Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
TANÁCSKOZTAK A PÁRTÉRTEKEZLETEK Gödöllő Nagykát a Az igények alapjának a realitás tekinthető Nem lehet másodlagos az ember közérzete GM öli 5 és vonzáskörzete ötéves fejlődéséről, a közeljövő legfontosabb tennivalóiról tárgyaltak tegnap a városi pártértekezlet küldöttei az Agrár- tudományi Egyetem aulájában. A tanácskozáson megjelent Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az országgyűlés al- elnöke. Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára és Hegedűs Imre, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. Az értekezletnek beterjesztett írásos beszámolóhoz Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Az ipari termelés értéke a legutóbbi években hatmilliárd forintra emelkedett, úgy, hogy a bővülés forrása a növekvő termelékenység volt. Az üzemek többségében csökkent a létszám. A vállalatok és szövetkezetek erőfeszítéseinek eredményeképpen kilencven százalékkal növekedett a külpiacon elért bevétel. Szép teljesítményeket ért el ebben a tekintetben a Ganz Árammérőgyár, a Gödöllői Gépgyár, az ikladi ipari Műszergyár. a gödöllői Diana, a péceli Ruházati és Vegyesipari Szövetkezet. A termelés jövedelmezősége változó képet mutat. A vállalatoké s tervidőszak eleién nőtt, tavaly csökkent A felhasználható nyereség mérséklődésé miatt a hatodik ötéves terv éveiben átfogó korszerűsítésire,, élenjáró technika behozatalára nem volt mód. Néhány nagyobb beruházás kivételével felújításokra, állagmegóvásokra, kisebb technológiai fejlesztésre futotta. Gödöllő körzetében hét termelőszövetkezet és egy tangazdaság működik. Ennek az ágazatnak a termelési értéke megközelítette az ötmilliárd forintot. A mezőgazdasági üzemek is általában csökkenő létszámmal érték el eredményeiket. A növény- termesztésben bekövetkezett változások igazodtak a népgazdaság igényeihez, de érvényesültek nem kívánatos tendenciák is. A gabona termő- területe nőtt, ezen belül azonban a kukoricáé csökkent. Erőteljesen csökkent a nagyüzemi zöldség- és burgonyatermesztés. A zöldborsó kivételével szinte minden zöldségnövény veszteségesen termelhető. Jelentős a vonzáskörzet állattenyésztése. Nőtt a szarvasmarha-állomány. A tejtermelés hozama 28 százalékkal emelkedett. Értékesítési nehézségek miatt visszaesett a juh ós vágóbaromfi termelése. A melléküzemi tevékenység nyeresége folyamatosan csökkent, de még így is itt képződik az alaptevékenység finanszírozásához felhasznált összegek jelentős része. Áttérve a városban folyó tudományos tevékenységre, az előadó kiemelte: a kutatás, fejlesztés hatékonysága növekedett Kevesebb szakemberrel, kisebb ráfordításokkal nőtt a gyakorlatban is hasznosítható tudományos eredmények száma, hatása. Szorosabbá vált a kutató, fejlesztő szervezetek együttműködése. Az Agrártudományi Egyetem, az Állat- tenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ, a MÉM Műszaki Intézet erősítette szakmai tekintélyét, hatását a magyar mezőgazdaságra. A városi pártbizottság és a területi pártszervek nagy figyelmet fordítottak a körzet településeinek fejlesztésére, az életkörülmények javítására. A tanácsok középtávú tervei ösz- szességében teljesülnek. A cél. csoportos lakásépítésben elmaradás, a közműfejlesztésben túlteljesítés várható. A lakásállomány 11 százalékkal növekedett az elmúlt öt évben. A kitűzött célokkal összhangban emelkedett a magánerős lakásA Humán Oltóanyagtermelö és Kutató Intézet küldötteinek csoportja. A jövőért, érzett felelősség jellemezte a szombati nagyká- taii pártértekezlet küldötteinek munkáját — amelyben részt vett Göndics Zoltán, a megyei pártbizottság tagja, az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatóságának vezetője. A múlt tapasztalatait, a fejlődés ellentmondásos útját számba véve kellett dönteniük az elkövetkező esztendők tennivalóiról. Nem a konkrét feladatok meghatározására vállalkoztak, mert a tárgyi feltételek megteremtése majd a mindennapok nehéz és küzdelmes munkájával lehetséges csak — a kommunisták a jövő kibontakozásának politikai környezetét, a továbblépés társadalmi alapjait alakították ki, amikor a megyei pártértekezletre és a XIII. kongresszusra készülve állást foglaltak a további feladatokról és a kongresszusi irányelvekről. Megválasztották a nagykátai városi jogú pántbizottság új tisztségviselőit és testületéit Is. A több órás vita alapja m írásos anyagokon kívül Babosán József első titkár szóbeli kiegészítése volt, az, amelyben olyan fontos témákról kaphattak a jelenlévők részletesebb tájékoztatást mint például a mezőgazdaság szorongató gondjai, vagy éppen a nagyközségben és vonzáskörzetében élő mintegy 58 ezer embert érintő döntések hatása. A számvetés összegezve megállapította: a nehezebb körülmények ellenére is dinamikus volt a fejlődés szinte minden területen. A körzetben működő üzemek és termelőszövetkezetek többsége eredményesen birkózott meg a növekvő feladatokkal, s a belföldi ellátáson kívül az exportból is kivette részét. Ez azonban csak általában igaz, mert ha melyebben is átvizsgáljuk az összefüggéseket, megállapítható például, hogy a mezőgazdaság ezen a területen a nagy központi elvonások miatt a tűrőképesség határára érkezett. A nyereségesség követelménye miatt pedig a nagyüzemek egy sor tevékenységet átengednek a háztájinak — ilyen például az állattartás, vagy a zöldségtermesztés — s igy ezek nehezen ellenőrizhető és irányítható ágakká válnak, A Nagykátára és környékere települt üzemek fejlődése sem mentes az ellentmondásoktól. Sajátos vonásként említette a beszámoló, hogy a betanított és a szakmunka nem válik el egymástól jelentős mértékben, s ez a keresetekben is megmutatkozik. Ugyancsák gond, hogy a központi és a gyáregységi bérek az azonos beosztásokban nagyon eltérnek egymástól, a vidékiek hátrányára. Természetesen, szó volt a pártélet kérdéseiről i6. Babosán József elégedetten állapíthatta meg: a nagyközségben és vonzáskörzetében tevékenykedő kommunisták a városi jogú pártbizottság irányiÖssze) vehették birtokukba a farmosl gyerekek az új nyolc tantér- wes általános iskolát, amelynek építését a helybeliek több tízezer órányi társadalmi munkával segítették. építés aránya, de a vártnál kevesebb csoportos és telepszerű lakóépület készült el. A magánépítkezést szolgáló állami telekalakítás lassú, a közművesítés drága, az építőanyag-ellátás akadozó, mindez visszatartotta a lakásra várók egy részét attól, hogy saját erejükből oldják meg gondjukat. A kereskedelmi ellátás színvonala Gödöllőn és körzetében átátlagosnak tekinthető, mérsékelten fejlődött. A lakossági szolgáltatás mennyiségében, összetételében fejlődött. de még elmarad az igényektől. Az egészségügyi ellátásban jelentős változást hozott a ke- repestarcsai kórház, ahol járóbetegekkel is foglalkoznak. A ■körzeti orvosok átlagos beteg- forgalma változatlanul magas. Bővült az oktatási, kulturális intézmények hálózata. Számottevően gyarapodott az óvodai helyek száma, 67 új általános Iskolai tanterem épült. Herczenik Gyula szóbeli kiegészítője után a hozzászólások ugyancsak tükrözték, a küldöttek is számba vették az elmúlt öt év eredményeit és fogyatékosságait. Az előbbiek fokozásához, az utóbbiak megszüntetéséhez mondták el javasltaikat, észrevételeiket. Siska András, a Gödöllői Gépgyár igazgatója hangoztatta: a termékszerkezet korszerűsítése nélkül nem teljesíthették volna exportkötelezettségeiket. Kiemelte a képzett szakmunkások, a felsőfokú végzettségűek szerepét, illetve azt, hogy mennyire fontos a teljesítménnyel összhangban álló bérezés. A szerkezetváltás mezőgazdasági példáját említette Bo- róczki József, a gödöllői tangazdaság ágazatvezetője. Náluk az alaptevékenység jól bevált részlegét szüntették meg. A baromfitermelés felszámolása fájdamas volt, mégis meg kellett tenni. Figyelmeztetett arra, hogy a szarvas- marha- és a sertéstartás jövője sem látszik teljesen megnyugtatónak. A jövő egy másik összetevőjével foglalkozott dr. Gere Tibor, a város legifjabb intézményének tudományos igazgatója. Az Állat- tenyésztési Kutató Központban olyan új fajtákat, hibrideket alakítottak ki, amelyek mind a nagyüzemben, mind a háztájiban gazdaságosabban tenyészthetők. Kiemelte a város tudománvos intézményei összefogásának fontosságát, a biotechnológiai bázis megteremtésében. Számos felszólaló foglalkozott a fiatalokkal. Trókai Sándor, a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet tehenészeti telepének vezetője a beilleszkedés, az otthonteremtés nehézségeit taglalta, Tóth Istvánná, a Ganz Áram- mérőgyár tervelőadója az üzemtől ehhez kapott segítséget méltatta. Monori Mihály, a városi Petőfi iskola igazgatója szerint jól képzett pedagógusok letelepítése nélkül csorbát szenvedhet a fiatal generáció műveltségének megalapozása. Somogyi Lívia váFurulyás János megnyitja a gödöllői pártértekezlctet. Az elnökségben mellette balról Jobbra: dr. Bíró Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, Nagy Sándőmé, Cservenka Ferencné és Herczenik Gyula. ség lenne. Mint ahogy a legújabb szociális intézkedések is kedvező visszhangra találtak, elsősorban a gyermekes szülők körében, akiknek csemetéit magas színvonalon gondozzák a szentlőrlnckátai óvodában. Erről számolt be Bothné Madarász Csilla óvónő, aki a n vetési feladatokon túl részletesen szólt a sok gondot okozó pedagógushiányról Is. Javasolta: érdemes lenne olyan kis garzonlakásokat építeni. •; amelyek vagy a letelepedés első lépcsőjét jelentenék, vagy a helyettesítésre vállalkozó ta nároknak, óvónőknek adnának átmeneti szállást A pártértekezleten felszólalt két nyugdíjas küldött is. Véleményük nagy visszhangot váltott ki: többen is mondandójukhoz kapcsolódva kértek szót, s a szünetekben Is élénken vitatták a jelenlevők az elhangzottakat. Kenyó Sándor, a szentmártonkátai téesz nyugdíjasa, a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemrend birtokosa például az elmúlt negyven esztendő eseményeit számba véve azt boncolgatta, vajon igaz-e az a megállapítás, hogy a pártmunka most sokkal nehezebb? S megfogalmazta a választ is: nem. nem igaz! Hiszen minden korban voltak olyan politikai feladatok, amelyeknek a megoldása nem volt egyszerű Társadalmunk mai helyzetére viszont már az jellemző, hogy építőmunkánk nem csupán párttagok, hanem 10 millió magyar ügye. S mintha csak ezt a gondolatot folytatta volna tovább, szintén a párt politikája nyomán kialakuló társadalmi egységet említette Fa- ludi Imre nyugdíjas tanácséi- 1 nők, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje. S megjegyezte azt is: az érdemek az idő múlásával elhervadnak, ám hogy a tekintély mégse csökkenjen, azt csak úgy lehet elérni, ha napról napra újabb sikereket érünk el. A vitában szót kért Göndics Zoltán is. Elmondta, a párttagoknak nagy szerepe van abban, hogy hazánkban a politikai közhangulat jó. Lényeges, hogy tevékenységünk folytonosan megújuljon, s ez a gyakorlatban a változó körülményekhez való állandó idomulást jelenti. A helyi döntések kialakítása is körültekintést igényel, mert ma még országszerte gyakori, hogy olyan célokat tűznek ki egyes