Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
6 1985. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ A Pravda szerkesztőségi cikke Veszélyes amerikai program „Erkölcs washingtoni módra” címmel a „hadászati védelmi kezdeményezés” néven ismertté vált amerikai űrfegyverkezési programról közölt szerkesztőségi cikket vasárnap a moszkvai Pravda. Amerika a reklám hazája — írja az SZKP KB lapja, hozzátéve, hogy az amerikai elnök által 1983 márciusában meghirdetett programot is széleskörűen reklámozzák. Nem kevesebbet próbálnak bebizonyítani arról, minthogy, úgymond rendkívül humánus, és kivételesen erkölcsös gondolat, amelynek célja az emberiség megmentése az atomhaláltól. A „csillagháborúról” szőtt washingtoni tervek több kérdést vetnek fel. Ha az említett „kezdeményezés” valóban feleslegessé teszi a támadó nukleáris fegyvereket, akkor ezzel párhuzamosan miért növelik példátlanul az amerikai hadászati nukleáris arzenált? Megkérdőjelezhető az „MX” interkontinentális ballisztikus rakéták gyártása, a „Pershing—2" rakéták európai telepítése, a „B—1” bombázók építése, a „Stealth” új bombázó, robotrepülőgépek, az atom-tengeralattjárók számára készülő „Trident—2” típusú rakéták gyártása. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter leplezni sem próbálja, hogy mindezek a hadászati programok az elsőcsapásméré- si képesség jelentős megnövelését célozzák. Felvetődik továbbá az is, ha a „védelemre” helyezik a hangsúlyt, akkor miért kezdtek elsőcsapás mérésére szolgáló nukleáris eszközöket telepíteni a Szovjetunió és szövetségesei határainál? Szintén megválaszolatlan kérdés, ha az Egyesült Államok valóban a „védelem? szavatolását tűzi ki célul, akkor miért nem követi a Szovjetunió példáját, miért nem mond le az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról? Felvetődik továbbá az is, ha az Egyesült Államok ténylegesen hajlandó lemondani a nukleáris fegyverről, akkor miért ellenzi a nukleáris leszerelési tárgyalásokat? Végül pedig az sem érdektelen, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az amerikai „kezdeményezés” humánus jellegéről szóló nyilatkozatok az Egyesült Államoknak a világűrről az ENSZ-ben elfoglalt álláspontjához? Az ENSZTyihono v és Re cg an japán kép vise leknek adó fi válásán Eltérőek ex álláspontok Ronald Reagan amerikai elnök és Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök levélben válaszolt japán parlamenti képviselőknek arra a felhívására, amely az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, valamint a leszerelés, mindenekelőtt az atomleszerelés megvalósítására szólította fel. A válaszokból azonban kitűnt, hogy a két nagyhatalom eltérően ítéli meg e kérdéseket. A szovjet miniszterelnök nyomatékosan hangsúlyozta: a béke megszilárdításáért és az atomháború megakadályozásáért gátat kell vetni mind a kozmikus, mind a földi fegyverkezésnek; a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz a fenti célok megvalósításáért, és kész a legmesszebbmenőkig együttműködni mindazokkal, akik hasonló álláspontra helyezkednek. Reagan nem szólt az űrfegyverkezés megakadályozásának szükségességéről, s a küszöbönálló genfi szovjet— amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban ezúttal is csak a hadászati és közepes hatótávolságú atomfegyverek korlátozásának amerikai célját omlí tette. közgyűlés legutóbbi ülésszakán 150 állam szállt síkra azért, hogy hozzanak haladéktalan intézkedéseket a világűr militarizálásának megakadályozására. Az Egyesült; Államok volt az