Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
2 1985. ÉFBRTTATt 25., HÉTFŐ TANÁCSKOZTAK A PÁRTÉRTEKEZLETEK Budaörs A belső tartalékok feltárása elsődleges Oabas A jó eredményekkel is bátrabban kell politizálni A budaörsi városi jogú pártértekezletet szombaton a nagyközség művelődési házában tartották. Részt vett a tanácskozáson Tausz János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a körzet országgyűlési képviselője, Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára. A pártbizottság írásban kiadott jelentéséhez Csapó Sándor első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította többi között, hogy ez az időszak próbára tette a gazdasági egységek teljesítőképességét, s a pártszervek és szervezetek jelentős szerepet vállaltak a párthatározatok érvényesítésében. A beszámoló a társadalmi fejlődés eredményeinek és gondjainak sokoldalú elemzésekor hangsúlyozottan foglalkozott az agglomeráció problémáival. Rámutatott: a lakosság hangulatát, közérzetét jelentősen befolyásolja, hogy ahol él, ott milyen környezettel, körülményekkel találkozik. Addig, míg országos szinten stagnált, illetve csökkent a népesség, addig Budaörsön, illetve a térségben dinamikus volt a. növekedés. A jelentős fejlesztések ellenére a meghatározó mutatók, például az egy tanteremre jutó tanulók, vagy az egy lakosra jutó kereskedelmi létesítmények száma az elmúlt öt évben alig változtak. Annak ellenére, hogy a változás minőségi fejlődést eredményezett. Ahhoz, hogy enyhüljenek a feszültségeik, a társadalmi összefogás bővítése mellett is feltétlenül szükséges az agglomeráció hosszú távú fejlesztési programjában szereplő központi támogatás. Kiemelten szerepelt a beszámolóban a pártegység jelentősége. A tapasztalatok azt igazolták, hogy a gyorsan változó viszonyok, a társadalmi gyakorlat által felvetett új kérdések megválaszolásának késedelmessége nehéz helyzet elé állította a párttagságot. Az építőmunka sikerei a korábbi időszakban a tagság egy részét fokozatosan elszoktatták az eszmei konfrontáció vállalásától. Az alapkérdésekben megvan az egyetértés, de bizonyos dolgokban most nehezebb közös nevezőre jutni. Pedig ahol a párttagság a felsőbb szervek, illetve a. helyi vezetés döntéseiről érdemi tájékoztatást kapott, s ezekről kifejthette véleményét, a kiállás és a cselekvés is egységes volt. A döntéseik előkészítésében nagyobb szerepet kell kapnia a kollektíváknak, erre a politikai munka minden szintjén szükség van. A beszámolót követő vitában 20-an mondták el véleményüket és 18-an adták be írásban felszólalásukat. Gőg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója a mezőgazdasági termelés elmúlt évi tapasztalatait elemezte. Tóth László, a MÉM Hevesi Ákos Nevelőotthonának igazgatója, a nagykovácsi községi pártalapszervezet titkára a település fejlődéséről, a társadalmi összefogás jelentőségéről beszélt. Csikota Ferenc nyugalmazott honvédtiszt, a budaörsi IV. körzet alápszervezeténeik titkára a területi pártszervezetek szerepének fokozódására hívta fel a figyelmet. Külön kitért a nyugdíjasok hátrányos helyzetére, aláhúzva. hogy mind kevesebb türelemmel viselik javadalmazásuk reálértékének csökkenését. Hamza Antal, a Monori Mezőgép Vállalat 2. számú gyáregységének esztergályosa arról szólt, hogy a kisvállalkozások terjedésével nehéz helyzetbe került a szocialista brigádmozgalom, pedig ezek azok a közösségek, melyekre leginkább építeni lehet. Édes István, a PEVDI vezér- igazgatója azt elemezte, hogyan sikerült elérni vállalatuknál, hogy a nehéz körülmények között is az egy dolgozóra jutó nyereség közel 140 ezer forint körül a Lakul Rámutatott, a legnagyobb tartalék ma is az egységes tenni- aikarás, a tehetségek kibontakozásának segítése, a többletteljesítmény megbecsülése. Molnár István honvéd alezredes, helyőrségparancsnok arról beszélt, hogyan valósul meg alakulatuknál a kiképzés és a • népgazdasági feladatok segítésének egysége. Völgyi Zoltán, a Sasad Tsz dísznövénykertésze azokról a kezdeményezésekről szólt, melyek ágazatukban a gazdaságosság javítását szolgálták. , Szemerei Károly, a Budaörsi városi jogú KISZ-bizottság titkára a tömegszervezeti jelleg Erősítésének fontosságáról a szervezettség növelésének feltételeiről