Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

PEST MEG YEt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MZ MSZMP PEST HEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS M MEOfB TINMCS LHPJM xxix. Évfolyam, 29. szám f • • A rií: I.KO forint 1935. FEBRUÁR 5., KEDD MMF-----------------------­El zárni a kőnek bűnözőkéi (3. oldal) Zsugorodnak az emberség órái (4. oldal) Rekord a csúcsokon (7. oldal) ßüh-äs rokonok vasvilíával (8. oldal) Több ezer üzemzavart okozott a szélvihar Befejezés előtt a hibák javítása JMInt arról tegnapi, hélföi la- í púnkban beszámoltunk. Pest V. megyében is jelentős károkat £ okozott a vasárnap még 110— 130 kilométer óra erősségű, or- c, kánszerü szél. A megye tele- ^ piiléseinék majdnem a felén f voltak zavarok az áramszol- í Báltatásban, fclsövczcték-sza- V katlás miatt több vasútvonalon z megállt, Illetve lelassult a for- ^ galom. A kidőlt fák fennaka- ^ dást okoztak az országutak é forgalmában is. Milyen a keddi helyzet? — érdeklődtünk a vasút, a tűz­oltóság - és az áramszolgálta­tó vállalat illetékesétől. A MÁVINFORM munkatár­sa, ~Ledniczky Jánosné el­mondta, hogy az országban 43 helyen szakadt el a villamosí­tott vonalak felsővezetéke. Ez történt például Gödöllő, Nagykőrös, Délegyháza, Kis- kunlacháza környékén. Bár a vasúti szakemberek azonnal hozzáláttak a hibák kijavítá­sához, valamennyivel csak hétfőn reggel fél hatra vé­geztek. Azóta a forgalom za­vartalan, a vonatok nem kés­nek. A Pest megyei Tűzoltó-pa­rancsnokság helyettes vezető­je, Gombár István százados arról tájékoztatott, hogy a hét végén 29 esetben riasztot­ták a megyei tűzoltókat, 14- szer azért, mert útra, házra, villanyvezetékre zuhantak a szél döntötte fák. ' a letört ágak. Ha nem is könnyen, de valamennyi kárt elhárították a tűzoltók. Ha hasonló hely­zet előfordul, később még könnyebben segítenek, mert speciális műszaki mentőko­csit kapnak. — Ezek szerint nemcsak tűzhöz szabad hívni a tűzol­tókat? — Tevékenységi körűnk bővült, s felkészültünk a mos­tani hét végiekhez hasonló eseményekre is. Az Elektromos Művek nem­csak Budapest, hanem több tucat agglomerációs település ellátásának is gazdája. Szalai Csaba üzemviteli főosztályve­zetőtől arra kértünk választ, sikerült-e kijavítani vala­mennyi vezeték hibáját. A nagyfeszültségű, 120 kilo­voltos vezeték vasárnap 11 órakor szakadt el, másfél óra múlva azonban valamennyi település újra kapott áramot. A középfeszültségű, 20 kilo­voltos hálózat 40 helyen volt hibás, s közöttük akadt olyan is, amelyik egyszerre 20 tele­pülésen szüntette meg az áramszolgáltatást. A legtöbb vezetékszakadás Dél-Pest megyét sújtotta, s ezért itt még hétfőn délelőtt is öt he­lyen dolgoztak a szerelők, űk is végeztek kora délutánra. A kisfeszültségű hálózaton négyezer helyen okozott üzemzavart a nagy szél. Bár az Elektromos Művek minden szerelője a területen volt, teg­nap még mindig 1900 veze- t’ékhiba javítása volt hátra délutánra, s ebből 600—700- zal csak ma tudnak végezni. Nem volt sokkal jobb a helyzet a többi áramszolgál­tató vállalathoz tartozó Pest megyei településen sem. Mo- nor környékén, a ceglédi kör­zetben délután még számos utcában nem volt villany. Cs. A. Sláger a női csizma Sokaság a téli vásáron Az idei zord tél a szokásosnál jobban megcsappanlotta a me­leg holmik készletét, ám azért maradt az engedményes vásár idejére-is, amelyre sok család tervszerűen készült. Különösen nagy a kereslet a női csizmák iránt, ami nem csoda, hisz egy-egy divatos darabot most jóval olcsóbban vásárolhatunk. Az 1600—2450 forintos lábbelikért az érdi Skála Áruházban is 30, sőt 40 százalékkal kevesebbet kell kiadni. Ugyanilyen mérték­ben csökkentették a férfiin­gek, kötött mellények, puló­verek, kötött kesztyűk árát. A gyermekcsizmák is 40 száza­lékkal olcsóbbak, míg az 1130 forintos férficsizma ezúttal 70S forint. Téli vásár — a nevében is benne foglaltatik, hogy milyen árucikkekre számíthatunk. Ám például Cegléden, a Ská­la Áruházban méterárukat is bevontak az engedmélyes cik­kek körébe; 340 ezer forint értékben dobtak piacra téli szöveteket. A konfekcióosz­tály 290 ezer forintos készlet­tel várja a takarékosan vásá­rolni szándékozókat, ennél na­Kétezer kilogramm cérna Évente 1250 tonna gyapjút dolgoznak fel a Hazai Fésűsfonó- cs Szövőgyár kisiarcsai üzemében. A szövetek és fonalak mellett napi kétezer kilogramm különféle cérnát is gyártanak. Ké­pünkön Oláh Lászlóné készíti a szövetcérnát Hancsovszki János felvétele Közélet Köpcczi Béla művelődési miniszter vezetéséved magyar küldöttség utazott Havanná­ba; a delegáció részt .vesz a Kubában február 5. és 12. kö­zött megrendezendő magyar kulturális napokon. René Rodriguez Cruz elnök vezetésével Budapesten tar­tózkodott a Kubai Népek Ba­rátsága Intézetének (ICAP) küldöttsége. Pozsgay Imre és gyobb értéket képvisel a cipő kínálat — 470 ezer forintot —, valamint a kötöttáruk 400 ezer forintos mennyisége. Egymillió-ötszázezer forint ér­tékű szezonális cikk vár ve­vőre, s hozzávetőleg 400—500 ezer forintot takaríthatnak meg vásárlóik. Nagykőrös áruházában 1 millió 400 ezer forintos áru­alappal várják az érdeklődő­ket. Tumultus itt is elsősor­ban a cipőosztályon várható, de bizonyára keletjük lesz a férfi, női télikabátoknak, in­geknek, meleg kötött ho'mik- nak is. Mindhárom áruház­ban érdeklődtünk a női pan­tallók, a gyermek kötöttáruk és kivált a férfiöltönyök felől, azonban — s ez nem megle­pő — ezek nem szerepelnek a kínálatban. Nem kell ezen csodálkoznunk, hiszen ezeket a darabokat év közben, így karácsony előtt is sokszor hiába kerestük, nem túl bősé­ges belőlük a választék. Aki tehát ezeket az árucikkeket keresi, nem megy ugyan hiá­ba, de fémállványaikon ott láthatja a táblácskát: nem engedményes árú! ,Sz. T, René Rodriguez Cruz öt évre szóló megállapodást írt alá a HNF és az ICAP közötti együttműködésről. Barek Safii elnökhelyettes, a forradalmi tanács és az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának tagja vezetésével, január 23. és február 4. között hazánk­ban tartózkodott az Afgán Nemzeti Hazafias- Front kül­döttsége. Ár hullám érkezik a Duna megyei szakaszára megkezdődött a zajfás A telelőben is felszakadozott a jég. A hét végén alapvetően meg­változott a jéghelyzet a Duna magyar szakaszán. Az Orszá­gos Vízügyi Hivataltól kapott tegnapi tájékoztatás szerint fel töredezett a Dunán álló jégpáncél, és megindult a zaj- Iás, s így az ercsi fölötti szakaszon jégmentes a folyó, lejjebb pedig általában 30-80 százalékban takarják a víz tükrét a mozgó jégtáblák. A kedvező fordulathoz az első jelentős lépés az vol.t, hogy a közös érdekű jugoszláv sza­kaszon dolgozó magyar jég­törő hajóknak sikerült áttör­niük a helyenkint 3-4 méter vastag jégtor’.aszt a dáljai ka­nyarban, s megnyitották az utat a folyón levonuló jégtáb­lák előtt. Így megkezdhették a magyar szakaszról a jugoszlá­viai Apatinig lenyúló álló jég­mező felbontását is. A négy magyar hajó 30 kilométeres