Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

1985. FEBRUAR 5., KEDD A genfi leszerelési konferencia újabb ülésszaka Gyakorlati intézkedések szükségesek A genii leszerelési konfe­rencia munkájáról nyilatko­zott a Moszkovszkije Novosz- tyi című, több nyelven meg­jelenő hetilapnak Viktor Isz- raeljan, a tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség vezetője. A negyven állam részvételével tevékenykedő nemzetközi fórum újabb ülés­szaka kedden kezdődik Géni­ben. Viktor Iszraeljan szerint a leszerelési konferencia műkö­désének eddigi legsikeresebb időszaka a hatvanas és a het­venes években volt. A ta­nácskozás akkor igen hasznos munkát végzett olyan fontos nemzetközi dokumentumok előkészítésében, mint az' ál­lamok űrkutatási tevékenysé­gének és a világűr hasznosí­tásának elveit rögzítő szerző­dés, az atomsorompó-szerző- dés, a tengerek és óceánok mélyének fegyvermentesítésé­re vonatkozó megállapodás, a természeti környezet katonai célú befolyásolását megtiltó egyezmény. A sokoldalú genfi tárgyalások egyik legfonto­sabb eredménye lett, hogy ki­alakult az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek tiszteletben tartása mellett folytatott leszerelési tárgyalá­sok mechanizmusa. A hetvenes ' évek végén megtorpanás következett be a leszerelési konferencia mun­kájában — mutatott rá a szovjet küldöttségvezető. — Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei 1978 óta a legcsekélyebb hajlandóságot sem mutatják arra, hogy ko­moly tárgyalásokat folytassa­nak a tanácskozás napirend­jén szereplő kérdésekről. Viktor Iszraeljan szerint Andrej Gromiko és George Shultz genfi találkozója re­ménykeltő eredményeket ho­zott a leszerelési konferencia szempontjából is. Az a tény, hogy a külügyminiszteri ta­lálkozóról kiadott közös nyi­latkozatban a két legnagyobb nukleáris hatalom most első ízben nyilvánította közösen egyik legfőbb céljává a nuk­leáris fegyverzetek felszámo­lását, kedvező légkört teremt a tanácskozás számára. Azt persze ma még senki nem ál­líthatja biztosan, hogy a lesze­relési konferencián folytatott tárgyalásokat Washington nem próbálja meg ismét a ka­Nakaszone engedményre kényszerült Viták a japán parimentben Nakaszone Jaszuhiro minisz­terelnök valamelyest engedett az ellenzék nyomásának, s en­nek következtében hétfőn — négynapos szünet után — fel­újítottá munkáját a japán par­lament. A kormányfő ugyanis reményét fejezte ki, hogy a szigetországi katonai kiadáso­kat sikerül a bruttó nemzeti termék 1 százaléka alatt tar­tani. Az ellenzéki pártok — mint Ismeretes — a múlt hét köze­pe óta bojkottálták a törvény­hozás jelenlegi ülésszakát, mir vei Nakaszone egyértelműen jelezte: érvényteleníteni kí­vánja a fegyverkezési ráfordí­tások nagyságával kapcsolatos — 1976-ból származó — korlá­tozást. Ezzel összefüggésben azt hangoztatta, hogy az 1 szá­zalékos korlát már az 1985 áp­rilisától kezdődő pénzügyi év­ben rendkívül nehezen tart­ható be. A bojkott közvetlen okay4z volt, hogy határozot­tan elutasította az ellenzék ve­zető erejének számító Japán Szocialista Párt azon követelé­sét: kormánya minden körül­mények között tartsa tisztelet­ben a csaknem kilenc évvel ezelőtt elhatározott korlátozást. tonai fölény megszerzésére tett kísérleteinek fedezésére felhasználni. A Szovjetunió a maga ré­széről a szocialista közösség más országaival együtt — és szorosan együttműködve az el nem kötelezett államokkal — továbbra is a fegyverzetek korlátozását, a leszerelést szolgáló gyakorlati intézkedé­sek mielőbbi kidolgozásán