Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
1985. FEBRUAR 28., CSÜTÖRTÖK Pontosan, gyorsan vág Korszerű berendezések segítik a Gelka százhalombattai egységének sokszorosító üzemében a munkát. A különböző méretre vágott íveket számtalan feladatra használják. Felvételünkön Szűcs Gyula nyomásra készíti elő a papírt a Sey típusú vágógépen. Fotó: Hancsovszki János TOT-elnökség Kedvező irányú fejlődés A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén elemezte, értékelte a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási helyzetét. A testület megállapította: a szövetkezeti t'agok társadalombiztosítása az utóbbi évek intézkedései nyomán jelentősen fejlődött és közel került a többi ágazatban dolgozókéhoz, de még vannak különbségek a jogszerzési lehetőségekben és a juttatásokban. A mezőgazdasági munka, a szövetkezeti munkaszervezés sa járt osságai nviatt is a társadalombiztosítási szabályok alkalmazása néhány esetben még hátránnyal jár a termelőszövetkezeti dolgozóikra nézve. Foglalkozott az elnökség a termelőszövetkezeti dolgozók szervezett üdültetési helyzetével is. Üzemi balesetek mérlege Ami nem a pénzen múlik Tavaly történt meg: az egyik Pest megyei tsz-ben a tétőre mászott, megbízás nélkül, önszorgalomból palát cserélni — szakképzettség és védőfelszerelés híjával — egy dolgozó. Két emeletnyi magasból zuhant le, s az életével fizetett. A kivizsgálásnál az okok között a munkahely Illetékese feltüntette — mint az esetben közrejátszót — a környezeti hatást... Súlyos következmények Alig néhány napja alakult meg a Pest megyei Munkavédelmi Bizottság, melynek első ülésén Berta László titkár;. a .Megyei. Munkavédelmi Ffeiugyefőség "vezetőjé említette: tavaly több mint 4 százalékkal csökkent az üzemi balesetek száma a portánkon. — Az iménti história nem Indokolja, mégis megkérdezzük: talán óvatosabbak lettek az emberek, körülié kín többek a munkahelyi vezetők? Válaszol Berta László: — Nem. Erre enged következtetni, hogy a tavalyi 5 ezer 700 üzemi balesetből 29 volt halálos (igaz, ebből 17 útközben történt), míg egy évvel korábban csak 21. S változatlanul 69 a csonkulással járó eset. Még egy említést érdemlő momentum: az ilyen ügyek miatt kiesett munkanapok száma majdnem 150 ezer volt az elmúlt évben, egy balesetre csaknem 27 napi táppénz jutott, ez jelzi, hogy mennyire súlyosak a következmények. Ami viszont az üzemi balesetek számának csökkenését illeti, ez több tényezőre vezethető vissza. Az 1980-ban életbe lépett rendelkezések most kezdik igazán éreztetni a hatásukat, eltartott egy ideig, mire megerősödtek a vállalatok munkavédelmi szervezetei, s jól képzett emberek kerültek erre a szakterületre. Ide kívánkozik, hogy tavaly óta a munka- védelem egységesen állami féladat. A vállalatok is komolyabban veszik — mert kénytelenek — a munkavédelmi felügyelők véleményét. Előírások megszegése — S miért kénytelenek? — Bővültek a szankcionálás lehetőségei, például a helyszíni bírsággal, illetve a végrehajtási bírsággal. Ez utóbbiról annyit: azok a munkahelyi vezetők fizetik, akik a hiányosságok felszámolását — például üzemleállítást, gépleállítást — előíró határozatot nem hajtják végre határidőre. A határidőt ugyanis a felügyelővel közösen — ők maguk állapítják meg... Ehhez még néhánv adatot: tavaly az esztendő második felében 311 államigazgatási határozattal összesen 1 ezer 252 hiányosság megszüntetését írtuk elő. s 26 ízben derült fény arra. hogy a végrehajtás elmaradt. Ezért 19 ezer 500 forintnyi végrehajtási bírságot kellett kirónunk. Ezen túl 12 ezer 600 forint volt a helyszíni bírságok összege, s külön 9 ezer azoké a szabálysértési bírságoké, melyeket a termelésirányítók és vezetők azért fizettek, mert a már megtörtént baleseteket szabálytalanul vagy felületesen vizsgálták ki. — Milyen tanulságokkal szolgál a tavalyi üzemi baleseti statisztika? — Megdöbbentő, hogy az iparban bekövetkezett mind a négy halálos baleset fő oka a dolgozó ittassága volt, A többi esetnél még közrejátszott az. előírások megszegése, . az ellenőrzés elmulasztása..Tehát nem az, hogy. elavult, rossz, balesetveszélyes gépen-dolgoztak az emberek. Elsősorban szemlélet A szerencsésebb kimenetelű balesetek okai közül kiemelkedik — legalábbis a vállalati vizsgálódások adatai szerint — a fegyelmezetlenség, a termelési-szervezési és előírásbeli hiba és a „környezeti hatás”. Ez utóbbiról azonban nekünk más a véleményünk. Ugyanis intézkedéseinkre éppen a termelőmunka biztonságosabbá tétele céljából kerül sor leggyakrabban; azért, hogy a gépeket megfelelővédőburkolattal lássák el, hogy reteszelőberendezést szereljenek fel, hogy javítsák a megvilágítást, hogy gondoskodjanak védőfelszerelésről, s hasonló okok miatt. Köny- nyebb a megfoghatatlan „környezeti hatást” felelőssé tenni egy-egy balesetért, mint az embert, aki nem ügyelt kellően a biztonságra. Ami még az üzemeket illeti: a technológiai, műveleti, kezelési utasítások, dokumentumok hiánya, vagy elavultsága is kimutatható volt az üzemi balesetek zöménél. Sajnálatos az is, hogy az új munkahelyek létesítésekor gyakran hiányzik a munkavédelmi tervfejezet, s a -tervezők egy része ma sem tudja, pontosan mit és miként kell szabályozni ebben. — Ezek szerint nem pénzkérdés, hogy kevesebb legyen a munkahelyi baleset? — így van. A munka előtti, vagy alatti italozás megszüntetése. a vezetői néldamutatás, a szabályos munka, a munka- fegyelem javítása elsősorban a szemléleten, s nem az anyagiakon múlik. Azon: ne legyen szándéka, módja a dolgozónak arra, hogy merő virtuskodásból, ellenőrzés nélkül, biztonsáai felszerelés hí- ián, netán ittasan másszon fel a magas állványra, vagy üljön a volánhoz ... V. G. P. A polgári védelem az embert szolgálja A veszély ellenszere a tudás A nyugalom és a béke idején kell a veszélyhelyzetekre felkészülni. Egy ipari vagy természeti katasztrófa esetén a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező emberek pánik nélkül, szervezetten csökkenthetik a veszteségeket, menthetik az emberi életeket és az anyagi javakat. A felkészületlenség, a tudatlanság viszont még súlyosbítja is a tragédiát. Ilyen egyszerűen lehet meghatározni a polgári védelem lényegét, indokolni fontosságát. A társadalom életében betöltött szerepét érzékeltette tegnap az a tanácskozás is, amelyet a Pest megyei Tanács épületében tartottak a polgári védelem megyénkben dolgozó hivatásos állományú tagjainak és á tanácselnököknek a részvételével. Jól oldották meg Balogh László, a Pest megyei Tanács elnöke megnyitójában külön is köszönötte dr. Berki Mihály vezérőrnagyot, a polgári védelem országos törzsparancsnokát, Simon Jánost, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Bergmann Erikát, a Pest megyei KISZ-bizottság titkárát. Lippai T. Pál, a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnoka tartott beszámolót az elmúlt évi munkáról és az idei tennivalókról. A beszámolóból megtudtuk, hogy a védőeszközök beszerzésében, megóvásában, használatában, a munkahelyi és parancsnoki képzésben az elismerésre méltó eredmények a jellemzők. A megye és az annak alárendelt törzsek jó szakmai színvonalon oldották meg feladataikat, A további fejlődést jelentheti az önvédelmi és a szak- szolgálati egységek mozgósítási és alkalmazási készségének erősítése, a különböző gyakorlatok tervezésének, végrehajtásának és értékelésének a javítása. Karlik András, a budaörsi városi jogú nagyközségi tanács vb tagja felszélalásábíin elmondta, hogy vonzáskörzetükben 18 településen 108 ezer ember él. Ezen a területen a közigazgatás átszervezése után megalakított törzsparancsnokság 57 alárendelt törzsparancsnokság segítségével máris eredményesen szervezi a dől gozók felkészítését. Tavaly két polgári védelmi gyakorlatot tartottak, s azok 80 ezer forintos népgazdasági hasznot eredményeztek. Komplex gyakorlatok A mezőgazdasági nagyüzemekben folyó polgári védelmi munka irányításáról Békési A gödöllői iskolaigazgató Szigorúság és megértés A gOdcliŐl városi pártértekezlet legszenvedélyesebb fölszólalója Monori Mihály általános iskolai igazgató volt. A máskor mindig nyugodt, megfontolt, kiegyensúlyozott Monori Mihály szenvedélyességében is nyugodt volt, megfontolt és kiegyensúlyozott. Nem hibát, visszaélést, tunyaságot ostorozott érzelmektől fűtött szavaival. A párttagok közötti meghittebb, barátibb, egymásra jobban figyelő magtartásért, kapcsolatokért szólt. Azt sürgette, hogy nagyobb felelősséggel figyeljék egymás munkáját, tetteit, szóljanak, ha valami rendellenességet vesznek észre a másiknál. Monori Mihály a gödöllői pártbizottság fegyelmi bizottságának vezetője. Az előző ciklusban is az volt, s most ismét megbízták ezzel a feladattal. E tisztségében jött rá arra, hogy számos esetben lehetne megelőzni a fegyelmezetlenséget, csak szólni kellene, figyelmeztetni a társat, óvni a bajtól. Mindig vannak ugyanis jelek, véli Monori Mihály, amelyekből észlelni lehet, ha valaki nem jó irányba téved. Milyen ember Monori Mihály, Gödöllő legjobbnak tartott általános iskolájának igazgatója? A pártmunkás mondja: A pártbizottság olyan tagja, akire lehet számítani. Szívesen vállal többletfeladatot, s azt becsületesen teljesíti. Ha úgy érzi, valamire adott esetben nem telik erejéből, azt is megmondja, őszinte, szókimondó ember, nem alkuszik a helyzettel. Jó vitapartner. Akkor is érdemes szót váltani vele, ha tudjuk, más a véleménye. Mint a fegyelmi bizottság vezetője arra törekszik, hogy a határozat nevelő hatású legyen. Olyan, amitől kedvező változás remélhető. Igyekszik magát beleélni a hibázó ember helyzetébe, lelkivilágába, s úgy feltárni a vétséghez vezető utat. Abból a szempontból mérlegeli az eseteket, mit kell tenni ahhoz, hogy ne ismétlődjenek meg. A mára tanárrá érett egykori úttörőnek, aki Monori Mihály parancsnoksága alatt táborozott, napsugaras mosoly terül szét az arcán, amikor az igazgatóról kérdezem. Miska bácsi mindenben benne volt, emlékszik látható örömmel, a számháborútól kezdve valamennyi játékunkban. Micsoda nagy élmény volt, amikor egyik társával elraboltatta magát, s nekünk kellett őt kiszabadítani. A mostani gyerekek is nagyon szeretik. Különösen az ötödikesek, akiknek ő tanítja a történelmet. A nála gyakorló pedagógiai főiskolás: Sokat segített, gondosan értékelte az órámat, úgv éreztem, arra törekszik, azért bírál, hogy jobban csináljam. Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, az állat- és növényvédelmi szakszolgálat Pest megyei parancsnoka adott áttekintést. Ennek a szakszolgálatnak a törzseiben megfelelő szakemberek dolgoznak — hangsúlyozta —, s nem véletlen, hogy a tavaly megtartott komplex törzsvezetési gyakorlataik más megyék szakembereinek az elismerését is kiváltották. Nem mellékes körülmény, hogy a különféle törzs- és komplex gyakorlatok a népgazdaságilag hasznos termelőmunkák végzését is jelentették. Krima János, a Dunakeszi Hűtőház igazgatója a múlt év májusában megtartott üzemi komplex gyakorlaton maga is védőruhában irányította az alegységek kiválóra értékelt tevékenységét. Most arról számolt be, hogy a hűtőház 350 dolgozójából 117 vett részt a feladatok megoldásában. Mint mondta, a dicséret nemcsak őket, hanem Vác és Dunakeszi városok törzsparancsnokságait •is megilleti az önzetlen segítségnyújtásért. Simon János, a megyei párt- bizottság és a megyei honvédelmi bizottság elismerését fejezte ki az eddigi munkáért, de hangsúlyozta azt is, hogy az elhatározás, végrehajtás, értékelés egységét tovább kell javítani — azokon a helyeken is, ahol ma még a kényelemszeretet jelei a szembetűnők. Változtatni a személeten Dr. Berki Mihály mindenekelőtt afölötti örömét fejezte ki, hogy az ország legnagyobb megyéjében dolgozó tanácselnökökkel beszélheti meg a teendőket. Felhasználta az alkalmat arra is, hogy a megyei törzsparancsnok posztjára február 15-i hatállyal kinevezett Lippai T. Pál alezredest bemutassa a jelenlevőknek. A hétköznapi valóság alapos ismeretéről tanúskodóan mondta el, hogy akadnak olyan munkahelyek, ahol a polgári védelmi oktatást filmvetítéssel helyettesítik. Másutt meg összevonják a tűzvédelmi és a munkavédelmi oktatással, s így aztán az a kis idő, amit e három különböző területhez kapcsolódó tudnivalók felolvasására szánnak —> tulajdonképpen értelmetlenül telik el. Ahol a munkahelyi vezetők ennyire nem képesek megérteni az emberi élet és az anyagi javak megmentésére való felkészülés jelentőségét, ott szemléletbeli változást kell elérni — hangsúlyozta. A tanácskozás Balogh László zárszavával ért véget. Cseri Sándor A cigánylakosság foglalkoztatásáról Reális, kritikus elemzés Kihelyezett ülést tartott tegnap Monoron a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésével foglalkozó Pest megyei koor- ditiációSobizottság.. A. tanácskozáson,, amelyen Balázs Gczáné, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság vezetője elnökölt, részt vett Kozák Istvánnc, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala tárcaközi bizottságának osztályvezetője és Tóthné Fiel Marianna, az MSZMP Monori városi jogú nagyközségi Bizottságának titkára. A testület ezúttal a megyében élő cigánynépesség foglalkoztatásának helyzetét vizsgálta, elemezte, s megvitatta az azzal kapcsolatos monori vonzáskörzetbeli tapasztalatokat. A témával a múlt év őszén az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal is foglalkozott. Az országos adatokat a megyeiekkel összehasonlítva kiderül, hogy a gondok, arányok szűkebb pátriánkban sem térnek el lényegesen az átlagostól. A hagyományos, úgynevezett cigányfoglalkozások ma már eltűnőben vannak, mivel a fiatalok nem folytatják például a vályogvetést, teknővá- jást stb. Az adatok szerint a megye lakosságának hozzávetőleg 2,3 százaléka cigányszármazású. Ha e csoport foglalkoztatottsági színvonalát vizsgáljuk, kiderül, hogy az a megyei átlagnál alacsonyabb: az aktív keresők száma a munkaképesek 70 százaléka. Magasabb ez az arány a férfiak és alacsonyabb a nők körében. A dr. Héjjá Júlia — a megyei tanács munkaügyi osztályának megbízott vezetője — Mtal előterjesztett beszámoló vitájából kitűnt, hogy az agglomeráció miatt a megyének speciális gondjai is vannak. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a cigányok munkába állását elsősorban az alacsony képzettség, a rögződött, beidegzödött hagyományok is nehezítik. Vállalataink nem tesznek különbséget a jelentkezők között, de az is előfordul, hogy a munkavállaló nem hajlandó a felkínált lehetőséget elfogadni. A férfiakénál nagyobb gond cigány nők foglalkoztatása. Az iskolázottságon túl, őket a nagy létszámú család is visszatartja, hiszen általában több generáció él együtt, rájuk hárul az idősebbekről való gondoskodás. feladata is. Mindent összevetve, sok még a tennivaló, állapították meg a megyei cigánykoordinációs bizottság tagjai, ezért a testület megbízta a Pest megyei Tanács munkaügyi osztályát, hogy a különböző társosztályokkal és szervekkel a következő — májusi — ülésig készítsenek el egy olyan intézkedési tervet, amely a gazdálkodáson belüli új körülmények figyelembevételével fogalmazza meg a cigánynépesség foglalkoztatásának feladatait. A bizottság kritikusan elemezte Rágánszky Pálnak, a monori városi jogú nagyközségi tanács elnökének előterjesztésében a Monoron és körzetében tett intézkedéseket, az elért eredményeket és a gondokat. összességében az itt folyó munkát példamutatónak ítélték. A testület délután a helyi állami gazdaságban ismerkedett az ott foglalkoztatott cigányok helyzetével, körülményeikkel. V. J. a téli kiesést Az építési kereslet—kínálat tavaly összességében kiegyensúlyozott volt, s a tervben számítottnál valamivel több munkát kaptak a kivitelezők — állapította meg az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Kedvező, hogy a beruházók, elsősorban a tanácsok által kiírt verseny- tárgyalásokon elnyert megbízások értéke az előző évinek háromszorosára nőtt, s meghaladta a 12 milliárd forintot. A vállalatok többségének dolgozói a munkahelyi demokrácia fórumain már megtárgyalták az idei terveket, amelyeknek előkészítéséhez a korábbinál jóval több segítséget nyújtott a szakmai szakszervezet az üzemi testületeknek. A rendkívüli hideg sok gondot okozott az építő- és építőanyag-iparban, ezért a központi vezetőség szükségesnek tartja, hogy a vállalatok most újra vizsgálják felül a terveket és készítsenek olyan programokat. amelyek alapján pótolhatják a téli kiesést. Azt szeretne, ha napról napra különbek lennénk. A pártmunkás: Határozott egyéniség. Előtte minden véleményre figyel, de ha megszületett a döntés, akkor következetes a végrehajtásban. Egy jó ismerőse: Azt hiszem, népszerű ember. Együtt voltam vele egy csehszlovákiai úton. Ott tudtam meg, hogy nótafa. Társasági ember, szeret énekelni, kedvét leli a dalban. A jókedvhez nincs szüksége pótszerre. A Gödöllőről készült videofilm egyik atyamestere: Az elsők között volt, aki felkarolta az ötletünket, s mikor elkészült a film, bemutatta tantestületének. Szereti Gödöllőt, noha azt hiszem, nem idevalósi. Amikor a városi pártérte- kezlet előtt felhívtam, arra kérve, mondja el, hogyan készül a tanácskozásra, belenevetett a kagylóba: azonnal mondjam? Igen, gondolkodási idő nélkül. Elmondta, azt, a lényegét legalábbis, amit az értekezleten, hozzátéve, még rendezi mondanivalóját. A mondatokat bizonnyal rendezte, a mondandó azonban megvolt, hiszen az szívügye. Monori Mihályi a negyven- nyolc gödöllői körzetbeli küldött egyike. Kör Pál
