Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-19 / 41. szám
PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Ára: 1.80 forint 1985. FEBRUÁR 19., KEDD MA:--------------------Rang, clm van, foegk&r nincsen (3. oldal) Ha nincs, sokkal koilségesebb (4. oldal) A lelkesedésen nem múlik (7. oldal) Baleset az aluliáréban (8, oldal) Nem dobtuk ki az ablakon a pénzt Gyorsan megtérülő befektetés Javítja a kőolaj termékszerkezetét Új gyártmányokkal jelentkeznek Munkásgyűlés Ikladon Becsben a küldöttségek Szovjet-amerikai kétnapos konzultáció Megérkeztek Bécsbe hétfőn a közel-keleti kérdésről tartandó szovjet—amerikai konzultáción résztvevő küldöttségek. A delegációkat Vlagyimir Poljakov, a szovjet külügyminisztérium közel-keleti osztályának vezetője, illetve Richard Murphy közel-keleti ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkár vezeti. (A megbeszélésekkel foglalkozó kommentárunk a 2. oldalon.) Tavaly ilyenkor még szép számmal altadtak Százhalombattán is, akik kételkedtek abban, hogy sikerült az eredeti határidő előtt befejezni a Dunai Kőolajipari Vállalat beruházását. A katalitikus krakküzem azonban június elején megkezdte a termelést, majd a sikeres próbaüzem valamennyi hitetlenkedőt meggyőzött. Végül is 1984-ben 1,8 milliárd forinttal járult hozzá az új üzemcsoport a vállalat nyereségéhez. Az előzetes becslés tehát — mely szerint mintegy két év alatt megtérül a népgazdaságnak a 6,5 mi- liárd forintos befektetés — reálisnak tűnik. Amit az is megerősít, hogy 1985 ugyancsak jól indult a katalitikus krakküzemben. Az üzem a múlt évben 657 ezer tonna alapanyagot dolgozott fel. Ebből 306 ezer tonna motorbenzin készült, ami a végtermékek 50 százaléka; a termelés egyötöde gázolaj, egytizedének eredménye az olefindús C4-frakció, kilenc százaléka könnyű fűtőolaj; ezenkívül fűtőgáz, propán, propilén és elemi kén kerül ki a berendezésekből. A propilént, az olefindús C4-frak- ciót, az elemi ként és a motorbenzint, illetve a gázolaj egy részét 70,1 millió dollárért exportálta a vállalat. Ha magát a feldolgozatlan alapanyagot adták volna el külföldre — ami ugyancsak a DKV A konzervipar 16 gyárában a téli hónapok sem jelentenek holtszezont Az üzemek egy részében a nyáron hordókban, óriás üvegekben elraktározott nyersanyagot- dolgozzák most fel, dzsemeket, kompótokat, savanyúságot állítanak elő, más gyárakban — elsősorban Budapesten, Szegeden és Nagykörösön — húsos konzer- veket dobozolnak. Néhány üzem — a debreceni, a hatvani, a nagykőrösi — a szabad munkaerőt üvegzáró fedők, fémdobozok gyártására csoportosította át, hogy a nyári csúcsszezonban zökkenőEgy hónappal ezelőtt adtuk hírül: elkészült a Rókus-re- konstrukció harmadik üteme, a 120 ágyas pavilon, s elkezdődött a költözködés. Akkor azt is említettük, a kórház tartani kívánja ígéretét: egy hónapon belül kiüríti a negyedik ütem — a Gyulai Pál utcai épület —, területét, hogy átengedhesse az építőknek, s elköltözteti onnan a gyógyító osztályokat. Tegnap ismét a helyszínen jártunk. A 120 ágyas pavilon legfelső emeletén már gyerekeket találtunk. Dr. Kelemen Irén, a gyermekgyógyászati osztály adjunktusa elmondta: két hétig tartott a hurcolko- dás, s ezt megelőzően az osztályon 10 napos felvételi zárlat volt, így kis betegeik közül csak hetet kellett átköltöztetni. Most ismét 23-an vannak itt a „páciensek”, s hat orvos, tíz nővér, két takarító vigyázza egészségüket. Elégedettek az újjal, modern bútorokat, műszereket kaptak, tejkonyhájuk is lett. Elsősorban a gyerekeknek vált otthonosabbá az élete, mert ebédlő-játszó helyiség is tartozik az osztályhoz. Az újszülöttrészleg főnővére Takács Jánosné mondja el: — Február 16-án, pénteken 11 órakor kezdtük a költözést — mondja —, aznap be is feterméke — 25 millió dollárral kevesebbet könyvelhetnének árbevételként el. összehasonlításképpen : a beruházás összes devizaigénye 65 millió dollár volt. A katalitikus krakküzem tehát egy év alatt 1 millió tonna alapanyagot képes feldolgozni, amiből annyi benzint állít elő, amennyit a korábban ismert eljárásokkal 2,5 millió tonna kőolajból lehetett. S ez a benzinmennyiség 700—800 ezer személygépkocsi fogyasztását fedezi. A mellette keletkezett tüzelőolaj pedig 200—300 ezer olajtüzelésre berendezkedett család évi szükségletének felel meg. A krakküzem termékei nagy súllyal szerepelnek az ország kőolajtermék-mérlegében is. Hiszen az üzem nagymértékben javítja a kőolajipar termékszerkezetét, és az importterhek csökkentésével külgazdasági egyensúlyi helyzetünk megteremtéséhez is hozzájárul. mentes legyen az eszközután- pótlés. Az aktuális munkák közé tartozik a karbantartás is. A zöldségfeldolgozó gépsorok zöme most szétszedve megújulásira vár, a szerelőbrigádok sorra cserélik ki az elkopott alkatrészeket, előkészítik a májusi mnnkakezdetet. Ez évre a tavalyihoz hasonlóan, összességében 850 ezer tonna termék feldolgozása szerepel az ágazat terveiben. Az ehhez szükséges nyersanyag hozzávetőlegesen 80 százalékára már megkötötték a gyárak termelési szerződéseiket mezőgazdasági partnereikkel. jeztük, s már 11 óra 20 perckor megszületett az új pavilonban az első gyermek, Zolika. Azóta még nyolc újszülött látott nálunk napvilágot, volt két császármetszés is. A feltételeink azért is sokat javultak, mert a kórtermek hétágyasak — korábban volt 13 ágyas is —, s mindegyikhez külön zuhanyozó, W. C. tartozik. A többit már dr. Mundi Béla főigazgató főorvostól tudjuk: a harmadik emeletre, némi apróbb szerelés után egy Munkásgyűlést tartottak tegnap délután Ikladon, az Ipari Műszergyárban. A délutáni műszakváltáskor kezdődő gyűlésen dr. Bognár Sándor vezérigazgató adott tájékoztatást arról, hogy az IMI nyereséggel zárta a tavalyi évet. Részletesen szólt azokról a nehézségekről is, amelyekkel munkásgárdájuknak, s a vezetőségnek meg kellett küzdeniük a sikerekért. Az idei esztendő sem lesz könnyebb, feszített tervüket úgy kell végrehajtani, hogy a Az Óbuda Termelőszövetkezet budakalászi központjában tegnap tartották a zárszámadó közgyűlést. Jelen volt Szilágyi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, Roz- gonyi Ernőné dr., a szentendrei városi pártbizottság első titkára és dr. Bődecs László, a Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztályának helyettes vezetője. Varga Ferenc elnök tanulmánynak is beillő közgazdasági elemzésben ismertette a háromezernégyszáz dolgozónak kenyeret adó nagyüzem 1984. évi munkáját. Az igen önkritikus hangvételű beszámoló mutatói közül csak a legfontosabbakat emeljük ki. Az árbevétel meghaladta a másfél milliárd forintot, az eredmény azonban nem érte el a tervezettet. A vagyonuk 8 millióval növekedett 12 hónap alatt, 94 milliót fordíthattak fejlesztésre. A tiszta nyereségük 42 millió, 1 főre 12 500 forint esik. A dolgozók jövedelemszínvonala 71 ezer forint volt. Varga Ferenc részletesen hét múlva hurcolkodik át az adminisztráció, a másodikon tart még a konyha próbaüzeme, így nem lenne értelme kinyitni az ebédlőt. A földszinten pedig már egy hónapja megkezdődött a rendelés a megyei ideggondozó intézetben. Végül is a kórháziak tartották ígéretüket, hiszen kiürítették a Gyulai Pál utcai épületszárnyat, ahol akár ma is elkezdődhetne a negyedik ütem rekonstrukciója. Ez azonban már nem rajtuk múlik... termékszerkezetükön némiképp módosítanak, sok új gyártmányt vezetnek be. Fejlesztési forrásaik megvannak. A vezérigazgató szólt arról a szorgos munkáról is, amelyet — az egész kollektíván belül —, a szocialista brigádok a felszabadulásunk 40. évfordulója és pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére vállaltak. No, persze a kongresszus és a jubileum éve abból a szempontból is lényeges, hogy ezzel zárják a VI. ötéves tervet. Nem mindegy miképp! beszélt arról, hogy az elért eredmény nincs arányban az árbevétellel. Ennek az oka az, hogy a tavaly január 1-én életbe lépett szabályozóváltozások az előző esztendőhöz viszonyítva 65 millió forintos többletelvonást eredményeztek. Az Óbuda Tsz költségvetési hozzájárulása 1984-ben 250 millió forint volt. A tagság és a vezetés a körülmények ismeretében sikeresnek minősítette a tavalyi eredményeket. A mezőgazda- sági nagyüzem nem adósodott el, megvan a lehetőségük arra, hogy az I milliárd 800 milliós vagyont, a dolgozók jövedelemszínvonalát szinten tartsák. 1985-ben a fő célkitűzések között szerepel ä gazdaságtalan üzletek megszüntetése (például a Tímár utcai Borkóstoló, az Engels téri virágüzlet), a kis nyereséget hozó üzemek (gombüzem) átprofilozása. A beszámolóban hangsúlyt kapott az is, hogy minden dolgozó munkájára szükség van. A létszámcsökkenést meg kívánják állítani. Űj jövedelemérdekeltségi rendszert vezetnek be, amelynek az a lényege, hogy minden terven felül megtermelt összegnek a fele a dolgozókat illeti. A beszámolót követő hozzászólások lényege az volt, hogy felhívták a figyelmet a még mindig meglevő belső tartalékokra, s megfogalmazták: megvan az esély arra, hogy 1985-ben nagyobb nyereséggel zárjon az Óbuda Tsz. «KöTÉrrni Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, hétfőn hivatalában fogadta Mohamed Nagi Satla-t, az Egyiptomi Arab Köztársaság közellátási és belkereskedelmi miniszterét. A megbeszélésen részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen volt Abdel Moneim Atik, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövete. Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének, a Béke Világtanács alel- nökének vezetésével hétfőn magyar békemozgalmi delegáció utazott Helsinkibe a Béke világtanács meghívására. A BVT titkárságának székhelyén megbeszélést folytatnak Romes Csandra elnökkel, és a titkárság tagjaival a nemzetközi békemozgalom időszerű feladatairól, valamint a BVT idei akcióprogramjáról; külön figyelmet fordítva a Béke-viiágtanács szolidaritási tevékenységével összefüggő kérdésekre. MEGLÁTJUK S zázhetven esztendeje múlt, hogy a szerző, Möller János pontot tett műve, Az Európai Manufaktúrák és Fábrikák Mesterség Míveik utolsó mondata után. Az 1814-ben megjelent munkában olvashatjuk: „A legjobb és leg- atzélosabb kaszák Stájermárki kaszáknak neveztetnek, és ezen országnak béllyegével vannak megbélyegezve: azomban koránt sem kell gondolni hogy mind azok a mellyeken ez a név és bélyeg van, mind ott tsináltatnának.” Lám, reges-régen is már mekkora rangja volt a jó földművelő eszköznek! Hamisították, remélve, nem derül fény a turpisságra, annál inkább kövérítve a bugyel- lárist, hiszen a jónak jó ára volt, van, s bizonyos, lesz is. Amin nem akad fenn a mezők embere, annál inkább azon, amikor bolondnak nézik, a silá- nyat, a gyatrát sózzák rá borsos áron, kimondva vagy kimondatlanul tudatva vele, másmilyen nincsen, ha nem tetszik, ne vigye. Kemény volt a tél, riogat még, de olykor már tavaszszagot hord a szél, érthető tehát, ha ismét fő helyen áll a mezőgazdasági üzemekben az eszközellátás várható színvonala, különös tekintettel arra — lám, milyen távolra is elgyűrűzik valaminek a hatása —, hogy vették a hírt, vége a Mezőgép Trösztnek, megszűnt, önállóak lettek a vállalatok. Aggodalom kukucskál ki a mondatokból, vajon mi lesz, hogyan lesz, hiszen a mezőgazdasági nagyüzemnek — a maga szemszögéből nézve — mindegy, milyen szervezeti rendben dolgoznak a gyártók, számára a mit kínálnak a döntő. S mert a legutóbbi esztendőkben — most ne az importberendezésekre gondoljunk — érzékelhetően ; megváltozott a kínálat, javult az alkatrész-utánpótlás, fontos szerephez jutottak a kooperációs szerződések alapján előállított eszközök, az új szervezeti felállást némi bizalmatlanság fogadta a felhasználóknál, mondván, majd meglátjuk... Ebben a meglátjuk- ban kétségtelenül bujkál igazság, hiszen nem olyan régen — 1974-ben — történt meg a mezőgépipar vállalatainak egyesítése a trösztben, először a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, majd — 1976- tól — a Kohó- és Gépipari Minisztérium kezébe téve le az irányítást, a felügyeletet. Most, amikor a trösztnek már csupán em’éke van. jelene nincsen, köny- nyű lenne azt mohdani, a nehézkes szervezet ígv meg úgv... Divatos az ilyesmi manapság. Az igazság azonban az, hogy a tröszti munkának sokféle, lényeges előnye vált mérhetővé nemcsak a gyártásban, hanem a mezőgazdasági üzemekben is. A hosszú távra kidolgozott fejlesztési koncepció — megvalósítását több mint háromimilliárd forint szolgálta —, a szakosítás, a vállalatok közötti munkamegosztás, a nemzetközi hírű cégekkel, mint a Claas, az International Harvester, a Hesston, a Raberwerk, kötött kooperációs szerződések, a szovjet, a csehszlovák, a Német Demokratikus Köztársaságban levő mezőgépgyártó vállalatokkal kialakított együttműködés lényeges elem volt a mezőgazdasági üzemek javuló eszközellátásában. Amint lényegesnek bizonyultak azok a lépések is, amelyek a hazai alkatrészgyártás ún. bázisüzemeinek megteremtését szolgálták. Ennek keretében lett a tröszt monori vállalata — mai önálló státusában a Monori Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat — az ország legjelentősebb alkatrésztermelőinek egyike, ezek a keretek tették lehetővé az elfogadhatóbbnak ítélhető alkatrész- és részegység-ellátást. Amikor a mezőgazda- sági üzemekben — és a megye gazdaságainak több mint kétharmadában lényegében ez a helyzet — rohamosan elöregedik az erő- és munkagép-állomány, akkor valóban nem mindegy, mire számíthatnak a gyártók oldaláról a felhasználók. M agyarázat ez a közvetlen érintettség a bizalmatlanságra, hiszen nem az új forrna szükségességét, hasznosságát vitatják a mezőgazdasági üzemekben, hanem az elért színvonalat, az úgy-ahogy elfogadható gyakorlatot féltik ...! A kettő között nagy a különbség. Igaz, a legtöbb mezőgazdasági üzemben a bizalmatlanság nem más, mint óvatos fenntartás, várakozás, bár elhangzanak már most is olyan vélemények, hogy az önállóság első lépése a mezőgép- ipari cégeknél az árak emelése lesz... A várakozás a mezőgazdasági üzemekben egyben nagy lehetősége a mezőgépiparnak, hiszen bizonyíthatja, fölös volt az aggodalom; nincsen alapja, fut tovább a szekér, fejlődni fog az ellátottság. Ez a lehetőség egyben felelősség is, hiszen a megyében a mezőgazdasági üzemekben most használt mezőgéogyártási termékeknek a hatvan százaléka itthon k°-’ült és ez az arány kifejezi mind a várakozás, a majd meglátjuk, mind a teendők súlyát. El. E. Nincsen holtszezon Dobozolják a konzerveket A kórháziak tartatták a szavukat Kiköltöztek — beköltöztek Játékos foglalkozás a gyermekosztályon. Vezeti: Gremsperger Agnes nővér Óbuda Termelőszövetkezet A tartalékok feltárása 'll i