szervezetek, testületek, amelyek eléréséhez nincsenek meg s feltételek. A tények kritikus, önkritikus elemzése felfedheti ezeket a hibákat. A hozzászólások lezárása után a küldöttek megválasztották a megyei pártértekezlet 16 küldöttét tásával eredményesen munkálkodtak a XII. kongresszus határozatainak megvalósításán, * teljesítették az öt esztendővel ezelőtti pártértekezlet legfőbb célkitűzéseit is. A vita, amelynek végén Idő hiányában többen írásban adták be hozzászólásukat, jól tükrözte az eredményeket és a gondokat is. Több felszólaló — köztük Kiss Sándor, a Tápió- szele és Vidéke Áfész kereskedelmi osztályvezetője és Ul- viczky József, a Nagykáta és Vidéke Áfész elnöke — a kereskedelmi ellátás javulását említette, amely érezhetően kedvezőbb közhangulatot teremtett. De nem csak ők, hanem mások is részletesen elemezték a községben élők közérzetét befolyásoló tényezőket. Ambrózi János, a tápió- saentmártoni Arany Szarvas Termelőszövetkezet műszerésze például elmondta, hogy a háztáji kertészkedésnek és állattartásnak a kétségtelenül jelentős társadalmi haszna mellett negatív hatásai is vannak. Kevesebb ideje marad az embereknek a tanulásra, az olvasásra, a művelődésre, a szórakozásra, és nem utolsó sorban a közösség életének aktívabb alakítására. Ezért nehéz helyzetben vannak a szocialista brigádok, amelyek termelőszövetkezetükben ennek ellenére megállják a helyüket. Dr. Vass Imre, a Telefongyár nagykátai gyáregységének igazgatója viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácsok tevékenysége a jövőben legyen sokkal emberköz- pontúbb. Társadalmunk most mindenkitől azt várja, hogy nagyobb részt vállaljon a közterhekből, ezért kiemelkedő figyelmet kell fordítani a családok életére. Véleménye szerint a szolgáltatások színvonalának javítása nagy segítrosi KISZ-titkár a fiatalok munkaszeretetéről szólt. Várnagy Attila, a munkásőrség városi parancsnoka hangoztatta, közösségük minden tagja szívén viseli a fiatalok sorsát. A város és a körzet településeinek, intézményeinek együttműködéséről is többen fejtették ki véleményüket. Tóth András galgamácsai, Tóth Jó- zsefné isaszegi tanácselnök úgy értékelte, a közigazgatás átszervezése óta eltelt rövid idő igazolta: a jó kapcsolatokat kölcsönösen akarják. Dr. Kricsfalvi Péter, a kerepestar- csaí kórház főorvosa szintén az összefogásról beszélt, amely sok-sok társadalmi- munka-órában öltött testet a kórház építésekor és azóta is. Papp István városi tanácselnök Gödöllő és a vonzás- körzet községeinek egymásra- . utaltságát és az együttműködés máris élő formáit emelte , ki, amilyen például a város- i környéki bizottság. Flórisné dr. Sipos Ida, az egyetem , pártbizottságának titkára az . oktatási intézmény és a környező települések gazdaságainak javuló kapcsolatát elemezte. I Cservenka Ferencné tovább tágította az együttgondolkodás ■ körét, megemlítve négy megyében a közelmúltban szer- : zett tapasztalatait, amelyek 1 mind a felelősségvállalásban, '■ mind a hibák elleni fellépésben megmutatkoznak. Felhívta • a figyelmet arra, hogy a kri- ; tikus magatartás természetes, hiszen a hiányosságok feltárása nélkül nem képzelhető el azok megszüntetése. Ne elé- . gedjünk meg azzal, ami van 1 — mondta a továbbiakban —, ám a valóságnak megfelelően mérlegeljük a helyzetet, és ’ reálisan ítéljük meg a meg- ' változtatására irányuló erőfe- ' szítéseket. Ha ilyen szellemben gondolkozunk és cselek- ; szünk, akkor az igényeinket is ' reálisan fogalmazhatjuk meg. ‘ Herczenik Gyula vitazárója után a pártértekezlet elfogadta a beterjesztett dokumentumokat, majd megválasztották 1 azt a 48 küldöttet, akik a me- : gyei tanácskozáson képviselik ; a gödöllői körzet kommunistáit.