beszélt. A párttaggá ajánló tevékenységről szólva hangsúlyozta, hogy az ifjúsági mozgalom egyik fontos feladata, hogy vonzóvá tegye a politikai közéleti tevékenységet a fiaitalok körében. Stierbach Imre, bia- torbágyi körzeti főorvos a községfejlesztés, valamint a népfront, a pártszervek és más tömegszervezetek együttműködésének összefüggéseiről szólt. Szabó Gyula, a budakeszi gimnázium igazgatója a középiskolás korosztály világnézeti nevelésének fontosságáról beszélt. Bánkúti Lászlóné, a Texelektro Ipari Szövetkezet művezetője a szocialista brigádmozgalom szerepéről, a nő- és ifjúságpolitikai határozat helyi végrehajtásáról, a káderpolitikái elvek érvényesüléséről mondott véleményt. Fehérvári János, Budaörs tanácselnöke kiemelté: a társadalmi összefogásra alapozva jelentős lépéseket tettek a városiasodásért. Szólt arról is, hogy a körzetben érvényesül a térségi szemlélet, megfelelő együttműködés alakult ki a helyi tanácsokkal Tausz János az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a tanácskozást. Megállapította, hogy a párt egysége a tagság fegyelme és helytállása az elmúlt időszakban nagyobb erőpróbának vol/t kitéve, mint öt évvel korábban. Hangoztatta: a közvélemény joggal követeli a társadalmunktól idegen jelenségek visszaszorítását, ehhez pedig összehangoltabb, következetesebb párt-, társadalmi, gazdasági ellenőrzés szükséges. Horváth Ferenc, a PEMÜ vezérigazgatója nagy tetszéssel kísért felszólalásában a gazdálkodás reális értékelésének fontosságáról, a további jobb munkára ösztönző erejéről beszélt. Hangsúlyozta: nagy tartalékok vannak az általános és üzemi költségek leszorításában i‘s. Winter Ferenc, a Mechanikai Művek csoport- vezetője a vállalati gazdasági munkaközösségek helyéről, szerepéről beszélt. Annak a véleménynek adott hangot, hogy a vgm-ek működése csak átmeneti lehet, korszerűbb technológiával, munkaszervezéssel és megfelelő ösztönzéssel a tényleges munkaidő alatt is megteremthetők a fejlődés feltételei. Bartha Antal, a PVCSV igazgatója ismertette a vállalat sokirányú munkáját az egészséges vízellátás megteremtésében, a kommunális szolgáltatások javításában. Krasznai Lajos felszólalásában megállapította, hogy a térségben elvszerű, következetes és eredményes munkát folytattak a kommunisták a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért. A beszámoló és a vita azt tükrözte, hogy az élet minden területén gyarapodás, gazdagodás tapasztalható, s ezért az itt élők többsége keményen megdolgozott. Pártértekezleten tapasztalt kollektív akarat és szánTavaly november T. tiszteletére adták ét Dabason a negyven csöppségnek helyet biztosító bölcsödét. Az épületet, amely azelőtt a városi jogú nagyközség szakorvosi rendelője volt, négymillió forintos költség- gél alakították át. dék megfelelő ösztönzést ad a további munkához. Ezután arról beszélt, hogy a közigazgatás átszervezésével a legdöntőbb szervezeti változás a budai körzetben volt. Az azóta eltelt időben gazdagodott a testületek munkastílusa és módszere, de a szerepkör betöltéséhez még az útkeresés hozzátartozik. Aláhúzta, hogy a terület sajátosságaihoz tartozik: a legtöbb párttagot tömöríti s betölti a megyeszékhely pártbizottságának funkcióit. Ez a jövőben a jelenlegieknél nagyobb követelményeket támaszt az itt dolgozókkal szemben. A továbbiakban kitért arra, hogy az elmúlt öt év munkáját különösen nehezítették a nemzetközi élet kedvezőtlen tendenciái s a hazai gondjaink. Az elmúlt kongresszus legfontosabb célkitűzései voltak az ország gazdálkodási egyensúlyának helyreállítása és az életszínvonal megőrzése. Az egyensúly javulásának számos jele van, s az életszínvonalat is sikerült társadalmi méretekben megőrizni, hozzátéve, hogy ebben nagy a szóródás. A nemzetközi elismerést kiváltó eredményeinket számos ellentmondás kíséri. Világossá vált, hogy gondjainkat nem az elosztásban — vagyis árpolitikai intézkedésekkel —, hanem a termelésben kell megoldani. Az inflációs tendenciák oka mindinkább belső gazdálkodásunkban keresendő. A nem megfelelő hatékonyságú munkában, a pazarlásban, és az ezzel is összefüggő áruhiányban. Ezek az összetevők megjelennek a termelés költségében, holott nincs mögöttük érték. Pedig többi között a nyugdíjak reálértékének