munkálkodik. Az SZKP küldöttsége Párizsba utazott A Francia Kommunista Párt vezetőségének meghívására Párizsba utazott az SZKP kül­döttsége, hogy részt vegyen az FKP XXV. kongresszusán. A delegációt Mihail Szolomencev, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bizottság elnöke vezeti. Tagjai Vagyim Zagla- gyin. az SZKP KB tagja, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese és T. I. Zsdanova, a leningrádi városi pártbizottság titkára. Reagan költségvetési tervezete a kongresszus előtt Rekordesszegek Reagan elnök hétfőn a kong­resszus elé terjesztette az 1986- os pénzügyi évre szóló költség­vetés-tervezetet. A költségvetés „szelektív, egyéves befagyasz­tást” rendelne el a legtöbb szociális jellegű kiadásra — ezek egy részét jelentősen csökkentené, vagy teljeset! meg is szüntetné —, de ugyanakkor az ideihez képest tovább emel­né a katonai kiadásokat, ame­lyek újabb rekordmagasságba kerülnének. A katonai kiadá­sok növelését Reagan egyebek között azzal indokolja, hogy „a tiszteletreméltó erő helyze­téből” kell részt venni az eljö­vendő fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. A katonai beszerzések listá­ján egyebek között 48 új MX- rakéta szerepel. A kongresszus korábban 21 ilyen rakéta épí­tését zárolta —, a költségvetés a zárlat feloldását is előirá­nyozza. Az úgynevezett hadá­Titkos francia—amerikai megállapodás Számítógépek katonai célokra Hétfőn, több francia Jaj> — a Wetcsáöy című amerikai na­pilap cikke alapján — hírt ad arról, hogy 1978-ban titkos megállapodás jött létre az Egyesült Államok és Francia- ország között. E megállapodást még Jimmy Carter és Giscard d’Estaing elnökök kötötték az amerikai elnök párizsi látoga­tásakor. De az csak 1982 augusztusában lépett hatályba. E titkos megállapodás lénye­ge az volt, hogy az Egyesült Államok rendkívül fejlett szá­mítógépeket bocsát Franciaor­szág rendelkezésére a fran­cia nukleáris, erők fejlesztési­re, Franciaország pedig szoro­sabban együttműködik, a NA- TO-val. Az amerikai számítógépeket azonban csak 1982 augusztu­sában szállították le Francia- országnak, mert Reagan elnök hivatalba lépése után elhalasz­totta azok szállítását mindad­dig, amíg meg nem bizonyo­sodik arról, hogy Franciaor­szág szilárdan támogatja-e a PersWrag-rakéták nyugat-euró­pai telepítését. Daniel Ortega nyilatkozata Ismét növekedett a veszély szati. védelmi kezdeményezés céljaira a jelenleginek mintegy háromszorosát, 3,7 milliárdot kér a Pentagon, amely 48 új B—1 hadászati bombázót, egy új Trident tengeralattjárót és sok más egyéb fegyvert akar az új pénzügyi évben hozzá­adni az amerikai fegyvertár­hoz. A szociális kiadások meg­nyirbálása kiterjed az iskolai étkezési programra, a főiskolai ösztöndíjakra — bár a kor­mány mindkét területen csak a közepes kereset alsó határát meghaladó családoktól akarja megvonni a kedvezményeket. Csökkentik az oktatási elő­irányzatokat, megszüntetik az állami szakmai átképzés rend­szerét, csökkentik a szegények ingyenes orvosi kezelésére for­dított összegeket, az öregkori betegségbiztosításnál pedig az orvosoknak, kórházaknak fize­tendő összeget, növelik a be­tegek részesedését egyes költ­ségek fedezéséből. Csupán ez az egyetlen intézkedés ötven­millió idős ember helyzetét ne­hezítheti meg. A farmereknek nyújtott ártámogatást kétmil­liárddal akarják csökkenteni jöyőre. Ä külföldi segélyprogramban folytatják a katonai segélyek folyósítását az Egyesült Álla­mok számos partnerének. Az új tervezet a kiadásokat 973.7 milliárd dollárban szab­ja meg, ez másfél százalékos emelkedés, kisebb, mint az inflációs ráta. A bevételek 793.7 milliárdot tennének ki, a deficit 180 milliárd. A katonai kiadásokra előirányzott összeg 313.7 milliárd, az inflációt le­számítva 5,9 százalékkal több, mint jelenleg. A Reagan-kormányzat azt fontolgatja, hogy katonai úton oldja meg a közép-amerikai konfliktust — jelentette ki Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfő a The New York Times című amerikai lapnak adott interjújában. Ortega hangsúlyozta: ismét növekedett az a veszély, hogy az Egyesült Államok közvet­lenül, katonailag avatkozik be Nicaraguában, a sandinista kormány megdöntése érdeké­ben. Egyebek között ezt tá­masztja alá az a tény, hogy a közeljövőben nagyszabású amerikai—hondurasi hadgya­korlatok kezdődnek a nicara­guai határ közvetlen közelé­ben. A Honduras területén ren­dezendő amerikai hadgyakor­lat tulajdonképpen a Nicara­gua elleni intervenció főpró­bája — jelentette ki Managuá- ban Bayardo Arcé, a Sandi­nista Nemzeti Felszabadítási Frönt (FSLN) országos veze­tősége végrehajtó bizottságá­nak koordinátora. A hadgyakorlat ürügyén az Egyesült Államok több száz harckocsit vont össze Nicara­gua határai mentén. Ezeket a fegyveres beavatkozás begya­korlása során vetik be. Ezzel egy időben Washington akadá­lyozza a Contadora-csoport or­szágainak erőfeszítéseit, el­utasítja a válság tárgyalásos rendezését. Az agresszió veszélye meg­követeli, hogy a nicaraguaiak tömegesen vegyenek részt a honvédelem erősítésében — mutatott rá Arcé. Ebben az esztendőben döntő csapást kell mérni az ellenforradalomra, s fel kell készülni az amerikai intervenció visszaverésére. Megbénult a A svájci teherautósok hétfőn megbénították a forgalmat az or­szág határátkelőhelyeinek többségénél. A képen úttorlaszként szolgáló kamionok, előttük sztrájkoló vezetőik. Jelentős harcok az iraki—iráni frontvonalon Olajszállító bajét ért találat Az iraki légierő újabb „nagyméretű tengeri célpont” ellen intézett támadást hét­főn Harg iráni olajkikötőtől délre — jelentette be Bagdad­ban az iraki katonai szóvivő. A célpont a Fairship görög olajszállító tartályhajó volt. A görög tengeri kereskedelmi mi­nisztérium közleménye szerint a huszonhat tagú személyzet A SZOVJETUNIÓ, az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia 1945. február 4. és 11. kö­zötti krími konferenciájának határozatai fontos szerepet játszottak a hitleri Németor­szág és a militarista Japán szétzúzásában, a háború utáni demokratikus rendezésben. Együttműködésük bizonyítot­ta, hogy egy olyan tragikus pillanatban, amikor az egész emberiséget a fasiszta rabság fenyegette, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia számos nehézség és véleménykülönbség ellenére egyesíteni tudta erőfeszítéseit a Hitler-ellenes koalíció kere­tein belül, és szoros, évről év­re erősödő katonapolitikai és diplomáciai együttműködésre volt képes. A jaltai egységhez vezető út azonban hosszú és nehéz volt. Az 1945 elejére kialakult katonai és politikai helyzet egy újabb, az 1943-as teherá- nihoz hasonló legfelsőbb szin­tű találkozó mielőbbi összehí­vását követelte. „Németország szétzúzásához szükségünk van a Szovjetunió támogatására. Rendkívüli mértékben rászorulunk a Szovjetunióra, az európai há­ború befejezése után a Ja­pánnal folytatott háborúban” — mondja az az „emlékezte­tő", amelyet az amerikai kor­mányszervek készítettek az elnök számára 1945 januárjá­ban, a krími konferencia előtt. S vaíóban, a háborúban már addig is a Szovjetunió vi­selte a döntő terheket. A fa­siszta