedezésére felhasználni. A Szovjetunió a maga részéről a szocialista közösség más országaival együtt — és szorosan együttműködve az el nem kötelezett államokkal — továbbra is a fegyverzetek korlátozását, a leszerelést szolgáló gyakorlati intézkedések mielőbbi kidolgozásán munkálkodik. Az SZKP küldöttsége Párizsba utazott A Francia Kommunista Párt vezetőségének meghívására Párizsba utazott az SZKP küldöttsége, hogy részt vegyen az FKP XXV. kongresszusán. A delegációt Mihail Szolomencev, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bizottság elnöke vezeti. Tagjai Vagyim Zagla- gyin. az SZKP KB tagja, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese és T. I. Zsdanova, a leningrádi városi pártbizottság titkára. Reagan költségvetési tervezete a kongresszus előtt Rekordesszegek Reagan elnök hétfőn a kongresszus elé terjesztette az 1986- os pénzügyi évre szóló költségvetés-tervezetet. A költségvetés „szelektív, egyéves befagyasztást” rendelne el a legtöbb szociális jellegű kiadásra — ezek egy részét jelentősen csökkentené, vagy teljeset! meg is szüntetné —, de ugyanakkor az ideihez képest tovább emelné a katonai kiadásokat, amelyek újabb rekordmagasságba kerülnének. A katonai kiadások növelését Reagan egyebek között azzal indokolja, hogy „a tiszteletreméltó erő helyzetéből” kell részt venni az eljövendő fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. A katonai beszerzések listáján egyebek között 48 új MX- rakéta szerepel. A kongresszus korábban 21 ilyen rakéta építését zárolta —, a költségvetés a zárlat feloldását is előirányozza. Az úgynevezett hadáTitkos francia—amerikai megállapodás Számítógépek katonai célokra Hétfőn, több francia Jaj> — a Wetcsáöy című amerikai napilap cikke alapján — hírt ad arról, hogy 1978-ban titkos megállapodás jött létre az Egyesült Államok és Francia- ország között. E megállapodást még Jimmy Carter és Giscard d’Estaing elnökök kötötték az amerikai elnök párizsi látogatásakor. De az csak 1982 augusztusában lépett hatályba. E titkos megállapodás lényege az volt, hogy az Egyesült Államok rendkívül fejlett számítógépeket bocsát Franciaország rendelkezésére a francia nukleáris, erők fejlesztésire, Franciaország pedig szorosabban együttműködik, a NA- TO-val. Az amerikai számítógépeket azonban csak 1982 augusztusában szállították le Francia- országnak, mert Reagan elnök hivatalba lépése után elhalasztotta azok szállítását mindaddig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy Franciaország szilárdan támogatja-e a PersWrag-rakéták nyugat-európai telepítését. Daniel Ortega nyilatkozata Ismét növekedett a veszély szati. védelmi kezdeményezés céljaira a jelenleginek mintegy háromszorosát, 3,7 milliárdot kér a Pentagon, amely 48 új B—1 hadászati bombázót, egy új Trident tengeralattjárót és sok más egyéb fegyvert akar az új pénzügyi évben hozzáadni az amerikai fegyvertárhoz. A szociális kiadások megnyirbálása kiterjed az iskolai étkezési programra, a főiskolai ösztöndíjakra — bár a kormány mindkét területen csak a közepes kereset alsó határát meghaladó családoktól akarja megvonni a kedvezményeket. Csökkentik az oktatási előirányzatokat, megszüntetik az állami szakmai átképzés rendszerét, csökkentik a szegények ingyenes orvosi kezelésére fordított összegeket, az öregkori betegségbiztosításnál pedig az orvosoknak, kórházaknak fizetendő összeget, növelik a betegek részesedését egyes költségek fedezéséből. Csupán ez az egyetlen intézkedés ötvenmillió idős ember helyzetét nehezítheti meg. A farmereknek