megőrzése is csak a társadalmi méretekben gyarapodó értékteremtő képesség révén lehetséges. Géressy Sándor, az ISG gépbeállító szakmunkása a fiatalok problémáival foglalkozott. Hargitai Károly, a Zsám- béki Tanítóképző Főiskola főigazgatója a felsőoktatási intézmény és a település életének sokoldalú összefüggéseit elemezte. Szabó János, a Bu- davidéki Erdő- és Vadgazdaság erdésze a környezetvédelem megnövekedett szerepéről s az erdőgazdálkodásban nehéz körülmények között dolgozók munkájának jobb megbecsüléséről beszélt. Csapó Sándor vitaösszefoglalójában külön kitért a pártértekezlet egyik kedves mozzanatára. A budaörsi úttörők a szokástól eltérő formában köszöntötték a tanácskozás résztvevőit. Kifejezték, hogyan képzelik ők az ezredforduló hasonló tanácskozásának felszólalásait: a körzet minden gyermeke jól felszerelt iskolákban, egy műszakban tanul, minden község egészséges ivóvízhez jutott, az ifjúsági szervezetnek a fiatalok 98 százaléka tagja ... Arra is sort kerítettek, hogy elmondják: ehhez mint gyerekek, mi mindennel járulhatnak hozzá. Amint az első titkár vitaösszefoglalójában hozzáfűzte, az ifjú korosztály véleménye is aláhúzza, milyen nagy a várakozás, társadalmi igény munkánk jobbítása iránt. A beszámolót a küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta. Dabason és vonzáskörzetében 35 ipari üzemben háromezer ember dolgozik, de azért ebbén a térségben a mezőgazdaság a meghatározó tizenhá- rommiliárdos termelési értékével, Nem csoda hát, hogy a 3090 párttag között is a mezőgazdasági dolgozók vannak többségben. A kommunisták létszáma egyébként az elmúlt öt évben tizenöt százalékkal gyarapodott, s ez is arról tanúskodik, hogy a politikai öntudat erősödése és a kiváló gazdasági eredmények között összhang van. A térség szombati párterte kezletén Ádori Károly, a da- basi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz, majd Rócz Sándor — a dabasi rendőrkapitányság vezetője — a közgyűlés levezető elnökeként adta meg a szót a jelentkezőknek. A vitában elsőként Péter Domokos, a dabasi gimnázium nyugalmazott igazgatója kapott szót, s kifejtette: a testületi állásfoglalásokat igénylik a kommunisták, és a párton kívüliek egyaránt, ezért csak dicséret illeti a dabasi városi jogú nagyközségi pártbizottságot, annak végrehajtó bizottságát és munkabizottságait, mert jó érzékkel találták meg a határt az operatív beavatkozás és az elvi irányítás között. Csipái Ferenc, a gyáli Szabadsági Termelőszövetkezet pártbizottsági titkára azt fejtegette, hogy az elmúlt években náluk a párt gazdaságpolitikai irányító szerepe új munkamódszerrel és munkastílussal jutott kifejezésre. Ennek lényege az, hogy pártbizottságuk nem számszerűsített feladatokat, hanem gazdaság- politikai célokat határozott meg, s azok valóra váltásét kérte számon. Nagy tetszést váltott ki dr. Bodó Ágnes dabasi rendelőintézeti igazgató főorvos felszólalása, amelyben az alapellátás minőségi javításának dologi feltételeit hiányolta. Megszívlelendő gondolatokat fejtett ki Vörös Ferenc, a dabasi költségvetési üzem vezetője, mint a fegyelmi bizottság elnöke. A vonzáskörzetben meglehetősen sok volt a párt- fegyelmi büntetés az elmúlt években, mert aki vétett a kommunistára nézve kötelező normák ellen, annak viselnie kellett a következményeket is. A fegyelmi bizottság azonban szomorúan tapasztalta, hogy a felelősségre vont párttagokat alapszervezetük nem figyelmeztette egyébként közismert hibáikra, így aztán e közömbösen szemlélt hibák súlyos párt- büntetést kiváló vétségekké váltak. A célirányos, jól átgondolt, szelektív beruházásokkal lehet megteremteni a minden piacon versenyképes áruk termelésének a feltételeit — ezt hangoztatta Bálint Csaba, a Dabasi Nyomda igazgatója. Pétiké Jánosné dr., a dabasi városi jogú nagyközségi közös tanács elnöke elmondta, hogy a településfejlesztés eredményei szinte mindenütt meghaladják a tervezettet, mert az állami támogatást a helyi erőforrások, a társadalmi munka résztvevői pótolták. Nőtt a vonzáskörzetben a közösségért kockázatot is bátran vállaló tanácsi vezetők száma. Mégis talán még soha sem folyt olyan hangulat- keltés e térségben a tanácsok ellen, mint az elmúlt években. Ez pedig arra vall hogy az eredményekkel bátrabban kellene politizálni. Mintha éppen ezt. a gondolatot akarta volna folytatni Sztancsik Antalné, a hernádi Máricus 15. Termelőszövetkezet baromfiüzemének párt- alapszervezeti titkára, aki saját példájukkal bizonyította: a pártcsoportoknak óriási szerepük van a környezet hangulatának befolyásolásában azáltal, hogy ismertetik az eredményeket és a gondokat, s társadalmilag hasznos cselekvésre késztetnek. Sok olyan ember van a körzetben, aki nem a közösségen kívül hanem annak szolgálatában találja meg boldogulását — hangsúlyozta Balázs Ferenc munkásőr parancsnok —, aki pedig a fegyveres testületbe jelentkezik, az mind ilyen ember, hiszen egyébként nem is tudna megfelelni a követelményeknek. Márton Ilona, a kakucsi általános iskola tanára elmondta: a vonzáskörzetben tízezer úttörő él, s a tizenkilenc úttörőcsapatnak ötvenegy üzemmel van hasznos kapcsolata. A csapatvezető tanárok többsége párttag, s sokszor még a mostoha körülmények között is jó munkát végeznek. Szenvedélyes hangnem jellemezte, s nagy taps jutalmazta Kakucsi Gabriellának, a dabasi Fehérakác Termelő- szövetkezet elnökének a felszólalását Részesei vagyunk annak, hogy fejlett mezőgazdasággal köszönthetjük hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulóját — mondotta — Viszont négy éve már, hogy szövetkezetünk teherbíróképessége nemhogy a beruházást, de még a szinten tartó rekonstrukciót sem teszi lehetővé. Szemők Lászlóné, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet részlegvezetője arró] számolt be, hogy pártalapszerve- zetükben tizenegy fiatalt vettek fel az elmúlt években, s a statisztikai szemlélet helyett az alkalmasságot és felkészültséget tekintették döntőnek. Az új párttagok valamennyien méltóak a bizalomra. Dr. Molnár Ferenc dabasi vezető ügyész hangoztatta: a politikai rendszer minden eleme az emberek cselekedetein keresztül valósul meg, ezért van nagy szerepe a kommunista véldamutatásno-k. 8 cselekvési egységnek, a pártfegyelemnek, Kele András, a Március 15. Tsz elnöke bejelentette: Her- nádon alapelvnek tekintik, hogy egyetlen emberrel é% egyetlen forinttal sem többet a kelleténél! A hogyanra a kétkezi dolgozók véleményében fellelhető igazság és bölcsesség is megadja a választ. Závolyi Attila, a gyáli Szabadság Tsz csoportvezetője nemcsak azt mondta el, hogy tagságuk 193 millió forintos társadalmi munkával segítette Gyál fejlesztését, hanem ennek az összefogásnak az erkölcsi-politikai hatásaira is felhívta a figyelmet. Fokozódik az ifjúsági szervezet érdekvédelmi szerepe — hangsúlyozta Dobos József, a dabasi nagyközségi KISZ-bi- zottság titkára. Hrubos István nyugalmazott Örkényi tanár pedig sok érvanyaggal azt bizonyította, hogy a munkahé- lyeken a demokratikus légkör a jellem harmonikus fejlődését segíti elő, a torzsalkodás viszont torzítja a jellemet. Furulyáz János, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke a megyei pártbizottság képviseletében üdvözölte a tanácskozást, és a jókívánságok átadása után elismerően szólt arról, hogy a dabasi vonzáskörzet tíz aranykoronás földjein Pest megye mező- gazdasági termelési értékének húsz százalékát állítják elő. Mindez az itt élő és dolgozó emberek magas fokú tudását és szorgalmát dicséri. A Telefongyár bugyi gyáregységében a szervezési és technológiai rekonstrukció eredményeként városok közti összeköttetést biztosító berendezéseket gyártanak, s e termékek nyolcvan százaléka külpiacokon talál vevőre — ismertette Somogyi Béla programozó matematikus. Pink Györgyné, az ócsai nagyközségi pártalapszervezet titkára a tanáccsal való együttműködés hasznosságáról, a kisnyugdíjasok támogatásának tényeiről beszélt, Zsa- dányi László, az ócsai gimnázium igazgatója az iskolák épületeinek elhasználódottsága és szűkössége miatt fejezte ki aggodalmát. Móricz Imre ócsai mezőgazdász így vélekedett: nagy a társadalom bizalma a párt iránt, de a közvélemény a bajok orvoslását is a párttól várja. Nagy a tájékoztatás iránti igény, ezért van nagy szükség a jól és időben informált propagandistákra. Az idő előrehaladottságára tekintettel a további felszólalásra jelentkező^ — hatan voltak — írásban adták be mondanivalójuk szövegét, majd választottak. A réaituKvúk egy csoportja s budai!rs! tanácskozáson.