német hadsereg szemé­lyi állományának 73 százalé­ka, harci technikájának há­romnegyede a szovjet—német arcvonalon pusztult el. Az Egyesült Államok és Anglia vezető köreinek figyelembe Egyenes út a potsdami megállapodáshoz A jaltai találkozó jelentősége kellett venniük a közvélemény széles köreinek háborúellenes és szovjetbarát hangulatát, mely követelte a közös ellen­ség elleni egyeztetett tevé­kenységet. Az új találkozó politikai és szervezeti előkészítése 1944 júliusában kezdődött. A Szov­jetunió javaslatára a konfe­rencia helyéül a Krímet vá­lasztották. 1945. január 12-én a kitű­zött határidő előtt a Balti­tengertől a Kárpátokig húzódó széles arcvonalon támadásba lendültek a szovjet csapatok. Berlin irányában 500 kilomé­tert nyomultak előre, február 1-én Küstrin térségében elér­ték az Oderát. A hitleri biro­dalom fővárosa mindössze 60 kilométerre volt. Később a konferencia során Churchill „mély háláját és elragadtatá­sát fejezte ki amiatt a segít­ség miatt, amelyet a Vörös Hadsereg tanúsított támadá­sával.” Február 3-ra virradó éjjel az Egyesült Államok és Ang­lia vezetői számos politikai és katonai személyiség kíséreté­ben tanácsadókkal és tolmá­csokkal repülőgépén a Krím­be indultak. Február 4-én megérkezett Jaltába Sztálin­nak az élén a szovjet tárgyaló küldöttség is. A konferencia katonai tár­gyalásokkal kezdődött. Megál­lapították a teljes egyetértést a közös katonai hadművele­teket illetően a náci Német­ország elleni háború befejező szakaszában. A fő kérdés azonban már az volt, hogy mi legyen Németországgal annak teljes veresége után, és ho­gyan rendezzék be a háború utáni világot. AZ EGYEZTETETT politi­kai és gazdasági elvek, ame­lyeket a Németországhoz való viszony megalapozására le­fektettek, előirányozták az or­szág demilitarizálását, demok­ratizálását és nácitlanítását. „Megmásíthatatlan célunk — jelentették ki a három szövet­séges nagyhatalom legfelső vezetői — a német militariz- mus és nácizmus megsemmi­sítése, és olyan biztosíték megteremtése, hogy Németor­szág soha többé ne zavarhas­sa meg a világ békéjét.” A konferencia figyelmet fordított a Németország meg­osztására tett angol-—ameri­kai javaslatokra. Anglia és az Egyesült Államok ekkor még Németország maximális meg­gyengítésére törekedett, bár egyesek már akkor azt tervez­ték, hogy Németország__kato­nai és gazdasági potenciálját meg kell őrizni. A Szovjetunió sohasem azo­nosította Hitler klikkjét a né­met néppel. A Szovjetunió, ál­láspontjának köszönhetően a krími konferenciát követően Németország széttagolásának kérdését levették a napirend­ről. 1945. május 9-én Sztálin győzelmi felhívásában kije­lentette: „A Szovjetunió dia­dalt ül, ám nem akarja Né­metországot sem széttagolni, sem megsemmisíteni.” A szovjet küldöttség javas­latára megvitatták a német jóvátétel kérdését, mely kü­lönösen fontos volt a Szovjet­unió számára, hiszen hatal­mas ember- és anyagi veszte­ségeket szenvedett. Emellett aláírtak egy különleges jegy­zőkönyvet, amelyben kifejtet­ték a jóvátétel elveit, és a jó­vátétel egyeztetett szovjet— amerikai formuláját. Éles vitát váltott ki a len­gyel probléma, amellyel a nyolc plenáris ülés közül ha­ton foglalkoztak, és amely a külügyminiszterek csaknem minden tanácskozásán előke­rült. A Szovjetunió következete­sen síkraszállt azért, hogy Lengyelország független de­mokratikus államként, igazsá­gos határok között szülessen újjá. 1945. január 4-én közöl­te, hogy elismeri az Ideiglenes Lengyel Kormányt, és felvette vele a diplomáciai kapcsolato­kat. Ez