Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

1985. FEBRUAR 25„ HÉTFŐ ^fíriap 5 Pillantás - előre Ezen a héten Is a sokrétűség Jellemzi belpolitikai életünket. Hétfőn fórumon találkoznak a Ha­zafias Népf ront Belgrád- rakparti székházában a művelődési egyesü­letek. Az előadók sorában ott lesz Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front főtitkára. Növényvédelmi tu­dományos napok kezdődnek ked­den a Tudományos Akadémián. A mindennapjainkat átható anyag­takarékosság része a hasznos­anyaggyűjtés. Minden esztendő­ben, így tavaly is verseny indult a megyék között: ki tud több új­rafeldolgozásra alkalmas hulladé­kot átadni a MÍJH-nek. Az ered­ményeket kedden összesítik és ki­tüntetéseket nyújtanak át. Egyre gyakrabban beszélünk az egészsé­günket, környezetünket védő meg­oldásokról. A környezetvédelem hetedik ötéves tervének fejleszté­si koncepciójáról lesz szó, az Or­szágos Környezet- és Természet- védelmi Tanács keddi ülésén* Ezen *. napon tanácskozik a Közép-Du- navidéki Intéző Bizottság a zárt­kertek rendezéséről. Ülést tart a Pest megyei Nemzetiségi Bízott- «A? la. Szerdán az ólommentes benzin gyártásának lehetőségeiről hangzik el tájékoztató a népfront székhá- tában. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot csütörtökön Láng Gézánénak, az Országos Anyag- és Arhivatal osztályvezetőjének előadása. Az Idei fogyasztói árpolitikáról beszél majd különös tekintettel arra, hogy ez az év a hatodik ötéves terv utolsó esztendeje és egyben a következő tervidőszak megala­pozója. Szombaton kommunista műszak lesz a Pestvidéki Gépgyárban. A héten folytatódnak a termelőszö­vetkezetek zárszámadó közgyűlé­sei. Sor kerül az eseményre a rác­kevei Aranykalász, a Sasad és a ftozmaring termelőszövetkezetben és több más helyen. Nemesített búzakalászok Ön mivel töltötte az idejét? Évente mintegy ezer búza keresztezésl vizsgálatát végzik el a Magyar Tudományos Akadémia martomvásári kutató intézeté­ben. A 400 négyzetméteres klimatizált üvegházban a moist ka­lászodé búzák beporzásával foglalkoznak. \ Egy vezető politikus, köz­gazdász, a gazdaságpolitika ki­fejezője gyűjtötte egybe a leg­utóbbi hét esztendőben írt műveit, beszédeit. Havasi Fe­rencnek, az MSZiMP Központi Bizottsága tiarának most megjelent kötetéről van szó, amely összegezi gazdaságpoli­tikánk és gazdaságirányításunk legfontosabb elvi, gyakorlati tapasztalatait. Azért is érde­kes és figyelemre méltó ez a könyv, mert olyan hétéves idő­szakot fog át, amelyben a gaz­dasági tevékenység nehezebb és bonyolultabb volt minden korábbinál, hiszen a nem­zetközi gazdasági válság, vala­mint a belső feltételek rosz- szabbodása nagy erőpróba elé állította a magyar népgazda­ságot A szerző érdeme, hogy na­gyon világosan, közérthetően, az egyszerű emberek nyelvén fogalmaz, s nagyon együtt tud érezni a dolgozókkal, a bonyo­lult gazdasági kérdéseket úgy tárja fel, hogy va'ameny- nyiíink számára világossá teszi a helyzetet, érthetővé a mon­danivalót. A szerző beszédei­ből, cikkeiből feltárulnak a változtatás körülményei, indö- kai, a hét év óta követett gaz­daságpolitikai irányvonal főbb céljainak jellemző összefüggé­sei éppen úgy, mint a meg­valósítás munkájának eredmé­nyei, gondjai. A kötet indító írása 1977 vé­gén jelent meg a Figyelőben, s az új gazdaságirányítás be­vezetésének tizedik évforduló­ja alkalmából