egyetlen ország, amely nem támogatta ezt a határozatot. Ezeket és más kérdéseket Washingtonban makacsul válasz nélkül hagynak — mutat rá a Pravda szerkesztőségi cikke. Több városban Kanadai tüntetések Kanada több nagyvárosában rendeztek tüntetéseket az Egyesült Államok kanadai területen folyó fegyverkísérletei ellen. Torontóban a kormányzó kanadai Haladó Konzervatív Párt helyi székháza előtt, Edmontonban —Alberta tartomány székhelyén — a tartományi törvényhozás épülete előtt tiltakoztak a manőverező robotrepülőgépekkel végzett kísérletek ellen. (Alberta tartományban van az a légitámaszpont, amelyet a robotrepülőgépeik leszállóhelyéül jelöltek ki.) FBP-kongressius Bcngemnn az áj pártelnök A Nyugatnémet Szabaddemokrata Párt saarbrückeni kongresszusán szombaton délután a mintegy 400 küldött túlnyomó többségének szavazatával Martin Bangemann gazdasági minisztert választották meg az FDP új elnökének. Martin Bangemann 1934- ben született a Magdeburg közelében fekvő Wanzleben- ben. 1969 és 1974 között az FDP baden-würtbergi szervezetének elnökhelyettese, majd 1973-ig annak elnöke volt. A jogi diplomával rendelkező Bangemann változatos pályát futott be az FDP-n belül. A 60-as évek második felében és a 70-es évek elején a balszárny egyik vezetőjeképt a Német Szociáldemokrata Párttal való együttműködést szorgalmazta. 1974—75-ben viszont, amikor az FDP főtitkára volt, már a szociálliberális koalíció felbontását és a CDU-hoz való átállást sürgette. Genscher, aki a pártelnökségről való lemondás után is az NSZK alkancellárja és külügyminisztere marad, a kongresszuson elhangzott beszédében azért szállt síkra, hogy a Nyugat minden szinten fejlessze együttműködését a szocialista országokkal. Ennek jegyében kiállt amellett, hogy a stockholmi európai bizalomerősítő és leszerelési konferencia keretében pontosítsák az erőszakról való lemondás fogalmát. Sürgette a Helsinki nevével fémjelzett folyamat újbóli felerősítését, a helsinki záróokmány aláírása 10. évfordulójának magas szintű megünneplését. Martin Bangemann-nak, a Német Szabaddemokrata Párt új elnökének zárszavával vasárnap véget ért az FDP 36. saarbrückeni kongresszusa. Dzsemajel elnök nyilatkozata Libanon a BT össz kéri Amin Dzsemajel libanoni elnök szombaton nyilatkozatot adott az Asz-Szijassza című kuvaiti lapnak. Dzsemajel hangsúlyozta, hogy továbbra is folytatni kell a Bejrút és Damaszkusz közötti együttműködést, amely a történelmi és geopolitikai valóságra, valamint a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épül, s mind Libanon, mind Szíria számára hasznos. Ami az izraeli hadsereg által megszállt Dél-Libanont illeti, az izraeli katonák Tyr város közelében hét falut valósággal lerohantak, miután síita ellenállók szombatra virradóra féltucat támadást hajtottak végre a megszállók újonnan kiépített állásai ellen. A bejrúti kormány pénteken a Biztonsági Tanács összehívását kérte és határozottan tiltakozott az ENSZ-nél az izraeliek embertelen megtorló akciói miatt. Hafez Asszad szíriai elnök szombaton a libanoni keresztény Falan.gista Párt Elie Karami vezette küldöttségével tárgyalt. Az elnöki palota szóvivőjének közlése szerint a négyórás megbeszélésen az Izrael által megszállt Dél-Li- banonról volt szó elsősorban. Általános mozgósításra, a nemzeti ellenállás fokozott támogatására és a térség demográfiai összetételének átalakítására irányuló izraeli törekvések megakadályozására szólította fel a megszállt területek lakosságát Nabih Berri államminiszter, az Amal-imozgalom főtitkára. Az izraeli megerősített egységek a hét végén is folytatták a Tel-Avivban „vaskezűnek” minősített elnyomó politikát. Tir, Nabatije térségében, valamint a Bekaa-völgy nyugati felében és Rasajában másfél tucat település van ostromzár alatt. Menekülők beszámolói szerint rendszeresen razziáz- nak, folyik a hajsza az ellenállók után. Majd másfél száz embert letartóztattak, újabb lakásokat és középületeket romboltak le földgyalukkal. Az utóbbi két napon tíz „terroristagyanús” libanonit lőttek agyon Szir El-Garbie- ben, Bidiaszban és Tirben. Több blokád alá vett faluban megtiltották, hogy a polgári védelem vagy a Vöröskereszt segítséget nyújtson a sebesülteknek. A HÉTEN VÁRHATÓ ESEMÉNYEK , Választások, csúcstalálkozók, miniszterek tanácskozása, uta- ^ zások — változatos program f szerepel a h rügynökségelt elő- í rcjelzéselben február végére, > március első napjaira. Hétfő: a pakisztáni parlamenti választásokat már kétszer elnapolta Ziául Hakk elnök, félve az ellenzéki előretöréstől. Most — ha minden a tervek szerint alakul — nyolc év után először adhatják le a választók voksaikat a 217 parlamenti helyre pályázókra. A képhez hozzátartozik, hogy a tábornok-elnök által legveszélyesebbnek tartott pártokat betiltották, ,a politikusok egy részét pedig letartóztatták. Az ellenzék ezért a bojkott mellett döntött. Kedd: Mulroney kanadai miniszterelnök Jamaicába utazik. A konzervatív politikus nyilván arról tanácskozik majd, hogyan segélyezhetné Kanada Seaga bajba jutott Nem ráki' .áltat — munkát akarunk! Belga fiatalok tün etnek — archív felvételünkön — Brüsszelben az egyre növekvő munkanélküliség ellen, rendszerét a karibi szigetországban. Szerda: Jichak Samir izraéli miniszterelnök Hollandiába utazik, hogy megkísérelje helyreállítani országának a dél-libanoni események miatt megtépázott tekintélyét. 'Jegyzet ÍRUl ÚR BEDOBJA A KALAPJÁT AZ OLVASÖ ne lepődjön meg a fenti cím láttán. Az Egyesült Államokban, amikor elnökválasztásra készülnek, s egy-egy politikus jelöltként lép fel, a régi szokásokra hivatkozva tovább él elektronikus korunkban is a fenti szólásmondás. Igaz. ma már a kandidátusok nem kalapjukat dobják be, hanem a televízió kamerái előtt, több tízmillió néző szeme láttára jelentik be szándékukat, hogy pályáznak a Fehér Ház meghódítására. De mi köze ehhez a címbeli Cruz úrnak, aki nicaraguai politikus. s nem a washingtoni Fehér Ház meghódítására készül? Sőt mi több, még csak a managuai elnöki palotában való székfőglalásra indított kampányból is visszalépett tavaly, miután pedig előzőleg „kalapját” az ellenzék egyik jelöltjének színeiben bedobta ebbe a hadjáratba. Cruz úr tavaly szeptember— októberben szalagcímeket kapott a nyugati félteke sajtójában, annak ellenére, hogy az újságok figyelmét jelentős mértékben lekötötte ez idő tájt az amerikai elnökválasztási hadjárat. A nicaraguai bankár, aki Somoza diktatúrája idején, — majd egy ideig a forradalom győzelme után is — támogatta a sandinistákat és a népi kormányt, ellenzéki szerepet vállalt, azzal párhuzamosan, ahogy n az Egyesült Államok kormányzata fokozta Nicaragua elleni aknamunkáját. Tévedés ne essék: senor Cruz, avagy ha úgy tetszik, Mr. Cruz nem kompromittálta magát azzal, hogy nyíltan a CIA szolgálatába szegődött volna. A Hondurasban és Costa Ricában felfegyverzett és a managuai rendszer ellen szabotázs-, diverzáns- és fegyveres terrorista akciókra bevetett ellenforradalmár elemektől elhatárolta magát. Állítólag azzal a „tiszta hitvallással” élt, hogy csupán politikai eszközökkel kíván küzdeni a nicaraguai forradalmi kormányzat ellen. így történt, hogy amikor a managuai kormányzat ígéretéhez híven meghirdette — a rendkívül nehéz, nemegyszer háborús állapotokra emlékeztető körülmények közepette is — a tavaly novemberi elnök-, és alkatmányozó nemzetgyűlési választásokat, Cruz. mint a „rendszerrel szemben álló ellenzék vezére dobta be kalapját a kampányba’'' — ahogyan ezt a washingtoni sajtó jellemezte. A MANAGUAI SAJTÖ EGY KÉSZE által „szájtépőnek” titulált vezér azzal kezdte tevékenységét. hogy megbélyegezte mindazokat az ellenzéki erőket, amelyek antiimperialista platformon és a Somoza nemzeti gárdájából toborzott ellenforradalmi „contrák” terrortevékenységétől elhatárolva magukat, léptek fel a sandinistákkal szemben az általuk elképzelt demokratikus álláspontról a választásokon. Majd ezután Cruz úgy „dobta be kalapját” a kampányba, hogy feltételessé tette ezt. Olyan követeléseket terjesztett a managuai kormányzat elé, amelyek teljesítése kapituláció lett volna és lényegében megtagadása annak a több esztendős véres, mintegy huszonötezer áldozatot követelő népi szabadságharcnak, amelyet Nicaragua a Washingtont kiszolgáló Somoza-rendszer ellen folytatott. S amikor a sandinista kormányzat nem volt hajlandó behódolni Cruz követelései előtt, a Washington által is támogatott polgári ellenzéki politikus visszalépett és a választások „bojkottálását” jelentette be. Hírmagyarázók szerint valójában inkább arról volt szó, hogy Mr. vagy Senor Cruz és hívei felmérték: a sandinisták tekintélye és népszerűsége oly nagy Nicaraguában, hogy demokratikus választásokon egyszerűen nincs esély a polgári ellenzéki elnökjelölt és pártja győzelmére, s reájuk csupán a csúfos vereség várhat. A novemberi választásokon valóban a sandinisták nyertek, s azóta megkezdődött a nicaraguai forradalmi folyamat intézményesítése, s a népi hatalom szerveit alkotmányos módon megerősítették. Ezzel párhuzamosan fokozódott a külső nyomás. Az Egyesült Államok kormánya először csak óvást jelenteit be a közép-amerikai feszültséget rendezni kívánó Contadora-csoport békeokmánya ellen. Majd elérte, hogy a Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Panama képviselői által kidolgozott tervezet aláírása el- halasztódjék és a további tárgyalások erről zátonyra fussanak. Nicaragua kormánya hiába jelentette ki, hogy kész akár már holnap is aláírni a térség biztonságát megteremtő és mindenfajta külföldi beavatkozást elítélő dokumentumot. Ehhez — washingtoni nyomás miatt — hiányoznak jelenleg a partnerek és az erre hivatott tanácskozást egyelőre határidő megjelölése nélkül elhalasztották. MIUTÁN WASHINGTONT immár nem köti ez a béketervezet, megszakította a Mana- guával folytatott kétoldalú tárgyalásokat. Majd nagy hisztériahadjáratba kezdett, amelynek állítólag az ad alapot, hogy a nicaraguai kormány harci helikoptereket vásárolt országa védelmére. Ezeket a gépeket a Honduras és Costa Rica felől betörő ellenforradalmi osztagok ellen kívánják bevetni. Ez annál is indokoltabb, mivel ezek a csapatok nemegyszer kapnak a CIA útján légi támogatást terrorcselekményeikhez. Mint az várható volt, Washington azzal válaszolt minderre, hogy a helikopterek vásárlása „veszélyezteti Közép- Amerika biztonságát” és fel kell lépni az ellen, hogy Nicaragua — úgymond — „második Kubává” váljon a nyugati félteken. Ennek jegyében nevezte Reagan elnök egyszerre „szabadságharcosoknak” a Hondurasból és Costa Ricából át-átcsapó ellenforradalmárokat. Ennek jegyében lépett fel Shultz amerikai külügyminiszter oly erőteljesen az egyik kongresszusi bizottságban és követelte, hogy újítsák meg a „contráknak” a segélyek folyósítását. amelyet még az elnök- választási hadjárat idején felfüggesztettek. Ennek jegyében indult meg egy háromhónapos hadgyakorlat a Nicaraguával szomszédos Hondurasban. S mindezek miatt vezényelt ne- hézütogeket' a managuai kormány a szomszédos országgal határos vidékeire és készült fel arra, hogy megtámadják onnan. S ITT LÉPETT újra a képbe Cruz úr. A Washington által támogatott ellenzéki politikus ezt a percet választotta ki, — nyilván egy idegen forgatókönyvnek megfelelően —, hogy „utolsó figyelmeztetést” intézzen a sandinista kormány címére. Mr. vagy Senor Cruz lényegében kapitulációra szólítja fel azt a managuai vezetést, amelyet novemberben alkotmányos úton, szavazócédulákkal erősítettek meg politi- kai irányvonalában. A politikus azt állítja, hogy nem akar emigráns kormányt alakítani a sandinista rendszerrel szemben, de elmossa azt, hogyan is képzeli el országa jövőjét. Világos — mint sok kommentátor rámutat —. Cruz azt szeretné, ha a fegyveres terroristák elvégeznék a „piszkos munkát”, a sandinista rendszer vérfürdő közepette való megdöntését, s azután jöhetne az ő Washington által támogatott „polgári kabinetje.” Cruz úr „kalapbedobó” beszéde azonban azt is megmutatta, hogy a Reagan-kor- mányzatnak nem könnyű keresztülvinnie e terveit. Cruz úr ellenzéki bankár, nem kis elkeseredéssel szólt arról, hogy a sandinistáknak „mennyire sikerült megtéveszteniük” Nicaragua népét, azaz lefordítva ezt a realitások nyelvére: mennyire széles körű támogatást élvez a népi rendszer. Továbbá megbélyegezte a középamerikai államokat, amelyeket elsősorban — idézzük — „saját nyugalmuk és biztonságuk érdekel”. De jutott a bírálatból egy esetleges nicaraguai beavatkozás egyesült államokbeli demokrata párti ellenzőinek és Washington több NATO-szövetségesének is, amelyek tiltakoznak az ilyen akciók \ ellen. Mindent összevetve: Cruz úr „kalapbedobása” megtörtént ugyan, de — mint saját szavaiból is kitűnt — fellépése egyelőre nagyon is problematikus... Árkus István Csütörtök: a Közös Piac tagállamainak illetékes miniszterei ismét tanácskozásra ülnek össze Spanyolország felvételi kérelme miatt. Az idő sürget, hiszen a már többször módosított határidő 1986. január 1-én lejár. Péntek: március elsején tartják a nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napját. Világszerte megmozdulásokat, nagygyűléseket rendeznek, s különösen nagy aktivitás várható Nyugat-Európa azon országaiban, ahol közepes ható- távolságú amerikai atomfegyvereket telepítettek. Szombat: India több államában tartanak helyhatósági és szövetségi állami választásokat. Az eredmény Radzsiv Gandhi kormányzásának első fokmérője lesz. Vasárnap: az ausztrál külügyminiszter Malaysiába utazik. Bill Hayden és vendéglátói a csendes-óceáni és délkelet-ázsiai helyzetről cserélnek majd véleményt. wCTak r övi den... m TIZENHÁROM hónapos huzavona után az amerikai szenátus szombaton elfogadta Edwin Meese igazságügyminiszteri kinevezését. Az új miniszter azonban csak a leadott szavazatok kétharmadát kapta meg. KÍNÁBAN szovjet hősi emlékművet koszorúztak meg a Vörös Hadsereg megalakításának 67. évfordulóján — jelentette vasárnap a Zsemncn Zsd- pao. LENGYELORSZÁGBAN is korlátozzák a televízió adásidejét az energiatakarékosság jegyében. Mint a tévéhíradó pénteken este bejelentette, keddtől kezdve csak délelőtt 11-kor jelentkezik az első műsor.