szakaszon rombolta szét a je­get, eljutott az országhatárig, s közben a magyar szakaszon Mohács térségében 3, Pales körzetében pedig 4 jégtörő ha­jó indított összpontosított tá­madást az álló jég ellen. A Duna legfontosabb víz­gyűjtő területén, az Alpok­ban lezúdult nagy tömegű csa­RÁFIZETÉS T ipikus, sanyarú hely­zet: létezik egy való­ságos, kielégítésre ér­demes szükséglet, kielégíté­se azonban ráfizetéses. Egyszer csak lesz nyár, ezért azután — igaz, úgy mellékesen — megkérdi az ember Tóalmáson járva, vannak-e fejlesztési tervek o stranddal erre az eszten­dőre? A válasz mentege- tődző. Nagy fejlesztési ter­vek? Miért lennének, hi­szen miből lehetnének? Mi­ből lehetnének, amikor a strand, úgy ahogy van, me­legvizestül, szőröstül-bőrös- tül ráfizetéses. A gazda, a Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat megerő­síti a községben hallotta­kat. Két strandot kezelnek, mindkettő melegvizes, a tó­almás! mellett a ráckevei a másik, esztendőnként ez a két hely belekerül a cég­nek négy, négy cs fél mil­lió forintjába, ennyire rúg a ráfizetés összege. Csinos summa. Főként akkor fel­tűnő a csinossága, ha akt is tudjuk, hogy Tóalmás­nak az idei teljes — taná­csi — fejlesztési előirány­zata 810 ezer forint... Az egyik oldalon ott áll a szükséglet, a pihenni, ki­kapcsolódni vágyás hétvé­geken, s azt. mennyire va­lós ez. a szükséglét, igazol- ■ ja, a két strandon a sze­zon csúcsán az ún. engedé­lyezett egyidejű létszámot a fürdőzők tábora öt-, hat­szorosan haladja meg! A másik oldalon, szemben a szükséglettel, ott áll a tete­mes ráfizetés, a közös pénztárcából fedezett vesz­teség. Mi legyen akkor te­hát? Melyik ujjúnkat ha­rapjuk meg, ha mindegyik fáj? Gyakran jellemzője a közvélekedésnek — és ez alól nem kivétel a tömeg­tájékoztatás némely eszkö­ze, fóruma sem —, hogy a tényezőket az összefüggé­sektől lecsupaszítva, önma­gukban nézi, ítéli meg, azaz jelen esetben nem hajlandó mást látni, mint a növek­vő szabad időt, a családok lubickolási szándékát. Ezek­kel szemben viszont — így a hamari vélekedés — ott terpeszkedik a „fafejűek” értetlenkedése, tehetetlen­kedése. fittyet hányva „a dolgozók” jogos pihenési igényeire. Vajon a fafejűek nem dolgozók? Vajon akár csak elméletben is, elkép­zelhető, hogy a társadalom­ban ilyen elkülönítés való­ban létezhet? Furcsa mó­don a jelzők, a minősítések sokkal gyorsabban kiala­kulnak, mint az a felisme­rés, hogy a társadalom — jói megfontolt cé:ok eléré­se érdekében — tudatosan padék hatására a Felső-Du- na-ágról áradás indult el, ameiy több mint 3 méteres vízszint-emel kedéssel hétfőn tetőzött a folyó szigetközi sza­kaszán. A vízügyi előrejelzé­sek szerint az árhullám a szé­lesedő mederben veszít ma­gasságából, s várhatóan szer­dán vagy csütörtökön tetőzik Budapestnél 600 centiméter körüli vízállással. így nem lesz szükség árvízvédelmi készült ség elrendelésére. KGST-tanácskozás Együttműködési bizottság alakul Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese vezetésével hétfőn küldöttség érkezett Moszkvá­ba, a KGST gépipari együtt­működési bizottságának ülésé­re. A most alakuló bizottság a KGST tagországok felsőszin­tű gazdasági értekezletének útmutatása alapján a megszű­nő KGST gépipari állandó bizottság feladatait hivatott magasabb szinten, hatékonyan ellátni. A 49. évforduló alkalmából Főszerkesztő­találkozó Vasárnap Budapesten meg­kezdődött a szocialista orszá­gok fővárosaiban megjelenő délutáni napilapok főszerkesz­tőinek hagyományos találkozó­ja, amelyet Budapest felszaba­dulásának 40. évfordulója al­kalmából idén hazánkban ren­deznek. A találkozó házigaz­dája az Esti Hírlap. Hétfőn a találkozó résztve­vői megkoszorúzták a népha- taiom mártírhalált halt hősei­nek Köztársaság téri emlék­művét, majd az MSZMP KB székhazában Ballai László, a Központi Bizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője tájékoztatta őket a magyar népgazdaság időszerű kérdé­seiről, a fejlesztési célokról. Nem vesztegeltek a vagonok Rakodtak a hét végén is A hét végén szinte minde­nütt dolgoztak az ország te­herpályaudvarain. A viharos időjárás ellenére több tízezer tonnányi áru időben elindult a megrendelőkig vezető útján. Pest megye vasúti csomó­pontjain is több ezer tonna árut mozgattak meg. Például Vácott az Egyesült Izzó helyi gyárába érkezett csomagoló­kartonokat,. valamint ,az Al­másfüzitőről küldött timföldet rakták ki. Ezenkívül a Fűszert kapott nagyobb szállítmányt: cukrot Petőházaról, lisztet Hajdúnánásról. Ezek targon­cás kirakását — egységrako­mány lévén — az időjárás nem zavarta. Nehezítette viszont a viharos szél a monoriak mun­káját: itt ugyanis az ömlesztett árut — az árpát, a zabot, a szemes kukoricát és a napra­forgódarát — nem tudták a szokásos módon, futószalaggal kirakni. vállalhat ráfizetéseket, amint meg is teszi ezt, ám a gazdálkodótól, akitől, amelytől nyereséget, hasz­nos vár el, nem ..követelhe­ti meg a tartós és növekvő ráfizetés vállalását. Azért nem követelheti meg. mert egészen mást, ésszerű gaz­dálkodást követel tőle. A Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalatnak három és fél milliárd forint értékű állóeszköz fenntartásáról és felújításáról kell gondos­kodnia, ezen belül a két strandra akkor fordíthatna jelentősen többet, ha a pénzt elvenné máshonnét — de akkor, mondjuk, egy község vízműve, felújítás híján, bármikor felmond­hatná a szolgálatot —, s ez a forint ugyan jobbá, gaz­dagabbá tenné a strando­lási körülményeket, de ugyanakkor hizlalná a vesz­teséget, a ráfizetést is .. .1 Amit aligha tudna bármely számvevőkkel a vállalat el­fogadtatni. Jól illusztrálja a fonák helyzetet — túllépve most már az említett vállalat körén —, hogy a megye összes strandfürdőinek és uszodáinak befogadóképes­sége egy évtized alatt csu­pán hat százalékkal növe­kedett, ugyanakkor a láto­gatók tábora ötvenhat szá­zalékkal gyarapodott! A két számadat összevetése alig­ha igényel részletezést ar­ról, miért alakulnak ki egy­re gyakrabban már-már nehezen elviselhető, tűrhető tumultusok a strandok többségén szombaton és va­sárnap. L ényegében ez a kulcs­szó, a szombat, vasár­nap, illetve az, hogy évenkint, jó esetben, négy­öt hónap a strandok döntő többségének a nyitva tart*, hatósági ideje. S a négy-öt hónap alatt is ténylegesen csak a szombatok és a va­sárnapok hoznak jelentő­sebb bevételt. Valójában tehát negyven, negyvenkét napra — feltételezve, hogy e napok mindegyikén strandolásra alkalmas az időjárás! — korlátozódik az igazi forgalom, s erre az időre hatalmas összegeket befektetni, a közvetlen és közvetett megtérülés min­den reménye nélkül, okos dolog-e? Akkora-e a társa­dalmi pénztárca, hogy erre is futja belőle? Vagy in­kább keresni kellene az üzemeltetés — esetleg. szo­katlan — új formáit? Meg­győződésünk, hogy az ilyen és hasonló ügyekben a szemléletmód mozdulatlan­sága okozza — társadalmi méretekben! — az igazán nagy ráfizetést. M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents