Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

1985. FEBRUAR 19., KEDD Grisin választási beszéde Megakadályozható Hétfőn Moszkvában talál­kozott választóival Viktor Gri­sin, az SZKP KB PB tagja, az ‘SZKP moszkvai városi pártbi­zottságának első titkára, akit 'az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsába jelöltek képviselőnek. Beszédében Grisin hangsú­lyozta, hogy a fejlett szocialis­ta társadalom korszerűsítésé­vel összefüggő feladatokat a szovjet népnek bonyolult nem­zetközi körülményeik között ^ell megoldania. A Szovjet­unió békeszerető külpolitiká­jának célja korunk legégetőbb í problémáinak megoldása, az­az: a Világűr militarizálásának •megakadályozása, a fegyverke­zési hajsza megfékezése, a nukleáris fegyverzetek korlá- ' tozása, csökkentése, majd azok végleges kiiktatása a fegyver­tárakból. Ezzel összefüggésben nagy jelentőségű lenne megállapo­dás elérése a világűr militari­zálásának megakadályozásáról. Ez jóval kedvezőbb lehetősé­geket teremtene a stratégiai és más fegyverzetek csökkentésé­nek eléréséhez. A Szovjetunió — mint azt számos alkalom­mal kinyilvánította — kész az egyenlőség és egyenlő bizton­ság elveinek betartásával ra­dikálisan csökkenteni ezeket a fegyvereit. A megállapodás el­érése lehetséges, s a Szovjet­unió elvi, konstruktív módon közelíti meg a március 12-én Genfben sorra kerülő szovjet —amerikai tárgyalásokat. A Szovjetunió részéről megvan a készség és akarat a megállapo­dás elérésére, s ennek érdeké­ben kész megtenni az út reá jutó részét. Most az Egyesült Államokon a sor — mondotta Grisin. Beszéde további részében a moszkvai városi pártbizottság első titkára a főváros életéről szólt, s megállapította: az elő­ző választások óta eltelt öt év­ben a fővárosi ipar növekedé­se teljes mértékben a munka ­Konsztantyin Csernyenko éj könyve SZÜKSÉGES A MINŐSÉGI ELŐRELÉPÉS Szerkesztőségi cikket közölt hétfőn a Pravda abból az alkalomból, hogy a Szovjetunióban kiadták Konsztan- tyin Csernyenkónak „A fejlett szocializmus tökéletesí­tése útján” című könyvét. A gyűjteményes kötet az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a KB tavaly februári plénuma óta elhangzott beszédeit, megjelent írásait tartalmazza. Az elmúlt egy év munká­ját elemezve a szerkesztőségi cikk megállapítja, hogy erő­teljesebbé vált a párt elméle­ti munkássága. Ebben az idő­szakban vonták le azt a fon­tos következtetést, hogy — mint azt írásaiban Konsztan­tyin Csernyenko megállapítja — a kommunizmus építésével közvetlenül összefüggő felada­tok megoldása előtt végig kell haladni a fejlett szocializmus történelmileg hosszú szaka­szán. Az SZKP az elért ered­mények és a meglévő hiányos­ságok számbavételére ösztö­nöz, nem túlbecsülve, de nem Is lebecsülve jelentőségüket. Ez a szemlélet jellemzi az új­jászerkesztett pártprogram­mal kapcsolatban folyó mun­kát is. A szovjet társadalom életé­ben végbement változásokat elemezve Konsztantyin Cser- •nyenko világosan rámutat, hogy a Szovjetunió gazdiásága olyan szintet ért el, arakor a minőségi előrelépés már elen­gedhetetlen szükségszerűség. A termelőerők terén bekö­vetkező minőségi változásnak együtt kell járnia a termelési viszonyok Változásaival. Eb­be beletartozik a nagyobb ön­állóságot és felelősséget ösz­tönző, egyelőre csak bizonyos vállalatoknál bevezetett gaz­dasági kísérlet is. A Pravda a továbbiakban kifejti: nép: támogatást élvez az SZKP kezdeményezése az állami, a termelési és a munkafegyelem megszilárdítá­sára. E kezdeményezés máris jótékony hatást gyakorolt az gazdasági eredményekre. Konsztantyin Csernyenko könyvében részletesen elem­zi a központi bizottság 1983 júniusi, ideológiai kérdések­kel foglalkozó ülése óta vég­zett munkát, feltárja a megol­datlan problémákat, s taglalja, hogy miként lehet még haté­konyabban kihasználni az ide-- o’ógia formáló erejét a gazda­sági és társadalmi feladatok Megoldásában. a dolgozók kommunista nevelésében. A pártgn belüli kapcsolato­kat és viszonyokat elemezve Konsztantyin Csernyenko nagy figyelmet szentel á következe­tes káderpolitika megvalósítá­sénak. és nyomatékosan hang­súlyozza: küzdeni kell a hiva­tali beosztással történő viszr- szaélés mindenfajta megnyil­vánulása ellen. „Ezen a téren nem szabad gyengülnie a fi­gyelemnek. hisz politikai kér­désről. a párt tekintélyéről, a tömegek bizalmáról van szó” mutat rá az SZKP KB fő­titkára. •’ f Külpolitikai kérdésekre tér­ve a könyv megállapítja, hogy a mostani feszült nemzetközi helyzetben az emberiség előtt álló legfontosabb feladat a nukleáris fenyegetés elhárítá­sa. A Szovjetunió a maga ré­széről mindent megtesz e cél érdekében. Ez kifejezésre jut abban a szovjet kezdeménye­zésre született megállapodás­ban is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgya­lásokat kezd a nukleáris és űrfegyverzetek teljes kérdés­köréről. „Most nagyon sok függ attól, hogy Washington kész-e a becsületes és építő­jellegű tárgyalásokul. A Szov­jetunión nem fog múlni a dolog” — írja Konsztantyin Csernyenko. A Pravda végezetül felhív­ja a figyelmet arra, hogy Konsztantyin Csernyenko könyve, a benne foglaltak se­gítséget és útmutatást adnak a XXVII. kongresszusra való felkészülés munkájához. termelékenység emelkedéséből származott. Hatalmas beruhá­zásokat adtak át rendeltetésé­nek, egyebek között elkészült 20 kilométer hosszúságú új metróvonal, amely Moszkva külső kerületeit köti össze a belvárossal. Szovjet képviselők látogatása Szovjet parlamenti küldött­séget várnak az Egyesült Ál­lamokba — jelentette be Tho­mas O’Neil, az amerikai kép­viselőház elnöke. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége az amerikai kongresszus küldött­ségének múlt évi látogatását viszonozza. Több ezres tüntetés ez Az NSZK-ban a bajorországi Schwandorfban a hét végén több mint négyvenezren tüntettek az ellen, hogy a városban nuk­leáris hulladékot újrafelhasználó vállalatot hozzanak létre. Szenzásiászómk1 menő bizonyítékok Á CM Isagyeklísnes szerepe Szenzációszámba menő bizo­nyítékokhoz jutottak a lengyel belügyminisztérium nyomozói az egykori Szolidaritás szer­vezet külföldön tevékenykedő lengyelellenes csoportjairól, amikor a közelmúltban visz- szatért hazájába Jacek Kna- pik, a lengyel politikai emig­ráció egyik vezető alakja. Knapik rengeteg eredeti do­kumentumot hozott magával a Szolidaritás úgynevezett brüsszeli koordinációs irodájá­ról, amelynek vezetői ellen Lengyelországban súlyos ál­lamellenes tevékenység és ha­zaárulás gyanúja miatt folyik nyomozás. A brüsszeli szerve­zet koordinálja az Egyesült Államokban, Nyugat-Berlin- ben, Dániában, Hollandiában, az NSZK-ban, Norvégiában, Svájcban, Olaszországban és Ausztriában működő különbö­ző Szolidaritás-szervezetek te­vékenységét, együttműködik a hasonló párizsi koordinációs irodával. A brüsszeli irodával együtt­működő nyugati szakértők lis­táján — derül ki a Knapik ál­tal hozott anyagokból — olyan nevek is találhatók, mint például Zbigniew Érze- zinski, egykori amerikai nem­zetbiztonsági főtanácsadó, Jan Nowak-Jezioranski, a Szabad Európa Rádió lengyel szekció­jának egykori, valamint Zdzislaw Naidere jelenlegi ve­zetője. A dokumentumok az emigráns szervezetek és a len­gyelországi illegális bizottság együttműködésén kívül arra is bizonyítékkal szolgálnak, hogy milyen nagy szerepet játszik a CIA amerikai hírszerző szer­vezet az Egyesült Államok lengyel politikájának alakítá­sában. JóI fejxdö együttműködés Ünnepi gyűlés Moszkvában A szovjet—magyar barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés aláírásának 37. évfordulóján, kedden, Moszkvában ünnepi gyűlést tartottak az 1905. évi forradalomról elnevezett elektromos gépgyár kultúrter­mében. Az ünnepi gyűlésen, amelyen megjelent Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, Borisz Ivanov vezérezredes, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság or­szágos vezetőségének alelnö- ke mondott ünnepi beszédet. Méltatta a 37 éve aláírt, majd 1967-ben megújított szerződés jelentőségét, ismertette azt az utat, amelyet hazánk az az­óta eltelt időben tett meg. Magyarország aktív külpoli­tikát folytat — mondotta Iva­nov vezérezredes —, tevéke­nyen hozzájárul a szocialista közösség egységének erősítésé­hez. Következetes, elvi, mar­xista—leninista politikájával nagy tekintélyre tett szert a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, megbe­csült, aktív tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak és a Varsói Szerződésnek. Ezt követően Barabás János követtanácsos szólt országunk életéről, eredményeinkről, gondjainkról és terveinkről. Az ünnepi gyűlés szovjet művészek koncertjével ért vé­get. Középpontban a márciusi genfi tárgyalások Thatcher washing írni útja Kedden érkezik az amerikai fővárosba Margaret Thatcher brit miniszterelnök. A kor­mányfő Reagan elnökkel foly­tat megbeszélést és felszólal a törvényhozás két házának szerdai együttes ülésén. 1952 óta ő lesz az első brit minisz­terelnök, akit a törvényhozás hasonló megtiszteltetésben ré­szesít — akkor Winston Churchill beszélt a képviselők és szenátorok előtt. Thatcher utoljára közvetle­nül karácsony előtt tárgyalt Reagan elnökkel. Akkor a megbeszélések középpontjában a leszerelés kérdései, minde­nekelőtt az amerikai kormány űrfegyverkezési tervei álltak. A brit miniszterelnök az eu­rópaiak aggályait tolmácsol­ta, s azt az ígéretet kapta az elnöktől, hogy az Egyesült Ál­lamok nem telepít szövetsége­sei megkérdezése és a Szovjet­unióval folytatott előzetes tár­gyalások nélkül űrfegyvereket. A mostani megbeszélés vár­hatóan a márciusban kezdődő genfi új leszerelési tárgyalá­sokkal függ össze. Az ameri­kai kormány még nem állítot­ta össze véglegesen tárgyalási elképzeléséit, s Thatcher előre- láthatólag nemcsak saját kor­mánya, hanem az Egyesült Ál­lamok néhány más NATC- partnerének elképzeléseit is ismertetni fogja. Pcko’gép robbant Bejrutban Szír—lihcmm megbeszélések A libarioni kormány három tagjával tárgyalt hétfőn Da- maszkuszban Háfez Asszad Szíriái államfő. A síita Nabih Berri, a dél-libanoni újjáépíté­si és fejlesztési ügyek állam­minisztere, a drúz Valid Dzsumblatt közmunkaügyi miniszter és a szunnita Szelim El-Hossz közoktatási minisz­ter két nappal azután utazott Damaszkuszba, hogy az izraeli megszálló erők kivonták egy­ségeiket Szidon körzetéből. Jaszin Radzso szíriai tájé­koztatási miniszter az Asz- Szafir című bejrúti napilapban hétfőn közölt interjúban kije­MA, NYOLC ESZTENDŐ ÓTA első ízben ülnek össze a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselői, hogy két na­pon át Bécsben konzultációt folytassanak a közel-keleti helyzetről. Csaknem nyolc év telt el ugyanis azóta, hogy szovjet—amerikai nyilatkozat rögzítette a két világhatalom közel-keleti politikájának kö­zös elveit. Ennek az okmány­nak akkor nem véletlenül tu­lajdonítottak világszerte oly rendkívüli jelentőséget. Hiszen azt jelentette, hogy a világbé­ke ügyéért rendkívüli felelős­séget viselő két nagyhatalom megállapodott, hogy együtte­sen tesz majd erőfeszítéseket egy átfogó, valamennyi érde­kelt fél számára megfelelő rendezésre a térségben, amely- lyel meg lehet szüntetni egy háborús tűzfészket. Nem a Szovjetunión múlt, hogy a dokemuntumban lefek­tetett elvek azóta is csak pa­píron maradtak. Nem valósult meg az izraeli csapatok meg­szállt arab területekről való kivonása, nem .ismerték el a térség valamennyi államának jétezés}'- jogát, nem érvényesí­tették a palesztin nép nem­zeti jogait és nem szűnt meg a hadiállapot Izrael- és több arab szomszédja között. Nem ült össze azóta sem az a genfi, konferencia, amelynek meg­rendezésé mellett az 1977-es okmányban mindkét világha- talóm síkraszállt, s amelynek minden érdekelt fél részvéte- 1 léve], az egyenlőség és a köl-j esőnös .biztonság élve alapján' ki kellett volna dolgoznia az; átfogó közel-keleti rendezést.. Mindez azért történt így, mert az Egyesült Államok és Jegyzet KÖZEL KELETI M Izrael kormánya az eltelt nyolc esztendőben is olyan politikát folytatott, amely megtagadta ezt a dokumentumot. Wa­shington. a Camp David-i kü­lönbéke körüli bábáskodásá­val egyoldalú előnyhöz juttat­ta Izraelt, s az amerikai kor­mányzat az általa aláírt 1977- es szovjet—amerikai nyilatko­zat semmibe vételével eltűrte, hogy Tel Aviv bekebelezzen megszállt arab területeket, sőt Libanonba átcsapva elfoglal­jon újabbakat és ott tartósan berendezkedjen, megtagadja a palesztin nép nemzeti jogait. A MOSTANI BÉCSI megbe­szélést sok kommentátor amo­lyan „tájékozódó jellegű” esz­mecserének nevezi. A helyzet ismerői számára valóban jogos a csupán az arra utaló meg­jelölés, hogy a két fél kicseré­li ugyan nézeteit, de nincs arról szó, hogy bármiféle megállapodásra lehetne szá­mítani. Mégis abban a tény­ben, hogy Washington rá­kényszerült arra, hogy leüljön nyolc esztendő után csupán a közel-keleti témára korláto­zottan eszmecserére a Szov­jetunióval, benne van az Egyesült Államok egyoldalú törekvésének kudarca. Ez a puszta tény ugyanis nem ke­vesebbet jelent, minthogy a washingtoni kormányzatnak fel kellett ismernie, az a kí­sérlete, hogy a Szovjetuniót, kirekessze a közel-keleti bé­kefolyamatból, s az, hogy olyan rendezést hozzon létre, amely csupán az Egyesült Ál­lamok érdekeinek felel meg, csődöt mondott. Washington­nak be kellett látnia, hogy a két világhatalom és vala­mennyi érdekelt fél bevonása nélkül csak törékeny, tiszavi­rág-életű és egy-egy részterü­letre vonatkozó megállapodá­sok jöhetnek létre, s az Ame- rika-ellenesség csak fokozód­hat az egész térségben, annak minden veszélyes következ­ményével, az Egyesült Álla­mokra nézve. Másrészt a Közel-Keleten az elmúlt hetekben az ügyek ki­mozdultak a holtpontról, s va­lami megkezdődött a békés rendezés irányában. Ennek számos oka van, de jelentős szerepet játszik ebben a Szov­jetunió állhatatos törekvése a békés rendezés kimunkálására csakúgy, mint a palesztin nép nemzeti küzdelmének jelenle­gi szakasza, amelyben rend­kívül nagy fontosságot kapott a dinlom-Scia. Túl ezen Izrael válságos belpolitikai helyzeté­nek is megvan persze a maga helye ebben a képben. MINDEZEK ODA IS VE­ZETTEK, hogy létrejöhessen a bécsi szovjet—amerikai kétna­pos eszmecsere. S az új moz­gásirányokra jellemző, hogy éppen a bécsi konzultáció elő­estéjén került sor arra, hogy Tel Aviv visszavonja az álta­la megszállt libanoni terüle­tek egyötödéről csapatait és a bejrúti kormány ennek nyo­mán helyreállíthassa szuvere­nitását egy hetven települést és hétszázezer lakost számlá­ló vidék felett. De erre har­minckét hónapos izraeli ura­lom után kerülhetett sor. S fi­gyelmeztető az is, hogy Tel Aviv még mindig törvénytele­nül megszállva tartja az álta­la korábban elfoglalt libanoni területek nyolcvan százalékát, s ezen a vidéken majd fél­millió ember él. A hírek sze­rint ezek kiürítésére jelenleg egy féléves terv kidolgozásán munkálkodnak ... S változat­lanul szó sínes arról, hogy Iz­rael kormánykörei kivonulás­ra készülnének Ciszjordán iá­ból a Gazai-övezetből, vagy a Golan fennsíkról. Ezeket a megszállva tartott arab terüle­teket korábban egyszerűen Iz­rael részévé változtatták be­kebelezési nyilatkozatokkal. Csak bizonyos autonómiáról beszélnek Izrael állam kereté­ben a Tel Aviv-i kormánykö­rök, ha ezeknek a megszállt területeknek jövőbeni sorsa felvetődik, s természetesen hallani sem akarnak semmifé­le palesztin önrende'kezésről. Valami azonban megmoz­dult Közel-Keleten. S ahogy Tel Aviv Libanonból való tel­jes kivonulásának menetrend­jét kénytelen — meg haloga­tó módon is — tervbe venni, el kell jönnie annak az idő­nek, amikor más menetrendek is napirendre kerülnek. Az át­fogó békés rendezés menet­rendjére van ugyanis szükség! Árkus István lentette: Damaszkusz szeretné — bizonyos feltételekkel — az Arab Liga döntése értelmében Libanonban állomásozó szíriai csapatok tizenkétezer katoná­ját kivonni az ország területé­ről. A miniszter nem részle­tezte, hogy milyen körülmé­nyek között válna lehetővé a csapatkivonás. Hírügynökségek szidoni je­lentéseikben arról számolnak be, hogy hétfőn iszlám funda­mentalisták kormányellenes felvonulást tartottak a két nappal ezelőtt felszabadult városban. A libanoni hadsereg egységei nem avatkoztak bele a több ezer muzulmán fegy­veres demonstrációjába. Ezzel egvidőben pokolgép robbant a libanoni fővárosban. A me­rényletnek kilenc halálos ál­dozata é3 negyven sebesültje van. Skcn Perezz Rómában Simon Peresz izraeli minisz terelnök hétfőn hivatalos lá­togatásra Rómába érkezett A kormányfő még a nap fo­lyamán tanácskozott Bettina Craxi olasz miniszterelnök­kel. kedden és szerdán pedig Pertini államfővel. Andreotti külügyminiszterrel. Nilde Jot- tival, az olasz képviselőház. illetve Francesco Cossigávah a szenátus elnökével találko­zik. WCsA K RÖVIDEN.. JSSi TlZ SÉRÜLTJE van annak az összecsapásnak, amely hét­főn délután történt a rendőrök és a tüntető munkások között a spanyolországi Gijon város- ban. Több mint húsz személyt letartóztattak. A tervezett gyárbezárások ellen az utcára vonuló munkásokra a rend­őrök gumilövedékekkel és könnygázgránátokkal támad-' tak, amire a tüntetők kövek­kel, sörösüvegekkel válaszol* tak. A LONDONI Lloyd’s bizto­sító társaság hétfőn bejelen­tette, hogy egy kuvait. kon­ténerszállító hajót találat ért a Perzsa-öbölben, az Egyesült Arab Emírségek partjaitól mintegy 150 kilométerre északra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents