Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

1885. FEBRUÁR 37., SZERDA Zárszámadásról zárszámadásra (Folytatás az 1 oldalról) sét, a leírt vagy kellően ki nem használt gépeket értéke­sítették, s az alaptevékenység segédüzemi költségeit az 1983- ashoz képest huszonöt száza­lékkal csökkentették. Ezzel párhuzamosan a ki­egészítő tevékenységnél az élelmiszer-feldolgozó főágazat Irányításának személyi feltéte­lei mellett a gazdaságos üze­meltetést megoldották, a hűtő ipar termékszerkezetét a ke­reslethez (tehát a gazdaságos Sághoz) igazították, befejezték az édességkészítő üzemük be­ruházását is. Az utóbbihoz kapcsolódik az új, korszerű csomagolástechnika kialakítá­sa, vagy a kisvállalkozások ha­tékony működtetése és ellen­őrzése is. Árpolitikai tervet is kidolgoztak, s ezt a partnerek­kel szemben érvényesítették. Igyekeztek megjelölni azoknak a termékeknek a körét, ame­lyek hosszú távon is gazdasá­gosan gyárthatók, érvényesít­hetők. Bármelyik ágazat munkájá­nak elemzését is nézzük — akár a növénytermesztési, ál­lattenyésztési, kertészeti, mű­szaki, háztáji, vagy a legna­gyobb az élelmiszeripari és szolgáltató — mindre igaz az a megállapítás: eredményesen helytálltak. Még akkor is igaz ez, ha a beszámoló úgy fogal­mazott: nem minden gyenge­ségnek az oka az aszály, a szabályozók változása. Mert a következetlen ellenőrzés, a nö­vényvédelem hiányosságai is egy-egy területen közbeszóltak. A vitában kért szót Vella Kálmán főágazatvezető, Dódis Béla, a gyümölcsüzem ágazat­vezetője, Illés Ferencné, a göngyöleg-felújító üzem veze­tője, Kolosi Ferenc, a gazda­ság KISZ-titkára. Majd Cser- venka Ferencné elismerően szólt a közösség elért eredmé­nyeiről, a beszámolóról, mely nemcsak tükrözte, hanem markánsan meg is jelölte a goh'dokátr Az egyik~ felszóla­láshoz kapcsolódva a népgaz­daság körülményeiről beszélt. Arról, hogy a leszorított vi­lágpiaci árak. értékesítési ne­hézségek mellett nincs ma le­hetőség arra, hogy minden esetben központi alapokból nyújtsanak támogatást. Éppen ezért mindenkinek helyben kell a problémák megoldásá­nak hogyanját megtalálni. Esetleg keresve a piaci értéke­sítés kedveskí lehetőségeit, a gyors, a rugalmas alkalmazko­dást — mely nemcsak sza­vakban nyilvánul meg! —, egyszóval mindazt, ami már csíráiban most fellelhető a ráckevei Aranykalász Tsz munkájában. A vita lezárását követően került sor a választásokra. A vezetőség öt évre szóló man­dátuma lejárt. A gazdaság el­nökéé ugyan nem — 1983­oan választották meg öt évre — ám kérte felmentését, s fel­vételét a szavazólistára. A közgyűlés a kérésnek eleget tett, majd a jelenlevő 579 tag megválasztotta vezetőségét, bi­zottságainak tagjait, vezetőit. A ráckevei Aranykalász Tsz elnöke ismét Szomor József lett. V. E. Jogos türelmetlenség a gödi tsz-ben őszinte tenniakarás, kri­tikus hangvétel jellemezte a gödi Dunamenti Termelőszö­vetkezet tegnap megtartott zárszámadó közgyűlését. Agócs István, a termelőszövetkezet elnöke gyenge eredményekről számolt be a résztvevőknek, akik között ott volt Rónai Ár­pád, az MSZMP Dunakeszi Bizottságának első titkára. A termelőszövetkezet a múlt esztendőre 85 millió forint nyereséget tervezett, ezzel szemben csak 5,5 milliót sike­rült elérni. Ami az .egyéb, leg­fontosabb adatokat illeti: a létszám 17, az árbevétel 11 százalékkal lett alacsonyabb a tervezettnél. Mik voltak a tervteljesítés ilyen fokú lemaradásának az okai ? A termelőegységek többsége teljesítette megsza­bott feladatát. A megtermelt eredmény azonban alig nyúj­tott fedezetet az általános költségeken felül jelentkezett veszteségek rendezésére. Ne­vezetesen, a már korábban felszámolt Épszertak és Agro- szolg gt-k tavalyra áthúzódó veszteségeiről, továbbá a volt közműépítő főágazat hiányos munkája miatt kiszabott bír­ságról és a pótmunkák több­letköltségeiről van szó. A gondokat növelte, hogy a fentebb említettek 7 millió fo­rint többlet bankkamatköltsé­get okoztak. A PM ellenőrzé­si főigazgatóságának vizsgála­ta, valamint a hatósági árel­lenőrzések megállapítási nyo­mán kiszabott bírságok és bün­tetések összege meghaladta a 15 millió forintot. Az úgyneve­zett belső veszteségforrások együttes eredményrontó hatá­sa 82 millió forintot tesz ki. Kiemelt terület az aggbmeráció Környezetvédelmi tervek Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országos. Kör­nyezet- és Természetvédelmi Tanács, hogy megvitassa a környezetvédelem VII. ötéves tervi fejlesztési koncepcióját. A VII. ötéves tervidőszak­ban a környezetminőség meg­őrzésére csak akkor számítha­tunk — állapította meg a ta­nács —, ha a környezetszeny- nyezés megelőzése a társa­dalmi-gazdasági élet minden területén előtérbe kerül és ál­talánossá válik. Minden eddiginél nagyobb szükség van a feladatok rang­sorolására. öt súlyponti téma­kört határoztak meg, ezek sze­rint a VII. ötéves tevidőszak- ban fokozott figyelmet kell fordítani az emberi életminő­séget legjobban befolyásoló levegő- és víztisztaságra, vala­mint a hulladékgazdálkodásra, a termőföld védelmére és a természeti értékek megőrzésé­re. A tanács kijelölte azokat a földrajzi régiókat is, amelyek védelmével kiemelten kell foglalkozni az elkövetkező években. Ezek közé tartozik a Balaton; a fővárosi agglome­ráció; Tata, Tatabánya, Orosz­lány és a Duna menti ipari sáv: a közép-dunántúli ipar­vidék; Pécs, Komló, Nagyhar- sány, Beremend, Mohács tér­sége; a Sajó-völgye és a Ve­lencei-tó. A termelőegységekben egyébként sok kitűnő ered­mény született. Kalászos gabo­nából rekordterrpést takarítot­tak be. Mustármagból szintén. Az elmúlt évben sikerült elő­ször elérni, hogy az állatállo­mány szálas- és tömegtakar­mány- — valamint alomszük­ségletét saját termésből bizto­sították. Az ipari igazgatóság üzemi eredménytervét jelentősen túl­teljesítette. Ennek értékét az is emeli, hogy jelentősebb fej­lesztés nem történt és keve­sebben voltak a tervezettnél. A küldöttek hozzászólásaik­ban erélyesen sürgették, hogy ideje lenne már a kedvezőtlen helyzetből kilábalni, annál is inkább, mert ezek a termelési eredmények a fizikai dolgozók nagy erőfeszítéseit tükrözik. Hibáztatták a gazdasági sza­bályozók szigorodására hivat­kozó — önmaguk felelősségét csökkentő szemléletet. Rónai Árpád, az MSZMP Dunakeszi Bizottságának első titkára hozzászólásában hang­súlyozta, hogy miután állami támogatásra nincs mód — a felszólalásokat támogatva —, kijelentette: a jövőben haté­konyabban, minden lehetősé­get kihasználva kell dolgoz­ni. A pártbizbttság valameny- nyi, a továbblépést célzó, egészséges kezdeményezést tá­mogat. . A küldöttértekezlet résztve­vői elfogadták az 1985 évi ter­vet, melyben 1 milliárd 662 millió forint árbevétel, s ezen belül 25 millió forint nyereség szerepel. A zárszámadó küldöttgyűlés végezetül Albert Mihály ál­talános elnökhelyettest és Var­ga Istvánt, az ellenőrző bi­zottság elnökét nyugdíjba vo­nulása miatt március 1-től tisztségéből felmentette. Har­minc napon belül részközgyű­léseket hívnak össze, és ezt követően kerül sor a megüre­sedő tisztségek betöltésére. Ga. J. Életünkről — Ukrajnában A 40. évfordulóra Az ukrán rádió — a kijevi főkonzulátus közreműködésével — felszabadulásunk 40. évfor­dulója alkalmából 14 adásból álló, vetélkedővel egybekötött zenés műsort sugároz. A Ze­nés kalandozások Magyaror­szágon című műsor bemutatja a klasszikus és a modern (könnyű- és komoly) magyar zene kiválóságait, ízelítőt ad műveikből, s közben megis­merteti hallgatóit a szocialista