a fontos döntés tör­ténelmi fordulópont volt a két ország közötti kapcsolatokban, megfelelt mindkét fél alapve­tő érdekeinek. A konferencia résztvevői megállapodtak a távol-keleti kérdésekben. Megvizsgálták a Szovjetunió Japán elleni had- balépésének politikai és terü­leti feltételeit. A kormányfők jóváhagyták a felszabadított Európáról szóló nyilatkozatot, amely elő­irányozta politikájuk egyezte­tését, közös erőfeszítéseiket a felszabadított Európa politikai és gazdasági problémája meg­oldására, a demokratikus el­veknek megfelelően. Az elért döntések és meg­állapodások a felek érdekei­nek figyelembevételén és egyensúlyán alapultak, komp­romisszumos és kölcsönösen elfogadható jellegűek voltak. A szovjet küldöttség az ag- resszorok mielőbbi szétzúzá­sának érdekeitől, és a világ­béke megszilárdításától vezet­tetve a partnerek számos kí­vánságának elé ment. Ilyen szellemben igyekeztek tevé­kenykedni a nyugati küldött­ségek is. Az egyhangúlag elfogadott nyilatkozat zárórészében hangsúlyozták: „Csak a há­rom ország és az összes béke- szerető népek közötti állandó és egyre erősödő együttműkö­dés és kölcsönös megértés út­ján valósítható meg az embe­riség legmagasztosabb törek­vése: a szilárd és tartós bé­ke .. " Á KRIMI KONFERENCIA mintegy továbbadta a politi­kai realizmus és a konstruk­tív együttműködés stafétabot­ját az őt követő sokoldalú diplomáciai fórumnak, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének. A konferencia határo­zataitól egyenes út vezetett a potsdami megállapodáshoz, a Szovjetuniónak, Lengyelor­szágnak, az NDK-nak és Csehszlovákiának az NSZK val kötött szerződéseihez, és végül az európai biztonsági és együttműködési tanácsko­zás záróokmányához. Andrej Sztyepanov, a történelemtudományok doktora sértetlen, az anyagi kár azon­ban jelentős. Az üres tartály­hajó az Egyesült Arab Emír­ségekből Harg olajkiköto felé tartott. Az iraki főparancsnokság legutóbbi közleménye szerint az iraki erők vasárnap iráni ellentámadást vertek vissza. A harcokban kétszáz iráni kato­nát tettek harcképtelenné, és jelentős a sebesülték száma is. Iraki harci gépek és helikopte­rek a hadijelentés szerint a Maisan térségében és a Bist- rától keletre lévő iráni csa­patösszevonásokat támadtak. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség megerősítette, hogy a front különböző szakaszain je­lentős harcok folynak. Az irá­ni forrás szerint a harcokban 250 iraki katonát tettek harc- képtelenné. A front déli sza­kaszán, az Arvand folyó kör­zetében több tűzpárbaj zajlott le. Számos megerősített iraki állást semmisítettek meg, és jelentős veszteséget okoztak az ellenségnek mind katonákban, mind harci technikában. Az iraki légierő az ÍRNA beszá­molója szerint Abadan és Horramsahr iráni városokat lőtte. Csak röviden. az ENSZ főtitkára fel­szólította a ciprusi görög és tö­rök közösség vezetőit, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely nehezítené a ciprusi probléma megoldásá­nak keresését. Az ENSZ cip­rusi tevékenységéről közzétett jelentésében a világszervezet főtitkára hangsúlyozta: ft a megvan a jó szándék, lehetsé­ges a probléma átfogó rende­zése. ÜJ-DELHIBEN kényszersza­badságra küldték a hadügy-, illetve a pénzügyminisztérium egy-egy osztályvezetőjét, mert munkatársaik belekeveredtek a kémügybe — jelentették hét­főn az úi-delhi lapok. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hétfőn elutasította azokat a javaslatokat, amelyeket Fidel Castro tett a két ország kap­csolatainak megjavítására.

Next

/
Thumbnails
Contents