nyújtott ártámogatást kétmilliárddal akarják csökkenteni jöyőre. Ä külföldi segélyprogramban folytatják a katonai segélyek folyósítását az Egyesült Államok számos partnerének. Az új tervezet a kiadásokat 973.7 milliárd dollárban szabja meg, ez másfél százalékos emelkedés, kisebb, mint az inflációs ráta. A bevételek 793.7 milliárdot tennének ki, a deficit 180 milliárd. A katonai kiadásokra előirányzott összeg 313.7 milliárd, az inflációt leszámítva 5,9 százalékkal több, mint jelenleg. A Reagan-kormányzat azt fontolgatja, hogy katonai úton oldja meg a közép-amerikai konfliktust — jelentette ki Daniel Ortega nicaraguai államfő a The New York Times című amerikai lapnak adott interjújában. Ortega hangsúlyozta: ismét növekedett az a veszély, hogy az Egyesült Államok közvetlenül, katonailag avatkozik be Nicaraguában, a sandinista kormány megdöntése érdekében. Egyebek között ezt támasztja alá az a tény, hogy a közeljövőben nagyszabású amerikai—hondurasi hadgyakorlatok kezdődnek a nicaraguai határ közvetlen közelében. A Honduras területén rendezendő amerikai hadgyakorlat tulajdonképpen a Nicaragua elleni intervenció főpróbája — jelentette ki Managuá- ban Bayardo Arcé, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Frönt (FSLN) országos vezetősége végrehajtó bizottságának koordinátora. A hadgyakorlat ürügyén az Egyesült Államok több száz harckocsit vont össze Nicaragua határai mentén. Ezeket a fegyveres beavatkozás begyakorlása során vetik be. Ezzel egy időben Washington akadályozza a Contadora-csoport országainak erőfeszítéseit, elutasítja a válság tárgyalásos rendezését. Az agresszió veszélye megköveteli, hogy a nicaraguaiak tömegesen vegyenek részt a honvédelem erősítésében — mutatott rá Arcé. Ebben az esztendőben döntő csapást kell mérni az ellenforradalomra, s fel kell készülni az amerikai intervenció visszaverésére. Megbénult a A svájci teherautósok hétfőn megbénították a forgalmat az ország határátkelőhelyeinek többségénél. A képen úttorlaszként szolgáló kamionok, előttük sztrájkoló vezetőik. Jelentős harcok az iraki—iráni frontvonalon Olajszállító bajét ért találat Az iraki légierő újabb „nagyméretű tengeri célpont” ellen intézett támadást hétfőn Harg iráni olajkikötőtől délre — jelentette be Bagdadban az iraki katonai szóvivő. A célpont a Fairship görög olajszállító tartályhajó volt. A görög tengeri kereskedelmi minisztérium közleménye szerint a huszonhat tagú személyzet A SZOVJETUNIÓ, az Egyesült Államok és Nagy-Britan- nia 1945. február 4. és 11. közötti krími konferenciájának határozatai fontos szerepet játszottak a hitleri Németország és a militarista Japán szétzúzásában, a háború utáni demokratikus rendezésben. Együttműködésük bizonyította, hogy egy olyan tragikus pillanatban, amikor az egész emberiséget a fasiszta rabság fenyegette, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia számos nehézség és véleménykülönbség ellenére egyesíteni tudta erőfeszítéseit a Hitler-ellenes koalíció keretein belül, és szoros, évről évre erősödő katonapolitikai és diplomáciai együttműködésre volt képes. A jaltai egységhez vezető út azonban hosszú és nehéz volt. Az 1945 elejére kialakult katonai és politikai helyzet egy újabb, az 1943-as teherá- nihoz hasonló legfelsőbb szintű találkozó mielőbbi összehívását követelte. „Németország szétzúzásához szükségünk van a Szovjetunió támogatására. Rendkívüli mértékben rászorulunk a Szovjetunióra, az európai háború befejezése után a Japánnal folytatott háborúban” — mondja az az „emlékeztető", amelyet az amerikai kormányszervek készítettek az elnök számára 1945 januárjában, a krími konferencia előtt. S vaíóban, a háborúban már addig is a Szovjetunió viselte a döntő terheket. A fasiszta német hadsereg személyi állományának 73 százaléka, harci technikájának háromnegyede a szovjet—német arcvonalon pusztult el. Az Egyesült Államok és Anglia vezető köreinek figyelembe Egyenes út a potsdami megállapodáshoz A jaltai találkozó jelentősége kellett venniük a közvélemény széles köreinek háborúellenes és szovjetbarát hangulatát, mely követelte a közös ellenség elleni egyeztetett tevékenységet. Az új találkozó politikai és szervezeti előkészítése 1944 júliusában kezdődött. A Szovjetunió javaslatára a konferencia helyéül a Krímet választották. 1945. január 12-én a kitűzött határidő előtt a Baltitengertől a Kárpátokig húzódó széles arcvonalon támadásba lendültek a szovjet csapatok. Berlin irányában 500 kilométert nyomultak előre, február 1-én Küstrin térségében elérték az Oderát. A hitleri birodalom fővárosa mindössze 60 kilométerre volt. Később a konferencia során Churchill „mély háláját és elragadtatását fejezte ki amiatt a segítség miatt, amelyet a Vörös Hadsereg tanúsított támadásával.” Február 3-ra virradó éjjel az Egyesült Államok és Anglia vezetői számos politikai és katonai személyiség kíséretében tanácsadókkal és tolmácsokkal repülőgépén a Krímbe indultak. Február 4-én megérkezett Jaltába Sztálinnak az élén a szovjet tárgyaló küldöttség is. A konferencia katonai tárgyalásokkal kezdődött. Megállapították a teljes egyetértést a közös katonai hadműveleteket illetően a náci Németország elleni háború befejező szakaszában. A fő kérdés azonban már az volt, hogy mi legyen Németországgal annak teljes veresége után, és hogyan rendezzék be a háború utáni világot. AZ EGYEZTETETT politikai és gazdasági elvek, amelyeket a Németországhoz való viszony megalapozására lefektettek, előirányozták az ország demilitarizálását, demokratizálását és nácitlanítását. „Megmásíthatatlan célunk — jelentették ki a három szövetséges nagyhatalom legfelső vezetői — a német militariz- mus és nácizmus megsemmisítése, és olyan biztosíték megteremtése, hogy Németország soha többé ne zavarhassa meg a világ békéjét.” A konferencia figyelmet fordított a Németország megosztására tett angol-—amerikai javaslatokra. Anglia és az Egyesült Államok ekkor még Németország maximális meggyengítésére törekedett, bár egyesek már akkor azt tervezték, hogy Németország__katonai és gazdasági potenciálját meg kell őrizni. A Szovjetunió sohasem azonosította Hitler klikkjét a német néppel. A Szovjetunió, álláspontjának köszönhetően a krími konferenciát követően Németország széttagolásának kérdését levették a napirendről. 1945. május 9-én Sztálin győzelmi felhívásában kijelentette: „A Szovjetunió diadalt ül, ám nem akarja Németországot sem széttagolni, sem megsemmisíteni.” A szovjet küldöttség javaslatára megvitatták a német jóvátétel kérdését, mely különösen fontos volt a Szovjetunió számára, hiszen hatalmas ember- és anyagi veszteségeket szenvedett. Emellett aláírtak egy különleges jegyzőkönyvet, amelyben kifejtették a jóvátétel elveit, és a jóvátétel egyeztetett szovjet— amerikai formuláját. Éles vitát váltott ki a lengyel probléma, amellyel a nyolc plenáris ülés közül haton foglalkoztak, és amely a külügyminiszterek csaknem minden tanácskozásán előkerült. A Szovjetunió következetesen síkraszállt azért, hogy Lengyelország független demokratikus államként, igazságos határok között szülessen újjá. 1945. január 4-én közölte, hogy elismeri az Ideiglenes Lengyel Kormányt, és felvette vele a diplomáciai kapcsolatokat. Ez a fontos döntés történelmi fordulópont volt a két ország közötti kapcsolatokban, megfelelt mindkét fél alapvető érdekeinek. A konferencia résztvevői megállapodtak a távol-keleti kérdésekben. Megvizsgálták a Szovjetunió Japán elleni had- balépésének politikai és területi feltételeit. A kormányfők jóváhagyták a felszabadított Európáról szóló nyilatkozatot, amely előirányozta politikájuk egyeztetését, közös erőfeszítéseiket a felszabadított Európa politikai és gazdasági problémája megoldására, a demokratikus elveknek megfelelően. Az elért döntések és megállapodások a felek érdekeinek figyelembevételén és egyensúlyán alapultak, kompromisszumos és kölcsönösen elfogadható jellegűek voltak. A szovjet küldöttség az ag- resszorok mielőbbi szétzúzásának érdekeitől, és a világbéke megszilárdításától vezettetve a partnerek számos kívánságának elé ment. Ilyen szellemben igyekeztek tevékenykedni a nyugati küldöttségek is. Az egyhangúlag elfogadott nyilatkozat zárórészében hangsúlyozták: „Csak a három ország és az összes béke- szerető népek közötti állandó és egyre erősödő együttműködés és kölcsönös megértés útján valósítható meg az emberiség legmagasztosabb törekvése: a szilárd és tartós béke .. " Á KRIMI KONFERENCIA mintegy továbbadta a politikai realizmus és a konstruktív együttműködés stafétabotját az őt követő sokoldalú diplomáciai fórumnak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A konferencia határozataitól egyenes út vezetett a potsdami megállapodáshoz, a Szovjetuniónak, Lengyelországnak, az NDK-nak és Csehszlovákiának az NSZK val kötött szerződéseihez, és végül az európai biztonsági és együttműködési tanácskozás záróokmányához. Andrej Sztyepanov, a történelemtudományok doktora sértetlen, az anyagi kár azonban jelentős. Az üres tartályhajó az Egyesült Arab Emírségekből Harg olajkiköto felé tartott. Az iraki főparancsnokság legutóbbi közleménye szerint az iraki erők vasárnap iráni ellentámadást vertek vissza. A harcokban kétszáz iráni katonát tettek harcképtelenné, és jelentős a sebesülték száma is. Iraki harci gépek és helikopterek a hadijelentés szerint a Maisan térségében és a Bist- rától keletre lévő iráni csapatösszevonásokat támadtak. Az ÍRNA iráni hírügynökség megerősítette, hogy a front különböző szakaszain jelentős harcok folynak. Az iráni forrás szerint a harcokban 250 iraki katonát tettek harc- képtelenné. A front déli szakaszán, az Arvand folyó körzetében több tűzpárbaj zajlott le. Számos megerősített iraki állást semmisítettek meg, és jelentős veszteséget okoztak az ellenségnek mind katonákban, mind harci technikában. Az iraki légierő az ÍRNA beszámolója szerint Abadan és Horramsahr iráni városokat lőtte. Csak röviden. az ENSZ főtitkára felszólította a ciprusi görög és török közösség vezetőit, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely nehezítené a ciprusi probléma megoldásának keresését. Az ENSZ ciprusi tevékenységéről közzétett jelentésében a világszervezet főtitkára hangsúlyozta: ft a megvan a jó szándék, lehetséges a probléma átfogó rendezése. ÜJ-DELHIBEN kényszerszabadságra küldték a hadügy-, illetve a pénzügyminisztérium egy-egy osztályvezetőjét, mert munkatársaik belekeveredtek a kémügybe — jelentették hétfőn az úi-delhi lapok. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hétfőn elutasította azokat a javaslatokat, amelyeket Fidel Castro tett a két ország kapcsolatainak megjavítására.