Magyarország eredményeivel, a magyar fiatalok, iskolások életével. Az OBT leszerelési bizottságának munkaterve A kapcsolatok javításáért Újabb akciókat kezdeményeznek Az Országos Béketanács le­szerelési bizottsága kedden Tolnay László elnökletével ülést tartott. A testület meg­vitatta és elfogadta a bizottság idei munkatervet, és bővítette a mjnkájában részt vevők kö­rét. Az OBT leszerelési bizottsá­ga fontos feladatának tartja, hogy rendszeres segítséget nyújtson a nemzetközi béke és biztonság, valamint a lesze­relés összefüggéseinek széles körű megismertetéséhez, az új katona- és biztonságpolitikai jelenségek elemzéséhez. Olyan akciókat kezdeményez, ame­lyek hozzájárulnak az európai katonai szembenállás csökken­téséhez, a kelőt—nyugati kap­csolatok javításához. Az MHSZ szocialista hazaszeretetre nevel Sorkötelesek számítógéppel Pest megye területén a Magyar Honvédelmi Szövetség 256 honvé­delmi klubjában szocialista hazaszeretetre, proletár internacionaliz­musra, a munka megbecsülésére és állampolgári fegyelemre nevelik a fiatalokat. Ez a következtetés vonható le az MHSZ Pest megyei ve­zetőségének az elmúlt évi munkíról készített írásos Jelen éséböl, amely­hez tegnap a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet nagytermében meg­tartott tanácskozáson Jant László titkár tűzött szóbeli kiegc. kifest. Az eseményen a házigazda és a levezető elnök tisztét is Csipái Ferenc, a termelőszö­vetkezet pártbizottságának tit­kára töltötte be. Ö köszöntöt­te külön is Bognár Ferenc ez­redest, a főtitkár első helyet­tesét, Biczók Kálmán ezre­dest. az MHSZ Országos Köz­pontja pártbizottságának tit­kárát, Simon Jánost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Bergman Erikát, a megyei KISZ-bizottság titkárát. De kijutott természetesei! az üd­vözlésből a városi és városi jogú nagyközségi pártbizottsá­gok titkárainak, az MHSZ me­gyénkben dolgozó hivatásos állománya és a tanácsadó tes­tületek tagjainak is. A vitában kiderült: Jant László megyei titkár a gon­dolatok egész sorát váltotta ki bevezetőjével, amelyben azt fejtette ki, hogy a kinevezett vezetők — ez esetben titkárok —, csak akkor tudnak jó ered­ményeket felmutatni, ha tá­maszkodnak a társadalmi ak­tivisták bölcsességére és segí­tőkészségére. SUM József, a Csepel Autó­gyár MHSZ-élctértek bemuta­tása során hangsúlyozta, hogy az ifjúsági és tömegszerveze­tek, a gazdasági és politikai vezetők minden segítséget megadnak a honvédelmi klub munkájához. Mayer Gábor da- basi területi titkár azokról a sikerekről adott számot, ame­lyeket a sorkötelesek géDko- rsivezetővé képzésében értek cl. Takács Béla módszertani előadó a megve 12 modellez' klubjában és 6 modellező szakosztályában dolgozó gye­rekek nevelését, versenyered­ményeit ismertette. A sorkötelesek általános honvédelmi oktatását tavaly, az országban elsőként, a gö­döllői vonzáskörzetben próbál­ták ki, igen jó eredménnyel — tudtuk meg Molnár Ilona városi titkár felszólalásából. Hrozina József váci városi tit­kár is egyedülálló eredmény­ről tájékoztatott: náluk a számítógépet is igénybe veszik a sorkötelesek rádiótávírásszá való kiképzésében. A szakszervezetek és az if­jú gárda által rendezett ló­versenyekre való felkészülés során, az MHSZ sokat tud se­gíteni, mondta el saját tapasz­talataik alapján Réthy József nagykőrösi városi titkár. Simon János kért ezután szót, hogy átadja a megyei pártbizottság jókívánságait a tanácskozás résztvevőinek. Mint mondta, a területi párt- bizottságok PTO-s titkárai azért vannak jelen, hogy a tennivalók meghatározása és azok végreha jtása egységes le­gyen az egész megyében. A további tennivalók között em­lítette az MHSZ-munka moz­galmi jellegének és tömeg- befolyásának erősítését. A sportlövészetben országos bninoknkat. a modellezésben világbajnoki helyezetteket ne­veltek — ez derült ki Bicskei György százhalombattai váro­si titkár felszólalásából. F.gerszegi György, n szent­endrei városi pártbizottság no- litikai munkatársa elmondta: naev jelentőséget tulaidonít a politikai testület annak, hogy az iskolák tanuló ifjúságából minél többen részesüljenek abból a nevelésből, amelyre az MHSZ hivatott. Botka László nagykátai területi titkár azo­kat a gondokat említette, ame­lyek a veszélyeztetett helyze­tű fiatalok hazafias honvédel­mi nevelésében mutatkoznak. Bergman Erika, a megyei KISZ-bizottság nevében mon­dott köszönetét az ifjúság ne­veléséhez, az ifjúsági verse­nyek megrendezéséhez nyúj­tott segítségért. Monoron és vonzáskörzeté­ben a húsz klubból a rádió­soké működik a legjobban, a sorkötelesek képzésében is ez a legsikeresebb, tájékoztatott róla Misek Miklós területi tit­kár. A különféle kisvállalkozások gyakran arra ösztönzik fiatal tagjaikat, hogy ne vegyenek részt a sorkötelesek előképzé­sén — hívta fel a figyelmet. Hauzinger Imre budaörsi te­rületi titkár. Garami Jakab ráckevei tit­kár a pártbizottság és a ta­nács segítőkészségét dicsérte, Bozsó Ferenc szigetszentmikló- si területi titkár viszont a klubalakítás nehézségeit ecse­telte. Randies Béla ceglédi várost titkár — aki itt vette át a fő­titkár oklevelét és jutalmát — a vezetői példamutatásról fej­tett ki megszívlelendő gondo­latokat. Bognár Ferenc ezredes Kiss Lajos főtitkár üdvözletének átadása után kijelentette: nagy hatással volt rá a tanácsko­zás, mert minden felszólaló magas fokú politikai felelős­ségérzetről adott számot. A vitában sok hasznos Ja­vaslat, kezdeményezés elhang­zott, azok ismertetésére la­punkban visszatérünk. Cseri Sándor Védelmet a dunakanyari tájnak Megmenteni, ami megmenthető Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Szűknek bizonyult a ház Ahogyan felszabadult az or­szág területe, visszatért meg­szokott kerékvágásába az élet. Már 1944. október 22-én Sze­geden megalakult a Magyar Orvosok Szabad Szakszerveze­tének helyi csoportja, novem­berben pedig az egészségügyi alkalmazottaké. Ám az orszá­gos szervezet csak később jött létre. Január 20-án Budapes­ten dr. Weil Emil vezetésével a Bangha Béla — ma Krúdy — utca 2. szám alatt előbb a Magyar Orvosok Szabad Szak- szervezete, majd február köze­pén a Sárfi Rózsi vezette Egészségügyi Alkalmazottak Szabad Szakszervezete kezdte meg tevékenységet. A ház ha­marosan szűknek bizonyult, s a két szakszervezet — me­lyeknek együttes taglétszáma 1945 márciusától az év végéig 1740-ről 13 ezer 700-ra nőtt — áttette székhelyét az Orvosi Kamara épületébe. A két szakszervezet 1949- ben egyesült, Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezete néven, napjainkban az ország 230 ezer egészségügyijéből 203 ezret — Pest megyében 11 ezer 532-t — tagjai között tud. A szakszervezet megalaku­lásáról, fejlődéséről emlékez­tek meg tegnap az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának ülésén, ahol dr. Várkonyi András, a megyei bizottság elnöke méltatta az évfordulót. Ezt követően a testület a me­gye egészségügyi költségveté­séről, gazdálkodási kérdések­ről, valamint a megyei bizott­ság ez esztendei munkatervé­ről tárgyalt. nak a központi és a saját ala* paliból. A már korábban megkez­dett munka folytatódik a visegrádi településközpont ki­épülésével, a Várhegy feltárá­sával. Vácott a KDIB támo­gatásával jövőre készül el a köztisztasági gépek szervize, Gödön befejeződnek a tan­uszoda, Szentendrén a szenny­víztisztító kivitelezési munkái. Hozzájárul az intéző bizott­ság a nagybörzsönyi vízveze­ték-hálózat, a szobi sportköz­pont, a váci és a szentendrei Duna-parli sétány és a