értékelte pár­tunk gazdaságpolitikáját. Már akkor megállapította: az élet kényszerítette arra a magyar vezetést, hogy bevezesse az új gazdaságirányítási formát. Ugyanis szükségessé vált az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés, előtérbe kerültek a gazdasági növekedés minő­ségi jellemzői, s hazánkban is erőteljesebbé vált a nemzetkö­zi munkamegosztásba való be­kapcsolódás igénye. A kötet befejező beszéde a Központi Bizottság 1984. de­cember 4-i ülésén hangzott el, amelyben a gazdaság jövede­lemtermelésének ' fokozását vizsgálta. S megállapította, hogy a magyar népgazdaság­ban érezhetők a válitozás jelel. A múlt évben a termelés, a nemzeti iövedelem az elő­irányzottnál valamivel gyor­sabban növekedett, és javult a külgazdasági egyensúlyi hely­zet is. Tehát remény van rá, hogy az idén már a termelés emelkedésére alapozhatjuk terveinket, s továbbfejleszthet­jük népgazdaságunkat A két dátum közötti időszak nagyon nehéz és próbára tevő esztendőket foglal magába. Érthető, ha Havasi Ferenc né­ha nagyon élesen, keményen fogalmaz, reálisan értékelve a magyar helyzetet, mutat rá a hibákra, a lehetőségekre, ame­lyeket nem minden esetben használt ki megfelelően nép­gazdaságunk. Havasi Ferenc műveiben szinte minden fontosabb gaz­daságpolitikai kérdést érint Alaposan elemzi például ár­rendszerünk időszerű kérdé­seit, hangoztatja, hogy szük­ség van az árkorrekciókra, olyan árrendszer megterem­tésére, amely az eddiginél job­ban kifejezi a végzett munkát, a termelést éppenúgy, mint a termékek értékét. Külön írás­ban foglalkozik külgazdasági kapcsolataink alakulásával, fejlesztésének feladataival. Vá­zolja külkereskedelmi forgal­munk összetételét, meghatá­rozza helyünket a világban. Nagy teret szentel termé­szetesen életszínvonal-politi­kánknak. Szinte mindegyik beszédében, írásában alaposan értékeli az ezzel kapcsolatos álláspontot, hangoztatja, hogy csakis jobb munkával védhet- jük meg eddig elért életszín­vonalunkat. Foglalkozik a párt agrárpolitikájával, amely be­vált, s alkalmas arra, hogy to­vábbfejlessze a magyar mező- gazdaság szocialista eredmé­nyeit A mezőgazdaságra a to­vábbiakban is kettős feladat hárul — fogalmazza meg — egyrészt gondoskodnia kell a hazai lakosság kiegyensúlyo­zott, javuló színvonalú élelmi­szer-ellátásáról, másrészt di­namikusan növelni kell a ha­tékonysági követelményeket is kielégítő exportot. Havasi Ferenc munkásságá­ban nagy helyet foglal el a gazdaságirányítás továbbfej­lesztésének kérdése. Hangoz­tatja, hogy ami jó, előremuta­tó a gazdaságirányításban, azt meg kell tartanunk. Már 1954 —1955-ben történtek jobbító kísérletek a magyar népgazda­ságban, hogy a feltételeket a követelményekhez igazítsuk. S aztán az 1968-as gazdasági re­form megalapozta gazdaságirá­nyításunkat. Ennek lényege, hogy közgazdasági módszereké kel történik az irányítás Egy­ben' megszabta a továbbfejlesz­tésnek az útját, mégpedig úgy, hogy erősíteni kell a köz­ponti irányítás, a kormányza­ti munka hatékonyságát. ugyanakkor fokozni a vállala­ti önállóságot. Végül könyvében nyomaték­kai hangsúlyozza, hogy olyan gazdaságpolitikai gyakorlatot kell folytatnunk, amely bizto­sítja a tervcélok elérését, azt, hogy a fő irányokban ne le­gyenek lemaradások. összességében: Havasi Fe­renc cikkei, írásai, beszédei — amelyek ugyan különböző idő­pontokban íródtak vagy hang­zottak el — nagyon fontos népgazdasági kérdésekkel fog­lalkoznak, ezért a gazdasági kérdések iránt érdeklődő olva­sók számára nagyon sok újat is mondanak. Gáli Sándor ® Vitacikk a polgári perekről & Jól szánkóztunk az unokával © Vendégségben a szálláson ® Öröm a nagyközségi rang Vasárnap könnyebb beszél­getni. A hét közben nagyon elfoglalt emberek most inkább ráérnek, és szívesen szakíta­nak időt arra is, hogy saját magukról szóljanak. Milyen örömeik és bosszúságaik vol­tak hét közben? Hogyan töltik a vasárnapot? Erről faggattuk személyesen és telefonon a Pest megyei Bíróság elnökét, az iparművésznőt. a textilgyári segédművezetőt, s a nagyköz­ségi tanács elnökét. Dr. Cscmok Gyula, a Pest megyei Bíróság elnöke. — Illik önt vasárnap korán reggel telefonon hívni? — Később nem érdemes, mert nem találna otthon. — Mi a programja? — Csak úgy teljes a kép, ha a szombatról is beszélek. Olyankor mindig kirándulunk a feleségemmel. Vasárnap pe­dig különféle szórakozásaink vannak Délelőtt tíz árától megnézzük a Redl ezredest, nagyon szeretjük a magyar fil­meket. A főzésből nem csiná­lunk ügyet, mert akkor keve­sebb idő jutna kedvenc időtöl­téseinknek. Délután, amikor már fizikailag és idegileg is kipihentem magamat, neki­ülök cikket írni egy szaklapba a polgári perrendtartásról. Vi­taindítónak szánom arról, hogy túlságosan elhúzódnak a tár­gyalások. — Ezen bosszankodott a múlt héten? — Ez már régi téma. Az ép­pen aktuális bosszúságom az volt, hogy nagyon rossz az épület fűtése. Hétfőn megint fázva kezdjük a hetet. Szuppán Irén iparművész. — Milyen foglalatosság köz­ben zavarom? — Most kezdek főzni, egyéb­ként szánkózni vittem az uno­kámat. Ilyenkor háziasszony vagyok, hét közben vendéglő­ből kosztolunk. Ez a nap a családé, a fiam is otthon van. Beszélgetünk, pihenünk. Igyek­szem kímélni a lányomat, vár­juk a második kisunokát. — És az elmúlt hét? — Sok örömöm volt a mun­kámban. Áttört fényelzáró függönyt készítünk, a férjem­mel együtt, a Hungária szál­loda presszójába. Negyvenöt négyzetméteres lesz, len és műszál keverékéből. Jól hala­dunk. — Akadt-e bosszúsága? — Igen, és nem egyedül én vagyok így ezzel Dunakeszin. Nincs zöldségüzlet a közelünk­ben. Ami volt, bezárt, a Kö­zért pedig nem tart zöldséget. Az áruház messze van, és ha már buszra ülök, bemegyek Pestre. Sorolhatnék mást is; csupa sár, kátyú a Táncsics utca, pedig igazán központi helyen vagyunk, és itt az ál­talános iskola is. Jó lenne, ha tudnának segíteni ezeken a gondokon. Sárosi Mihály a Budaílax segédművezetője. Szépen berendezett négy­ágyas szobában beszélgetünk a vállalati munkásszálláson. A házigazda most egyedül lakik itt, a textiliparra jellemző fér- fihiány ebből is érezhető. Fel­függesztett virágok, fényképek díszítik a falat. Feketekávé, konyak, jégbe hűtött üdítő ke­rül az asztalra. — Mindig ilyen magányosan tölti a vasárnapot? — Sző sincs róla, ez kivétel. Hármiadiik hete tizenkétórázom a gyárban, amit jól ki kell pi­henni. Egyébként nyár óta nem volt lehetőség túlórázni, pedig jól jön a pénz. Szívesen belépnék a gmk-ba, de eddig nem sikerült bekerülni a csa­patba. — Tehát nagyon sok mun­kával telt a múlt hét — Igen, ez így igaz. öt szö­vőnőnek és egy fűzőnőnek a gépeit tartom karban. Régi masinák, sok dolog van velük. Tudja, a munkásnőket telje­sítmény alapján számolják el, mi meg órabéresek vagyunk. Hajtani kell, mert idegesek, ha áll a gépük és emiatt nem tudnak termelni. Rajtunk is múlik a dolog, de 6k «sokkal többet keresnek. — Gondolom, ez nagy mé­reg... — Ne higgye, hogy irigylem őket. Tudom, nagyon sokat dolgoznak. — Történt valanja igazán Jó dolog a héten? — Két kéttalálaitoeom volt a lottón. Ez nem nagy pénz. de talán egyszer bejön a főnyere­mény is. Akkor veszek ma­gamnak egy szép kis házat itt a környéken. Bundev T. Ivánné Halászte­lek tanácselnöke. — Éppen a legjobbkor jött ez a kérdés. Szívesen beszélek arról, milyen örömöt okozott mindannyiunknak, hogy nagy­községi tanács lettünk. Ez jó alkalom volt arra, hogy átgon­doljuk az utóbbi évtizedekben megtett utat. Rohamos léptek­kel haladtunk előre, erről rö­videsen beszámolhatok az ün­nepi tanácsülésen. Március el­sején lesz harmincöt esztende­je, hogy felvettük a Halászte­lek nevet, ezt együtt ünnepel­jük a nagyobb önállóságot is jelentő cím elnyerésével. • — Tehát minden szép és jó? — Gondjaink azért vannak. Például az orvosi rendelő fű­tésével, de ezt Sikerült a múlt héten megoldani. — Mivel tölti a vasárnapot? — Pihenek, olvasok, ebédet főzök. Töltött káposzta lesz. a szülőhelyemen szokásos sza­bolcsi módra. Édeskáposztából csinálom, paradicsommal. Nyá­ron tettem el a hozzávalót, er­re is kell időt szakítani. Gá. 3. Megvizsgálja a KNEB A hatékony karbantartás A termelőberendezések meg­óvását, korszerűsítését vizs­gálják a közeljövőben a népi ellenőrök. A KNEB legutóbbi HFiiéra A RÉGI ZORD TELEK p'ebrudr huszonötödiké van. Akármi •* történik még az elkövetkező néhány napon, pénteken újra márciust Írunk. Már­cius mindenképpen a tavaszhoz kötődik. Február huszonötödikén bízvást fogalmaz­hatunk múlt időben: kemény telünk volt. A meteorológusok, akik az időjárási ese­ményeket tárgyilagosan értékelik, gyakran használták a rendkívüli szót. Mások vi­szont azt állították, ez szabályos tél volt. Olyan, mint a régiek. A múlt hét elején Veresegyházon mond­ta ezt valaki. Vendéglátóm kikísért, egy darabig velem tartott. Csikorgóit léptünk alatt a hó, az élénkülő szél arcunkba ha­rapott. Csípett, mart. Végre igazi tél, mondta kísérőm. Az ilyenektől elszoktunk. Bezzeg régen. Akkora havak, hogy nem láttunk az utca túloldalára. A tavasz pe­dig tavasz volt, a nyár nyár, az ősz ősz. Vendéglátómtól még a jó meleg szobá­ban megkérdeztem a korát. Kilenc évvel idősebb nálam. Ennyivel emlékezhet ré­gebbre. Mindenki a saját élményeire em­lékszik a legjobban. Magam is emlékszem akkora hóra, hogy nem nagyon láttam át az utca másik oldalára, ahol az iskolatár­sam lakott. Csakhogy akkor még kicsi vol­tam. Hideg volt, az iskolából hazajövet annyira megdermedt a kezem, hogy nagy­apám alig tudott életet dörzsölni beléjük. Kesztyűm persze nem volt, s a nadrágzseb­ben kevés meleg gyűlhetett össze, amely­ben vékony kezemet tartottam. Kilenc évvel idősebb vendéglátómtól el­térően több hótalan télre emlékszem. Fe­kete karácsonyokra. Reggel első dolgom volt az ablakhoz sietni, lesni, hullott-e a fehér áldás. Napról napra szomorúan álla­pítottam meg, a föld továbbra is fekete. Voltak szénszünetes telek, de még több nyálkás, lucskos, borús, esős, a fagypont fölött pár fokkal, egyszer-egyszer néhány- nyal alatta. Ugyanilyenek voltak a tava­szok, a nyarak, az őszök. Egyszer a bátrab­bak már májusban fürödtek a Duna holt ágában, máskor jóformán egész nyáron nem akadt fürdésre, alkalmas nap. Megél­tem szép, hosszú, meleg őszöket, s esőse­ket, amikor a répa szedők inkább váiyog- vetóknek látszottak messziről. Mit számítanak az én kis tapasztalataim, s a kilenc évvel idősebb vendéglátóméi. Még a legöregebb embereké sem, akikre ilyenkor, rendkívüli időjáráskor, még a me­teorológusok is előszeretettel hivatkoznak. Régen meghalt nagyapám közlése sem so­kat nyom a latban, aki gyakran emlegette azt az aratást, amikor nagykabátban dol­goztak. Sokkal többet mondanak a népi megfi­gyelések, amelyek apáról fiúra, nemzedék­ről nemzedékre szállnak, s így több száz éves tapasztalatokat közvetíthetnek. Eze­ket tanulmányozva beláthatjuk, régebben is voltak ilyen meg olyan telek, tavaszok, nyarak, őszök. Mit mond például a med­véről szóló tanítás? Ha február másodikán meglátja saját árnyékát, akkor visszamegy, ha nem, érdemes kinnmaradnia. Vagyis? A megfigyelés szerint ezen a napon egy­szer hideg van, máskor enyheség. Ugyan­erről tudósít Vince. Vagy megcsordul az eresz alja, vagy nem. Mehetnénk tovább, jégtörő Mátyásig, a fagyosszentekig. Min­den ilyen nap, amelyhez kapcsolva évszá­zados megfigyelések sűrűsödnek, ugyanazt tanúsítja: egyszer hideg van, máskor me­leg. f í gyakran találkozhatunk olyan véle- ménnyel, hogy az ember beavatkozá­sával, mesterséges égitesteivel, egyéb kí­sérleteivel befolyásolja az időjárást. Ugyan! Gondoljunk bele: a végtelen világ­mindenségben ezek a mi gömböcskéink a kicsinél is kisebbek. Ne legyünk olyan ön­hittek. emberek! Kör Pál ülésén Jóváhagyott munka- program szerint az országos ellenőrzés feladata megállapí­tani, hogy a vállalatok mit tesznek a gépek, berendezé­sek, járművek folyamatos üzemképességéért, állagmeg­óvásáért és technikai szintjé­nek megtartásáért. A vizsgá­lat során arra is kiterjed a fi­gyelem, miként segítik elő az állóeszközök gazdaságos kor­szerűsítését, s ésszerűen, taka­rékosan gazdálkodnak-e a be­ruházási eszközökkel és a költségekkel. A népi ellenőrök tájékozód­nak, hogy a vállalatok üzem­fenntartó részlegei és azok egyes szervezeti egységei, mint például a tmk-műhelyek ele­gendő korszerű géppel, mű­szerrel és szerszámmal rendel­keznek-e feladatuk eredmé­nyes megoldásához. Megvizs­gálják az e tevékenységgel foglalkozó vezetők és dolgozók létszámának alakulását és szakmai összetételét. Áttekin­tik, hogy a személyi feltételek összhangban vannak-e az egyes szervezetekre háruló feladatokkal, s miként befo­lyásolja a fenntartási tevé- kenvséget az alkatrészellátás. Foglalkoznak továbbá azzal, hoev 1980 óta milyen jelentő­sebb technológiai korszerűsítő felúiftásokat végeztek a kar­bantartó üzemek, se tevékeny­ség nyomán javultak-e az eeves gépek. gépcsoportok műszaki jellemzői, a gyártott termékek korszerűsége és minősége, a fontosabb terme­lőeszközök közép- és nagyja­vítását, valamint a hibaelhá­rító és egyéb kisjavításokat a tervezett költségekkel és ütemezésben oldották-e meg a tmk-k. A népi ellenőrök megkér­dezik majd a vizsgálatba be­vont vállalatok vezetőit, kar­bantartó munkásait, hogy sze­rintük az üzemfenntartási te­vékenységet milyen irányba kellene továbbfejleszteni, s ehhez milyen helyi és köz­ponti intézkedéseket tartaná­nak szükségesnek. Gazdaságpolitikánk realitása Havasi Ferenc könyve időszerű kérdésekről

Next

/
Thumbnails
Contents