verő- comarosi strand bővítéséhez. A korábbiaknál szűkebb keret­ből kell ugyan gazdálkodni. mégis elősegítik a börzsönyli­geti kisvasút, a zcbegcnyi ki­látó, az Omszki park szépíté­sét. A ráckevei üdülőkörzetben Csepelen, többek között, sza­badidő-központ, park, Kiskun- lacházán sportpálya, ugyan­csak itt, valamint Ráckevén, Dunavarsányban csónakkikö­tő, másutt új közművek ké­szülnek el. Valamennyi beruházáshoz az intéző bizottság csak kiegé­szítő támogatást nyújt, a költ­ségvetés jelentősebb részét a települések tanácsai és kü­lönböző intézmények vállalják magukra. A KDIB korábbi ha­tározatainak megfelelően, amennyiben a szóban forgó munkáik kivitelezése júliusig nem kezdődik el. pénzét más feladatok megvalósítására for­dítja. Cs. A. olyan terület van a Dunaka­nyarban, amelyen a zártker­tek kívánatos arculatát alapos rendezési tervek segítségével lehet elérni. Ezek elkészítésére több mint 7 millió forintot fordítanak a jövőben az érde­kelt szervezetek. A vita során sok szó esett arról, hogy jelentős zártkerti területeket kellene kisajátíta­ni, erre azonban o jogszabá­lyok nem adnak lehetőséget, de pénz sincs rá. Nem támo­gatta a testület, hogy az olyan zártkerteket, amelyeknél még nincsenek meg a megfelelő kommunális feltételek, belte­rületté minősítenek át, hiszen ez nagy anyagi terhet róna a községi tanácsokra. A realitá­sokat azonban ez esetben is tudomásul kell venni. Ahol a lakók már kiépítették az út-, a villany- és vízvezeték-háló­zatot olt nem érdemes a fo­lyamatot megállítani. Indokolt viszont a nagyobb szigor az építési előírások betartása kö­rül, mert , ezeknek egyelőre csak alig sikerül érvényt sze­rezni. Beruházások Döntött az elnökség arról, hogy idén milyen idegenfor­galmi beruházásokat támogat­százaléknyi területen folyik valóságos földművelés. Ez ter­mészetesen azzal jár, hogy a táj sok helyen hátrányára változott, megszámlálhatatlan oda nem illő, engedéllyel vagy többnyire anélkül épített hét­végi ház csúfítja. Építési tilalom? A jelenlegi állapotokon bár­mily jó lenne is, sokat javítani nem lehet. A gyakorlat bizo­nyítja, hogy száz- és ezer­számra nem rendelhető el a hétvégi házak bontása. Egy­részt, mert ilyen célra nincs is most pénz, másrészt, mert ezek a kertek sok ezer ember pihenését, kikapcsolódását szolgálják, s rajtuk azért hasznos termelőmunka is fo­lyik. Halaszthatatlan viszont menteni, ami még menthető. Javasolja az intéző bizottság a Duna menti területek, túl­nyomórészt zártkertek egysé­ges jogszabályi védelmét, a Balatonhoz hasonlóan, meg­határozott ideig építési tila­lom elrendelését. Sokak sze­rint az lenne a helyes, hogy a még beépítetlen parlagföl­deket erdővel telepítsék be. Több mint 600 hektárnyi Ahogy azt bevezetőjében Csonka Tibor, a megyei ta­nács és a Közép-Du na vidéki Intéző Bizottság elnökhelyette­se hangsúlyozta, két, Pest me­gye számára jelentős témával foglalkozott tegnapi tanácsko­zásán a szervezet elnöksége. Az egyik a dunakanyari zárt­kertek jövőjét érinti, a má­sik pedig azokkal az idegen- forgalmi beruházásokkal fog­lalkozott, amelyeket a központi idegenforgalmi alapból, illet­ve a KDIB rendelkezésére álló költségvetésből valósítanak meg. Engedély nélkül A dr. Sághy Vilmos, az intéző bizottság elnöke vezeté­sével tartott ülésen Doszpod Béla, a Pest megyei Tanács építési osztályának vezetője a közelmúltban végzett részletes felmérések tapasztalatait is­mertetve elmondta, hogy az elmúlt tíz esztendőben a zárt- kertek egyre inkább elveszí­tették eredeti, mezőgazdasági funkciójukat. Jól jellemzi ezt, hogy a dunakanyari zártkertek 15 százalékát kizárólag üdü­lési, háromnegyedét üdülési és mezőgazdasági célra haszno­sítják, s csak a maradék 10—12

Next

/
Thumbnails
Contents